Debreceni Képeslapok

2026. augusztus 24., hétfő

A Halászcsárda a Hal közben

Debrecenben a Hal közben működött a Halászcsárda nevű vendéglő a Széchenyi utca felőli részen az 1990-es évek végéig. Ez az épület látható Zoltai Károly (Méliusz Helytörténeti Fotótár) 1973-as fenti képén is. Akkor még működött a kinti piac is. Olvasóink visszaemlékezései szerint a búfelejtő az utolsó időkben már egy nem igazán jó hírű kocsmaként funkcionált, ahova némi túlzással csak életbiztosítással volt ajánlatos bemenni. Korábban azonban kitűnő halászlevet készítettek itt, egy időben zenekar is játszott, és jó volt a kerthelyisége is. Mások azt is leírták, hogy ott ették a legfinomabb túrós csuszát, s hozzá friss sört fogyasztottak. De lássunk még egy szuper hozzászólást!

A Halász. Képforrás: Volán, ÉPFU, BSZV, ÁFOR...

Virágné Kun Margit az iménti igazoltatós kép kapcsán a Facebook-oldalunkon így fogalmazott: Az édesanyám 23 évig volt ott italmerő, pultos! Ott nőttem fel szinte! Jó apám is gyakran látogatta a helyet, a jó Isten nyugosztalja, ivászat vagy munka miatt! A képen Nixon, az idős roma származású törzsvendég is látható, édesapám barátja! Nem volt az olyan rossz hely! Abban az időben bejárt oda mindenféle ember, orvos ügyvéd, mindenféle szakik, utcaseprő, nő, férfi, debreceni lakos, turista, idős, fiatal! A Hajdú-Bihar Megyei Vendéglátó Vállalat egysége volt! Takács Géza bácsi isteni jó főnök volt! Aztán maradt Kilberger kartárs, ő sem volt rossz! Más volt még akkor az egész utca! Hentesbolt, női fodrászüzlet, a Neva, a kis pici helyiségben a trafik, a zöldségbolt, a Julius Csemege, a bizományi áruház, a tejpiac, a halbolt! Én speciel szerettem azt az időt, jó volt gyereknek, tinédzsernek lenni!!

Ma ez van a helyén. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Tóth Dénes alábbi 1979-es remek riportjából az is megtudható, hogy a Hal közben abban az esztendőben szüntették meg a tej- és húspiacot, s kiderül az összeállításból az is, hogy a csárda 1974-ben lett II. osztályú. A cikk megjelenésekor már problémás helynek számított. A Halászcsárdát az ezredfordulón lebontották, a helyén pedig 2003 óta a fenti üzletház áll.

Nagyításért kattints a képre!

Legutóbbi kereskedelmi-vendéglátói múltidézéseink:

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy

amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

A rövid életű Zsolnay-szökőkút Debrecen főterén

Debrecenben 1960 áprilisa és 1965 augusztusa között egy különleges Zsolnay-szökőkút színesítette a belvárost az Aranybika előtt. A park íves, nagy gyepszőnyegében két medence volt, köztük pedig vidám, dekoratív zuhatag is elbűvölte a korzózókat és a villamosra várókat. Az attrakciót 1960. április 3-án este avatta fel Barta Károly, a városi tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese. Akkor adták át a felszabadulás tiszteletére Debrecenben a Petőfi téri szökőkutat is.

Még kerámia nélkül. Fotó: FNYV 23. Telep, 1960

A korabeli sajtóhír felidézi: a Nagytemplom előtti park szökőkútját a vízügyi igazgatóság, a Titász és a Debreceni Vízművek készítette. „A tervezés munkájáért Szilágyi Lajost és Zalánffy Lászlót, az elektromossági és színtechnikai tervezésért pedig Molnár L. Jánost, Rácz Sándort és Kiss Imrét illeti dicséret. Minden elismerést megérdemelnek ezenfelül a két vállalat dolgozói, akik közül sokan társadalmi munka formájában vették ki részüket a szökőkút elkészítésében.”

Csodálatos volt! Fotó: Bakonyi Béla, 1962

A kompozíció a következő esztendőben, Debrecen mezővárosi címének 600. évfordulója alkalmából kapta meg a híres Zsolnay-kerámiás burkolatát (Török János szobrász-keramikus alkotását), amit szocialista realista életképek díszítenek a munka, a tanulás és a szórakozás pillanatait ábrázolva a korszak jellegzetes stílusában.

