Debreceni Képeslapok

2026. június 8., hétfő

A debreceni képzőművész megfestette Szoboszlai Dominik válogatott labdarúgónk portréját is – íme a története

A debreceni festőművész, Masits István sokakat megörvendeztetett az egyik minapi alkotásával. Kompozícióján ugyanis Szoboszlai Dominikot, a magyar labdarúgó-válogatott csapatkapitányát, a Liverpool támadó középpályását örökítette meg. A képet ráadásul a Montenegró elleni győztes mérkőzés nézése közben fejezte be. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Szoboszlai Dominik portréja, ahogyan Masits István debreceni festőművész megalkotta. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Masits István a Debreceni Képeslapok ezzel kapcsolatos érdeklődésére elmondta, hogy lenyűgözte a futballista világszínvonalú teljesítménye, s megragadta az is, hogy ezt fiatalon érte el. Modellt sajnos nem személyesen ült neki Szoboszlai Dominik (akiben festőművészként a karakteres arca is szimpatikus neki), hanem egy fotó alapján, kedvtelésből készítette el a művet. Viszont, ha lesz kiállítása, ott is bemutatja ezt a vászonra festett olajportrét. Megtudtuk azt is, hogy a debreceni képzőművésznek nem ez az első ilyen alkotása, Masits István ugyanis Dzsudzsák Balázsról (lásd a cikk végén), Zlatan Ibrahimović-ról és Cristiano Ronaldoról is készített már hasonló színes kompozíciót.

Szoboszlai Dominik portréja az alkotó Masits István debreceni festőművésszel. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. június 7., vasárnap

A kamarapalota

Kamarapalota, 2025. VI. 7. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

Debrecenben a Petőfi tér és az Iparkamara utca sarkán pompázó kamarapalota 1912-ben épült meg Spiegel Frigyes és ifj. Engler Károly tervei szerint. Mai fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A kamarapalota 1914-ben

Az eredetileg a Deák Ferenc utca és a Werbőczy utca sarkán (a nagy zsinagóga szomszédságában) álló díszes székház arról is nevezetes, hogy két évvel az átadása után egy hatalmas és súlyos robbanás történt benne. Ezt ebben a cikkben elevenítettük fel, míg a merénylet áldozatainak emléktáblája az összeállítás végén látható.

A főkapu feletti szobrok. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A főkapu feletti szobrokat (Kereskedelem és Ipar), valamint a tornyot díszítő kompozíciót, a glóbuszt tartó leányokat Betlen Gyula alkotta. Gazdagon díszített a kupola is, az ott futó domborműben a kereskedelem és az ipar egy-egy szimbolikus jelenete mellett középen maga a védőszent Merkúr (Hermész) is helyet kapott.

A sarokkupolán futó dombormű. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A kamarapalotában ma többek között a városi ingatlankezelő társaság, valamint lakások találhatók. A kereskedelmi és iparkamara területi szervezete ugyanakkor régóta a Barna utcai új épületben székel.

A toronyszobor. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink friss és régi fotókkal:

A palota a Nagyállomás felől

DBKL

Az áldozatok emléktáblája. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A kis Békás-tó

A tó 1951-ben. Repró: © Debreceni Képeslapok.

Debrecenben a nagyerdei parkerdőben a Békás-tó mellett, a sziklás csobogó mögött hajdanán egy náddal benőtt, másik kis tóban is gyönyörködhettek a természet szerelmesei. Ezt a kis tavat a Békás-tó és a Nagyerdei Strand közötti részen találták a kirándulók.

A kis Békás-tó. Képtulajdonos: © Debreceni Képeslapok

A fenti muzeális fotó a strand felől készült, és egy hagyatékból vásároltuk. A következő képen pedig, melyet Bakó Irén Kedves Olvasónk bocsátott a Debreceni Képeslapok rendelkezésére, az ellenkező irányból, tehát a sziklás csobogó felől idézhetjük fel a régi kis tó emlékét. A kép hátterében az a nagy boltíves kapu látható, ami mögött a strand felejthetetlen tejívója működött.

A kis Békás-tó. Képtulajdonos: © Bakó Irén

A Kis Békás-tavat az 1984. január 28-án átadott új termálfürdő és gyógyászati részleg építésekor szüntették meg (hotel ott még nem volt akkor). Az alábbi fotók a kinti lóhere alakú medencét és a benti büfét mutatják nem sokkal a megnyitás után. A képek a HÁÉV archívumából származnak, és korábban Czimre József juttatta el a magazinunknak.

Nagyerdei múltidéző cikkeink sok régi fotóval:

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

A Vénkerti és az Újkerti lakótelep 1978. június 7-én

Kádár János köszöntése a Vénkertben.

