Debrecen városrészei: a Wesselényi

Debrecenben a Wesselényi nevű városrész a Szent Anna utca és a Vágóhíd utca, a vasúti sín, a Homokkerti felüljáró, valamint a Sumen utca és az Attila tér között terül el. Az északkeleti sarka szomszédos a régi katolikus temetővel, továbbá a 150 éves magányos kriptával is.

A Bárczy-intézet (eredetileg bábaképző) egyik épülete az Attila tér felől. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A városrész neve az árvízi hajósnak is titulált reformpárti országgyűlési képviselő, Wesselényi Miklós (1796–1850) előtt tiszteleg. A fent látható Bárczy Gusztáv gyógypedagógiai intézet (eredetileg bábaképző) mellett a csodás vasutasbérházak pompáznak, amiket a szépségük miatt mézeskalácsházaknak, a debreceni Wekerle-telepnek is hívnak.

A Wesselényi és a Budai Ézsaiás utca közötti épületegyüttes a MÁV tiszti szolgálati lakásainak épült 1925-ben, Lengyel Artur tervei szerint. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A vasutaspalota külső szárnya a Wesselényi utca mellett. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A MÁV tiszti szolgálati lakásainak főhomlokzata az Attila tér felől. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Továbbhaladva a Budai Ézsaiás utcában, a rendőrkapitánysághoz érünk (lásd az alábbi képen). Onnan jobbra térve találjuk az Irinyi-középiskolát, majd pedig az egykori Keletterv-székházat, ami eredetileg (1930-ban) teljesen másnak épült, mégpedig csendőrlaktanyának.

A Debreceni Rendőrkapitányság főépülete a Budai Ézsaiás utcában. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az Irinyi-középiskola Irinyi utcai dohányleveles főpülete (amiről eltűntek a díszlámpák). Fotók: © Debreceni Képeslapok

A hajdani Keletterv-székház (eredetileg csendőrlaktanya) kihaltnak tűnt. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A volt csendőrlaktanyánál, illetve Keletterv-székháznál átjuthatunk a Wesselényi nevű városrész lakótelepi övezetébe, mely szintén ezt a nevet viseli. Itt házgyári panelből készített lakóépületek sorakoznak, ám ezek sátortetősek, változatosak, alacsonyabbak, és sok helyen legfelül kétszintesek a lakásai. A hely egyik fő intézménye a Vígkedvű utcai Szent Efrém Görögkatolikus Óvoda:

A Szent Efrém Görögkatolikus Óvoda főkapuja és díszes ablakai. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Onnan nem mesze, a Nagy-Gál István és a Szombathy István utca sarkán pompázik a Tímárház, melyről ebben az összeállításunkban szolgáltunk részletes ismertetővel és régi fotókkal.

A nagy múltú és hagyományőrző Tímárház a Nagy-Gál István utcában. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Onnan visszatérve, a Wesselényi utca és az Attila tér sarkán megbújó vendéglőben megpihenhetünk egy frissítő mellett. Nem mellesleg ez az a híres búfelejtő, melynek eredetileg Vadászkürt volt a neve. 

Az átnevezett és átfestett, hajdani Vadászkürt Presszó a Vágóhíd utca felől. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Városrészi összeállításaink sok fotóval:

• Újkerti mozaikok
• A régi Vénkert megmaradt sok szép háza
• A régi Dobozi és Fényes udvar
• Libakert – Új élet park
• Józsa
• Csapókert csodái
• Kandia
• Tizenháromváros
• Szentlászlófalva
• A Nagyerdő ékszerdoboza, Pallag.

Az Attila téri Istenszülő Oltalma Görögkatolikus Főszékesegyház a Wesselényi utca felől. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Utolsó felvételeinken a görögkatolikus főszékesegyházat és a Tóth Árpád Gimnáziumot mutatjuk be, valamint a névadó költő szobrát, ami az oktatási intézmény épületegyüttese előtt áll.

