Keresés ebben a blogban

2026. augusztus 21., péntek

A 424-es Bivaly és csodás régi kocsik a Nagyállomáson


Debrecenben nem akármilyen jármű vendégeskedett 2026. augusztus 21-én a Nagyállomáson, melynek a főépülete éppen előző napon volt 65 éves. Fotók, videó: © Debreceni Képeslapok / Vass Attila Tamás
  
424-es a Nagyállomáson. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ekkor örökítettük meg a parádés nosztalgiamozdonyt és a kocsijait, melyek megérdemelten az 1. vágányon várták az indulásukat egy szintén pazar KISS-szerelvény mellett. Ezek fotóját, illetve videóját lásd a cikk végén!

Kocsifülke. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Előbb a KISS futott ki, s ekkor a masiniszták dudaszóval köszöntek egymásnak és a közönségnek.

Kocsifolyosó. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Bekukkantottunk a múltidéző kocsikba is, melyek között büfé is található. A vendéglőt az egykori Aranyvonat külső festését imitáló kocsiban alakították ki, íme:

Szent Koronás festéssel. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A büfében. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Van egyébként a szerelvényben egy szép igazi étkezőkocsi is, mely a felirata szerint a Royal Hungarian Express-hez tartozik. A Bivalynak is nevezett 424-es által vontatott szerelvény Hortobágyra és Füzesabonyba közlekedett, onnan pedig Budapestre juthattak el vele a régi időket kedvelő utasokat.

Előbb a KISS futott ki. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A fenti képen együtt látható a 424-es és az emeletes KISS, az alábbi fotónk pedig azt is szemlélteti, hogy mekkorák a gőzmozdony kerekei.


Végül következzen az összeállítás elején ígért videónk a 424-es és kocsijai kifutásáról! (Akit érdekel, szóljon, készült felvétel a KISS-ről is.) Fotók, videó: © Debreceni Képeslapok / Vass Attila Tamás


Kapcsolódó múltidézéseink:
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

A mozdony teljes típusneve. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Mester utcai gyülekezet 1938. augusztus 21-én megnyílt temploma

Debrecenben a Mester Utcai Református Egyházközség temploma 1938. augusztus 21-ére készült el teljesen az akkori Károli Gáspár téren, a mai Bartók Béla út 1. szám alatt. A templommal szemben az egykori Hortobágy Malom áll, és köztük futott az 5-ös villamos.

A Pesti utca felől. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A gyülekezeti hely honlapjának leírása szerint a tervező és a munkavezető Csanak József építész volt, s például a kőműves- és ácsmunkát a Tóth testvérek végezték, az üvegezést pedig Kaszanyitzky Endre kivitelezte. Az építkezésen helyi munkásokat alkalmaztak.

A Bartók felől. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az egyházközség templomtörténeti tájékoztatója kitér arra is, hogy a kapuzatot 2×3 db csavart törzsű, levéldíszes kehelyfejezetes neogótikus oszlop tartja: 1-1 a csúcsíves bélletet, 2-2 pedig a baldachint. A levéldísz mindhárom oszlopon eltérő, de páronként egyforma. A csúcsíves kapubélletet „Az én házam imádság házának neveztetik minden nép között” felirat díszíti.

Rálátás a malomból, 2012. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A baldachin fölött tengelyben elhelyezkedő, páros oszlopokra támaszkodó hármas csúcsíves ablak található a Szentháromság jelképeként. Az oszlopok levéldíszes kehelyfejezetesek. Fölöttük a tetőteret egy hatalmas körablak világítja be, aminek a formája és a benne megbújó keresztmotívum a teljességet szimbolizálja. A templom tornyában két harang van, melyeket Szlezák László öntött 1938-ban. Bent pedig, a szószék fölötti karzaton, a diadalív alatt kapott helyett az Angster József által 1940-ben épített hétregiszteres orgona.

Csanak József terve. Képforrás: refmesterutca.hu

Templomtörténeti cikkeink sok fotóval:

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. augusztus 20., csütörtök

A Nagyállomás modern főépülete

A debreceni Nagyállomás modern stílusú épületegyüttesét Kelemen László és Sajó István tervezte, és 1961. augusztus 20-án adták át a forgalomnak.

A központi várócsarnok. Fotó: Fortepan / Uvaterv, 1961

Az egyik terv szerint nagy irányítótornya lett volna a főépületnek. 


A Nagyállomás várótermében 2019-ben kiállított, fantasztikus látványterv szerint ugyanis az egyik változat alapján a maival ellentétben aszimmetrikus elrendezésű és órás irányítótornyos lenne az épületegyüttes:


Az új komplexumot végül a régi palota elé, tőle 43 méterre építették meg. A régi palotát pedig – a Napló korabeli cikke szerint – a terv szerint a november 15-ig kellett elbontani.

