Debreceni Képeslapok

2026. augusztus 26., szerda

A Sesztina

Debrecen egyik fogalommá lett családjának, valamint a cégüknek az alapítója Sesztina János, aki 1819 júniusában hozta létre a vaskereskedő vállalkozást a mai Piac utca 21. szám alatt. Ezt később a fia, Sesztina Lajos átköltöztette a 23. szám alatti szép, emeletes házba. Nyitókép: HBN, 1982

A kereskedelmi és vendéglátó-ipari múzeum képe

Az üzletet Sesztina Lajos halála után a fia, Jenő örökölte (aki 1869. június 14-én született), s a vaskereskedés az ő vezetése alatt élte a fénykorát. Ő 1893. XI. 11-én házasságot kötött Csanak Margittal, Csanak József fűszerkereskedő legfiatalabb lányával a Margit-fürdő dísztermében. A fenti képmásolatot Balázs Csaba osztotta meg az olvasóinkkal.

A Vasudvar-felirat a házon. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Sesztina Jenő nagyon sokat tett a városért, és megannyi közéleti tisztséget is betöltött. Amikor 1944-ben, a II. világháború során a sorozatos megszállások és támadások miatt a belváros is romokban hevert, a Sesztina Vaskereskedés pincéjét is sokan óvóhelynek használták.

Emlékek a múltból. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A nyaralóját 1897-ben építtette a barátjával, Tóth István építésszel a Nagyerdőben. A Sesztina házaspár ebbe a nagyerdei villájába húzódott. Az idős pár azonban ott sem tudta elviselni a háború borzalmait és a szovjet katonáktól állandóan elszenvedett lelki megaláztatásokat.

Ez vezethetett ahhoz a tragikus cselekedethez, mely során – a szintén a pincében rejtőző szakácsnő segítségével – október 21-én mindketten életüket vesztették. (Ami a szóbeszéd szerint azt jelenti, hogy a szakácsnő közreműködésével felvágták az ereiket...)

Egyetemi bölcsőde is volt. Fotó: Pathó Sándor, 1969

A Sesztina házaspárt először a villa kertjében temették el. Hamvaikat a későbbiekben a köztemetőbe szállították át, s a családi sírboltban helyezték örök nyugalomra. Utolsó tulajdonosokként, Nagybákay (Rickl) Antal és a fiai, dr. Nagybákay Antal és dr. Nagybákay Péter vezették a céget.

A bolt 1982-ben. Fotó: HBN

A Sesztina Lajos Vaskereskedést 1949. október 14-én államosították. A műemlék épületben lévő patinás üzletet 1982-ben újították fel, ügyelve a tradíciókra (lásd a fenti képen). 1995. szeptember 6-ig vasboltként működhetett – ám végül az akkori tulajdonosa a bezárásáról döntött. Ezzel a 176 éves fennállása után megszűnt a legendás vasárubolt is.

A Sesztina-síremlék. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A családi villában az egyetem bölcsődéje kapott helyet, de immár ez is a múlt. A szebb napokat is megélt ingatlan évekig lakatlan volt, a Debreceni Egyetem 2021-re újította fel, és immár más intézményei működnek a falai között. Az elásott Sesztina-padok kimentéséről ebben a cikkünkben számoltunk be. A következő fotót Szijjártóné Bodnár Zsuzsanna osztotta meg az olvasóinkkal:

A Sesztina-üzlet dolgozói 1948-ban

A felújított villa. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Nyitóképünk teljes méretben. Fotó: HBN, 1982

Új Borbély Szilárd-kötet a 7. Térey Könyvünnepen, s jön Grecsó Krisztián, Bazsányi Sándor, Bocskor Bíborka is

Debrecen városának támogatásával a Méliusz Juhász Péter Könyvtár immáron a hetedik Térey Könyvünnepet rendezi meg 2026. szeptember 14. és 18. között több helyszínen, párbeszédbe lépve a városban született Térey János író, költő, műfordító munkásságával.

