Debreceni Képeslapok: kemping

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kemping. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. július 20., hétfő

A nagyerdei csónakázó 1973-ban

Debrecen hajdani kedvelt kirándulóhelyéről, a nagyerdei csónakázóról 1973-ban is remek fotók készültek. Ezek egy része felkerült a Fortepanra, s ezúttal mi is közülük válogatunk. A fenti jelenetet Urbán Tamás örökítette meg vízibicikliző lányokról.

A csónakázó és Újvigadó. Fotó: Fortepan / Breuer Pál

Akkor zajlott az 1973-as nyári ifjúsági kempingtalálkozó, s a hullámokon ringatózó hölgyek is valószínűleg a dzsembori résztvevői voltak. A jókedvű fürdőruhás lányokról több felvételt is komponált a neves fotóriporter. Íme még egy műve:

Vidám vízibiciklizők. Fotó: Fortepan / Urbán Tamás

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

A csónakázó és a Kohász. Fotó: Fortepan / Breuer Pál

Nagyerdei múltidéző cikkeink sok régi fotóval:

2026. június 30., kedd

A Kerekestelepi Camping

Debrecen harmadik kempingje 1986. július 1-jén nyílt meg a Kerekestelepi Strand melletti egyholdas körbekerített területen. Mai fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A kemping 1986-ban. Fotó: HBN / Fábri Szabolcs

A HB Napló tudósításában (lásd e cikkünk végén) Ács Lajos osztályvezető-helyettes elmondta, hogy a szomszédos nagy forgalom miatt nem hagyhatták tovább parlagon az elcserjésedett, kihasználatlan részt, s az átalakítás érdekében nagy sok társadalmi munkát is kaptak a dolgozóktól és a környékbeliektől. Ezek révén az akkor még sátorozóhelynek minősített létesítmény megvalósítása 150 ezer forintba került. Érdekesség, hogy 1986-ban a Vekeri-tónál is nagy turisztikai fejlesztés zajlott, ugyanis augusztusban ott rendezték meg a kemping-világtalálkozót. De ez már egy másik történet...

A főkapu 2016-ban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:

Táborozók a kempingben (2016). Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Tudósítás a HB Naplóban

2026. június 27., szombat

A Kerekestelepi Strand

Debrecen legidősebb fürdőhelye – a Nagyerdei Strand lebontása és új építése miatt – immár a Kerekestelepi Strand, ami 2026-ban már 67 éves. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

1965-ös fotó: Méliusz Helytörténeti Fotótár

Ebbe az egész évben nyitva tartó létesítménybe látogattunk el egy csodálatos napon, direkt olyan időszakban, amikor nincsen kint tömeg.

A hideg vizes medence. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ezt a helyet 2016-ban, június 17-i átadással korszerűsítették és bővítették, ám a régit sem szüntették meg. A története nagyon érdekes, régi fotók pedig itt nézegethetők róla.

Vidám kabinsor. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az 1940-es évek végén a Maszolaj Kútfúró Vállalat végzett ott mélyfúrást, olajat nem találtak, de egy hőforrás által táplált vízréteget igen. A kút mélyéről 42 fokos víz tört felszínre.

A hideg vizes medence. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Krankovics Ilona leírása szerint 1958-ban Stieber József városi építész készítette el a strand terveit. Ez alapján a Szávay Gyula utca 51 ezer négyzetméterén a fürdőt többnyire bontott anyagból, a legszerényebb módon építették föl. A munkákat Fehér Imre vezette, aki az első igazgatója is lett a fürdőnek. Egy év múlva, 1959. június 20-án már át is adták a kis strandot.

1974-es fotó: Méliusz Helytörténeti Fotótár

Az ünnepségen Márkus Vince, az I. kerületi tanács végrehajtó bizottságának elnöke hangsúlyozta a társadalmi összefogás erejét, amely megnyilvánult e strand építésében. A fürdő több mint egymilliós költséggel épült, s a lakosság, az üzemek, az iskolák 55 008 forinttal és megszámlálhatatlan munkaórával mutatták meg a segítőkészségüket – írta akkor a HB Napló. 1960-ban a vízművállalat vette át a strand irányítását.

Az eredeti színes padok. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Egy nagy tégla alakú medence készült el, melyet félköríves gyermekmedencével zártak le. 1970-ben elkészült a különleges formájú harmadik medence, és a fürdőterületen kemping is nyílt 1986. július 1-jén. A strandot és a kempinget üzemeltető társaság közleménye szerint az itteni víz alkáli-hidrogén-karbonátos gyógyvíz, aminek fluoridion-, jodid- és bromidtartalma is van.

