Keresés ebben a blogban

2026. október 28., szerda

Retro neonbetűk a Sámsoni úton

Régi korok őrzői. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

Debrecen legendás üzletei közül mostanában sok szó esett az egykori Sesztináról, valamint a ma már szintén nem létező Parasztboltról. Kedves Olvasóink közül ezek kapcsán többen jelezték, hogy a Sámsoni úton is található egy hasonló profilú és színvonalú retro jellegű kereskedés. Ezt örökítettük meg 2026. október 23-án. Az épületnek a nagy kirakatok mellett jellegzetessége a múltidéző szuper neonfelirat is. Mint megtudtuk róla, 1985 áprilisában alakították újjá a vas-háztartási boltot, ahol akkortól háztartási, vegyi áruk, festékek, vas-edény-, üvegáruk, kertészeti kisgépek, vetőmagok, növényvédő szerek is kaphatók voltak. Fotók: © Debreceni Képeslapok / Vass Attila Tamás

A bolt épülete. Fotó: © Debreceni Képeslapok

További kereskedelmi összeállításaink:

Az Április 4. úti víztároló és a lebontásra ítélt villák

Itt volt a víztároló medence. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

Debrecenben 1965 áprilisában jelezte a helyi lap, hogy megszüntetik azt a tűzvédelmi víztároló medencét, ami az Április 4. útja (ma Faraktár utca) és a Hajnal utca sarkán volt a Don-kanyarral szemben, s a helyére pedig emeletes bérházakat építenek a mai Sóház nevű városrészben. A medencéről több olvasónk is írt már hozzászólásban, például Szabó Tibor azt is felidézte, hogy korcsolyázni is lehetett rajta. Akkoriban még barakkok sorakoztak az utcának ezen a részén, szemben pedig a ma is meglévő szép villák. Korábban, 1957 novemberében a Naplóban egy lakossági panasz is megjelent, amely azt tette szóvá, hogy szemetes és rossz szagú a víztároló, s mivel már nincs szükség rá, mielőbb le kell bontani, és játszóteret építeni a helyére. Fotók: © Debreceni Képeslapok / Vass Attila Tamás

Itt volt a víztároló medence. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Dunai Imre, a városi tanács helyettes főmérnöke 1965 áprilisában nyilatkozott a városrészre vonatkozó 20–30 éves tervekről. Így fogalmazott: – Az épületek tarka összevisszaságban települtek, sok formával, jelleggel, arccal, stílusirányzatok keverednek. Ez nemcsak a felszabadulás előtti építkezésekre vonatkozik. A felszabadulás után sem alakult ki hosszú ideig egységes elképzelés. Tipikus stílusirányzat volt az ötvenes években a fésűs építkezés. Látjuk a bérházakat, amelyek rézsűt tartanak az útra. Az elgondolás nem vált be, nem lett színesebb és érdekesebb az utcakép, éppen ellenkezőleg: elveszett a városias jelleg. Úgy próbálunk segíteni a helyzeten, hogy majd a Hajnal utca sarki nagy tűzvédelmi vízgyűjtő medence helyére modern emeletes épületet teszünk, amely valamennyire egységbe fogja a rész utcaképét. Az épületbe boltokat, szolgáltató-javító műhelyeket tervezünk. Az utca eleji bérházak között megmaradt néhány családi kislakás. Amikor erre lehetőség lesz, lebontjuk őket, és helyükön épülne fel az óvoda, üzlet, szerviz stb. – jelezte a szakember. A víztároló valóban eltűnt, de szerencsére a belső kis házas sziget ma is megvan. Bolt stb. se ott, se az új házban nem lett.

