A Csillag utca

Debrecen Burgundia városrészében fut a Csillag utca, mely a Csapó utcát és a Bocskai teret köti össze. Idelátogattunk 2025. július 25-én. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Ellátni a Csapóig. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Csillag utca először 1897-ben kapta ezt a nevét, de 1948-tól a rendszerváltásig Marx Károly utca volt a neve. A vele párhuzamos Pacsirta utcával és Bercsényi utcával együtt a városárkon túli külterületen kimért taxás / hóstáti telkek utcájaként jött létre – tudható meg Tóth Pál utcaneves könyvéből.

Tetszetős utcakép. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az egykori Meteor Mozi kertmozija mellett végződő utcának a képe ma már nem egységes (régi kisebb-nagyobb házak és új lakóépületek egyaránt alkotják), ám így is jó benyomást tehet az itt körbenéző érdeklődőkre. Javasoljuk tehát, hogy sétáljanak végig ezen a nem túl hosszú Csillag utcán is!

Jellegzetes régi kis ház. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:

• Egyetem sugárút
• Nyíl utca
• Füredi út
• Thomas Mann utca 
• Huszár Gál utca
• Batthyány utca
• Szent Anna utca
• Csapó utca
• Hatvan utca
• Széchenyi utca
• Piac utca
• Főtér
• Kossuth utca
• Dósa nádor tér
• Varga utca
• Mester utca
• Egyetem tér
• Kassai út
• Faraktár utca
• Kolónia utca
• Pacsirta utca
• Zúgó utca
• Rakovszky utca
• Homok utca
• Hadházi út
• Dorottya utca

Egy nagyobb épület. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Lóvasúttól a CAF-ig: tuják, trolik a múltidéző esten

Debrecen egykori villamosvonalai, valamint a 141 éves debreceni tömegközlekedés és a 40 éves debreceni trolibusz-közlekedés mérföldköveinek megvitatása is téma lesz a Bem téri Méliusz-könyvtár Helytörténeti Részlegében működő Helytöri Klub 2025. március 11-i összejövetelén.

Négyes tuja a Kossuth utcán. Forrás: Méliusz-könyvtár

A 17 órakor kezdődő találkozón Gara Kálmán, az idén 10 éves DKV Közlekedéstörténeti Emlékszoba létrehozója és vezetője válaszol Vass Attila Tamás kérdéseire. Természetesen beszélgetnek arról is, hogy mik találhatók ebben a fantasztikus DKV Közlekedéstörténeti Emlékszobában. Az ingyenes program Facebook-eseménye idelátogatva tekinthető meg, várnak szeretettel Mindenkit!

Gara Kálmán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink sok régi képpel:

• A gőzmozdonyos cívisváros
• A villamosközlekedés aranykora
• Az utolsó Bengáli
• Az első CAF
• A 4-es villamos
• Az 5-ös villamos
• A 6-os villamos
• A pallagi és a szanatóriumi villamosok
• 30 éve trolival
• A fénytroli
• A szajoli vasúti katasztrófa
• A Mikulás-Bengáli
• Futurisztikus szupervonatok a Nagyállomáson
• A XII-es páncélvonat Debrecenben
• A közlekedéstörténeti emlékszoba
• A mozdonyok és vonatozás szerelmese

Az esemény plakátja

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Megnyílt az első debreceni kerékpármúzeum

Katona Attila, a múzeum létrehozója. Fotó: © Masits István.

Debrecen új különleges látnivalójáról, a 2024. augusztus 1-jén megnyílt kerékpármúzeumról készített felvételeit bocsátotta a Debreceni Képeslapok rendelkezésére Kedves Olvasónk, Masits István.

Szállító bringa. Fotó: © Masits István

A bemutatóhelyet Katona Attila gyűjtő, szakértő, szerelő, restaurátor hozta létre.

Fa futókerékpár másolata. Fotó: © Masits István

A járgányok közül sok már korábban is megcsodálható volt például felvonulásokon és tárlatokon.

Sapkagyűjtemény is van. Fotó: © Masits István

A szakember kollekciójában immár a Piac utca 30. szám alatt kialakított állandó kiállítóhelyen is gyönyörködhetnek az érdeklődők és a biciklizés kedvelői.

A becses darabok között fából készült, 1817-es kerékpár másolata is ámulatba ejti a betérőket.

Az alábbi képen épp ifjú látogatóinak kedveskedik Katona Attila.

Íme, az egyik legfontosabb tudnivaló: a kerékpármúzeum díjtalanul tekinthető meg.

A cím tehát: a Piac utca 30. szám alatti udvar pincéje. További információk idekattintva szerezhetők.

Kapcsolódó összeállításaink sok fotóval:

• A debreceni közlekedéstörténeti emlékszoba
• A mozdonyok és a vasút debreceni szerelmese
• A debreceni Déri Múzeum

Kedves Olvasóinkat továbbra is arra buzdítjuk, hogy archív és friss képeiket, témajavaslataikat küldjék el nekünk közzététel céljából a dkepeslapok@gmail.com címre vagy a Facebook-oldalunk idővonalára!

Katona Attila, a múzeum létrehozója. Fotó: © Masits István

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Milliárdos pénzparádé Debrecenben

Debrecenben csodálható meg immár a Hetvenéves a forint című vándorkiállítás. A míves érmékkel és bankjegyekkel gazdagon illusztrált – ingyenes – tárlat március 19-ig vár mindenkit az egyetem mesés főépületében.

(A galéria a képre kattintva is megnyitható, de persze a történet is érdekes.)
Fotók: Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A Magyar Nemzeti Bank, a Déri Múzeum és a Diósgyőri Papírgyár fantasztikus rendezvényén mindenekelőtt azt is megtudhatják a látogatók, hogy a forint név középkori eredetű, s a firenzei aranyak fiorino d'oro elnevezéséből származik. A magyar pénztörténelemben Károly Róbert 1325-ös pénzreformjától a XVII. századig is ez volt a hazai aranypénzek neve.

A felirattal ellentétben ezek itt Zsigmond-aranyak. Fotók: Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A káprázatos veretek és nyomatok között álmélkodva arról is olvashatunk, hogy az infláció 1945 júliusában 80 százalékos volt, '46 áprilisában 1800%-os, majd pedig júliusban már háromezer-billiós. Február 28-án bevezették az egymillió pengőt, április 30-án a 100 milliós bankjegyet, majd az elképzelhetetlen és értelmezhetetlen százmillió bilpengős bankjegyet is...

Az új forintot 1946. augusztus 1-jén és 7-én bocsátották ki, mégpedig 10 és 100 forintos bankjegyek formájában. A sorozatot Horváth Endre és csapata tervezte, míg az érméket Iván István, Reményi József és Berán Lajos. Akkor egy forint 400 000 kvadrillió pengőt ért, s egy gramm arany 13,2 Ft-ot.

Fotók: Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A Debreceni Egyetemen a szuper tárlat azt is feleleveníti, hogy 1996-ban kivonták a forgalomból a 10 és 20 fillért, majd 1999-ben az 50-eset is. Napjainkban már egy- és kétforintos érmék sincsenek, ugyanakkor a mostani sorozatokat is időről időre korszerűsítik, szépítgetik...

A pazar kiállítás tehát március 19-ig fogadja az érdeklődőket. Jó tárlatlátogatást és múltidézést kívánunk Mindenkinek – főként, hogy közben az egyetem épületében is gyönyörködhetünk!

A következő felvételeken a forgalomból már kivont bankjegyek szerepelnek.
Fotók: Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után.
A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!