Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: négyes villamos. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: négyes villamos. Összes bejegyzés megjelenítése

2025. június 23., hétfő

Ma 50 éve futott ki utoljára a debreceni 4-es villamos

Debrecen villamosai közül a 4-es tuják 1911-től 1962-ig a városháza, valamint a vágóhíd között közlekedtek a Kossuth utcán és a Nap utcán át. Utána a kocsik a Béke útja (ma Szent Anna utca) és a vágóhíd között jártak a vonal 1975. június 24-i megszüntetéséig.

Négyes tuja a Kossuth utcán. Forrás: Méliusz-könyvtár

A fenti jelenet a Verestemplomnál történt, és a jobb oldalán Irinyi János lakóháza is látható. Az alábbi muzeális kép pedig a Kis Orbán-háznál készült még a 4-es vonal gőzvonatos hőskorából:

Gőzvonat a Kis Orbán-háznál. Fotós: Ismeretlen

Korábban, 1896-ban már megépült a Városháza és a Dohánybeváltó közti egyvágányú pálya. A Wikipédia leírása szerint a személyszállítást ekkor még lóvasúti, a teherszállítást pedig gőzvontatású szerelvényekkel végezték. A következő archív képen a Csokonai Színháznál látható lóvasút...

Lóvasút a színháznál. Fotós: Ismeretlen

A vonalat az 1911-es villamosításkor hosszabbították meg a vágóhídig. Az alábbi pazar légifotón a Nap utcai szakasz is látható, melyen a Verestemplomtól közlekedtek a kocsik az Attila téri templomig, és onnan tovább a felüljárón át a Vágóhíd utcán.

A Nap utcai szakasz. Fotó: Wikipédia

A Wikipédia múltidézéséből megtudható az is, hogy a 4-es villamos Béke úti végállomásának az 1-es vonal Nagyerdő felé haladó vágányával üzemi kapcsolata volt, míg a vasútállomás felé egy visszafogó váltó segítségével kapcsolódott. A következő két kép a pénzügyi palotánál született.

Kossuth utca, 1932. Fotó: Fp / Flanek-Falvay-Kováts

A 4-es vonalon az Attila téri templomnál volt az első kitérő, majd a szerelvények átmentek a Vágóhíd utcai vasúti felüljárón (utána újabb kitérő volt), s onnan a Diószegi út sarkáig, a Barneválig közlekedtek – mígnem beköszöntött az 1975. június 23-i utolsó nap... Akkortól az új kettes pálya 2014-es átadásáig csak egy villamosvonala volt Debrecennek.

A Kossuth utcán. Fotó: Fp / Szánthó Zoltán, 1961

Az Attila térnél. Fotó: Fp / Magyar Rendőr, 1962


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2025. május 21., szerda

115 éves az Attila téri görögkatolikus templom

2025. május 21-i állapot. Fotó: © Debreceni Képeslapok.
 
Debrecen egyik legkülönlegesebb és legszebb épületét, az Attila téri görögkatolikus főszékesegyházat (eredetileg templomot) 1910. május 22-én adták át csaknem 3 éves építés eredményeként, mégpedig a pénzügyi palotát is tervező ifj. Bobula János tervei alapján. A lenti fotón látszik, hogy a készítésekor már járt a négyes villamos (vagy a lóvontatású elődje), s az utcák szépen parkosítva voltak.

Az 1910-es évek végén. Fotó: Wikipédia

A neobizánci stílusú görögkatolikus templomot Firczák Gyula püspök szentelte fel az Istenszülő oltalmának tiszteletére. A korabeli képeslapok láttán fájó szívvel azt is megállapíthatjuk, hogy akkoriban mennyi szép zöldfelület díszítette az Attila tér és a mai Wesselényi utca környékét.Az alábbi fotón a Verestemplom, valamint a Demke is jól kirajzolódik a háttérben.

1939-es látkép. Fotó: Fortepan / Orosz Heléna

A templomot 1950 és 1958 között festette ki Szegedi Molnár Géza. A szentélyt és a templomhajót elválasztó ikonosztáziont a templom átadásának századik évfordulóján, 2010-ben szentelték meg.

Szentek ablaka. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az évek során egyre rosszabb állapotba került gyülekezeti hely utcai falaira 2024 január elején kezdték felszerelni az állványokat. Ez része a 2023 októberében elkezdett külső-belső renoválásnak, amelyben a park megújítása is szerepel. A kivitelezés várhatóan két évig tart.

Fotók: Hajdúdorogi Főegyházmegye

Kapcsolódó összeállításaink:

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

2024. június 23., vasárnap

Ma 49 éve futott ki utoljára a debreceni 4-es villamos

Debrecen villamosai közül a 4-es tuják 1911-től 1962-ig a városháza, valamint a vágóhíd között közlekedtek a Kossuth utcán és a Nap utcán át. Utána a kocsik a Béke útja (ma Szent Anna utca) és a vágóhíd között jártak a vonal 1975. június 24-i megszüntetéséig.

