Orvosok, nővérek és a debreceni klinika a '30-as években

Debrecen 1930-as évekbeli arcáról bocsátott a Debreceni Képeslapok rendelkezésére páratlan kópiákat Kozma Endre, a Régi Győr szerkesztője. A képeket Jáki István (született Jack István, 1904–1989) készítette, s ezúttal a nagyerdei klinikát és az életét bemutató felvételei közül válogatunk. 

Pihenőn lévő debreceni klinikai dolgozók

A debreceni klinika egyik dolgozója

Magáról a klinikatelepről is több különleges jelenet került üveg-, illetve celluloidnegatívra. 

A nagyerdei klinikatelep ma is meglévő része

Pavilonok és parkok a nagyerdei klinikán

A most megosztott képeket küldő Kozma Endre (a Régi Győr szerkesztője) leírta azt is, hogy a Jáki úr lányától kapott információja szerint Jáki István testvére, dr. Jáki Gyula a debreceni klinikákon volt orvos. Ennek köszönhetően készülhettek tehát ezek a szép felvételek.

Nehéz betelni a nagyerdei klinika téli arcával!

Jáki István nagyon megkapó fotókon örökítette meg a debreceni orvostudományi egyetem 1930-as évekbeli munkatársait is. Ezek közül szemezgetünk ismét.

Teammunka a klinika egyik laboratóriumában

Egy megnyerő klinikai dolgozó

Jáki István remek felvételeit az 1930-as évek Debrecenéről lásd ebben a cikkünkben.

Megbeszélés a klinikán

Konzultálás a klinikaparkban

Kérjük, hogy aki felismeri a fotókon szereplő személyeket, az jelezze nekünk itt hozzászólásban, vagy a Facebook-oldalunk idővonalán, hogy teljessé tehessük ezt az összeállításunkat is. Köszönjük szépen!

Fehér köpenyes hölgyek a klinikatelepen

További összeállításaink az 1930-as évekből sok fotóval:

• Az 1933-as cserkészdzsembori
• A debreceni belváros az 1930-as években
• Élet az Aranybikánál, 1934-ben
• A kockaköves Szent Anna utca a bérpalotánál, 1936-ban
• Vakáció – 1936. VI. 28.
• Jáki István debreceni képei az 1930-as évekből
• A Békebeli Nagyerdő
• Élet a Varga utcánál, 1938-ban

Egyeztetés pihenés közben

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Madáretető a klinikatelepen

A debreceni Dobozikert régi szép családi házai 11 fotón

Kéttornyos villa a Szatmár utcában. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

Debrecenben a Dobozikert nevű városrész déli részén, a Faraktár utca, Arad, Ungvár, Szatmár, Kolozsvári és Munkácsy Mihály utcai részen több igen szép lakóház található. Összeállításunkban ezek közül mutatunk be néhányat. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A Faraktár és az Arad utca sarka. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az első fotón a Szatmár utca egyik mesés villájában gyönyörködhetünk, már csak azért is, mert ilyen kettős tornyú ház kevés hasonló van a cívisvárosban. A fenti képen az Arad és a Faraktár utca sarkán tündöklő lila akác látványát örökítettük meg, az alábbi épület pedig az Arad utcában áll.

A Munkácsy és az Arad utca sarka. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Látnivaló a Munkácsy Mihály utcában is bőven van, ez a villa például a buszvárónál pompázik:

Lakóépület a Munkácsy utcán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Faraktár utca régi szép villáinak sorát a következő képen látható legendás „Don-kanyar” nyitja a páros oldali sarkon.

A volt Don-kanyar. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A volt kocsma után két nagy előkelő villaépület található, de ezeket ágak takarják.

Felújított lakóház a Faraktáron. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Faraktár és Szatmár utca sarka. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Nem is gondolnánk, hogy ennek a nagy forgalmú, zajos útnak a páros oldalában még ma is mennyi további szép régi villaépület tündököl.

Faraktár utcai ház a felüljáróról. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A szintén e helyen található Kolozsvári utca úgynevezett Kádár-kockáiról ebben a cikkben írtunk.

A Faraktár és Ungvár utca sarka. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecen egyetlen megmaradt, az egykori Szoboszlói úti árudához hasonló évszázados kis trafiképülete a Faraktár utcai Sándor-villa kertjében, a vasúti sín mellett lapul. Az áruda a felüljáró 1979-es megépítéséig még sok arra járónak esett útba, így addig rendben lehetett a forgalma. Ez látható a következő képen, az utolsó fotón pedig a Faraktár és az Szatmár utca sarkán lévő harangkupolás házat mutatjuk be.