Itt volt a víztároló medence. Fotó: © Debreceni Képeslapok

– Mi lesz a villasorral? – kérdezte az újságíró. Erre egy igazán megdöbbentő válasz érkezett: – A közeljövőben nem nyúlunk hozzá, de 25–30 év múlva bizonyára sor kerül arra, hogy emeletes, modern bérházakat építünk fel az utca bal oldalán is, egészen a vasúti sorompóig. Ezzel illeszkedik majd be a Dobozi-temető helyén felépülő új városrészbe. Az utca sorompón túli szakasza jó darabon nem telepíthető lakóházakkal. Egészségtelen, a közművesítés is nagyon nehéz. Később le kell bontani az elavult és már nagyon korszerűtlen kolóniás munkásházakat, és a családokat be kell telepíteni az új városrészbe. A távlati terv azt írja elő, hogy a sorompón túli szakaszon nagy zöldterületi sáv alakuljon ki, még a fatelep helyén is. Fák, füvek, virágok, hogy tisztítsák a levegőt, lekössék a környék szennyeződését. Sportpályák is lennének itt. A lakóházakat földgázzal fogják fűteni. Olcsóbb, egészségesebb, tisztább. Az utca jövőképe tehát így képzelhető el: egy szakaszon mind a két oldalon modern nagy bérházak, majd zöldövezet egészen a Szabadságtelepig – közölte végül Dunai Imre. S hogy mi valósult meg a fentiekből? A villasorból csak a Don-kanyart bontották le, a sorompó helyett felüljáró van, az a bizonyos nagy zöldterületi sáv pedig valószínűleg már sohasem valósul meg... 

Villa a Faraktár utcán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:

Élet az Április 4. útján a házak elkészültekor


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Az Angol Királynő Szálló

Debrecen egyik legpatinásabb épületegyüttese a Kossuth utcán található, a Csokonai Színházzal szemben. Ott működött a közkedvelt Angol Királynő Szálloda a Batthyány utca sarkán. A 21. szám alatti háznál az 1800-as évek elején már vendégeket fogadó helyiség volt, a Dömösdy-kert. Nagy előszeretettel látogatta ezt a közkedvelt helyet Csokonai Vitéz Mihály is.

Élet az Angol Királynőnél.

A mai eklektikus stílusú palotát Gerzon János építtette 1890-ben, mégpedig Horváth János tervei alapján. A szálloda Debrecen legjobb hoteljei közé tartozott, s egyike volt azon keveseknek, amit katonatiszteknek is engedélyeztek. Az „Angolnak” az éttermi és a kávéházi szolgáltatásai is nagy népszerűségnek örvendtek. Bunda nevű éttermét főként a monarchia előkelőbb huszártisztjei látogatták, és természetesen a városi teátrum színészei is törzshelyüknek tekintették.


Rajtuk kívül újságírók is szívesen időztek a fejedelmien díszes teremben – köztük Ady Endre is. Ő hasonlította a vendégház sörözőjét „bundához”, mondván: télen meleg, nyáron pedig hűvös. Fenti galériánkban azt is megmutatjuk, hogy milyen pazar volt a szálló belseje. Az épület 1927-ben – mint az Aranybika Szálloda egyik fogadója – átépült. S még egy „szenzáció”: Debrecenben presszógépen ekkor főztek először kávét.


A fenti fotón pedig az épületegyüttes emléktáblája tanulmányozható. Korunk embere ma már inkább olyan épületnek ismeri ezt a szép házat, amiben söröző, üzletek és irodák is találhatók. A középkorúak emlékében azonban a Színészklub is elevenen él, ami a sarki épületszárnyban működött (itt anno temetkezési vállalat és szőnyegáruház is volt).

Az Ady és Debrecen című könyv fotója

Ennek helyiségét az ezredfordulón vette át csereként egy Kassai úti vállalkozó. Az ő vendéglőjét a Főnix Csarnok építése miatt bontották le. A kikötés az volt, hogy egy évig meg kellett tartania a színészklubot. Amikor ez letelt, a helyiségben „százas üzlet” nyílt. A színészklub sokáig kereste a helyét, végül a színház alsó szintjén talált új otthonra.

A hotel kerthelyisége egy 1937-es képeslapon

A most megosztott képeslapmásolatokat Vértesi Ferenc és Vekerdi Károly töltötte fel a Facebook-oldalunkra. Köszönet értük! Az épületet 1942-ben az OTI vásárolta meg, majd szakmunkás-tanulói otthonnak használták.. A Manda leírása szerint azután nyoma veszett a Bunda berendezéseinek és az épületben található képzőművészeti alkotásoknak...

