Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: posta. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: posta. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. június 1., hétfő

Az 1699. június 1-jén megnyílt Hortobágyi Csárda

A csárda egy 1980-as képeslapon.

Debrecen hajdani jószágtartó birtokának, Hortobágynak az egyik fő nevezetessége és jelképe a népi klasszicista stílusú csárda a Kilenclyukú híd szomszédságában. Nyitókép: Csobaji Előd


A csárdát hungarikummá nyilvánította 2025. május 29-én a Hungarikum Bizottság, mely korábban az alföldi lángost és a székelykaput is erre a rangra emelte. Második kép: Fortepan / Horváth József, 1937

A Hortobágyi Csárda. Képeslapfotó: Hapák József, 1980

A Hortobagyinfo szerint a Hortobágyi Csárdát Debrecen városa 1699-ben a pusztán átvezető Sóút mentén, a Hortobágy-folyónál lévő vámszedőhely és postaállomás mellett építtette.

1980-as képeslap. Képeslapfotó: Csobaji Előd

A Méliusz-könyvtár adatbázisa ezt úgy pontosítja, hogy a fogadó 1699. június 1-jén nyílt meg.

Csikósok a Csárdánál. Képeslapfotó: Fényes Tamás, 1972

Ez a vendéglő az Alföld leghíresebb, legnagyobb csárdája, és egyben Hortobágy legrégibb építménye.

A Hortobágyi Csárda 1964-ben. Fotó: Horváth Zoltán

Ez alapján tehát nagyjából egyidős a debreceni Régi Posta Fogadóval, s 2024-ben már 325 esztendős.

Itatás Hortobágyon. Képeslapfotó: Barasits Kiadó

A messze földön híres vendéglőhöz ingyenes múzeumi kiállítás is tartozik. További régi szép hortobágyi képeslapok ebben a válogatásunkban csodálhatók meg.

Haranghy György 1909-es fotója. Reprint: Csokonai Kiadó


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Kocsikázók a csárdánál. Fotó: Fortepan / Lencse Zoltán, 1973

2026. április 16., csütörtök

Az Utasellátó debreceni „550. sz. pavilonja” 1962-ben


Debrecenben a Nagyállomás főépületében évtizedeken át több szolgáltatóegység működött, köztük a híres Resti, a felejthetetlen tejbár, sőt fodrászat is. A központi márványcsarnok szélső helyiségeiben kis Utasellátó-árudákat alakítottak ki, például a fenti képen látható 550-es számú hírlap- és könyvesboltot. (A teljes kép a cikk végén!) A Fortepanon közzétett 1962-es Uvaterv-fotó tanúsága szerint, meg persze a személyes emlékeink szerint is, valóságos kincsesbányák voltak ezek a sokoldalú üzletek! (A helyiségek ma is megvannak, de többük kihasználatlan, s olyan is van / volt, amelyikben – egyébként ötletes módon – kiállítások és interaktív terepasztal található.)

A központi váróterem 1963-ban. Fotó: Fortepan / Uvaterv 

A két sgraffito által közrefogott nagy váróteremben időzők nemcsak magyar, hanem külföldi lapokat is beszerezhettek itt. A muzeális fotográfián a gyönyörű hölgyek fejvonalában korabeli szép debreceni képeslapok függenek gazdag választékban, ugyanakkor kártyákat és tollakat is kínált a kereskedés. Voltak ugyanakkor illatszerek és dohánytermékek is, míg más „pavilonokban” az Utasellátó-automaták megjelenése előtti időkben harapnivalót is be lehetett szerezni. A szomszédos postahivatal ma is megvan, s anno aki nagyon ráért, a Híradó Moziba is betérhetett a vonatja indulásáig.

