Debrecen a főutcától a reptérig az 1940-es évek elején

Debrecen 80 esztendővel ezelőtti életére csodálkozhatunk rá a Fortepan cívisvárosi képei között.

A belváros arca 1943-ban. Fotó: Fortepan

Ebből válogatva, elsőként a Ferenc József út nevű főutca akkori arcában gyönyörködhetünk, a következő fotón pedig a Déri tér és a múzeum köszön vissza ránk.

A Déri téri park és a múzeum. Fotó: Fp. / Somlai Tibor, 1940

A 80 éve tevékenykedő debreceni fényképészek az egyetemünk életét is megörökítették:

Diplomaátadó 1943-ban. Fotó: Fp. / Mészöly Leonóra

Mivel már zajlott a II. világháború, a légierőre is nagy feladatok hárultak. Az alábbi felvétel a mai debreceni repülőtér területén készült.

Epreskerti reptér, 1940. Fotó: Fp. / Erky-Nagy Tibor

Ritka különleges jelenet tanúi lehetünk az alábbi felvételnek köszönhetően is!

A hajdani Nagyállomás-palota a peron felől. Fotó: Fp. / Reményi József, 1942

Utolsó fotóinkon visszatérünk a főutcára, majd rácsodálkoztatunk a Tisza István-szoborra, végül pedig egy kedves jelenetbe is bekapcsolódhatunk a korabeli orvostudományi egyetem főépülete előtt.

Nyitóképünk teljes méretben. Fotó: Fp. / Reményi József, 1942

Tisza István szobra az orvospalota előtt. Fotó: Fp. / Reményi József, 1942

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Randevú az orvospalotánál. Fotó: Fp. / Reményi József, 1942

A svéd jótevő, akinek a szobra Debrecenben lelt békére

Debrecen egyik hányatott előéletű szobra a Pallagi úti gyógyszergyár előtti parkban lévő alkotás. A Kígyóölő című kompozíció Raoul Wallenberg (1912. augusztus 4. – 1947. ? ?) svéd diplomatának állít különleges emléket, és Pátzay Pál készítette, aki a Piac utcai felszabadulási emlékműnek is alkotója. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A talapzat felirata. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Szűcs Ernő helytörténeti leírása szerint a mű eredetileg a budapesti Szent István parkban állt volna, és 1949. január 17-én, Wallenberg eltűnésének évfordulóján avatták volna fel. „Erre az alkalomra százával jöttek az egykori üldözöttek, valamint a svéd követség tagjai. Azt kellett azonban tapasztalniuk, hogy a szobor a talapzatával együtt az előző éjszaka eltűnt. Ki adott erre utasítást? Napjainkig nem tudni.” A sérülései miatt restaurált szobrot végül 1953-ban állították fel a mai helyén, azaz a debreceni Pallagi úton, akkor még egyfajta egészségügyi szimbólumként. 

2021 novemberében. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Kotricz Tünde műlapja szerint az eredeti budapesti avatóünnepség 1949. április 9-én lett volna (tehát nem január 17-én).  A ledöntés és elszállítás közben megsérült alkotást a Fővárosi Képtárba vitték. Abban már mindkét helytörténet-kutató egyetért, hogy a Kígyóölőt 1953-ban adták át Debrecenben, valamint, hogy a mű másolatát 1999-ben leplezték le az eredeti területen, a budapesti Szent István parkban.

1978-as albumban. Kiadó: HBM Tanács, IPK Vállalat

Ez május 2-án délelőtt volt szakadó esőben, s mivel a közelben volt dolgom, a HBN-nek én küldtem fotós tudósítást a fővárosi ünnepségről. A Pallagi úti gyógyszergyár régi nagy szökőkútjánál álló szobor békére lelt, a környezetét szépen rendben tartják. Igaz, különösebb itteni megemlékezésekről ritkán hallani.

