Debreceni Képeslapok

2026. november 13., péntek

Emléktáblát kapott a Zsibogó

A különleges emléktábla helye. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

Debrecen szülötte, Tóth Endre József Attila- és Csokonai-díjas költő, az Alföld folyóirat egykori olvasószerkesztője, a Zsibogó krónikása tiszteletére lepleztek le emléktáblát a Vágóhíd utcai használtcikk-piac főkapu melletti külső falán 2026. november 13-án, pénteken délelőtt. Az emléktábla-állítás ötletgazdája és szervezője Korpa Tamás költő. Fotók / reprók: © Debreceni Képeslapok

A mikrofonnál Puskás István. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az emléktáblán pedig (lásd cikkünk végén) többek között „A debreceni zsibvásár” című Tóth Endre-vers szerepel. Az ünnepségen az ötletgazda mellett köszöntőt, illetve beszédet mondott Puskás István kulturális alpolgármester, Szabó Tünde, a Méliusz Juhász Péter Könyvtár igazgatóhelyettese is. A verset Szántóné Fábián Krisztina képzőművész szavalta el, ugyanakkor a Zsibi és környékbeli nevezetességei múltját Vass Attila Tamás, a MJP Könyvtár helytörténet-kutatója elevenítette fel régi fotók segítségével. A különleges akciót díjtalan könyves zsákbamacska is gazdagította, amellyel örömmel éltek a vendégek, akik a cudar időjárás ellenére is részt vettek az ünnepségen.

Az ötletgazda Korpa Tamás. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Az emléktábla. Grafika: Méliusz-könyvtár

Kapcsolódó összeállításaink:

Debrecen legidősebb épülete, a Régi Posta

Debrecenben a Széchenyi utca 6. szám alatt található a cívisváros legrégebbi lakóháza, ami eredetileg Diószegi Sámuelnek, a település első postamesterének a lakóháza volt.

Étterem a pincében. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Régi Posta nevű híres helyünk az 1600-as évek végén épült, s napjainkban is szépen felújítva pompázik: étteremként, valamint panzióként üzemel. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A boltíves udvari rész. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A gyönyörűen rendbetett épületegyüttes arról is nevezetes, hogy itt szállt meg XII. Károly svéd király 1714. november 13-án, útban haza a törökországi emigrációból.

A régi cégér. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

A skandináv uralkodó látogatása előtt tiszteleg a külső falat díszítő szép domborműves emléktábla is (ami eredetileg a szállórész emeleti falán volt).

A király emléktáblája. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A szintén svéd szülött Raoul Wallenberg debreceni szobrának históriája e cikkünkben olvasható. Azt pedig, hogy milyen volt a fogadó, amikor Sumen Étteremként működött, itt mutattuk be régi képekkel.

A volt udvari nagyterem. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Vendéglátós múltidézéseink sok régi képpel:

2026. november 12., csütörtök

A debreceni Aranybika „kistestvére”

Az iskolaépület. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

Debrecenben a Széchenyi utca 60. szám alatt (a Mechwart mellett) a zöldülő fák mögött egy gyönyörű épület csodálható meg a túloldalból vagy a kerítés tövéből. Ott működik a Hallássérültek Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye, Óvoda, Általános Iskola és Kollégium, s ez az intézmény a honlapján található bemutatkozás szerint 2023-ban volt éppen 120 éves.

Hajós Alfréd. Fotó: Wikipédia

Ebből a múltidézésből az is megtudható, hogy a hallássérült gyermekek oktatása Debrecenben 1903 októberében kezdődött. A tanítványok száma néhány év alatt igen megnőtt, emiatt készült el 1913 szeptemberére az intézmény elhelyezésére épített gyönyörű palota. Szintén különlegesség, hogy az épületet ugyanazok a nagyszerű építészek tervezték, mint az ezt követően megvalósuló csodás palotát, a város jelképévé lett Aranybika Szállodát: Hajós Alfréd és Villányi Lajos! A Széchenyi utcai főépületet nemrég renoválták, úgyhogy arra járva most igazán érdemes felpillantani rá...

A jobb oldali saroktimpanon. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Hasonló összeállításaink sok fotóval:

A főhomlokzat a kapunál. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

2026. november 11., szerda

A Bajcsy-Zsiliszky utca

Debrecenben a Bajcsy-Zsilinszky utca a Piac és a Nyugati utcát köti össze, és előzőleg József kir. herceg utca, illetve Nagy-Új utca volt a neve. Az utca mai neve Vitéz Bajcsy-Zsilinszky Endre Kálmán (Szarvas, 1886. június 6. – Sopronkőhida, 1944. december 24.) előtt tiszteleg, aki magyar nemzeti radikális politikus, újságíró, nyilasok által kivégzett nemzeti ellenálló volt.

A Bajcsy utca, anno. Fotó: Masits István

A Masits Istvántól kapott fenti képen a Bajcsy utca egy régi szép téli arcára csodálkozhatunk rá abból az időből, amikor még innen indult a 28-as busz, és még itt működött az Unicum Presszó, a Jazz és a Sony műszaki szaküzlet is. A környék további felejthetetlen nevezetességeit lásd a fotó után!