A Nagyállomás postahivatala, 1962. Fotó: Fortepan / Uvaterv 

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Nyitóképünk teljes méretben. Fortepan / Uvaterv, 1962

2025. május 30., péntek

Hungarikum lett a 326 éve megnyílt Hortobágyi Csárda


Debrecen hajdani jószágtartó birtokának, Hortobágynak az egyik fő nevezetessége és jelképe a népi klasszicista stílusú csárda a Kilenclyukú híd szomszédságában. A csárdát hungarikummá nyilvánította 2025. május 29-én a Hungarikum Bizottság, mely korábban az alföldi lángost és a székelykaput is erre a rangra emelte. Nyitókép: Fortepan / Horváth József, 1937

A Hortobágyi Csárda. Képeslapfotó: Hapák József, 1980

A Hortobagyinfo szerint a Hortobágyi Csárdát Debrecen városa 1699-ben a pusztán átvezető Sóút mentén, a Hortobágy-folyónál lévő vámszedőhely és postaállomás mellett építtette.

1980-as képeslap. Képeslapfotó: Csobaji Előd

A Méliusz-könyvtár adatbázisa ezt úgy pontosítja, hogy a fogadó 1699. június 1-jén nyílt meg.

Csikósok a Csárdánál. Képeslapfotó: Fényes Tamás, 1972

Ez a vendéglő az Alföld leghíresebb, legnagyobb csárdája, és egyben Hortobágy legrégibb építménye.

A Hortobágyi Csárda 1964-ben. Fotó: Horváth Zoltán

Ez alapján tehát nagyjából egyidős a debreceni Régi Posta Fogadóval, s 2024-ben már 325 esztendős.

Itatás Hortobágyon. Képeslapfotó: Barasits Kiadó

A messze földön híres vendéglőhöz ingyenes múzeumi kiállítás is tartozik. További régi szép hortobágyi képeslapok ebben a válogatásunkban csodálhatók meg.

Haranghy György 1909-es fotója. Reprint: Csokonai Kiadó


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Kocsikázók a csárdánál. Fotó: Fortepan / Lencse Zoltán, 1973

2024. június 1., szombat

Ma 325 éve nyílt meg a Hortobágyi Csárda


Debrecen hajdani jószágtartó birtokának, Hortobágynak az egyik fő nevezetessége és jelképe a népi klasszicista stílusú csárda a Kilenclyukú híd szomszédságában. Nyitókép: Fortepan / Horváth József, 1937

A Hortobágyi Csárda. Képeslapfotó: Hapák József, 1980

A Hortobagyinfo szerint a Hortobágyi Csárdát Debrecen városa 1699-ben a pusztán átvezető Sóút mentén, a Hortobágy-folyónál lévő vámszedőhely és postaállomás mellett építtette.

1980-as képeslap. Képeslapfotó: Csobaji Előd

A Méliusz-könyvtár adatbázisa ezt úgy pontosítja, hogy a fogadó 1699. június 1-jén nyílt meg.

Csikósok a Csárdánál. Képeslapfotó: Fényes Tamás, 1972

Ez a vendéglő az Alföld leghíresebb, legnagyobb csárdája, és egyben Hortobágy legrégibb építménye.

A Hortobágyi Csárda 1964-ben. Fotó: Horváth Zoltán

Ez alapján tehát nagyjából egyidős a debreceni Régi Posta Fogadóval, s 2024-ben már 325 esztendős.

Itatás Hortobágyon. Képeslapfotó: Barasits Kiadó

A messze földön híres vendéglőhöz ingyenes múzeumi kiállítás is tartozik. További régi szép hortobágyi képeslapok ebben a válogatásunkban csodálhatók meg.

Haranghy György 1909-es fotója. Reprint: Csokonai Kiadó


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Kocsikázók a csárdánál. Fotó: Fortepan / Lencse Zoltán, 1973

2024. március 2., szombat

A 325 éves Hortobágyi Csárda


Debrecen hajdani jószágtartó birtokának, Hortobágynak az egyik fő nevezetessége és jelképe a népi klasszicista stílusú csárda, közvetlenül a Kilenclyukú híd szomszédságában.

Haranghy György 1909-es képeslapja a nagy hortobágyi csárda előtti életről. Reprint: Csokonai Kiadó

hortobagyinfo.hu szerint a Hortobágyi Csárdát Debrecen városa 1699-ben a pusztán átvezető Sóút mentén, a Hortobágy-folyónál lévő vámszedőhely és postaállomás mellett építtette.

