Keresés ebben a blogban

2026. január 26., hétfő

Vajon 2026-ban is lesz debreceni országos kirakodóvásár?

Debrecen kedvelt nagyrendezvénye, a tavaszi országos kirakodóvásár forgataga 2026-ban is a szokásos helyen, a Böszörményi úton és a környékén várja az érdeklődőket. Immár azt is tudhatjuk, hogy mikor, ugyanis a rendező Debreceni Közterület Felügyelet közzétette a honlapján: bő három hónap múlva, azaz május 9-én és 10-én. Addigra a régiségvásárok is beindulnak, hiszen már márciusban folytatódik ez a szintén népszerű programsorozat. Azt, hogy lesznek-e majd ismét őszi nagyvásárok, az illetékesek a Debreceni Képeslapok kérdésére ebben a cikkünkben ismertették.

2025 májusa. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Napjainkban a Mihály-napi nagyvásárok a Böszörményi úton zajlanak, korábban azonban sokáig teljesen más helyszínek adtak otthont ezeknek a forgatagoknak. Az első újkori nagyvásár 1980. május 31-én és június 1-jén zajlott a nagyerdei Ady úton. Az Ady út kiváló helyszín volt abból a szempontból, hogy ott volt a csónakázó, az állatkert, a stadion és a vidámpark, akárcsak az Újvigadó is. Az Adyn 1985. október 5–6-án rendeztek utoljára nagyvásárt. 1986 májusában már a Csapó utcán hömpölygött a forgatag a Tóthfalusi tér (mai Dósa nádor tér) és a Rákóczi–Burgundia utca között. Hamarosan a Csapó utca környéki helyszín is tarthatatlannak bizonyult. A Csapó utcán 1988 októberében volt az utolsó nagyvásár. Majd beköszöntött a Böszörményi úti korszak: 1989 májusa óta ott és a környező utcákban zajlanak a nagyvásárok. Igaz, sokak bánatára (és örömére) az utóbbi években az őszi nagyvásárok elmaradtak.

Az Ady úton. Fotó: Méliusz helytörténeti fotótár


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Rákóczin. Fotó: Méliusz helytörténeti fotótár

Az eldugott öreg kovácsolt kapu históriája, amit 1906 óta őriz négy oroszlán a debreceni Vágóhíd utcán


Debrecenben a Vágóhíd utcai volt Kati Kocsma és az egykori Barnevál közelében, a hajdani húsüzem főkapujára merőlegesen bújik meg egy díszkapu. A kis és nagy szárnyakkal is rendelkező, míves kompozíció nem igazán illik a környezetébe. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

 A kapu teljes méretben. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A remekműről akkor tudhatunk meg többet, ha elolvassuk az emléktábláját. Eszerint a műemlék jellegű kaput Piros Béla épület- és műlakatos készítette 1906-ban. Kiderül a Mester címe is: Péterfia utca 14. szám. Az alkotást 1986-ban restaurálták, és állították fel a mai helyén.

A Vágóhíd utcai kovácsolt díszkapu személyi átjárójának egyik kilincse. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kedves olvasónk, Tóth Tamás hozzászólása szerint ez a kapu a régi vágóhíd bejárati kis- és nagykapuja volt, a régi felújítása után meghagyták. Szegedi Péter leírta: „Piros Béla gépészmérnök lakatosüzeme az 1880-as években nyílt meg, a Péterfia utcán volt, de a 32. szám alatt (ő elhunyt 1945-ben, az üzemét később államosították). Bizonyára megrendelésre készítette a kaput, a Péterfia u. 14. háznak. Ha jól sejtem, a házat a Hunyadi utca létrehozásakor bonthatták le, aztán másfél évtized múlva restaurálták, addig pihent valahol.”

