Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Cs. Uhrin Tibor. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Cs. Uhrin Tibor. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. július 6., hétfő

25 éves a belvárosi korzó

A főtér 2001 nyarán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecen belvárosi sétálóövezetének első részét 2001. július 7-én adták át. A Nagytemplom és a Kossuth utca közötti szakaszt az akkori miniszterelnök, Orbán Viktor avatta fel. Az átépítés ötletpályázatát még a dr. Hevessy József vezette önkormányzat bonyolította le az 1990-es évek II. harmadában, majd a kurzusváltás után Kósa Lajos polgármester és csapata valósította meg az – utóbb módosított – elképzeléseket. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok


Az ötletpályázat eredeti „nyertese” csobogós-zöldtakarós süllyesztett teret alakított volna ki a Kossuth téren, a villamossíneket pedig kivitette volna a Piac utca páros oldalához. Az új kabinet a második helyen végzett Kertai Lászlót bízta meg, aki egyebek mellett a Kálvin téri udvarházat (részben) és a nagyerdei gyógyfürdőt is tervezte.

A még kopár sétálóövezet. Fotó: dr. Nagy Attila / Uropath, 2011

A kivitelezés előbb a Hotel Aranybika oldalában, majd a megyei könyvtár felén zajlott, s emiatt a 2000-es virágkarnevál idején a fél Piac utca építési terület volt, a tűzijátékot pedig nem a Nagytemplomnál, hanem az Egyetem téren tartották meg.

A főtér 2023 nyarán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A munkák többek között közmű-korszerűsítést, díszburkolást, új növényzet ültetését, valamint két szökőkút és a – Cs. Uhrin Tibor által készített – városcímer-mozaik lerakását foglalták magukban. A városközpont-rehabilitáció akkori áron 1,5 milliárd forintba került. Ebből az összegből a Bika előtti szökőkút például 36 millió forintért készült el.

A Sellő a szökőkút külső medencéjében. Fotó: dr. Nagy Attila / Uropath

A vizes kompozíció elemei közül külön történet a Sellő szoboré, amit pár nap után (még az átadás előtt) levágtak a medencéről, a kedvezőtlen lakossági visszajelzésekre hivatkozva. Napjainkra a korzót tovább építették, és Simonffy, Csapó utcai részeket is magában foglal a Dósa nádor tér, valamint a Kálvin tér mellett. A belváros Zsolnay-szökőkutas, csupazöld korszakát ebben az összeállításunkban mutattuk be sok régi képpel.

A Gara Cukrászda egy városcímerrel díszített, ezerszeletes tortával kedveskedett az ünneplőknek

Kapcsolódó összeállításaink:

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!


A fenti kép teljes méretben.  Fotó: © Debreceni Képeslapok

2026. március 13., péntek

Az újkerti fémforgó


 Debrecen nagy lakótelepének, az Újkertinek egyik nevezetessége a Cívis utcai fémforgó.

A kompozíció virágágyással. Fotók, videó: © Debreceni Képeslapok

A különleges fémszobrot az a Cs. Uhrin Tibor készítette, aki a lakótelep házainak fali díszeit, valamint később, 2001-ben a Kossuth téri címermozaikot is megalkotta.

A művet 1981. augusztus 2-án adták át. Ma már kissé rozsdás, de még mozognak a kerekei, és a virágágyás is többnyire szép körülötte.

A felújított panelházzal. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó cikkeink sok fotóval:

2026. március 13-án. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2025. július 7., hétfő

Ma 24 éve adták át a debreceni belvárosi korzót

Debrecen belvárosi sétálóövezetének első része 2001. július 7-én készült el. A Nagytemplom és a Kossuth utca közötti szakaszt az akkori miniszterelnök, Orbán Viktor avatta fel. Az átépítés ötletpályázatát még a dr. Hevessy József vezette önkormányzat bonyolította le az 1990-es évek II. harmadában, majd a kurzusváltás után Kósa Lajos polgármester és csapata valósította meg az – utóbb módosított – elképzeléseket. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A főtér 2001 nyarán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az ötletpályázat eredeti „nyertese” csobogós-zöldtakarós süllyesztett teret alakított volna ki a Kossuth téren, a villamossíneket pedig kivitette volna a Piac utca páros oldalához. Az új kabinet a második helyen végzett Kertai Lászlót bízta meg, aki egyebek mellett a Kálvin téri udvarházat (részben) és a nagyerdei gyógyfürdőt is tervezte. A kivitelezés előbb a Hotel Aranybika oldalában, majd a megyei könyvtár felén zajlott, s emiatt a 2000-es virágkarnevál idején a fél Piac utca építési terület volt, a tűzijátékot pedig nem a Nagytemplomnál, hanem az Egyetem téren tartották meg.

