Debreceni Képeslapok: február 2025

2025. február 28., péntek

Hajszálon függ Debrecen legextrémebb lakóépületének, a Vágóhíd utcai felüljáró alatti kis bakterháznak a sorsa

Debrecenben a Vágóhíd utcai felüljáró alatt áll/omladozik egy régi, egyszerű, de mégis szép vasutas lakóház. Ezt örökítettük meg 2025. február 28-án.

A kis bakterház a hídnál. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Mivel a nagy kerttel és melléképületekkel is rendelkező épület a sínek mellett és a híd alatt található, túlzás nélkül nevezhetjük Debrecen legextrémebb lakóházának. Sajnos ez a hely is nemcsak szellemtanya lett, hanem immár tönkretett ingatlan is.

Háttérben a volt dohánygyár. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az épületnek hónapok (évek) óta nincs állandó hivatalos lakója, így akik odavetődtek, láthatóan nem vigyáztak rá teljes körültekintéssel.

A felüljáróról. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A tetőcserepek például töredezettek, hiányosak, körös-körül nagy a szemét, s a kapu is nyitva volt.

A pusztulás jelei. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Félő, hogy végül ezt a házat is lebontják, mint ahogy tette a MÁV az egykori nyilas-telepi megállóval is. Vagy jobb esetben netalán befalazzák a nyílászáróit, miként sajnos a minap a felüljáró túloldalán lévő temetői csőszház esetében is történt...

A széteső tető. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

A mesés Nagyerdő és a felejthetetlen strand

Debrecen zöldövezetében a Nagyerdei Strand és a környéke az 1990-es évek elejéig ragyogott igazán.

Nagyon sok – hazai és külföldi – turista kapcsolódott ki itt a helyi családok mellett, így ennek köszönhetően igen szép képeslapok is őrzik ezt a csodás időszakot. Íme a vidámpark Li-2-es gépe:

A vidámpark Li2-es gépe. Fotó: Nagyerdei Kultúrpark

2014-re új köntöst kapott a terület, hiszen az önkormányzat – a kultúrpark kivételével – átépíttette a parkerdőt, a Békás-tavat, a szabadtéri színpadot és a stadiont is. Mindemellett megszűnt a csónakázó-tó, s a helyén immár mélygarázs és „vízi ködszínház” található. 2020 nyarán átadták az új strandot is, erről itt található képes összeállításunk.

A Pallagi úti strandépületek. Fotó: Tulok Ferenc

Az Egyetem tér és a fürdőkapu egykori díszkivilágítása, valamint a régi vidámpark mellett további lenyűgöző példát is tudunk mutatni képeslapjaink segítségével a közelmúlt strandjára és erdejére!

A debreceni Nagyerdei Strand pancsoló- és ugrómedencéi a tejivóhoz vezető „diadalívvel”, az 1960-as évek végén. Az átjárókapu boglyaformája és klinkertéglás burkolata egyértelműen a korabeli főépítészünk, Borsos József munkásságát hirdeti. Ezt az építményt is lerombolták 2002-ben, az élményfürdő létrehozásakor. Fotó: Horváth Zoltán.

A debreceni Nagyerdei Strand termálvizes medencéje az 1970-es években, az akkor még megvolt fűzfás napozószigetekkel. Megjegyzem, kissé furcsa, hogy itt még pirosas a víztorony kupolája, a következő képen viszont már patinásan zöld. Fotó: Tulok Ferenc.

A debreceni Nagyerdei Strand még osztott pancsolómedencéje a csónakázó-tó felőli oldalon, az 1960-as években. Fotó: Bakonyi.

A strand hullám- és gyermekmedencéi az 1960-as évek végén. Még megvan a csúszda, a bal oldalon pedig az akkor népszerű Sicc díszíti a falat. Gyerekkoromban a legmenőbb fickók a csúszdát tartó gépház tetőkorlátjára álltak, és úgy ugrottak fejest a vízbe... Fotó: Csobaji Előd.

És íme a strand kimeríthetetlen témaköréhez még egy felvétel. A klinikák felőli öltözőépület (1971) mögötti parkot mutatja, ami akkor még tiszta és gondozott volt. A multikomplex épületben büfé, fodrászat és mozi is működött, a tetején pedig zuhanyzós napozó és persze kilátó. Fotó: Horváth.

