Lilaakác és orgona illata lengi be Debrecent

Debrecen köz- és magánterületeit a Józsa nevű városrészben különösen sok és szép virág ékesíti. Amikor arra kerékpározunk, akkor mindig megcsodáljuk, hogy nemcsak a zárt udvarokban, hanem a lakóházak kerítéseinek külső tövében, valamint a települési parkokban is mennyi-mennyi színes növény, például tulipán tündököl (legutóbb 2023. május 6-án tekertünk erre).

Magával ragadó, páratlanul mesés látványban lehet részünk akkor is, ha Debrecen felől érkezve, balra kanyarodunk a 2023-ban 300 éves Rózsás Csárda előtt a felsőjózsai Sillye Gábor utcába.

A Sillye Gábor utcai édenkert teljes látványa 2023. május 6-án, kívülről. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ott az egyik ingatlanon annyira kiváló összhangot alkotnak a téglakerítések, a szívnyílásos spaletták, a kovácsolt kapu, a terméskő út, a melléképületek, no és természetesen a dúsan pompázó lilaakác, hogy az festővászonra kívánkozik. (Házszámot direkt nem írunk, de könnyen megtalálható ez a csoda.) Mint jeleztük, Debrecen nagyon sok helyét díszítik pazar tavaszi virágok, köztük lilaakácok. A következő képen a Faraktár utcai növényegyüttest azért ajánljuk megnézni, mert szinte már az égig ér.

A Faraktár és a Szatmár utca sarkán megcsodálható égig érő lilaakác 2023 áprilisában. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Rajta kívül immár nyílik az orgona (utolsó fotó) és a bodza, hamarosan pedig a szintén nagyon illatos hárs is szirmot bont! Hasonló összeállításaink az utóbbi hetekben:

• A tulipánok városa lett a tavaszi Debrecen
• Virágzuhatagok az Arany János és a Bajcsy utcában
• Áprilisi hó lepte el a tavaszi virágokat Debrecenben
• Színpompás virágözön a kora tavaszi Debrecenben

Kivirult a Szent Anna utca, orgona nyílik a székesegyház alatt (23.04.26.)
Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

„Megnyílik az ég” a debreceni Nagytemplomban

Debrecen példa nélküli esemény helyszíne lesz 2023. május 14-én 11 órától. Ekkor nyílik meg a Csillag-képek 2022 című vándorkiállítás a Református Nagytemplom Kálvin János Galériájában. Balogh Zoltántól, a Vega Csillagászati Egyesület Hajdúsági Területi Klub titkárától megtudtuk: a tárlaton a hazánk legjobb asztrofotósai által készített legjobb fotók csodálhatók meg.

A fantasztikusnak ígérkező csillagászati-kulturális esemény helyszíne, a debreceni Nagytemplom. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A kiállítást először a Budapesti Természettudományi Múzeumban mutatták be. A főváros után Debrecen az első vidéki helyszín, s ez az első olyan alkalom, hogy a Debreceni Református Nagytemplomban csillagászati témájú, tudományos igényű tárlatot rendeznek. A mostani nagyszabású bemutatót a Magyar Asztrofotósok Egyesülete, a Vega Csillagászati Egyesület Hajdúsági Területi Klub és a Debreceni Református Nagytemplom szervezi. A 2023. május 14-i megnyitón köszöntőt mond Oláh István elnök-lelkipásztor és dr. Francsics László elnök, közreműködik Csorba Gergő gitárművész.

A kiállítás plakátja. Nagyításért kattints a képre!

A tárlatot prof. dr. Pósán László, az Országgyűlés Kulturális Bizottságának elnöke nyitja meg. A kiállítást Kupás Csilla, a Hajdúsági Nemzetközi Művésztelep kurátora rendezte. A képek nyár végéig láthatók, az ünnepségre a belépés díjtalan!

A kiállítás három kategóriában sorolja be a csillagos égbolt jelenségeit ábrázoló fotográfiákat:

• Asztrotájkép, ami a földet és az eget együtt ábrázoló képeket gyűjti össze
• Naprendszer, ahol a Naprendszer égitestjeit láthatjuk képeken
• Mélyég, vagyis a csillagok, csillagködök és galaxisok világát ábrázoló felvételek kategóriája.

