A svéd jótevő, akinek a szobra Debrecenben lelt békére

Debrecen egyik hányatott előéletű szobra a Pallagi úti gyógyszergyár előtti parkban lévő alkotás. A Kígyóölő című kompozíció Raoul Wallenberg (1912. augusztus 4. – 1947. ? ?) svéd diplomatának állít különleges emléket, és Pátzay Pál készítette, aki a Piac utcai felszabadulási emlékműnek is alkotója. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A talapzat felirata. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Szűcs Ernő helytörténeti leírása szerint a mű eredetileg a budapesti Szent István parkban állt volna, és 1949. január 17-én, Wallenberg eltűnésének évfordulóján avatták volna fel. „Erre az alkalomra százával jöttek az egykori üldözöttek, valamint a svéd követség tagjai. Azt kellett azonban tapasztalniuk, hogy a szobor a talapzatával együtt az előző éjszaka eltűnt. Ki adott erre utasítást? Napjainkig nem tudni.” A sérülései miatt restaurált szobrot végül 1953-ban állították fel a mai helyén, azaz a debreceni Pallagi úton, akkor még egyfajta egészségügyi szimbólumként. 

2021 novemberében. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Kotricz Tünde műlapja szerint az eredeti budapesti avatóünnepség 1949. április 9-én lett volna (tehát nem január 17-én).  A ledöntés és elszállítás közben megsérült alkotást a Fővárosi Képtárba vitték. Abban már mindkét helytörténet-kutató egyetért, hogy a Kígyóölőt 1953-ban adták át Debrecenben, valamint, hogy a mű másolatát 1999-ben leplezték le az eredeti területen, a budapesti Szent István parkban.

1978-as albumban. Kiadó: HBM Tanács, IPK Vállalat

Ez május 2-án délelőtt volt szakadó esőben, s mivel a közelben volt dolgom, a HBN-nek én küldtem fotós tudósítást a fővárosi ünnepségről. A Pallagi úti gyógyszergyár régi nagy szökőkútjánál álló szobor békére lelt, a környezetét szépen rendben tartják. Igaz, különösebb itteni megemlékezésekről ritkán hallani.

Közelkép a férfiaktról. Fotók: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Nyitóképünk teljes méretben. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:

• Szobrok, amik nem kellettek
• A protestáns gályarabok emlékoszlopa
• A 39-es gyalogezred emlékműve
• A Hunyadi utcai Lenin-szobor
• A felszabadulási emlékmű
• A száműzött Sellő
• A lebontott Zsolnay-szökőkút
• A Csokonai-mozaik
• Raoul Wallenberg szobra, a Kígyóölő
• A Piac utcai hangyaszázad
• Egy óriási debreceni szobor, amit a többség nem láthat
• A Piac utcai szürke házről figyelő titokzatos alakok
• Tóth Árpád nagyerdei emlékműve
• Az árnyas Ady park és a kis csobogó
• Rejtőzködő szépség
• Szobrok ülő nagyjainkról
• A Petőfi téri díszpark és a lebontot szökőkút
• Miről beszélgetne Szabó Magda és Ady Endre?
• Rejtélyes nagyerdei ufólandolás
• A Kassai úti szupermen
• Mini Debrecen-szobor a főtéren
• A Lehel utcai óratorony
• Kovács Margit színes kerámiái
• A Nagyállomás óriási képei
• A Tiszai halász című sgraffito
• A szociális otthon pusztuló faliképei
• Gróf Tisza István szobra

A felszabadulási emlékmű a debreceni főutcán

Képeslapfotó: Tulok Ferenc, 1969

Debrecen főutcáján immár csaknem 60 éve áll a felszabadulási emlékmű, amit a Debreceni család címmel is szoktak illetni. Ez az egyetlen köztéren hagyott alkotás a „munkásmozgalmi szobraink” közül.

A meghívót Kathi Ferencnek köszönjük

Pátzay Pál alkotását 1967. november 6-án délelőtt avatták fel a Vörös Hadsereg útján. A kompozíció talapzatán eredetileg a „Debrecen népe jövendőjével köszönti felszabadulását” felirat szerepelt.

Pátzay Pál a  makettel. Fotó: Fortepan / Bojár Sándor

Az átadás dátumából kiderül, hogy a kompozíciót valójában a nagy októberi szocialista forradalom 50. évfordulóján leplezték le, ugyanis Debrecent 1944. október 19-én „szabadították fel” a szovjetek. A talapzaton is feltüntetett évszámok a felszabadulás mellett a nagy októberi szocialista forradalom évfordulójára is utaltak.

