Keresés ebben a blogban

2026. október 18., vasárnap

A debreceni zeneművészeti főiskola


Debrecen „felszabadulásának” 30. évfordulója alkalmából, 1974. október 18-án avatták fel a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Debreceni Tagozatának Egyetem téri új épületét. (A fenti képen még a Móricz-kollégium látszik a háttérben.)

Az épület napjainkban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Akkor még önálló intézmény volt ez is, valamint az Agrár, az Ybl, a DOTE és a hajdúböszörményi főiskola is. Így készült a debreceni zeneművészeti tagozat épületegyüttese:

Az építés 1973-ban

Összeállításunk archív fotói főként a Méliusz-könyvtár Helytörténeti Részlegéből származnak. Az átadásról szóló tudósítás szerint (lásd a cikk végén) a főiskolához 80 személyes kollégium is épült.

A koli 1974-ben. Fotó: Fortepan / Szalay Zoltán

Az intézmény és a felsorolt társai ma a Debreceni Egyetem karaiként működnek. Mellette például 2002-ben a zeneművészeti létesítmény 9. emeletén kezdett sugározni a Friss Rádió. Az épület az oktatás mellett koncerteknek és képzőművészeti kiállításoknak is teret ad.

Hangverseny a Liszt teremben (1990)



Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL


Nyitóképünk teljes méretben

Az egri vár hős védőinek 1552. október 17-i diadala

Debrecen is sokat köszönhetett annak, hogy Egerben 1552. október 17-én a Dobó István kapitány vezette védők visszaverték a vár sokszoros túlerőben lévő török támadóit. Fotók: © Vass Attila Tamás

Kilátás a Dobó-bástyánál a minaretre. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A minapi utunkon a csata és a korszak, valamint az Egri csillagok című Gárdonyi-regény főszereplői mellett az akkori hősök esküit is megtekintettük az egri várban található szuper panoptikumban.

Dobó István várkapitány esküje. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az igényesen megalkotott, baráti áron megtekinthető, kétszintes létesítményben a Gárdonyi-regényből is jól ismert személyek életnagyságú figurái csodálhatók meg, köztük például Dobó István, Cecey Éva, Bornemissza Gergely és Jumurdzsák alakja is. 

Az egri vár látképe a Minaretből. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A megannyi korhű bábu, fegyver, eszköz és életkép között lépdelve, a falon fedeztük fel az egri várvédők kapitányának, Dobó Istvánnak az esküjét.

Festmény egy egri szállodában. Repró: © Debreceni Képeslapok

A felemelő kinyilatkoztatást ki-ki a fenti felvételünk alapján ízlelgetheti és vésheti jól az eszébe.

„A kor csodafegyvere” a panoptikumban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A regény és a hagyomány szerint a tisztek nem ugyanezt az esküt tették le. A védőknek ugyanakkor szintén más esküszöveget kellett mondaniuk.

A regény alakjai. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Íme, a védők esküjének részlete: „Esküszöm az egy élő Istenre, hogy véremet és életemet a hazáért és királyért, az egri vár védelmére szentelem. Sem erő, sem fortély meg nem félemlít. Sem pénz, sem ígéret meg nem tántorít. A vár feladásáról sem szót nem ejtek, sem szót nem hallgatok. Magamat élve sem a váron belül, sem a váron kívül meg nem adom.”

Jumurdzsák, Vicuska és Gergő. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Bizony, nagyon tanulságos a védők esküje is!

Az egri Kis Dobó tér a vár alatt. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az egri minaret. Fotó: © Debreceni Képeslapok

További egri élménybeszámolónk sok fotóval ebben az összeállításunkban tekinthető meg.

Szokolli Mehemed ruméliai béglerbég. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó cikkeink:

A börtönmúzeum és a püspöki palota. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A főkapu és a sétány. Fotó: © Debreceni Képeslapok

2026. október 17., szombat

Amikor még kiserdő volt a Régi Városháza mögött

A letarolás előtt. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

Debrecenben a Szent István „parkot” és az alatta kialakított négyszintes mélygarázst 2024. január 26-án adták át. A Dósa nádor tér és a Kossuth utca közötti placc minden bizonnyal az államalapító királyunk közeli szobráról kapta a nevét. Az első kép még a 2022 tavaszi építéskezdés előtt mutatja a romantikus zugot a kiserdővel. A fákat, bokrokat mindet kivágták a ház mellett és a járda vonalában, s lebontották a kiugró épületrészt is. Fotók: © Debreceni Képeslapok / Vass Attila Tamás

2020 tavaszán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Régi Városháza, illetve a Kis Orbán-ház melletti Szent István parkot tehát a mélygarázs tetején és a kivágott fák helyén csinálták meg. A Mackós kutat 2023 decemberében állították fel újra a Sas utcán, de már a tér közepén, ahol gyepszőnyeget, ládás fákat, ferde lámpaoszlopokat és járdaköveket is letettek. Korábban azt a tervet is többször hallhattuk, hogy az új füves mezőre egy irodaházat fognak építeni EU-s pénzből. A következő fotón már napjainkban látható a terület a kút és növények nélkül.