A strandra egyébként két helyen mehetett be a közönség: a csónakázó és a klinikák felől. Nekem az előbbiről vannak lapjaim, és ezek azért is érdekesek, mert a ma már sajnos nem működő fedett uszoda épülete és a régi KTSZ Szolgáltató Ház is látható rajtuk. A homlokzaton pedig négy nyelven tudatták a neonfeliratok, hogy a Debreceni Nagyerdő Gyógyfürdőnél vagyunk. Mindkét kártyát Tulok Ferenc fotózta az 1970-es években.

A nagyerdei Békás-tó Debrecenben, az 1970-es évek végén. Pazar „őserdő” és még kis fahíd fogadta a látogatókat!

Egyikőtök megfogalmazása szerint ide azért is volt jó kijönni, mert olyan volt, mintha elmentünk volna a városból... Fotó: Csobaji Előd.

A debreceni nagyerdei Újvigadó és csónakázó-tó esti fényei. Mindkettőt 2013/14-ben bontatta le az önkormányzat, s a helyükre mélygarázs és „vízi ködszínház” épült. Fotó: Csobaji Előd.

Egyetem tér, 1963. Fotó: Csobaji Előd

Debrecenben a XX. század második felében már csak három strand működött: a Nagyerdei mellett a Szabadság, valamint a Kerekestelepi fogadta a kikapcsolódókat. A Szabadságot 2001-ben lerombolták, a helyén áll a Főnix Csarnok (ugyanakkor a városhatáron kívüli Látóképnél tófürdő nyílt 1982-ben). A három strandot a Debreceni Vízmű- és Gyógyfürdő Vállalat üzemeltette az 1990-es évekig, és erről a birodalmáról a lenti szuper térképes képeslapot is megjelentette.

Nagyerdei múltidéző cikkeink sok régi fotóval:

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

2025. február 27., csütörtök

A Kossuth, Dorottya, Vágóhíd, Rákóczi utca, Déli sor, Petőfi tér és Füredi út tavaszváró képei

Debrecen 2024/25-ös téli arcát több helyen is megörökítettük mostanában. Íme a Kossuth utca (a Kistemplommal, valamint a takarékpénztári palotával), majd a következő két fotón a Petőfi tér a februári napfényben. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A Petőfi téri medence. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Petőfi téri kamarapalota. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Füredi úton lencsevégre kaptuk azt a bevásárlóközpontot, aminek a helyén az István Gőzmalom állt.

A Füredi úti áruháznál. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az alábbi felvétel egészen friss (2025. február 27-i) Csokonai Vitéz Mihály Dorottya utcai síremlékéről.

Csokonai síremléke. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Egy nappal korábban örökítettük meg a hajdani Ispotály egyetlen megmaradt épületét, ahol Tóth Árpád is tanult. A ház a felirata szerint a Déli sor 4. szám alá esik.

Az Ispotály maradványa. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Egy vicces egybeesés a belvárosból:

Álomház, omlásveszéllyel. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Vágóhíd utca egyik legendás helye a Kati Kocsma volt. Ennek még áll az épülete, ám például a Rákóczi utcának több régi háza is hiányzik. Az utolsó szomorú felvételeken ezeket mutatjuk be.

Itt volt a Kati Kocsma. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Rákóczi utcai romok. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Napról napra szebb a tégláskerti Vértessy-kastély

Debrecen patinás helye, a Gázvezeték utcai Vértessy-kastély a több évtizedes elhagyatottsága és pusztulása után végre újjászületik. Előzőleg tavaly is többször jártunk itt, legutóbb pedig 2025. február 26-án lestünk be. Örömmel állapítottuk meg, hogy szinte már kész a külső, díszes falazat, a birtok mellett kerítés van, és napelemeket is telepítettek. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