Csikósok a Hortobágyi Csárda előtt. Képeslapfotó: Fényes Tamás, 1972

Ez a vendéglő az Alföld leghíresebb, legnagyobb csárdája, és egyben Hortobágy legrégibb építménye.

Kiállítás a Hortobágyi Csárda előketrjében. Fotó: © Nádasdi Andrea

Ez alapján tehát nagyjából egyidős a debreceni Régi Posta Fogadóval, s 2024-ben már 325 esztendős.

Itatás a békebeli Hortobágyon. Képeslapfotó: Barasits Kiadó

A messze földön híres vendéglőhöz ingyenes kiállítás is tartozik.

A Hortobágyi Csárda cégtáblája és Petőfi-emlékműve. Fotó: © Bogdán Imre

Ugyanakkor a patinás Hortobágyi Csárdáról itt is megtekinthetők belső fotók.

A Hortobágyi Csárda 1980-ban (nyitóképünk teljes méretben). Képeslapfotó: Hapák József

További régi szép hortobágyi képeslapok ebben a válogatásunkban csodálhatók meg.

A hortobágyi Kilenclyukú híd napjainkban. Fotó: © Bányai Sándor


A Hortobágyi (Kadarcsi?) Csárda a Corvina Kiadó 1996-os brosúrájában. Fotó: Hemző Károly

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Muzsikusok a Hortobágyi Csárda tornácán. Fotó: © Bogdán Imre

2024. február 17., szombat

Az eltűnt Cserepes utca


A debreceni nyugati kiskörút utolsó, Mester utca felőli szakaszának 2022 júliusi elkészültéhez az is kellett, hogy épületsorok tűntek el többek között az egykori Cserepes utcán (lásd a fenti képünkön). Ezzel párhuzamosan a környező utcákban is több házat lebontottak. Fotók: © Debreceni Képeslapok


Mindezek miatt ma már nincs meg a Cserepes utca 23. szám alatti épület se, ahol 1960-ban a Légy jó mindhalálig című film jeleneteit forgatták, Doroghyék lakóházaként. A fenti képeken a vele szomszédos, egykori házakat, a következőn pedig a Jókai utca felőli egykori épületeket idéztük meg a 2019-es lebontásuk idejéből. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A 2019 júliusában elkezdett Cserepes utcai területrendezés közben készült az alábbi felvételünk is egy valaha szép, de már fekvő fenyőfával. (Megjegyezzük, a környéken sokkal korábban kezdődtek a modern emeletes lakóházak építése és az azok miatti bontások.) Fotók: © Debreceni Képeslapok

Az új tehermentesítő út (nyugati kiskörút) többek között ennél a hajdani lila lakóháznál keresztezi a Jókai utcát. Az épületen nagyon szép volt a millió trombitavirág is. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A Hatvan és a Jókai utca között, a Csók utca alatt szép téglakutak is előkerültek a földből. Ma már ezt a területet is a nyugati kiskörút aszfaltrétege borítja. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A Jókai utca 10. szám alatt sárgállott az a szép épület, mely az utolsó időkben a Magyar Posta képzési helye volt, előzőleg pedig bölcsőde működött benne. Az alábbi sorozatban ezt a házat mutatjuk be a szörnyet mintázó kapudíszeivel, valamint az udvari teraszával és falaival. Fotók: © Debreceni Képeslapok



Mindeközben a Cserepes utcával párhuzamos Garai utcában is tűntek el házak. Ma már nincsen meg a következő két képen bemutatott, sárga cserépkályhás téglaépület se. Fotók: © Debreceni Képeslapok



A Garai utca 28. alatti cívisháznak csak a külső fala maradt meg, a Cserepes utca felől minden mást lebontottak belőle 2020 őszén, lásd a következő felvételeken. Fotók: © Debreceni Képeslapok


A hajdanvolt Cserepes utcának és a Csók utcának ezen a részen már Nagy Imre utca a neve. A Légy jó mindhalálig című film Cserepes utca 23. szám alatti helyszínét 2020 októberében bontották le. A kis házat és a hűlt helyét örökítettük meg az utolsó képpárunkon. Fotók: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A volt Cserepes utca a Csemete utca felől, napjainkban. Fotók: © Debreceni Képeslapok