A zöldterület helye. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Minden növényt kivágtak. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Volt egyszer egy Parasztbolt


Debrecenben 1953-ban nyitotta meg a kapuit a Debreceni Á.F.É.SZ. 1. sz. Vas-műszaki Boltja, a Parasztbolt a  Csapó utca és a mai Dósa nádor tér sarkának közelében. Ennek a helynek a korábbi arcát a Modem és a Déri Múzeum közös tárlatán is láthattuk. Az ott bemutatott leírás szerint a 100 éves fotón szerepel: Csengeri Dezső divatáruháza, Szabó Sándor műköszörűs műhelye, Klein Lipót férfiruharaktára, valamint Lindenfeld Jenő fűszerüzlete. Régi kép: Déri Múzeum / Ismeretlen Szerző

A Csapó utca és a Dégenfeld tér sarka, 1920-as évek

A most is meglévő, magas Lindenfeld-házban a Parasztbolt működött, szemben a 2024-ben 120 éves Wolff-palotával – amiből már kiköltözött a szerkesztőség, és várhatóan szállodát alakítanak ki ott. A Parasztbolt szintúgy bezárt, az üzlet 2025. október 17-én tartott nyitva utoljára. Érdemes volt tehát akkor még egyszer bekukkantani, és megcsodálni az állítólag a Sesztinából származó belső polcos-fiókos falakat, beszippantani a semmihez se fogható illatot, átérezni a patinás tér hangulatát.

A boltbelső. Fotók: © Helytörténeti Fotótár / Vass Attila Tamás

Immár eltelt egy esztendő, és azóta ez az ingatlan is szellemházként áll a Dósa nádor téren. A 2026. október 16-i ottjártunkkor is még az egy évvel azelőtti feliratok fogadtak a kirakatban.

A főhomlokzat részletei, 2025. Mai fotók: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!


Kifakulva (2026. X. 16-án). Fotó: © Debreceni Képeslapok

2026. október 16., péntek

A Várkapu étterem és bár


Debrecenben 1969. július 11-én nyílt meg a Kálvin téri HÁÉV-székház mögött az önkiszolgáló Várkapu Étterem. A 7 millió forintért épített vendéglő a közétkeztetési gondokat volt hivatott csökkenteni napi 1500 adag étellel. A másnapi sajtó azt is írta, hogy „a legújabb építészeti stílus szerint kialakított étterem mellett tetszetős, faburkolattal ellátott falú, kényelmes bútorokkal berendezett drinkbár” is üzemelt, ami II. osztályú árakkal, 7 órától 21-ig várta a vendégeit. Az eredeti tervek szerint az étterem 11 órától 21 óráig volt nyitva, de a reggeliztetést is készek voltak megoldani.

A Várkapu főkapuja. Fotó: HB Napló

1969.  november 3-tól esténként 18 órától éjfélig hagyományos pincéres kiszolgálású, zenés szórakozóhely lett a Várkapu, s Percze Miklós magyarnóta-énekes lépett fel rendszeresen. Ezt 1970. január 21-én megszüntették, és újra önkiszolgáló étterem volt mindennap 16 órától este 22 óráig. A sajtóhír szerint a Hajdú-Biharban közkedvelt káposzta-, bab- és borsóételeket kínálták III. osztályú áron anélkül, hogy minőségileg vagy mennyiségileg a vendég kárára csökkentek volna az adagok. Így például a tejfölös bableves ára 2,50 Ft, a vagdalthúsos babfőzeléké 8,10 Ft, míg a töltött káposzta 8,30 forintba, a lencsefőzelék sertésoldalassal 10,10 forintba került borravaló, és esetleges italajánlat nélkül! Aztán 1972. január 7-én az Alföldi Vendéglátó Vállalat lett a Várkapu gazdája. A cég javítani akarta az étterem kihasználását, s egész napos nyitva tartást valósított meg, vagyis már reggelizni és vacsorázni is lehetett itt. A régi műanyag tányérok helyett már porcelánt adtak az étkezéshez. Azt ígérték, hogy néhány egészen olcsó és tartalmas étel mindig lesz az asztalon, ugyanakkor igyekeznek alkalmazkodni a hely szelleméhez („a régi Debrecen egyik legfontosabb építménye, a várfal állt ezen a helyen”), s meglepetésként ízletes, hajdúsági ételt is felszolgálnak majd.

