Keresés ebben a blogban

2026. augusztus 7., péntek

A Gambrinus étterem és söröző

Debrecenben a Gambrinus közben a kezdetektől működött vendéglő, nem is akárhogyan, hiszen az alábbi képeslap tanúsága szerint jó időben a Piac utca felőli egész területre kitelepült az asztalaival. A vendéglátóhely újkori változatát 1969. február 22-én, a Hajdúsági Farsang részeként nyitotta meg ünnepélyesen Végh László, a Hajdú-Bihar Megyei Vendéglátóipari Vállalat igazgatója.

Az eredeti kinti rész és cégtábla

A Napló korabeli tudósítása szerint (lásd összeállításunk végén) a reprezentatív vendéglátóegység létesítésére 3,5 millió forintot költöttek. A beruházással tetszetős, 72 személy befogadására alkalmas éttermet, hangulatos, barátságos nappali bárhelyiséget, korszerű konyhát, minden igényt kielégítő helyiségeket alakítottak ki. Félmillió forintot költöttek a szellőztetés megoldására, nagy teljesítményű elszívóberendezést állítottak üzembe, így biztosítandó a friss levegőt és a hőmérséklet szabályozását. A falakat nyers színű, lakkozott kőrisfával burkolták. Bokszrendszerűen elhelyezett nemesfa bútorok várták a vendégeket. Az asztalok mellett a kisegítőasztalok állnak, ezek rendeltetése az, hogy rajtuk, a vendég előtt, a vendégek ízlésének megfelelően készítsenek el egy-egy ételt, így például rablóhúst, palacsintát, salátákat stb. Az étterem minőségét és gazdálkodási rendszerét tekintve I. osztályú vendéglátóipari intézmény, de árai a II. osztályú vendéglőkéhez hasonlóak.

Az üzletportál 1983-ban. (Méliusz HT Fotótár)

Az étteremben a nyitást követően Benczi Gyula szalonzenekara muzsikált. Külön bejárat nyílt a Gambrinus-kapu után a Mokka nappali bárba, melynek ízléses berendezése, a terem szépsége vetekedett az éttermével. A kényelmes bőrpuffokon helyet foglaló vendégek külföldi italok, koktélok, pohárkrémek és friss cukrászsütemények között válogathattak. A Gambrinusban jól képzett szakemberek dolgoztak, az átlagéletkoruk huszonöt év volt. A Vörös Hadsereg útja 28. szám alatt megnyílt új létesítmény Németh Attila „házigazda” vezetésével naponta 11-től 23 óráig várta vendégeket... Ma már ez a vendéglő sem működik, a helyén más profilú vállalkozás található.

2026. aug. 6-i fotó: © Debreceni Képeslapok

Szintén 1969. február 22-én délelőtt, a cipő-, bőr- és díszműáru-üzlet után a HBM Ruházati Kisker. Vállalat átalakított Lady üzletét nyitotta meg Accipiter Lajos igazgató. A bolt 2,5 millió Ft-os készlettel (női ruhák, szoknyák, kosztümök, kabátok, pongyolák, bundák széles választékával) várta a vásárlókat. A boltot Fazekas Géza üzletvezető vette át, ahol állandó divattanács-adói szolgálat működött, s a Debreceni Ruhagyár, mint az egyik legnagyobb szállítócég, külön kirakatot kapott.

A HB Napló tudósítása a nyitásról

Kapcsolódó múltidézéseink sok régi képpel:
Korabeli étlap szuper árakkal

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. augusztus 6., csütörtök

A Várkapu étterem és bár


Debrecenben 1969. július 11-én nyílt meg a Kálvin téri HÁÉV-székház mögött az önkiszolgáló Várkapu Étterem. A 7 millió forintért épített vendéglő a közétkeztetési gondokat volt hivatott csökkenteni napi 1500 adag étellel. A másnapi sajtó azt is írta, hogy „a legújabb építészeti stílus szerint kialakított étterem mellett tetszetős, faburkolattal ellátott falú, kényelmes bútorokkal berendezett drinkbár” is üzemelt, ami II. osztályú árakkal, 7 órától 21-ig várta a vendégeit. Az eredeti tervek szerint az étterem 11 órától 21 óráig volt nyitva, de a reggeliztetést is készek voltak megoldani.

