Keresés ebben a blogban

2026. szeptember 20., vasárnap

Az Ybl

A Debreceni Egyetem Műszaki Karának jogelődje, a Felsőfokú Építészeti Technikum 1965-ben kezdte meg a működését a mai Ótemető utcai épületegyüttesben. A most megosztott felvételeinket az éppen zajló átépítések és korszerűsítések idején készítettük. Fotók: © Debreceni Képeslapok / Vass Attila Tamás

A főhomlokzat. Fotó: © Debreceni Képeslapok

1972-ben az intézmény főiskolai rangot kapott, és a budapesti Ybl Miklós Műszaki Főiskola részeként építész- és építőgépész képzést folytatott. A kar a honlapja szerint 1992-ben a Debreceni Universitas részeként működött, majd a Kossuth Lajos Tudományegyetem Műszaki Főiskolai Kara lett, a 2000-es integráció révén pedig a Debreceni Egyetem Műszaki Főiskolai Karaként tevékenykedett.

A bölcsiből lett új szárny. Fotó: © Debreceni Képeslapok

2021-ben egy bővítés mintegy 4500 négyzetméterrel növelte az alapterületet, 2026-ban a B épület teljes megújulása zajlott le, e cikk megjelenésekor pedig az Ótemető utcai elméleti tömb rekonstrukciója tartott éppen (lásd az utolsó fotón). 2025-ben a Debreceni Egyetem Tudományos, Technológiai és Innovációs Parkjában járműlabort és gyakorló aszfalt tesztpályát is átadtak. A Borsos József nevét viselő, 1966-ban megnyitott kollégium 270 férőhelyes, a szobák háromszemélyesek. Az intézmény Ótemető utcai központi homlokzatát Z. Gács György  mozaikja díszíti, melynek címe: Építők. A park érdekes alternatív nevezetessége az „UV-király” emlékműve, a főkapun belépve pedig Mattioni Eszter  beköltöztetett, különleges lávakő-kompozíciója is megcsodálható.

Az elméleti tömb. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:

A kollégium. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Átépítés közben. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A MÁV Debreceni Járműjavító Üzem

Az első munkásgárda (részlet).

Debrecen egyik hagyományos ipari övezete a Műhelytelep, ami az itteni vagongyárról és járműjavítóról kapta a nevét. Az üzemben 1898. szeptember 20-án kezdődött meg a termelés 264 munkással. „A MÁV Debreceni Járműjavító Üzem története 1898–1973” című, 1976-os album szerint (melyből a most megosztott képek is származnak) a város a Vámospércsi és a Diószegi út közötti 70 holdas területet adta át a MÁV-nak kártalanítás nélkül. A műhelyépületek, víztorony, anyagfészer, raktárak, tűzoltószertár, étterem, kocsmároslakás stb. terve 1894-ben készült el, majd a következő két évben például a mozdonyszerelő, gép- és kazánház, tűzi- és rugókovácsműhely tervei is.

Az Április 4. (Faraktár) úti kapu 1973-ban

Az építkezés 1895-ben kezdődött. Elsőként a kazánkovácsműhely és a mozdonyszerelde alapjait rakták le, s hozzáfogtak az étkezde és műhelyfőnöki szolgálati lakás építéséhez is. A következő esztendőben a többi műhely, a gépház és a víztorony is elkészült, ugyanakkor kiépítették a telep 18 kilométer hosszú vágányhálózatát.

Specialitás: négytengelyes tartálykocsi

Az üzem vízhálózatát saját kutakból látták el, a vizet négy artézi kút gyűjtötte egy aknába, s onnan szivattyúzták a 20 méter magas víztoronyba. Az üzem összesen 4,66 millió koronába került, s a munkákat Balogh MihályTóth István és Berger debreceni építési vállalkozók végezték.

A kocsiosztály 20 méteres tolólapja

Ezzel kapcsolatban azt is felidézzük, hogy a város a munkáslakótelep kialakítása érdekében több mint 18 holdat adott át a vállalatnak az üzem és a Vámospércsi út közötti területen. Az első 80 lakást 1904-ben adták át, míg például az iskola 1907-ben készült el, s az új tanévtől 128 gyerek tanulhatott itt. Az üzemről legutóbb 2023-ban írtunk, amikor itt újítottak fel nyugati áramvonalas vasúti kocsikat.

Az egyik kovácsüzem anno

Nyitóképünk teljes méretben

Az egykori óvoda


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. szeptember 19., szombat

A Vénkerti Általános Iskola

Debrecen egykori legnagyobb lakónegyedének, a Vénkerti lakótelepnek a központjában épült fel a város akkori legnagyobb, legimpozánsabb (18 300 négyzetméter alapterületű) alsófokú oktatási intézménye, a Vénkerti Általános Iskola 63,5 millió forintért. Akkor Ternyei András volt az igazgató.