Bajcsy-Zsiliszky Endre. Fotó: Wikipédia

Kapcsolódó múltidézéseink:

DBKL

Az Ybl

A főhomlokzat. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

A Debreceni Egyetem Műszaki Karának jogelődje, a Felsőfokú Építészeti Technikum 1965-ben kezdte meg a működését a mai Ótemető utcai épületegyüttesben. A most megosztott felvételeinket az éppen zajló átépítések és korszerűsítések idején készítettük. Fotók: © Debreceni Képeslapok / Vass Attila Tamás

A bölcsiből lett új szárny. Fotó: © Debreceni Képeslapok

1972-ben az intézmény főiskolai rangot kapott, és a budapesti Ybl Miklós Műszaki Főiskola részeként építész- és építőgépész képzést folytatott. A kar a honlapja szerint 1992-ben a Debreceni Universitas részeként működött, majd a Kossuth Lajos Tudományegyetem Műszaki Főiskolai Kara lett, a 2000-es integráció révén pedig a Debreceni Egyetem Műszaki Főiskolai Karaként tevékenykedett. 2021-ben egy bővítés mintegy 4500 négyzetméterrel növelte az alapterületet, 2026-ban a B épület teljes megújulása zajlott le, e cikk megjelenésekor pedig az Ótemető utcai elméleti tömb rekonstrukciója tartott éppen (lásd az utolsó fotón). 2025-ben a Debreceni Egyetem Tudományos, Technológiai és Innovációs Parkjában járműlabort és gyakorló aszfalt tesztpályát is átadtak. A Borsos József nevét viselő, 1966-ban megnyitott kollégium 270 férőhelyes, a szobák háromszemélyesek.

Viszik a mozaikot. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az intézmény Ótemető utcai központi homlokzatát Z. Gács György mozaikja díszíti, melynek címe: Építők. Ezt a kompozíciót 2026. november 11-én kezdték el szétbontani (lásd a fenti képen). Sajtóhírek szerint ennek az az oka, hogy restaurálják, és azt követően teszik vissza az eredeti helyére. A park érdekes alternatív nevezetessége az „UV-király” emlékműve, a főkapun belépve pedig Mattioni Eszter beköltöztetett, különleges lávakő-kompozíciója is megcsodálható.

Az elméleti tömb. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:

A kollégium. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

2026. november 10., kedd

A Kút utca

Debrecen egyik hangulatos helye a Kút utca, ami a Hadházi utat köti össze a Csapó utcával. Ezt a városrészt jártuk be 2026. november 10-én. Fotók: © Debreceni Képeslapok / Vass Attila Tamás

A Debrecen utcanevei című könyv szerint a valójában a Két malom utca és az Árpád tér között húzódó utca telkeit 1800 körül mérték ki. A környékbeli Péterfián 1845. január 20-án, a Csapó utcán pedig 1845. december 29-én járt sikerrel az artézi kutak fúrása. További leírás az alábbi szócikkben:

Maga a Kút utca egyébként a Szentlászlófalva nevű városrészben található. Sétánkon meglátogattuk a mini Stonehenge-parkot, ugyanakkor szemügyre vettük azt a két aranyos óriáshangyát, amik az egyik ajtót díszítik, és pont olyanok, mintha a Piac utcai Hangya-bérház kapujáról szöktek volna ide.

A Kút utca a novemberi őszben is kellemes élmény, úgyhogy jó szívvel ajánljuk a felfedezését mindazoknak, akik szeretnek sétálgatni, nézelődni és úgy ismerkedni Debrecen érdekességeivel. Annak pedig különösen örülünk, ha e cikkünk hatására indulnak el erre a kalandra! A közeli Nyíl utcai pékségről itt található a múltidézésünk, a szintén közeli és ugyancsak legendás Fácánkakas Sörözőt pedig ebben az összeállításunkban mutattuk be.

DBKL

Kapcsolódó összeállításaink:

2026. november 9., hétfő

Legendás belvárosi borozók 1957-ből

Debrecenben 1957-ben két borozót is létesítettek a nedűk kedvelőinek. Az elsőt április 12-én adták át a Bajcsy-Zsilinszky utca elejének ódon épületsorában. A legendás búfelejtő vezetője, majd tulajdonosa évtizedeken át a közkedvelt Misi bácsi, azaz Módos Mihály volt. Az utóbbi években már kulturális szentélyként is működik a borozó. A mostani életét és a Magyar Ezüst Érdemkereszttel kitüntetett tulajdonosát, a slambucairól is híres Kovács Istvánt ebben a cikkben mutattuk be.

Misi bácsi a HB Naplóban 1995-ben

Most pedig lássuk összeállításunk másik főszereplőjét! Ez pedig nem más, mint a Tokaj-hegyaljai Állami Gazdaság által 1957. augusztus 16-án megnyitott „igen szép kivitelű poharazó, kóstoló helyiség” a Batthyány utcában (az nem derült ki, hogy hány szám alatt). Az akkori tudósítás szerint az ízléses vendéglőt kovácsoltvasból készült csillár díszítette, a hátsó falon pedig Móré Mihály festőművész freskókompozíciójában gyönyörködhettek a vendégek. A bolt háromféle minőségi borból szolgált ízelítővel. Ilyen nevű borozó később az Aranybika új szárnyában is üzemelt. Tárgyévünkben, tehát 1957-ben nem mellékesen a Szabadság útja (ma Kassai út) vendéglője, a Zöldfa is kitárta kapuit a közönség előtt. Ezt a ma is létező helyet ebben a cikkünkben ismerhetik meg.

A HB Napló 1957. 08. 17-i cikke

Kapcsolódó múltidézéseink:

Keresés ebben a blogban

2026. november 13., péntek

Emléktáblát kapott a Zsibogó

Debrecen legidősebb épülete, a Régi Posta

2026. november 12., csütörtök

A debreceni Aranybika „kistestvére”

2026. november 11., szerda

A Bajcsy-Zsiliszky utca

Az Ybl

2026. november 10., kedd

A Kút utca

2026. november 9., hétfő

Legendás belvárosi borozók 1957-ből