Keresés ebben a blogban

2025. december 7., vasárnap

Volt egyszer egy Víg Mozi


Debrecen hajdani filmszínházainak egyik patinás intézménye, a Víg Mozi a Piac, Bajcsy, Pásti és Hatvan utca által határolt tömbbelsőben működött. Létezett egy elődje is, mégpedig a mai Bajcsy utcai bérházban, ahol később nyomda üzemelt. Ez volt a részvénytársasági Arany Bika mozgószínház, ami 1913. december 7-én nyílt meg.

A nézőtér 1963-ban. Fotó: Déri Múzeum / Faragó László

A Víg Mozi ma ismert helyisége pedig eredetileg színháznak épült – tudható meg Béber László 1969-ben megjelent írásából (lásd a cikk végén).  Az emeleti páholyaival nagyjából annyi ülőhelye volt, mint az Apollónak (ami a földszinten 432 ülőhellyel, az emeleten 162 páholyüléssel rendelkezett). A mozit Ollinger Ferenc igazgatta.

A Bajcsy felőli mozikapu. Fotó: Helytörténeti Fotótár, 1972

„Aztán kitört a mindent elsöprő világháború, s lezárult á debreceni mozik első korszaka. A nyári Uranusba katonákat szállásoltak be, a Bika-moziból katonaotthon lett” – elevenítette fel az írás. Azt már mi tesszük hozzá, hogy a Bartók Terem alatti Víg Mozit az ezredfordulón nem sokkal azután zárták be, amikor éppen felújították, korszerűsítették.

A Bajcsy felől anno. Fotó: © Masits István
 
A mozi helyisége az utóbbi évtizedekben kamaraszínházként funkcionált, a Csapó utcai Csokonai Fórum nevű teátrum 2023-as átadása óta pedig már nincs itt előadás. Az Aranybika a Mathias Corvinus Collegium tulajdonába került, ám mivel ez a szervezet azt tervezi, hogy felújítja és átépíti a patinás épületegyüttest, az is remélhető, hogy talán újra élet tölti meg a pusztulva is gyönyörű kultúrpalotát.

Plakát 1973-ból. Repró: Méliusz-fotótár

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!


A Bajcsy felőli kapu. Fotó: © Masits István

2025. december 6., szombat

Varga István kézilabdázó, a Debreceni Dózsa világválogatott átlövője

A Debreceni Dózsa és több más hazai és külföldi sportklub kézilabdacsapatának néhai nagyszerű játékosa, Varga István 1943. szeptember 7-én látta meg a napvilágot Abonyban, és 2014. december 6-án hunyt el Debrecenben.


Szülővárosában 2024. szeptember 6-án rendeztek gyönyörű emlékünnepséget a kiváló sportoló mostani születésnapja alkalmából, tavalyelőtt ilyenkor pedig, a 80. évfordulón egyebek mellett a nevét viselő abonyi sportcsarnok előtt leleplezték az őt ábrázoló szép szobrotAz abonyi ünnepségen a fantasztikus teljesítményeket elérő sportember  életútjának méltatásában elhangzott:

Varga István a szülővárosában, Abonyban kezdett kézilabdázni, majd a katonai szolgálata teljesítése után, 1965-ben a Budapesti Honvéd játékosa lett. Négyszer nyert bajnoki címet a csapattal, amellyel a Bajnokcsapatok Európa Kupájában a döntőbe is bejutottak az 1965–1966-os kiírásban. Pályafutásának legsikeresebb éveit a Debreceni Dózsában töltötte. 1972 és 1979 között hatszor lett a magyar bajnokság gólkirálya, 1975-ben az év férfi kézilabdázójának választották. 1982-ben külföldre szerződött, s végül 1988-ban fejezte be az aktív pályafutását. Dolgozott kisebb német csapatok mellett, 1992-ben pedig hazatért Debrecenbe, de később edzősködött Kiskőrösön is. A magyar válogatottban 126-szor lépett pályára, és sok világversenyen mutathatta meg a képességeit. 1972-ben tagja volt a müncheni olimpián nyolcadik helyezést elért csapatnak, amelyben hat mérkőzésen 32 alkalommal volt eredményes. Négy évvel később, a montreali olimpián a magyarok a hatodik helyen zártak, Varga öt mérkőzésen huszonegy alkalommal volt eredményes. A pályafutása alatt két világbajnokságon vett részt, 1967-ben és 1970-ben is a 8. helyen végzett a magyar csapattal. Korosztályának nemzetközi szinten is az egyik legkiemelkedőbb játékosaként Európa-válogatott és világválogatott is volt. A magyar nemzeti csapatban 882 gólt jegyzett, s a hazai bajnokságban olyan rekordot ért el, melyet talán soha nem tudnak megdönteni: az idény 26 meccsén 294 gólt szerzett. Karrierje végén, légiósként elkápráztatta még a német publikumot is, és dolgozott a Nemzetközi Kézilabda Szövetség ellenőreként is. Itthon Göncz Árpád államelnöktől átvehette a Magyar Köztársaság Tisztikeresztje kitüntetést, Debrecen városa pedig Hajós Alfréd-díjjal értékelte a csodálatos pályafutását. Olyan nagyszerű játékos volt, aki példaként szolgálhat nemcsak a mai és a jövő generáció kézilabdázói előtt, hanem minden sportembernek.

Varga István csapata, a Debreceni Dózsa az ő hathatós közreműködésével is 1975-ben lett a bajnokság győztese, majd pedig 1979-ben a Magyar Kupát is elhódította a cívisvárosi gárda. 



Varga István a civil életben a lakóhelye környezeti állapotára is igényes volt. Így ennek eredményeként az ő fellépésének is köszönhető például, hogy a lakossági aláírásgyűjtés nyomán nem vágták ki a Fényes udvari kiserdőt. Emlékét nem feledjük, nyugodjék békében!

A bajnokcsapat. Repró: © Debreceni Képeslapok

További sportos cikkeink a cívisvárosból:
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2025. december 5., péntek

A még sorompós vasúti átjáró az Április 4. útján


A debreceni mai Faraktár utca 1970-es évek végi életéről osztották meg muzeális képek másolatait közösségünkkel Kedves Olvasóink. Tibør Tibi az alábbi képet mellékelte az akkor még Április 4. útja és a Hajnal utca nevű helyek kereszteződéséről, ahol éppen farmotoros Ikarusok és egy ZIL teherautó látható a még működő Don-kanyar becenevű kocsmánál. Szemből derecskei busz jön, a ZIL-en pedig azt is meg lehet figyelni, hogy a platóján álló embereket szállít.

A képet Tibør Tibinek köszönjük

A következő képmásolatot Nagy Zoltán csatolta a hozzászólásához. Ezen a felvételen az Április 4. útja és a sorompós vasúti átjáró szerepel, szintén a felüljáró 1978-as építése előtt. A kép készítése helyén egy olyan sokszögletű kis trafik is működött, mint amilyen a Szoboszlói úti dohányáruda volt. Az utóbbit 2014-ben lebontották, ám szerencsére a Faraktár utcai még megvan a Sándor-villa udvarán.

A képet Nagy Zoltánnak köszönjük

A Faraktár utcai régi fatelepen évek óta áll egy csuklós Ikarus (korábban egy kék is volt vele). Ez és a híd szerepel a következő képeken, Kedves Olvasóinkat pedig arra buzdítjuk, hogy régi és friss fotóikat, témajavaslataikat küldjék el nekünk a dkepeslapok@gmail.com címre közzététel céljából!

A bolt mellett pihen. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:
A híd a lakóháznál. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2025. december 4., csütörtök

A debreceni belváros tovatűnt arcai 1967-ben

Bengáli a Hajdúsági Áruháznál. Fotó: Fortepan / Schermann Ákos.

