Debreceni Képeslapok

2026. szeptember 26., szombat

A Bartók Béla út

Debrecenben a Bartók Béla nevét viselő út az 1945. szeptember 26-án elhunyt zeneszerző, zongoraművész, népzenekutató előtt tiszteleg, és a Böszörményi utat köti össze a Kisállomás utcával. Ezt a helyet látogattuk meg a közelmúltban. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A kórháznál. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az út híres létesítményei közé tartozik a Mester utcai református gyülekezet temploma, valamint a kórház is. Ezek vonalában volt az utolsó földalatti kerek illemhely, amit immár nemcsak bezártak, hanem lebontottak, és az ottjártunkkor éppen építkezés zajlott a helyén. Nem mellesleg az út neve 1948-ig „Pozsonyi” volt.

Balról volt az „ufóvécé”. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Bartók Béla nevét Debrecenben az úton kívül nemzetközi kórusverseny, valamint az Aranybikához tartozó emeleti díszterem is őrzi. A művészt sokrétű kapcsolat fűzi Debrecenhez. Tóth Pál leírása szerint Bartók 1906-ban indult népdalgyűjtő útra, melynek második állomása Debrecen volt.

Bartók Béla (1881–1945). Fotó: Wikipédia

Debrecenben találta meg Szűcs Marcsa énekét, és több melódiát is ezen a környéken jegyzett fel. Sőt, 1925. november 3-án a Budapesti Filharmónia Zenekar kíséretével az 1904-ben komponált rapszódiáját mutatta be az Aranybikában. Aztán 1931. március 1-jén önálló estet adott, majd 1939-ben Zathureczky Endrével is volt szonátaestje ugyanitt. Ezeknek a hangversenyeknek a tiszteletére nevezték el a szálloda nagytermét végül Bartók Teremnek.

A régi katonai kórház. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

A templom és a Malom Hotel. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:

2026. szeptember 25., péntek

A „Kallós 100” emlékkiállítás a Partium Házban

Debrecenben Kallós Zoltán születésének 100. évfordulója alkalmából a Kallós 100 című emlékkiállítás tiszteleg a Partium Házban a legendás néprajzkutató és népzenegyűjtő életműve előtt. Kallós Zoltán kétszeres Kossuth-díjas néprajzkutató, a nemzet művésze, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja a XX. századi magyar folklórkutatás egyik legnagyobb alakja volt. Bartók Béla és Kodály Zoltán szellemi örököseként több mint tizenötezer népzenei gyűjtéssel, valamint páratlan néprajzi hagyatékkal gazdagította a magyar kultúrát. Erdély és Moldva népi hagyományainak megőrzése és továbbadása egész életének küldetésévé vált. A debreceni kiállítás a Magyar Művészeti Akadémia Debreceni Regionális Műhelye, a Kallós Zoltán Alapítvány, a Partium Ház és a Debreceni Tisza István Tudományos Társaság együttműködésében valósul meg. A nagyszabású megnyitó ünnepség 2026. szeptember 29-én 17 órakor kezdődik, s a tárlat megtekinthető október 30-ig hétköznapokon 9 és 17 óra között a Partium Házban, a Piac utca 81. szám alatt.

Kocsis Csaba sajtóreferens tájékoztatása szerint a tárlat 15 nagyméretű tablón mutatja be Kallós Zoltán életútját, tudományos és közösségépítő munkásságát, valamint a Kallós Zoltán Alapítvány ma is élő értékmentő tevékenységét. A látogatók nemcsak egy kivételes életművel ismerkedhetnek meg, hanem betekintést nyerhetnek abba a szellemi örökségbe is, amely generációk számára jelent iránytűt a magyar népi kultúra megőrzésében. A kiállítást Balázs-Bécsi Gyöngyi, a Magyar Művészeti Akadémia Erdélyi Bizottságának társelnöke, az MMA rendes tagja, a Kallós Zoltán Alapítvány elnöke nyitja meg. Köszöntőt mond Kiss János, a Magyar Művészeti Akadémia alelnöke, dr. Puskás István, Debrecen alpolgármestere, valamint Vetró Mihály, a Magyar Művészeti Akadémia Debreceni Regionális Műhelyének elnöke. Kallós Zoltán gyakran idézett gondolata ma is időszerű: „Addig leszünk magyarok, amíg magyarul énekelünk és magyarul táncolunk.” A tablókiállítás arra emlékeztet, hogy a hagyomány nem a múlt emléke, hanem élő örökség, amelyet minden nemzedéknek tovább kell adnia. Ennek a gondolatnak a jegyében Kallós Zoltán eredeti gyűjtéseiből Hercz Vilmos, az MMA népművészeti ösztöndíjasa szerkesztett emlékműsort, amelyben Bárdosi Ildikó népdalénekes, a Debreceni Népi Együttes, a Forgórózsa Táncegyüttes, a Főnix Néptáncegyüttes és a Hortobágy Néptáncegyüttes néptáncosai, Molnár Miklós prímás és a Homály Banda népzenészei szerepelnek.