Jellemzően ez a három kategória van jelen valamilyen formában minden nemzetközi asztrofotós-megmérettetésen is. Érdekesség, hogy ennek a felosztásnak nem csupán csillagászati, hanem fotográfiai oka is van.

Balogh Zoltán tájékoztatott arról is, hogy a fotósok a különböző témákat markánsan eltérő technikákkal örökítik meg, sőt jellemzően egészen más az alkotók habitusa is. Mélyégfotót készíteni precíziós türelemjáték, míg egy napkitörést, meteort vagy sarki fényt gyakorlatilag „vadászni” kell.

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Rejtőzködő szépség

Debrecen szívében, a Nagytemplom mellett található egy csodálatos kerámiafal. A szerteágazó domborműmozaik a cívisváros történelmét idézi meg. A Kálvin tér 1. szám alatti kompozíció az árkádot, valamint az alagsori és az emeleti lépcsőfordulókat díszíti.

Érdemes megállni e nagyszerű alkotásnál! Fotók: © DebreceniKépeslapok

A város egykori urainak, a hunyadiaknak a korát idéző udvarház egyik dekorációjaként, 1988-ban kihelyezett alkotást ugyanaz a Pázmándi Antal készítette, mint aki az Aranybika előtti szökőkút Sellő-szobrát és részben magát a csobogót is. A vizes látványosság 2001 óta működik a főtéren, míg a róla eltávolított hableányt 2011-ben állították fel Nyíracsádon.

A Nagytemplom balján megbújó kerámiafal nem többszínű, mint a szökőkút, hanem egységesen enyhe fényű barna. A monumentális mozaikon felfedezhetők a főutca gyülekezeti helyei, az egykori Pap-tava, a Református Kollégium, valamint a történelmi városmag térképe is.

Csokonai József naplója a tógás diákokkal. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Az külön bravúros, hogy a művész 3 D-ben és kinagyítva rekonstruálta Csokonai Vitéz Mihály édesapjának, Józsefnek a naplórészletét a cikornyás, dátumozott kézírásával és a Kollégium tógás diákjait ábrázoló rajzaival együtt.

„A pusztító erő koronájába kap. Felette körülte száraz fákba harap. Eledeléhez nyúl, mely mind hamvába húl. S a száz mázsás harang helyéből meg indul” – ez a részlet is olvasható a kompozíción a krónikából (azaz Bessenyi György művéből, a „Debretzennek siralma”-ból) az 1802-es tűzvészről, mely a belvárost és a mai Nagytemplom elődjét, az András-templomot is megrongálta.

Pillantás a műalkotásra a Hatvan utca felől. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A domborműves kerámiafal eléggé eldugott és félhomályos helyen van. Érdemes lenne tehát ráirányítani a tekintetet – például mesterséges megvilágítással és figyelemfelhívó táblákkal –, hogy az érdeklődők alaposabban megismerhessék ezt az egyébként valóban gyönyörködtető, különleges alkotást. DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Így látszik a BMW-gyár építése az Újkertből

A hatalmas autógyári beruházás látképe az újkerti Lehel utcából. Fotók: © Nyitrai Daniella

Debrecenben, a megyeszékhely nyugati határán fekvő városrésznél, Macsnál is óriási építkezés zajlik napjainkban, hiszen ott valósul meg a német BMW új autógyára. Kedves olvasónk, Nyitrai Daniella ezt a beruházást is megörökítette a távoli Újkerti lakótelep egyik 14 emeletes lakóházából, s a különleges felvételei közül a leendő üzem látképéről és a környékéről is küldött meglepetést a magazinunknak.