2025. február 26-án. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A család leszármazottjától, Vértesi Ferenctől korábban megtudtuk: „Eredetileg Balogh és Vértessy Kastély megnevezés illeti. A Balogh és Vértessy Közkereseti Társaság tulajdonában volt az államosításig (1904-től 1952-ig) a kastély közelében működő téglagyárral együtt. A kastély 182 éves. Szakemberek szerint Ybl Miklós vagy közeli munkatársai tervezhették. A tulajdonos a sír széléről hozta vissza az építményt! Szerencsére kiváló anyagból és kiváló tervek szerint épült annak idején a kastély, és ellen tudott állni az időjárásnak, de megjegyzem, hogy az ártó kezek is sokat rontottak az épületen. Szerencsére műemléki védettség alatt áll, ami jelentős segítséget adott a rendbehozásához. A műemléki védettség megszerzése, engedélyeztetése a jelenlegi tulajdonos és a rekonstrukciós tervek elkészítőjének kitartó munkáját dicséri!” Sajtóhírek szerint a külső-belső renoválás eredményeként az anno Somogyi József által építtetett kúriában rendezvénytér lesz, és a parkot is rendbe teszik. A tetőépítés mozzanatai itt idézhetők fel a Jánó József mestertől kapott fotókkal. A helyről és réges-régi eseményeiről az alábbi galériánkban csodálhatók meg Vértesi Ferenctől kapott muzeális felvételek:

A névadó Vértessy-féle vállalkozás téglagyára 1903-tól 1938-ig Balogh és Vértessy Téglagyár néven működött. A Vértessy-strandot (mely Debrecen első szabadstrandjaként nyílt meg 1919 július elején) a téglagyár kubikgödreiből hozták létre. Debrecen első úszóversenyét itt rendezték meg 1919. augusztus 16-án. A hely, a család és a fürdő története idelátogatva ismerhető meg sok régi képpel. Vértesi Ferenc tájékoztatott arról is, hogy a parton jobbról zenepavilon, stég, elöl homokos part volt, míg a strand területét kabinsor zárta. A háttérben a téglagyár épülete kéménnyel, égetőkemencével, téglaszárítóval; a kabinsor mögött karbantartóműhelyek és egyéb gazdasági épületek voltak. A vállalkozás nemcsak a téglagyárat és a strandot működtette, hanem hulladékszállítási és -kezelési tevékenységet is folytatott. A szemét elhelyezésére szintén a téglagyári kubikgödröket hasznosították. A kastélyban az államosítás után DIK-lakások voltak, majd pedig évtizedeken át hajléktalantanyaként, egyre kifosztottabban pusztult Debrecen déli határában. No de ez szerencsére már a lezárt múlt!

Tető nélkül, 2021 nyarán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:

DBKL

Az 1913. február 27-én átadott debreceni vármegyeháza

A szecessziós palota 1918-ban a Ferenc József úton.

Debrecenben a Piac és a Szent Anna utca sarkán tündököl a vármegyeháza, aminek az ünnepélyes átadása 1913. február 27-én volt. Mai fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Bálint Zoltán és Jámbor Lajos műve. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A magyaros szecessziós épületegyüttest ugyanaz a Bálint Zoltán és Jámbor Lajos tervezte, mint akik a püspöki palotát és a Kossuth utcai Forrai-házat is megalkották. Papp József leírása szerint a város az 1876-ban létrehozott Hajdú vármegye székhelyének térítésmentesen adta át a Fejérló vendéglőt és a telkét. Ennek lebontásáig ott működött a szervezet. Az építkezésnek Hegedűs István és Tóth Lajos voltak a fővállalkozói.

Az Árpád Terem díszablaka. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A magyaros szecessziós építészeti stílusú, gazdagon díszített palotát (ami később, az „átkosban” nem mellesleg úttörőházként funkcionált) egyebek mellett a pécsi Zsolnay-gyár pirogránit kerámiái ékesítik. Az alábbi képeslapmásolaton az Arany Angyal Gyógyszertár mellett tündököl a vármegyeháza.

Az Árpád Terem ólomkeretes díszablakait Kernstok Károly festőművész alkotta, és Walther Gida valósította meg. A ház hónapokkal az átadása előtt, 1912 őszén készült el, az avatása pedig a fent említett időpontban. Belső tereiről további képek ebben az összeállításukban láthatók.

