Debreceni Képeslapok

2026. szeptember 8., kedd

A Nyíl utcai könyvtár

A megszüntetett intézmény. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecenben a Nyíl utca és a mai Hadházi út sarkán 1961. július 14-én nyílt fiókkönyvtár. Lássuk, miként alakult a sorsa, és mi található itt most! Mai fotók: © Debreceni Képeslapok / Vass Attila Tamás

A már bezárt könyvtár táblái. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A 3. számú fiókkönyvtár berendezésére nem volt pénz, emiatt a megyei könyvtártól kölcsönkért bútorokkal szerelték fel. A könyvtárosi feladatokat dr. Torbinszky Tiborné látta el. A kezdő állományt 1600 könyv alkotta, és abban az esztendőben 405 olvasó iratkozott be.

Az 1961-es nyitás híre a HB Naplóban

A könyvtárt 10 évvel később bezárták. Igaz, csak négy hónapra, mivel akkor bővítették, korszerűsítették. Az átalakított könyvtárt 1971. szeptember 7-én nyitották ki újra, egészen pontosan 13 órakor. A könyvtárt gyakran látogatta gyerekként Térey János (1970. szeptember 14. – 2019. június 3.) író-költő-műfordító is, aki akkoriban a közeli Kétmalom utcában lakott a családjával.

Az 1971-es újranyitáskor

Aztán az utolsó könyvtári nap is elérkezett. A könyvtár ugyanis 2007. november 23-án utoljára nyitott ki (akkor 12 459 könyve és 255 olvasója volt), és éveken át Csipkerózsika-álomban állt az érintetlen könyvespolcaival. A táblái azonban a zárást követően is, egészen 2023 tavaszáig a kis házon voltak, mint az a fenti képeinken is látható.

Már Térey-könyvsarokként. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Napjainkban, 2023. szeptember 14. óta Térey János emlékháza, az alkotó nevét viselő és a hagyatékát bemutató Könyvsarok működik itt. A létesítmény éppen 2026. szeptember 14-én a Non plus Ultra című kamarakiállításnak ad otthont a 7. Térey Könyvünnep programjaként. Olvasónk visszaemlékezései pedig a kis könyvtárról ebben az összeállításunkban idézhetők fel.

A Bem tér felől, még a tábláival. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó cikkeink:

Az 1971-es újranyitás híre a HB Naplóban

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. szeptember 7., hétfő

Varga István kézilabdázó, a Debreceni Dózsa világválogatott átlövője

A Debreceni Dózsa és több más hazai és külföldi sportklub kézilabdacsapatának néhai nagyszerű játékosa, Varga István 1943. szeptember 7-én látta meg a napvilágot Abonyban, és 2014. december 6-án hunyt el Debrecenben.

Varga István és a Dózsa. Fotók: Kapitány István

Szülővárosában a 80. születésnapja alkalmából rendezett gyönyörű emlékünnepségen a nevét viselő abonyi sportcsarnok előtt leleplezték a kiváló sportolót ábrázoló szép szobrot. Az abonyi tisztelgésen a fantasztikus teljesítményeket elérő Varga István életútjának méltatásában elhangzott:

Varga István a szülővárosában, Abonyban kezdett kézilabdázni, majd a katonai szolgálata teljesítése után, 1965-ben a Budapesti Honvéd játékosa lett. Négyszer nyert bajnoki címet a csapattal, amellyel a Bajnokcsapatok Európa Kupájában a döntőbe is bejutottak az 1965–1966-os kiírásban. Pályafutásának legsikeresebb éveit a Debreceni Dózsában töltötte. 1972 és 1979 között hatszor lett a magyar bajnokság gólkirálya, 1975-ben az év férfi kézilabdázójának választották. 1982-ben külföldre szerződött, s végül 1988-ban fejezte be az aktív pályafutását. Dolgozott kisebb német csapatok mellett, 1992-ben pedig hazatért Debrecenbe, de később edzősködött Kiskőrösön is. A magyar válogatottban 126-szor lépett pályára, és sok világversenyen mutathatta meg a képességeit. 1972-ben tagja volt a müncheni olimpián nyolcadik helyezést elért csapatnak, amelyben hat mérkőzésen 32 alkalommal volt eredményes. Négy évvel később, a montreali olimpián a magyarok a hatodik helyen zártak, Varga öt mérkőzésen huszonegy alkalommal volt eredményes. A pályafutása alatt két világbajnokságon vett részt, 1967-ben és 1970-ben is a 8. helyen végzett a magyar csapattal. Korosztályának nemzetközi szinten is az egyik legkiemelkedőbb játékosaként Európa-válogatott és világválogatott is volt. A magyar nemzeti csapatban 882 gólt jegyzett, s a hazai bajnokságban olyan rekordot ért el, melyet talán soha nem tudnak megdönteni: az idény 26 meccsén 294 gólt szerzett. Karrierje végén, légiósként elkápráztatta még a német publikumot is, és dolgozott a Nemzetközi Kézilabda Szövetség ellenőreként is. Itthon Göncz Árpád államelnöktől átvehette a Magyar Köztársaság Tisztikeresztje kitüntetést, Debrecen városa pedig Hajós Alfréd-díjjal értékelte a csodálatos pályafutását. Olyan nagyszerű játékos volt, aki példaként szolgálhat nemcsak a mai és a jövő generáció kézilabdázói előtt, hanem minden sportembernek.