Debrecen belvárosának 1967-es életét idézik meg a Fortepan cívisvárosi kollekciója által megosztott képek, amelyeket Schermann Ákos készített. Ezekből válogatva, az első fotón Bengáli villamost, a Kistemplomot, valamint az akkor még Hajdúsági Áruház nevű Centrum Áruházat láthatjuk a főutcán, ami a Vörös Hadsereg útja nevet viselte. A következő felvételen a Nagytemplom mellett Kossuth Lajos szobra és a megyei könyvtár épülete is életre kel az egykori „halálkanyarnál”.

A Vörös Hadsereg útja. Fotó: Fortepan / Schermann Ákos

A harmadik képen a Déri Múzeumba látogatunk, ahol 1967-ben még csak az „Ecce Homo!” című festménye volt kiállítva Munkácsy Mihálynak. A Krisztus-trilógia története ebben a cikkünkben ismerhető meg az alkotások reprodukcióival. 

Az Ecce Homo!. Fotó: Fortepan / Schermann Ákos

Schermann Ákos utolsó fotóján a belvárosból az Egyetem térre ruccanhatunk ki, ahol akkor még Kossuth Lajos Tudományegyetem volt az oktatási intézmény neve. Felfedezhető az is, hogy abban az időben nem volt toronyórája az egyetemi templomnak. Kedves Olvasóinkat egyúttal arra kértük, hogy aki tudja, hogy mik voltak a fenti képeken látható fehér oszlopok a villamosmegállók peronjain, az jelezze nekünk. A válasz hamar meg is érkezett Préz Lipót, valamint Horváth Sándor jóvoltából: Kivilágítható forgalmi terelőoszlopok voltak a villamos-járdaszigetek végénél a kikerülési irányt mutató nyíllal. Ma táblával jelölik, haladási iránynak megfelelően. Neve is volt: csibilámpa. Köszönjük szépen! Az 1967-es esztendő további debreceni képeslapjai idelátogatva elevenednek meg.

A Kossuth-egyetem. Fotó: Fortepan / Schermann Ákos


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2025. december 2., kedd

Az 1994. december 2-i szajoli vasúti katasztrófa

Debreceniek és Hajdú-Bihar más településének lakói is életüket vesztették abban a  balesetben, amely 1994. december 2-án történt a szajoli vasútállomáson. A Wikipédia leírása szerint 16 óra 46 perckor kisiklott az állomáson áthaladó – Nyíregyháza és a Nyugati Pályaudvar között közlekedő – gyorsvonat második kocsija, majd a kocsik mintegy 110 km/órás sebességgel egymásba, ill. az állomásépületbe rohantak. A helyszínen 27-en meghaltak, a kórházban további négyen. A sérültek száma több mint 50.


A balesetet emberi mulasztás okozta. A vonat érkezése előtt negyedórával az első vágányon szabálytalan tolatást végeztek. A váltók ekkor már át voltak állítva a második vágányra, amelyen a gyorsvonatnak át kellett volna haladnia. Tolatáskor a tolató szerelvény a kerekeivel átállította a váltót, s emiatt az visszaállítódott az első vágány irányába. Erről a forgalomirányítás nem tudott, és a tolatást végzők sem ellenőrizték a váltók állását a felvágást követően. Ennek következtében a gyorsvonat az egyenes haladásnál engedélyezett sebességgel (kb. 110 km/h) érkezett a ténylegesen kitérő állású váltóra, ami ebben az állásban legfeljebb 40 km/órás sebességgel lett volna járható. A mozdony és az első kocsi kitért és haladt tovább az első vágányon, viszont a szerelvény többi kocsija kisiklott.

Napló-cikkek a tragédiáról. Reprók: Arcanum

A vasúti közlekedés halálos tömegszerencsétlenséget okozó, gondatlan veszélyeztetése miatt a Legfelsőbb Bíróság 1996 februárjában hozott ítéletet. A MÁV – összesen 96 esetben – fizetett kártérítést az elhunytak hozzátartozóinak, a sérülteknek és az anyagi veszteséget szenvedetteknek. További részletek ebben az összeállításban idézhetők fel. Az áldozatok emlékművéről (amit a szajoli állomáson emeltek) a képeinket Kedves Olvasónk, Bányai Sándora Debreceni Vonatozás című oldal szerkesztője készítette, és segítette velük e cikkünk megjelenését.

