Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Attila tér. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Attila tér. Összes bejegyzés megjelenítése

2025. augusztus 1., péntek

Volt egyszer egy magyar királyi dohánybeváltó

Debrecenben már 1844-ben, jóval a dohánymonopólium bevezetése előtt működött császári és királyi dohánybeváltási hivatal. A dohanymuzeum.hu írása szerint 1851-től dohánybeváltási főfelügyelőségi funkciója volt, s az irányítása alá tartozott a debreceni, nagykárolyi, vásárosnaményi kerületi hivatal, a rakamazi, nagykállói, nagytárkányi, nyírbátori fiókhivatal, a faddi, mohácsi, dunaföldvári és szuloki beváltó bizottság is. Az épületegyüttes a mai Alkotmány és Vágóhíd utca között fekszik, s az alábbi felvételünkkel az Attila tér felőli szép részletét örökítettük meg 2025. július 31-én.

A beváltó főépülete. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Szintén 1851-ben a debreceni dohánybeváltó hivatal első osztályú tisztévé léptették elő Robert Lipótot, volt ellenőrködő mázsamestert. 1905-ben dohányraktárt építettek 46 564 korona költséggel. 1910 tavaszán pályázatot hirdettek egy munkásmenhely építésére, amelynek 7360 korona volt az előirányzott költsége. 1913 tavaszán újabb raktár létrehozása vált szükségessé, 58 100 korona beruházással. A cég 1955-től már Debreceni Dohánybeváltó és Fermentáló Vállalat néven működött, s végül 1992-ig tevékenykedett. A napjainkban is létező és szép terület ma különféle vállalkozásoknak ad otthont. A dohanymuzeum.hu írása szerint ugyanezen a telephelyen működött a Dohánykutató Intézet is, valamint  1993. október 1-től a Róna Dohányfeldolgozó Kft. (a luxemburgi Heintz van Landewyck és a Dohánykutató Intézet cége). Ennek elsődleges célja volt, hogy hazai munkaerővel, költséghatékonyan gyárthasson Európa országaiban is sikeres újfajta termékeket.

Vágóhíd utcai épületek. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Korábbi anyagunkhoz tett hozzászólásában Erzsi Magyar így fogalmazott: „Dohánytermelők rudakra kötve hozták a szárított dohányt, lovaskocsikkal. Mérték, osztályozták és átvették tőlük. Utána újra válogatták és tovább szárították. A teljesen kiszáradt dohányt hatalmas bálákba kötötték és úgy került át a gyárba. Ezek a raktárak többszintesek voltak, fa lépcsőkkel és fa padlózattal voltak valahogy elválasztva. A hatvanas évek végéig egészen biztosan hozták a gazdák a dohányt, 500–600 embert foglalkoztattak. Édesanyám 1976-ban ment nyugdíjba, akkor már kutatóként működött.” Ugyanakkor Szegheő Csaba ezt írta a régi képeslaphoz: „A főépület mögötti kis kockaépület talán a legrégebbi. Volt sóhivatal, később zárda, melyet a szóbeszéd szerint alagút kötött össze a Szent Anna templommal. Állítólag a Béke útja átépítése során rá is akadtak az alagút maradványaira.”


Azt már mi tesszük hozzá, hogy a telep az egykori dohánygyárral, pavilonlaktanyával, bábaképezdével, a MÁV-lakóparkkal, az Attila téri templommal, valamint a felüljáróval, katolikus temetővel (melyek története a cikk végén szerepel) Debrecennek egy rendkívül értékes, érdekes és izgalmas részét alkotja. A hajdani csendőrlaktanyát sajnos már csak az archív felvételeinken tudjuk bemutatni.

A Vadászkürt felől, 2025 február. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2025. június 23., hétfő

Ma 50 éve futott ki utoljára a debreceni 4-es villamos

Debrecen villamosai közül a 4-es tuják 1911-től 1962-ig a városháza, valamint a vágóhíd között közlekedtek a Kossuth utcán és a Nap utcán át. Utána a kocsik a Béke útja (ma Szent Anna utca) és a vágóhíd között jártak a vonal 1975. június 24-i megszüntetéséig.

