Hajszálon függ Debrecen legextrémebb lakóépületének, a Vágóhíd utcai felüljáró alatti kis bakterháznak a sorsa

Debrecenben a Vágóhíd utcai felüljáró alatt áll/omladozik egy régi, egyszerű, de mégis szép vasutas lakóház. Ezt örökítettük meg 2025. február 28-án.

A kis bakterház a hídnál. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Mivel a nagy kerttel és melléképületekkel is rendelkező épület a sínek mellett és a híd alatt található, túlzás nélkül nevezhetjük Debrecen legextrémebb lakóházának. Sajnos ez a hely is nemcsak szellemtanya lett, hanem immár tönkretett ingatlan is.

Háttérben a volt dohánygyár. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az épületnek hónapok (évek) óta nincs állandó hivatalos lakója, így akik odavetődtek, láthatóan nem vigyáztak rá teljes körültekintéssel.

A felüljáróról. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A tetőcserepek például töredezettek, hiányosak, körös-körül nagy a szemét, s a kapu is nyitva volt.

A pusztulás jelei. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Félő, hogy végül ezt a házat is lebontják, mint ahogy tette a MÁV az egykori nyilas-telepi megállóval is. Vagy jobb esetben netalán befalazzák a nyílászáróit, miként sajnos a minap a felüljáró túloldalán lévő temetői csőszház esetében is történt...

A széteső tető. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:

• A Debreceni Dohánygyár
• A pavilonlaktanya
• A Magyar Királyi Bábaképezde
• A volt Keletterv / csendőrlaktanya utolsó képei
• A Wesselényi / Budai Ézsaiás utcai legszebb lakótelepünk
• A Magyar Királyi Dohánybeváltó
• Irinyi János és Debrecen
• A Vágóhíd utcai felüljáró
• A Vágóhíd utcai temető
• Kripta a felüljáró alatt
• Az Attila téri görögkatolikus templom
• A 4-es villamos
• A Wesselényi városrész
• A Sóház városrész
• A Csontváry-festmények megmentője

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

A Kossuth, Dorottya, Vágóhíd, Rákóczi utca, Déli sor, Petőfi tér és Füredi út tavaszváró képei

Debrecen 2024/25-ös téli arcát több helyen is megörökítettük mostanában. Íme a Kossuth utca (a Kistemplommal, valamint a takarékpénztári palotával), majd a következő két fotón a Petőfi tér a februári napfényben. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A Petőfi téri medence. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Petőfi téri kamarapalota. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Füredi úton lencsevégre kaptuk azt a bevásárlóközpontot, aminek a helyén az István Gőzmalom állt.

A Füredi úti áruháznál. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az alábbi felvétel egészen friss (2025. február 27-i) Csokonai Vitéz Mihály Dorottya utcai síremlékéről.

Csokonai síremléke. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Egy nappal korábban örökítettük meg a hajdani Ispotály egyetlen megmaradt épületét, ahol Tóth Árpád is tanult. A ház a felirata szerint a Déli sor 4. szám alá esik.

Az Ispotály maradványa. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Egy vicces egybeesés a belvárosból:

Álomház, omlásveszéllyel. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Vágóhíd utca egyik legendás helye a Kati Kocsma volt. Ennek még áll az épülete, ám például a Rákóczi utcának több régi háza is hiányzik. Az utolsó szomorú felvételeken ezeket mutatjuk be.

Itt volt a Kati Kocsma. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Rákóczi utcai romok. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Napról napra szebb a tégláskerti Vértessy-kastély

Debrecen patinás helye, a Gázvezeték utcai Vértessy-kastély a több évtizedes elhagyatottsága és pusztulása után végre újjászületik. Előzőleg tavaly is többször jártunk itt, legutóbb pedig 2025. február 26-án lestünk be. Örömmel állapítottuk meg, hogy szinte már kész a külső, díszes falazat, a birtok mellett kerítés van, és napelemeket is telepítettek. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