A Tóth Árpád Gimnázium épületegyüttesének részlete. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Tóth Árpád költő szobrát a debreceni E. Lakatos Aranka készítette. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A 2024 tavaszi első vasárnap a debreceni Zsibogóban

Debrecenben a kincsvadászokra ragyogó alkalom virradt a 2024-es meteorológiai tavasz első vasárnapján. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Panoráma az egyik pavilon tetőteraszáról, 2024. március 3-án. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ennek örömére látogattunk ki mi is a Vágóhíd utcai használtcikk-piacra március 3. délelőttjén.

A kínálatban minden található, mi szem-szájnak ingere. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Érdeklődők csoportja az egyik cipősasztalnál. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Zsibogóban ekkor készített fotóink tanúsága szerint a hangulat mellett a kínálat és az érdeklődés is pozitív volt a debreceni retro bolhapiacon.

Az időjárásra nem lehetett panasz. Fotó: © Debreceni Képeslapok

További jó hír a régiségek és az ilyen helyek kedvelőinek, hogy március 10-én már a 2024-es első régiségvásárban is hódolhatnak a szenvedélyüknek a Nagyerdei Stadion melletti fák alatt.

Panoráma az egyik pavilon tetőteraszáról, 2024. március 3-án. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Retro és mai játékok kavalkádja. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Vágóhíd utcai anyagaink új és régi fotókkal:

• A Kati Kocsma legendája
• A Vágóhíd utcai felüljáró
• 150 éves a magányos kripta
• A katolikus temető és a kápolnája
• A Zsibogó
• A Debreceni Dohánygyár
• Az oroszlános kapu 1906-ból
• Tankcsata és négyes villamos
• Utolsó képek a Barneválról
• A Vágóhíd utcai palota és a híd alatti öreg házak
• Az Utopia Disco
• Ufóinvázió a régi temetőnél

Az első debreceni multiplex: a Meteor Mozi

A kertmozi felőli oldal 1978-ban. Fotó, kiadó: megyei tanács, IPK Váll.

Debrecenben a Meteor Mozi nemcsak a cívisváros első épített filmszínháza (amit Csomor Gyula nyitott meg 1911. október 1-jén), hanem, bármilyen hihetetlennek tűnik, az első multiplex mozija is.

1972. április 8., HBN

Gojko Mitić, Liv Ullman és Omar Sharif is óriási kedvenc volt itt például az 1970-es években! Nem mellékesen az épülettel szemben pompázott a híres Demke-palota...

Miért multiplex? Az egykori mozinak a nagytermén kívül volt két külön helyisége is: egy mesemozija (ami később esti művészmoziként is működött), nyaranta pedig kertmozi is fogadta a filmbarátokat, főként a Dobozi-lakótelep közönségét. Sőt hétvégeken matinék is mentek a Meteorban, és az alább bemutatott plakát idején, 1975-ben vasárnap már 10 órától is lehetett mozizni a szokásos 15, 17.15-ös és 19.15-ös kezdéseken túl. 

Az egykori mesemozi terme. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A most bemutatott a műsorismertető az akkori decemberi programokat tartalmazza. (Értelemszerűen télen sajnos nem működött a kertmozi – így itt most a kínálatába se pillanthatunk bele.) Lássuk hát előbb a tacepaó felső részét! A címek alapján egyértelműen a „Folytassa, Cleo!” a legismertebb mű, ám ha a szereplőket nézzük, akkor máris olyan sztárokat fedezhetünk fel, mint Cserhalmi György,

Franco Nero, Henry Fonda, Kenneth Williams, Stan és Pan, továbbá Törőcsik Mari.

