Keresés ebben a blogban

2026. november 22., vasárnap

Ady Endre és Debrecen

Debrecenben sokat időzött anno Ady Endre, a későbbi neves költő (1877. november 22. – 1919. január 27.). Eredetileg jogásznak tanult itt, és a futballcsapatnak is tagja volt. Majd átpártolt az újságíráshoz, és a Debreczeni Reggeli Újság mellett a Debrecen–Nagyváradi Értesítőnek is dogozott.

A Reggeli Újságnál. Fotó: Kiss Ferenc

Az első verseskötete is Debrecenben jelent meg, s az Angol Királynő Szálloda is a kedvenc helyei közé tartozott. Az azzal szemközti Csokonai Színházban még össze is veszett Geréby Pállal, mivel kapatosan az ő helyére ült le, s a kakaskodásnak az lett a vége, hogy kardpárbajt vívtak egymás ellen. Mindketten megsebesültek (állítólag Geréby saját magát vágta meg), s az ügy kitudódott, így a váci börtönben kellett letölteniük 5, illetve 8 napnyi büntetést...

Ady Endre szobra. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecenben kezdett levelezni azzal a „Kíváncsi Illiként” szereplő, titkos rajongójával, aki – a hosszú és bensőséges levelezésük ellenére – sohase fedte fel a kilétét még a költőnek se. Amikor pedig ezt a nyilvánosság számára megtette, nem sokkal később elhunyt.

Ady és Illi. Reprók: © Debreceni Képeslapok

A cívisvárosban Adynak park és iskola is viseli a nevét, s a legújabb szobrát (Győrfi Ádám művét) 2016-ban  a Csokonai Színház mögött állították föl. Sőt, Ady Endre út is van Debrecenben.

A Mester utca 4. Képforrás: Db. kincsei, TKK

A hihetetlenül népszerűvé lett Ady Endre 1919. január 27-én hunyt el Budapesten. Ha érdekel, hogy milyen lett volna, ha találkozik Szabó Magdával, akkor látogass erre a fotós cikkünkre!

1998-ban történt...


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Mester utca 4. anno és ma

2026. november 21., szombat

A 2026-os debreceni Jégvirágkarnevál

A jégvirágkarneváli menet. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

Debrecenben a téli dátum ellenére forró hangulat lengte be a Piac utcát 2026. november 21-én. Ekkor vonult végig a Jégvirágkarnevál menete a Piac utcán. Fotók: © Debreceni Képeslapok / Vass Attila Tamás

Angyalszárnyakkal. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ekkor kapcsolták fel az ünnepi fényeket a polgármesteri köszöntőt követően, majd a parádés jelmezeket viselő táncosok és zenészek a Piac utcán haladva mutatták be a produkcióikat. 

Meseszép táncosok. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A tél tündérei. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A sokakat vonzó esemény közönsége hálásan fogadta a felvonulást. Sajnos most se bírt mindenki a menetútvonalon kívül maradni, akárcsak a 2026-os nyári virágkarneválon is.

A hidegben is csinosan. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Nekik köszönhettük a zenét. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Jégvirágkarnevált többek között korcsolyás diszkó követte a Nagytemplom előtti pályán.

Légies mozdulatok. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Mesefigurák se hiányoztak. Fotó: © Debreceni Képeslapok

De november 22-én se maradnak nagy durranás nélkül a 2026-os adventi (bel)városba látogatók: akkortól közlekednek újra az ünnepi fényvillamosok.

Ünnepi huszárok. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Gratulálunk a fellépőknek! Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az első igazi adventi gyertyagyújtás november 29-én lesz. Most ugyanis meglepő módon szakítottak az eddigi logikus hagyománnyal, és egy héttel korábban kapcsolták fel a díszkivilágítást.

