Keresés ebben a blogban

2026. június 16., kedd

A Jézus Szíve templom, mely este keresztként fénylett

A Jézus Szíve templom. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

Debrecen majdnem legkisebb méretű, de annál különlegesebb formájú temploma a Mikes Kelemen utcában található, az egykori Debreceni Dózsa pályája mellett. Idelátogattunk a minap, útban a közeli tisztviselőtelepreMai fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Az 1935–1936-os építés. Reprók: © Debreceni Képeslapok

Az imahely létrehozását Kummergruber Emil piarista tanár szorgalmazta, aki ezért 1934 januárjában indított gyűjtést. Az egyházmegye honlapján az is olvasható, hogy a Jézus Szíve templom Debrecen második római katolikus templomaként 1935. június 1-től 1936. június 14-ig épült.

Az oltár 2013-ban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A 700 lelket befogadó templomot az a Jost Ferenc tervezte, akinek a Faraktár utcán álló Szent István-templomot (1938) köszönhetjük, ugyanakkor az ő munkáját dícséri az egykori családi villája is a Füredi út és a Nádor utca sarkán. A gyülekezeti hely szokatlan módon kubista építészeti stílusú. A Jézus Szíve templom épületének kereszt alakú főhomlokzatában eredetileg átlátszó üveg volt, így a belső fények révén esténként (amíg nem épült elé az iskola) a mai Kassai útról is jól látható volt a gyülekezeti hely, mint egy nagy világító kereszt.

Jézus-ábrázolások. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Sokan emlékeznek arra is, hogy korábban a templomnál működött a Zsibogó. Napjainkban a templom előtti parkba facsemetéket ültettek, ami nem baj, viszont ha megnőnek, akkor a látványt várhatóan zavarni fogják. 

Az 1936-os átadás után. Repró: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük! 

A templombelső 2013 tavaszán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

2026. június 15., hétfő

Ma 30 éve adták át a Tóth Árpád Gimnáziumot

Debrecenben a Tóth Árpád Gimnázium mai, Szombathi István utcai épületegyüttesének alapkövét 1994. május 21-én tették le. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A TÁG épületének részlete. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Wesselényi városrészben lévő intézmény honlapja szerint a cívisváros 600 millió forintot kapott a központi költségvetésből a gimnázium elhelyezésének megoldására, s ezáltal mintegy 17 ezer négyzetméter hasznos területhez jutott. A „H” alaprajzú épület oldalszárnyainak alagsorában többek között kiszolgáló helyiségek, kondicionáló-, vetítő- és számítástechnikai szaktantermek vannak.

A TÁG épületének részlete. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A földszinten és az emeleten helyezkednek el a tantermek, szaktantermek és a laborok. A földszinten 25 méter hosszú, négysávos tanuszoda is található, melynek mélysége 105 és 160 cm közötti. A középső szárny második emeletén van a három részre osztható, 1200 négyzetméteres  tornaterem. Az étterem fölött üvegházat alakítottak ki, amit közösségi célra és rendezvényekhez is használnak, s ott kapott helyet az iskolatörténeti gyűjtemény is. A sportudvarral is rendelkező épületegyüttes műszaki átadása 1996. június 15-én volt. A létesítményt Kováts Ákos és Reszler Antal tervezte, s az épület előtt állították fel E. Lakatos Aranka szobrát, mely Tóth Árpád költőt ábrázolja.

Tóth Árpád szobra a giminél. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. június 14., vasárnap

Buszmegálló a Faraktáron – keresd a hibát a képen!

2026. június 13-án. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

Debrecenben a Faraktár utca 6. szám előtt van egy buszmegálló, aminek az utastájékoztató táblái a 2026. június 12-i ottjártunkkor készített fotónk tanúsága szerint igencsak alacsonyan, ezáltal pedig olvashatatlanul függtek az oszlopon. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Kovács Mariann és Molnár Tibor ötletei a táblák olvasására

Az aznap megosztott képünkhöz nagyon sok hozzászólást kaptunk, ezek itt olvashatók el. Egy férfi azt írta, hogy régebbi a kép, és a megálló a valóságban nem is olyan már. Emiatt másnap, 2026. június 13-án is lefotóztuk, és ezt tettük közzé most ennek a cikkünknek az elején. Kedves Olvasóink közül ugyanakkor többen nagyon szellemes AI-grafikákat is készítettek a fotónk felhasználásával azt illusztrálandó, hogy miképpen kell használni az „alacsony padlós” táblákat. Ezeket is köszönettel és örömmel bemutatjuk, hiszen szórakoztatóak, elgondolkodtatóak, és legfőképpen: remélhetőleg segítik mielőbb normálisan beállítani az utastájékoztató táblákat – itt is és a többi hasonló helyen!  

