Keresés ebben a blogban

2025. november 26., szerda

Régi idők hófehér telei

A befagyott Békás-tó. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecenben végiggyalogolni a behavazott főutcán, bóklászni a fehér Nagyerdőben, vagy korcsolyázni a befagyott Vekeri-tavon – bizony nagyszerű élmény! Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A parkerdő régi padjai. Fotó: © Debreceni Képeslapok

 A galéria a képre kattintva is megnyitható.

A Vekeri-tó. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Igazi hóesés sajnos alig van az utóbbi években, kiapadtak a város környéki tavak, s a fehér karácsonyok emléke is halovány már.


Pedig például az 1970-es években is még biztosra vehették a gyerekek, hogy Mikulásra lehullik az első hó, és a szeretet ünnepe se lesz szürke, lucskos.


Óvárosi szánkózás: Fotó: © Debreceni Képeslapok

A közkedvelt régi Békás-tavat nem kerítették le, mint az újat, és bárki bármikor csúszkálhatott a jegén. Nagy teleken a kis híd alatt is megfagyott a víz, és ott is elázás nélkül át lehetett bújni.

A Békás-tó. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Még működött a fedett uszoda, és a mellette elterülő (2013-ban megszüntetett) Csónakázó medencéjében is hagytak vizet, hogy lehessen korcsolyázni rajta.

Újvigadó, csónakázó. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Fantasztikus program volt, s akadt olyan bringás is, aki a jégen kerekezett. Utána meg lehetett melegedni egy jó ital mellett az Újvigadó hátsó presszójában is.

Bringás a csónakázón. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Mindez annak ellenére volt lehetséges, hogy a szomszédos Oláh Gáborutcában fizetős műjégpálya működött.

Műjégpálya, 1979. Fotó: Helytörténeti fotótár

A 2013-ban bezártlétesítmény is nagy népszerűségnek örvendett, s páratlan élményt nyújtott akár hóesésben, akár napsütésben ott korizni!

Oláh Gábor utca. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az állatkert szerencsére még megvan, és egyre komfortosabb. Nagyon érdekes kilátogatni oda is, amikor frissen esik kiadós hó. A vidámpark olyankor zárva van, de hátha egyszer tartanak egy extrém napot, s talán le lehet síelni a – kihasználatlan – dombjáról, amin anno a mesés Li2-es repcsi csillogott.

Az óriáskerék. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Visszatérve a korizásra, a nagyerdei pálya helyett a 2013/14-es télen a Nagytemplom előtt lehetett ingyen csúszkálni az ott felállított mobil pályán. Ez se volt egy mindennapi lehetőség, s akkor még a retro korszak emblematikus járművei, a Bengáli villamosok is közlekedtek a Piac utcán.

Belvárosi látkép. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Hó már akkoriban se esett gyakran. Ha viszont mégis havazott, akkor annyira „jól” is sikerült, hogy azt sokan megemlegették – lásd a 2013. március 14/15-i förgeteget.

Jászai utca, 1970. Fotó: Fortepan / Bencze László

A vastag fehér lepel alatt azonban megszépült még a Dobozi-lakótelep jelképe, a víztorony is, valamint a Faraktár utca kultikus búfelejtője, a „Don-kanyar” kocsma! (Hajdanvolt gyönyörű debreceni telek további sok szép régi képen idelátogatva csodálhatók meg.)

Dobozi-lakótelep... Fotó: © Debreceni Képeslapok


A Don-kanyar. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Újkerti lakótelep. Fotó: ÚÁMK, 1986

2025. november 25., kedd

Rejtjelek a Nagytemplom legtetején

Debrecen fő ékességének különlegességei közül most egyet emelünk ki: a nyugati toronyzászlóban – 60 méteres magasságban – olvasható S betűk mibenlétét.


Azt nem nehéz kitalálni, hogy a fénylő csillag alatti csúcsdíszben valószínűleg monogram rejtőzik. Ez így is van, és azt is eláruljuk, hogy a két „S” valójában Simonffy Sámuel (1754–1821) emlékét hirdeti. Ő egy vagyonos posztókereskedőnk volt, aki ügyvédi oklevelet szerzett a Református Kollégiumban, s hosszú a sora azoknak a tisztségeinek, amelyeket viselt a cívisváros érdekében. Azt azonban mindenképpen leírjuk, hogy 21 éven át Debrecen főbírója is volt, és hathatós erkölcsi és anyagi támogatást nyújtott a Kollégium, a Nagytemplom és az Ispotály építéséhez. 