A Várkapu főkapuja. Fotó: HB Napló

1969.  november 3-tól esténként 18 órától éjfélig hagyományos pincéres kiszolgálású, zenés szórakozóhely lett a Várkapu, s Percze Miklós magyarnóta-énekes lépett fel rendszeresen. Ezt 1970. január 21-én megszüntették, és újra önkiszolgáló étterem volt mindennap 16 órától este 22 óráig. A sajtóhír szerint a Hajdú-Biharban közkedvelt káposzta-, bab- és borsóételeket kínálták III. osztályú áron anélkül, hogy minőségileg vagy mennyiségileg a vendég kárára csökkentek volna az adagok. Így például a tejfölös bableves ára 2,50 Ft, a vagdalthúsos babfőzeléké 8,10 Ft, míg a töltött káposzta 8,30 forintba, a lencsefőzelék sertésoldalassal 10,10 forintba került borravaló, és esetleges italajánlat nélkül! Aztán 1972. január 7-én az Alföldi Vendéglátó Vállalat lett a Várkapu gazdája. A cég javítani akarta az étterem kihasználását, s egész napos nyitva tartást valósított meg, vagyis már reggelizni és vacsorázni is lehetett itt. A régi műanyag tányérok helyett már porcelánt adtak az étkezéshez. Azt ígérték, hogy néhány egészen olcsó és tartalmas étel mindig lesz az asztalon, ugyanakkor igyekeznek alkalmazkodni a hely szelleméhez („a régi Debrecen egyik legfontosabb építménye, a várfal állt ezen a helyen”), s meglepetésként ízletes, hajdúsági ételt is felszolgálnak majd.

Átépítés alatt, 2026. aug. 5. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Jöjjön egy 1981-es hirdetés is: A debreceni Várkapu bárban április 11-én, szombaton este 7-kor filmet vetítenek a vendégeknek. A Pillangó című kétrészes amerikai alkotás ingyen tekinthető meg. Az április 1-től szerződéses üzemeltetésű szórakozóhelyen friss folyóiratokat is „felszolgálnak”. Szintén 1981-es változás: június 1-től új környezet, új szolgáltatások és új nyitva tartás. A zenét 18 órától a Kárpáti-duó szolgáltatja. Nyitva: 9-től 21 óráig, valamint 22-től 2 óráig. Legyen vendégünk a Várkapu bárban, ahol április 18-tól minden héten pénteki és szombati napokon 22 órától színvonalas műsort tekinthet meg, ismert előadóművészek fellépésével. Az éttermes, éjszakai báros, zenés-diszkós korszak 1986-ben szűnt meg egy időre: december 6-án a sajtóból kiderült, hogy a Várkapu Étterem helyén műszaki üzletet nyitott a Havas Kereskedelmi Vállalat. Később a műszaki üzlet is megszűnt, s évtizedekig a Barabás működött itt. A 2026 augusztusi ottjártunkkor építkezés zajlott a területen.

Beszámoló a Naplóban az 1969-es nyitásról

Vendéglátós múltidézéseink sok régi képpel:
A Várkapu elé épített külső rész. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. augusztus 5., szerda

Utolsó „régi nyár” a Nagyerdei Strandon

Debrecen legrégebbi fürdőhelye 2017-ben élte az utolsó szezonját, 2020 nyara óta új strand fogadja ugyanis a vendégeket. Fotók, videó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Móka az illatos vízben. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A nagyerdei létesítménybe a régi korszak végének egyik forró napján látogattunk ki. 

Az öltöző felőli pancsoló. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A pancsolómedencében a tarka-barka figurák kifejezetten kedves és vidám színfoltokként harmonizáltak a csempe okkeres árnyalatával. Az öltözőépület felőli helyen sokakban régi szép emlékeket idézhet a színes ajtajú kabinsor, valamint a régi víztorony is. Üdítő látványt nyújtott a sok fürdőző is!

A termálvizes gyógymedence. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Megvolt még a termálvizes medence is. Ennek a szigetei korábban még nem voltak leburkolva, hanem fák éltek bennük. Végül belső ülőhelyek és napernyők is voltak itt.

Az úszómedence. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Sokan kerestek felüdülést az úszómedencében is. Volt egy olyan terv, hogy ez a rész a strand átépítése után is ilyen marad, de végül változott a terv, mindent leromboltak.

