A tulipánok városa lett a tavaszi Debrecen

Debrecenben is egyre inkább szirmot bont a tavasz, és immár nem kell tartanunk attól, hogy fagy és hó éri a virágokat, mint ahogyan 2023. április 6-án is történt. Első felvételünken a Kálvin tér ismét csodálatos virágszőnyegéből nyújtunk ízelítőt, ugyanakkor a közeli Rákóczi utcai virágdombokat is mindenképpen érdemes felkeresni és gyönyörködni bennük. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A Kálvin tér szemet gyönyörködtető, végtelen tulipán- és virágszőnyege 2023 áprilisában. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A kertészek ezúttal is kitettek magukért, hogy megszépítsék Debrecen közterületeit. Rajtuk kívül azonban a családi házas ingatlanok tulajdonosai se hagyhatók figyelmen kívül, hiszen például Józsán és Kismacson is szinte minden kertet és út menti zöldterületet virágok (főként tulipánok) tömkelegei ékesítenek. A jóból a lakótelepek se maradnak ki, a következő felvételünket a Dobozi mellett készítettük, az egykori Meteor Mozival szemközt (a háttérben az Árpád téri református templom).

A színpompás tavaszi virágok kedvelői mostanában a nagyerdei Szabó Magda sétányon is megcsodálhatják a végeláthatatlan ültetvényt. Mindemellett a Nagyállomás előtti parkban, a Petőfi téri villamosfordulóban is szívet-lelket melengető csodák derítik jobb kedvre az arra járókat. Összeállításunk utolsó képein ebből és a Kossuth téri kertből szolgálunk egy kis fényképes szelettel.

A Petőfi tér színpompás, terebélyes virágültetvényeinek egyike a 24 emeletes lakóház előtt. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Ezekben az ágyásokban is a sok-sok más növény között leginkább az ezerszínű tulipánok tündöklése dominál, így nem túlzás megállapítanunk: a tulipánok városa lett a tavaszi Debrecen! 

A Kossuth-szobor melletti virágsziget a Kossuth téren, 2023 áprilisában. Fotók: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Már a főépületét is bontják a Barneválnak

Debrecenben gőzerővel zajlik az egykori szocialista nagyüzemünk, a baromfi-feldolgozó épületegyüttesének bontása. E mostani összeállításunkban a hajdani létesítményről 2023. április 22-én (a Föld napján) készített képeink közül osztunk meg néhányat. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Az egykori, barna hűtőházon is lyukak tátonganak már. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A fenti és alábbi képen a Vágóhíd–Diószegi-kanyarban lévő irodaház romjai. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Az egykori Barnevál-főépületnek az udvar felől már zajlik a bontása. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A munkálatokat a jövőben is figyelemmel kísérjük. A néhai Kati Kocsma felől most, 2023. április 22-én (a Föld napján) még ilyen volt a volt Barnevál főépülete: 

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Virágzuhatagok az Arany János és a Bajcsy utcában

Debrecenben 2023. április 19-én az Arany János utcában járva figyeltünk fel arra, hogy a nyugati kiskörút és a Külsővásártér közötti részén végig mindkét oldalban nagyon szép, virágoktól roskadozó fák tündökölnek. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Az illatos virágzuhatagok, illetve -oszlopok különösen hangulatossá varázsolják a környéket, és megszépítik az amúgy omladozó házakat is. Aztán, továbbhaladva, a párhuzamos Bajcsy utcában is hasonló gyönyörűségeket találtunk... Fotók: © Debreceni Képeslapok

Mostani összeállításunkban az Arany János és a Bajcsy-Zsilinszky utcák e káprázatos növényeinek látványából nyújtunk egy kis csokorra való ízelítőt. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Álmélkodás közben az épületek megtekintéséről se feledkezzünk meg. Az alább látható Bajcsy utcai épületnek például az angyalkái és a kapuja is különösen szemet gyönyörködtetők:

Bónuszkép: a Széchenyi utcai Hajdú Gabona-székház előtti áprilisi virágzuhatag. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A fenti utcákon kívül a Kossuth téren, valamint a Petőfi téren is nagyon szép virágok vannak. Ugyancsak javasoljuk élőben megcsodálni a Kálvin téri óriási virágkavalkádot is, továbbá ellátogatni az előző összeállításunkra, mely az áprilisi hólepellel borított tavaszi virágokról szól.