2023 májusában, megszépítve. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az Alföldi Vendéglátó Vállalat 1972-ben vásárolta meg az épületet, és 1980-ig kellett várni arra, hogy elő tudják teremteni a ház újbóli vendéglátó-ipari egységgé alakításához szükséges pénzt. 1981. július 11-én itt nyílt meg a Csokonai Kávéház, és e napon adták át a pincében a sörözőt és a borozót is.



Rákosi-címer és vörös csillag


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Az étlapot Könyves Kálmánnak köszönjük!

2026. október 27., kedd

Gulyás Pál és Kazinczy Ferenc születésnapja

 
Debrecen sajátos hangú, híres költője, Gulyás Pál 1899. október 27-én jött világra. A debreceni Református Kollégiumban tanult, szülővárosában szerzett tanári és bölcsészdoktori oklevelet. 1924-ben Hajdúböszörményben a Bocskai István Gimnáziumban tanított, 1925 és 1926 között Kiskunhalason volt tanár. Ezután a debreceni Iparostanonc Iskolában kapott állandó munkát. 1927-ben alapító tagja volt a debreceni Ady Társaságnak, melyben később vezető tisztséget töltött be. 1928-ban a Napkelet költői pályázatán első díjat nyert. 1934-ben Fülep Lajossal és Németh Lászlóval szervezője, főszerkesztője volt a népi írók lapjának, a Válasznak. Élete utolsó éveiben szoros szellemi kapcsolatot ápolt Hamvas Bélával. A népi írók csoportjához tartozó, eredeti hangú, erősen gondolati jellegű lírikus.

A Hajó utca 9. szám alatti udvarukon. Fotó: Fortepan

A Wikipédia szerint Gulyás Pál a világnyelveken kívül finnül, ógörögül, izlandi nyelven és románul olvasott. Korai költészetére a német líra és a Nyugat nagyjai hatottak, de filozófiai érdeklődése is megmutatkozik a verseiben. Befolyással volt rá többek között Oswald Spengler krizeológiai történelem-szemlélete. Az 1930-as években a népi mozgalom poétikai törekvéseihez csatlakozva formavilágában is követve szólaltatta meg a néphagyományokat. A vidéki irodalom fontosságát hangsúlyozta, és Debrecenben kívánt szellemi központot kialakítani. Érzékeny idegekkel fedezte fel a háború felé haladó ország veszélyeztetettségét (Csokonai gúlája előtt), elutasította a német és olasz orientációjú külpolitikát (Nibelungi köd, Isten követje), kozmikus látomásokban jelenítette meg a közelgő pusztulás képeit (A Biblia siratása, Új vanitatum vanitas).

Gulyás Pál nagyerdei szobra. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az Alföld csendjében (1943) című kötetében vált éretté a költészete. A finnugor folklórban találta meg a mintát, amelyhez a népi jellegét kifejezni kívánó magyar költészetnek Gulyás felfogása szerint igazodnia kellene. Út a Kalevalához (1937) című tanulmánya szerint a finn népi eposz világképében egy pentatonikus lényegre redukált s abból újrafejlesztett, újra hatványozott népiségben található meg az a harmonikus életérzés és kultúra, amely leküzdheti a XX. század szellemi válságát. Ezt a mitikus népiséget állította esztétikájának középpontjába, és kérte számon a kor magyar irodalmán.

Kazinczy Ferenc

Gulyás Pál mellett egy másik író, költő is október 27-én született: Kazinczy Ferenc, 1759-ben Érsemjénben. A nyelvújítóként is tevékenykedő tudós 1831. augusztus 23án hunyt el Széphalmon. Emlékét Debrecenben utca és iskola őrzi, ugyanakkor szobra is található a Csokonai Színházon. 

