Keresés ebben a blogban

2026. október 9., péntek

A legnagyobb debreceni író: Szabó Magda

Debrecen halhatatlan, kiváló írója Szabó Magda (1917. október 5. – 2007. november 19.), aki előtt a főtéri szobrán kívül emlékház is tiszteleg a városban a születése 100. évfordulója óta.

A Szabó Magda Emlékház. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Sőt, immár sétány is viseli a nevét. A szülőháza falán még nincs emléktáblája. A Kossuth utcai Dóczy-gimnáziumban lévő múzeum gazdag információkat tárt a közönség elé Szabó Magda és a családja debreceni lakóhelyeiről és az írónak az állatok iránti vonzalmáról és gyermekkori képzeteiről is. A sokoldalú tárlat Szabó Magda családjának minden mozzanatára kitér.

A Szabó Magda Emlékház. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A szobák között Szabó Magda könyvtárát is rekonstruálták egy sarok erejéig. A páratlan kiállításon Szabó Magda családfája is megismerhető, s ezen az is nyomon követhető, hogy miként kapcsolódik össze például a Rickl- és a Kaszanyitzky-vonal.


A csodálatos berendezések között Szabó Magda írógépe is megtalálható. Szabó Magda maga is a Dóczy diákja volt, és tanított is ott. Ez itt például Szabó Magda gimnáziumi tablója. Repró: © Debreceni Képeslapok


A család tagjai nagyon ügyesek voltak, és gyönyörű ruhákat is tudtak készíteni e szép eszközökkel.


A részletes és érdekfeszítő tárlatvezetésen az is megtudható, hogy az író apja, Szabó Elek lelkes amatőr fotós volt. Művei közül többet is megcsodálhatnak az emlékház látogatói.  Nagy erénye a kollekciónak, hogy olyan relikviákat is magában foglal, amelyek civilként és szinte intim pillanatban ábrázolják Szabó Magdát.


Ilyen a fésülködős kép, valamint a fürdőruhás és a kirándulós felvétel is róla. A Szabó Magda és Ady Endre elképzelt találkozásáról szóló összeállításunk idekattintva olvasható.

Szabó Magda szülői háza a 105. születésnapján

Szabó Magda szülői házát is megörökítettük a Domb utcában, lásd a fenti képen.

Szabó Magda egyik írógépe. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Összeállításunk végén Szabó Magda szobrát és a nagyerdei Szabó Magda sétányt is megtekintjük.

A Szabó Magda sétány. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A kislány Szabó Magda. Repró: © Debreceni Képeslapok

További portréink sok fotóval:

Az Ajtó a Dóczynál. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A régi Batthyány utca



Debrecen egyik ősi utcája gróf Batthyány Lajos előtt tiszteleg. A középkorban Kis-Varga utca volt ez a hely, aztán a Harmincados köz nevet viselte.

Reich Károly szép illusztrációja a ,,Légy jó mindhalálig" 1965-ös kiadásában

Az alábbi utcakép az 1965-ös Debrecen-útikönyvben jelent meg, amit a HBM Idegenforgalmi Hivatal adott ki.


A galéria a képre kattintva is megnyitható!

Józsa János linómetszete. Repró: Debreceni Képeslapok

Harmincados köz a XIX. század közepéig volt, s ez a név arra utalt, hogy itt székelt a királyi adószedői hivatal. Aztán a szabadságharc idején itt lakott Petőfi Sándor, sőt, itt működött az a pajta, amelyik a színházi előadásoknak adott otthon, továbbá itt volt az Angol Királynő Szálloda is.

Az Angol Királynő a Kossuth-sarkon. A képeslapmásolatot Vekerdi Károly osztotta meg olvasóinkkal 

Az utca a Kossuth-sarki palota egykori színészklubjáról is nevezetes (mely a Csokonai Színházzal szemközt fogadta a vendégeket), valamint a 4. szám alatti, híres mézeskalács-sütödéről, ahol a  Kerékgyártó család dolgozott.