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

2026. szeptember 24., csütörtök

A debreceni Kistemplom születése

A református Kistemplom. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

Debrecen egyik jelképe a református Kistemplom a Piac utca és a Széchenyi utca sarkán. A jellegzetes bástyaszerű épületet Csonkatemplomként is ismerjük, miután egy vihar megrongálta, majd pedig a „helyreállítók” eltávolították a toronysisakját.

A régi szép idők képeslapjai

A Kistemplom ma is álló falainak megépítéséhez 1719. szeptember 24-én kezdtek hozzá, és 1720 tavaszára már tető alatt volt a templom.

A torony alapjait 1722-ben kezdték lerakni, s 1725-ben húzták fel a két harangot, és helyezték el az óraszerkezetet. Az új torony rézgombját 1726. december 5-én tették fel.

A főutca 1907 előtt, Löfkovits Arthur üzletétől

Ugyanakkor alakították ki a hagymaformájú toronysisakot, amire magasra kinyúló, egy méter átmérőjű, aranyozott rézcsillagot tettek. A templomot az idők során újabb tűzvész, majd földrengés is károsította. Végül is megmaradt a régi épület és a torony, de ezeket új tetővel látták el. A templom külső formáját romantikus stílusúra változtatták meg.

A képet a Déri Múzeum kiállításán repróztuk

A kerítést lebontották, s a templom északi oldalán lévő telekrészt átadták a tanácsnak az utcatorkolat (Széchenyi utca) szélesítésére. Az ezért kapott 780 ezer téglából bazársort építettek a nyugati és déli oldalra azért, hogy azok bevételeiből fedezzék az új templom költségeit.

A Kistemplom már toronysisak nélkül

1907. április 19-én azonban erős szélvihar tépte le a toronysisak bádogjának egy részét. A presbitérium ideiglenes lapos tető építését határozta el, ami Tóth István építész tervei alapján angol mintájú pártakoronaként, csipkés attika falazattal készült el. Ez azóta is megmaradt. 1925-ben ismét majdnem lebontották a Kistemplomot, ám Schulek Frigyes javaslatára a renoválás mellett döntöttek – ennek eredményeként 1928-ban tarthattak újra hálaadó istentisztelet a Kistemplomban.

A mai Kistemplom története képekben elbeszélve

Az alábbi múltidéző galériánk fotóit készítette: Csobaji Előd, Tulok Ferenc, Vass Attila Tamás. A régi másolatokat V. Pákozdi Károly Zoltán, Vekerdi Károly és Vértesi Ferenc töltötték fel a gyűjteményeikből a Facebook-oldalunkra. Reprintek: Csokonai Kiadó, TKK, Uropath.

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Templomtörténeti cikkeink sok fotóval:

2026. szeptember 23., szerda

A Bencsik Sándor utca

Debrecenben utcanév tiszteleg a legendás gitáros–zeneszerző, Bencsik Sándor előtt, aki leginkább a P. Mobil és a P. Box nevű bandákban alkotott nagyot. Utcafotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Az utcatábla. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Bencsik Sándor (1952. szeptember 15. –1987. szeptember 23.) játszott a Sygmában és a P. Mobil elődjének számító Gesarolban is. Az ő nevéhez fűződnek a P. Mobil korai örökzöldjei is, köztük a Kétforintos dal, az Utolsó cigaretta, a Menj tovább! és a Honfoglalás című klasszikusok. A bandának azonban akkor még nem jelenhetett meg nagylemeze. Emiatt 1980-ban szerzőtársával, Cserháti István billentyűssel (1954–2005) kiléptek, és megalakították a P. Boxot. Régi képek: Fortepan

A P. Mobil-kép jobb szélén. Fotó: Gyulai Gaál Krisztián

Bencsik Sándor később a Metal Company, majd a Bill és a Box Company nevű csapatokban is zenélt, mivel Cserháti István 1986-ban Debrecenbe költözött. Aztán Bencsik Sándor külföldre ment, de egy évvel később, 1987 nyarán máig tisztázatlan módon elhunyt egy ausztriai menekülttáborban. Ténylegesen tehát Cserháti István élt és dolgozott a cívisvárosban, ahol a P. Boxot is felélesztette helyi muzsikusokkal. Vajon miért Bencsik Sándor nevét viseli utca? A HVG cikke szerint ennek egy újságíró az „oka”, aki Debrecenben volt egyetemista, és az önkormányzatnál töltötte a közigazgatási joggyakorlatát. Amikor az Úrrétje nevű városrészben végeztek címbejárásokat, neki jutott eszébe, hogy az egyik ottani, új utca lehetne a kedvenc gitárosáé, Bencsik Sándoré. És ez 2001-ben teljesült is.