2025. február 26-án. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A család leszármazottjától, Vértesi Ferenctől korábban megtudtuk: „Eredetileg Balogh és Vértessy Kastély megnevezés illeti. A Balogh és Vértessy Közkereseti Társaság tulajdonában volt az államosításig (1904-től 1952-ig) a kastély közelében működő téglagyárral együtt. A kastély 182 éves. Szakemberek szerint Ybl Miklós vagy közeli munkatársai tervezhették. A tulajdonos a sír széléről hozta vissza az építményt! Szerencsére kiváló anyagból és kiváló tervek szerint épült annak idején a kastély, és ellen tudott állni az időjárásnak, de megjegyzem, hogy az ártó kezek is sokat rontottak az épületen. Szerencsére műemléki védettség alatt áll, ami jelentős segítséget adott a rendbehozásához. A műemléki védettség megszerzése, engedélyeztetése a jelenlegi tulajdonos és a rekonstrukciós tervek elkészítőjének kitartó munkáját dicséri!” Sajtóhírek szerint a külső-belső renoválás eredményeként az anno Somogyi József által építtetett kúriában rendezvénytér lesz, és a parkot is rendbe teszik. A tetőépítés mozzanatai itt idézhetők fel a Jánó József mestertől kapott fotókkal. A helyről és réges-régi eseményeiről az alábbi galériánkban csodálhatók meg Vértesi Ferenctől kapott muzeális felvételek:

A névadó Vértessy-féle vállalkozás téglagyára 1903-tól 1938-ig Balogh és Vértessy Téglagyár néven működött. A Vértessy-strandot (mely Debrecen első szabadstrandjaként nyílt meg 1919 július elején) a téglagyár kubikgödreiből hozták létre. Debrecen első úszóversenyét itt rendezték meg 1919. augusztus 16-án. A hely, a család és a fürdő története idelátogatva ismerhető meg sok régi képpel. Vértesi Ferenc tájékoztatott arról is, hogy a parton jobbról zenepavilon, stég, elöl homokos part volt, míg a strand területét kabinsor zárta. A háttérben a téglagyár épülete kéménnyel, égetőkemencével, téglaszárítóval; a kabinsor mögött karbantartóműhelyek és egyéb gazdasági épületek voltak. A vállalkozás nemcsak a téglagyárat és a strandot működtette, hanem hulladékszállítási és -kezelési tevékenységet is folytatott. A szemét elhelyezésére szintén a téglagyári kubikgödröket hasznosították. A kastélyban az államosítás után DIK-lakások voltak, majd pedig évtizedeken át hajléktalantanyaként, egyre kifosztottabban pusztult Debrecen déli határában. No de ez szerencsére már a lezárt múlt!

Tető nélkül, 2021 nyarán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:

• Feltámad a Sámsoni úti reneszánsz romkastély
• Megszépült az Apollo Mozi épülete
• Lehull a lepel az Arany ember Piac utcai palotájáról?
• Renoválták a Kossuth utcai Kis Orbán-házat
• Kívül-belül megújult a nagyerdei Régi Vigadó
• Gyönyörű lett az Angol Királynő Hotel palotája
• Az átépített Csokonai Színház
• A diósgyőri vár rekonstrukciója

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Már áll a Déli sor fölött az óriási új Indiana Jones-híd

Debrecen egyik legextrémebb építménye az Ispotály városrész mellett, a Déli soron állt. Ez olyan felüljáró volt, ami egy épület harmadik emeletéből nyúlt ki, átívelt a Nagyállomás sínjein, majd pedig a távoli túlsó végén a teher-, illetve rendező pályaudvarra lehetett lejutni (és vissza). A 2024. április 7-i ottjártunkkor döbbenten tapasztaltuk, hogy a szerkezet eltűnt, ugyanis a hidat 2–3 héttel azelőtt lebontották. Most viszont új fejlemények vannak! Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Az új híd az állomás felől. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A minap örömmel olvastuk a sajtóhírt, amely szerint a Déli sort a 2025. február 22. 20 óra és február 23. 4 óra közötti időre teljes szélességében lezárják, éspedig gyaloghíd építése érdekében. Ebből már sejthető volt, hogy érkezik az új Indiana Jones-híd. És így is történt, hiszen a február 26. délutáni ottjártunkkor már állt a híd, illetve annak nagy része. A mostani cikkünk első három fotóját ekkor készítettük.