Fotók: HB Napló

A HB Napló korabeli cikke szerint a Gere Mihály (Debreceni Tervező Vállalat) által tervezett létesítményegyüttest a HÁÉV 1973-ban kezdte építeni. Az iskola 16 tantermes első részét 1975. december 22-én adták át, majd 1976. augusztus 30-án megtörtént az épület újabb 8 tantermes blokkjának a műszaki átadása. A tanítás 1976 januárjában kezdődött meg az általános iskola első részében. Utána viszont, szeptember 1-től a Bethlen-szakközépiskola épületének műszaki problémái miatt három oktatási intézménynek adott otthont: a vénkerti iskolának, a Bethlennek és a dolgozók szakközépiskolájának. Emiatt 1976 szeptemberében több mint 2500-an tanultak az új iskolában. Ime a suli főkapuja 2026. szeptember 19-én:

A főhomlokzat az 50. évfordulón. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az épületegyüttesben hatalmas díszudvart (zsibongót), valamint három, 8–8 tantermes központi oktatási blokkot is kialakítottak. Az egyes részeket folyosók kapcsolják össze, s a tantermek mellett megtalálhatók a különféle előadótermek, szertárak, előkészítők is. Az egyik szárnyban van az uszoda és a tornaterem, és itt hozták létre a tanműhelyeket is, a másik szárnyon pedig a konyhát, éttermet és a napközis helyiségeket képezték ki. Az épület egyemeletes, teljes egészében előregyártott elemekből, vasbeton pillérvázas szerkezetekből készült. A cikk szerint a 24X36 méteres tornateremben egyszerre két osztálynak van testnevelési órája, az úszómedence (tanmedence) pedig 10-szer 20 méteres. Az épületet tágas iskolaudvar övezi, egyik része parkosított, a másik sportudvar lesz, a fennmaradó rész pedig „zsibongó”. Az iskola mellett járda húzódik, ennek köszönhetően a lakótelepi gyerekek nagy részének nem kell az utcán, a járművek forgatagára ügyelnie, s a lakóházaktól egyedül is el tudnak menni az iskolába. Mindezeken kívül tetőteraszok, ezeradagos saját konyha, játékszobák, úttörőszoba, könyvtár is szolgálta a tanulókat, sőt délutánonként még a Simonffy-zeneiskola számára is rendelkezésre bocsátottak tantermeket.

Fotók: HB Napló

Kapcsolódó összeállításaink:



Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. szeptember 17., csütörtök

A Kossuth-egyetem kémiai tömbje

Debrecenben a Kossuth Lajos Tudományegyetem új létesítményét, a Kémia Intézet épületegyüttesét ma 55 esztendeje, 1969. szeptember 17-én adták át. A neobarokk főépület mögé felhúzott modern stílusú tömböket Mikolás Tibor tervezte, s ma is megosztják a közvéleményt.

A főépület felől, 1975-ben. Fotó: Fortepan / Ladinek Viktor

Összeállításunk első fotóját Vencsellei István készítette, és az Új Debrecen született című albumban jelent meg. Íme az építés:

A fotót Kedves Olvasónknak, Szabó Tibornak köszönjük!
 
Itt ma többek között az Alkalmazott Kémiai Tanszék, a Fizikai Kémiai Tanszék, a Szerves Kémiai Tanszék, valamint a Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék működik. További külső-belső képek az oktatási intézményről ebben az összeállításunkban láthatók.
 
A látvány a főépületből. Fotó: Pathó Sándor



Nyitóképünk teljes méretben

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy 
amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. szeptember 16., szerda

A repülővel lezuhant fotóművész legszebb debreceni képei

Debrecen egyik legszebb arcát megörökítő felvételével tisztelgünk a cívisváros és hazánk kiváló képeslapfotósa, Bakonyi Béla előtt, aki 1971. szeptember 16-án vesztette életét a Kijev mellett bekövetkezett repülőgép-szerencsétlenségben.

A belváros panorámája. Fotó: Bakonyi Béla, 1964

Bakonyi Béla (született: Ujszász, 1925. november 15.) fenti lélegzetelállító belvárosi fotója 1964-es, a következő két képeslapon pedig 1960-as jelenet pompázik az öt évvel később felszámolt főtéri oázissal.

A főtéri Zsolnay-szökőkút. Fotó: Bakonyi Béla, 1960

Az alábbi Bakonyi Béla-üdvözlőkártyákon az Aranybika Szálló játssza a főszerepet 1961 és 1964-ből, de az 5-ös villamos és az utazóközönség is szerepel rajtuk.

Hotel Aranybika, 1961. Fotó: Bakonyi Béla

A Kossuth-szobor 1964-ben. Fotó: Bakonyi Béla

Bakonyi Béla a látogatásain természetesen a Nagyerdőt se hagyta ki. Íme onnan is egy csokor! Ezekben visszatér  a csodálatos strand, valamint a még medenceszobrok nélküli Egyetem tér is.

