Keresés ebben a blogban

2026. november 19., csütörtök

A Vörösmarty utca

Debrecenben utca is tiszteleg Vörösmarty Mihály előtt, aki 1800. december 1-jén született.

A Szózat és Vörösmarty. Fotók: Wikipédia

A Szózat, a Csongor és Tünde és más remekművek szerzője nevét viselő utcát 2025. december 1-jén reggel, a költő születésének 225. évfordulóján látogattuk meg. Megállapíthattuk, hogy a régi házak közül már talán csak öt, ha megvolt akkor...

A volt szállodánál. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Vörösmarty 1849 tavaszán, amikor a kormány Debrecenben dolgozott, a Csapó utca 19. szám alatt lakott. A 170 éve, 1855. november 19-én elhunyt nagy hazafink előtt Debrecenben utca, iskola és szobor is tiszteleg. A szobra a Csokonai Színház falán található.

Egy megmaradt mementó. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A nagyerdei fedett uszoda

Úszásoktatás az 1990-es években. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

Debrecen első fedett uszodáját 1932. november 19-én este 7 órától országos ünnepségek keretében nyitották meg a Nagyerdei Vigadó mellett. A különleges atmoszférájú sportlétesítmény sajnos nagyon régóta zárva van, pedig legutóbb 2021 áprilisában bejelentették a felújítását.

A Debreczeni Képes Kalendáriom fotója

A mélyülő aljú medencét, öltözőket és zuhanyzókat is magában foglaló épületet – Rácz Zoltán debreceni építész leírása szerint – Borsos József tervezte. A pazar uszoda fő jellegzetessége a belső bordás boltozatos tetőzete, aminek ötletét a margitszigeti uszoda adta. Azt egyébként nem kisebb alkotó, mint HajósAlfréd tervezte, és három évvel korábban nyílt meg. A Debreczeni Képes Kalendáriom szerint a fedett uszodát a meglévő régi nagyerdei kád- és gőzfürdő, valamint az 1931-ben épült vasbeton napozó közé ékelték, így a szélessége 17 méter, a teljes vízfelületé pedig 9,7 méter. A medence versenyhossza 33,3 méter. A medenceteret 8,1 méter fesztávolságú, 7,25 méter magas vasbeton boltövek által hordott üreges téglafödémmel fedték, és a teljes uszodát három síkban húzódó födémekkel, bazilikáris megvilágítással látták el.

Az uszoda épületegyüttese. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A medence alacsonyabb szintje a betegek céljait szolgálja, míg a magasabb szint az úszók céljaira épült. Ezt úgy alakították ki, hogy a padokon ülők nyakig vízzel legyenek takarva, míg a másikban például vízipóló közben se lehessen a fenékre állni. E kettős cél kielégítése érdekében 1,1 méter és 1,9 méter mélységű vízállás tetszés szerinti előállítása vált szükségessé, s ezt a megfelelő magasságokban elhelyezett le- és túlfolyók segítségével érték el. A gyógycélokat szolgáló részen 40 fokos víz volt, úszáshoz pedig 26–28 fokosat állítottak elő. 

A főhomlokzat Tulok Ferenc képeslapfotóján

A fedett uszoda medencéje a működése utolsó évtizedeiben már feszített víztükrű volt, és szaunája is működött. Régi teleken a kinti nagy pancsoló és a négyméteres medence is használható volt (még sötétben és hóesésben is), és egy sárga fóliafolyosó vezetett ki hozzájuk a fedettből. A szebb napokat megélt fedett uszoda azonban már évek óta élőhalottként, víz nélkül és úszók nélkül szomorkodik. A hírek szerint ennek műszaki hiba, a víz elfolyása az oka... Nagy kár, hiszen a Zákány utcai városi sportuszoda megnyitása ellenére is nagyon sokan szerettek itt lubickolni, arról már nem is beszélve, hogy mennyi-mennyi gyerek tanulhatott itt úszni. Mellette pedig a Régi Vigadó, az egykori kádas fürdő, valamint a korábbi KTSZ Szolgáltatóház és persze a Nagyerdei Strand található. Helyesebben 2003 óta már nem pont a strand, hanem egy meghagyott parkdarab és az élményfürdő üvegcsarnoka, amit a dögönyözős és a négyméteres medencék helyére építettek. Viszont ehhez is ki lehet menni a régi kádas rész folyosóján is. Patinás fedett uszodánknak nem csak a boltíves mennyezete a jellegzetessége: sokan Rentka László úszásoktató miatt is szeretettel, nosztalgiával gondolnak rá. Ma már ő sincsen velünk, ahogyan a fia sem. A Debrecen lexikon című könyv szerint egyébként a nagyerdei uszoda helyén korábban a híres és szép Dobos-cukrászda állt, azelőtt pedig a Leveles Csárda.

A Pallagi úti emléktábla. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. november 18., szerda

A debreceni postamúzeum

Kincs a régi Nagyállomásról. Repró: © Debreceni Képeslapok.