Az áldozatok szajoli emlékműve. Fotó: © Bányai Sándor

Következzen néhány idézet Kedves Olvasóink korábbi hozzászólásai közül.
– Gálóczhi-Tömösváry Róbert: Terhes évfolyamtársnőm halt meg ott. A tablónkon is rajta van. Teletexen néztük a halottak sérültek neveit. Szendrei Tibor: Az utána következő járaton ültem. Órákig álltunk a nyílt pályán, de csak annyit tudtunk, hogy valami komoly baleset történt előttünk. Huh, még most is durva érzés, főleg amikor eszembe jut, mi lett volna, ha nem késem le azt a vonatot. Bakkai Éva Tanárnő: 119 km/ óra sebességgel közlekednek az IR vonatok ezen a vonalon, de Szajolnál minden vonat megáll a balesetre, az áldozatokra emlékezve. Nyugodjanak békében! – Zoltán Nagy: A 4-esen rengetegen stoppoltak vissza Debrecen felé, lehetett érezni, hogy óriási baj van. Debreczeny Zsolt Tivadarné: Ó jaj! Ezen a hétvégén terveztem Péter fiammal Debrecenbe utazni! Ezzel a vonattal jöttünk volna vissza Budapestre! 10 percenként néztem az órámat, hogy indulni kéne..... végül úgy döntöttem - fáradt voltam - meg sem utazunk! Zoltán Kardos: Én eggyel korábbival jöttem el a kisfiammal és a feleségemmel, Pesten a kollégák úgy néztek ránk?, ők már tudták mi történt.

Az emlékmű felirata. Fotó: © Bányai Sándor

Kapcsolódó cikkeink:
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2025. december 1., hétfő

A Vörösmarty utca

Debrecenben utca is tiszteleg Vörösmarty Mihály előtt, aki 1800. december 1-jén született.

A Szózat és Vörösmarty. Fotók: Wikipédia

A Szózat, a Csongor és Tünde és más remekművek szerzője nevét viselő utcát 2025. december 1-jén reggel, a költő születésének 225. évfordulóján látogattuk meg. Megállapíthattuk, hogy a régi házak közül már talán csak öt, ha megvan...

A volt szállodánál. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Vörösmarty 1849 tavaszán, amikor a kormány Debrecenben dolgozott, a Csapó utca 19. szám alatt lakott. A 170 éve, 1855. november 19-én elhunyt nagy hazafink előtt Debrecenben utca, iskola és szobor is tiszteleg. A szobra a Csokonai Színház falán található.

Egy megmaradt mementó. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:

A kamarai székháznál. Fotó: © Debreceni Képeslapok
 

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2025. november 30., vasárnap

Ármustra a 2025-ös adventi vásárban


Debrecenben elkezdődött az adventi vásár a belvárosban. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok 

Az ünnepi főtér. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A forgatag a Kossuth téren, valamint a Csapó utcán és hagyományosan a Dósa nádor téren is zajlik a Piac utca mellett.


Mi a 2025-ös második napon, november 29-én néztünk körbe.


Sétánkon természetesen az árakat is tüzetesen szemügyre vettük.


Az itt megosztott árlisták láttán valószínűleg másnak is kikerekedik kissé a szeme.

A főtéri fenyő 2025. november 29-én. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Sok pavilon megjelenése ízléses, ötletes és kifejezetten vonzó.

Pavilon a főtéren. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az előző évi (2024-es) árakhoz képest is tapasztalható némi drágulás.


A kínálat és a dekorációk nagyjából ugyanazok, mint az előző években, újdonságot például majd a december 13-i jégvirágkarnevál hoz. Ugyanakkor 10 év után ismét van fénytroli.

Ünnepi szalag a városházán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Emellett a Régi Városházát díszítő masnik, és a koripálya feletti kis híd is most először van. A díszkivilágítást a november 30-án 17 órakor kezdődő ünnepségen kapcsolják fel.

A jégpálya hídja. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!