A Debreceni Egyetem Innovációs Központja, mögötte pedig az épülő BMW-gyár  Fotók: © Nyitrai Daniella

Nyitrai Daniella Lehel utcai kémlelőhelyéről a Debreceni Egyetem Innovációs Központja is tökéletesen kirajzolódik, miként arra a fenti fotón is rácsodálkozhatunk. Arrébb tekintve pedig az alábbi nem mindennapi panorámában lehet részük a szerencsés nézelődőknek többek között az Akadémia utca, a Debreceni Egyetem, nagyáruházak és a volt házgyár látványával:

A Kertváros nevű debreceni városrész, immár tavaszi smaragd ruhát öltve. Fotók: © Nyitrai Daniella

Utolsó felvételünkön a Borbíró tér egyik 14 emeletes lakóházának tetején működött csillagvizsgáló kupolája kacsint vissza ránk. Végül pedig íme, a Szerző korábbi hasonló fotós anyagai:

• Így látszik a Kékes és a Bükk az Újkertből
• Az Újkerti lakótelep színes házai a magasból

A 15. emeleten lévő kupolában a Magnitúdó Csillagászati Egyesület Debrecen működött. Fotók: © Nyitrai Daniella

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

70 éves a Piac utcai „átfordulós lift”

A Piac utcai kormányhivatal épületében működő páternoszter. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecenben a Ferencz József úton pompázott a Pannonia Szálloda, ami sajnos teljesen megsemmisült a '44-es bombázásokban . A helyén (melynek a neve akkor már Vörös Hadsereg útja volt), 1953 óta áll egy nagy irodaház, ami az új megyeházának épült meg a régi palota mellett.

A felújítását követően immár szürke színű páternoszter 2023. október 16-án. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A kőlapokkal borított, modern stílusú, új épületről a korabeli útiköny is azt írta, hogy már az átadásakor se aratott osztatlan sikert. A ma már kormányhivatali központként funkcionáló objektumot mi is Debrecen „legcsodálatosabb épületei” közé választottuk. A Szent Anna-sarki épülettel kapcsolatban az azonban vitathatatlan, hogy az előterét Kovács Margit gyönyörű kerámiája díszíti (lásd e cikk végén).

A korábbi megyeháza (ma kormányhivatal) látképe a szemközti Kaszanyitzky-házból. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A páternoszter nem áll meg, menet közben kell
ki-beszállni. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Sőt, itt működik egy különleges és leleményes találmány, a páternoszter is, amiből például az immár 50 éves DOTE Elméleti Tömbben található másik Debrecenben. A páternoszter-típusú örökmozgó liftek esetében nem egy vagy több kabin közlekedik le-fel egymástól függetlenül, hanem sok, kocsiszerűen összekapcsolva. Az épület aljára és tetejére érve vízszintesen haladnak vissza a le- vagy felfelé tartó irányba. Ezeken a szakaszokon a fülkék és az emberek sem fordulnak a fejük tetejére, mint például a régi vidámparki hajóhinta akrobatái. Az utasok már csak azért se, mert addigra el kell hagyniuk a kabint.

A fülkék folyamatosan, de lassan mozognak, tehát az embereknek eközben kell végrehajtaniuk a ki-belépés manőverét. A szerkezetet elsősorban az épület dolgozói használják, de természetesen az irodai ügyintézésre érkezett személyek közlekedését is segítik a hétszintes irodaházban. A tábla szerint 10 évesnél fiatalabb gyerekek és „testi fogyatkozásuak” nem vehetik igénybe.

Hasonló összeállításaink sok fotóval:

• A Bartók Béla úti, utolsó földalatti kerek WC
• Hogy került egy „Déri téri pad” a lakótelepre?
• A Piac utcai hangyaszázad
• A debreceni „Indiana Jones-híd”
• 150 éves a Vágóhíd utcai magányos kripta
• A Piac utcai szürke házról figyelő titokzatos alakok
• A nyári tábor kapuja, ahol jelszóval kellett belépni
• Egy óriási szobor, amit a többség sose láthat

Kovács Margit Szüret című kerámiamozaikja az irodaház földszintjén. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A felújított páternoszter 2023. október 16-án. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A monarchia táltosai

A debreceni Nagyerdei Kultúrpark legszebb és egyik legértékesebb játszóeszköze a lovas forgó. Ebben a mesevilágban a gyerekek csodás paripák és dámvadak hátára pattanhatnak, és parádés hintókban is utazhatnak.

Egy igazi antik különlegesség a nagyerdei lovas forgónk

A boldog békeidőket idéző ringlispíl az egykori Li2-es csodarepcsi nagydombja és a kisvonat között pompázik. A lovas forgó nem csak a gazdag díszítettsége, a finom vonalai és a szépsége miatt kuriózum. Igazi kultúr- és ipartörténeti értékké mindemellett az teszi, hogy az 1800-as években készült az osztrák fővárosban. Hasonló remekmű csak Budapesten, Bécsben és Párizsban található.