2025. február 26-án. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Magáról az objektumról annyit érdemes tudni, hogy a ház, amiből a Déli sor felett kijön a híd, eredetileg szociális és öltözőépületként funkcionált. A MÁV dolgozóinak készült 1970-ben, ahogy a felüljáró is. A híd tette/teszi lehetővé a munkások közlekedését onnan a műhelyekhez és vissza – tájékoztatott anno a MÁV Zrt. Kommunikációs Igazgatósága. A vékony oszlopokon álló híd nyílása csaknem 108 méter volt; a magassága az épületnél 12,3 méter, a vágányok felett pedig 7,9 méter. A vasúti dolgozók ott jártak át dolgozni, az épületben voltak az öltözők, és ott mentek át a munkahelyükre dolgozni a mozdonyvezetők, krampácsolók, kocsivizsgálók és szerelők, akik javítják ott a vonatokat. Minden bizonnyal így lesz ez az új híddal is, ami egyébként a régi híddal megközelítőleg azonos méretű. És persze az se kizárt, hogy a régit építették vissza, már felújítva.

Ilyen volt alulról a régi. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Híd nélkül, 2024. április 7-én. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ma 11 éve indult be a menetrend szerinti közlekedés Debrecen új 2-es villamosvonalán

Debrecen első új spanyol villamosa (az 511-es) 2013. május 20-án este érkezett, az üzemszerű közlekedés pedig 2014. február 26-án kezdődött. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Az 511-es első debreceni CAF. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Nem volt könnyű szülés a beruházás, és ezt az is jól példázza, hogy a 2008 decemberi bejelentést követően 2014. február 26-án sikerült megtartani az avatási ünnepséget.

Az átadási parádén. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A cívisvárosban 18 CAF-jármű állt szolgálatba, amik 32,5 méter hosszúak, 2,65 méter szélesek, és 222 férőhelyesek (melyek közül 48 az ülőhely).

A kezdet emlékjegye. Fotó: © Debreceni Képeslapok

1, 2, 1, 2... Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ezzel szemben a még szintén forgalomban lévő – kék alapszínű – Ganz Hunsletek (amikből 11 van a városban és a világon is) csak 21,7 méter hosszúak, 2,5 méter szélesek, és 163 férőhelyesek (amelyek közül 28 az ülőhely).

A CAF villamosok üzembe állítása miatt a DKV Debreceni Közlekedési Vállalat megszüntette többek között a 31-es autóbuszjáratait is, melyek útvonala majdnem egybeesett a kettes villamosokéval.

A Hunyadi utcán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Emellett kivonta a forgalomból a Bengáli villamosokat is, amik immár nosztalgialátványosságként szerepelnek a repertoárban. (Másik gyűjteményünkben a villamosközlekedés fénykorát mutatjuk be.) A CAF villamosok 2014 májusa óta a Nagyerdőben is járnak, tehát az egyes vonalon is közlekednek. (Korábban ott csak a tesztelések során lehetett találkozni velük, amíg nem készült el az új pálya.)

Bengáli és CAF. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Menetrend szerinti működésüknek az is érdekessége, hogy az adventi és karácsonyi időszakban közülük is fényvillamosként közlekedtet egyet a DKV. A Ganz és a CAF „partyvillamosok” hamar népszerűek lettek, hiszen a látványuk valóban fokozza a különleges hangulatot a fényfüzéres, ünnepi debreceni éjszakában. (Képeslap-kollekciónkban további masinákról is találhatók remek fotók.)

Fényvillamosként. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után! A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Református Főgimnáziumnál. Fotó: © Debreceni Képeslapok

10 éve vette meg az állam a Krisztus Pilátus előtt című Munkácsy-festményt

A debreceni Déri Múzeumban megcsodálható Krisztus-trilógiából Munkácsy Mihály elsőként a Krisztus Pilátus előtt című képet festette meg, 1881-ben. Ezt követte 1884-ben a Golgota, végül pedig az Ecce Homo című alkotását fejezte be, 1896-ban. Ez a három mű (melyeket a Mester soha nem láthatott együtt) és a Déri Múzeum ma olyan jelképünk, mint a Nagytemplom, valamint az Aranybika!

A Krisztus Pilátus előtt. Repró: © Debreceni Képeslapok

A múzeum megnyitását követően sokáig még csak az Ecce Homo! tartozott a Déri Múzeum tulajdonába. A Trilógiát alkotó művek közös életének első jelentősebb változása majd csak 1993 nyarán következett be... Az ezt szolgáló tárgyalások eredményeként ugyanis az USA-ban élő tulajdonos, Bereczki Csaba (Julian Beck), a Nemzeti Múzeum és a Déri Múzeum illetékesei, valamint a nagypolitika stb. képviselői akkor egyeztek meg arról, hogy Debrecenben állítsák ki a Golgotát.