Közelkép a férfiaktról. Fotók: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Nyitóképünk teljes méretben. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:

• Szobrok, amik nem kellettek
• A protestáns gályarabok emlékoszlopa
• A 39-es gyalogezred emlékműve
• A Hunyadi utcai Lenin-szobor
• A felszabadulási emlékmű
• A száműzött Sellő
• A lebontott Zsolnay-szökőkút
• A Csokonai-mozaik
• Raoul Wallenberg szobra, a Kígyóölő
• A Piac utcai hangyaszázad
• Egy óriási debreceni szobor, amit a többség nem láthat
• A Piac utcai szürke házről figyelő titokzatos alakok
• Tóth Árpád nagyerdei emlékműve
• Az árnyas Ady park és a kis csobogó
• Rejtőzködő szépség
• Szobrok ülő nagyjainkról
• A Petőfi téri díszpark és a lebontot szökőkút
• Miről beszélgetne Szabó Magda és Ady Endre?
• Rejtélyes nagyerdei ufólandolás
• A Kassai úti szupermen
• Mini Debrecen-szobor a főtéren
• A Lehel utcai óratorony
• Kovács Margit színes kerámiái
• A Nagyállomás óriási képei
• A Tiszai halász című sgraffito
• A szociális otthon pusztuló faliképei
• Gróf Tisza István szobra

Anno és most a cívisváros (3. rész)

Debrecenben a 19. századig gyakori tűzvészek mellett a II. világháború és az azt követő „városrendezések” is nagyban formálták a lakóhely arculatát. Mostani összeállításunkban
– az előző anyagunk folytatásaként – erre mutatunk újabb elgondolkodtató példákat.

E cikkünk legfelső fotóin a Vörös Hadsereg útján a városháza környéke látható 1963-ban Horváth Zoltán fotóján, valamint ugyanott ma. Szembetűnő a kis franciakert és persze a takarékpalota (IPK) tornya, ami abban az esztendőben égett le. A második képpár régi felén ugyanakkor még a takarékpalota se épült meg... Mai fotók: © Debreceni Képeslapok

A Táncos Kovács-ház és a helyére épített takarékpénztári palota

Ugyanezt az 1912 előtti állapotot tanulmányozhatjuk a fenti montázson is, amelyen a Kossuth utca látképe is szuperül kivehető. A következő blokk pedig már a Kossuth teret mutatja, szintén madártávlatból. (Régi fotó: Bakonyi Béla, 1964.)

A Nagytemplom jobbján 2010 óta egy üvegpiramis van. Ebből a nézetből hasonlítottuk össze az 1964-es látvánnyal (melyet szintén Bakonyi Béla örökített meg). A szobor mellett az Aranybika pompázik. Mai fotók: © Debreceni Képeslapok

A Piac utcáról szintúgy megállapíthatjuk, hogy sok minden változott az elrohant évek és események során. Itt például még toronysisakkal láthatjuk a Kistemplomot.

Átellenben állt a gyönyörű Hegedűs és Sándor-féle palota. Ez a pazar alkotásunk is a II. világháborúban pusztult el, s a helyére a Hajdúsági (Centrum) Áruházat építették Mikolás Tibor tervei alapján. Ma ez az üzlet üres, előzőleg könyvesház volt. Mai fotók: © Debreceni Képeslapok

Tovább haladva a Miklós utcáig, a Frohner Szállodához értünk. Ez sincs meg már, a helyén egy okkersárga színű kerámiaburkolatú lakóház áll.

És láthatjuk a Petőfi teret is, ami nagyon nagy károkat szenvedett el az 1944-es bombázásokban. Az itteni egykori Hunyadi utcának ma már csak ez az épülete van meg. Szerencsére felújították, és immár a görögkatolikus egyház használja. Mai fotók: © Debreceni Képeslapok

Onnan ha átsétálunk a Varga utca érintésével a Kossuth utcára, akkor a Csokonai Színház balján a pénzügyi palotát találjuk. Ennek a helyén állt a híres Komáromy-ház, ahol a Szatmári békét is előkészítették! (Rajz: Zoltai Lajos.)

Mindezek mellett terült el az Ady park, ami Debrecen egyik leghangulatosabb süllyesztett parkja volt. Már ez sincs meg, a helyet feltöltötték, lekövezték, és sok régi fát kivágtak.

Hasonlóképpen nagyot változott a Kálvin tér is. A régi tanári villák helyén az Új városháza van, arrébb rakták Csokonai Vitéz Mihály szobrát, és az Uránia Mozgó környezete is markánsan átalakult.
Mai fotók: © Debreceni Képeslapok

Sorozatunk első része idekattintva tekinthető meg. (Folytatjuk...)

DBKL

A híres ház, hol a poéta ,,meg-hólt", ilyen volt az emléktábla kihelyezésekor – s ezt láthatjuk most a Hunyadi–Darabos utcai sarkon

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!