A Cartographia 1965-ös térképleporellójában

A szökőkút sokak visszaemlékezése szerint sajnos zavarta az Aranybika lakóit a zenéje miatt. Ugyanakkor a Napló 1965. július 11-én már arról írt, hogy 1967-re megújul a Vörös Hadsereg útja, ahol a déli főgyűjtő csatorna építése zajlott akkoriban. Onnan építették tovább a Hatvan utca, Bethlen utca, Tanácsköztársaság útján a Március 21. térig.

Egy igazi oázis. Fotó: Bakonyi Béla, 1962

A szökőkutat mindezek miatt 1965 augusztusában megszüntették, és megkezdődött az elbontása. A cél azonban az volt, hogy ne sérüljön, és később máshol is felállítható legyen.

A díszpark 1962-ben. Fotó: Horváth Zoltán

A szökőkút megmaradt kerámiagyűrűje kalandos úton, egy szeméttelepen is eltöltött időszak után került az egyik helyi pártszervezet Széchenyi utcai székházának parkjába. Ott a gondnok kékre festette, és a gyűrű háborítatlanul feküdt úgy, évtizedekig. A 2023 áprilisi ottjártunkkor azonban már nem volt ott.

Mindenhol zöld... Fotó: Bakonyi Béla, 1963

A Kossuth tér és a környéke 2001 óta sétálóövezet, és immár két szökőkútja van. Az átadás előtt néhány napig az Aranybika Hotel előtti medencét díszítette a Sellő szobor, amit eltávolítottak, majd tíz évvel később végül Nyíracsád főterén állítottak fel. Érdekesség továbbá, hogy a debreceni Zsolnay-szökőkútnak volt egy párja Pécs–Tettyén. Ott 2009-ben bontották le a szökőkutat, Török János és Bolgár Edit szobrász-keramikus alkotását. Azt, hogy hova került a debreceni szökőkút kávája a Széchenyiről, és hol van egy másik párja is, ebben a cikkünkben írtuk meg.

Tettye, Bolgár Edit alkotása. Fotó: KAKV

Kapcsolódó összeállításaink:

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

2026. augusztus 23., vasárnap

Az óriási gázrobbanásból született Kráter-tó

Debrecenből is látni lehetett azt a 100 méter magas lángoszlopot, ami 1961. augusztus 23-tól a gázkút berobbanása miatt több napon át tombolt Nagyhegyesnél. Fotók, videó: © Vass Attila Tamás

A mai Kráter-tó. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ennek nyomán keletkezett, illetve hozták létre a cívisvárostól 20 kilométerre fekvő festői túra- és pihenőhelyet: a Kráter-tavat. A fejlesztéseknek köszönhetően immár jó minőségű aszfaltút visz be ide. A hatalmas detonációt a vizsgálatok szerint a kutak viszonylag kis mélysége, a metángázok nagy mennyisége, a technológia fejletlensége és öngyulladás is okozhatta.

A tűz a HBM Tanács fotóján. Repró: © Debreceni Képeslapok

Íme egy napjainkban készített videónk erről a festői helyről:

A Hsz 36-os kút öngyulladása miatt lángra lobbanó földgáz 100 méteres lángoszlopa csaknem 42 óráig égett. A kitörés fellazította a talajt, s a fúrótorony elsüllyedt (más forrás szerint csak ledőlt). A hat napig nagy nyomással feltörő gáz mintegy 150 méter átmérőjű krátert vájt a földbe, és a hordalékból 12 méteres sáncot emelt maga köré. Egyes beszámolók arra is kitérnek, hogy a környéken mindent betemetett a piros hamu, s lavinaáradatként indult meg a víz és a sár is – ezzel pedig egyúttal el is fojtotta magát a kitörést.

Pihenés a parton. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A kráter helyén horgászásra is alkalmas, körülbelül 5 méter mély tó keletkezett. Az ezt körülölelő dombokat zömmel nemes nyár borítja. Az erdővel övezett vízfelület védett, hűvös, párás mikroklímája nagyban más, mint a környező szántóföldeké. 2006-ban, a kitörés 45. évfordulója alkalmából az önkormányzat a területet bekeríttette, és sétányokat, pihenőket alakítottak ki ott.

Egy szuper főzőhely. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Így fajátékok, tűzrakóhelyek, filagóriák, padok, szemétgyűjtők és illemhelyek is szolgálják a kirándulókat. A MOL ugyanakkor mini fúrótornyot és emléktáblát is felállított a parkban. A tavat egy horgászegyesület gondozza; a telepítéseknek köszönhetően főként növényevő halak vannak benne, de kapitális harcsa is horogra akadt már itt.