Debrecen az ország és az MSZMP első számú vezetőjét látta vendégül 1978. június 7-én. Mindenki „Jani bácsija”, Kádár János az aznapi pártaktíva-értekezletre és üzemlátogatásra érkezett Debrecenbe. A most megosztott fotók az Építőmunkás című lapban jelentek meg, a teljes képsor a videóban:

A magas rangú vendéget az Újkertben is boldog integetők fogadták, egy kislány virággal köszöntötte, a vénkerti iskolás gyerekek pedig zenéltek is neki. A politikus és a házigazdái fellifteztek a Lehel utca 10. szám alatti 14 emeletes toronyház tetejére. Vajon miért?

Kádár János fogadása

Egy nagyméretű terepasztalon tanulmányozhatták a Libakert, a Vénkert és az Újkert új és leendő arculatát, s persze az új lakótelep panorámáját. A terveket Seres György, a HÁÉV vezérigazgatója mutatta meg, s a maketten természetesen az 5 hónappal később átadott Kölcsey-művközpont is szerepelt.

Kádár János a ház tetején, a makettel

A Debreceni Képeslapok Facebook-oldalán hozzászólók szerint „aznap az ABC-ben féláron árulták az addig és utána sem látott szebbnél szebb gyümölcsöket és zöldségeket” – lásd a kommenteket. Az Építőmunkás fotói szerint Kádár János Nádudvarra is ellátogatott, ahol a kíséretével végigvonult a település főterén, szemrevételezte a gabonaföldeket, és megismerkedett a pulykanevelő teleppel.

Kádár János újkerti sétája

Kádár János egyébként akkor már nem először tette tiszteletét Debrecenben. 1960. május 13-án például ő avatta fel a vidámparkot, majd 1977-ben is a cívisvárosban találkozott Románia vezetőjével.

Kádár János a vidámparkban. Fotó: Nagyerdei Kultúrpark

Kapcsolódó cikkeink sok fotóval:

DBKL

2026. június 6., szombat

A Petőfi téri zöld szalagház építése (1963–1966)

Debrecenben 1963. augusztus 3-án adott hírt a helyi lap arról, hogy Boruzs Bernát építészi és Fésűs János statikai tervezésével nyolcemeletes lakóház épül a Petőfi téren. többek között az egykori Deák utcai nagy zsinagóga helyén. Nyitókép: Vencsellei István

A Petőfi téri zsinagóga helyére épített szalagház

A cikk szerint lakóépület a Petőfi tér keleti oldalán levő volt Iparkamara párkánymagasságához épül olyan igénnyel, hogy annak igen magas manzárdtetős tűzi falát is takarnia kell. Az épületben 86 lakás lesz, s központi fűtést és központi melegvíz-szolgáltatást is kialakítanak. A homlokzatot vakolt felületek, huzalbetétes üveges erkélykorlátok és napfénytörő elemek variációi ékesítik. Az építést még abban az évben elkezdték. Fotók: Fortepan / Uvaterv

Az 1965. március 13-i újság a Petőfi téri nyolcemeletes modern lakóház építése kapcsán arról írt, hogy a munkálatokkal csak az év közepén végeznek, de máris látható, hogy az épület hetedik és nyolcadik emeleti szintjén kétszintes lakások készülnek. Az országiban elsőnek építenek ilyen magasan – a hetedik-nyolcadik emeleten – kétszintes lakást.

A felső rész. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Hasonló lakások eddig csak az óbudai kísérleti lakótelepen, egyemeletes épületekben létesültek. Főként angol, holland és lengyel tervek alapján alakította ki a lakások méreteit és terveit Boruzs Bernát debreceni tervezőmérnök. A kétszintes lakás „földszintjén” – vagyis a 7. emeleten – nagy nappali szoba van, amelyhez tetőterasz is tartozik. Az előszobából lépcsőfeljárat vezet az emeleti szintre, ahol beépített szekrényekkel kis elő-, fürdő- és nagy hálószoba is található. Az étkezőkonyhát és további mellékhelyiségeket az alsó szinten alakították ki.

Aztán, 1966. szeptember 10-én a HB Napló már arra hívta fel a figyelmet, hogy hosszú hónapok óta állandó problémájuk a debreceni Petőfi téren felépült nyolcemeletes házban lakó szülőknek az, hogy hol játsszanak a gyermekek? Játszótér ugyanis nincs, viszont van a házban vagy százhúsz gyerek. A gyerekek játszanak a forgalmas úttesten, legázolják a Petőfi téri parkot, a rendelőintézet ablakain leselkednek, régi kőkerítések tetején egyensúlyoznak stb. Gond ez a szülőknek, a járművezetőknek, a rendőrségnek, az orvosoknak Pedig lehetne – sőt kell is megoldást találni. A nyolcemeletes lakóház és az új GELKA-székház közözött lenne hely gyermekjátszótérnek... Ez így is lett. (Debrecen akkori legnagyobb lakóházának építését ebben az összeállításunkban elevenítettük fel.)

Kapcsolódó összeállításaink friss és régi fotókkal:

DBKL

2026. június 5., péntek

A Dósa nádor téri 120 éves Wolff-palota

A Csapó utca látképén. Fotó: © Nicol Barbara Reem.