Négyes tuja a Kossuth utcán. Forrás: Méliusz-könyvtár

A fenti jelenet a Verestemplomnál történt, és a jobb oldalán Irinyi János lakóháza is látható. Az alábbi muzeális kép pedig a Kis Orbán-háznál készült még a 4-es vonal gőzvonatos hőskorából:

Gőzvonat a Kis Orbán-háznál. Fotós: Ismeretlen

Korábban, 1896-ban már megépült a Városháza és a Dohánybeváltó közti egyvágányú pálya. A Wikipédia leírása szerint a személyszállítást ekkor még lóvasúti, a teherszállítást pedig gőzvontatású szerelvényekkel végezték. A következő archív képen a Csokonai Színháznál látható lóvasút...

Lóvasút a színháznál. Fotós: Ismeretlen

A vonalat az 1911-es villamosításkor hosszabbították meg a vágóhídig. Az alábbi pazar légifotón a Nap utcai szakasz is látható, melyen a Verestemplomtól közlekedtek a kocsik az Attila téri templomig, és onnan tovább a felüljárón át a Vágóhíd utcán.

A Nap utcai szakasz. Fotó: Wikipédia

A Wikipédia múltidézéséből megtudható az is, hogy a 4-es villamos Béke úti végállomásának az 1-es vonal Nagyerdő felé haladó vágányával üzemi kapcsolata volt, míg a vasútállomás felé egy visszafogó váltó segítségével kapcsolódott. A következő két kép a pénzügyi palotánál született.

Kossuth utca, 1932. Fotó: Fp / Flanek-Falvay-Kováts

A 4-es vonalon az Attila téri templomnál volt az első kitérő, majd a szerelvények átmentek a Vágóhíd utcai vasúti felüljárón (utána újabb kitérő volt), s onnan a Diószegi út sarkáig, a Barneválig közlekedtek – mígnem beköszöntött az 1975. június 23-i utolsó nap... Akkortól az új kettes pálya 2014-es átadásáig csak egy villamosvonala volt Debrecennek.

A Kossuth utcán. Fotó: Fp / Szánthó Zoltán, 1961

Az Attila térnél. Fotó: Fp / Magyar Rendőr, 1962


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2025. május 21., szerda

115 éves az Attila téri görögkatolikus templom

2025. május 21-i állapot. Fotó: © Debreceni Képeslapok.
 
Debrecen egyik legkülönlegesebb és legszebb épületét, az Attila téri görögkatolikus főszékesegyházat (eredetileg templomot) 1910. május 22-én adták át csaknem 3 éves építés eredményeként, mégpedig a pénzügyi palotát is tervező ifj. Bobula János tervei alapján. A lenti fotón látszik, hogy a készítésekor már járt a négyes villamos (vagy a lóvontatású elődje), s az utcák szépen parkosítva voltak.

Az 1910-es évek végén. Fotó: Wikipédia

A neobizánci stílusú görögkatolikus templomot Firczák Gyula püspök szentelte fel az Istenszülő oltalmának tiszteletére. A korabeli képeslapok láttán fájó szívvel azt is megállapíthatjuk, hogy akkoriban mennyi szép zöldfelület díszítette az Attila tér és a mai Wesselényi utca környékét.Az alábbi fotón a Verestemplom, valamint a Demke is jól kirajzolódik a háttérben.

1939-es látkép. Fotó: Fortepan / Orosz Heléna

A templomot 1950 és 1958 között festette ki Szegedi Molnár Géza. A szentélyt és a templomhajót elválasztó ikonosztáziont a templom átadásának századik évfordulóján, 2010-ben szentelték meg.

Szentek ablaka. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az évek során egyre rosszabb állapotba került gyülekezeti hely utcai falaira 2024 január elején kezdték felszerelni az állványokat. Ez része a 2023 októberében elkezdett külső-belső renoválásnak, amelyben a park megújítása is szerepel. A kivitelezés várhatóan két évig tart.

Fotók: Hajdúdorogi Főegyházmegye

Kapcsolódó összeállításaink:

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

2025. május 12., hétfő

Az 1937-es belváros és Nagyerdő nyolc muzeális fotón

Debrecen régmúltjában barangolva, ezúttal az 1937-es esztendőt idézzük meg, amelyről a Fortepan osztott meg fantasztikus képeket. Az Aranybika felvétele Karsai Kata adományának köszönhető.