Horgász a parton. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Fúrótoronymakett a tónál. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó cikkeink sok fotóval:

2026. augusztus 22., szombat

„A” Játékbolt

Debrecen híres játékboltja a Vörös Hadsereg útján működött a Svetits-bérházban. Kutatásunk szerint az üzletet nem a szocializmusban alapították, hanem 1948-ban államosították a már meglévő kereskedést. Akkoriban átellenben is volt egy hasonló egység, a játékékjavítással is foglalkozó Piskolti-féle cég. A mai Piac utca 43. szám alatti üzletre sokan úgy emlékeznek, hogy egy időben csak az forgalmazott játékárukat, pedig például a Csapó utcán is volt ilyen profilú bolt.

Az üzlet. Fotók: Fortepan / Bencze László, 1974

Azzal azonban nem túlzunk, hogy a legjelentősebb játékbolt a főutcai volt, s mindig nagy élményt jelentett akárcsak csodálni a kirakatát – ami az épület U alakú kapuzugában is folytatódott. Odabent pedig természetesen egy igazi Kánaán várta a gyerekeket, s nem volt könnyű betelni a kínálat varázsával! Napjainkban vendéglő működik itt.

Mackók, gitár, társasjáték... a kirakatban

Legutóbbi kereskedelmi-vendéglátói múltidézéseink:

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy

amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

2026. augusztus 21., péntek

A 424-es Bivaly és csodás régi kocsik a Nagyállomáson

Debrecenben nem akármilyen jármű vendégeskedett 2026. augusztus 21-én a Nagyállomáson, melynek a főépülete éppen az előző napon volt 65 éves. Fotók, videó: © Debreceni Képeslapok / Vass Attila Tamás

424-es a Nagyállomáson. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ekkor örökítettük meg a parádés nosztalgiamozdonyt és a fapados, illetve párnázott ülésű kocsijait, melyek a 3. vágányon várták az indulásukat egy szintén pazar KISS-szerelvény szomszédságában. Ezek fotóját, valamint videóját lásd a cikk végén!

Kocsifülke. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Előbb a KISS futott ki, s ekkor a masiniszták dudaszóval köszöntek egymásnak és a közönségnek.

Kocsifolyosó. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Bekukkantottunk a múltidéző kocsikba is, melyek között büfé is található. Ezt a vendéglőt az egykori Aranyvonat külső festését imitáló kocsiban alakították ki, íme:

Szent Koronás festéssel. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A büfében. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Van egyébként a szerelvényben egy szép igazi étkezőkocsi is, mely a felirata szerint a Royal Hungarian Express-hez tartozik. A Bivalynak is nevezett 424-es által vontatott szerelvény Hortobágyra és Füzesabonyba közlekedett, onnan Budapestre juthattak el vele a régi idők hangulatát kedvelő utasok.

Előbb a KISS futott ki. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A fenti képen együtt látható a 424-es és az emeletes KISS, az alábbi fotónk pedig azt is szemlélteti, hogy mekkorák a gőzmozdony kerekei.

Utaskísérővel. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Következzen az összeállítás elején ígért videónk a 424-es és kocsijai kifutásáról! (Akit érdekel, szóljon, készült felvétel a KISS-ről is.) Fotók, videó: © Debreceni Képeslapok / Vass Attila Tamás

Kapcsolódó múltidézéseink:
Veterán autók a 2024-es virágkarneválon
Buick Skylark a Simonyin
Oldtimer-parádé a Bem téren
Közlekedés Debrecenben, az 1960-as években
A halálkanyar
A távolsági buszállomás
A modern Nagyállomás
A 31-es buszok emlékére
A gőzmozdonyos cívisváros
A villamosközlekedés aranykora
Az utolsó Bengáli
Az első CAF
A 4-es villamos
Az 5-ös villamos
A 6-os villamos
40 éve trolival
A Malév debreceni reptere
A fénytroli
A Mikulás-Bengáli
A közlekedéstörténeti emlékszoba
A mozdonyok és vonatozás szerelmese
Futurisztikus szupervonatok a Nagyállomáson
A kánikula hatása a sínekre 1999 nyarán
Az 1985-ös nagy vonaljegyár-emelkedés
Debrecen közlekedése az 1970-es években
Old timer VW-parádé a főtéren
És egy igazi étkezőkocsi. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

A mozdony teljes típusneve. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Mester utcai gyülekezet 1938. augusztus 21-én megnyílt temploma

Debrecenben a Mester Utcai Református Egyházközség temploma 1938. augusztus 21-ére készült el teljesen az akkori Károli Gáspár téren, a mai Bartók Béla út 1. szám alatt. A templommal szemben az egykori Hortobágy Malom áll, és köztük futott az 5-ös villamos.