A főtér 2023 nyarán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A munkák többek között közmű-korszerűsítést, díszburkolást, új növényzet ültetését, valamint két szökőkút és a – Cs. Uhrin Tibor által készített – városcímer-mozaik lerakását foglalták magukban. A városközpont-rehabilitáció akkori áron 1,5 milliárd forintba került. Ebből az összegből a Bika előtti szökőkút például 36 millió forintért készült el. A vizes kompozíció elemei közül külön történet a Sellő szoboré, amit pár nap után (még az átadás előtt) levágtak a medencéről, a kedvezőtlen lakossági visszajelzésekre hivatkozva. Napjainkra a korzót tovább építették, és Simonffy, Csapó utcai részeket is magában foglal a Dósa nádor tér, valamint a Kálvin tér mellett. A belváros Zsolnay-szökőkutas, csupazöld korszakát ebben az összeállításunkban mutattuk be sok régi képpel.

A fenti kép teljes méretben.  Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2024. július 7., vasárnap

Ma 23 éve adták át a debreceni belvárosi korzót

Debrecen belvárosi sétálóövezetének első része 2001. július 7-én készült el. A Nagytemplom és a Kossuth utca közötti szakaszt az akkori miniszterelnök, Orbán Viktor avatta fel. Az átépítés ötletpályázatát még a Hevessy József vezette önkormányzat írta ki és bonyolította le az 1990-es évek második harmadában, majd a kurzusváltás után Kósa Lajos polgármester és csapata valósította meg az – utóbb módosított – elképzeléseket. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A főtér 2023 nyarán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az ötletpályázat eredeti „nyertese” csobogós-zöldtakarós süllyesztett teret alakított volna ki a Kossuth téren, a villamossíneket pedig kivitette volna a Piac utca páros oldalához. Az új kabinet a második helyen végzett Kertai Lászlót bízta meg, aki egyebek mellett a Kálvin téri udvarházat (részben) és a nagyerdei gyógyfürdőt is tervezte. A kivitelezés előbb a Hotel Aranybika oldalában, majd a megyei könyvtár felén zajlott, s emiatt a 2000-es virágkarnevál idején a fél Piac utca építési terület volt, a tűzijátékot pedig nem a Nagytemplomnál, hanem az Egyetem téren tartották meg.

A főtér 2001 nyarán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A munkák többek között közmű-korszerűsítést, díszburkolást, új növényzet ültetését, valamint két szökőkút és a – Cs. Uhrin Tibor által készített – városcímer-mozaik lerakását foglalták magukban. A városközpont-rehabilitáció akkori áron 1,5 milliárd forintba került. Ebből az összegből a Bika előtti szökőkút például 36 millió forintért készült el. A vizzes kompozíció elemei közül külön történet a Sellő szoboré, amit pár nap után (még az átadás előtt) levágtak a medencéről, a kedvezőtlen lakossági visszajelzésekre hivatkozva. Napjainkra a korzót tovább építették, és Simonffy, Csapó utcai részeket is magában foglal a Dósa nádor tér, valamint a Kálvin tér mellett. A belváros Zsolnay-szökőkutas, csupazöld korszakát ebben az összeállításunkban mutattuk be sok régi képpel.

A fenti kép teljes méretben.  Fotó: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2023. július 7., péntek

A főtér

A még kopár sétálóövezet és a szökőkutak, 2001 nyarán. Fotó: dr. Nagy Attila / Uropath

Debrecen belvárosi sétálóövezetének első része 2001. július 7-én készült el. A Nagytemplom és a Kossuth utca közötti szakaszt az akkori miniszterelnök, Orbán Viktor avatta fel.

1997-es képeslap a Nagytemplom előtti virágszigetekkel és gyepszőnyegekkel. Fotó: Ars Una Stúdió

Az átépítés ötletpályázatát még a Hevessy József vezette önkormányzat írta ki és bonyolította le az 1990-es évek második harmadában, majd a kurzusváltás után Kósa Lajos polgármester és csapata valósította meg az – utóbb módosított – elképzeléseket.

