Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: borozó. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: borozó. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. július 11., szombat

A Csokonai Kávéház

Debrecen patinás épületeinek egyike a Kossuth utca 21. szám alatti ház, ahol az 1800-as évek elején már vendégeket fogadó helyiség volt, a Dömösdy-kert. Nagy előszeretettel látogatta ezt a közkedvelt helyet Csokonai Vitéz Mihály is – írta a HB Napló. Mai fotó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Az épület 2026 júliusában. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Aztán 1880-ban fogadóvá építették át, helyet adva benne sörözőnek, borozónak. Ady Endre valamikor 1897–98 táján hasonlította a vendégház sörözőjét „bundához”, mondván: télen meleg, nyáron pedig hűvös. Az Angol királynő történetéhez tartozik, hogy 1927-ben – mint az Aranybika Szálloda egyik fogadója – átépült. S még egy „szenzáció”: Debrecenben presszógépen ekkor főztek először kávét. A ház csak 1940-ig élhette a fényes vendéglői életét, ezután az OTI vásárolta meg, majd szakmunkás-tanulói otthonnak használták. Az Alföldi Vendéglátó Vállalat 1972-ben vásárolta meg az épületet, és 1980-ig kellett várni arra, hogy elő tudják teremteni a ház újbóli vendéglátó-ipari egységgé alakításához szükséges pénzt. 1981. július 11., szombat óta ismét kávéházi hangulat uralkodik a Kossuth utca 21. szám alatt. Ugyancsak e napon adták át az épület pincéjében a sörözőt és a borozót is.

A kávéház az 1981-es megnyitásakor. Fotó: HBN

A tudósítás kitér arra, hogy Hollósi László igazgató a megnyitó beszédében elmondta: szeretnék 1983-ig teljes egészében vendéglátó-ipari célokra átalakítani az épületet. Akkor már hozzákezdtek az éttermi rész, a szabadtéri terasz és a konyha kialakításához. A tervező Gellér Ferenc és Hadházi Árpád, a kivitelező a SZAKISZ és a hajdúnánási Építő Ipari Szövetkezet. A kávéházban a nyitáskor kapható volt kuglóf, briós, kávé, sült fagylalt, parfék, poharas krémek és különböző sütemények (csaknem bolti áron). A vállalat az akkor még létező Hajdú-Bihar Megyei Üdítőital-ipari Vállalattal kötött szerződés alapján az új üdítőital-márkát, a Vikinget árusította. Mindemellett a vendégeket egyedi hangulatú borozó és söröző várta a nyolc-tízféle sörön kívül hideg és meleg szendvicsekkel, sör- és borharapókkal. A borozóban egri és Eger környéki borokat kínáltak. A kávézó, söröző és borozó hétmillió forintba került, az étterem, terasz és konyha elkészültével együttesen 20 millió forintot tett ki a beruházás. A kávéház naponta 8-tól 20 óráig, a borozó-söröző pedig 10-től 23 óráig tartott nyitva.

Élet az egykori hotelnél

Vendéglátós múltidézéseink sok régi képpel:
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2025. december 18., csütörtök

A hordóasztalos, zsíros kenyeres Óbester Borozó

A volt Óbester Borozó. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

Debrecen híres vendéglője volt az Óbester Borozó a Péterfia és az Ajtó utca sarkán. A Fortepan e szép emlékű italboltról és a bájos alkalmazottakról közölt most egy 1985-ös vidám képet. Ezt osztjuk meg annak reményében is, hogy a fotó szereplői mindannyian jó egészségnek örvendenek. A ma is sokak szívét megdobogtató búfelejtőről egy korábbi Facebook-posztunkban Mátyás Tibor tulajdonos leírta: a vendéglőnek 1967 és 1990 között volt Óbester a neve, azóta pedig Mátyás Pince.

Egykori dolgozók Fotó: Fortepan / Magyar Rendőr

Borsodi Nagy Katalin olvasónktól  azt is tudjuk, hogy például a 60-as, 70-es években Platkó Norbert és a felesége vezették az Óbestert. Nemes József felidézte: „Mi, a kollegái, és a törzsvendégek többsége Robi bácsinak szólította! Kimondottan egy finom úriember volt! Éva néni egy kedves jó kollega!” Barkász Éva így áradozott: „Az Óbester, zaftos kenyér, vörösbor, úgy 5o éve!” Hegedűs Ildikó pedig ekként fogalmazott: „Isteni volt a zsíros kenyér, lila hagymával, na és a borocska.”