2021 végére renoválva. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó cikkeink sok fotóval:

Nyitóképünk teljes méretben

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2025. február 26., szerda

Már áll a Déli sor fölött az óriási új Indiana Jones-híd

Debrecen egyik legextrémebb építménye az Ispotály városrész mellett, a Déli soron állt. Ez olyan felüljáró volt, ami egy épület harmadik emeletéből nyúlt ki, átívelt a Nagyállomás sínjein, majd pedig a távoli túlsó végén a teher-, illetve rendező pályaudvarra lehetett lejutni (és vissza). A 2024. április 7-i ottjártunkkor döbbenten tapasztaltuk, hogy a szerkezet eltűnt, ugyanis a hidat 2–3 héttel azelőtt lebontották. Most viszont új fejlemények vannak! Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A minap örömmel olvastuk a sajtóhírt, amely szerint a Déli sort a 2025. február 22. 20 óra és február 23. 4 óra közötti időre teljes szélességében lezárják, éspedig gyaloghíd építése érdekében. Ebből már sejthető volt, hogy érkezik az új Indiana Jones-híd. És így is történt, hiszen a február 26. délutáni ottjártunkkor már állt a híd, illetve annak nagy része. A mostani cikkünk első három fotóját ekkor készítettük.

Magáról az objektumról annyit érdemes tudni, hogy a ház, amiből a Déli sor felett kijön a híd, eredetileg szociális és öltözőépületként funkcionált. A MÁV dolgozóinak készült 1970-ben, ahogy a felüljáró is. A híd tette/teszi lehetővé a munkások közlekedését onnan a műhelyekhez és vissza – tájékoztatott anno a MÁV Zrt. Kommunikációs Igazgatósága. A vékony oszlopokon álló híd nyílása csaknem 108 méter volt; a magassága az épületnél 12,3 méter, a vágányok felett pedig 7,9 méter. A vasúti dolgozók ott jártak át dolgozni, az épületben voltak az öltözők, és ott mentek át a munkahelyükre dolgozni a mozdonyvezetők, krampácsolók, kocsivizsgálók és szerelők, akik javítják ott a vonatokat. Minden bizonnyal így lesz ez az új híddal is, ami egyébként a régi híddal megközelítőleg azonos méretű. És persze az se kizárt, hogy a régit építették vissza, már felújítva.

DBKL

Ma 11 éve indult be a menetrend szerinti közlekedés Debrecen új 2-es villamosvonalán

Debrecen első új spanyol villamosa (az 511-es) 2013. május 20-án este érkezett, az üzemszerű közlekedés pedig 2014. február 26-án kezdődött. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Nem volt könnyű szülés a beruházás, és ezt az is jól példázza, hogy a 2008 decemberi bejelentést követően 2014. február 26-án sikerült megtartani az avatási ünnepséget.

A cívisvárosban 18 CAF-jármű állt szolgálatba, amik 32,5 méter hosszúak, 2,65 méter szélesek, és 222 férőhelyesek (melyek közül 48 az ülőhely).

Ezzel szemben a még szintén forgalomban lévő – kék alapszínű – Ganz Hunsletek (amikből 11 van a városban és a világon is) csak 21,7 méter hosszúak, 2,5 méter szélesek, és 163 férőhelyesek (amelyek közül 28 az ülőhely).

A CAF villamosok üzembe állítása miatt a DKV Debreceni Közlekedési Vállalat megszüntette többek között a 31-es autóbuszjáratait is, melyek útvonala majdnem egybeesett a kettes villamosokéval.

Emellett kivonta a forgalomból a Bengáli villamosokat is, amik immár nosztalgialátványosságként szerepelnek a repertoárban. (Másik gyűjteményünkben a villamosközlekedés fénykorát mutatjuk be.) A CAF villamosok 2014 májusa óta a Nagyerdőben is járnak, tehát az egyes vonalon is közlekednek. (Korábban ott csak a tesztelések során lehetett találkozni velük, amíg nem készült el az új pálya.)

Menetrend szerinti működésüknek az is érdekessége, hogy az adventi és karácsonyi időszakban közülük is fényvillamosként közlekedtet egyet a DKV. A Ganz és a CAF „partyvillamosok” hamar népszerűek lettek, hiszen a látványuk valóban fokozza a különleges hangulatot a fényfüzéres, ünnepi debreceni éjszakában. (Képeslap-kollekciónkban további masinákról is találhatók remek fotók.)

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után! A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Keresés ebben a blogban

2025. február 28., péntek

2025. február 27., csütörtök

2025. február 26., szerda