A Kossuth tér nemsokkal az átépítés kezdete előtt. Szerző, kiadó: Ismeretlen

Az ötletpályázat eredeti „nyertese” csobogós-zöldtakarós süllyesztett teret alakított volna ki a Kossuth téren, a villamossíneket pedig kivitette volna a Piac utca páros oldalához. Az új kabinet a második helyen végzett Kertai Lászlót bízta meg, aki egyebek mellett a Kálvin téri udvarházat (részben) és a nagyerdei gyógyfürdőt is tervezte.

A friss díszburkolat a Nagytemplom nyugati tornyából, 2001 augusztusában. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A kivitelezés előbb a Hotel Aranybika oldalában, majd a megyei könyvtár felén zajlott, s emiatt a 2000-es virágkarnevál idején a fél Piac utca romos építési terület volt, a tűzijátékot pedig nem a Nagytemplomnál, hanem az Egyetem téren tartották meg.

Az új korzó és a városcímer-mozaik. Fotó: Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft.

A munkák többek között közmű-korszerűsítést, díszburkolást, új növényzet ültetését, valamint két szökőkút és a – Cs. Uhrin Tibor által készített – városcímer-mozaik lerakását foglalták magukban.


A Gara Cukrászda egy városcímerrel díszített, ezerszeletes tortával kedveskedett az ünneplőknek

A városközpont-rehabilitáció akkori áron 1,5 milliárd forintba került. (A fenti és lenti képeken a HBN fotói.)


Ebből az összegből a Bika előtti szökőkút például 36 millió forintért készült el.

A Sellő a szökőkút külső medencéjében. Fotó: dr. Nagy Attila / Uropath

A kompozíció elemei közül külön történet a Sellőé, amit pár nap után (még az átadás előtt) levágtak a medencéről, a kedvezőtlen lakossági visszajelzésekre hivatkozva. Az alkotást 2011-ben megvette a nyíracsádi önkormányzat, s immár az ottani főteret díszíti.

A Kossuth-szobor melletti franciakert. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecen belvárosi sétálóövezetének első szakaszát végül 2001. július 7-én este avatták fel. Az egész napos ünnepségen beszédet mondott Orbán Viktor miniszterelnök és Kósa Lajos polgármester is.

Az Aranybika előtti facsemetesor a korzó átadása idején. Fotó: Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft.


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A korzó a Nagytemplom keleti tornyából, napjainkban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

2023. április 18., kedd

Miért nézik járdának a városcímerünket?

Debrecen legfontosabb jelképének, a városcímernek a muránói üvegből készített kompozíciója a belvárosi korzó első ütemének átadása, 2001. július 7. óta pompázik a Nagytemplom előtt. A műalkotást Cs. Uhrin Tibor (1936–2010) készítette, aki például az Újkerti lakótelepi fémforgót és épületdíszítő tűzzománcokat is megalkotta. Fotók: © Debreceni Képeslapok

képzőművész a vele készített 2001 januári interjúmban is aggodalmának adott hangot a városcímer földre helyezése, a védtelensége és kiszolgáltatottsága miatt. A címert 2000 novembere és 2001 májusa között készítette napi hat–nyolcórai munkával, és a címerrészhez is 24-féle színű, csaknem 180 ezer darab apró üvegelemet kellett felhasználnia. Fotók: © Debreceni Képeslapok

műemlékvédelmi világnap előtti napon, 2023. április 17-én is tapasztalhatták a korzózók, hogy egy nő és egy kislány hosszasan időzött a címeren (lásd a felső fotónkon), s közben a nő a lábával böködve mutogatta a „barikát” a talpuk alatt. Az eset sajnos mindennapi, és az se példa nélküli, hogy bringások is hajtanak át a címeren, vagy simán ráugratnak. Felháborító módon van, aki arra hivatkozik, hogy „nincs kiírva, hogy rálépni tilos”. Mindezek miatt is fogalmazódik meg a kérdés immár nem először a címeres képzőművészeti alkotás kapcsán, mely a térburkolatban fekszik, ráadásul elkerítetlenül: helyes-e az, hogy rá lehet lépni, és megengedhető-e, hogy ezáltal sokan bűntudat nélkül rá is lépnek ?!

