Keresés ebben a blogban

2026. augusztus 20., csütörtök

A Nagyállomás modern főépülete

A debreceni Nagyállomás modern stílusú épületegyüttesét Kelemen László és Sajó István tervezte, és 1961. augusztus 20-án adták át a forgalomnak.

A központi várócsarnok. Fotó: Fortepan / Uvaterv, 1961

Az egyik terv szerint nagy irányítótornya lett volna a főépületnek. 


A Nagyállomás várótermében 2019-ben kiállított, fantasztikus látványterv szerint ugyanis az egyik változat alapján a maival ellentétben aszimmetrikus elrendezésű és órás irányítótornyos lenne az épületegyüttes:


Az új komplexumot végül a régi palota elé, tőle 43 méterre építették meg. A régi palotát pedig – a Napló korabeli cikke szerint – a terv szerint a november 15-ig kellett elbontani.

Az érkezési oldal az 1965-ös Debrecen-útikönyvben

A régi palotát nem mellesleg 1902. július 14-én nyitották meg, és a díszes csarnokát is bombatalálat érte 1944-ben.

A Petőfi tér látképe. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A fenti galériánkban a vadonatúj állomás, várótermek, művészeti alkotások, a posta, valamint a resti, a munkásszálló és a tejivó egy-egy szép archív fotóját mutatjuk meg. Ehhez pedig az Uvaterv, a Fortepan, a Képzőművészeti Alap, a Panoráma, valamint Horváth Zoltán felvételeit hívtuk segítségül.

A Restinek pazar kerthelyisége is volt – lásd az albumban!

Közreadásuk nemcsak az évforduló miatt aktuális, hanem a komplexum várható átépítése, bővítése miatt is. Így ezt a cikkünket annak reményével írjuk, hogy az átalakítás után is megmaradnak a Nagyállomás és a Petőfi tér értékei...

A központi váróterem. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Nagyállomás főépületének központi várócsarnokában egyebek mellett a monumentális fali képek és a márványlapokban felfedezhető ősállatlenyomatok ejthetik ámulatba a betérőket.

A tejivó. Fotó: Fortepan / Bauer Sándor, 1974

Az új „palotához” munkásszálló és postahivatal is épült. Az Uvaterv 1962-es sorozatában a postahivatalról  is szuper külső-belső felvételek találhatók.


Megnéztük, a postai enteriőrben szerencsére ma is megvan a különleges márványburkolatú oszlopsor, padló és ügyfélpult.

A Nagyállomás főépülete. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó múltidéző cikkeink sok szép régi képpel:

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Napló tudósítása az átadásról

A 60 éves virágkarnevál 2026-os felvonulása

Debrecenben 2026-ban már 60 éves a virágkarnevál, hiszen 1966-ban volt az első ilyen fesztivál a cívisvárosban. Fotók: © Debreceni Képeslapok / Vass Attila Tamás

Ezúttal a Petőfi téren, valamint a Piac utcán örökítettük meg a parádé egyes pillanatait. Beszámolónk közben lássunk az alábbiakban egy rövid „számszaki” magyarázatot is.

Sokan azt gondolják ugyanis, hogy mivel 2026-ban 60 éves a virágkarnevál, ez azt jelenti, hogy akkor 2026-ban a hatvanadik virágkarnevált rendezik. Nem így van. Ugyanis 2026-ban már a 61. következne. Igenám, de 1979-ben, 1980-ban, valamint 1982-ben és 1983-ban nem volt virágkarnevál! Emiatt tehát 2026-ban csak az 57. ilyen rendezvény zajlik. Fotók: © Debreceni Képeslapok / Vass Attila Tamás


Korábban többször zavarta meg eső, lehűlés a virágkarnevált, 2026. augusztus 20-án azonban nem lehetett panasz az időjárásra. A szél olykor megélénkült, de az még jól is esett.


Ezúttal tizenkét virágkocsi, valamint a művészeti csoportok megszámlálhatatlanul sok táncosa, zenésze és zászlóforgatója vonult fel. A fellépők csodás jelmezekben mutatták be a produkcióikat.


Sajnos nagyon sok néző például a Piac utca egyes részein a kordon ellenére is bement a felvonulási területre, így miattuk nem láthattak rendesen azok, akik a kijelölt részen követték az eseményeket (fotóját lásd az összeállításunk végén). Fotók: © Debreceni Képeslapok / Vass Attila Tamás


A nézők között ugyanakkor olyanok is nem kevesen voltak, akik begázoltak a virágok és a bokrok közé csak azért, hogy jobban lássák a felvonulást.