Képeslapfotó: Tulok Ferenc, 1969 

„A szovjet csapatokat és a békés jövőt üdvözlő debreceni család” meglepő módon ma is megvan. A belvárosi korzó ezredfordulós kialakításakor csupán arrébb helyezték egy alacsonyabb talapzatra.

Képeslapfotó: Tulok Ferenc, 1969

A szobor helyén korábban egy szovjet obeliszk állt, szintén az Aranybikával szemben. Ezt a művet a nagyerdei Köztemető szovjet parcellájába vitték.

Az obeliszk. Fotó: Fortepan / Márton Gábor, 1965

Pátzay Pál szobrászművész Debrecenben található, másik alkotása a Kígyóölő címet viseli. Ennek a kompozíciónak a története ebben az összeállításunkban tekinthető meg. Ő készítette a Kossuth utcai harckocsis emlékművet is, erről a műről itt írtunk.

A szoborcsoport 2023 őszén. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Bringázz velünk szombaton Pallagra!

A debreceni Nagyerdő hete alkalmából ingyenes kerékpáros helytörténeti kiránduláson vehetnek részt a természet- és históriakedvelők 2024. október 12-én, szombaton 14 órától.

A pallagi középiskola. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

A várhatóan kellemes időben megtartandó eseményen Vass Attila Tamás, a Méliusz Központi Könyvtár Helytörténeti Részlegének munkatársa, a Debreceni Képeslapok című magazin szerkesztője kalauzolja az érdeklődőket.

Az Auguszta-klinika. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A gyülekezés 2024. október 12-én, 13 óra 45 perctől lesz a Nagyerdei Stadion Pallagi úti parkolójában. A kirándulás állomásain (lásd lentebb) nagyerdei nevezetességek és kevésbé ismert részek történetébe nyerhetnek bepillantást a résztvevők a kiselőadások révén. A program ingyenes, de regisztrációhoz kötött! Telefonszám: 20/211-5236. E-mail: helyismeret@meliusz.hu. Várunk szeretettel Mindenkit!

Figyelem! A rendezvényen egyáltalán nem játszik szerepet a gyorsaság és a távolság! Ha esne az eső, akkor egy másik időpontban lesz a túra, s az új alkalmat külön is jelezzük.

A Wallenberg-emlékmű. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A helytörténeti bringatúra ismeretterjesztő állomásai:

• Nagyerdei Stadion
• Nagyerdei Víztorony
• klinikai főépület
• Klinika Mozi
• Auguszta-főépület és park
• A tudomány legyőzi a betegséget szobor
• Pallagi úti kerékpárút
• Kígyóölő-szobor
• gyógyszergyár és adótorony
• Pallagi középiskola díszparkja és a Bánat utca

A Nagyerdei Víztorony. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Kerékpáros helytörténeti túra a stadiontól Pallagra

A pallagi középiskola. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

A debreceni Nagyerdő hete alkalmából 2024. október 12-én, szombaton 14 órától kerékpáros helytörténeti kiránduláson vehetnek részt a természet- és históriakedvelők. A várhatóan kellemes időben megtartandó eseményen Vass Attila Tamás, a Méliusz Központi Könyvtár Helytörténeti Részlegének munkatársa, a Debreceni Képeslapok című magazin szerkesztője kalauzolja az érdeklődőket.

Az Auguszta-klinika. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A gyülekezés 2024. október 12-én, 13 óra 45 perctől lesz a Nagyerdei Stadion Pallagi úti parkolójában. A kirándulás állomásain (lásd lentebb) nagyerdei nevezetességek és kevésbé ismert részek történetébe nyerhetnek bepillantást a résztvevők a kiselőadások révén. A program ingyenes, de regisztrációhoz kötött! Telefonszám: 52/502-478. E-mail: helyismeret@meliusz.hu. Várunk szeretettel Mindenkit!

Figyelem! A rendezvényen egyáltalán nem játszik szerepet a gyorsaság és a távolság! Ha esne az eső, akkor egy másik időpontban lesz a túra, s az új alkalmat külön is jelezzük.

A Wallenberg-emlékmű. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A helytörténeti bringatúra ismeretterjesztő állomásai:

• Nagyerdei Stadion
• Nagyerdei Víztorony
• klinikai főépület
• Klinika Mozi
• Auguszta-főépület és park
• A tudomány legyőzi a betegséget szobor
• Pallagi úti kerékpárút
• Kígyóölő-szobor
• gyógyszergyár és adótorony
• Pallagi középiskola díszparkja és a Bánat utca

A Nagyerdei Víztorony. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Pallag, Balásházy-park. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecen legmagasabb szökőkútja volt a Pallagi úton

A debreceni Pallagi úti gyógyszergyár előtti parkban álló Wallenberg-emlékműről szóló összeállításunk Facebook-posztjához többen is hozzászóltak. Közülük Erdei Virág arra emlékeztetett, hogy az alkotás közelében, az üzem kerítésén belül régebben volt egy nagy szökőkút. Ez elevenítjük meg az archív képeinken, melyeket a Biogal című 2008-as gyártörténeti albumból repróztunk. Ezeken a fotókon az is kitűnik, hogy a szükőkút a magasságát tekintve Debrecen legnagyobb ilyen létesítménye volt.