A Faraktár utcai trafikbódé. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Szatmár utcai sarok. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Dalok a labdatérről – verses, zenés emlékest Szoboszlón és Debrecenben a költőzseni, Ady Endre tiszteletére

A debreceni Ady Endre Gimnázium pódiumtermében mutatja be az Ady-műsorát november 12-én, kedden 18 órától Pető István versmondó, az intézmény egykori diákja és a berettyóújfalui Körömvirág együttes (Szászné Ökrös Beáta – ének, Miczura Károly – prímás, Kocsis Csaba – énekmondó). „A Dalok a labdatérről című műsorunk premierjét immár öt esztendeje, 2019-ben tartottuk. A Magyar Művészeti Akadémia támogatásának köszönhetően most lesz a harmincadik előadásunk, idén pedig a negyedik” – tájékoztatta a Debreceni Képeslapok című magazint Kocsis Csaba, a Körömvirág együttes és a fenti képen látható társulat vezetője.

Ady mint debreceni újságíró. Fotó: Kiss Ferenc, 1898

Megtudtuk azt is, hogy az Ady-gimnáziumi koncert előtt november 8-án 17 órától a hajdúszoboszlói Bocskai Múzeum közönsége is megismerheti az Ady Endre előtt tisztelgő műsorukat (plakátok a cikk végén), utána pedig november 20-án 17 órától a debreceni Méliusz Központi Könyvtárban lép fel a Körömvirág együttes. Ott és akkor régi hortobágyi képeslapok reprodukcióiból nyílik kiállítás abból az alkalomból, hogy 25 éve lett a Világörökség része a Hortobágy.

A társulat következő fellépéseinek plakátjai

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Ma 62 éve állt forgalomba Debrecenben az első Bengáli

Debrecenben az 1950-es évek végére már égető szükség volt az elhasználódott, 50–60 éves járműveket felváltó új kocsikra (ahogyan a többi három, ma is villamost üzemeltető magyarországi városnak). Mivel az egyetlen gyár, a Ganz–MÁVAG nem tudta kielégíteni a helyi igényeket, sürgős megoldást kellett találni a problémára. Fotók: Méliusz Központi Könyvtárának Helytörténeti Részlege

Vörös Hadsereg útja, 1970

A DKV múltidézése szerint áthidaló megoldásként a Fővárosi Villamosvasút csuklós villamoskocsit (FVV CSM) tervezett, melyet saját kivitelezésben, a MÁV Debreceni Járműjavítóval együtt kezdett gyártani. A sárga–vajszínű, kék díszítőcsíkos csuklós villamos Debrecenben 281-es pályaszámmal, 1962. október 29-én, nagy közfeltűnést keltve állt forgalomba. A DKV 1963-ban kilenc, majd 1964-ben további négy azonos kivitelű járművet állított forgalomba. A társaság történetében az 1969. június 20. is jelentős mérföldkő volt, hiszen 481-es pályaszámmal, a Csapó utcán végigfutó 6-os villamosvonalon forgalomba állt az a kétirányú, hatajtós kocsi, amit teljes egészében a debreceni vállalat készített kifejezetten a vonal sajátosságainak megfelelően áttervezve.

Csapó-kanyar, 1971

A Bengáli becenevet egyébként a színe, a formája és a hangja miatt kapta ez a villamos. Az utolsó menetrend szerinti Bengáli villamosról ebben a múltidézésünkben írtunk.

A Simonyi úton 1979-ben

Kapcsolódó összeállításaink sok régi képpel:

• 140 éves a debreceni tömegközlekedés
• A gőzmozdonyos cívisváros
• A villamosközlekedés aranykora
• Az utolsó Bengáli
• Az első CAF
• A 4-es villamos
• Az 5-ös villamos
• A 6-os villamos
• 30 éve trolival
• A fénytroli
• A Mikulás-Bengáli
• A közlekedéstörténeti emlékszoba
• A mozdonyok és vonatozás szerelmese
• Futurisztikus szupervonatok a Nagyállomáson

A Simonyi út két szélén (1974)

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Vidám halloween-tökök a debreceni Hortobágy utcán

Debrecenben a Vénkerti lakótelep egyik parkjában egy olyan halloween-dekoráció varázsol vidámságot a panelek közötti életbe, amin látszik, hogy nagy munkát fordítottak a kitalálásába és az elkészítésébe. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Pókhálós asztalon. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Hortobágy utca 5. szám előtti zöldterületen egy sűrű „pókhálóval” befuttatott asztalt állítottak fel, és azon vigyorognak a kifaragott tökfejek (az enyhe idő miatt már kissé fonnyadtan). Az ötletes kiállításon még olvasnivalót is felfedezhetnek a kíváncsiskodók:

Könyv is van itt. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A parkszépítők ebben a parkban egy másik „tökszigetet” is kialakítottak, és abban lámpát is felállítottak. A 2024. október 27-i ottjártunkkor azt is megállapítottuk, hogy összességében remekül sikerült ez a messziről is látható kompozíció, és jó volna, ha más lakóközösségek is követnék a példát (nem csak ilyenkor). Erre egyébként több városrészünkben van is gyakorlat, például a Fényes udvarban, ahol a gyerekekkel együtt faragják ki a tököket, amik ráadásul esténként világítanak.