Kazinczy szobra a színházon. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Hazánk első szövetkezeti üdülője volt a Nagyerdőn

Debrecenben a Termelőszövetkezeti Tagok Hajdú-Bihar Megyei Biztosítási és Önsegélyezési Csoportjának kezdeményezésére 1962-ben kezdték meg a termelőszövetkezeti tagok üdülőjének építését Schmidt Tibor tervei szerint. Az építkezés csaknem 7 milliós költségeihez a megye 165 közös gazdasága járult hozzá. Az ünnepélyes átadás 1963. október 27-én volt, és az avatáson részt vett az a mintegy száz szövetkezeti tag is, akik elsőként kaptak beutalót a létesítménybe.

A téeszüdülő. Fotó: Bakonyi Béla, 1967

A Napló következő száma szerint (lásd lentebb) a megnyitón részt vett mások mellett Keserű János, a földművelésügyi miniszter helyettese, valamint Ambrus István, a megyei tanács vb elnöke is. A beszédekből kiderül, hogy évente 3600 szövetkezeti gazda tölthetett 10 napot a nagyerdei üdülőben. A mintegy 7 millió forint költséggel felépített szövetkezeti üdülő az új szocialista erkölcsnek és a közösségi összefogásnak a megnyilvánulása. A megépítés  és önálló üzemeltetés érdekében 165 hajdúsági tsz társult, hogy tíz naponként száz téeszgazda pihenhessen, szórakozhasson a gyönyörű környezetben, a saját üdülőjükben. Az elsők között a földesi Rákóczi Tsz kertészeti brigádjának fiatal tagjai, Szőlősi Eszter és Nagy Róza költöztek be, továbbá Venyige Károlyné, a biharkeresztesi Lenin Tsz tagja, Kapusi Lajos és Vincze István kiváló traktorosok a nagyhegyesi Vörös Október Tsz-ből, Farkas József állatgondozó és Porkoláb Imre növénytermesztő (újszentmargitai Kossuth Tsz) is.


Kapcsolódó összeállításaink:
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!


2008 óta az ötcsillagos Divinus Hotel van itt

2026. október 26., hétfő

Gróf Tisza István miniszterelnök szobra

A Debreceni Egyetem alapítójának, a cívisváros egykori diákjának, gróf Tisza Istvánnak a szobra immár az oktatási intézmény főépülete előtt áll: az alkotást ide helyezték át, és avatták fel ünnepélyesen 2016. október 31-én.

A leleplezés után. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A néhai miniszterelnököt (1861. április 22. – 1918. október 31.) ábrázoló bronzalakot Kisfaludi Stróbl Zsigmond készítette. A mű 1926. október 26-tól az orvostudományi egyetem központi palotája előtt volt, s 1945 áprilisában diákok döntötték le. Aztán a Déri Múzeumban őrizték az ezredfordulóig, amikor a városvédő egyesület kezdeményezésére került vissza a Nagyerdei körútra. A szobrot 1926-ban mások mellett Horthy Miklós kormányzó, Klebelsberg Kunó kultuszminiszter és Magoss György polgármester avatta fel. Az alábbi képeken jobb felső sarok: Ferenc József és Tisza István. Jobbra lent: Gróf Tisza István szobra 1945-ig állt az orvospalota előtt.


Ez azonban továbbra is csupán ideiglenes hely volt, mivel az igazi szándék már a kezdetekkor is az volt, hogy a merényletben elhunyt gróf Tisza István szobra az egész egyetem főépülete előtt álljon. Ez a főépület 1932-ben készült el, tehát 14 évvel később, mint az orvosi.


Kilencven év után azonban a kompozíció – amit Győrfi Lajos restaurált – a hallgatói önkormányzat kezdeményezésére immár az őt megillető téren tekint le az utókor emberére. (A fenti archív képeket az avatás előtti konferencia tárlatán repróztuk.)