Varga István csapata, a Debreceni Dózsa az ő hathatós közreműködésével is 1975-ben lett a bajnokság győztese, majd pedig 1979-ben a Magyar Kupát is elhódította a cívisvárosi gárda.

Varga István a civil életben a lakóhelye környezeti állapotára is igényes volt. Így ennek eredményeként az ő fellépésének is köszönhető például, hogy a lakossági aláírásgyűjtés nyomán nem vágták ki a Fényes udvari kiserdőt. Emlékét nem feledjük, nyugodjék békében!

A bajnokcsapat. Repró: © Debreceni Képeslapok

További sportos cikkeink:

DBKL

2026. szeptember 6., vasárnap

A helyőrségi zenekar zsidó újévi zsinagógakoncertje

Debrecenben a zsidó hitközség a zsidó új év közelgő beköszöntét ünnepelte 2026. szeptember 6-án. A Pásti utcai zsinagógában ebből az alkalomból adott nagy sikerű ünnepi koncertet a Debreceni Helyőrségi Zenekar. Fotók, videók: © Debreceni Képeslapok / Vass Attila Tamás

Sokszor szólt a vastaps. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A csaknem másfél órás hangversenyen a katonazenészek többek között ismert operett-, táncdal-, film- és popslágerekkel örvendeztették meg a publikumot, amelynek tagjai megtöltötték a zsinagógát.

Három tubás egy zsinagógában. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Az eseményen készített videóinkat (és további képeinket) lásd lentebb!

A ritmusszekció. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A rendezvényen megtudhattuk azt is, hogy immár az 5787. zsidó új esztendő veszi kezdetét.

A fenti videónk a katonazenekar műsorából nyújt ízelítőt.

A telt házas publikum. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A fúvósok egy csoportja. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A helyőrségi zenekar vasárnapi koncertjén készített fotóinkkal a magunk részéről mi is sikerekben gazdag, boldog új évet és jó egészséget kívánunk a következő esztendei viszontlátás és együtt tapsolás reményében – természetesen e nagyszerű katonazenészeink muzsikájával!

A karnagy: Kovács Róbert őrnagy. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Mosolyból sem volt hiány. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A 2026. szeptember 6-i ünnepi koncertet a Debreceni Zsidó Hitközség, valamint a Debreceni Zsidó Kulturális és Tudományos Kutatóintézet rendezte.

A kiváló produkciót vastapssal jutalmazta a közönség – lásd ebben a videónkban a finálét.

Nyitóképünk teljes méretben. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

A doboknál: Márton. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:

A koncert meghívó plakátja

A 39-es gyalogezred (1756–1918) nagyerdei emlékműve

Debrecen háziezredének, a Mária Terézia rendeletére 1756-ban (tehát immár 270 éve) létrehozott Császári és Magyar Királyi 39. Gyalogezrednek az emlékművét 1925. szeptember 6-án avatták fel a mai Medgyessy sétányon. Mai fotók, videó: © Debreceni Képeslapok / Vass Attila Tamás

Fotó: Fortepan / Liszkay Cecília, 1933

A katonaalakokat, a Szent Koronás Magyar Címert, és emléktáblákat is tartalmazó szoborcsoportot Debreczeny Tivadar készítette, aki például a Déri téri Merengőt is megalkotta. Az avatáson jelen volt József királyi herceg, vitéz Fábry Dániel őrnagy, a királyi herceg szárnysegédje, valamint vitéz Nagy Pál, gyalogsági tábornok, a hadsereg főparancsnoka is. Íme videónk a nagyerdei mementóról:

A lenyűgöző emlékmű napjainkban sajnos ismét megérett a restaurálásra. Hiszen például a talapzat elég rozoga, ugyanakkor a lánctartó oszlopok kelyhei is igen hiányosak...