A fenti fotó jobb szélén egy 6-os villamos is látszik. A következő képeken a Kistemplomban, valamint a Simonffy-sarok még eredeti kupolájú bérpalotáiban is gyönyörködhetünk. Ezt a képet és e cikkünk összes többi fotóját „Tünde” bocsátotta a digitális múzeum rendelkezésére.


Az alábbi látkép megörökítésekor többen is éppen a Déri Múzeumba tartottak.


Esett az eső, és ez a Kálvin téri jeleneten is tetten érhető. Csokonai Vitéz Mihály szobra akkor még bentebb állt, mint most.


És íme még egy esős pillanat, de már a Csokonai Színháznál:


A következő képen is a víz a főszereplő, csak éppen már a fürdőruhák és a jókedv kísérőjeként. Ilyen volt 1937-ben a divat a Nagyerdei Strandon.


A köztemetőnk abban az időben már 5 éve működött, a sírkertet Borsos József tervezte.


S végül ismét egy tuja, mégpedig 4-es villamos. A fotón az Attila téri görögkatolikus templomra is rácsodálkozhatunk, ami mellett eltörpül a tömegközlekedési eszköz. De jó is lenne felszállni rá, és átutazni vele a Vágóhíd utcai felüljárón át például a dohánygyárba vagy a Kati Kocsmába, melyek abban az időben még vígan léteztek!



Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2024. augusztus 17., szombat

Már ilyen szép az újjászülető Attila téri templom

Debrecenben az Istenszülő Oltalma Görögkatolikus Főszékesegyháznak 2024 januárjában kezdődött el a külső renoválása. Hét hónap elteltével ismét ellátogattunk e gyülekezeti helyhez, melyről a most közzétett felvételeinket is készítettük. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A Wesselényi utcáról. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az 1910. május 22-én, ifj. Bobula János tervei nyomán átadott főszékesegyház története külső-belső, mai és régi szép képekkel ebben az összeállításunkban ismerhető meg.

A Szent Annáról. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2024. július 13., szombat

Az Attila téri templom – a Ti szép fotóitokon

A Wesselényi felől, 2019 január. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A debreceni Attila téri görögkatolikus főszékesegyház renoválásáról szóló cikkünkhöz annyi fotót kaptunk Kedves Olvasónktól, hogy ezeket külön is közzétesszük.


A fenti archív képeslap másolatát is egy Kedves Olvasónk, Nagy Zoltán osztotta meg a közösségünkkel. Az alábbi képet Oláh Marianna csatolta a templom belsejéről.

A  templom ikonosztázionja. Fotó: © Oláh Marianna

A következő fotót Polcz Tibornak köszönhetjük. Nem mellesleg a templomot 1910. május 22-én adták át, s fj. Bobula János tervezte, aki a pénzügyi palotát is megtervezte. A neobizánci stílusú görögkatolikus templomot Firczák Gyula püspök szentelte fel az Istenszülő oltalmának tiszteletére.

A belső tér 2020 augusztusában. Fotó: © Polcz Tibor

Akkoriban megannyi szép zöldfelület díszítette az Attila tér és a mai Wesselényi utca környékét. A templomot 1950 és 1958 között festette ki Szegedi Molnár Géza. A szentélyt és a templomhajót elválasztó ikonosztáziont a templom átadásának századik évfordulóján, 2010-ben szentelték meg. A templom szintén díszes szószékéről Yudit Len mellékelt fotót a megosztásunkhoz.

A szószék. Fotó: © Yudyt Len

Az évek során egyre rosszabb állapotba került gyülekezeti hely utcai falainak renoválása 2024 január elején kezdődött. Ez része a 2023 októberében beindított külső-belső renoválásnak, amelyben a park megújítása is szerepel. A kivitelezés várhatóan két évig tart.

Nyitóképünk teljes méretben. Fotó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Ismét egy régi képen ámuldozhatunk, ezt a grafikamásolatot Virányi Zsolt csatolta, és a debreceni főszékesegyházunk Szepesjakabfalván álló ikertestvérét ábrázolja.