Hívogató látvány. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A jótékony hatásai közül kiemelik, hogy ez a gyógyvíz fürdőkúra formájában izomreuma és -fájdalom, ízületi és gerincoszlopi meszesedés, ízületi panaszok, mozgásszervi megbetegedés, porckorongsérv kezelésére alkalmas. Sokan alkalmazzák ivókúra formájában reflux betegség enyhítésére is.

A gyógyvíz is szuper. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Napjainkban öt medence, szauna, tenisz- és röplabdapályák is tartoznak e gyönyörű parkban működő, vizes gyógyhelyhez. A felújításkor szó volt arról is, hogy később ugrómedencét is kialakítanak. Hasznos tudnivaló ugyanakkor az is, hogy a létesítmény egész évben nyitva tart. További információk a nyitva tartásról és egyebekről idekattintva szerezhetők.

Lubickolók a kerek medencében. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó cikkeink sok mai és régi képpel:

A parkosításra is figyelnek. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

2026. május 5., kedd

A Nagyerdei Camping hőskora

Debrecen szálláshelykínálatát egykoron a szállodákon kívül az 1965. május 5-én megnyitott Nagyerdei Kemping is gazdagította.

A HB Napló 1968. aug. 20-án közölt fotóján

Az itteni tölgyek alatt a kisebb pénzűek, illetve a természet kedvelői sátorozhattak, ennek köszönhetően pedig nem mellesleg a Nagyerdei Strandhoz, valamint a vidámparkhoz és persze a stadionhoz, továbbá a csónakázóhoz, no és a Békás-tóhoz is közel lehettek.

A kemping az üzemeltető Hajdútourist képeslapján, 1997-ben. Fotó: Rónai István. Grafika: Oláh Gusztáv

A kempinget 2003-ban zárták be. Azt mi tesszük hozzá, hogy azután még az egyik meghagyott faházban szórakozóhely működött.

A III. Ifjúsági Kemping Találkozó résztvevői a Nagyerdei Kempingben. Fotó: Fortepan / Urbán Tamás, 1973

Szilágyi Gábor tanulmánya szerint a területet minden oldalról a Magyar Állam tulajdonában és a Nyírerdő Zrt. vagyonkezelésében lévő üzemtervezett erdők határolják.

Nyaralók a Nagyerdei Kemping kis medencéjében. Fotó: HBN, 1970

A nagyerdei sátortáboron kívül a Kerekestelepi Strandnál, valamint később a Vekeri-tó mellett is nyíltak kempingek. Ez utóbbi két létesítmény ma is működik.

1997-es fotó: Rónai István. Grafika: Oláh Gusztáv

A Nagyerdei Kemping területén ma már nincsenek házak, de szerencsére fák még találhatók itt.

A 2015-ös Campus Fesztiválon. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A helyet a Campus Fesztivál idején szokták hasznosítani a sátorral érkezett bulizóknak. Az alábbi felvételen pedig a kapujánál máskor feltáruló látványra csodálkozhatunk rá.

Évek óta ez a helyzet. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A következő felvételünkön ismét a dicső múltba révedünk, előtte azonban még e bónuszképünkön a fentebb említett Vekeri-tavi kempinget mutatjuk meg egy 1986-os képeslapról. Fotó: Csobaji Előd

A következő fekete-fehér archív felvétel is nagyon kifejező...

Prospektusfotó 1965-ből

Vajon mit akarnak építeni a Nagyerdei Camping területére?

Életkép 1970-ben. (70872-PANORÁMA)

DBKL

Prospektusfotó 1965-ből

Nagyerdei múltidéző cikkeink sok régi fotóval:

Hajdú-bihari Napló, 1972

2025. július 24., csütörtök

Hazai strandmustra (8.): a kiskunmajsai Jonathermál

A Debrecentől 235 kilométerre található Kiskunmajsára látogattunk július közepén, ahol a Jonathermál Gyógy- és Élményfürdő is kikapcsolódást kínál a vendégeknek. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A főkapu. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A tetszetős homlokzaton kívül, szintén a főkapunál egy „MZ-szobron” is megakadhat a tekintetünk:

A fürdő medencéi közt a család minden tagja találhat kedvére valót; meleg vizű „üldögélős”, élmény-, hullám-, gyerekmedence várja a strandolókat.