Térey János. Képforrás: Méliusz-könyvtár

A 2026-os Könyvünnep középpontjában Térey 20 éve megjelent, a lírikusi életmű csúcspontjaként számontartott Ultra című kötete szerepel. A 2006-ban publikált – a költő Debrecen-tapasztalatát is több műben megidéző – kötet versei a történelmi, kulturális és városi tapasztalat összekapcsolásával teremtenek sajátos, nagy ívű lírai világot, miközben klasszikus formákat és retorikai hagyományokat szólaltatnak meg korszerű nyelven. A kötet jelentős újítása a pátosz és az emelkedett beszédmód tudatos újraértelmezése. Az Ultra recepciója egyaránt méltatta a versválogatás nyelvi gazdagságát, kompozíciós fegyelmét és kulturális rétegzettségét. A kötetről mini konferenciát rendeznek, a Térey Könyvsarokban pedig kiállítással elevenítik meg. 2026-ban a Térey-emlékbeszédet Bazsányi Sándor irodalomtörténész mondja, s az ünnepségen Bocskor Bíborka előadóművész, énekes is közreműködik.

A Kétmalom utcai emléktábla. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Könyvünnep további fontos célja, hogy évről évre a debreceni irodalmi hagyományokra is ráirányítsa a polgárok figyelmét. Ezúttal a 80. születésnapját ünneplő Cs. Nagy Ibolya irodalomtörténészt köszöntik, valamint megemlékeznek a 15 éve elhunyt Tóth Endre költőről és leányáról, a szintén poéta Tóth Éváról, míg verskoncert idézi fel a nagyváradi szomszéd, Kinde Annamária alakját. A program részeként bemutatkozik a friss Térey-díjas Pál Dániel Levente, valamint két irodalmi nagyság, nevezetesen Grecsó Krisztián József Attila-díjas író és Fekete Vince Babérkoszorú-díjas költő. Igazi kuriózum lesz Borbély Szilárd összegyűjtött esszékötetének, az Egy növény emlékezetének debreceni debütációja is. A Könyvünnep időpontja tehát: 2026. szeptember 14–18., helyszíne a Méliusz Juhász Péter Könyvtár, a Déri Múzeum, Debreceni Egyetem, a Térey Könyvsarok, valamint a Térey-szülőház. A program megvalósítását a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő NKA Anyanyelvi Kultúra Kollégiuma is támogatja. Íme végül a teljes a 7. Térey Könyvünnep teljes programkínálata:

Nagyításért kattints a képre!

DBKL

2026. augusztus 25., kedd

Kiégett az egyik legszebb épületünk

Debrecenben, a nagyerdei Medgyessy sétányon található az a 90 éves villasor, amelyiknek négy épülete közül kettő hosszú évek óta lakatlan és az enyészeté annak ellenére, hogy a város, az önkormányzat a tulajdonosa. Fotók: © Debreceni Képeslapok / Vass Attila Tamás

Emiatt régóta számítani lehetett és kellett arra, hogy előbb-utóbb valamilyen rossz dolog történik velük. Be is következett ez, mégpedig 2026. augusztus 24-én: kigyulladt a 3. szám alatti ház tetőzete és a déli része is. Íme az utóbbi helyről egy földszinti lakórész állapota a kitört ablakon keresztül:

Tűz(oltás) után. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A most megosztott képeinket a tragédia másnapján, reggel készítettük. Az akkor tapasztalt lehangoló és dühítő látványból annyit mindenképpen megjegyzünk, hogy az épület tetőzetéből szinte csak a gerendák maradtak meg, sok cserép és bádog lehullott, és több ablak betört.