Négyes tuja a Kossuth utcán. Forrás: Méliusz-könyvtár

A fenti jelenet a Verestemplomnál történt, és a jobb oldalán Irinyi János lakóháza is látható. Az alábbi muzeális kép pedig a Kis Orbán-háznál készült még a 4-es vonal gőzvonatos hőskorából:

Gőzvonat a Kis Orbán-háznál. Fotós: Ismeretlen

Korábban, 1896-ban már megépült a Városháza és a Dohánybeváltó közti egyvágányú pálya. A Wikipédia leírása szerint a személyszállítást ekkor még lóvasúti, a teherszállítást pedig gőzvontatású szerelvényekkel végezték. A következő archív képen a Csokonai Színháznál látható lóvasút...

Lóvasút a színháznál. Fotós: Ismeretlen

A vonalat az 1911-es villamosításkor hosszabbították meg a vágóhídig. Az alábbi pazar légifotón a Nap utcai szakasz is látható, melyen a Verestemplomtól közlekedtek a kocsik az Attila téri templomig, és onnan tovább a felüljárón át a Vágóhíd utcán.

A Nap utcai szakasz. Fotó: Wikipédia

A Wikipédia múltidézéséből megtudható az is, hogy a 4-es villamos Béke úti végállomásának az 1-es vonal Nagyerdő felé haladó vágányával üzemi kapcsolata volt, míg a vasútállomás felé egy visszafogó váltó segítségével kapcsolódott. A következő két kép a pénzügyi palotánál született.

Kossuth utca, 1932. Fotó: Fortepan / Flanek-Falvay-Kováts

A 4-es vonalon az Attila téri templomnál volt az első kitérő, aztán a szerelvények átmentek a Vágóhíd utcai vasúti felüljárón (utána újabb kitérő volt), onnan pedig a Diószegi út sarkáig, a Barneválig közlekedtek – mígnem beköszöntött az 1975. június 23-i utolsó nap... Akkortól az új kettes pálya 2014-es átadásáig csak egy villamosvonala volt Debrecennek.

A Kossuth utcán. Fotó: Fortepan / Szánthó Zoltán, 1961

Az Attila térnél. Fotó: Fortepan / Magyar Rendőr, 1962


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2023. november 2., csütörtök

A történelmi Kossuth utca

Kilátás a Verestemplomig a takarékpénztár első székházából. Nagyításért kattints a képre!

Debrecen egyik legszebb utcája a Magyarok Mósesse előtt tiszteleg. Az utca 1894-ig eredetileg a Nagy-Cegléd nevet viselte. A „Magyarok Mósesse” pedig nem más, mint Kossuth Lajos, akit az 1849. január 7-i megérkezésekor a Miklós-kapu őre jegyzett be ekként a naplójába. Kormányzónk a családjával a városházán lakott, és április 14-én a Nagytemplomban olvasta föl a Habsburg-ház trónfosztását kimondó Függetlenségi Nyilatkozatot.

 A Kossuth utca látképe a takarékpénztári palota megépülte (1912) előtt

Az 1865-ben felavatott Csokonai Színház

A cívisváros a névadásról az elhunyta után határozott, amely 1894-ben, Turinban következett be. A Kossuth utca a Piac utcát köti össze a Méliusz térrel, ezáltal tehát a Verestemplom és a szintén református Kistemplom között húzódik. Itt pompázik a Csokonai Színház, a Stégmüller-, a rendőrségi és a pénzügyi palota, s szerencsére ma is megvan az egykori Angol Királynő Szálloda szép épülete is. A pénzügyi palota helyén a Komáromy-ház állt.

történelmi Komáromy-ház a pénzügyi palota helyén állt. Reprint: TKK

Itt készítették elő 1711-ben a Rákóczi-szabadságharc utolsó momentumaként a Szatmári békét. Az utcában egyébként 1962-ig a 4-es villamosok is végigmentek, az 51. szám alatti épületben pedig (ami előtt vásár működött) 20 éven át lakott Irinyi János, aki feltalálta a foszforos gyufát, és az István Gőzmalomnak is igazgatója volt. Ugyanakkor a Dóczy-intézet története (is) egy külön fejezetet érdemel.


A fenti galériánk képeit nagyrészt azokból a másolatokból állítottuk össze, amiket kiváló posztolóink, V. Pákozdi Károly Zoltán, Vekerdi Károly és Vértesi Ferenc osztottak meg olvasóinkkal a gyűjteményeikből a Facebook-oldalunkon. Van egy-egy reprintünk a TKK-tól és az Uropath-tól, valamint a 70872-PANORAMA kódjelű térképből is. Ez pedig a Kossuth utca mai hangulata:

Zoltai Lajos rajza a Komáromy-házról a Déri Múzeum '48-as tárlatán

Köszönet a képekért!

Ez a korai ábrázolás a teátrumunkról a Déri Múzeum tárlatán csodálható meg

(A régi Csapó utcáról idekattintva látható az összeállításunk. És ha érdekel a Batthyány utcáról is hasonló képes anyag, akkor keresd fel ezt a linkünket.)

A mai kis Kossuth helyén állt ez a szép iskolaépület a Kossuth utcán. (Bencze Tamás – Nagy Attila / Uropath Bt., 2003.)

Mindazoknak pedig, akik kíváncsiak erre a szép válogatásra a Kossuth utcáról, nagyon kellemes múltidézést kívánunk. Kattints a nyílra!

A Komáromy-ház helyére épített pénzügyi palota és a még kerítéses teátrum látványa. Reprint: Uropath

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!