2026. X. 16-i fotó: © Debreceni Képeslapok

Jöjjön egy 1981-es hirdetés is: A debreceni Várkapu bárban április 11-én, szombaton este 7-kor filmet vetítenek a vendégeknek. A Pillangó című kétrészes amerikai alkotás ingyen tekinthető meg. Az április 1-től szerződéses üzemeltetésű szórakozóhelyen friss folyóiratokat is „felszolgálnak”. Szintén 1981-es változás: június 1-től új környezet, új szolgáltatások és új nyitva tartás. A zenét 18 órától a Kárpáti-duó szolgáltatja. Nyitva: 9-től 21 óráig, valamint 22-től 2 óráig. Legyen vendégünk a Várkapu bárban, ahol április 18-tól minden héten pénteki és szombati napokon 22 órától színvonalas műsort tekinthet meg, ismert előadóművészek fellépésével. Az éttermes, éjszakai báros, zenés-diszkós korszak 1986-ben szűnt meg egy időre: december 6-án a sajtóból kiderült, hogy a Várkapu Étterem helyén műszaki üzletet nyitott a Havas Kereskedelmi Vállalat. Később az is megszűnt, és évtizedekig a Barabás működött itt. A 2026 októberi ottjártunkkor pedig már olvasható volt a homlokzaton a legújabb étterem neve.

Beszámoló a Naplóban az 1969-es nyitásról

Legutóbbi kereskedelmi-vendéglátói múltidézéseink:
A Várkapu elé épített külső rész. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Debrecen 1956



Debrecen 1956-os arcai, többek között a régi Csapó utca, az Aranybika-népbüfé, a Kossuth-sarki takarékpénztári kupola és a sortűz áldozatainak temetése is megelevenedik a Méliusz-könyvtár gyűjteményében, amely az akkori mindennapi életről is gazdag válogatást tár elénk. Itt például a hajdani nagy zsinagóga maradványaira csodálkozhatunk rá:


Ízelítőnk következő fényképén a Petőfi-szobor áll a csupasz téren. Figyelemreméltók a kép bal oldalán a régi házak is, melyek a lebombázott, lebontott Hunyadi utcán sorakoztak még!


Még egy felvétel a Petőfi térről, háttérben a bombázásokat túlélt kamarapalota és a mai zöld szalagház helyén állt épületsor. Már kint van a repülős szobor, aminek a rendszerváltáskor veszett nyoma.


A Szent Anna (Béke) és a Varga utcák sarkán is pompázott egy híres-szép bankpalota, az ilyen volt akkoriban:


A Vörös Hadsereg útja és a Szent Anna utca sarkára emelt irodaház hajdani új látványa pedig ez:


Akkoriban a volt Angol Királynő Szálloda épületegyüttesére is vörös csillag és Rákosi-címer került. Abban az időben még abban működött az OTI.


A Széchenyi utca, valamint a Vörös Hadsereg útja sarkának látképe a Budapesti Nagy Áruházzal, továbbá parfümériával, gyógyszertárral és Debrecen lakóival:


A városházára szintén vörös csillag nehezedett, de előtte még pompázott a kis franciakert és a négy fasor, ugyanakkor a Kossuth-sarki torony se égett le... Az majd 1964 áprilisában következett be.


A szabadságharc újságjait a Szabadság Lapnyomda nyomtatta ki, ami az Aranybika-tömbben működött. A képen két kéziszedő szerepel munka közben.


Még egy csoportkép a Szabadság Lapnyomda szakembereivel:


Az Aranybika Szállodában meglepő módon népbüfé is működött, íme.


A Csapó utca elejéről, a Dollárház előtti időkből is voltak képek a kiállításon. A mai Dósa nádor téri kiadóépület, a Wolff-palota földszintjén Csemege-üzlet is fogadta a betérőket.


A tárlat a Nagyerdei Szabadtéri Színpad új korából is mutatott fotót. Az alábbi képen egy dalműsor jelenetébe pillanthatunk be úttörőkkel.


A harci felvételeken kívül az ÁVH-s sortűz áldozatainak temetése is megelevenedett, mely a Köztemetőben volt. Az alábbi reprodukciónk jobb szélén Mensáros László színművészt láthatjuk. Ő sem úszta meg büntetés nélkül a forradalmi szerepvállalását.


További '56-os összeállításunk idekattintva lapozgatható. Jó múltidézést, soha többé diktatúrát!


Teljes galériánkért kattints az alábbi nyílra:


Kapcsolódó múltidézéseink:


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!