Ennyi maradt a tetőből. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Mivel Debrecenben a nagyerdei villákon kívül több más olyan értékes és fontos ingatlan van, melyek szintén évek óta csak pusztulnak, ezek közül most kiemelünk néhányat: fedett uszoda, kereskedelmi akadémia palotája, Bartók Terem, Steinfeld-ház... Ezekre is hasonló sors, azaz vég vár?!

Üszkös gerendák. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Halkan megjegyezzük azt is, hogy korábban az egykori Deák utcai nagy zsinagóga tetőzete is tatarozás közben gyulladt ki és semmisült meg, ugyanakkor szintén tűz miatt pusztult el a Piac utcai takarékpalota saroktornya 1964 tavaszán. Ez utóbbit ebben a cikkben idéztük fel. Sőt, 1976 augusztusában a Varga utca 1. szám alatti palotának is tűz lett a veszte.

Omló, kormos fal. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink mai és régi képekkel:

A kiégett ház. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

2026. augusztus 24., hétfő

A Halászcsárda a Hal közben

Debrecenben a Hal közben működött a Halászcsárda nevű vendéglő a Széchenyi utca felőli részen az 1990-es évek végéig. Ez az épület látható Zoltai Károly (Méliusz Helytörténeti Fotótár) 1973-as fenti képén is. Akkor még működött a kinti piac is. Olvasóink visszaemlékezései szerint a búfelejtő az utolsó időkben már egy nem igazán jó hírű kocsmaként funkcionált, ahova némi túlzással csak életbiztosítással volt ajánlatos bemenni. Korábban azonban kitűnő halászlevet készítettek itt, egy időben zenekar is játszott, és jó volt a kerthelyisége is. Mások azt is leírták, hogy ott ették a legfinomabb túrós csuszát, s hozzá friss sört fogyasztottak. De lássunk még egy szuper hozzászólást!

A Halász. Képforrás: Volán, ÉPFU, BSZV, ÁFOR...

Virágné Kun Margit az iménti igazoltatós kép kapcsán a Facebook-oldalunkon így fogalmazott: Az édesanyám 23 évig volt ott italmerő, pultos! Ott nőttem fel szinte! Jó apám is gyakran látogatta a helyet, a jó Isten nyugosztalja, ivászat vagy munka miatt! A képen Nixon, az idős roma származású törzsvendég is látható, édesapám barátja! Nem volt az olyan rossz hely! Abban az időben bejárt oda mindenféle ember, orvos ügyvéd, mindenféle szakik, utcaseprő, nő, férfi, debreceni lakos, turista, idős, fiatal! A Hajdú-Bihar Megyei Vendéglátó Vállalat egysége volt! Takács Géza bácsi isteni jó főnök volt! Aztán maradt Kilberger kartárs, ő sem volt rossz! Más volt még akkor az egész utca! Hentesbolt, női fodrászüzlet, a Neva, a kis pici helyiségben a trafik, a zöldségbolt, a Julius Csemege, a bizományi áruház, a tejpiac, a halbolt! Én speciel szerettem azt az időt, jó volt gyereknek, tinédzsernek lenni!!

Ma ez van a helyén. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Tóth Dénes alábbi 1979-es remek riportjából az is megtudható, hogy a Hal közben abban az esztendőben szüntették meg a tej- és húspiacot, s kiderül az összeállításból az is, hogy a csárda 1974-ben lett II. osztályú. A cikk megjelenésekor már problémás helynek számított. A Halászcsárdát az ezredfordulón lebontották, a helyén pedig 2003 óta a fenti üzletház áll.

Nagyításért kattints a képre!

Legutóbbi kereskedelmi-vendéglátói múltidézéseink:

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy

amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

A rövid életű Zsolnay-szökőkút Debrecen főterén

Debrecenben 1960 áprilisa és 1965 augusztusa között egy különleges Zsolnay-szökőkút színesítette a belvárost az Aranybika előtt. A park íves, nagy gyepszőnyegében két medence volt, köztük pedig vidám, dekoratív zuhatag is elbűvölte a korzózókat és a villamosra várókat. Az attrakciót 1960. április 3-án este avatta fel Barta Károly, a városi tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese. Akkor adták át a felszabadulás tiszteletére Debrecenben a Petőfi téri szökőkutat is.

Még kerámia nélkül. Fotó: FNYV 23. Telep, 1960

A korabeli sajtóhír felidézi: a Nagytemplom előtti park szökőkútját a vízügyi igazgatóság, a Titász és a Debreceni Vízművek készítette. „A tervezés munkájáért Szilágyi Lajost és Zalánffy Lászlót, az elektromossági és színtechnikai tervezésért pedig Molnár L. Jánost, Rácz Sándort és Kiss Imrét illeti dicséret. Minden elismerést megérdemelnek ezenfelül a két vállalat dolgozói, akik közül sokan társadalmi munka formájában vették ki részüket a szökőkút elkészítésében.”

Csodálatos volt! Fotó: Bakonyi Béla, 1962

A kompozíció a következő esztendőben, Debrecen mezővárosi címének 600. évfordulója alkalmából kapta meg a híres Zsolnay-kerámiás burkolatát (Török János szobrász-keramikus alkotását), amit szocialista realista életképek díszítenek a munka, a tanulás és a szórakozás pillanatait ábrázolva a korszak jellegzetes stílusában.

A Cartographia 1965-ös térképleporellójában

A szökőkút sokak visszaemlékezése szerint sajnos zavarta az Aranybika lakóit a zenéje miatt. Ugyanakkor a Napló 1965. július 11-én már arról írt, hogy 1967-re megújul a Vörös Hadsereg útja, ahol a déli főgyűjtő csatorna építése zajlott akkoriban. Onnan építették tovább a Hatvan utca, Bethlen utca, Tanácsköztársaság útján a Március 21. térig.

Egy igazi oázis. Fotó: Bakonyi Béla, 1962

A szökőkutat mindezek miatt 1965 augusztusában megszüntették, és megkezdődött az elbontása. A cél azonban az volt, hogy ne sérüljön, és később máshol is felállítható legyen.

A díszpark 1962-ben. Fotó: Horváth Zoltán

A szökőkút megmaradt kerámiagyűrűje kalandos úton, egy szeméttelepen is eltöltött időszak után került az egyik helyi pártszervezet Széchenyi utcai székházának parkjába. Ott a gondnok kékre festette, és a gyűrű háborítatlanul feküdt úgy, évtizedekig. A 2023 áprilisi ottjártunkkor azonban már nem volt ott.

Mindenhol zöld... Fotó: Bakonyi Béla, 1963

A Kossuth tér és a környéke 2001 óta sétálóövezet, és immár két szökőkútja van. Az átadás előtt néhány napig az Aranybika Hotel előtti medencét díszítette a Sellő szobor, amit eltávolítottak, majd tíz évvel később végül Nyíracsád főterén állítottak fel. Érdekesség továbbá, hogy a debreceni Zsolnay-szökőkútnak volt egy párja Pécs–Tettyén. Ott 2009-ben bontották le a szökőkutat, Török János és Bolgár Edit szobrász-keramikus alkotását. Azt, hogy hova került a debreceni szökőkút kávája a Széchenyiről, és hol van egy másik párja is, ebben a cikkünkben írtuk meg.

Tettye, Bolgár Edit alkotása. Fotó: KAKV

Kapcsolódó összeállításaink:

DBKL

2026. augusztus 23., vasárnap

Az óriási gázrobbanásból született Kráter-tó

Debrecenből is látni lehetett azt a 100 méter magas lángoszlopot, ami 1961. augusztus 23-tól a gázkút berobbanása miatt több napon át tombolt Nagyhegyesnél. Fotók, videó: © Vass Attila Tamás

Ennek nyomán keletkezett, illetve hozták létre a cívisvárostól 20 kilométerre fekvő festői túra- és pihenőhelyet: a Kráter-tavat. A fejlesztéseknek köszönhetően immár jó minőségű aszfaltút visz be ide. A hatalmas detonációt a vizsgálatok szerint a kutak viszonylag kis mélysége, a metángázok nagy mennyisége, a technológia fejletlensége és öngyulladás is okozhatta.