Simonffy emlékei. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Ugyanakkor az eklézsia kurátoraként 1804. január 29-én felhatalmazták a Nagytemplom újjáépítésének vezetésére. Hosszú, kitartó küzdelmet kellett folytatnia ennek során – mígnem a gyülekezeti hely már csak a halála után valósulhatott meg teljesen. A  megyei levéltár leírása szerint hittestvérei az érdemeit azzal ismerték el, hogy a még az életében elkészült nyugati torony gombzászlajában az ő monogramjával (S  S) emelték az égbe, s örökítették meg a nevét. Simonffy Sámuel egyébként a mai Széchenyi utca 10. szám alatti barokk házban lakott, s ez azóta is áll; emlékét tábla is őrzi az 1770 körül emelt falakon. Érdemes felpillantani a Nagytemplom keleti tornyára is! Annak a zászlójában a templomépítés teljes befejezésének éve olvasható: 1827.

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2025. november 24., hétfő

Bravúros nyomozás volt: 6 nap alatt meglett a trió, mely robbantással fenyegette a Centrum Áruházat

Debrecent és az országot 1983 végén egy itthon nem mindennapi bűnügy tartotta izgalomban. A debreceni Centrum Áruház igazgatónője ugyanis november 24-én a napi postájában egy levelet talált. Ebben egy bizonyos „Hold csoport” arra szólította fel, hogy az áruház biztonsága érdekében 500 ezer forintot gyűjtsön össze, és egy később megjelölt helyen adja át a levél íróinak. Hasonlóképpen kasszírozzon be ugyanennyi pénzt az Unió, a Debrecen és a Délibáb Áruháztól ugyanerre a célra, mert különben robbantás lesz az áruházban. A Letraset-technikával készült levél a rendőrségre került.

Itt volt a Centrum Áruház. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Napló cikkéből az is kiderül, hogy december 2-án újabb levelet kapott az igazgatónő a „Hold csoporttól”. A feladó megismételte, hogy minden ellenakciónak komoly következményei lesznek, így ne is gondoljanak rá. A pénz átadásának határidejét december 16-ban szabták meg, később közlendő módon és helyen. Tudatták azt is, hogy december 5-én 10 órakor legyen valaki a telefonnál. Ezen a napon a rendőrség elrendelte a nyomozást ismeretlen tettesek ellen zsarolás bűntettének alapos gyanúja miatt. S mindenki várta a levélben megadott telefonhívást, amelyről feltételezték, hogy valamelyik telefonfülkéből történhet. 10 órakor némán figyelték a telefonkagylót a Centrum irodájában, de a némaságot nem törte meg telefoncsörgés.
Végül 11 óra körül csörgött a telefon, s a következő párbeszéd zajlott le: „– Megkapták? – Igen. – Még van két hetük. Ha nem fizetnek, tűzijáték lesz. A beszélgetést itt a hívó fél megszakította, de ennyi is elég volt, hogy kiderüljön: a hívás a megyei tanács épületéből érkezett. Néhány perccel a hívás után hatalmas munka kezdődött. Igazoltatták a megyei tanács épületéből távozó embereket. Tekintélyes névsor gyűlt össze, s a nyomozók megkezdték keresni a tűt a szénaboglyában. Mint később kiderült, az első- és a másodrendű vádlott december 5-én egy utcai telefonfülkéből akart telefonálni a Centrumba. A fülkében azonban nem kaptak vonalat, emiatt elhatározták, hogy a megyei tanácson dolgozó ismerősüktől telefonálnak. Így kerültek fel ketten a gyanúsíthatók névsorára.
Egyikük lakásán a házkutatáson lefoglaltak egy Letraset-betűrendszert, ugyanolyan borítékokat, amilyenben a második levelet elküldték, s ugyanolyan papírt is, amire a második levélben írtak. Társát is hamarosan elfogták egy ismerőse lakásán. A rendőrség az összesen három feltételezett elkövetőt 1983. december 11-én éjjel előzetes letartóztatásba helyezte, s december 20-ig mindhárman beismerő vallomást tettek. A Napló végül már arról tudósított, hogy a három férfi ellen az első fokon eljáró Hajdú-Bihar Megyei Bíróság 1984. március 14-én hozott ítéletet. Az elsőrendű és a másodrendű vádlottakat bűnösnek találta súlyos fenyegetéssel elkövetett zsarolás bűntettének kísérletében mint társtettest, s ezért 3 év, 6 hónap, illetve 3 év, míg a harmadrendű vádlottnak – akit az említett vádpontban mint bűnsegédet találtak bűnösnek – 2 év, 2 hónap börtönben letöltendő szabadságvesztést szabott ki. A vádlottak és védőik az ítélet enyhítése érdekében fellebbeztek. Emiatt a Legfelsőbb Bíróság 1984. november 4-én hirdetett jogerős ítélet: az első- és a másodrendű vádlottak esetében az első fokon kiszabott ítéletet helybenhagyta, míg a harmadrendű vádlott esetében kiszabott büntetést 1 év 6 hónapra enyhítette. Végül cikkajánlatunk: A nagy cigarettalopás a Debreceni Dohánygyárban.