Nagy teljesítményt nyújtottak. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó cikkeink:

Nézők sorfala között. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A bulikocsi. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Karneváli jegesmedvék. Fotó: © Debreceni Képeslapok

2026. november 20., péntek

Megnyílt a 2026-os adventi vásár Debrecenben

Kitárult az aranykapu. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

Debrecenben 2026. november 20-án elkezdődött az adventi vásár. A most megosztott felvételeinket a rendezvény első délutánján készítettük. Fotók: © Debreceni Képeslapok / Vass Attila Tamás

A vásár központja. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Szerencsés időpontban érkeztünk, ugyanis még szerelték a dekorációkat, és emiatt olyan jeleneteket is megörökíthettünk, amelyek hivatalosan majd csak később fognak működni.

Sok helyen forr a bor. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az árusok azonban már teljes üzemmódba kapcsoltak, és a legtöbb helyen kedves ajándéknak valók, ínyenc csemegék, pazar édességek és isteni forralt borok is várják a látogatókat.

Gombák a Bajcsy-sarkon. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ezúttal túl sokat nem kell várni a díszkivilágítás felkapcsolásáig, ugyanis 2026-ban megszakad a hagyomány: advent első vasárnapja helyett már november 21-én 17 órakor felragyognak a fények.

Piac utcai édességgúlák. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Aznap este lesz a koris diszkó is a Nagytemplom előtti műjégpályán. Sőt, a nap legtöbbeket vonzó fő szenzációjának minden bizonnyal a Jégvirágkarnevál ígérkezik a fények felkapcsolása után.

Pazar fényfüzérek. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A 2026-os adventi vásár amúgy a Piac és a Csapó utcán, valamint a Dósa nádor téren zajlik december 23-ig. A forgatag közepette kulturális programok is szórakoztatják a vásározókat, többek között a főtéri színpadon.

Ünnepi csuprok. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ugyanakkor a közeli bevásárlóközpontban is tetszetős díszek örvendeztetik meg a betérőket, akik egyebek mellett a lenti gyújtóhelyen is leadhatják az adományaikat.

A Csapó utcai üzletben. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Mindezzel kapcsolatban érdemes tehát az adott intézmények kínálatait végigböngészni a honlapjaikon, és azok alapján eldönteni, hogy melyik ünnepi eseményt választják például a Nagytemplomban vagy akár a Kölcsey Központban.

Kedves ajándékok. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Manófalva portékái. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Hajdúsági Cukorgyár

A Debrecen ellátásában is nagy szerepet betöltő kabai Hajdúsági Cukorgyárban (hazánk legnagyobb cukorgyárában) 1979. szeptember 1-jén kezdődött meg a próbaüzem. Ennek eredményeként aztán november 20-án avatták fel a telepet. A ma már nem működő nagyüzemről a korabeli cikk úgy írt, hogy Magyarország legnagyobb cukorrépa-termelő tájának a középpontjában épült; a megtermelt répának csaknem kétharmadát 35 kilométeres távolságon belül egyenesen a földekről tudták beszállítani a gyárba, rakodás nélkül, a gyári melléktermékek pedig gyorsan és rövid úton juthattak el a környező nagy mezőgazdasági üzemekbe.

A kabai cukorgyár látképe. Fotók: Prospektus

Az átadás beszámolója szerint dr. Szekér Gyula miniszterelnök-helyettes az avatóbeszédében közölte: – A Hajdúsági Cukorgyár olyan beruházás, amely méreteiben, korszerűségében és kivitelezésében egyaránt jelképe a mind több eredményt hozó szocialista építő-, alkotómunkának. Az V. ötéves terv legnagyobb élelmiszeripari beruházásának felépítésével határidőre, 39 hónap alatt végeztek, a költségek nem haladták meg az előirányzatot, terv szerint indult, sikeresen folyik a próbaüzemelés, a gyár kollektívája megfelel a várakozásnak, megbirkóztak az alapfeladattal, a napi 6 ezer tonna répa feldolgozásával. Régebbi cukorgyáraink az egyes mezőgazdasági tájegységek központjában helyezkednek el, csupán a hajdú-bihari termelési körzetben termelt répát kellett eddig távoli gyárakban feldolgozni. Nyilvánvaló volt tehát, hogy ebben a körzetben kell az új gyárat felépíteni, s alapos vizsgálat, több kutatóintézet egybehangzó javaslata után esett a választás Kabára. 

A cikk hangsúlyozta azt is, hogy az új cukorgyár optimális feldolgozási feltételeket biztosított ebben a körzetben, és elhelyezkedése folytán korszerű szállításszervezéssel, gazdaságosan lehetett a gyártelepre szállítani a cukorrépát és visszaszállítani a gazdaságokba a mellékterméket. A politikus elmondta: a gyár építésében, a technológiai berendezések szállításában és szerelésében 20-nál több korszerűen gépesített lengyel vállalat vett részt, s 26 magyar kivitelező vállalat feladata volt a gyárhoz kapcsolódó kiegészítő létesítmények elkészítése, a külső munkálatok elvégzése. A magyar vállalatok rendezték a terepet, építették a felvonulási létesítményeket, a lakótelepet, a külső közműveket és utakat. A lengyel cégek 1977-ben kezdték meg az alapozást. A teljes kapacitással dolgozó üzem két héttel rövidítette le a répafeldolgozás országos időszakát, így a tárolás okozta cukorveszteség évenként mintegy 15 ezer tonnával lehetett kevesebb.

Az ünnepségen dr. Kazimierz Secomski lengyel miniszterelnök-helyettes rámutatott: a kabai cukorgyár évente 100 ezer tonna cukrot termel. A 235 hektárnyi területen 70 nagy létesítményt emeltek a lengyel munkások. Beépítettek 11 500 tonna gépet és berendezést, mintegy 10 ezer tonna acélt, és 3 millió köbméter földet mozgattak meg. A 21 lengyel termelő és szolgáltató vállalat együttműködésének eredményeként épült fel határidőre a kabai cukorgyár. Átlagosan 2000 lengyel munkás, technikus és mérnök dolgozott az elmúlt években Kabán. Eredményes munkájuk legfényesebb bizonysága, hogy 1979. szeptember 1-jén megkezdődhetett a próbaüzemelés.

Megtudhattuk azt is, hogy Magyarországon első ízben Kabán tárolták a cukrot kondicionált körülmények között, cukorsilókban. Korszerű automatikus vonalak állítottak elő kocka- és porcukrot, s csomagolták is a termékeket. A cukor kivonása után a kilúgozott és préselt szelet szárítható volt, s takarmánykeverő üzemben tovább feldolgozható és brikettekbe sajtolható. A gyár iparvágánnyal és szilárd burkolatú utakkal csatlakozik a vasúti és közúti hálózathoz.


Íme a HB Napló másnapi tudósításai a gyáravatásról:

 
Nyitóképünk teljes méretben


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A gyár emblémája: Fotók: Prospektus

2026. november 19., csütörtök

Elhunyt László Ákos debreceni grafikusművész

László Ákos emlékműve a Jászai utcában. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecen jellegzetes alakjától, László Ákos grafikusművésztől (1940. III. 6. – 2026. XI. 19.) búcsúzunk. Munkássága, személyisége a sajátos stílusú szép rajzaiban és az alábbi belvárosi falfestményen is tovább él. Elhunyta miatt a művésztársadalom és az egész cívisváros is szegényebb lett, hiszen egy igen egyedi polgár távozott közülünk. Fotó, repró: © Debreceni Képeslapok / Vass Attila Tamás

László Ákos: Árpád tér. Repró: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:

László Ákos: Ady. Repró: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Vörösmarty utca

Debrecenben utca is tiszteleg Vörösmarty Mihály előtt, aki 1800. december 1-jén született.

A Szózat és Vörösmarty. Fotók: Wikipédia

A Szózat, a Csongor és Tünde és más remekművek szerzője nevét viselő utcát 2025. december 1-jén reggel, a költő születésének 225. évfordulóján látogattuk meg. Megállapíthattuk, hogy a régi házak közül már talán csak öt, ha megvolt akkor...

A volt szállodánál. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Vörösmarty 1849 tavaszán, amikor a kormány Debrecenben dolgozott, a Csapó utca 19. szám alatt lakott. A 170 éve, 1855. november 19-én elhunyt nagy hazafink előtt Debrecenben utca, iskola és szobor is tiszteleg. A szobra a Csokonai Színház falán található.

Egy megmaradt mementó. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A nagyerdei fedett uszoda

Úszásoktatás az 1990-es években. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

Debrecen első fedett uszodáját 1932. november 19-én este 7 órától országos ünnepségek keretében nyitották meg a Nagyerdei Vigadó mellett. A különleges atmoszférájú sportlétesítmény sajnos nagyon régóta zárva van, pedig legutóbb 2021 áprilisában bejelentették a felújítását.

A Debreczeni Képes Kalendáriom fotója

A mélyülő aljú medencét, öltözőket és zuhanyzókat is magában foglaló épületet – Rácz Zoltán debreceni építész leírása szerint – Borsos József tervezte. A pazar uszoda fő jellegzetessége a belső bordás boltozatos tetőzete, aminek ötletét a margitszigeti uszoda adta. Azt egyébként nem kisebb alkotó, mint HajósAlfréd tervezte, és három évvel korábban nyílt meg. A Debreczeni Képes Kalendáriom szerint a fedett uszodát a meglévő régi nagyerdei kád- és gőzfürdő, valamint az 1931-ben épült vasbeton napozó közé ékelték, így a szélessége 17 méter, a teljes vízfelületé pedig 9,7 méter. A medence versenyhossza 33,3 méter. A medenceteret 8,1 méter fesztávolságú, 7,25 méter magas vasbeton boltövek által hordott üreges téglafödémmel fedték, és a teljes uszodát három síkban húzódó födémekkel, bazilikáris megvilágítással látták el.

Az uszoda épületegyüttese. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A medence alacsonyabb szintje a betegek céljait szolgálja, míg a magasabb szint az úszók céljaira épült. Ezt úgy alakították ki, hogy a padokon ülők nyakig vízzel legyenek takarva, míg a másikban például vízipóló közben se lehessen a fenékre állni. E kettős cél kielégítése érdekében 1,1 méter és 1,9 méter mélységű vízállás tetszés szerinti előállítása vált szükségessé, s ezt a megfelelő magasságokban elhelyezett le- és túlfolyók segítségével érték el. A gyógycélokat szolgáló részen 40 fokos víz volt, úszáshoz pedig 26–28 fokosat állítottak elő. 

A főhomlokzat Tulok Ferenc képeslapfotóján

A fedett uszoda medencéje a működése utolsó évtizedeiben már feszített víztükrű volt, és szaunája is működött. Régi teleken a kinti nagy pancsoló és a négyméteres medence is használható volt (még sötétben és hóesésben is), és egy sárga fóliafolyosó vezetett ki hozzájuk a fedettből. A szebb napokat megélt fedett uszoda azonban már évek óta élőhalottként, víz nélkül és úszók nélkül szomorkodik. A hírek szerint ennek műszaki hiba, a víz elfolyása az oka... Nagy kár, hiszen a Zákány utcai városi sportuszoda megnyitása ellenére is nagyon sokan szerettek itt lubickolni, arról már nem is beszélve, hogy mennyi-mennyi gyerek tanulhatott itt úszni. Mellette pedig a Régi Vigadó, az egykori kádas fürdő, valamint a korábbi KTSZ Szolgáltatóház és persze a Nagyerdei Strand található. Helyesebben 2003 óta már nem pont a strand, hanem egy meghagyott parkdarab és az élményfürdő üvegcsarnoka, amit a dögönyözős és a négyméteres medencék helyére építettek. Viszont ehhez is ki lehet menni a régi kádas rész folyosóján is. Patinás fedett uszodánknak nem csak a boltíves mennyezete a jellegzetessége: sokan Rentka László úszásoktató miatt is szeretettel, nosztalgiával gondolnak rá. Ma már ő sincsen velünk, ahogyan a fia sem. A Debrecen lexikon című könyv szerint egyébként a nagyerdei uszoda helyén korábban a híres és szép Dobos-cukrászda állt, azelőtt pedig a Leveles Csárda.

A Pallagi úti emléktábla. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!