A Kossuth tér virágszigete a Kossuth-szobor mellett, 2023. április 19-én. Fotók: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Petőfi téri villamosforduló pompás virágültetvényeinek egyike 2023. április 19-én. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Miért nézik járdának a városcímerünket?

Debrecen legfontosabb jelképének, a városcímernek a muránói üvegből készített kompozíciója a belvárosi korzó első ütemének átadása, 2001. július 7. óta pompázik a Nagytemplom előtt. A műalkotást Cs. Uhrin Tibor (1936–2010) készítette, aki például az Újkerti lakótelepi fémforgót és épületdíszítő tűzzománcokat is megalkotta. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A képzőművész a vele készített 2001 januári interjúmban is aggodalmának adott hangot a városcímer földre helyezése, a védtelensége és kiszolgáltatottsága miatt. A címert 2000 novembere és 2001 májusa között készítette napi hat–nyolcórai munkával, és a címerrészhez is 24-féle színű, csaknem 180 ezer darab apró üvegelemet kellett felhasználnia. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A műemlékvédelmi világnap előtti napon, 2023. április 17-én is tapasztalhatták a korzózók, hogy egy nő és egy kislány hosszasan időzött a címeren (lásd a felső fotónkon), s közben a nő a lábával böködve mutogatta a „barikát” a talpuk alatt. Az eset sajnos mindennapi, és az se példa nélküli, hogy bringások is hajtanak át a címeren, vagy simán ráugratnak. Felháborító módon van, aki arra hivatkozik, hogy „nincs kiírva, hogy rálépni tilos”. Mindezek miatt is fogalmazódik meg a kérdés immár nem először a címeres képzőművészeti alkotás kapcsán, mely a térburkolatban fekszik, ráadásul elkerítetlenül: helyes-e az, hogy rá lehet lépni, és megengedhető-e, hogy ezáltal sokan bűntudat nélkül rá is lépnek ?!

A Kossuth téri városcímer melletti virágágyás és Kossuth-szobor se mindig marad érintetlen, sőt, a minap a Nagytemplomot is fémtolvajok rongálták meg. (A felvételt 2023. április 17-én készítettük.) Fotók: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2019-ben óriáskerék alá került a főtéri címer. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Az ős-Vekeri és a Kati kishajó

Debrecen hajdani erőspusztai vizes paradicsomának pihenőközpontját 1976. április 30-án adták át. Abba az időbe látogatunk most vissza egy páratlan képanyag segítségével!

Az Erdőspusztai Turisztikai és Horgász Portál remek múltidézése szerint a Vekeri-tó létrehozását a Fefag 1974 januárjában rendelte meg a Tivizigtől.

A stégek és a ladikok a Napló 1976. május 1-i beszámolójában

Erre a célra a Debrecenről 6 kilométerre lévő helyet választották ki, ahová eredetileg egy 4 hektáros és egy 5 hektáros tavat terveztek. Végül azonban egy 17 hektáros és egy egyhektáros tó megépítése mellett döntöttek.

A Vekeri-tó kialakítása fél évig tartott. A vízutánpótlást a Kati-éren keresztül oldották meg, s ezért a vízgyűjtő hálózatát bővíteni kellett: vízelvezető árkokat kötöttek bele, és duzzasztóművet is építettek.

A csónakház és a büfé a Napló 1976. május 1-i beszámolójában

A mederből kitermelt földet a tó közepére húzták fel, és a szigetet képezték belőle. A Vekeri Pihenőközpontot 1976. április 30-án adta át Kovács Imre, a városi tanács elnökhelyettese.

Belépőjegy a hőskorból, Barbócz Erzsébet olvasónktól

Mindezek mellett többek között csónakház, parkoló, kút, kemping, szánkódomb és kilátó is készült. Kialakították a szintén nagyon kedvelt úttörőtábort, és megérkezett a Kati nevű sétahajó is. A Vekeri-tó megannyi fantasztikus programnak adott otthont, köztük a kemping-világtalálkozónak és a Vekeri Fesztiváloknak is.

A csodás múlt további írásos felelevenítése és sok-sok fantasztikus régi felvétel a Horgászportálon ebben az összeállításban csodálható meg, a következő fotón pedig az egykori majálisház látható. S végül pár bónuszfotó. Csobaji Előd 1989-es montázs-képeslapján a kemping és a sétahajóhoz igazított híd is látható, valamint középen egy kakukktojás: a Nagytemplom.