Debrecenben 1980. november 17-én nyílt meg a Magyar Posta Múzeumainak Delizsánsz Kiállítóterme a Bethlen utcán. Fotók, reprók: © Debreceni Képeslapok / Vass Attila Tamás

A kiállítás épülete. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az intézmény ma már a postaigazgatóság Múzeum utcai szárnyában működik. Mi is ott készítettük a felvételeinket, köztük a fenti reprodukciót, amely Sturm János magyar királyi postaszállítónak a lovas kocsijait örökítette meg, akárcsak a Nagyállomás-palotát.

Tantuszos telefon. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Lássunk is néhány érdekességet a nagyon szépen elrendezett gazdag gyűjteményből. Ottjártunkkor tantuszos és kurblis telefonkészülékek, valamint működő csőposta is található volt itt. Sőt, különteremben gyönyörködhetünk dr. Soó Rezső fantasztikus bélyeggyűjteményében is.

Csőposta és kurblis telefon. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Nagyon értékes az a szintén ebben a múzeumban kiállított felvétel is, amelyen az Aranybika Szálloda főhomlokzatát láthatjuk egy 1931-es földmunkavégzés idején (talán kábelfektetéskor).

Aranybika, 1931. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A debreceni postamúzeumban lélegzetelállító berendezések csodálhatók meg, például a következő képen tanulmányozható telefonközpont is. Ezenkívül az egyenruhás bábuk is tetszetősek. Amikor mi voltunk, a látogatók üzemelő telexgépeket is kipróbálhattak, s nagyon szépek a falakon pompázó muzeális címerek is (ezekből összeállításunk végén szolgálunk ízelítővel).

Kapcsolópult és egyenruha. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az érdeklődők számára egy előzetes regisztrálást követően tárul ki a Delizsánsz Kiállítóterem ajtaja, az ehhez szükséges információk pedig az intézmény honlapján szerezhetők be. Jó múltidézést!

Középen: telexgép. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:

Míves postaláda. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Postacímerek a múltból. Fotó: © Debreceni Képeslapok

2026. november 17., kedd

A „víg poéta”, Csokonai Vitéz Mihály

Debrecen híres nagy költője, Csokonai Vitéz Mihály 1773. november 17-én látta meg a napvilágot, és sajnos igen fiatalon, 1805. január 28-án hunyt el. Mai fotók: © Debreceni Képeslapok / Vass Attila Tamás

Jankó János: Csokonai a lakodalomban (1869)

Összeállításunkban elsősorban a debreceni emlékhelyeit gyűjtöttük csokorba. Az alábbi képen a Kálvin téri Csokonai-szobor makettje látható a Református Kollégium emlékszobájában.

A Református Kollégiumban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Hatvan utca 23. szám alatti szülői háza megsemmisült az 1802-es tűzvészben, ám a kötődésére emléktábla figyelmezteti az utókort a helyére épített házon. A következő képpáron a Csokonai megsemmisült szülői háza helyén álló zöld épület szerepel (Hatvan utca), valamint az alsó képen a Darabos utcai „lak- és halálozási helye”.

Hatvan és Darabos utca. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Csokonai Vitéz Mihály a Református Kollégiumban tanult és tanított, ahonnan a konfliktusai miatt 1795 nyarán végül bizonyítvány nélkül elbocsátották. Ezt követően éveken át Magyarország különféle területein vándorolt, s e közben dolgozott és alkotott.

Lilla, Wilhelm Egger festményén

Ki volt Lilla, Csokonai nagy szerelme? A komáromi Vajda Juliannát poétánk 1797-ben ismerte meg. De mert nem talált állást, a lány egy év múlva máshoz ment férjhez. 1855. február 15-én halt meg, 79 évesen. Festmény: Wilhelm Egger. Forrás: Déri Múzeum

A Dorottya utcai síremlék. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Csokonai már Debrecenben élt, amikor 1804 tavaszán súlyos tüdőgyulladása lett. E betegsége következtében 1805. január 28-án elhunyt. A síremlékét 1836-ban állították fel a mai Dorottya utcai temetőben.


Az alábbi kiadványt a Református Kollégium Csokonai-emlékszobájának kiállításán fotóztuk.

Poétai munkái. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A temető 1929-es felszámolásakor el akarták vinni, de a tiltakozás miatt végül maradhatott. A jellegzetes fémgúlát 1836 nyarán emelték a sírja fölé.

A Csokonai Színház. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A városi színház 1915 óta viseli a Csokonai nevet. A Református Kollégiumban emlékszoba tiszteleg előtte, ugyanakkor Debrecenben gimnázium, utca, valamint szobor is őrzi a nevét. 

A Kálvin téri szobor. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Kálvin téri monumentális szobrát Izsó Miklós készítette, és 1871 őszén állították fel.