Olvasóifotó-összeállításunk előző részei itt csodálhatók meg. Kedves Olvasóinkat pedig továbbra is arra buzdítjuk, hogy archív és friss képeiket, témajavaslataikat küldjék el nekünk közzététel céljából a dkepeslapok@gmail.com címre vagy a Facebook-oldalunk idővonalára!

A parkosítás tervére Zsitvatoroki Dániel hívta fel a figyelmet


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2024. június 23., vasárnap

Ma 49 éve futott ki utoljára a debreceni 4-es villamos

Debrecen villamosai közül a 4-es tuják 1911-től 1962-ig a városháza, valamint a vágóhíd között közlekedtek a Kossuth utcán és a Nap utcán át. Utána a kocsik a Béke útja (ma Szent Anna utca) és a vágóhíd között jártak a vonal 1975. június 24-i megszüntetéséig.

Négyes tuja a Kossuth utcán. Forrás: Méliusz-könyvtár

A fenti jelenet a Verestemplomnál történt, és a jobb oldalán Irinyi János lakóháza is látható. Az alábbi muzeális kép pedig a Kis Orbán-háznál készült még a 4-es vonal gőzvonatos hőskorából:

Gőzvonat a Kis Orbán-háznál. Fotós: Ismeretlen

Korábban, 1896-ban már megépült a Városháza és a Dohánybeváltó közti egyvágányú pálya. A Wikipédia leírása szerint a személyszállítást ekkor még lóvasúti, a teherszállítást pedig gőzvontatású szerelvényekkel végezték. A következő archív képen a Csokonai Színháznál látható lóvasút...

Lóvasút a színháznál. Fotós: Ismeretlen

A vonalat az 1911-es villamosításkor hosszabbították meg a vágóhídig. Az alábbi pazar légifotón a Nap utcai szakasz is látható, melyen a Verestemplomtól közlekedtek a kocsik az Attila téri templomig, és onnan tovább a felüljárón át a Vágóhíd utcán.

A Nap utcai szakasz. Fotó: Wikipédia

A Wikipédia múltidézéséből megtudható az is, hogy a 4-es villamos Béke úti végállomásának az 1-es vonal Nagyerdő felé haladó vágányával üzemi kapcsolata volt, míg a vasútállomás felé egy visszafogó váltó segítségével kapcsolódott. A következő két kép a pénzügyi palotánál született.

Kossuth utca, 1932. Fotó: Fortepan / Flanek-Falvay-Kováts

A 4-es vonalon az Attila téri templomnál volt az első kitérő, aztán a szerelvények átmentek a Vágóhíd utcai vasúti felüljárón (utána újabb kitérő volt), onnan pedig a Diószegi út sarkáig, a Barneválig közlekedtek – mígnem beköszöntött az 1975. június 23-i utolsó nap... Akkortól az új kettes pálya 2014-es átadásáig csak egy villamosvonala volt Debrecennek.

A Kossuth utcán. Fotó: Fortepan / Szánthó Zoltán, 1961

Az Attila térnél. Fotó: Fortepan / Magyar Rendőr, 1962


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2024. január 22., hétfő

Az elzárt kápolna belseje, Attila téri villámok, lovagolás a Hortobágyon... – a Ti fotóitokon

Debreceni Képeslapok című magazinunk Kedves Olvasói ismét sok képet csatoltak a posztjainkhoz, ezúttal a legutóbbi ilyen fotók közül válogatunk.

A Vágóhíd utcai kápolna belseje a Balcsillag című film forgatása közben, 2020-ban

Az első képen a Vágóhíd utcai volt temető kápolnájának belsejét láthatjuk Mester Istvánnak köszönhetően. A második felvételt Bacsó Ágnes mellékelte a debreceni Kádár-kockákról szóló cikkünkhöz, s leírta: a szülei Kavics utcai háza 1968-ban épült, a képen lévő maketteket pedig méretarányosan gyufából készítette róla a gyermeke, amikor 14 éves volt.

A Kavics utca egyik portája, gyufaszálakból megépítve. Fotó: © Bacsó Ágnes

A régi Hortobággyal foglalkozó összeállításunkhoz Balláné Csöpi szólt hozzá az alábbi képpel.