Az élménymedence. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az élménymedence egy másik szögből:

Ugyanakkor van csúszdapark és egy fedett épületben úszómedence, továbbá utóbbi helyen meleg vízben is lazulhatunk rossz idő esetén.

A gyermekmedence. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A fedett rész ilyen kívülről:

A strandhoz hatalmas zöldterület is tartozik, ennek köszönhetően akármilyen sokan is érkeznek, egész biztosan mindenki le tudja teríteni kényelmesen a törölközőjét az ápolt gyepre.

Az már csak újabb bónusz, hogy gondozott sportpályákkal is szolgál a létesítmény.

Van ám természetesen remek játszótér is!

Ha megéhezünk, rengeteg vendéglátóhely kínálatából válogathatunk, ha pedig fürdőruhára, strandkellékre van szükségünk, azt is beszerezhetjük a „butiksoron”.

A fürdőkomplexumhoz kemping is tartozik, ami szintén takaros és nagy befogadó képességű. A Jonathermál a várostól, Kiskunmajsától néhány kilométerre található, az út túloldalán pedig egy kis üdülőfalu épült ki, csinos házakkal, rendezett utcákkal.

A közelben lévő Lópofa Csárda szintén a fürdőé, itt hangulatos környezetben hatalmas adag, nagyon finom ételekkel várják az éhes vendégeket.

Ugyanakkor a fürdő bejáratánál régimódi, szép ivókútból vehetünk vizet, továbbá az ott elhelyezett telefonfülkébe lépve, a kagylóban Örkény István valamelyik egyperces novellája hallgatható meg.

Mindemellett egy trópusi hangulatú bár is van a strandfürdő területén. Kiskunmajsa további nevezetességei pedig ebben az összeállításban ismerhetők meg.

Kapcsolódó cikkeink sok fotóval:

DBKL

2025. május 5., hétfő

Ma 60 éve nyílt meg a Nagyerdei Kemping

Debrecen szálláshelykínálatát egykoron a szállodákon kívül az 1965. május 5-én megnyitott Nagyerdei Kemping is gazdagította. Az itteni tölgyek alatt a kisebb pénzűek, illetve a természet kedvelői sátorozhattak, ennek köszönhetően a Nagyerdei Strandhoz, valamint a vidámparkhoz és persze a stadionhoz, továbbá a csónakázóhoz, no és a Békás-tóhoz is közel lehettek.

A kemping elkészültéről szóló korabeli cikk szerint „az árnyas, öreg tölgyfák között különös alakú, tarkára festett házikók sorakoztak, s a zöldre festett rácsos kapunál – a kemping bejáratánál – a mesék mézeskalácsházához hasonló építmény. Szép, idillikus környezetben, a debreceni Nagyerdőben épült fel a város első kempingje, melyet az idegenforgalmi hivatal létesített, hogy új színfolttal gazdagítsa Debrecent. Az új létesítmény hivatalos neve: Debreceni Nagyerdei Nemzetközi Termál Kemping.”

A tábor (melynek tervezője Kálmán Ernő, az ÉM Tervezőiroda mérnöke) a Nagyerdei Stadion és a Benczúr Gyula út között fekszik, körülbelül 2,5 holdon. A létesítményben higiénikus, kulturált körülményeket biztosítottak, s lehetőség volt arra is, hogy a vendégek főzzenek, ruhát mossanak. Miután hamarosan aztán a Nagyerdei Gyógyfürdőbe vezető főcsatorna is elkészült, így a kemping kis medencéje és zuhanyozói is kaptak a híres gyógyvízből.

A kemping kis medencéje. Fotó: HBN, 1970

A sátrak között sakkasztalokat, szalonnasütő helyeket létesítettek. Majd, 1965. május 27-én már arról számolt be a megyei napilap, hogy addig több mint 20 csoport, több mint 700 vendég érkezett a táborba. A kempinget 2003-ban zárták be, ám még az egyik meghagyott faházban egy ideig szórakozóhely működött.A Nagyerdei Kemping területén ma már nincsenek házak, de szerencsére fák még találhatók itt. A helyet a Campus Fesztivál idején szokták hasznosítani a sátorral érkező bulizóknak.

Kapcsolódó összeállításaink:

A hajdani Víg-kend Major

A volt nyári napközis tábor

A Hosszúpályi úti alkotóház

Az erdőspusztai paradicsom

A Lencz-telep oázisa

Az egykori Margit-fürdő

Volt egyszer egy Ifipark

A kemping 1970-ben. (70872-PANORÁMA)

DBKL