A szökőkút és a környezete

A fent említett Facebook-posztunkhoz Katona Krisztián olvasónk a létesítménnyel kapcsolatban leszögezte: „Az nem szökőkút! Bár tényleg úgy néz ki! Hivatalosan vízvisszahűtő. A gépek hűtővizét volt hivatott visszahűteni. De laikus szemnek szökőkútnak tűnhet!”

A főkapu és a szökőkút

A szintén ehhez hozzászóló olvasónk, Nagy Csaba kifejtette azt is, hogy a szökőkút a hűtővízrendszer visszahűtésének a része volt, majd a technológiák fejlődésének köszönhetően a hűtővíz visszahűtésére hatékonyabb módszert vezettek be. Mint rámutatott, ennek következtében a szökőkút kiiktatódott a hűtővíz-recirkulációs technológiából.

A szökőkút napjainkban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A ma már tehát nem működő építmény a fentiek ellenére még megvan az eredeti helyén. A víz nélküli medencéket, valamint a – hajót formáló? – tornyát a fenti képen örökítettük meg. Fényes Leó olvasónk egyébkéntazt javasolta: „Ha úgyse használják, akkor tegyék át olyan helyre, ahol jobban szem előtt van és hasznosabb. Pl. a Petőfi térre!” Köszönjük az észrevételeket, Olvasóinkat továbbra is arra buzdítjuk, hogy régi és friss képeiket, témajavaslataikat küldjék el nekünk közzététel céljából a dkepeslapok@gmail.com címre!

Nyitóképünk teljes méretben

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Az elzárt kápolna belseje, Attila téri villámok, lovagolás a Hortobágyon... – a Ti fotóitokon

Debreceni Képeslapok című magazinunk Kedves Olvasói ismét sok képet csatoltak a posztjainkhoz, ezúttal a legutóbbi ilyen fotók közül válogatunk.

A Vágóhíd utcai kápolna belseje a Balcsillag című film forgatása közben, 2020-ban

Az első képen a Vágóhíd utcai volt temető kápolnájának belsejét láthatjuk Mester Istvánnak köszönhetően. A második felvételt Bacsó Ágnes mellékelte a debreceni Kádár-kockákról szóló cikkünkhöz, s leírta: a szülei Kavics utcai háza 1968-ban épült, a képen lévő maketteket pedig méretarányosan gyufából készítette róla a gyermeke, amikor 14 éves volt.

A Kavics utca egyik portája, gyufaszálakból megépítve. Fotó: © Bacsó Ágnes

A régi Hortobággyal foglalkozó összeállításunkhoz Balláné Csöpi szólt hozzá az alábbi képpel.

Lóháton a Hortobágyon, egy segítő csikóssal. Fotó: © Balláné Csöpi

Az Attila téri görögkatolikus templom felújítását ismertető cikkünk után már közöltünk egy olyan anyagot is, amelyben olvasóink képei szerepelnek a gyülekezeti helyről. A Péter Zs-Dobos által ehhez csatolt fotókat az alábbiakban mutatjuk be.

Az Attila téri görögkatolikus templom villámlás idején. Fotó: © Péter Zs-Dobos

Az Attila téri görögkatolikus templom külső képe és belső tere. Fotók: © Péter Zs-Dobos

E mostani válogatásban a debreceni Péterfia utcai Kölcsey-szoborról is láthatunk egy friss képet (ezt Vekerdi Károlytól kaptuk), utána pedig a cívisvárosi Wallenberg-emlékműnek a budapesti Szent István parkban álló másolata is megismerhető a Krekács Károly által mellékelt felvételen. Köszönjük ezt is!

Kölcsey Ferenc szobra a debreceni Péterfia utcán. Fotó: © Vekerdi Károly

Olvasóifotó-összeállításunk előző részei itt csodálhatók meg. Kedves Olvasóinkat továbbra is arra buzdítjuk, hogy archív és friss képeiket, témajavaslataikat küldjék el nekünk közzététel céljából a dkepeslapok@gmail.com címre vagy a Facebook-oldalunk idővonalára!

A debreceni Wallenberg-emlékmű budapesti másolata. Fotó: © Krekács Károly

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!