A hullámmedence. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A „hullámban” volt a leghidegebb víz, ennek ellenére a hőség a legbátrabbakat ideterelte. A gépházról anno csúszda nyúlt le, aztán a tetőt elkerített női napozóként lehetett használni.

Egy gyerekmedence. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kedves játékszerek voltak a hullámmedence melletti gyermekpancsolóban is. Ugyanitt a faldekorációk is szimpatikusak, s láthatóan a kicsik is jól érezték magukat ebben a miliőben...


...ahol tehát az új strand 2020-as nyitása óta már egy teljesen más fürdőzőhely fogadja a víz szerelmeseit a NagyerdőbenHa érdekel további sok szép fotó a régi strandról, akkor látogass ide...

A látvány az öltözőből. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Nagyerdei múltidéző cikkeink sok régi fotóval:
Az új strand látképe. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A régi úszómedence. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Szoptató anya

Debrecenben leghíresebb szobrászművészének, Medgyessy Ferencnek a Szoptató anya című alkotása az Oláh Gábor utcán található a Sziget-kék játszótér mellett. Az eredetileg 1917-es különleges mű modellje Maria Kienich és a kislányuk volt.

2017. II. 10-i fotó: © Debreceni Képeslapok

Az Anya gyermekével címet is viselő kompozíció minden bizonnyal Debrecennek az egyik legismertebb szobra, hiszen Budapesten és Szolnokon is vannak róla másolatok, sőt anno az ezerforintos bankjegyen is szerepelt a képe. A debreceni művet 2009-ben helyezték el az Oláh Gábor utcai játszótér mellett. Addig a Péterfia utcai Medgyessy-emlékmúzeum udvarán volt:

Fotó: Kastaly Károly, 1986

Végül íme az, hogy miként ábrázolták az egykori ezerforintos bankjegyünkön a szobrot! Az 1983 és 1997 között használt pénz grafikáját Füle Mihály és Vagyóczky Károly készítette. Az alábbi szoborfotót pedig 2026. augusztus 4-én készítettük. Az alkotás mindkét környezetben szép.

A szobor 2026-ban és a régi bankjegyen

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. augusztus 4., kedd

Amikor a világ cserkészei megszállták Debrecent

Debrecen 1933 nyarán nagy megtiszteltetésben részesült: a gödöllői cserkész-világtalálkozóról több népes delegáció látogatott ide, zömmel augusztus 4-én és 9-én.


A fényes tömegrendezvényről Kedves Olvasónktól, Ribiczeyné Karalyos Réka Judittól kaptunk muzeális fotókat a családi gyűjteményükből.


A magazinunk Facebook-oldalának postázott ajándék kibontását a Nagyállomás régi palotájával kezdtük.

Nyitóképünk teljes méretben

A peronon debreceniek integetnek a vendégeknek a következő kópián is, és a másik irányból is feltárul a díszes főépület. Na de haladjunk tovább, hiszen sok gyönyörű kép készült a jeles eseményről!


A csoportban fiatal leányok is fogadták az egyenruhásokat, akik a világ minden tájáról sereglettek a gödöllői dzsemborira. A korabeli hoszteszek mögött a koronás címeres lobogó is kivehető a Nagyállomás homlokzatán.


A nemzetközi küldöttség a Ferencz József úton vonult végig, nem kis feltűnést keltve. A felvételen sorakozó kalmárházak majdnem mind ma is megvannak, csak éppen már nem pont ilyen állapotban.


A vendégsereg az újonnan kialakított Déri téren is megállt. A kalapos, rövid nadrágos látogatók körül szépszámú közönség gyűlt össze, s még a szintén akkoriban épült postaközpont ablakai is tele voltak kíváncsiskodókkal.


Ezen az ünnepségen ugyancsak nagy szerepet kaptak a népviseletbe öltözött menyecskék, akik lelkesen integettek és mosolyogtak a résztvevőkre. Ma már a kisgyerekek közül is csak kevesen élhetnek...


A csoport megkoszorúzta a Gályarabok emlékoszlopát is a Nagytemplom mögötti Emlékkertben. A kiváló fotó a sajátos cserkésztisztelgést is jól megmutatja.


A következő másolaton a 170-es csapat képviselőjét láthatjuk papírral a kezében (amin a beszéde vagy a forgatókönyv lehetett). A háttérben Bocskai István szobra is látszik, s feltűnő a sok-sok növény is az akkor még gazdagon beültetett Emlékkertben.


