Debrecen sajátos hangú, híres költője, Gulyás Pál 1899. október 27-én jött világra. A debreceni Református Kollégiumban tanult, szülővárosában szerzett tanári és bölcsészdoktori oklevelet. 1924-ben Hajdúböszörményben a Bocskai István Gimnáziumban tanított, 1925 és 1926 között Kiskunhalason volt tanár. Ezután a debreceni Iparostanonc Iskolában kapott állandó munkát. 1927-ben alapító tagja volt a debreceni Ady Társaságnak, melyben később vezető tisztséget töltött be. 1928-ban a Napkelet költői pályázatán első díjat nyert. 1934-ben Fülep Lajossal és Németh Lászlóval szervezője, főszerkesztője volt a népi írók lapjának, a Válasznak. Élete utolsó éveiben szoros szellemi kapcsolatot ápolt Hamvas Bélával. A népi írók csoportjához tartozó, eredeti hangú, erősen gondolati jellegű lírikus.
 |
| A Hajó utca 9. szám alatti udvarukon. Fotó: Fortepan |
A Wikipédia szerint Gulyás Pál a világnyelveken kívül finnül, ógörögül, izlandi nyelven és románul olvasott. Korai költészetére a német líra és a Nyugat nagyjai hatottak, de filozófiai érdeklődése is megmutatkozik a verseiben. Befolyással volt rá többek között Oswald Spengler krizeológiai történelem-szemlélete. Az 1930-as években a népi mozgalom poétikai törekvéseihez csatlakozva formavilágában is követve szólaltatta meg a néphagyományokat. A vidéki irodalom fontosságát hangsúlyozta, és Debrecenben kívánt szellemi központot kialakítani. Érzékeny idegekkel fedezte fel a háború felé haladó ország veszélyeztetettségét (Csokonai gúlája előtt), elutasította a német és olasz orientációjú külpolitikát (Nibelungi köd, Isten követje), kozmikus látomásokban jelenítette meg a közelgő pusztulás képeit (A Biblia siratása, Új vanitatum vanitas).
 |
| Gulyás Pál nagyerdei szobra. Fotó: © Debreceni Képeslapok |
Az Alföld csendjében (1943) című kötetében vált éretté a költészete. A finnugor folklórban találta meg a mintát, amelyhez a népi jellegét kifejezni kívánó magyar költészetnek Gulyás felfogása szerint igazodnia kellene. Út a Kalevalához (1937) című tanulmánya szerint a finn népi eposz világképében egy pentatonikus lényegre redukált s abból újrafejlesztett, újra hatványozott népiségben található meg az a harmonikus életérzés és kultúra, amely leküzdheti a XX. század szellemi válságát. Ezt a mitikus népiséget állította esztétikájának középpontjába, és kérte számon a kor magyar irodalmán.
 |
| Kazinczy Ferenc |
Gulyás Pál mellett egy másik író, költő is október 27-én született: Kazinczy Ferenc, 1759-ben Érsemjénben. A nyelvújítóként is tevékenykedő tudós 1831. augusztus 23án hunyt el Széphalmon. Emlékét Debrecenben utca és iskola őrzi, ugyanakkor szobra is található a Csokonai Színházon.
 |
| Kazinczy szobra a színházon. Fotó: © Debreceni Képeslapok |
Kapcsolódó összeállításaink:
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!