A hajdani Centrum képeit Laczkó Gyulának köszönjük

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2025. november 23., vasárnap

Az Egyetem sugárút

Debrecen egyik legimpozánsabb és leghosszabb útszakasza az Egyetem sugárút. Eredetileg, 1927-től 1945-ig Horthy Miklós sugárút volt, 1945-től 1960-ig Somogyi–Bacsó út, majd a rendszerváltásig a Tanácsköztársaság útja nevet viselte. Több városrészünknek a határoló utcája, például a Péterfiáé és a Libakerté is. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A Füredi út felől, 2025. VI. 20. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A sugárút a Honvéd utcától tart az Egyetem térig, s az eredeti tervek szerint a Déri Múzeumot kötötte volna össze az egyetemmel, illetve az egyetemi templommal. Itt állt korábban a 3-as gyalogezred katonaszobra, később a Proletár szobor, s ezek közelében működött az Egyetem kávéház, aminek a helyén már egy nagy társasház magasodik. Új épület „nőtt” az egykori Móricz-kollégium helyére is, mellette viszont még áll a zeneművészeti főiskola (ma már egyetemi kari) toronyháza. Végül szomorúan tesszük közzé azt is, hogy az Egyetem téren e cikk megjelenéséig, 2025. június 20-ig még nem helyezték üzembe a szökőkutat...

A sugárút 1934-ben. Fotó: Déri Múzeum / Sőregi János

Kapcsolódó összeállításaink:

Az Egyetem tér. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!


Az 1941 utáni lapot Kárász-Marsa Anikónak köszönjük!

A Petőfi tér születése

Petőfi tér és Vörös Hadsereg útja, 1979. Fotó: Csobaji Előd

A debreceni Nagyállomás és a Holló János utca között fekvő, mára részben átépített terület nem létezne, ha 1944-ben nem érik súlyos bombatámadások a cívisvárost. Íme a lebontott zsinagóga helyére épített szalagház 1969-ben (Fotó: Vencsellei István / MSZMP HBM-i és Db.-i pártbizottságai):


A ma ismert vasúti épületegyüttes elődje a Pfaff Ferenc által tervezett, 1902-ben átadott palota volt. Több gyönyörű felvétel maradt fenn róla és a mediterrán jellegű parkjáról (aminek eredetileg, 1863-tól 1927-ig Népkert volt a neve), de itt most Tanka Gábor különleges hangulatú fotóját mutatjuk be.
(Reprint: Uropath.)


Következő, 1936-os képünkön Vojth Simon búfelejtőjének portálján ámuldozhatunk:

Fotó: Fortepan / Fóris Gábor, Vastagh Miklós

Készült olyan kiadvány is, ami az állomás tetejéről láttatja a Népkerten túli Debrecent. A távolban az IstvánGőzmalom, a Nagytemplom, a még toronysisakos Kistemplom, a nagy zsinagóga és a Szent Anna Székesegyház sorakozik a horizonton. (Reprint: Uropath.)


A mai Petőfi tér helyén húzódott a régi Hunyadi, Deák Ferenc és Várad utca is. A zsinagógán kívül ott pompázott a törvényszéki palota és a Royal Szálló isA Petőfi-szobor avatása ilyen volt 1948. augusztus 21-én:

Fotó: Déri Múzeum / Benkő László

Ezek eltűntek a föld színéről (csodával határos módon a kamarapalota és a szemközti kollégium megmaradt), és a város akkori vezetői új arculat kialakítását határozták el. Az alábbi képet a tervező Mikolás Tibor életmű-kiállításán repróztuk a Méliusz Központban.


A romok eltakarítása után itt állították fel például (1948-ban) Medgyessy Ferenc Petőfi-szobrát, amit a Bem téri Országzászló egyik szobrából öntöttek. (Kiadó: Képzőművészeti Alap.)