Tömöri Hajnalka használati útmutatója

Kapcsolódó összeállításaink:
2026. június 12-én. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. június 12., péntek

A Nagyerdei Szabadtéri Színpad hőskora

Debrecenben a Békás-tó melletti kulturális szentélyt, a Nagyerdei Szabadtéri Színpadot 1950. június 10-én avatták fel. Az ünnepségen Kodály Zoltán művét, a Székelyfonó című daljátékot mutatták be.

A nyitóünnepség. Képtulajdonos: © Debreceni Képeslapok

Az alkalmon a nagy tiszteletnek örvendő szerző is részt vett. A Mester a délutáni sebesvonattal érkezett Debrecenbe, ahol az akkor még régi palotás Nagyállomáson ünnepélyesen fogadták.

Az eredeti design. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Néplap tudósítása szerint a nyári színház átadásán Balogh Endre polgármester mondott beszédet, az Operaház szólistái orosz és magyar operarészleteket énekeltek, majd bemutatták a Székelyfonót. A díszletet Menyhárt József festőművész tervezte, aki stilizált székely szőttest és székelykaput alkotott színpadképnek. A nagy sikerű előadást Csenki Imre rendezte.

„Országos kultúrverseny helyszíne lesz ma Debrecen: ünnepélyes keretek között este fél 9 órai kezdettel adják át rendeltetésének a nagyerdei Lenin parkban lévő szabadtéri színpadot a város dolgozóinak” – adta hírül a Néplap 1950. június 10-i száma. A nagy érdeklődés miatt az első estére 1 forintos állójegyeket is lehetett vásárolni. Az előadás tartama alatt a Sztálin körúton este fél 9-től 11 óráig szünetelt a közlekedés, utána azonban a Központi Egyetemnél lévő villamosmegálló előtt megfelelő számú villamoskocsi állt a közönség rendelkezésére. A cikk kitért arra is, hogy az új létesítményt ettől a villamosmegállótól vagy a Lenin parkban lévő Vigadótól lehet megközelíteni a sétautakon.

A nyugati külső, anno. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A létesítményt az eltelt években többek között az egykori Kölcsey-művközpont üzemeltette, majd pedig a Debreceni Fesztiválközpont is. A színpad egyaránt népszerű volt az ifjabb és az idősebb korosztály körében is, hiszen az öreg fák alatt többek között folklór és könnyed színházi műsorok (fővárosi sztárokkal), a legjobb hazai és külföldi előadók dzsessz- és csápolós rockkoncertjei, valamint természetesen gyerekprogramok is szórakoztatták a látogatókat.

Előadás 1969-ben. Fotó: Vencsellei István

A régi Nagyerdei Szabadtéri Színpad már nincs meg: néhány éves tetszhalotti állapot után 2014-re átépítették a Békás-tóval együtt. A palettáját azonban azóta is változatos műfaji sokszínűség jellemzi.

Az új színház a tó felől. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A korábbi üzemeltető. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Nagyerdei múltidéző cikkeink sok régi fotóval:

A káprázatos Kossuth utca 1958-ban, és ugyanott napjainkban

Debrecen egyik legszebb helye volt a Kossuth utca vége, ahol a Verestemplom áll ma is. Jól példázza ezt az az 1958-as fotó is, amit a Fortepan osztott meg Török Kálmán adományának köszönhetően.


A parkban akkoriban nemcsak növények voltak, hanem cirill betűs, géppuskás emlékmű is. Ez 1945 és 1970 között állt ott, minden bizonnyal a fotó készítőjének háta mögött. Aztán, 1970-től a rendszerváltásig itt magasodott a legendás harckocsis szobor.

Napjainkban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az alábbi teljes fotón az is felfedezhető, hogy a templomnak valamilyen okból hiányzik a teteje. Erre magyarázat lehet az is, hogy 1957-ben egy nagy erősségű szélvihar következtében a torony csúcsán lévő keresztrózsa, vitorla és csillag erőteljesen kimozdult. Ezek visszahelyezését a következő évben fejezték be. De persze magyarázat lehet a hiányzó toronyra fotózási, előhívási, technikai stb. hiba is.

Fotó: Fortepan / Török Kálmán, 1958

Kossuth utcai cikkeink sok szép régi képpel:
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. június 11., csütörtök

„Jó így csendesen nézni a fákat” – Tóth Árpád költő nagyerdei emlékműve

Debrecenben a nagyerdei Titkos-tó, valamint Oláh Gábor szobra közelében bújik meg híres alkotónknak, Tóth Árpád költőnek az emlékfala, amit 1934. június 10-én avattak fel.