A tikkadt pionírok a Nagyerdei Vigadóban olthatták szomjukat és éhüket. A kép tanúsága szerint napellenző nem volt a fejük fölött, ám fegyelmezetten várták a betevők felszolgálását.


nagyerdei fogadást örökítette meg a lenti dokumentum is. Ez azt is szemlélteti, hogy apácák és ápolónők is segítették a szervírozást, ugyanakkor azt is láthatjuk, hogy milyen volt az akkori frizuradivat a férfiak körében.


Ribiczeyné Karalyos Réka Judit családi archívumának köszönhetően azt is tudjuk, hogy a gödöllői világtalálkozóról jött cserkészek Hortobágyra is ellátogattak. Juditék kincsestárában csodás képeslapok is vannak abból az időből a pusztáról:


A másik üdvözlőkártya is a fővárosi Barasits Kiadó szép munkája. Ezen a fejést illusztrálják, míg az előzőn a népi öltözetet.


A debreceni Cserkész-tó története régi szép képekkel idelátogatva ismerhető meg.


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. augusztus 3., hétfő

A nagyerdei hullámfürdő utolsó napjai


Debrecenben a Nagyerdei Strand 2017 augusztusában élte az utolsó szezonját a korábbi formájában. Emiatt látogattunk ki a végső zárás előtt, hogy még egyszer megörökítsük a fürdőt. Mára teljesen átépítették, s 2020 nyarán nyitották meg. Fotók, videók: © Debreceni Képeslapok / Vass Attila Tamás


A fenti jelenetben a hullámfürdőt mutatjuk be, ami ugyancsak végleg eltűnt. A következő szösszenetben a pancsolót kaptuk le:


Megnéztük az úszómedencét is. Úgy volt, hogy ez a létesítmény megmarad a régi strandból. Nem így történt. És mi lesz vajon a szomszédos fedett uszodával? A legutóbbi bejelentés szerint végre ezt is rendbe teszik. Fotók, videók: © Debreceni Képeslapok / Vass Attila Tamás


Ha érdekelnek szép felvételek a Nagyerdei Strand régmúltjáról, akkor idekattintva csodálhatod meg azokat. A 2020-ban átadott strand képei itt találhatók.

Az utolsó napok életképei. Fotók, videók: © Debreceni Képeslapok

Nagyerdei múltidéző cikkeink sok régi fotóval:
DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A hajdani Borsodi Söröző

Debrecenben 1979. március 9-én nyílt meg a Borsodi Söröző a Mester utcán. A korabeli tudósítás úgy fogalmazott, hogy az új lakótelephez és a Kölcsey művelődési központhoz közel levő vendéglátóipari egységben elsősorban a fiatalabbak érezhették jól magukat. A mintegy ötmillió forintos beruházással tető alá hozott Borsodi Sörözőt Kerti László tervei szerint a HÁÉV munkásai építették, a hangulatos berendezés pedig Mohácsi Péter belsőépítész munkáját dicsérte. 

A portál 1979-ben. Fotó: HB Napló

Az akkor egyszerre 70 vendég kiszolgálására képes új egységet Végh László, a Hajdú-Bihar Megyei Vendéglátó Vállalat igazgatója adta át a dolgozóknak és a közönségnek. A söröző 1985-ben az utóbbi években végzett színvonalas munkájáért védnöki táblát is kapott. Az Idegenforgalmi és Gasztronómiai Újságírók Nemzetközi Szövetsége, valamint a Magyar Szakácsok és Cukrászok Szövetsége által adományozott elismerést április 17-én leplezték le a sörözőben. A Balogh József által vezetett Borsodi kollektívája egyúttal Kiváló Üzlet elismerésben is részesült. Nem mellesleg a söröző egyik kedvelt és híres étke a tatár bifsztek volt... Az azóta eltelt évtizedekben a söröző helyiségében más profilú és berendezésű vendéglátóhelyek is működtek, sőt időnként az is megesett, hogy éppen nem volt benne semmi se. Napjainkban ismét van élet benne: a létesítmény a Zsibogóból ismert kínai éttermeként üzemel.

2026. július 3-i fotó: © Debreceni Képeslapok

Vendéglátós múltidézéseink sok régi képpel:
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!