A képet Kenyeres Ilona küldte. Fotó: Tóth Gyula

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Az avatás előtt. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:

2026. október 25., vasárnap

Az 1990-es taxisblokád Debrecenben


Debrecenben 1990. október 25-én kezdődött a taxisok és fuvarozók országos tüntetése, a taxisblokád. A hatalmas tiltakozást az váltotta ki, hogy az Antall-kormány ipari minisztériuma bejelentette az üzemanyagok 65 százalékos áremelését az öbölháború okozta drágulásra és a szovjet szállítások akadozására hivatkozva. Az új árak 1990. október 26-án, pénteken nulla órakor léptek (volna) életbe. Ez alapján például a 86-os oktánszámú benzin literenként 56 forintba került volna, a 98-as 62 forintba, a gázolajak pedig 42–52 forintba. A történtekben az is szerepet játszott, hogy az útalap mértéke az addigi tonnánkénti 4300 forint helyett 8300-ra nőtt volna. Fotók: Hajdú-bihari Napló. Színezés: Hun Attila

A Piac és a Kossuth utca kereszteződése. Fotók: HBN

A haonon és a Naplóban megjelent 2020-as múltidéző összeállításom szerint az áremelés híre miatt 1990.október 25-én este fél 9-től mintegy 800 taxis bénította meg Debrecen forgalmát, mondván, hogy a kormány lehetetlenné tette a megélhetésüket. Úgy vélték: az intézkedés a fuvarozási tarifák akkora ugrását váltja ki, amely miatt nem lesznek utasaik. A kormány bejelentése hatására a hajdú-bihari kutakat is megrohamozták az emberek, és a kormány szándéka ellenére pánikszerű felvásárlás kezdődött. A Napló 1990. október 27-i cikkei szerint a gépjárművek eltorlaszolták az utakat többek között a Kistemplom előtti kereszteződésben, valamint a város határában futó utakon is. A tüntetők az úttorlaszokon csak a mentőket, a rendfenntartókat és a kivonuló szovjet katonai konvojokat engedték át. A lakosság segítette őket, sokan vittek nekik enni- és innivalót. A Vörös Hadsereg útján is megtisztult a levegő, Debrecen egy nagy sétálóutca lett.


Papp Imre megyei rendőrfőkapitány garantálta, hogy a rendőrség semmiféle erőszakot nem alkalmaz a tüntetők ellen. Rendkívüli események azonban így is történtek, hiszen például a blokád második napján a Bem téren infarktust kapott egy nő, míg a Homokkertben egy férfi verekedni kezdett a kocsitorlasz miatt. Az üzletekben is felvásárlási láz tört ki a várhatóan továbbgyűrűző áremelkedéstől tartva. A rendőrfőkapitány figyelmeztetett: el kell kerülni a pánikhangulatot és a hisztériát, amelynek már voltak jelei, ugyanis már többen telefonáltak a rendőrségre, benzinkutak és az Aranybika felrobbantásával is fenyegetőzve. Ugyanakkor például jugoszláv és szovjet kamionosok a taxisblokád miatt teljesen eltorlaszolták a Kassai utat. Mire a taxisok átengedték őket, addigra már többek között lengyel, román, szovjet és jugoszláv autók százai torlódtak fel Debrecen határaiban. A lakosság emiatt is végül kezdett elfordulni a tüntetőktől.


1990. október 26-án tárgyalások kezdődtek a taxisok és a szakminisztériumok vezetői között. A megyeszékhely taxisai és Debreczeni Ferenc városi tanácselnök-helyettes október 28-án, vasárnap késő este állapodtak meg az országos egyezség ismeretében a demonstráció befejezéséről. Másnap éjfélkor az üzemanyagárak egységesen 12 forinttal mérséklődtek. Így a 86-os benzin ára 44 forint, a 98-asé 50 forint lett literenként, míg a normál gázolaj 30 forintba kerülhetett.  A Napló 1990. október 29-i megjelenése napján pedig már alakuló ülését tartotta az új önkormányzat képviselő-testülete, és a közgyűlésen a tisztségviselők között dr. Hevessy József polgármestert is megválasztották.

Dr. Hevesy József esküje. Fotók: HBN

Kapcsolódó múltidézéseink:
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!