A Kossuth téri városcímer melletti virágágyás és Kossuth-szobor se mindig marad érintetlen, sőt, a minap a Nagytemplomot is fémtolvajok rongálták meg. (A felvételt 2023. április 17-én készítettük.) Fotók: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2019-ben óriáskerék alá került a főtéri címer. Fotók: © Debreceni Képeslapok

2019. február 9., szombat

Újkerti új képek


Debrecenben többnyire csodás napsütéssel telt 2019 februárjának második hete. Mostani túránkat az Egyetem téren kezdtük, azon belül a Tisza-szobornálFotók, videó© Fekete Ferenc / Debreceni Képeslapok


Onnan tértünk le az Újkertbe, ahol a Cs. Uhrin Tibor-féle forgó szobortól egészen a lakótelep túlsó végéig, a különleges Jost-villáig és a templomig barangoltunk végig. Fotók, videó© Fekete Ferenc / Debreceni Képeslapok

A Jost-villa és a Füredi úti református templom. Fotók, videó© Fekete Ferenc / Debreceni Képeslapok

Kirándulásunk elején természetesen a tudományok palotáját is megörökítettük. Tudjuk, ez nem az Újkertben van (hanem a szomszédos Egyetemvárosban), ettől függetlenül azonban fantasztikus látványt nyújtott a káprázatos kék ég alatt! Fotók: © Fekete Ferenc / Debreceni Képeslapok

Az Egyetem tér 2019. február 7-én. Fotók, videó© Fekete Ferenc / Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2016. szeptember 4., vasárnap

Újkerti mozaikok


Debrecen második legnagyobb lakótelepe az Újkert nevű városrészben található, átellenben a libakerti Új élet parkkal. Többek között a Füredi és a Böszörményi út, valamint a Doberdó és a Lehel utca határolja. Az övezetnek híresek a 14 emeletes házai, a dimbes-dombos parkjai, az óvodái, iskolái, valamint a fémforgója is (lásd az alábbi videón). Fotók, videó: © Debreceni Képeslapok


A szőlőültetvényes Újkert az 1700-as évek közepétől alakult ki, míg a 7000 lakásos betonkolóniát az 1970-es évek végére építették meg. Nem paneles házak ma már csak a Lehel utca mentén és a Nyulasi végen vannak, és most készül egy különleges téglaépület a régi parkolóházra (lásd legalul).

A 35 évvel ezelőtti Lehel utca a Lublin Étteremnél, az újkerti órával (1981–2005). A Nemzeti Művelődési Intézet felvétele

A fenti fotó-összeállításban a lakótelepi lépcsőházak kevés megmaradt tűzzománcdíszeiből mutattunk egy csokrot. Viszont sajnos az egykori Lublin Étteremnél a volt kispiac óratornyát teljesen elbontották.

A fémforgó, a gyermekvasút és társaik... Fotók: © Debreceni Képeslapok

A második blokkban a volt kispiac helye és az óvoda falának ,,nemzetközi gyermekvasutas" festése is látható. Itt van ugyanakkor fotó a Máltai Játszótérről és a szélforgóról is. A százkarú mobil szobrot ugyanaz a Cs. Uhrin Tibor készítette, mint aki a fenti tűzzománcképeket és a főtéri mozaikcímert is.


Az Újkert egyik leghíresebb és legkedveltebb helye a szánkózódomb. Mellette áll ,,ugrásra készen" egy ugyancsak emblematikus szobor is: a Szöcske. A legújabb létesítmények közül mindenképpen kieme-lendő a Nagy Katalin emlékpark is, ugyanakkor a panelházak növényes dekorálására is találhatók gyönyörű példák. (Folytatás a kép alatt...)

Életképek a városrész közepéről... Fotók: © Debreceni Képeslapok

A fenti montázsunkban az egykori Újkerti Nevelési és Oktatási Központ főkapuja látható, azon pedig a most ott működö iskola neve olvasható. Láthatunk felújított épületeket és a kettes vonal zöld pályáján futó CAF villamost is. Érdekesség, hogy amikor Kádár János 1978. június 8-án az aznapi pártaktíva-értekezlet alkalmából Debrecenben vendégeskedett, akkor felment az egyik 14 emeletes tetejére is. Ott pedig bemutatták neki az új lakótelepek és a Kölcsey-művközpont makettjeit is egy óriási terepasztalon.

A Nyulas felőli barakksor eleje, a katolikus és a református templomok, valamint a jellegzetes Jost-villa. Fotók:© Debreceni Képeslapok

Azóta templomok is épültek az Újkertben, viszont bezárt például a csillagda, és megszűnt a kispiac. Szerencsére a legrégebbi épületek közül a Doberdó utcai barakk és a Nádor utcai Jost-villa ma is áll.
Végül íme, az eddigi városrészi cikkeink:
Igen, a parkolóházra lakóépületeket húznak. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után! A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!