Óbester fa törzskupa.. A fotót Barna Sándornak köszönjük

Préz Lipóttól megtudtuk, hogy nekik is a törzshelyük volt a hatvanas évek végén, mint középiskolásoknak. A kolbászzsíros kenyér ingyen volt, annyit ettél belőle, amennyit akartál. Aztán ittad rá a bort. Na az már pénzbe került! Barna Ildikó arra figyelmezetetett, hogy ne feledkezzünk el az erdélyi kicsikéről (a mititei kis kolbászkáról) sem, ami nagyon finom volt.
Sokan emlékeznek még a hordókból készített asztalokra és székekre, valamint az üveg lopótökökre és a törzskupákra is. Várkonyi Attila azt is jelezte, hogy az Óbester a nagyapjának, Várkonyi Károly grafikusművésznek is kedvenc helye volt. Ő készítette az egyik törzskupás találkozó meghívóját is. A plakát reprodukcióját Csoknyai Melinda osztotta meg a Facebook-oldalunkon (lásd e cikk végén).
Barna Sándor fényképet küldött a birtokában lévő, 1972-es Óbester-fakupáról, amit a mai napig használ. Mint tudatta, Várkonyi Karcsi bácsi tervezte. „Minden hétfőn a műteremben vörösboroztunk a Művész presszóval szembeni tetőtérben. Hatalmas élmény volt!” Barna Sándor egy másik fotón azokat a kellékeket is bemutatta, melyekkel dobni kellett. „Nem az számított, hogy mekkora a dobás összege, hanem három egyformának kellett lennie, és ha csak egy is eltért a másik kettőtől, akkor a dobó kimaradt a következő pohár borból! Nagyon ritkán fordult elő, hogy valaki három egyforma számot dobott volna! Ezek a kellékek is 1972-ből származnak.”

A kockajáték. A fotót Barna Sándornak köszönjük

Sebestyén Ágnes leírta: „Úgy emlékszem, havonta volt találkozó a természetjáróknak. A falon vitrinben sorakoztak a fakupák, melyekre Várkonyi Kari bácsi festette mindenkinek a foglalkozására jellemző figurát. Az én kupámat gyorsíróceruza díszítette. Az évek múltával keveset jártam az Óbester Borozóba, pedig a Bem téren laktam. A szárazságtól megrepedt a kupám! Szívesen hallgattuk Kari bácsi élményeit, különösen a Margit dán királynőnél tett látogatásának történetét.” Ezek mellett a szomszédos húsbolt, a közeli cukrászda, laktanya és patika is maradandó élményt nyújtott a Facebook-oldalunkon hozzászólók számára. Olvasóink tartalmas és élvezetes  múltidéző hozzászólásai a helyről és a környékről idelátogatva tekinthetők meg.


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A plakátot Csoknyai Melindának köszönjük

Vendéglátós cikkeink sok régi képpel:

2025. augusztus 19., kedd

Magyar Ezüst Érdemkeresztet vehetett át Kovács István debreceni borozó- és galériatulajdonos


A debreceni Egri Borozó Borbarát Bár Galéria tulajdonosa, a sokak által kedvelt slambuc- és borszakértő, a karitatív tevékenységei és művészetpártolása révén is ismert Kovács István az államalapítás ünnepe alkalmából a magas színvonalú szakmai munkájáért Magyar Ezüst Érdemkereszt polgári tagozat kitüntetést vehetett át Zsigó Róberttől, a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkárától, miniszterhelyettestől 2025. augusztus 19-én délután, a Pesti Vigadóban megtartott ünnepségen. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Kovács István. Fotó: © Debreceni Képeslapok
– Ez egy óriási megtiszteltetés, ilyen még soha nem volt az életemben – fogalmazott Kovács István a Debreceni Képeslapok kérdésére. – Friss nyugdíjasként ez a kitüntetés visszajelzés arról is, hogy valamit csak jól csináltam az életemben. A díj átvétele nem jelenti azt, hogy leállok, hanem ugyanúgy megyek tovább, mint eddig, folytatom a karitatív tevékenységeimet, s szervezzük a rendezvényeinket is, amelyek között a terveink szerint egyre nagyobbak, egyre színvonalasabbak és egyre kifinomultabbak is lesznek, és mindezt a Z és az Y generációval karöltve tesszük.
Kovács István a kitüntetéssel

Kovács Istvántól megtudtuk: immár utcafesztivált is rendeznek, a legutóbbi, júniusi programon például csaknem 500 embert tudtak megszólítani, és már a szeptemberi, szakközépiskolásoknak szóló eseményükre készülnek. A kitüntetett nagyon fontosnak érzi, hogy odafigyeléssel, megfelelően szólítsák meg a fiatalokat, hiszen elég nehéz motivációt találni arra, ami őket érdekli. Ez azért is célravezető, mivel általa a generációk közötti „filmszakadás” is megelőzhető.
– Szeretném, ha az utánunk következő generációk is folytatnák a hagyományt, ők is kísérleteznének a slambuc hozzávalóival és ízeivel, hogy megtalálják egy modernebb változatát. Változik az élet, változik a világ, minden változik körülöttünk, ahogyan mi is, csak legfeljebb nem vesszük észre. Ehhez nekünk is alkalmazkodnunk kell, és természetesen tanulnunk is kell, hogy lépést tarthassunk a következő generációkkal – hangsúlyozta a Magyar Ezüst Érdemkereszttel kitüntetett Kovács István, aki legutóbb például Nyírmártonfalván, Kalocsán és a Debreceni Nyári Egyetemen is tartott karitatív slambucfőzést.
Kovács István. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2024. július 23., kedd