A rendezők az útvonal több pontján most is felállítottak lelátókat, azok közönsége azonban viszonylag nyugodtan tudták élvezni a káprázatos parádét. Fotók: © Debreceni Képeslapok / Vass Attila Tamás


A 2026. augusztus 20-i programokat 20 órától esti felvonulás is tarkítja, napközben pedig többek között a városházi Galiba Fesztivál, salakmotorverseny és a nagyerdei sörkert is várja az érdeklődőket.


Mindemellett például a Déri Múzeum és intézményei díjtalanul látogathatók, másnap pedig a virágkocsik egy része megcsodálható a Piac utcai kiállításon is. Az augusztus 23-ig tartó ünnepi hét teljes programkínálata itt is megtekinthetőFotók: © Debreceni Képeslapok / Vass Attila Tamás


További virágkarneváli összeállításaink sok szép régi képpel:
Kordonon belül és kívül. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Volt egyszer egy Kinizsi Söröző


A debreceni Aranybika Hotel pincesörözőjét több hónapos átalakítás miatti zárva tartást követően az 1966-os, első virágkarnevál napján, augusztus 20-án 11 órakor, Kinizsi Söröző néven nyitotta meg újra a közönség előtt a Hajdú Megyei Vendéglátó Vállalat a Bajcsy-Zsilinszky utca elején, a Víg Mozihoz vezető udvar mellett. A korabeli hirdetések szerint eleinte vasárnaponként 11 órától hangulatos sörzene is szórakoztatta a betérőket az Aranybika Kinizsi Sörözőjében, melynek jellegzetessége volt a kockás padló, a masszív faasztalok és a vesszőből font színes lámpaburák is.

A külső front. Fotó: Alföldi Antal, 1972

Összeállításunk fotói részben a Méliusz Központi Könyvtárának Helytörténeti Részlegéből származnak. A képeken nemcsak a Kinizsi cégére látszik, hanem az is, hogy a kapujánál álltak meg az autóbuszok. Hétvégeken sok sorkatona még ide ruccant le, mielőtt 28-as busszal visszatért az eltávozásról a Kossuth Laktanyába. Rajtuk kívül a belvárosi, például Bethlenes diákság is szép számban képviseltette magát a népszerű sörözőben. E pincében ma is vendéglő üzemel, de más névvel, tulajdonossal és külsővel.

Régi színes fotók: Zoltai Károly, 1971

Olvasóink hozzászólásai között korábban Bán Jánosné a következőket írta: „Szívemet simogatja ez a kép! 1975. május 7-én itt ismertem meg a férjem. Azóta 44 éves házasok vagyunk 2 csodálatos gyerekkel és 3 unokával. Soha nem felejtem azt a napot! Az ott fogyasztott túrós csusza ízét, a húsos palacsinta illatát, a (számomra) nehéz székek súlyát, az egész KINIZSI hangulatát! Erzsikét, a pincért! Mindent, mindent, ami akkor ott volt! Imádtam!”


Burai Árpádné Éva így fogalmazott: „Régi szép idők. Finom túrós csuszát, töltött káposztát ettünk a Kinizsiben. Jólesett rá a finom csapolt sör. Jó társasággal sok-sok kellemes estét töltöttünk el itt. Ma már csak emlék. Jó visszaemlékezn a fiatal évekre!” Rákos László felidézte: „Igen kellemes kis hely volt, csak a lépcsőn kellett vigyázni, bár felfelé menet négykézláb is ki tudtál botorkálni.”

1971-es felvétel: Fortepan / Inkey Tibor

Hérák Vera azt kérdezte: „A homokórák funkciójára emlékeztek? Jó volt, jók voltak a kaják, s mindig vidám esték voltak ott!” Dudics István az órákkal kapcsolatban felelevenítette: „Egy időben minden asztal mellé a falra egy homokóra volt felszerelve. Rendeléskor indult az óra, ha az étel nem érkezett meg a homok lepergéséig, ingyen volt a kaja. Igyekeztünk bonyolult ételt rendelni, de sohasem sikerülte legyőzni a homokórát.”