Fotó, kiadó: megyei tanács, IPK Váll., 1978

A plakát alsó fele újabb nagy és emlékezetes filmeket kínált – mint például „A rejtelmes sziget” és „A fekete farkasok üvöltése”. Ezekben a darabokban mások mellett Liv Ullman, Max von Sydow és Omar Sharif is játszott, de érdekességként említhető az is, hogy a Hugó, a víziló című rajzfilmet nem a mesemozi adta, hanem a nagyterem. Ellenben Gojko Mitić főszereplésével a Fehér farkasok című NDK-kalandfilm (azaz „Messzenéző Sólyom utolsó leszámolása”) a mesemoziban pergett.

A 700 példányban kinyomtatott plakát azt is feltüntette, hogy melyik vetítések kezdődtek filmhíradóval, és hogy milyen egyéb kisfilmek voltak a fő műsoridő előtt. Sőt szentestén, karácsony mindkét napján, valamint szilveszter este is a szokásos rendnek megfelelően vetítették a filmeket!

Az egykori Meteor Kertmozi épülete a Csillag utcában, napjainkban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A mozijegyek 2,50 forintba kerültek (az első két sorba azonban kevesebbe), s volt büfé és ruhatár is. Ha a trafikárus asszony nem tudott vagy nem akart visszaadni, akkor Frutti cukorkával (de még kettévágott Fruttival is) „fizetett”...

A Meteor Mozi teljes műsorplakátja 1975 decemberéből. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Az 1970-es évek végén ilyen klassz borítójú zsebfüzetekben jelent meg
a városi filmkínálat. Repró: © Debreceni Képeslapok

(Az itt megosztott fotókat se a netről szedtük le valaki mástól, hanem a valódi kiadványok alkotta gyűjteményünk megbecsült példányai. Ne lopj te se!)

A 325 éves Hortobágyi Csárda

Debrecen hajdani jószágtartó birtokának, Hortobágynak az egyik fő nevezetessége és jelképe a népi klasszicista stílusú csárda, közvetlenül a Kilenclyukú híd szomszédságában.

Haranghy György 1909-es képeslapja a nagy hortobágyi csárda előtti életről. Reprint: Csokonai Kiadó

A hortobagyinfo.hu szerint a Hortobágyi Csárdát Debrecen városa 1699-ben a pusztán átvezető Sóút mentén, a Hortobágy-folyónál lévő vámszedőhely és postaállomás mellett építtette.

Csikósok a Hortobágyi Csárda előtt. Képeslapfotó: Fényes Tamás, 1972

Ez a vendéglő az Alföld leghíresebb, legnagyobb csárdája, és egyben Hortobágy legrégibb építménye.

Kiállítás a Hortobágyi Csárda előketrjében. Fotó: © Nádasdi Andrea

Ez alapján tehát nagyjából egyidős a debreceni Régi Posta Fogadóval, s 2024-ben már 325 esztendős.

Itatás a békebeli Hortobágyon. Képeslapfotó: Barasits Kiadó

A messze földön híres vendéglőhöz ingyenes kiállítás is tartozik.

A Hortobágyi Csárda cégtáblája és Petőfi-emlékműve. Fotó: © Bogdán Imre

Ugyanakkor a patinás Hortobágyi Csárdáról itt is megtekinthetők belső fotók.

A Hortobágyi Csárda 1980-ban (nyitóképünk teljes méretben). Képeslapfotó: Hapák József

További régi szép hortobágyi képeslapok ebben a válogatásunkban csodálhatók meg.

A hortobágyi Kilenclyukú híd napjainkban. Fotó: © Bányai Sándor

DBKL

A Hortobágyi (Kadarcsi?) Csárda a Corvina Kiadó 1996-os brosúrájában. Fotó: Hemző Károly

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Muzsikusok a Hortobágyi Csárda tornácán. Fotó: © Bogdán Imre

Vendéglátós cikkeink sok régi képpel:

• A Régi Posta
• A hordóasztalos, zsíros kenyeres Óbester Borozó
• A Művész Espresso
• A Nagyállomás tejivója
• A Ludas Matyi Espresso
• Ballada az Aranykakas vendéglőről
• A Vágóhíd utcai Kati Kocsma legendája
• A Miklós utcai Kismozdony emléke
• A józsai 300 éves Rózsás Csárda
• A Nagyerdő legpatinásabb épülete: a Régi Vigadó
• A szép Leveles Csárda a Medgyessy sétányon
• Nagyerdei lakomák régi szép Rózsakertje
• Az Utopia Disco
• Régi debreceni búfelejtők mai hírmondói
• Mi épült az Egyetem Kávéház helyére?
• A Kondorosi Csárda régen és most
• A Kisfürdő és a Szikla
• Az Angol Királynő Szálló
• A Halápi Csárda
• „Reggeli menü” 10 éve egy vicces presszónkban
• Volt egyszer egy Ifipark
• A Látóképi Csárda
• A lebontott Nagyerdei Kemping
• A Viktória
• Az Aranybika
• A füredi úti Oázis Presszó
• A Lépcsős Kocsma

A Hortobágyi Csárda 1973-ban. Képeslapfotó: Tulok Ferenc

Hemzsegő retro emlékek a debreceni vasutas művháznál

A VOKE kultúrházának fóhomlokzata a Faraktár utca felől. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecen kevés megmaradt nagy múltú üzemének egyike a Műhelytelep nevű városrészben található járműjavító, ahol 1898-ban kezdődött meg a termelés. A vállalat egyik dolgozói jóléti létesítménye a Faraktár utcai művelődési központ, melynek környezetében és épületeiben napjainkban is megannyi retro relikviára bukkanhatunk. Ilyen a következő képen látható – félig már lebontott – felüljáró is.

Szerelvény a Kolónia utcai vasutas felüljáró alatt 2024. február 27-én. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A kis híd maradéka alatt két üres, de annál különlegesebb bódé is megbújik.

A  kapun vasutasszimbólum, a híd alatt „arcos” házikók. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Beérve az udvarra, jobbra rögtön egy múltidéző hirdetőfalon és virágtartókon akadhat meg a szemünk. Mi a régi képeslapokat bemutató szuper kiállításra érkeztünk, amikor mindezeket megörökítettük.

A tábláról általában nagyon jó itteni programokról értesülhetünk. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A felüljáró alatti bezárt kapunak takaros kilncse van, mellette pedig egy formatervezett fémrácsos szemeteskosár örvendezteti meg a retro holmik kedvelőit.

Szép kilincs és dizájnos hulladékgyűjtő a sarokban. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A gyárkerítésbe egy kiugró házikót is beleépítettek a leleményes eleink. 

A „Faraktár utca 67”-es kerítésben egy ablakos ház rejtőzik. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Lámpaoszlop is többféle van, és erre azért is hívjuk fel a figyelmet, mert a valós szakmai körökben és a Facebookon is több utcai lámpaoszlopot és -izzót gyújtő, bemutató rajongói közösség működik.

Retro villanyoszlop, beton virágtartó, vasutas kapudísz, híd, görbe kandeláber... huhh! Fotók: © Debreceni Képeslapok

Az immár több mint 120 éves művelődési központ mellett működik a horgászegyesület, bentebb pedig többek között az a ház áll, ahol a bölcsőde volt. Ezt éppen átépítik, és emiatt egyelőre nem tudni, hogy megmaradtak-e a kapualját díszítő kis csempemozaikos fiú- és lányfigurák.

A horgászegyesület fali táblája. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Érdekesség (volt) a kinti kerítésre festett több 5 éves terves színes jelmondat is. Ezek mostanra némileg fakóbbak lettek, plusz a repkény is eltakarja az „Előre” kezdetű rigmusokat. Ennek ellenére az angol hangulatú, szomszédos Kolónia utcát bemutató összeállításunk idelátogatva tekinthető meg.

A járműjavító egykori emblémája a híd alatti kaput több helyen is díszíti. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Megszűnt pénzintézet matricája a hajdani szebb időkből a felüljárónál. Fotó: © Debreceni Képeslapok