A kapu emléktáblája. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Hasonló cikkeink sok fotóval:
Az oroszlánfejek egyike. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. január 25., vasárnap

Retrós délelőtt a január végi Zsibogóban



Debrecen kedvelt használtcikk-piaca, a Vágóhíd utcai Zsibogó 2026 januári nagy havazást követő olvadáskor is fogadta az érdeklődőeket. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A Zsibi főkapuja 2026. január 25-én. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ezen a helyen tettünk egy beszerzéssel és nézelődéssel egybekötött sétát a téli hónap utolsó vasárnapján, amikor is már nem volt fagy, és kifejezetten jólesett a levegőzés.

Igazi bolhapiaci árudömping. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Klassz retro piros telefonokat is találtunk az asztalokon.

Szobadísznek is kiváló régi telefonok. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ugyanakkor olvasni- és hallgatni való régi kiadványok is beszerezhetők voltak a Zsibiben.

Pihenéshez remek kellékek. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Hátul nyitva volt a nagy hordó.

Finom nedűk tárháza. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Meglepetésünkre egy plüss Darth Vaderrel is találkoztunk.

Micsoda páros! Fotó: © Debreceni Képeslapok

Összességében nem volt nagy Zsibi, de időtöltésnek szuper volt a kellemes időben, és így is sok mindent be lehetett szerezni. Egy hét múlva már itt a február, márciusban pedig a régiségvásár is!

Tömeg nélkül is jó volt. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Múltidéző zenei kazetták! Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. január 24., szombat

Élt 35 évet: a Csapó utcai Debrecen Áruház

Debrecen Áruház (1970–2005), kockaköves Csapó utca.

Debrecen második nagy üzlete, a város nevét viselő emeletes áruház a Csapó utca 28–32. szám alatt nyílt meg 1970. január 24-én, amikor még javában itt közlekedtek a 6-os villamosok. A Debrecen Áruház átadása előtt a Vörös Hadsereg útján működő Centrum Áruház volt a megyeszékhely szupermarkete. A fenti képet a Városházi Archívumból kaptuk, köszönjük szépen!

A nyitás előtti hirdetés 1970. január 23-án

A HB Napló beharangozó cikke szerint „az ABC- és ezer apró cikk részlegen, a műszaki, a méteráru-, lakástextil-, a női-férfi és gyermekkonfekció-, a rövid-, kötött- és divatáru-, valamint a cipőosztályon összesen mintegy 22 millió forint értékű holmi várja a vásárlókat. A tervek szerint az áruház földszinti részén vasárnaponként is árusítanak 7 órától 10 óráig. A tartós fogyasztási cikkek, rádiók, televíziók, mosógépek, hűtőszekrények hazaszállítását ingyen vállalja az áruház. Úgyszintén szolgáltatásként az itt vásárolt konfekcióárukat kívánságra ingyen méretre igazítják.”

Napló-tudósítás, 1970. január 25.

A helyi lap a nyitás után így fogalmazott: a jó felkészülést bizonyítja az is, hogy már a „Debrecen Áruház” emblémával ellátott papírzacskókba csomagolták azokat az árukat, melyek több százezer forint értékben a megnyitás napján gazdát cseréltek. Balogh Sándor, a Debreceni ÁFÉSZ elnöke az átadási ünnepségen hangsúlyozta: a debreceni és a balmazújvárosi szövetkezet azért hozta létre az új áruházat, hogy ezzel is segítse a lakosság számára a bevásárlást, növelje a választékot a „külsőleg is figyelemre méltó, modern szövetkezeti áruház” révén, ahol presszó is szolgálta a betérőket. No meg a szomszédos piaci épületben a Pulykakakas Ételbár. A lenti kép forrása: Szocializmus hagyatéka című Facebook-oldal.

A kockaköves Csapó utca a 6-os villamos vágányával

A vegyipari szakközépiskolával szemközti Debrecen Áruházat végül 2005 tavaszán bontották le a piactömb-rehabilitációnak nevezett építkezés első részeként. Utolsó fotóinkon megidézzük a Debrecen Áruház bontását és a következő évben eltávolított szomszédos vásárcsarnok utolsó napjait a Kedves Olvasónktól, Palincsár Zoltántól kapott exkluzív képekkel. Kedves Olvasóinkat ugyanakkor továbbra is arra buzdítjuk, hogy régi és friss képeiket, témajavaslataikat küldjék el nekünk közzététel céljából a dkepeslapok@gmail.com címre!