A Pesti utca felől. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A gyülekezeti hely honlapjának leírása szerint a tervező és a munkavezető Csanak József építész volt, s például a kőműves- és ácsmunkát a Tóth testvérek végezték, az üvegezést pedig Kaszanyitzky Endre kivitelezte. Az építkezésen helyi munkásokat alkalmaztak.

Az egyházközség templomtörténeti tájékoztatója kitér arra is, hogy a kapuzatot 2×3 db csavart törzsű, levéldíszes kehelyfejezetes neogótikus oszlop tartja: 1-1 a csúcsíves bélletet, 2-2 pedig a baldachint. A levéldísz mindhárom oszlopon eltérő, de páronként egyforma. A csúcsíves kapubélletet „Az én házam imádság házának neveztetik minden nép között” felirat díszíti.

A baldachin fölött tengelyben elhelyezkedő, páros oszlopokra támaszkodó hármas csúcsíves ablak található a Szentháromság jelképeként. Az oszlopok levéldíszes kehelyfejezetesek. Fölöttük a tetőteret egy hatalmas körablak világítja be, aminek a formája és a benne megbújó keresztmotívum a teljességet szimbolizálja. A templom tornyában két harang van, melyeket Szlezák László öntött 1938-ban. Bent pedig, a szószék fölötti karzaton, a diadalív alatt kapott helyett az Angster József által 1940-ben épített hétregiszteres orgona.

Csanak József terve. Képforrás: refmesterutca.hu

Templomtörténeti cikkeink sok fotóval:

DBKL

2026. augusztus 20., csütörtök

A Nagyállomás modern főépülete

A debreceni Nagyállomás modern stílusú épületegyüttesét Kelemen László és Sajó István tervezte, és 1961. augusztus 20-án adták át a forgalomnak.

A központi várócsarnok. Fotó: Fortepan / Uvaterv, 1961

Az egyik terv szerint nagy irányítótornya lett volna a főépületnek.

A Nagyállomás várótermében 2019-ben kiállított, fantasztikus látványterv szerint ugyanis az egyik változat alapján a maival ellentétben aszimmetrikus elrendezésű és órás irányítótornyos lenne az épületegyüttes:

Az új komplexumot végül a régi palota elé, tőle 43 méterre építették meg. A régi palotát pedig – a Napló korabeli cikke szerint – a terv szerint a november 15-ig kellett elbontani.

Az érkezési oldal az 1965-ös Debrecen-útikönyvben

A régi palotát nem mellesleg 1902. július 14-én nyitották meg, és a díszes csarnokát is bombatalálat érte 1944-ben.

A fenti galériánkban a vadonatúj állomás, várótermek, művészeti alkotások, a posta, valamint a resti, a munkásszálló és a tejivó egy-egy szép archív fotóját mutatjuk meg. Ehhez pedig az Uvaterv, a Fortepan, a Képzőművészeti Alap, a Panoráma, valamint Horváth Zoltán felvételeit hívtuk segítségül.

A Restinek pazar kerthelyisége is volt – lásd az albumban!

Közreadásuk nemcsak az évforduló miatt aktuális, hanem a komplexum várható átépítése, bővítése miatt is. Így ezt a cikkünket annak reményével írjuk, hogy az átalakítás után is megmaradnak a Nagyállomás és a Petőfi tér értékei...

A Nagyállomás főépületének központi várócsarnokában egyebek mellett a monumentális fali képek és a márványlapokban felfedezhető ősállatlenyomatok ejthetik ámulatba a betérőket.

A tejivó. Fotó: Fortepan / Bauer Sándor, 1974

Az új „palotához” munkásszálló és postahivatal is épült. Az Uvaterv 1962-es sorozatában a postahivatalról is szuper külső-belső felvételek találhatók.

Megnéztük, a postai enteriőrben szerencsére ma is megvan a különleges márványburkolatú oszlopsor, padló és ügyfélpult.

Kapcsolódó múltidéző cikkeink sok szép régi képpel:

A pénztáraknál. Fotó: Fortepan / Szalay Zoltán, 1974

DBKL

A Napló tudósítása az átadásról

Keresés ebben a blogban

2026. augusztus 24., hétfő

A Halászcsárda a Hal közben

A rövid életű Zsolnay-szökőkút Debrecen főterén

2026. augusztus 23., vasárnap

Az óriási gázrobbanásból született Kráter-tó

2026. augusztus 22., szombat

„A” Játékbolt

2026. augusztus 21., péntek

A 424-es Bivaly és csodás régi kocsik a Nagyállomáson

A Mester utcai gyülekezet 1938. augusztus 21-én megnyílt temploma

2026. augusztus 20., csütörtök

A Nagyállomás modern főépülete