Lóháton a Hortobágyon, egy segítő csikóssal. Fotó: © Balláné Csöpi

Az Attila téri görögkatolikus templom felújítását ismertető cikkünk után már közöltünk egy olyan anyagot is, amelyben olvasóink képei szerepelnek a gyülekezeti helyről. A Péter Zs-Dobos által ehhez csatolt fotókat az alábbiakban mutatjuk be.

Az Attila téri görögkatolikus templom villámlás idején. Fotó: © Péter Zs-Dobos

Az Attila téri görögkatolikus templom külső képe és belső tere. Fotók: © Péter Zs-Dobos

E mostani válogatásban a debreceni Péterfia utcai Kölcsey-szoborról is láthatunk egy friss képet (ezt Vekerdi Károlytól kaptuk), utána pedig a cívisvárosi Wallenberg-emlékműnek a budapesti Szent István parkban álló másolata is megismerhető a Krekács Károly által mellékelt felvételen. Köszönjük ezt is!

Kölcsey Ferenc szobra a debreceni Péterfia utcán. Fotó: © Vekerdi Károly

Olvasóifotó-összeállításunk előző részei itt csodálhatók meg. Kedves Olvasóinkat továbbra is arra buzdítjuk, hogy archív és friss képeiket, témajavaslataikat küldjék el nekünk közzététel céljából a dkepeslapok@gmail.com címre vagy a Facebook-oldalunk idővonalára!

A debreceni Wallenberg-emlékmű budapesti másolata. Fotó: © Krekács Károly


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2024. január 14., vasárnap

Újjászületik az Attila téri szép görögkatolikus templom

Az Istenszülő Oltalma Görögkatolikus Főszékesegyház napjainkban, az Attila téren. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Debrecen egyik legkülönlegesebb és legszebb épületét, az Attila téri görögkatolikus főszékesegyházat (eredetileg templomot) 1910. május 22-én adták át csaknem 3 éves építés eredményeként, mégpedig a pénzügyi palotát is tervező ifj. Bobula János tervei alapján.

Az Attila téri templom belső tere 2020 augusztusában. Fotó: © Polcz Tibor

A lenti fotón látszik, hogy a készítésekor már járt a négyes villamos (vagy a lóvontatású elődje), s az utcák szépen parkosítva voltak.

A gyönyörűen parkosított Attila tér és a görögkatolikus templom környéke az 1910-es évek végén. Fotó: Wikipédia

A neobizánci stílusú görögkatolikus templomot Firczák Gyula püspök szentelte fel az Istenszülő oltalmának tiszteletére. A korabeli képeslapok láttán fájó szívvel azt is megállapíthatjuk, hogy akkoriban mennyi szép zöldfelület díszítette az Attila tér és a mai Wesselényi utca környékét.

Az Attila téri görögkatolikus templom szószéke. A fotót Kedves Olvasónk, Yudyt Len
osztotta meg az olvasóinkkal, köszönjük szépen!

Az alábbi fotón a Verestemplom, valamint a Demke is jól kirajzolódik a háttérben.

1939-es látkép a gyönyörűen parkosított Wesselényi utca, Attila tér és a görögkatolikus templom környékéről. Fotó: Fortepan / Orosz Heléna

A templomot 1950 és 1958 között festette ki Szegedi Molnár Géza

Az Attila téri görögkatolikus templom ikonosztázionja. A fotót Kedves Olvasónk, Oláh Marianna osztotta meg az olvasóinkkal, köszönjük szépen!

A szentélyt és a templomhajót elválasztó ikonosztáziont a templom átadásának századik évfordulóján, 2010-ben szentelték meg.

Szent Margit, Szent Imre, Szent István, Szent László és Szent Erzsébet az Attila téri ablakon. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az évek során egyre rosszabb állapotba került gyülekezeti hely utcai falaira 2024 január elején kezdték felszerelni az állványokat. Ez része a 2023 októberében elkezdett külső-belső renoválásnak, amelyben a park megújítása is szerepel. A kivitelezés várhatóan két évig tart.

Az Attila téri görögkatolikus templom az építésekor és új korában. Fotók: Hajdúdorogi Főegyházmegye


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A templom mellett álló színes feszület. Fotó: © Debreceni Képeslapok