Bencsik Sándor a P. Boxban. Fotó: Urbán Tamás

Kapcsolódó összeállításaink:

Nyitóképünk teljes méretben. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

2026. szeptember 22., kedd

A Motörhead első debreceni koncertje (1984)

Debrecen egy igazi rocktörténeti ünnepi alkalom részese lehetett 1984. szeptember 22-én. Ekkor ugyanis az angol Motörhead a Debreceni Dózsa stadionjában adott koncertet. A basszusgitáros–énekes Ian „Lemmy” Kilmister (1975–2015) vezette metálbanda az előző napon Budapesten először szerepelt hazánkban, amely nem mellékesen még a szocialista tömb masszív tagja volt...

A Motörhead 2005-ben. Fotó: Wikipedia

A debreceni buli este fél 7-kor kezdődött, és az előzenekar a P. Box volt. A belépőjegy 130 forintba került, és előzetesen a Kölcsey-művközpontban, valamint az Unió Áruházban lehetett venni. Ezt követően a Motörhead csaknem kereken 20 évvel később is koncertezett Debrecenben: 2004. június 19-én a Vekeri Fesztivál nagyszínpadán lépett fel, egy napon a Tankcsapdával.

A plakátot Héty Péter küldte, köszönjük szépen!

Kedves Olvasónk, Balogh Zoltán így idézte fel az 1984-es Motörhead-koncertet: „Akkor még nem volt nagy felhajtás körülöttük, bizonyság rá, hogy a koncert biztoságáért mi, dózsás dzsúdósok feleltünk. Lemmyt sem kísérték tagbaszakadt bodyguardok, ott járkált közöttünk, teljes természetességgel állt be a mellettem lévő piszoárhoz. Persze, nem ez volt a hozzá köthető legnagyobb élményem. Ahogy a számára beállított mikrofonba énekelt, állát magasra tartva, az ég felé, beleégett a retinámba. Meghallgatták az égiek, Isten rámosolygott, a földi rockistenre.”

Szöllősy Gábornak köszönjük szépen a fotót!

Seres László hozzászólása: „Apám munkásai csinálták a színpadot, így az egész család – Apám, Anyám, húgom, én – kapott belépőt, én 13 voltam. A 108-as és a benzinkút közötti átjáróban volt a tömeg - mi legelöl, közvetlenül a kordonnál álltunk. Aztán akkora volt a nyomás hátulról, a Szabadság útja felől, hogy a rendőrök átengedtek minket a kordonon, és leültünk egy közeli padra. A tömeggel szemben rendőrök álltak, rövid pórázon tartott, ugató németjuhászokkal. Ha valaki nagyon kilökődött az első sorból, arra a legközelebbi rendőr kicsit ráengedte a kutyáját. Kicsivel később továbbmehettünk a stadionhoz, ahol a zenekar tagjait láttam hülyéskedni: kergetőztek egymással, grimaszoltak. Majd elkezdődött a koncert, mi a lelátón ültünk, jöttek Vikidálék – csak a Vágtass velem-re és a Soha nem elég-re emlékszem, hogy játszották (ez utóbbi volt akkor a kedvencem tőlük). A szünetben mögöttünk kórusban kiabálták: Lemmy, gyere ki!, Lemmy, gyere ki! Kijöttek... Óriási volt a hangerő... "Ace of spades! Ace of spades!" kántálás is rémlik. Ezek az emlékeim arról a napról.”

Dézsi Csaba András és a banda Héty Péter fotóján

Kapcsolódó összeállításaink:

DBKL

A Zöldfa Vendéglő

Debrecenben a Kassai úti Zöldfa Vendéglő 1957. június 29-én, szombaton este nyílt meg az újjávarázsolt Szabadság fürdővel szemközt. Fotók: © Debreceni Képeslapok / Vass Attila Tamás

A korabeli sajtóhír szerint a kedves, barátságos, családias vendéglőhöz apró kerthelyiség tartozik, valamint két tiszta, vendéghívogató terem, ahol a szórakozni vágyó barátok, családok igen jól érezhetik magukat a szabad estéiken Hogy miért varázsolható ide kellemes hangulat a holdfény és a zöld lugas mellé? Elsősorban azért, mert nagyszerű, kitűnő minőségű és nem utolsó sorban olcsó vacsorát kaphat bárki, aki ide betér. Éppen szombaton este, amikor a vendéglátó-ipari vállalat e kedves kis családi vendéglőjét megnyitották, a környék lakóin kívül sok belvárosi is felkereste e helyet.