A Nagyerdei Strand. Fotó: Bakonyi Béla, 1966

Az Egyetem tér 1964-ben. Fotó: Bakonyi Béla

Két híres szálloda (a Téesz- és a Kohászüdülő), valamint egy kollégium is bekerült a válogatásba:

A téeszüdülő. Fotó: Bakonyi Béla, 1967

A Kohászüdülő 1970-ben. Fotó: Bakonyi Béla

Az agrártudományi kollégiuma 1966-ban. Fotó: Bakonyi Béla, 1967

Kapcsolódó múltidézéseink:

Pihenés a Nagytemplomnál. Fotó: Bakonyi Béla, 1967


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. szeptember 15., kedd

Cukrászda a Nagyerdő kapujában: a régi Pálma

Debrecen kedvelt vendéglője volt a Pálma Cukrászda a Simonyi út és a Nagyerdei körút sarkán. A hely ma is létezik és népszerű, ám már más névvel és tartalommal üzemel.


A debreceni Sétakert című könyv így ír róla: 1910-ben Ungár Jenő, az Általános Forgalmi Bank Rt. vezérigazgatójának tulajdonában volt a sarki telek. Az ingatlan 1943-ban Tóth László (1895–?) cukrász tulajdonába került. A szomszéddal, dr. Fényes Jenővel egyeztetve feltöltette a területet, és még abban az évben megkérte az engedélyt a cukrászda felépítésére. Tóth László cégét 1947-ben jegyezték be, azaz ettől az időtől fogadta a vendégeket a cukrászda. (Forrás: itt.)

2023. augusztus 11-i fotó© Debreceni Képeslapok

Tóth néven azonban nem sokáig működhetett a vendéglátóhely, hiszen például a cikk végén látható 1951-es fotón is már a megyei vendéglátó vállalat létesítményeként szerepel. (Ráadásul, a kép tanúsága szerint, akkor Gorkij fasor volt a Simonyi út neve.) Az alábbi képen a Tóth Cukrászda látható a megnyitása évében.

1947-es fotó: Ismeretlen Szerző

Kutatásunk szerint Pálma néven a Néplap 1954 júniusi számai említik először a presszó-cukrászdát, s ez a név és rajz aztán fel is került az espresso főhomlokzatára – lásd az alábbi archív felvételen is. Az idők során a Pálmában táncos esteket is rendeztek, az épületet pedig némileg átalakították, nem látni már az oszlopos kőkerítést, és nagyobb teraszt emeltek mellé. A legutóbbi megújulásáról itt írtunk friss képekkel, az egykoron melletti lévő kis ház történetét pedig ebben a cikkünkben mutattuk be.

A Pálma belül. Fotó: Fortepan / Bauer Sándor, 1959


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

1961-es fotó: Forteapan / dr. Somlói Miklós

A csupazöld Debrecen 1964-ben, 10 szép retro képen


Debrecen ma már tovatűnt arcairól 1964-ben is csodás képeslapokat jelentetett meg a Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata. Az akkori produkciók között van az a csupán 10 forintba került leporelló is, ami kilenc mini képeslapot tartalmaz a cívisváros nevezetességeiről.

Csodapark és sarki torony. Fotó: Fényes, 1962

E csomagból válogatva, elsőként a Vörös Hadsereg útján található városházában, az előtte elterülő kis franciakertben és persze a szekundabarlangban gyönyörködhetünk. A következő üdvözlőkártyán a püspöki palota, valamint a Zsolnay-szökőkút mellett a Nagytemplom pompázik. A fotókat a repülőgép-balesetben elhunyt Bakonyi Béla készítette.


Bakonyi Béla jegyzi az alábbi páratlanul szép panorámafelvételt is, amelyen a Kistemplomon kívül az Aranybika Hotel, továbbá az 1973-ban lerobbantott épületek sorakoznak.


Bakonyi Béla a Nagytemplom felől is lefotózta a főteret, mégpedig a Kossuth-szoborra fókuszálva.


A Déri Múzeum és díszpark 1964-es látképét Horváth Zoltánnak köszönhetjük:


Horváth Zoltán örökítette meg az akkori Petőfi teret is.


Nyitóképünket teljes méretben is közreadjuk a tanácsháza és a csupazöld főutca idillikus jelenetével, majd pedig átruccanunk a Nagyerdőbe, ahol a Kossuth Lajos Tudományegyetem palotájában gyönyörködhetünk Fényes Tamás felvételével.

Nyitóképünk teljes méretben

Íme a tudományok palotája még medenceszobrok és a kémiai tömb nélkül:


Összeállításunk végén Hortobágyra látogatunk, ahol a csárda, valamint egy paripáit vigyázó délceg csikós ejt ámulatba. A gémeskutas kép fotósa – nomen est omen – Pászthory Lóránt.

A Hortobágyi Csárda 1964-ben. Fotó: Horváth Zoltán


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Élet a pusztán. Fotó: Pászthory Lóránt