Anno és ma. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Medgyessy Ferenc szobrász és Popper Ferenc budapesti építész közös kompozícióját a Debreceni Hét zárónapján leplezte le az Ady Társaság nevében Ady Lajos. Ekkor nyílt meg a Nagyerdei Stadion is, amit aztán 2013-ban bontottak le. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A mai emlékmű. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Sesztina-villa, a barbár módon elásott Sesztina-padok, továbbá a volt vakondszobor közelében lévő emlékművön eredetileg egy szép amfora is állt. Ezt, valamint a domborművet sajnos megrongálták, illetve ellopták, így napjainkban másik dombormű (E. Lakatos Aranka alkotása) van a falon. Immár hiányzik róla a karcsú kehely, s a nem profilból, hanem szemből ábrázolt költőre kalap került. Archív és friss képeinken mindemellett az is látszik, hogy megváltozott a tégla körüli perem, valamint a feliratos fal anyaga is. A megjelenített idézet – egy vessző kivételével – azonban ugyanaz: „Jó így csendesen nézni a fákat, érezni a derűt, mely mindent áthat.” A növényzet pedig immár sokkal dúsabb itt.

Az eredeti emlékmű. Képtulajdonos: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Háttérben a Sesztina-villa. Képtulajdonos: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink sok mai és régi fotóval:

Az 1802. június 11-i debreceni nagy tűzvész


Debrecenben gyakran pusztítottak hatalmas tüzek, ezek közül az egyik legnagyobb az 1802. június 11-i volt, amely miatt a fél Debrecen leégett, köztük a Nagytemplom és a Református Kollégium egy része, valamint például Csokonai Vitéz Mihály szülőháza is. Ezt örökítette meg Gáborjáni Szabó Kálmán a fent látható „Könyvtármentés 1802” című freskóján, melyen a diákok küzdenek a lángokkal. Reprodukciók, fotó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Az András-templom és Verestorony Zoltai Lajos festményén

1802. június 11-én a lángok egy pálinkafőző disznóóljában csaptak fel. Akkor már hetek óta óriási hőség volt, s az erős szél olyan gyorsan továbbvitte a lángokat, hogy alig 5 óra alatt 1500–2000 épületet pusztított el. Az ugyancsak megsemmisült Nagytemplom (András-templom) mellett a Verestorony nevű hangtorony állt, ahol a Rákóczi-harang szolgált. Az 5600 kilogrammos harang a faállvány égése miatt lezuhant. Ezt vízzel locsolták, ám a hirtelen hőtágulás miatt megrepedt, és elvesztette a hangját.

A Rákóczi-harangból kivágott címer a Kollégium tárlatán

A város lakói akkor még többnyire náddal fedett, fából készített viskókat építettek (ráadásul sűrűn egymás mellé), tehát elég volt egy szikra, és a tűz gyorsan terjedhetett.

 A régi Kollégium, Gáborjáni Szabó Kálmán freskója

Debrecenben a szervezett tűzoltóság a kollégiumi diáktűzoltóknak köszönhetően jött létre, elsőként Magyarországon. Ha tűz ütött ki, félreverték a harangokat, és riasztották a főbírót. A tűz irányát nappal vörös zászlóval, éjjel lámpával jelezték a templom tornyából. Minden utcában volt őrház, ami kutakkal és tűzoltó eszközökkel (vízipuska, vödör, létra, bot, horog) rendelkezett.

A régi Kollégium, Kallós Kálmán főiskolai rajztanár rajzán

Igenám, de a város sokszor küzdött vízhiánnyal. A tűz terjedését emiatt gyakran a veszélyeztetett házak tetejének lebontásával próbálták megállítani. Erre szolgált a kollégiumi diákok kis- és nagybotja, a gerundium is, melyek hét-, illetve nyolckilósak. Tűzoltófecskendőt, machinát először 1764-ben szereztek be, amiket a Református Kollégium melletti Machináriumban tárolták.


Az 1802. évi nagy tűzvész után a város vezetői fontos tűzmegelőzési javaslatot dolgoztak ki, és előírták a téglaépítkezést is. Péchy Mihály javaslatára téglavető helyeket jelöltek ki (lásd: Tégláskert), emellett a túlzsúfoltság megszüntetését szolgáló városrendezést is végeztek.

Régi lovas szerkocsi a Böszörményi úti laktanya előtt

Kapcsolódó anyagaink sok fotóval:
Gáborjáni Szabó Kálmán: Könyvtármentés 1802


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!