Keresés ebben a blogban

2026. július 13., hétfő

Enigma az ősi kapukon

Debrecenben bóklászva nemcsak az épületeket érdemes közelebbről szemügyre venni, hanem a kapuikat és a zárjaikat is: némelyik kifejezetten különleges, sőt „titkos üzenet” is megjelenik rajta!

Az Árpád téri református templom kilincse. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Tudtad, hogy az Árpád Téri Református Templom kilincse halformájú? Ezen a tenyérbeillő, sima remekművön ráadásul szövegek is találhatók. Az enigma a következő: IXΘYΣ. Ami pedig azt jelenti, hogy hal, s ez a megkeresztelt embernek is szimbóluma. Ha pedig a „hal” betűit kezdőbetűkként alkalmazzuk, akkor máris megkapjuk a kereszténység egyik alapmondatát: ΙΗΣΟΥΣ ΧΡΙΣΤΟΣ ΘΕΟΥ ΥΙΟΣ ΣΩΤΗΡ – magyarul azt, hogy Jézus Krisztus, Isten fia, Megváltó. Mindez azért szerepel a kapun, mert Jézus így szól a Bibliában: „Én vagyok az ajtó: ha valaki rajtam megy be, megtartatik, az bejár és kijár, és legelőre talál.” Kedves Olvasónk, Dobos Piroska hozzászólásából azt is tudjuk, hogy a kilincset az édesapja, Dobos Lajos készítette. A hal farkán az ő monogramja látható.

A Piac utcai Generali-ház kilincse. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Hasonlóan talányos és pazar kilincs sárgállik a Generali (eredetileg Csanak) Házon is, a Piac és az Arany János utcák sarkán. Ezen az ékességen – utalva a velencei kötődésre és a város védőszentjére – egy tekintélyt parancsoló oroszlán szegezi szúrós szemét a betérőkre. A mancsával nyitott könyvet tart, annak lapjaira pedig ez vagyon írva: Pax tibi Marce, evangelista meus. Azaz: Béke neked, Márk, én evangélistám. Azt mondják, szerencséje lesz annak, ki e kilincset megérinti! De örülhet az is, aki felfedezi a Nagytemplom míves kapuinak fantasztikus zárjait és kilincseit! Ezek az ódon szerkezetek ugyanis valósággal tobzódnak a szimbólumokban. Fentről lefelé sorakozik rajtuk egy-egy angyal, oroszlán, sas, csillag és ember, s ezek Máté, Márk, Lukács és János előtt tisztelegnek. A Nagytemplom kapui azonban kétszárnyúak, tehát mindegyiken párban pompáznak ezek az aranyozott csodák. Sőt, a Nagytemplomnak nem csak egy kapuja van. Így tehát annyiszor kettő angyal, oroszlán stb. övezi, mint amennyi helyen ki-be léphetünk rajta. Hogy pontosan mennyi is? Legyen ez egy kis cserkészfeladvány: számolja meg, aki arra jár! (További csodás zárak ebben az összeállításunkban.)

A Nagytemplom kapuinak kilincsei. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. július 12., vasárnap

Sárga lett a Piac utcai sín új szakasza

Debrecenben a villamosvonalak forgalmának zavartalan fenntartása érdekében a DKV Debreceni Közlekedési Zrt. 2026. június 15. és július 20. között több ütemben vágányfelújítást végez. A cég közleménye szerint a főtéri villamos-megállóhely előtt és után, valamint a Péterfia utca 23. szám előtt összesen 228 vágány-folyóméter hosszúságában három helyszínen cserélik ki a síneket. A Kossuth téri villamosmegállónál a két síncserével érintett pályaszakasz között a meglévő töredezett aszfalt pályaburkolatot színezett betonburkolatra cseréli a DKV Zrt. A Bem téri és a Simonyi úti szakaszon öt helyszínen 144 vágány-folyóméteren vágányszabályozási munkákat végeznek. Az általunk fentebb kiemelt szövegrészben olvasható színezett betonburkolat már látható a valóságban:

Régi és új találkozása. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A rekonstrukció többi tudnivalója és az érintett járművek terelőútvonalai megismerhetők a cég honlapján. Mi a fenti utcaképet 2026. július 12-én készítettük a Piac utca azon szakaszán, ahol összeér a régi pálya és a sárgára színezett felújított pálya. Kissé furcsa, de minden bizonnyal ez még nem végleges, hanem pl. a régit is lefestik majd, vagy idővel az új a régihez fakul. Addig most a 2026 május közepén beüzemelt Déri téri csobogók erőteljes kék színűre festett medencéi is eszünkbe juthatnak erről az állapotról, hiszen azok a medencék is kilógnak (kilógtak) a környezetükből az élénk színükkel. Ilyenek voltak akkor, és bizonyára most is:

Déri téri csobogó, 2026. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó múltidézéseink:
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A legbizarrabb debreceni szobor

Debrecenben az egyetem kémiai tömbje előtt fénylik egy sokágú, amorf fémtest. A Köztérkép szakportál szerint ez egy szobor, amit Segesdi György készített 1972-ben Térplasztika címmel.


A kompozíciót 2026. július 11-én tanulmányoztuk közelebbről, s ekkor készítettük róla a most megosztott felvételeket is. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok


Szeretjük a szobrokat, ám ebben az esetben csak találgatni tudunk például abban a tekintetben, hogy ez a valami mitől szobor, mit akar kifejezni, és miért van kiállítva ennyire kiemelt helyen több mint 50 éve.


Sajnálattal és értetlenül vagyunk kénytelenek megfogalmazni azt is, hogy ez a valami, ami még rendes címet se kapott (talán nem véletlenül), nemcsak meghökkentő, hanem balesetveszélyes is.


Több helyen ugyanis hosszú hegyes részek állnak ki belőle éppen kb. emberi fejmagasságban – lásd a képeken. Remélhetőleg ezek még senkinek sem okoztak sérülést.


Mindenesetre esetleg érdemesebb lett volna a Professzor című szobrot itt felállítani annak idején, mivel azt gyakran veszik körbe autók, itt pedig zavartalanabbul tekinthetne az egyetemi polgárokra. Evidens, hogy a Térplasztikát pedig kevésbé kiemelt helyre kellene vagy kellett volna tenni, ha már valakik szerint mindenképpen közszemlére méltónak tekinthető.


Kapcsolódó összeállításaink sok mai és régi fotóval:
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Már épül a 2026-os Campus Fesztivál-város

Campus Fesztiváli hangulat. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

Debrecenben a 2026-os Campus Fesztivál július 22. és 25. között zajlik a Nagyerdei Stadion környékén. Már zajlik az építkezés! Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A stadion felől. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A fesztiválterületet július 12-én vettük szemügyre. A ködszínház és a stadion közötti füves részen ekkor már három nagy építmény állt, vélhetően a fénytechnikai torony és VIP-lelátók. Közéjük kerül majd az egyik nagyszínpad, és az egészet körbekerítik.

A medence mellett. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Közben már a stadion közvetlen közelében is zajlott a rakodás és építkezés. Az északi rendezvénytéren például bevetésre kész targoncák álltak a szabályosan lerakott kordon- és járólapelemek tömege előtt.

Rácsok és pavilonok. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Több helyen sátrat és bódékat is felállítottak már. Vasárnap még régiségvásár helyszíne a környék, aztán minden bizonnyal nagyobb fokozatba kapcsolnak a fesztivál rendezői.

Az állatkertnél. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A 2026. július 22. és 25. közötti Campus Fesztivál fellépői között mindenféle műfajban, 15 helyszínen helyi és hazai muzsikusok, előadók éppúgy megtalálhatók, mint ismert külföldiek. Az utóbbiak között van a Scooter, valamint Armin van Buuren is. A teljes kínálat idelátogatva ismerhető meg.

Katonás rendben. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó múltidézéseink:
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. július 11., szombat

Hogyan kaphatott toronyórákat az egyetemi templom végül csak ötven évvel az átadását követően?

Az egyetemi templom. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debreceni Egyetem templomát Borsos József tervezte, és 1942-ben szentelték fel. A gyülekezeti hely egyik érdekessége az, hogy a tornyán kialakított órahelyekbe csak a templom átadását követő 50 év elteltével kerültek órák. Fotók: © Debreceni Képeslapok / Vass Attila Tamás

A templom újonnan. Fotó: Fortepan / Tordai György

Ez a 35 évvel ezelőtti diáknapokon indult egyik diákpártnak köszönhető! A kezdeményező fiatalok nagyszerű története a kép alatt olvasható.

A templom főhomlokzata. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A toronyórák históriáját Kedves Olvasónk, Tóth Zsolt írta le nekünk: „1989-ben pártot alapítottunk arra, hogy óra kerülhessen a toronyba, Torony Párt néven. Igaz, az egyetemi napok alatt ezt a célt nem sikerült elérnünk, de a gyűjtésünkből, az egyetem felajánlásából és toronyórás cég felajánlásából megszületett az óra (talán '92-ben). Én voltam az ötletgazda és a párt szóvivője, a pártelnök Zsótér Zsolt, a hangulatért Korbel Péter volt a felelős. Zsótér és én vegyész, Korbel angol–magyar szakos volt (és így is végeztünk), de számos vegyész, kémiaszakos és bölcsész segítette a pártot. Sajnos a diákrektor-választást nem nyertük meg, de az idő minket igazolt” – fogalmazott Tóth Zsolt.

A főkapu címere. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. július 11-én. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Nagyerdei múltidéző cikkeink sok régi fotóval:

A Csokonai Kávéház

Debrecen patinás épületeinek egyike a Kossuth utca 21. szám alatti ház, ahol az 1800-as évek elején már vendégeket fogadó helyiség volt, a Dömösdy-kert. Nagy előszeretettel látogatta ezt a közkedvelt helyet Csokonai Vitéz Mihály is – írta a HB Napló. Mai fotó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Az épület 2026 júliusában. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Aztán 1880-ban fogadóvá építették át, helyet adva benne sörözőnek, borozónak. Ady Endre valamikor 1897–98 táján hasonlította a vendégház sörözőjét „bundához”, mondván: télen meleg, nyáron pedig hűvös. Az Angol királynő történetéhez tartozik, hogy 1927-ben – mint az Aranybika Szálloda egyik fogadója – átépült. S még egy „szenzáció”: Debrecenben presszógépen ekkor főztek először kávét. A ház csak 1940-ig élhette a fényes vendéglői életét, ezután az OTI vásárolta meg, majd szakmunkás-tanulói otthonnak használták. Az Alföldi Vendéglátó Vállalat 1972-ben vásárolta meg az épületet, és 1980-ig kellett várni arra, hogy elő tudják teremteni a ház újbóli vendéglátó-ipari egységgé alakításához szükséges pénzt. 1981. július 11., szombat óta ismét kávéházi hangulat uralkodik a Kossuth utca 21. szám alatt. Ugyancsak e napon adták át az épület pincéjében a sörözőt és a borozót is.

A kávéház az 1981-es megnyitásakor. Fotó: HBN

A tudósítás kitér arra, hogy Hollósi László igazgató a megnyitó beszédében elmondta: szeretnék 1983-ig teljes egészében vendéglátó-ipari célokra átalakítani az épületet. Akkor már hozzákezdtek az éttermi rész, a szabadtéri terasz és a konyha kialakításához. A tervező Gellér Ferenc és Hadházi Árpád, a kivitelező a SZAKISZ és a hajdúnánási Építő Ipari Szövetkezet. A kávéházban a nyitáskor kapható volt kuglóf, briós, kávé, sült fagylalt, parfék, poharas krémek és különböző sütemények (csaknem bolti áron). A vállalat az akkor még létező Hajdú-Bihar Megyei Üdítőital-ipari Vállalattal kötött szerződés alapján az új üdítőital-márkát, a Vikinget árusította. Mindemellett a vendégeket egyedi hangulatú borozó és söröző várta a nyolc-tízféle sörön kívül hideg és meleg szendvicsekkel, sör- és borharapókkal. A borozóban egri és Eger környéki borokat kínáltak. A kávézó, söröző és borozó hétmillió forintba került, az étterem, terasz és konyha elkészültével együttesen 20 millió forintot tett ki a beruházás. A kávéház naponta 8-tól 20 óráig, a borozó-söröző pedig 10-től 23 óráig tartott nyitva.

Élet az egykori hotelnél

Vendéglátós múltidézéseink sok régi képpel:
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. július 10., péntek

A Kálvin téri kis trafik

Debrecenben egykoron szinte minden utcasarkon volt egy kis dohányáruda, illetve trafiképület is, és ezeket eredetileg többnyire hadi özvegyek üzemeltették. A klasszikus kis sokszögletű árudák egyike a Kálvin téren működött, mint az a Fortepan / Bán Tamás-féle 1957-es fotón is fennmaradt az utókornak. A többi hasonló hajdani kis kereskedésekkel foglalkozó múltidézéseinket e cikk végén osztottuk meg. Önöknek milyen emlékeik vannak ezekről, és konkrétan a Kálvin tériről is?

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!