Tökök és lámpa. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Két keréken Debrecenből a Látóképi Csárdához, onnan pedig a józsai Rózsás Csárdához a bringautakon

Debrecenben csodálatos idő volt 2024 októberének utolsó vasárnapján (27-én). Ezt kihasználva nyeregbe pattantunk, és a túrázás részeként arra voltunk kíváncsiak, hogy el lehet-e kerekezni már végig bringaúton a Látóképi Csárdához. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Látókép, 24. X. 27. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Utunkon a korábban már bemutatott Balmazújvárosi úti – BMW körúti bicikliúton tekertünk, és örömmel állapítottuk meg, hogy ki van építve a kerékpárút a patinás vendéglőig. Mi a Füredi úti Kisgömböctől indultunk, és a Balmazújvárosi út mellett túltekertünk Kismacson. Ott az alábbi képen látható tábla után kell jobbra haladni tovább, s akkor már feltárul az autógyár hatalmas tömege, illetve a környező építkezések is. A gyár előtt balra kell fordulni az új vasúti résznél, és a kerítés mellett haladva, a végén már látható a Látóképi Csárda. Sőt könnyen el is érhető a bringaútnak köszönhetően.

A Kismacs utáni út. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kigyönyörködvén magunkat, úgy döntöttünk, hogy nem ugyanazon az úton tekerünk haza, hanem átmegyünk Józsára. Ez is végig bicikliúton teljesíthető, s csupán annyi a nehézség benne, hogy van közte egy hosszú emelkedő az autóút fölött (fotóját lásd a cikk végén). Az átjáró eléréséhez mi az autógyár mögötti kerékpárutat választottuk. Amíg a Fürediről 59 perc alatt jutottunk el a 10 kilométerre lévő Látóképre, addig onnan a Felsőjózsára jutáshoz újabb 40 percre volt szükségünk, kényelmes tempóban. Ott kitekertünk a Gönczy utcára, s a 35-ös főút melletti bicikliúton, majd újra a Füredin tekertünk vissza a Kisgömböchöz. Közben a józsai Rózsás Csárdát is megcsodáltuk, a teljes megtett távunk pedig 30,1 kilométer lett. Azoknak, akiket érdekel az út és a két csárda története, már most jelezzük, hogy tartani fogunk vezetett helytörténeti kirándulást is ezeknek a helyeknek a felfedezése érdekében, ahogyan a minap Pallagra is eltekertünk a 10 állomásos túránkon...

Józsa, Rózsás Csárda. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Híd Macs és Józsa közt. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Élet a „konszolidáció” után – Debrecen 1958-ban

Debrecen 1956-ot követő arcáról készített turisztikai zsebkönyvet 1958-ban az Idegenforgalmi Hivatal Debrecen. A kiadványból szemezgetve, a fenti képen a Csapó utca elejét és egy 6-os villamost láthatunk a Vörös Hadsereg útja felől, a következő fotón pedig a vörös csillagos Csokonai Színházat.

Ekkor még létezett a Nagytemplom előtti park, amiben aztán a Zsolnay-szökőkút pompázott.

A Csokonai-szobor mögött még a Református Kollégium kis tanári házai sorakoztak a Kálvin téren.

Töretlenül tündökölt (igaz, egyre kopottasabban, és egy ideig okker színűen) a Kistemplom a fő- és a Széchenyi utca sarkán, a Szent Anna templom pedig a Béke útja és a Varga utca sarkán.

1953-ban épült meg a Vörös Hadsereg és a Béke útja sarkán az új megyeháza (ma kormányhivatal), benne a páternoszterrel. 

A Csapó utca 1. szám alatti épület még csak egyemeletes volt, és a Wolff-palota árkádja is hibádzott.

A Deák és a Hunyadi utcák helyén már formálódott a Petőfi tér, többek közt a repülőszoborral.

A következő csokorban a Református Kollégium és a vármegyeháza (akkoriban úttörőház) korabeli arcait, valamint a Batthyány utcai mézeskalácsos, Kerékgyártó Sándor munkálkodását idézzük meg.

A Vörös Hadsereg útján még megvolt a négy fasor. A Böszörményi út elején a Hortobágy Műmalom állt, ahol az 5-ös villamos közlekedett – ezekre is emlékezünk az utolsó képeinken...

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!