Kékesi Éva kijelentette: „Ott ettem igazi jó hortobágyi palacsintát, azóta se. A nyomába sem jár a mostani, akárhol készítik.” Andreas Oikonomou is erre emlékezett: „Görög egyetemisták, törzshelyünk volt a 80-es években. Ott ettem először hortobágyi palacsintát.” S végül Hegedűs Ildikó gondolatai: „Gimi utáni összejövetelek... apró lázadásokkal, világot megváltó szónoklatokkal... Áááááá, de szép is volt!” Olvasóink további múltidézései itt olvashatók. A közeli, egykori törökfürdő hihetetlen históriája pedig ebben az összeállításunkban ismerhető meg.

Az 1974-es étlapot Barna Sándornak köszönjük!

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy 
amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!


Nyitóképünk teljes méretben

2026. augusztus 19., szerda

A '76. augusztus 19-én felavatott városi sportcsarnok

Debrecen első sportcsarnoka 1976. augusztus 19-én nyílt meg a Szabadság útján (ma Kassai úton), az akkor még létező kisfürdő szomszédságában. Ezen a napon adták át a Csapó utcai vásárcsarnokot is. A sportcsarnokot Kertai László tervezte, aki a többek között a belvárosi korzót is tervezte. A létesítménynek 2 edzőterme, 6 öltözője, 1464 ülőhelye volt, de szertárakkal, büfével, parkolóval és NDK-légszűrővel is felszerelték.


Az átadás napján megrendezett szórakoztató programok részeként egy barátságos mérkőzés erejéig a Debreceni Dózsa férfi kézilabdacsapata is pályára lépett, így egyúttal a 8 mm vastag Graboflex-borítást is tesztelhették Varga Pistáék. A csarnokot azóta már többször korszerűsítették, s ma már a debreceni olimpikon, Hódos Imre nevét viseli. A folytatásban további csarnokinfók, valamint a Kassai út nevezetességeit bemutató múltidéző összeállításaink olvashatók sok fotóval.

A sportcsarnok esti színei. Fotó: © Debreceni Képeslapok



Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

    Amikor még a Csapó utcán volt a vásárcsarnok


    Debrecen korábbi fő vásárcsarnoka a Csapó utcán működött 1976 és 2006 között a Debrecen Áruház mellett, a vegyipari szakközépiskolával szemben. 

    Harminc évet se ért meg. Fotó: © Szilágyiné Fintha Judit

    Ezúttal ezt a helyet idézzük meg olyan archív felvételekkel, melyek többségét kedves olvasónktól, Szilágyiné Fintha Judittól kaptuk. A korabeli sajtóhír így szólt: „a központi piac vásárcsarnok 1976. augusztus 19-én reggel öt órakor megnyílik”.

    A régi piac és a Pulykakakas ételbár a HÁÉV archívumából

    Levélírónk arról is tájékoztatott, hogy a piaccsarnok működésének utolsó napján készítette a felvételeit. A krónikák szerint a létesítményt 2006. július 15-én zárták be.

    A csarnok utolsó napja. Fotó: © Szilágyiné Fintha Judit

    A ma már muzeális értékű képeit ezúton is közreadjuk, ugyanakkor a korábbi Facebook-megosztás az olvasóink sok-sok hozzászólásával idelátogatva tekinthető meg.

    Az egyik halboltnál. Fotó: © Szilágyiné Fintha Judit

    Jöjjön is néhány beszédes idézet a posztjainkhoz írt olvasói hozzászólások közül!

    Előtérben a lebontott Nyomtató utca. A képet Fogl Mártontól kaptuk

    Herpergel Péter: „A bejáratnál árulták a behozott cigit. Állandóan azt lehetett hallani, hogy cigi-cigi-cigi. A verebek pedig csiripeltek bent ezerrel.”
    Somorácz Jánosné: „Az elején voltak a házi tészták, túrók, sajtok, imádtam ide járni!”

    Vevőkre várva. Fotó: © Szilágyiné Fintha Judit

    Varga Attila: „Nagymamámmal sokat jártam ide. Friss túró, tejföl, és dézsákból árultak savanyú káposztát.”
    Nováki Zsoltné: „Én a külső részt sajnálom. Lehetett ott kapni élő joszágokat is, föleg húsvét előtt csirke, nyuszi még barika is volt.”
    Kádár Robert: „Minden szombaton kötelező volt, édesapámmal még árultunk is itt. Azok a talponállós reggelik, sültkolbász mustárral és nem ásvány- hanem szódavízzel! Imádtam a hangulatát!”