A Golgota-kiállítás meghívója. Repró: © Debreceni Képeslapok

A festmény restaurálását követően az átadási ünnepséget 1993. augusztus 19-én rendezték meg a Déri Múzeumban, ahol a publikum a virágkarnevál kísérőprogramjaként csodálhatta meg a Golgotát.

A Golgota. Repró: © Debreceni Képeslapok

A Golgota és a Krisztus Pilátus előtt című festményeket csak időszakosan állíthatták ki Debrecenben, s például a Krisztus Pilátus előtt című festményt először 1995 augusztusában lehetett megcsodálni a társaival együtt, amikor Debrecenbe vitték restaurálni. Azt, hogy a Krisztus Pilátus előtt című képet a magyar állam megvásárolta, 2015. február 26-án hozták nyilvánosságra, végül pedig 2019. január 9-én bejelentették azt is, hogy a magyar állam megvette a Golgota című festményt is.

Az Ecce Homo! Repró: © Debreceni Képeslapok

Ebben a cikkünkben az is felidézhető, hogy milyen volt a Munkácsy Terem, amikor még csak az Ecce Homo! tartozott a Déri Múzeum tulajdonába.

A Krisztus-trilógia. Repró: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Egy északi tavunk, ahol télen is csobog a szökőkút

Debreceni lakosokként és a cívisváros kedvelőiként is szívesen kirándulunk, ismerünk meg távolabbi más helyeket. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Így tettünk 2025. február 23-án is, amikor Miskolctapolcára látogattunk. Az ottani tó körül nagy élet fogadott minket, sőt a téli időpont ellenére a szökőkút is működött.

Hattyús miniszobor. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az akkor készített felvételeinket osztjuk meg most Önökkel, fogadják szeretettel!

Kapcsolódó összeállításaink:

• Befagyott a lillafüredi tó és vízesés
• A diósgyőri vár
• A Szinva városa: Miskolc

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

A Lovagkirály újjászülető diósgyőri vára

A Debrecentől 113 kilométerre fekvő Miskolc egyik gyönyörű helye Diósgyőr. Ez a környék a várról is méltán híres, melynek napjainkban is zajlik a felújítása. Ezt a helyet örökítettük meg 2025. február 24-én a most megosztott felvételeinken. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A Diósgyőri vár honlapja szerint a vár falai a Szinva-patak völgyéből kiemelkedő szikladombra épültek. Anonymus, a 13. századi Névtelen krónikás említi, hogy itt már a honfoglalás idején állt egy földvár, amelyet 1241 körül a tatárjárás idején pusztíthattak el. IV. Béla király a tatárjárás után kedvelt hívének, Ernye bánnak adományozta a helyet. Ernye bán fia, István nádor volt az első, ovális gyűrűvel övezett, két kerek toronnyal ellátott kővár építtetője.

A „Lovagkirály” Nagy Lajos (1325–1382) 1364-ben nagy birtokrészt csatolt a várhoz, a nemzetségi vár helyén pedig itáliai és dél-francia mintára pompás, négy saroktornyos, gótikus várkastélyt építtetett. A falakat körülölelő vizesárokkal, négy hatalmas, bevehetetlennek látszó toronnyal, a tornyokat összekötő emeletes lakosztályokkal, valamint a korabeli Közép-Európa legnagyobb lovagtermével Diósgyőr vára az ország legszebb és legpompázatosabb erődítménye volt. Napjainkban zenei fesztiváloknak és hagyományőrző programoknak is teret ad ez a hely.

Kapcsolódó összeállításaink:

• Befagyott a lillafüredi tó és vízesés
• Miskolctapolca
• A Szinva városa: Miskolc

Régi képeslapon. Fotó: Hámor Szabolcs

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Ezt egyszer mindenképp látni kell: befagyott a lillafüredi vízesés és a Hámori-tó!

A Debrecentől 113 kilométerre fekvő Miskolc egyik szép helye Lillafüred. Ez a környék most amiatt is bámulatos, hogy befagyott a Palota Szálló alatti vízesés és a Hámori-tó. Ezt örökítettük meg 2025. február 24-én a most megosztott felvételeinken. Fotók, videók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A fenti videóban a megfagyott vízesés 2025. február 24-i arcában gyönyörködhetünk...

József Attila szobrával. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Íme még egy 2025. február 24-i videó, de már a befagyott Hámori-tóról:

Kapcsolódó összeállításaink:

• Miskolctapolca
• A diósgyőri vár
• A Szinva városa: Miskolc

Horgászok a tó jegén. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL