Keresés ebben a blogban

2025. november 9., vasárnap

A 39-es gyalogezred (1756–1918) nagyerdei emlékműve

Debrecen háziezredének, a Mária Terézia rendeletére 1756-ban létrehozott Császári és Magyar Királyi 39. Gyalogezrednek az emlékművét 1925. szeptember 6-án avatták fel a mai Medgyessy sétányon.

Fotó: Fortepan / Liszkay Cecília, 1933

A katonaalakokat, a Szent Koronás Magyar Címert, és emléktáblákat is tartalmazó szoborcsoportot Debreczeny Tivadar készítette, aki például a Déri téri Merengőt is megalkotta. Az avatáson jelen volt József királyi herceg, vitéz Fábry Dániel őrnagy, a királyi herceg szárnysegédje, valamint vitéz Nagy Pál, gyalogsági tábornok, a hadsereg főparancsnoka is. Íme videónk a nagyerdei mementóról:


A lenyűgöző emlékmű napjainkban sajnos ismét megértett a restaurálásra. Hiszen például a talapzat elég rozoga, ugyanakkor a lánctartó oszlopok kelyhei is igen hiányosak...

Az emlékmű napjainkban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A „Két karodban” költője, Radnóti Miklós emlékére

A Debrecenben is nagyra tartott és kedvelt költő, műfordító, Radnóti Miklós 1944. november 4-én vagy 9-én halt meg, 35 éves korában. Polgári családban született, 1909. május 5-én.

Radnóti Miklós arcai. Fotók: Wikipedia.

Anyját születésekor, apját 12 éves korában vesztette el, s akkortól az anyai nagybátya nevelte. 1930-ban, miután már textiltechnikai főiskolai végzettséget szerzett, beiratkozott a szegedi egyetemre, magyar–francia szakos hallgatónak. Részt vett a szegedi fiatalok falukutató munkájában, és kapcsolatban állt az illegális kommunista mozgalommal is. 1934-ben szerzett bölcsészdoktorátust; disszertációja Kaffka Margit művészi fejlődésével foglalkozott. Két évvel később tanári oklevelet szerzett, de kezdettől írásból, fordításból, magántanításból élt. Irodalmi munkássága elismeréséül 1937-ben Baumgarten-díjat kapott. A magyarországi fasizmus térhódítása mind nehezebbé tette az életét.

Budapest, Kádár u. 8. szám. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Napló korábbi megemlékezése szerint 1944-ben a szerbiai Borba hurcolták, majd a menekülő hitleristák kegyetlen gyalogmenetben hajszolták társaival együtt Németország felé. A meggyötört költőt november 4-én vagy 9-én lőtték agyon, s egy abdai tömegsírba temették. Amikor a holttestét exhumálták, a viharkabátja zsebében megtalálták a halála előtt írt utolsó verseit. Radnótit igazán nagy költővé a munkaszolgálatos évei, a megaláztatás, az üldözés tették; az embertelenség elleni tiltakozása, az otthon utáni vágyódása döbbenetes erejű versekben szólalt meg. Kiváló műfordító is volt, főleg a modern francia költészet kiemelkedő alakjait (Apollinaire, Cocteau, Eluard, Jammes stb.) tolmácsolta magyarra. Radnóti Miklósnak nincsen szobra Debrecenben, ellenben az Acsádi út elejének közelében egy utca tiszteleg előtte. Íme a címben idézett szép verse:
Két karodban

Két karodban ringatózom
csöndesen.
Két karomban ringatózol
csöndesen.
Két karodban gyermek vagyok,
hallgatag.
Két karomban gyermek vagy te,
hallgatlak.
Két karoddal átölelsz te,
ha félek.
Két karommal átölellek
s nem félek.
Két karodban nem ijeszt majd
a halál nagy
csöndje sem.
Két karodban a halálon,
mint egy álmon
átesem.

A szülői ház. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2025. november 8., szombat

Hazánk első vasúti tejivója a debreceni Nagyállomáson

Debrecenben a Nagyállomás éjjel-nappali nagy várótermében 1974. november 4-én nyílt meg, és évtizedeken át működött  a tejbár, más néven a tejivó. A „bár” titulust azért kaphatta, mert bárszékeken ülve lehetett fogyasztani. Ez nem önkiszolgáló vendéglő volt, mint a Kossuth utcai tejivó (ahol falicsapokból kellett engedni a sárga műanyag bögrékbe a tejet, kakaót, teát stb.), hanem pultosok szolgáltak ki.

A tejivó 1974-ben. Fotó: Fortepan / Bauer Sándor

A HB Napló így tudósított a tejbár átadásáról: Aki éhesen vagy szomjasan érkezik meg ezután a debreceni Nagyállomásra, vagy ott vár vonatra, bizonyára szívesen veszi igénybe az Utasellátó Vállalat Hajdú–Szabolcs megyei Igazgatóságának új létesítményét, a tejbárt, s nagyobb kedvvel fogyasztott el valamit, mint a restiben, ahol bizony nem ritka az ittas ember. A vállalatnak ez az első tej- és tejtermékeket árusító egysége az országban, amit állomáson hoztak létre.

Micsoda kínálat! Fotó: Fortepan / Bauer Sándor

Megtudható a cikkből az is, hogy a 750 ezer forintos költséggel létesített, és éjjel-nappal nyitva tartó tejbárt Vámos István, az Utasellátó Vállalat kereskedelmi igazgatóhelyettese adta át a rendeltetésének november 4-én délelőtt. „A tejbár a Nagyállomás várótermében van, amit a tervek szerint hamarosan átalakítanak nemdohányzó váróteremmé, ahol az utasok egészséges levegőben fogyaszthatják el majd a különböző tejtermékeket, süteményeket, tejből készült turmixitalokat.” A felejthetetlen vendéglő történetét régi fotókkal ebben az összeállításunkban elevenítettük fel.

A Nagyállomás tejivója. Fotó: Fp / Bauer Sándor, 1974


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Napló-cikk a tejbár átadásáról

Vendéglátós múltidézéseink sok régi képpel:

Az egyik legdebrecenibb festőművész: Józsa János

Debrecen egyik leghíresebb, legsokoldalúbb, legegyedibb képi világú és leggazdagabb életművet alkotó festőművésze Józsa János volt, aki 1936. november 7-én született. A Mester grafikát és tűzzománcot is készített, ugyanakkor üvegre is festett. Ez utóbbi munkáiban az Aranybikában is gyönyörködhetünk. Reprók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok


Összeállításunkban az általunk reprózott, illetve a tulajdonunkban lévő festményei közül válogatunk. Az első másolaton a Batthyány utca elevenedik meg a Ludas Presszó, a Hapák Fotó és a Kerékgyártó-mézeskalácsos jeleneteivel. Alább a járműjavító és a kultúrháza életébe nyerhetünk bepillantást.


A járműjavítót bemutató, igen nagy méretű Józsa-festmény nem máshol, mint ott, a Faraktár utcai vasutas művelődési központ különtermében található, s bárki megcsodálhatja. Az alábbi, immár 60 esztendős kép címe: Hólapátolók a főtéren, 1963. Az sajnos nem teljesen egyértelmű, hogy melyik település látható az amúgy szemet gyönyörködtető festményen.


A következő két reprodukción Józsa János kisebb méretű, szintén korai festményei közül szolgálunk ízelítővel. Az első mű folyami kishajókat ábrázol egy íves hídnál. Reprók: © Debreceni Képeslapok


Az utolsó alkotás egy nosztalgikus falusi csendéletet, melyen napraforgó, petróleumlámpa, valamint kerámiakorsó és mángorló tündököl az ablakban.

Csendélet napraforgóval. Reprók: © Debreceni Képeslapok

Hasonló összeállításaink sok fotóval és reprodukcióval:
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2025. november 7., péntek

Volt egyszer egy műjégpálya az Oláh Gábor utcán

Debrecenben ma is sokan emlékeznek még a nagy korcsolyázásokra, korongcsatákra, amelyek a hajdani Vörös Hadsereg úti pályán, az Aranybika Szálló melletti jégen és a csónakázó felhizlalt jegén zajlottak. Az éledező debreceni korongsportot és az állandó korcsolyázási lehetőséget sajnos gyakran elúsztatta az enyhe időjárás. Emiatt a régi pályák szerepét a DMTE új nagyerdei műjégpályája volt hivatott átvenni, novembertől áprilisig folyamatos sportolási alkalmat adva – írta anno a HB Napló.

Fotó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Ennek érdekében az Oláh Gábor utcai új sporttelepen 21,6 kilométernyi csővezeték került a beton alá, melegedő, öltöző, büfé kapott helyet a pálya végében, s palánkokat, reflektorokat is telepítettek a kompresszorok, jéggyalu mellett. A DMTE és bázisvállalatainak (HÁÉV, a Titász, MGM) nagyszabású akciójához a megyei és városi tanács vezetésével 22 hajdú-bihari üzem, vállalat, téesz csatlakozott, anyagi segítséget, társadalmi munkát felajánlva, hogy 1977. november 7-re, a nagy októberi szocialista forradalom 60. évfordulója tiszteletére átadhassák a műjégpályát.

Fotó: Méliusz Központi Könyvtárának Helytörténeti Részlege

Ez így is történt, s a rendezvényre az építésben közreműködő üzemek, vállalatok dolgozói, képviselői kaptak meghívót. Az ünneplő közönség előtt a hazai jégsport több neves képviselője tartott bemutatót –a Regőczy, Sallai jégtáncos pár, Vajda László és Erős Ágnes, valamint a Ferencváros és az Újpesti Dózsa jégkorongcsapata. A csaknem 16 millió forint költséggel épült létesítmény hivatalosan november 8-án reggel 8 órakor nyitotta meg a kapuit. A telep fenntartói három műszakban dolgoztak: 8-tól fél 12-ig, délután 1-től fél 5-ig és este fél 6-tól 9-ig tartottak nyitva. A szünetekben végezték a felújítást.

Fotó: Méliusz Központi Könyvtárának Helytörténeti Részlege

A felnőttek 10, a diákok, katonák és nyugdíjasok 5 forintért korcsolyázhattak a 3,5 órás műszak idején. A 6 éven aluliak kísérői részére 3 forintos jegyet kellett váltani, viszont a ruhatár használata díjtalan volt. A turnusokban 250–300 ember korcsolyázhatott. A pálya körüli lelátókon kétezer szurkolónak biztosítottak állóhelyet, a telep elé pedig 80 férőhelyes parkolót építettek. Csodás időszak volt... Mígnem az Oláh Gábor utcai pályát 2013 őszén már nem nyitották ki, mondván, hogy elavult és nem felel meg az előírásoknak. Ma már extrém sportpark van a területen, a szabadban korcsolyázni pedig többek között a Nagytemplom előtt, illetve a Nagyerdei Stadion mellett évente felépített/lebontott mobilpályán lehet.

Fotó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2025. november 6., csütörtök

A felszabadulási emlékmű a debreceni főutcán

Képeslapfotó: Tulok Ferenc, 1969

Debrecen főutcáján immár csaknem 60 éve áll a felszabadulási emlékmű, amit a Debreceni család címmel is szoktak illetni. Ez az egyetlen köztéren hagyott alkotás a „munkásmozgalmi szobraink” közül.

A meghívót Kathi Ferencnek köszönjük

Pátzay Pál alkotását 1967. november 6-án délelőtt avatták fel a Vörös Hadsereg útján. A kompozíció talapzatán eredetileg a „Debrecen népe jövendőjével köszönti felszabadulását” felirat szerepelt.

Pátzay Pál a  makettel. Fotó: Fortepan / Bojár Sándor

Az átadás dátumából kiderül, hogy a kompozíciót valójában a nagy októberi szocialista forradalom 50. évfordulóján leplezték le, ugyanis Debrecent 1944. október 19-én „szabadították fel” a szovjetekA talapzaton is feltüntetett évszámok a felszabadulás mellett a nagy októberi szocialista forradalom évfordulójára is utaltak.

Képeslapfotó: Tulok Ferenc, 1969 

„A szovjet csapatokat és a békés jövőt üdvözlő debreceni család” meglepő módon ma is megvan. A belvárosi korzó ezredfordulós kialakításakor csupán arrébb helyezték egy alacsonyabb talapzatra.

Képeslapfotó: Tulok Ferenc, 1969

A szobor helyén korábban egy szovjet obeliszk állt, szintén az Aranybikával szemben. Ezt a művet a nagyerdei Köztemető szovjet parcellájába vitték.

Az obeliszk. Fotó: Fortepan / Márton Gábor, 1965

Pátzay Pál szobrászművész Debrecenben található, másik alkotása a Kígyóölő címet viseli. Ennek a kompozíciónak a története ebben az összeállításunkban tekinthető meg. Ő készítette a Kossuth utcai harckocsis emlékművet is, erről a műről itt írtunk.

A szoborcsoport 2023 őszén. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Az 1995. november 6-i ítéletidő Debrecenben

Debrecen és környéke útjain az 1995. november 5-én, vasárnap éjszaka elkezdődött rendkívüli, intenzív havazás és erős szélfújás miatt sajnos öten fagytak meg (lásd alul a mellékelt archív újságoldalakon). Az utakon közlekedési balesetek is történtek, a tömegközlekedésben pedig tetemes késéseket is okozott az időjárás. Fotók, illusztrációk: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A havas Piac utca. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A metszően hideg északi szél és a hőmérséklet jelentős csökkenése már a hét végén jelezte a korai telet, majd vasárnap éjszaka a megyében is elkezdődött a havazás. A hó eltakarítását és a közlekedést hóátfúvások nehezítették meg. Napközben 25 Közutas munkagép, hóekék, sószóró és hómaró gépek dolgoztak a megyében. Hétfőn hajnalban egy árokba borulás végződött könnyű sérüléssel, délelőtt pedig súlyosan megsérült annak a tehergépkocsinak a vezetője, amelyik a 35-ös úton csúszott árokba. Az extrém időjárás sok helyen okozott kisebb-nagyobb gondokat az áramszolgáltatásban is.

A havas Verestemplom. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Több vezetékszakadás és szigeteléstörés is történt, leginkább a régebbi gyártmányú szigetelők estek az ítéletidő áldozatául. A heves porhóbefúvás transzformátorállomásokban okozott átívelés nevű zárlatot, amely feltűnő hang- és fényjelenségekkel jár. Átívelés történt egyebek mellett az Újkerti lakótelep több Titászos objektumában és a Balmazújvárosi úti városhatárban lévő trafóban. Hétfő délelőttig mintegy 100 kisfogyasztói és csaknem 20 középfeszültségű hiba volt, melyek a zord idő számlájára írhatók. A kisfeszültségű meghibásodások száma estére elérte a 300-at. A Titász hétfő estig az üzemzavarok 90 százalékát elhárította, de a teljes elhárítást nehezítette, hogy aznap újabb üzemzavarok is voltak.

A havas Hajnal utca. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Hajdú-Bihari Napló akkori száma szerint az ítéletidő nem kímélte a debreceni repülőteret energiával ellátó trafóházat sem. Mire a Titász ügyeletesének bejelentették a hibát, lemerültek a műszerek akkumulátorai. A kifutópálya mellett elhelyezett gyűjtőoszlopról nem tudták továbbítani az adatokat. Pedig ilyen időben fontos lenne tudni a szél erősségét, de a budapesti központnak csak a hőmérsékleti adatokat és a hóesést tudták telefonon jelenteni. Időközben leállt a fűtés és a világítás. Szerencsére hétfőn nem érkezett repülő, a következőt keddre várták.

A havas Kálvin tér. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A 60–70 km/órás szél meglengette a felső vezetékeket, s emiatt gyakran sebességkorlátozásra kényszerültek a vonatok (például Püspökladány és Karcag között). A Budapestről 6 óra 05 perckor induló, Záhonyig közlekedő gyorsvonat például 105 percet késett, de az egy órával később indított Intercity is 50-et, míg a Puskin expressz 300 perces késésben volt. Ohat–Pusztakócs és Egyek között 30–50 centi magas hó lepte be a síneket. A vonalat hóekés dízelmozdonyok járták, hogy a hóátfúvásos területeken gyors segítséget nyújtsanak.

A havas Déri tér. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Hajdú Volán távolsági járatai is késtek, általában 10–40 percet. Nehezen jutott ki az autóbusz a főútra a két józsai városrészből is, míg az Ondódra tartó 17-es busz akadályt képezve keresztbe fordult az úton. Méteres hótorlasz volt a településrész és a műanyaggyár között. A tetemes hó már az erősen lefagyott utakra esett rá éjszaka, s ez a síktalanítást megnehezítette. Az AKSD-nek hétfőn hajnaltól öt munkagépe folyamatosan dolgozott a városban, a fő tömegközlekedési útvonalakon és a városi átkelő főutaknál. Nagy gondot okozott, hogy az erős szél visszafújta az utakra a havat...
(Kedves Olvasónknak, Kenyeres Attilának köszönjük, hogy emlékeztetett a 30 évvel ezelőtti esetre!)


Kapcsolódó összeállításaink:
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!