Az utolsó fotót is Barbócz Erzsébet adta, aki a Bánki Arborétum belépőjegyét őrizte és örökítette meg.

A Napló 1976. május 1-i beszámolója a pihenőközpont átadásáról

Az édenkert további régi szép fotói idelátogatva lapozgathatók.

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Íme az egykori belépőjegy, Barbócz Erzsébettől. Köszönjük!

Léggömbök a régi Csapó-sarkon, séta a sűrű Nagyerdőn

Debrecen és környéke tovatűnt arcaira és a sokak által kevésbé ismert zugaira is rácsodálkozhatunk ezúttal Sarkadi Dezső képzőművészeti kiállításán, a Benedek-könyvtárban. Összeállításunk első festményének címe Léggömbárus a Csapó-sarkon, a következőé pedig a Csonkatemplom a főutcán.

Az alkotó úgy vall magáról a Keresztút című tárlatán olvasható bemutatkozásában, hogy a munka rapszodikus világában nem találta a helyét, a művészet és az antikvitás világában érezte jól magát.

A Debrecen vize című alkotás. Festmény: Sarkadi Dezső. Reprodukciók: © Debreceni Képeslapok

Sarkadi Dezső abba is beavatja a kiállítása látogatóit, hogy a képeinek témáit az élet és a táj csendje adja, azaz az élet igazsága, tisztasága, valamint a táj szépsége foglalkoztatja.

A nyitóképünkön szereplő Csapó utcai léggömbárus című festmény, teljes méretben

Az alábbi Sarkadi Dezső-festmények címei sorrendben: Valahol a Nagyerdő kedd este, Tavasz, Hortobágy, Léggömbárus a Nagyerdőn. Festmény: Sarkadi Dezső. Reprodukciók: © Debreceni Képeslapok

A képen egy esti mulatság elevenedik meg a nagyerdei Régi Vigadó teraszán

Most tehát átruccanunk a Hortobágyra, majd pedig vissza a Nagyerdőnkbe:

Sarkadi Dezső a Debrecenen kívüli élményeit, kedves helyeit is szívesen megörökíti.

A Tisza Tokajnál és a Csillagszemű juhász című képek. Festmény: Sarkadi Dezső. Reprodukciók: © Debreceni Képeslapok

Az utolsó előtti reprodukción a Horgászhelyem a kékvízűn című festményt, az utolsón pedig a Séta a Nagyerdőn című alkotást mutatjuk be.

Sarkadi István itt látható és további képei április 28-ig tekinthetők meg a Keresztút című kiállításon, a Piac utca 68. szám alatti Benedek-könyvtárban. DBKL

Séta a Nagyerdőn. Festmény: Sarkadi Dezső. Reprodukciók: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Mi épült a Békessy és a Dóczy utca sarkán?

A lebontott gyógyszertári központ látképe 2013-ban, a szemközti, Kartács utcai tízemeletesból. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecenben a Dóczy és a Békessy utca sarkán elterülő épületegyüttesben működött a gyógyszertári központ. A 2006-ban bezárt komplexum bontása 2016 januárjában kezdődött, lásd ezen a képen:

A gyógyszertári központot 10 évvel ezelőtt is megörökítettük az Újkerti lakótelepen lévő szemközti, Kartács utcai tízemeletesből (lásd a legfelső képen), amikor már üresen álltak a téglaburkolatú házai.

A lebontott gyógyszertári központ helyére épített Dóczy Park (részlete) a fenti kémlelőhelyről. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Aztán az elhagyott épületeket lebontották, és hatalmas építkezés vette kezdetét. A gyógyszertári központ helyén új lakótelep született: a Dóczy Park, mely 2018-ban építészeti nívódíjat is nyert.

A lebontott gyógyszertári központ látképe 2013-ban, a szemközti, Kartács utcai tízemeletesból. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

A Dóczy Park látványa a Békessy utca felől, 2019-ben. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok otóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Az iménti épületrészlet a szemközti tízemeletes lakóházból megörökítve. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A tízemeletesek között az Aranykakas társasház, mögötte pedig a gyógyszertári központ helyére épített lakóépület.
A képet Nyitrai Daniella küldte, köszönjük szépen!