A keskeny nyomtávú vonatfordítón forgó játékban fenséges szarvasok, izmos paripák és kecses csikók szolgálják a vágtatni vágyókat. Aki csak andalogni szeretne a Nagyerdő fái alatt, az a míves hintókban foglalhat helyet, de van olyan kocsi is, ami a játék körkörös mozgásán túl még a saját tengelye mentén is megperdíthető. A faelemeket egyébként hársfából faragták, a „nyargalászós” lovak pedig kovácsoltvas-rugózaton hintáznak. Mindemellett a játszóeszköz épülete is nagyon különleges.

Ez ugyanis egy oldalt nyitott, sokszögalapú szín. Időnként vannak olyan alkalmak a vidámparkban, amikor este színes égőfüzérek fényénél szórakozhatunk, s az tovább fokozza a varázslatos élményt. Szöveg, fotó, videó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Fekete-fehér tarkabarka

A Debrecenről készített, régebbi felvételek között nagyon sok még nem színes, de ugyanakkor napjainkban is vannak olyan fotósok, akik erre a módszerre esküsznek. 

A mai agrártudományi egyetem elődje a Böszörményi úton. Fotó: MTI / Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata

A mostani csokorban ilyen képeslapokat mutatunk a múltbeli cívisvárosról. Az alábbi felvétel az akkor még Vörös Hadsereg útja nevű főutcánkat tárja elénk. A sínen Bengáli villamos tart a Nagyerdő felé, a városházán vörös csillag ágaskodik. A Kistemplom fél egyet mutat, a Nagytemplom háromnegyed 11-et. Fotó: Tulok Ferenc

A következő képen a 60 évvel korábbi Piac utcát láthatjuk, amint a Hungária-palotánál és a Csanak-háznál épp elpöfékel egy gőzvontatású masina, ami a villamosok előtt közlekedett 1884 és 1911 között. A Kistemplomon még a toronysisak díszeleg. Reprint: Uropath

Az alábbi felvételen már egy valóságos villamos-csúcstalálkozónak lehetünk tanúi az 1950-es évek belvárosában. Akkor még talán senki se gondolta, hogy 1975 júniusától már csak egy vonala lesz Debrecennek – egészen 2014 februárjáig, amióta üzemben vannak a CAF villamosok. Fotó: Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata

A tuják utazóközönségének nagy részét akkoriban is a gyerekek tették ki, akárcsak napjainkban. Ezen az 1936. VI. 28-án készített, bűbájos fotón az Ispotály utcai iskola ötödikes tanulói láthatók, akiknek a szöveg szerint dr. Pallay Lajosné volt a tanítójuk. Fotó: „Perczel fiók fotóműterme”, Kálvin tér 8.

A csodás Aranybika megér még egy képet, s ezt a lapot azért mutatjuk, mert az 1960-as évek különleges szökőkútja is szerepel rajta. A zuhatagos, dupla medencés vizes látványosság körül gyep volt, ami mentén a villamossínek futottak. Fotó: Horváth Zoltán

A belvárosból kivillamosozva a Nagyerdőbe, ott szinte mindenki felkereste a mesés Egyetem teret is. Az alábbi (1963-as) panorámakép nemcsak a magasságok miatt lélegzetelállító, hanem azért is, mert még hiányoznak az újkerti és egyéb nagy házak, valamint a medenceszobrok is. Fotó: Pap

Az erdőjárást és ezt a fejezetet a szép emlékű Újvigadó egy felvételével zárjuk. A képen nemcsak a szórakozóhely jellegzetes rácsos fala fedezhető fel, hanem a villamossín felőli méhsejt-virágtartók is. A tavon látható egy csónak, de az emberek még/már kabátban sétálgatnak. Balról egyébként egy kerek, földalatti illemhely volt, utána pedig bent a stadion. A fotós háta mögött a Nagyerdei Strand terült el, ahol ma az élményfürdő van... Szerző: Ismeretlen

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!