Debrecen belvárosának egyik híres épülete a Dósa nádor tér 10. szám alatt áll, és Wolff-palotaként is ismert. Az épület 2024-ben volt 120 éves, s az 1904-es dátum a homlokzatán is olvasható.

A szép ház kapcsán Papp József Podmaniczky-, Kós Károly- és Csokonai-díjas helytörténész korábban, a Haonon megjelent cikkemben felidézte, hogy a ház helyén előzőleg egy földszintes, kétlakásos épület állt, ahol a lakásokon kívül kocsma is volt.

A kenyérpiac egy 1913-as képeslapon

A mai, új épületnek az 1910-es házjegyzék szerint három tulajdonosa volt: özvegy Szikszay Istvánné született Fazekas Juliánna, Szikszay István és Volf Jánosné született Szikszay Margit.

A ház az 1910-es házjegyzékben Csapó utca 7. szám alatti ingatlanként szerepel, mely a dokumentum szerint azonos volt a Bádogos utca 6. számmal, továbbá a Gróf Dégenfeld tér 10. számmal is.

A Dégenfeld tér kapcsán az is érdekes, hogy a területen igen hangulatos, nagy forgalmú és híres piac működött. Ott árulták a messze földön híres, hatalmas debreceni kenyereket is!

Az 1976. augusztus 20-ra kialakított árkád. Fotó: HBN

A városrészt a „szocialista időkben” Tóthfalusi térnek nevezték. A Wolff-palotának a Csapó utca felől egy időben árkádjai is voltak. Az épületben 1956 óta a Naplót készítették, ám 2024 nyarán ez a korszak véget ért: a szerkesztőség egy másik épületbe költözött, mégpedig a Szent Anna utcára. A legutóbbi hírek ugyanakkor arról szólnak, hogy a házból hotelt alakítanak ki.

Autóvásár a téren. Fotó: Fortepan / Csőke József, 1976

DBKL

Kapcsolódó összeállításaink sok régi képpel:

2026. június 4., csütörtök

Belépés csak jelszóval! – a debreceni nyári tábor

Debrecenben volt egyszer egy nyári napközis tábor Göcs-pálya mellett a Nagyerdei körúton, ahol faházak, sok-sok játék és sporteszköz, valamint étterem és hideg vizes medence is szolgálta az itteni szakemberek felügyeletére bízott gyerekeket. Mai fotók: © Debreceni Képeslapok / Vass Attila Tamás

A vadregényes környezetben saját medence is működött, de a napi programok között a Klinika Mozi, továbbá a Nagyerdei Strand vagy a Szabadság útján (a mai Kassai úton) az azóta sajnos már régen lebontott kisfürdő látogatása is szerepelt. Sőt, a hangosbemondót is a gyerekek kezelték, mindig más volt a belépési jelszó (erről is a gyermek őrszemeknek kellett kérdezniük a belépni szándékozókat), s a napi programok zászlófelvonással és jelentéssel kezdődtek.

A Napló 1972 augusztusi cikke

A létesítmény az ezredforduló előtt szűnt meg, de a területe ma is megvan. Az épületek és a medence eltűnt minden mással együtt, de legalább a fákat még nem vágták ki. Ottjártunkkor a Nagyerdei körúti rozsdásodó, zöld főkaput és a Hadházi út felőli keleti kaput is megörökítettük. Az utóbbin fekete fólia védte a területet a kíváncsi tekintetek elől. Amikor a szomszédos Oláh Gábor utcai pályán játszott a DVSC futballcsapata, akkor a szurkolók a volt táboron jártak át az itteni lelátókhoz.

Bent éppen virágzott a fehér akác. Még. A nyilvánosság számára ugyanis egyelőre nem tudni, hogy mindez meddig marad így, mivel korábbi hírek szerint egy fővárosi intézményt telepítenek ide. (Előzőleg pedig olyan terv is volt, hogy a vidámparknak lesz itt a „Mini Európa” makettparkja.) Mindenesetre a szomszédban még megvan az egykori Loki-pálya, amit már abban az időben is használt a csapat, amikor megszerezte az első kupagyőzelmét, és a tábor is létezett.

DBKL

A Napló 1972 júniusi cikke a táborról

Hasonló cikkeink sok régi képpel:

Keresés ebben a blogban

2026. június 8., hétfő

A debreceni képzőművész megfestette Szoboszlai Dominik válogatott labdarúgónk portréját is – íme a története

2026. június 7., vasárnap

A kamarapalota

A kis Békás-tó

A Vénkerti és az Újkerti lakótelep 1978. június 7-én

2026. június 6., szombat

A Petőfi téri zöld szalagház építése (1963–1966)

2026. június 5., péntek

A Dósa nádor téri 120 éves Wolff-palota

2026. június 4., csütörtök

Belépés csak jelszóval! – a debreceni nyári tábor