A vendégek hat–hétféle étel közül választva megvacsoráztak, s azt még este 10 órakor is jégbe hűtött sörrel leöblíthették. A kisvendéglő vezetői, Fejszés Ferencné és Széll Kálmánné méltán megérdemlik az elismerést, hiszen a saját készítésű halászlének, tejfölös paprikás csirkének és a házias túrós csuszának igen nagy sikere volt – fogalmaz az 1957-es riport. Nem vitás, hogy az árak is nagy elégedettségre találtak, hiszen például a valóban ízletesen és háziasan elkészített nokedlis paprikás csirkéből fél adag 10 forintba került. Vagy amíg a „nagyvendéglőkben” egy bécsi szeletet 16 forintos áron fogyaszthatunk, ugyanazt a mennyiséget (talán még ízletesebb készítéssel is) 9 forint 80 fillérért kaphatjuk meg itt. Nem csoda, ha már a megnyitás napján csaknem másfél ezer látogatója akadt a vendéglőnek, s a pincér egymaga több, mint 150 vacsorát hordott ki. Mellette természetesen felszolgáltak az üzletvezetők is. A tudósítás hangsúlyozza: „nemcsak a vendéglátó-ipari vállalatnak, hanem a városi tanács kereskedelmi osztályának is helyes kezdeményezését üdvözölhetjük akkor, amikor a város területén több helyen ilyen kisvendéglőket nyitott.” A 2026. szeptember 21-i ottjártunkkor szembetűnő volt az is, hogy a vendéglő utáni északra eső több családi házat lebontották, és a helyükön immár egy hangzatos nevű nagy emeletes lakóépület fehérlik:

Kapcsolódó múltidézéseink:

DBKL

2026. szeptember 21., hétfő

A Fekete Bárány

Debrecenben a Köztemető közelében, a Szabadság útja 121. szám alatt működött a Fekete Bárány italbolt. Ez a kocsma látható az 1959-es első fotón, amely kapcsán az jutott eszünkbe, hogy vajon létezik-e még a nevezetes búfelejtő. A ma már Kassai úti műintézmény épületéről örömmel állapítottuk meg, hogy megvan, és itt ma is vendéglátóhely üzemel. A 2026. szeptember 20-i fotója lentebb látható.

Élet a kocsmánál, 1959. (Fortepan / Bauer Sándor)

Egy korábbi posztunkhoz erről a helyről Endrődi Sándor olvasónk azt írta, hogy emlékei szerint az 1960-as évek elején cigányzenekar is játszott itt, míg Tóth János arra emlékeztetett, hogy Sírásónak is hívták a vendéglőt. Szabóné Bárány Ági pedig felidézte: „Itt laktam a harmadikon!!! Sokszor lementem lángosért, mert megkívántam, mikor sütötték. Szerettem itt lakni!!!!” Kurucz Anna úgy fogalmazott, hogy Vidám Sírásónak nevezték az ő idejében, mellette volt, közel a Göcs. Műszak után az emberek oda tértek be legurítani egy-két pohár sört. Emiatt is volt az, hogy a hatvanas években fizetéskor a feleségek a gyárkapu előtt várták a férjeiket.

Nagy János leírta: „A Finommechanikával szemben volt, gyakran megfordultunk ott! Még cigányzene is volt. "Kanmajom" Géza és zenekara muzsikált!” Erre Sándor Péter így válaszolt: „Kanmajom Géza alias Müller Géza.” Ugyanakkor Uzsoki Ferenc felidézte: „Egyszer "kanmajom" ... félig aludva egy húron húzta egyedül, mert már annyi maradt a brácsán. A többiek már ott hagyták.” S végül íme, Csuvarszki Sándorné így fogalmazott: „Ebben a házban laktunk, a háztartási bolt felett a 2. emeleten, a konyhaablakból, mely az udvar felé nyílt, sokszor hallgattuk a kocsma ablakán (mely szintén az udvar felé nyílt) kihallatszó zenét. A házban lakók nem háborogtak. Jó volt ott lakni.”

Nyitóképünk teljes méretben. (Fortepan / Bauer Sándor)

Legutóbbi kereskedelmi-vendéglátói múltidézéseink:

DBKL

Keresés ebben a blogban

2026. szeptember 26., szombat

A Bartók Béla út

2026. szeptember 25., péntek

A „Kallós 100” emlékkiállítás a Partium Házban

2026. szeptember 24., csütörtök

A debreceni Kistemplom születése

2026. szeptember 23., szerda

A Bencsik Sándor utca

2026. szeptember 22., kedd

A Motörhead első debreceni koncertje (1984)

A Zöldfa Vendéglő

2026. szeptember 21., hétfő

A Fekete Bárány