Az érkezési oldal az 1965-ös Debrecen-útikönyvben

A régi palotát nem mellesleg 1902. július 14-én nyitották meg, és a díszes csarnokát is bombatalálat érte 1944-ben.

A Petőfi tér látképe. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A fenti galériánkban a vadonatúj állomás, várótermek, művészeti alkotások, a posta, valamint a resti, a munkásszálló és a tejivó egy-egy szép archív fotóját mutatjuk meg. Ehhez pedig az Uvaterv, a Fortepan, a Képzőművészeti Alap, a Panoráma, valamint Horváth Zoltán felvételeit hívtuk segítségül.

A Restinek pazar kerthelyisége is volt – lásd az albumban!

Közreadásuk nemcsak az évforduló miatt aktuális, hanem a komplexum várható átépítése, bővítése miatt is. Így ezt a cikkünket annak reményével írjuk, hogy az átalakítás után is megmaradnak a Nagyállomás és a Petőfi tér értékei...

A központi váróterem. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Nagyállomás főépületének központi várócsarnokában egyebek mellett a monumentális fali képek és a márványlapokban felfedezhető ősállatlenyomatok ejthetik ámulatba a betérőket.

A tejivó. Fotó: Fortepan / Bauer Sándor, 1974

Az új „palotához” munkásszálló és postahivatal is épült. Az Uvaterv 1962-es sorozatában a postahivatalról  is szuper külső-belső felvételek találhatók.


Megnéztük, a postai enteriőrben szerencsére ma is megvan a különleges márványburkolatú oszlopsor, padló és ügyfélpult.

A Nagyállomás főépülete. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó múltidéző cikkeink sok szép régi képpel:

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Napló tudósítása az átadásról

A 60 éves virágkarnevál 2026-os felvonulása

Debrecenben 2026-ban már 60 éves a virágkarnevál, hiszen 1966-ban volt az első ilyen fesztivál a cívisvárosban. Fotók: © Debreceni Képeslapok / Vass Attila Tamás

Ezúttal a Petőfi téren, valamint a Piac utcán örökítettük meg a parádé egyes pillanatait. Beszámolónk közben lássunk az alábbiakban egy rövid „számszaki” magyarázatot is.

Sokan azt gondolják ugyanis, hogy mivel 2026-ban 60 éves a virágkarnevál, ez azt jelenti, hogy akkor 2026-ban a hatvanadik virágkarnevált rendezik. Nem így van. Ugyanis 2026-ban már a 61. következne. Igenám, de 1979-ben, 1980-ban, valamint 1982-ben és 1983-ban nem volt virágkarnevál! Emiatt tehát 2026-ban csak az 57. ilyen rendezvény zajlik. Fotók: © Debreceni Képeslapok / Vass Attila Tamás


Korábban többször zavarta meg eső, lehűlés a virágkarnevált, 2026. augusztus 20-án azonban nem lehetett panasz az időjárásra. A szél olykor megélénkült, de az még jól is esett.


Ezúttal tizenkét virágkocsi, valamint a művészeti csoportok megszámlálhatatlanul sok táncosa, zenésze és zászlóforgatója vonult fel. A fellépők csodás jelmezekben mutatták be a produkcióikat.


Sajnos nagyon sok néző például a Piac utca egyes részein a kordon ellenére is bement a felvonulási területre, így miattuk nem láthattak rendesen azok, akik a kijelölt részen követték az eseményeket (fotóját lásd az összeállításunk végén). Fotók: © Debreceni Képeslapok / Vass Attila Tamás


A nézők között ugyanakkor olyanok is nem kevesen voltak, akik begázoltak a virágok és a bokrok közé csak azért, hogy jobban lássák a felvonulást.


A rendezők az útvonal több pontján most is felállítottak lelátókat, azok közönsége azonban viszonylag nyugodtan tudták élvezni a káprázatos parádét. Fotók: © Debreceni Képeslapok / Vass Attila Tamás


A 2026. augusztus 20-i programokat 20 órától esti felvonulás is tarkítja, napközben pedig többek között a városházi Galiba Fesztivál, salakmotorverseny és a nagyerdei sörkert is várja az érdeklődőket.


Mindemellett például a Déri Múzeum és intézményei díjtalanul látogathatók, másnap pedig a virágkocsik egy része megcsodálható a Piac utcai kiállításon is. Az augusztus 23-ig tartó ünnepi hét teljes programkínálata itt is megtekinthetőFotók: © Debreceni Képeslapok / Vass Attila Tamás


További virágkarneváli összeállításaink sok szép régi képpel:
Kordonon belül és kívül. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Volt egyszer egy Kinizsi Söröző


A debreceni Aranybika Hotel pincesörözőjét több hónapos átalakítás miatti zárva tartást követően az 1966-os, első virágkarnevál napján, augusztus 20-án 11 órakor, Kinizsi Söröző néven nyitotta meg újra a közönség előtt a Hajdú Megyei Vendéglátó Vállalat a Bajcsy-Zsilinszky utca elején, a Víg Mozihoz vezető udvar mellett. A korabeli hirdetések szerint eleinte vasárnaponként 11 órától hangulatos sörzene is szórakoztatta a betérőket az Aranybika Kinizsi Sörözőjében, melynek jellegzetessége volt a kockás padló, a masszív faasztalok és a vesszőből font színes lámpaburák is.