A 28-as buszvég a Bajcsyn, Jazz, Unicum, a téli Faragó, Jókai, Kígyó, Tanító utca a XX. század végi Debrecenben


Debrecen 20–25 évvel ezelőtti életéről küldte el nekünk a fotóit Kedves Olvasónk, Masits István. Az első képen a Bajcsy-Zsilinszky utca idézhető fel abból az időből, amikor még ott volt az egykori 28-as busz végállomása. A következő jeleneteken is a hófödte régi Debrecen szerepel, elsőként a főtér.

A Kossuth tér 2003 telén. Fotó: © Masits István

Csodálatos volt a tél a még sárga kis ház környékénél is a Kígyó és a Lorántffy utcánál!

A Kígyó és Lorántffy utca sarka. Fotó: © Masits István

A régi Faragó utcán. Fotó: © Masits István

Hófödte Kacsa. Fotó: © Masits István

Fotósunk a Méliusz téri Verestemplom környékén is tett egy nagy sétát akkoriban, s a felvételei segítségével most bennünket is visszaröpíthet a múltba.

A Méliusz tér és a Kígyó utca. Fotó: © Masits István

A Méliusz tér és a Kígyó utca. Fotó: © Masits István

A Senyei Oláh István utca. Fotó: © Masits István

Masits István egykori teleinket bemutató sorozatában a Kender Mintabolt, továbbá a Batthyány utca felől megörökített Szent Anna Székesegyház is megelevenedik.

A Tanító és a Jókai utca sarka. Fotó: © Masits István

A Szent Anna Székesegyház. Fotó: © Masits István

A következő életképeken a Dessewffy, a Tanító, a Faragó utcán és a környékükön is bandukolhatunk egyet. De előbb még íme, a Hortobágy Malom épületegyüttese hátulról.

A Hortobágy Malom a Hortobágy utcából. Fotó: © Masits István

Az alábbi fotón az 2024-ben 110 éves Árpád téri templom is kirajzolódik.

A napsütötte Dessewffy utca. Fotó: © Masits István

A Tanító utca öreg házai és fái. Fotó: © Masits István

Időutazás a Tanító utcában. Fotó: © Masits István

Az utolsó jelenetekkel visszatérünk a Bajcsy utcára, majd pedig a Garay utca is életre kel. Kellemes időutazást Mindenkinek! Olvasóifotó-összeállításunk előző részei itt csodálhatók meg.

Az ódon hangulatú Faragó utca. Fotó: © Masits István

Kedves Olvasóinkat továbbra is arra buzdítjuk, hogy archív és friss képeiket, témajavaslataikat küldjék el nekünk közzététel céljából a dkepeslapok@gmail.com címre vagy a Facebook-oldalunk idővonalára!

Nyitóképünk teljes méretben. Fotó: © Masits István


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Garay utca környéke. Fotó: © Masits István

2020. július 20., hétfő

Régmúlt vendéglők, kereskedések

A Piac és a Kossuth utca sarkán hajdanán működött ,,Kontsek" is egy pozitív tartalmú fogalom volt

Debrecen megannyi legendás vendéglő és üzlet emlékét őrzi – ezekből gyűjtöttünk egy szép csokorra valót az alábbi albumunkban.

A fotóválogatásban megidézzük egyebek mellett a Centrum Áruházat, a Killer-féle bútorüzletet, a Kinizsi Sörözőt, a Sesztina-vaskereskedést, az Újvigadót, valamint a Dégenfeld téri, a Hal közi és a Rákóczi utcai piacokat is.

A Vojth Simon-féle alkoholkimérés 1936-ban, tehát a még kis méretű Petőfi téren. Fotó: Fortepan / Fóris Gábor és Vastagh Miklós hagyatéka

Fotók/forrás: A. W. Cutler, Csáthy Kiadó, Barabás Ágnes, Barasits Kiadó, Csobaji Előd, helytörténeti fotótár, Képzőművészeti Kiadó, Kiss Erika, Ruzicska György, Uvaterv/Fortepan, Városházi Archívum, Vass Attila Tamás. Kattints a nyílra, jó időutazást!



Húsbolt a Vörös Hadsereg útján, 1977-ben. Fotó/forrás: MSZMP

A Vénkerti ABC üzletrésze 1978-ban, a HajdúBihar című album fotóján.
Kiadó: Megyei Tanács, Idegenforg. és Propaganda Kiadó Váll.