Íme egy napjainkban készített videónk erről a festői helyről:

A Hsz 36-os kút öngyulladása miatt lángra lobbanó földgáz 100 méteres lángoszlopa csaknem 42 óráig égett. A kitörés fellazította a talajt, s a fúrótorony elsüllyedt (más forrás szerint csak ledőlt). A hat napig nagy nyomással feltörő gáz mintegy 150 méter átmérőjű krátert vájt a földbe, és a hordalékból 12 méteres sáncot emelt maga köré. Egyes beszámolók arra is kitérnek, hogy a környéken mindent betemetett a piros hamu, s lavinaáradatként indult meg a víz és a sár is – ezzel pedig egyúttal el is fojtotta magát a kitörést.

A kráter helyén horgászásra is alkalmas, körülbelül 5 méter mély tó keletkezett. Az ezt körülölelő dombokat zömmel nemes nyár borítja. Az erdővel övezett vízfelület védett, hűvös, párás mikroklímája nagyban más, mint a környező szántóföldeké. 2006-ban, a kitörés 45. évfordulója alkalmából az önkormányzat a területet bekeríttette, és sétányokat, pihenőket alakítottak ki ott.

Így fajátékok, tűzrakóhelyek, filagóriák, padok, szemétgyűjtők és illemhelyek is szolgálják a kirándulókat. A MOL ugyanakkor mini fúrótornyot és emléktáblát is felállított a parkban. A tavat egy horgászegyesület gondozza; a telepítéseknek köszönhetően főként növényevő halak vannak benne, de kapitális harcsa is horogra akadt már itt.

DBKL

Kapcsolódó cikkeink sok fotóval:

2026. augusztus 22., szombat

„A” Játékbolt

Debrecen híres játékboltja a Vörös Hadsereg útján működött a Svetits-bérházban. Kutatásunk szerint az üzletet nem a szocializmusban alapították, hanem 1948-ban államosították a már meglévő kereskedést. Akkoriban átellenben is volt egy hasonló egység, a játékékjavítással is foglalkozó Piskolti-féle cég. A mai Piac utca 43. szám alatti üzletre sokan úgy emlékeznek, hogy egy időben csak az forgalmazott játékárukat, pedig például a Csapó utcán is volt ilyen profilú bolt.

Az üzlet. Fotók: Fortepan / Bencze László, 1974

Azzal azonban nem túlzunk, hogy a legjelentősebb játékbolt a főutcai volt, s mindig nagy élményt jelentett akárcsak csodálni a kirakatát – ami az épület U alakú kapuzugában is folytatódott. Odabent pedig természetesen egy igazi Kánaán várta a gyerekeket, s nem volt könnyű betelni a kínálat varázsával! Napjainkban vendéglő működik itt.

Mackók, gitár, társasjáték... a kirakatban

Legutóbbi kereskedelmi-vendéglátói múltidézéseink:

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy

amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Keresés ebben a blogban

2026. augusztus 26., szerda

A Sesztina

Új Borbély Szilárd-kötet a 7. Térey Könyvünnepen, s jön Grecsó Krisztián, Bazsányi Sándor, Bocskor Bíborka is

2026. augusztus 25., kedd

Kiégett az egyik legszebb épületünk

2026. augusztus 24., hétfő

A Halászcsárda a Hal közben

A rövid életű Zsolnay-szökőkút Debrecen főterén

2026. augusztus 23., vasárnap

Az óriási gázrobbanásból született Kráter-tó

2026. augusztus 22., szombat

„A” Játékbolt