A külső front. Fotó: Alföldi Antal, 1972

Összeállításunk fotói részben a Méliusz Központi Könyvtárának Helytörténeti Részlegéből származnak. A képeken nemcsak a Kinizsi cégére látszik, hanem az is, hogy a kapujánál álltak meg az autóbuszok. Hétvégeken sok sorkatona még ide ruccant le, mielőtt 28-as busszal visszatért az eltávozásról a Kossuth Laktanyába. Rajtuk kívül a belvárosi, például Bethlenes diákság is szép számban képviseltette magát a népszerű sörözőben. E pincében ma is vendéglő üzemel, de más névvel, tulajdonossal és külsővel.

Régi színes fotók: Zoltai Károly, 1971

Olvasóink hozzászólásai között korábban Bán Jánosné a következőket írta: „Szívemet simogatja ez a kép! 1975. május 7-én itt ismertem meg a férjem. Azóta 44 éves házasok vagyunk 2 csodálatos gyerekkel és 3 unokával. Soha nem felejtem azt a napot! Az ott fogyasztott túrós csusza ízét, a húsos palacsinta illatát, a (számomra) nehéz székek súlyát, az egész KINIZSI hangulatát! Erzsikét, a pincért! Mindent, mindent, ami akkor ott volt! Imádtam!”


Burai Árpádné Éva így fogalmazott: „Régi szép idők. Finom túrós csuszát, töltött káposztát ettünk a Kinizsiben. Jólesett rá a finom csapolt sör. Jó társasággal sok-sok kellemes estét töltöttünk el itt. Ma már csak emlék. Jó visszaemlékezn a fiatal évekre!” Rákos László felidézte: „Igen kellemes kis hely volt, csak a lépcsőn kellett vigyázni, bár felfelé menet négykézláb is ki tudtál botorkálni.”

1971-es felvétel: Fortepan / Inkey Tibor

Hérák Vera azt kérdezte: „A homokórák funkciójára emlékeztek? Jó volt, jók voltak a kaják, s mindig vidám esték voltak ott!” Dudics István az órákkal kapcsolatban felelevenítette: „Egy időben minden asztal mellé a falra egy homokóra volt felszerelve. Rendeléskor indult az óra, ha az étel nem érkezett meg a homok lepergéséig, ingyen volt a kaja. Igyekeztünk bonyolult ételt rendelni, de sohasem sikerülte legyőzni a homokórát.”


Kékesi Éva kijelentette: „Ott ettem igazi jó hortobágyi palacsintát, azóta se. A nyomába sem jár a mostani, akárhol készítik.” Andreas Oikonomou is erre emlékezett: „Görög egyetemisták, törzshelyünk volt a 80-es években. Ott ettem először hortobágyi palacsintát.” S végül Hegedűs Ildikó gondolatai: „Gimi utáni összejövetelek... apró lázadásokkal, világot megváltó szónoklatokkal... Áááááá, de szép is volt!” Olvasóink további múltidézései itt olvashatók. A közeli, egykori törökfürdő hihetetlen históriája pedig ebben az összeállításunkban ismerhető meg.

Az 1974-es étlapot Barna Sándornak köszönjük!

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy 
amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!


Nyitóképünk teljes méretben

2026. augusztus 19., szerda

A '76. augusztus 19-én felavatott városi sportcsarnok

Debrecen első sportcsarnoka 1976. augusztus 19-én nyílt meg a Szabadság útján (ma Kassai úton), az akkor még létező kisfürdő szomszédságában. Ezen a napon adták át a Csapó utcai vásárcsarnokot is. A sportcsarnokot Kertai László tervezte, aki a többek között a belvárosi korzót is tervezte. A létesítménynek 2 edzőterme, 6 öltözője, 1464 ülőhelye volt, de szertárakkal, büfével, parkolóval és NDK-légszűrővel is felszerelték.


Az átadás napján megrendezett szórakoztató programok részeként egy barátságos mérkőzés erejéig a Debreceni Dózsa férfi kézilabdacsapata is pályára lépett, így egyúttal a 8 mm vastag Graboflex-borítást is tesztelhették Varga Pistáék. A csarnokot azóta már többször korszerűsítették, s ma már a debreceni olimpikon, Hódos Imre nevét viseli. A folytatásban további csarnokinfók, valamint a Kassai út nevezetességeit bemutató múltidéző összeállításaink olvashatók sok fotóval.

A sportcsarnok esti színei. Fotó: © Debreceni Képeslapok



Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!