A szobor mellett, mögött egyre inkább a sokemeletes lakóházak vették át a terepet. A mű jobbján lévő épületre később egy újabb szintet is húztak, hogy egyforma legyen a szomszédos objektummal. Jól megoldották, ma már senki se gondolná, hogy így történt. Fotó: Horváth Zoltán


Az új lakóházak tervezésében Sajó István, valamint Mikolás Tibor is szerepet kapott. A főhelyen létesített parkot szépen beültették, s padok és szökőkút is szolgálták az arra járókat. A következő képet szintén a tervező Mikolás Tibor életmű-kiállításán repróztuk a Méliusz Központban.


Ott magasodott az emlékezetes repülőszobor is, aminek a rendszerváltáskor veszett nyoma. A képen az állomás sarka előtt egy kis ház van, talán pont abban lakott Petőfi Sándor. Fotó: Horváth Zoltán


Az 1961-ben átadott állomásépület és a környéke szintén megihlette a fotósokat. Készültek fekete-fehér esti képek is, itt most egy ilyet is mutatok. A jelenetet kis zászlók is színesítik, bizonyára éppen ünnep volt. Az 1966-ban postázott lap bélyeggel együtt 1 Ft 40 fillérbe került. (Kiadó: Képzőművészeti Alap.)


Ezen az üdvözlőkártyán az üde parkot láthatjuk. Elkészült a zöld szalagház, aminek az is érdekessége, hogy legfelül kétszintesek a lakásai. Mellette viszont, a Holló János utcában még nyoma sincs a mai betonmonstrumnak. Fotó: Balassa


1973-ban megépült a 24 emeletes toronyház is, amiben kisvárosnyi ember elfér, hiszen 204 lakás kapott helyet benne. Ebben is kétszintesek a tető alatti lakások, és pazar a kilátás!
(Fotó: Képzőművészeti Kiadó.)


S íme két képeslap megint csak a retro korszakból. Ezeket azért teszem ide, mert jól illusztrálják a házak eredeti színezéseit.

A szökőkút és a repcsiszobor. Fotó: Képzőművészeti Kiadó

Másrészt együtt látható a lebontott szökőkút és az eltávolított repülőgép-emlékmű. Vajon hol lehet a szobor? Aki tudja, kérjük, jelezze!

Az épületsor eredeti színei. Fotó: Horváth / Képzőművészeti Alap

Az alábbi közelmúltbeli és friss felvételeket követően végül egy döbbenetes montázst is bemutatunk, mely az 1944-es szőnyegbombázások kárait illusztrálja. Reprint: Uropath.

A Petőfi tér a Nagyállomás előtt. Fotó: Major Béla, 1996

(Az itt megosztott képeslapokat se a netről szedtük össze másoktól, hanem a valódi kiadványok alkotta gyűjteményünk részei. Ne lopj te se!)

A Petőfi tér napjainkban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!


2025. november 22., szombat

Ady Endre és Debrecen

Debrecenben sokat időzött anno Ady Endre, a későbbi neves költő (1877. november 22.  1919. január 27.). Eredetileg jogásznak tanult itt, és a futballcsapatnak is tagja volt. Majd átpártolt az újságíráshoz, és a Debreczeni Reggeli Újság mellett a DebrecenNagyváradi Értesítőnek is dogozott.

A Reggeli Újságnál. Fotó: Kiss Ferenc

Az első verseskötete is Debrecenben jelent meg, s kedvenc helyei közé tartozott az Angol Királynő Szálló is. Az azzal szemközti Csokonai Színházban még össze is veszett Geréby Pállal, mivel kapatosan az ő helyére ült le, s a kakaskodásnak az lett a vége, hogy kardpárbajt vívtak egymás ellen. Mindketten megsebesültek (állítólag Geréby saját magát vágta meg), s az ügy kitudódott, így a váci börtönben kellett letölteniük 5, illetve 8 napnyi büntetést...

Ady Endre szobra. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecenben kezdett levelezni azzal a „Kíváncsi Illiként” szereplő, titkos rajongójával, aki  a hosszú és bensőséges levelezésük ellenére – sohase fedte fel a kilétét még a költőnek se. Amikor pedig ezt a nyilvánosság számára megtette, nem sokkal később elhunyt.

Ady és Illi. Reprók: © Debreceni Képeslapok

A cívisvárosban Adynak park és iskola is viseli a nevét, s a legújabb szobrát (Győrfi Ádám művét) 2016-ban  a Csokonai Színház mögött állították föl.

A Mester utca 4. Képforrás: Db. kincsei, TKK

A hihetetlenül népszerűvé lett Ady Endre 1919. január 27-én hunyt el Budapesten. Ha érdekel, hogy milyen lett volna, ha találkozik Szabó Magdával, akkor látogass erre a fotós cikkünkre!

1998-ban történt...


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Mester utca 4. anno és ma