Az emlékmű napjainkban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Fotók: © Debreceni Képeslapok / Vass Attila Tamás

Kapcsolódó összeállításaink:

2026. szeptember 5., szombat

A Debreceni Jazz Napok

A Debrecen nevét viselő jazz napok egy 1972. november 23-án megrendezett estből nőtte ki magát, amelyen az Apostol, Ifj. Balogh Gyula triója, valamint a Debreceni Jazz Quartett és Kovács Gyula együttese adott koncertet az Aranybika Szálloda Bartók Termében. A rendezők akkor még nem tudták (vagy nem hirdették), hogy lesz folytatás, így ez a program egyszerinek tűnt. Aztán mégis az a döntés született, hogy a következő évben is legyen ilyen dzsembori, de már kétnapos! Ennek köszönhetően 1973. szeptember 16-án és 17-én már kilenc formáció mutatkozhatott be, köztük a német Allotria Jazz Band, a csehszlovák Usty combo, valamint a finnországi Vesala–Aaltonen kvartett. Hazánkat ekkor a Csík–Pege–Kőszegi trió, a Debreceni Jazz Quartett, az Interbrass együttes, a Molnár Dixieland Band, a Rákfogó és a Tomsits kvartett képviselte.

Jan Garbarek többször fellépett. Fotó: Wikipédia

A következő években, évtizedekben koncerthelyszín volt a rendező-házigazda Kölcsey-művközpont, valamint a városi sportcsarnok, ezek mellett a szabadtéri színpad, később pedig az egykori ifjúsági park is. A hagyomány az volt, hogy az adott fesztivál mindig vasárnap délelőtt ért véget a Kölcsey parkjában, ahol a Benkó adott ingyenes matinékoncertet egészen elképesztő óriási közönség előtt. A cívisváros olyankor egyébként is tele volt a világ minden tájáról érkezett, jellegzetes ruházatú, laza viselkedésű rajongókkal, akik közül sokan hálózsákkal jöttek, és nagyerdei, sőt belvárosi parkok padjain aludtak. A szocialista idők szigorában ez fantasztikus világnak számított! A jazz napok az 1980-as években élte a lélegzetelállító legnagyobb fénykorát, s olyan világsztárok adtak koncertet Debrecenben, mint Michael Brecker, Jan Garbarek, az Oregon, Aki Takase, Zbigniew Namysłowski, Randy Brecker, Rainer Brüninghaus, Nana Vasconselos, Egberto Gismonti, Paul Motian, Jiří Stivín, Larry Coriell, Philadelphia Jerry Rick, a Shankar–Garbarek, Joe Zawinul, Bireli Lagrene, a James Blood Ulmer trio, Chet Baker, Elvin Jones, John Jackson. Felejthetetlenek a hajnalig tartó jam session-bulik is, amelyeknek hagyományosan a telt házas sportcsarnok adott otthont a fogyatkozni nem akaró jazzrajongók előtt.

Képforrás: a zenekar honlapja

A magyar formációk között Debrecent mások mellett a Debreceni Jazz Együttes, a Panta Rhei, a Debreceni Ütőhangszeres Együttes, a ma is aktív Debreceni Dixieland Jazz Band, továbbá a Camera 06 és a Royal Court Bues Band is képviselte. A fesztivál napjainkban is létezik; az utóbbi években Debreceni Bor- és Jazznapok a neve, s a nyaranta a több napos eseménynek a Békás-tó környéke a helyszíne. Korábban egyébként ősszel és tavasszal is zajlottak a jazz napok, és bizony nem is volt baj, hogy még kellemes időben lehetett élvezni a kiváló muzsikákat.

A Royal Court Blues Band

Kapcsolódó összeállításaink:

Részlet Endes Mihály 2001-es könyvéből

DBKL

„A természet a legnagyobb alkotó”

Újkert. Fotó: Domján Zoltánné Andi

Debrecenen kívül például Hajdúszoboszlót, Berettyóújfalut, sőt Temerint is beragyogta az a 2026. szeptember 4-i égi jelenség, amelyről egy víztoronyfotót osztottunk meg, azt pedig Kedves Olvasóink is megannyi képpel egészítették ki hozzászólásban a saját felvételeik közül azzal a felkiáltással, hogy „A természet a legnagyobb alkotó”. Íme ezek a varázslatos kommentfotók, köszönjük szépen!