A híres cégér és özv. Kerékgyártó Sándorné. Forrás: Hajdú–Bihar / MSZMP, 1978

Kerékgyártó Sándor az Idegenforgalmi Hivatal Debrecen 1958-as útikönyvében:


Mindemellett anno a katolikusok a Batthyány utcán is átvonultak az ünnepi körmeneteik alkalmával. Ezt illusztrálja az utolsó két fotónk, amiket a Svetits Intézet és a Szent Anna Székesegyház tárlatain repróztunk.

A kópiát V. Pákozdi Károly Zoltánnak köszönjük

A Szent Anna Templom (ma Székesegyház) felőli végen, az egykori színház helyén magasodik a 100 éves bérház, ami a II. világháborúban súlyos károkat szenvedett.

A Batthyány utca páratlan oldala a Szent Anna felől

Az ottani utcaképről Horváth Eszter osztott meg egy mesés másolatot a Facebook-oldalunkon, lásd a fenti színes felvételt. A kis épületek helyén ma a nagy szalagház húzódik, ennek történetét megismerhetik ebben az összeállításunkban.

A régi Ludas képét Turi István töltötte fel a Facebook-oldalunkra

A sarki palota mellett áll az öreg vendéglő, amit sokan ma is Ludas Matyiként emlegetnek.

A bérház és a vendéglő a 44-es bombázások után és napjainkban

A gróf Batthyány Lajos (1807–1849), az első magyar felelős kormány elnöke előtt tisztelgő utca 1996 óta sétálóutca. A hely maga az eleven történelem, ahol mindig páratlanul hangulatos barangolni – főként, ha a nagy, boltíves kapualjakon át a régi, varázslatos udvarokba is bepillantunk...

A Ludas belseje a 80-as években. A fotót Seprényi Zsoltnak köszönjük

A Batthyány utca további régi fotóiban idelátogatva gyönyörködhetünk.


Ezt a képeslapot Nagy Farkas osztotta meg az olvasóinkkal:



A hajdani Ludas Matyi Espressot ebben az összeállításunkban mutattuk be sok régi képpel.



Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Katolikus körmenet a Batthyány utcában. Repró: © Debreceni Képeslapok

2026. október 8., csütörtök

A nagy tankcsata


Debrecen környékét 1944. október 8-án érte el a II. világháború egyik sorsdöntő ütközete, a hortobágyi vagy más néven debreceni páncéloscsata. Akkor, amikor épp csak befejeződtek a júniusban elkezdett bombázások. A harci események krónikája idekattintva olvasható el. Ugyanakkor a cívisvárosban nem ez volt az egyetlen olyan fegyveres konfliktus, amelyben tankokat vetettek be. Hiszen az 1956-os szabadságharc leverésében ellenünk is ilyen eszközöket vonultattak fel a szovjetek. Erről ebbe a régi fotós cikkünkbe kukkantva tudható meg több a helyi és a Méliusz téri történésekről.

Szovjetek 44-ben, a városházánál. Fotó: IPKV

Mindezzel kapcsolatban felidézzük azt is, hogy 2016. október 17-től egy T34-es tank volt kiállítva a Hatvan utcai posta előtt a forradalom 60. évfordulója alkalmából. További archív dokumentumok a II. világháborús Debrecen állapotáról és eseményeiről idekattintva lapozgathatók az összeállításunkban. Utolsó fotónkon a Napló 1970. április 3-i beszámolója látható a Kossuth utcai tankcsata-emlékmű avatásának képeivel. A tankszobor itt ismerhető meg régi képekkel.

Pátzay Pál alkotása. Fotó: Fp. / Bojár Sándor, 1970

Kapcsolódó összeállításaink:



Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Az első gyorsétterem Debrecenben

A gyorsétterem az átadáskor. Fotó: Iklódy János

Debrecen első nemzetközi gyorsétterme 1991. október 8-án nyílt meg a nagyközönség számára a Hungária-palotában, az egykori Hungária Étterem helyiségében, ami a Piac utca és az Arany János utca sarkán található 1889 óta.