A színház 1906-os képeslapon. Repró: © Debreceni Képeslapok

Az újkerti Csokonai Vitéz Mihály Gimnáziumban díszablakok is ábrázolják a poéta életét.

A Csokonai-gimnázium. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A lebontott Kölcsey-művközpontban Berki Viola hatalmas díszmozaikja is megörökítette az életét. A gyönyörű alkotás történetét ebben az összeállításunkban mutattuk be.

A Tempefői című mozaik. Repró:© Debreceni Képeslapok

Utolsó fotónkon Burai István Csokonai-díszüvege látható a Református Kollégiumban.

A Kollégium díszüvege. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. november 16., hétfő

Újabb házbontások a belvárosban

Debrecenben 2026 novemberében is több épületbontás zajlik a belvárosban. A hónap közepi körutunkon ezeket örökítettük meg. Fotók: © Debreceni Képeslapok / Vass Attila Tamás

Blaháné utca. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Blaháné utcában lebontották azt az emeletes lakóházat, amelyik arról is nevezetes volt, hogy nem rendelkezett utcai kapuval (lásd cikkünk végén). A munka révén megvalósítandó építmény a hírek szerint összefüggésben van a Csapó utcára tervezett új bevásárlóközponttal.

Burgundia utca. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Már szintén megbontották a tetőzetet a Kossuth utca, valamint a Burgundia utca sarkán lévő épületegyüttesen is. Erről a helyről az látott napvilágot, hogy sokemeletes lakóépületet emelnek a kis cívisházak helyére. Végül nézzük a Csapó utcai vegyipari szakközépiskola melletti épületet is! Az előzőhöz hasonló a helyzet emitt is, azzal a különbséggel, hogy az ottani lecsupaszított területen fog magasodni várhatóan a már említett új bevásárlóközpont.

Csapó utca. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Kapcsolódó összeállításaink:

2026. november 15., vasárnap

A karácsony már a belvárosba költözött

Debrecenben a sok kihelyezett dísznek köszönhetően már szinte karácsonyi hangulat van, pedig még jó 40 nap múlva köszönt be az igazi ünnep. Fotók: © Debreceni Képeslapok / Vass Attila Tamás

Rózsa utcai gömb. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A dekorációk felszerelése októberben kezdődött, mi pedig 2026. november 14-én készítettük a most megosztott felvételeinket. A fenyőn például délután már ilyen sok égő világított: 

A főtéri fenyő. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Sorra épülnek az adventi vásár pavilonjai is, amiket színes füzérek tesznek még különlegesebbé.

Az Aranybikánál. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Piac utcán újdonságot is felfedezhetünk: egy gyertyákat formáló hatalmas, világító adventi naptárt.

A gyertyás adventi naptár. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Már nagyon sok ötletes díszben gyönyörködhetünk a Dósa nádor téren is.

Fényparipa a Dósa nádor téren. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Fényfenyő a Dósa nádor téren. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Mindenfelé tetszetős házikók és standok sorakoznak, a főtéren pedig a koripálya is gőzerővel épül.

Kuckó a Dósa nádor téren. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az adventi vásár november 20-án kezdődik, az ünnepi fényparádét pedig jó korán, már november 21-én felkapcsolják. Akkor rendezik meg a jégvirágkarnevált és a korcsolyás diszkót is, míg az advent első vasárnapja majd egy hét múlva, azaz november 29-én köszönt be.

Fényhíd a főtéri koripályánál. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. november 13., péntek

Emléktáblát kapott a Zsibogó

A különleges emléktábla helye. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

Debrecen szülötte, Tóth Endre József Attila- és Csokonai-díjas költő, az Alföld folyóirat egykori olvasószerkesztője, a Zsibogó krónikása tiszteletére lepleztek le emléktáblát a Vágóhíd utcai használtcikk-piac főkapu melletti külső falán 2026. november 13-án, pénteken délelőtt. Az emléktábla-állítás ötletgazdája és szervezője Korpa Tamás költő. Fotók / reprók: © Debreceni Képeslapok

A mikrofonnál Puskás István. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az emléktáblán pedig (lásd cikkünk végén) többek között „A debreceni zsibvásár” című Tóth Endre-vers szerepel. Az ünnepségen az ötletgazda mellett köszöntőt, illetve beszédet mondott Puskás István kulturális alpolgármester, Szabó Tünde, a Méliusz Juhász Péter Könyvtár igazgatóhelyettese is. A verset Szántóné Fábián Krisztina képzőművész szavalta el, ugyanakkor a Zsibi és környékbeli nevezetességei múltját Vass Attila Tamás, a MJP Könyvtár helytörténet-kutatója elevenítette fel régi fotók segítségével. A különleges akciót díjtalan könyves zsákbamacska is gazdagította, amellyel örömmel éltek a vendégek, akik a cudar időjárás ellenére is részt vettek az ünnepségen.
 
Az ötletgazda Korpa Tamás. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!
Az emléktábla. Grafika: Méliusz-könyvtár