    A jellegzetes mérlegek. Fotó: © Szilágyiné Fintha Judit

    Juhász Péter: „Imádtam idejárni mamával, főleg az élő tyúkok voltak nagyon menők. Meg savanyú káposztát vettünk egy nénitől, akinek neonzöld kendője volt, messziről lehetett tudni, hogy ott van-e.”
    Horváth Jolán: „Na ez jutott eszembe, anyukám elküldött a piacra, és mondta, hogy csak a zöld kendős nénitől vegyük a káposztát! És mindenki zöld kendőt viselt! És anyukám mondta, hogy ezt nem attól a nénitől vettük! És anyu visszament, és vett, akitől szokott!”

    Alig 30 évet élt. Fotó: © Szilágyiné Fintha Judit

    A piaccsarnok tehát 1976. augusztus 19-től 2006. július 15-ig működött, azt követően bontották le. A napjainkban használatos új, Vár utcai nagypiacot 2008. február 28-án adta át Debrecen akkori polgármestere, Kósa Lajos.

    Semmihez se fogható hangulat. Fotó: © Szilágyiné Fintha Judit

    Utolsó fotóinkon a régi piac hátsó fertályát, valamint a szomszédos Debrecen Áruház bontását és a vásárcsarnok utolsó napjait is megidézzük a Palincsár Zoltántól kapott exkluzív képekkel.

    A hátsó, külső fertály. Fotó: © Szilágyiné Fintha Judit

    A külső rész a kis TK felől. Fotó: © Szilágyiné Fintha Judit


    Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

    A 2005-ös bontás fotóit Palincsár Zoltántól kaptuk

    2026. augusztus 18., kedd

    A Szentatya látogatása

    Debrecen történelmi esemény helyszíne volt 1991. augusztus 18-án. Ekkor jött el ugyanis a cívisvárosba II. János Pál pápa az első magyarországi útja során. Az alábbiakban a pápalátogatás alkalmából megjelent kis leporellóból osztunk meg részleteket. Fotók: Gondolat Könyvkiadó, Erdős Miklós, Kastaly Károly, Tulok Ferenc


    A Szentatya ezen a 30 évvel ezelőtti, programokkal zsúfolt zarándoklatán augusztus 16-án, pénteken érkezett hazánkba. Krakkóból jött, és a gépe 11 órakor szállt le a Ferihegy I. Repülőtéren. Onnan Esztergomba ment, majd az augusztus 20-ig tartó ittléte során Pécsett, Máriapócson, Nyíregyházán, valamint Szombathelyen is sok időt töltött.


    Debrecenbe 1991. augusztus 18-án 16.20 órakor indult Nyíregyházáról, s a helikoptere a Nagyerdei Stadionban szállt le. A Szentatyát pápamobil vitte a Nagytemplomhoz, ahol este negyed 6-tól ökumenikus istentiszteletet tartott. Ekkor a belvárosban a híradások szerint ötvenezren nézték a ceremóniát az óriás kivetítőkön. Az igeliturgia elején Kocsis Elemér református püspök köszöntötte a pápát. Az imaóra végén pedig II. János Pál és az egyházi vezetők a templom mögötti Emlékkert emlékoszlopához vonultak, amit a pápa megkoszorúzott. Az ötnapos látogatás zsúfoltságát jól érzékelteti, hogy aznap este a Szentatyának még a fővárosban az izraeliták képviselőivel is volt találkozója, s másnap fél 10-kor már Szombathelyen kellett lennie.


    A debreceni alkalom emlékét azóta bronzkompozíció őrzi az obeliszken, ugyanakkor a Füredi úton katolikus intézet, míg a Nagyerdőben park tiszteleg a néhai egyházfő előtt.

    II. János Pál pápa a budapest Hősök terén, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia képeslapján

    II. János Pál útjáról több képeslap és album is napvilágot látott – mi a Gondolat Könyvkiadónak a helyszíneket bemutató kis füzetéből választottuk a fent megosztott fotókat. A felvételeket Erdős Miklós, Kastaly Károly és Tulok Ferenc készítette. A Kossuth téren integető Szentatyáról idekattintva látható archív kép

    Ez a képeslap is a helyszíneket mutatja be

    Végül íme II. János Pál pápa 2021. augusztus 18-án, a látogatása 30. évfordulóján leleplezett szobra a debreceni Szent Anna Székesegyház lépcsőteraszán:

    Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!