A gyorséttermes időkben. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az átadásról beszámoló Napló-cikkben ez olvasható: a tervezéstől a megvalósításig tíz hónap telt el, hogy Debrecen egyik legpatinásabb vendéglőjéből kialakítsák az ötödik magyarországi éttermet. A régi Hungária helyén mintegy 100 millió forintos beruházás révén alakították ki az európai színvonalú gyorséttermet. A világ 53 országában csaknem 14 ezer üzletet működtető cég legújabb egységének terveit a Diplomáciai Testületeket Ellátó Vállalat mérnökei készítették, a kivitelezési munkálatokat a HÁÉV végezte. Cserháti Gabriellától, az étterem fiatal vezetőjétől megtudták: a debreceni üzletben 80 alkalmazott dolgozott, akiket az amerikai normáknak megfelelően ő maga választott ki a rengeteg jelentkező közül. A cégnek azóta immár több étterme is üzemel Debrecenben, az első éttermet pedig a közelmúltban költöztették el a Hungária-palotából a MÁV-székházba. A Gambrinus köznél hajdan működő gofrizó emlékét ebben az összeállításunkban idéztük fel.

Az 1991-es nyitás előtti egyik sajtóhirdetés


A csodálatos Hungária-palota 1915-ben


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Meki-magazin 1. és 2. szám. Fotó: © Debreceni Képeslapok

2026. október 7., szerda

A debreceni Csokonai Színház


Debrecen városi teátruma 1865. október 7-én nyílt meg a mai Kossuth utcán. Állandó kőszínházunk avatásán Jókai Mór mondott ünnepi beszédet, majd a Bánk bánt tekinthette meg a nagyérdemű.

A Csokonai Színház ma. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A darab címszerepét Molnár György alakította, Gertrudist pedig Jókainé Laborfalvy Róza; Petur szerepét Rónay Gyula játszotta, míg II. Endre „bőrébe” Együd István bújt.

Reich Károly rajza a „Légy jó mindhalálig” 1965-ös kiadásában

Négyéves előkészítő munka zárult le ezzel, hiszen a városi közgyűlés 1861-ben szavazta meg az építkezés megkezdését és a beruházás 140 ezer forintos támogatását.

A fotót a malomparki kiállításon repróztuk

Korábban többek között a mai Szent Anna utca sarkán, egy pajtában léptek fel színészek, köztük Petőfi és Arany János is.


A romantikus stílusú palotát Skalnitzky Antal tervezte, a kivitelezést pedig a debreceni Vecsey Imre végezte 101 500 forintért. A szobrokat Marschalkó János készítette, aki a Hősök Temetője Haldokló oroszlánját is megalkotta.

A fotót a malomparki tárlaton repróztuk

Ezeken a műveken Petőfi Sándor, Kazinczy Ferenc, Vörösmarty Mihály, Csokonai Vitéz Mihály, Kölcsey Ferenc és Kisfaludy Károly alakjai elevenedtek meg, akárcsak a Költészet és a Népdal című, allegorikus kompozíciók. A homlokzat Debrecen-címerét Halász László faragta, míg a Csokonai nevet 1915-ben adták a teátrumnak.

A felújítás előtt. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A ma már Csokonai Nemzeti Színház nevű intézményben fellépett mások mellett Blaha Lujza, Honthy Hanna, Latabár Kálmán és Csortos Gyula is, és itt kezdte a pályáját egykoron Soós Imre, valamint Mensáros László, Márkus László, Latinovits Zoltán, Hofi Géza, továbbá Cseke Péter, Egres Katinka és Szente Vajk is.

A Művész Espresso. (Fp., Bauer Sándor, 1959)

A fenti fotókon az egykori Művész Espressot idézzük meg, ahol a színművészek és a közönség találkozhatott egymással. Na de, visszatérve a színházhoz, a patinás palota sajnos már nagyon rossz állapotban volt, így igen örvendetes, hogy 2023-ra végre megtörtént a renoválása.

A renoválás látványtervei. Forrás: Debrecen.hu

A következő felvételen visszatérünk a múltba, itt például még milyen sok fa volt a környéken:

A színház és a pénzügyi palota. Fotó: KAKV, 1955

A régi süllyesztett Liszt teret (a mai Ady parkot) és az egykori csobogóját ebben a cikkben idéztük meg régi képekkel. 

A híres akácok. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Vörös csillag, 1959. (Idegenforgalmi Hivatal Db.)

Kossuth utcai cikkeink sok szép régi képpel:
Horváth Árpád szobra középen. Fotó: Szelényi László