A bontás 2005-ben. Fotók: Palincsár Zoltán

További régi boltjaink és vásáraink sok fotóval:
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. január 23., péntek

Akinek az Egyetem teret, Köztemetőt, fedett uszodát, Parkerdőt és a Vegyit is köszönhetjük: Borsos József

Az Egyetem tér. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

Debrecen egyik legnagyobb építésze és városrendezője Borsos József. A széles látókörű, nagy műveltségű építész 1875. március 18-án született Hódmezővásárhelyen, és 1952. január 23-án hunyt el Debrecenben. Egyik fő műve a Debreceni Köztemető, mely a Nagyerdőben nyílt meg 1932. július 15-én. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A Debreceni Köztemető. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Kossuth utcán található egy másik fontos alkotása: a rendőr-főkapitányság palotája. Ő szorgalmazta a klinkertégla gyártását is, és a város meg is építette ehhez a gyárat.

A rendőr-főkapitányság. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Borsos József (akinek 2025-ben a születése 150. évfordulójára emlékeztünk) tervezte a Déri teret is, és az volt az eredeti elgondolás, hogy ezt az Egyetem sugárút kösse össze az Egyetem térrel.

A Déri Múzeum és tér. Fotó: © Debreceni Képeslapok

1942-ben szentelték fel az Egyetemi templomot, mely a Debreceni Egyetem mellett áll, és szintén az Egyetem térre néz. Az iméntihez hasonlóan Borsos József társtervezője a Csapó utca és a Burgundia utca sarkán álló ipari iskolának, ami ma vegyipari technikumként működik.

A Vegyi. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ezeken kívül a jellegzetes, Debrecen-címeres, szintén klinkertéglás és boglyaíves óvoda- és iskolai épületeket is neki köszönhetjük, melyek közül sok ma is áll (például a Faraktár utca, a Rakovszky és a Bajcsy utcában). A Rakovszky utcai iskola emlékét ebben az összeállításunkban idéztük fel.

Iskolaépület a Rakovszkyn. Fotó: © Debreceni Képeslapok

De Borsos József nagyerdei és sestakerti családiházakat is tervezett. Ezek közül az Ary-villa az utóbbi városrészben található.

Az Ary-villa. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Borsos József a Debrecen városfejlődését több évtizedre meghatározó szabályozási tervet, valamint a Nagyerdő rendezését és annak a városhoz kapcsolását 1930-ra dolgozta ki. Közreműködött mindemellett az első Nagyerdei Stadion, valamint a Pallagi úti fedett uszoda megalkotásában is.

A fedett uszoda. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A parkerdőt is ő jelölte ki a Nagyerdő területére tervezett gyalogúthálózattal, mindezt pedig kis- és nagykörúttal vette körül, s illesztette az egyetemhez. A maga tervezte családi lakóháza ma is áll a Vénkertben. Ezt hosszú évek agóniája után végre felújították, és közösségi házként funkcionál.

A Borsos-villa. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A villa előtti parkban kapott helyet Borsos József mellszobra. Az I. világháború után beözönlő menekültek miatt 1926-ban elkészültek a Hajnal, a Dobozi utcai és a Szoboszlói úti – háromemeletes –, alacsony bérű házak (441 lakással). Ezeket is Borsos József és Zeleznik Gyula tervezte.

Borsos József mellszobra. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az 1952. január 23-án elhunyt Borsos József sírja a az általa tervezett Debreceni Köztemető ravatalozópalotája mellett található. További összeállításaink nagy debreceni építészekről:
Borsos József sírhelye. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Ruyter utcai szolgálati ház. Fotó: © Debreceni Képeslapok

2026. január 22., csütörtök

Isten, áldd meg a magyart jó kedvvel, bőséggel! – Kölcsey Ferenc, a Himnusz költőjének debreceni emlékhelyei


Debrecen 14 éven át volt otthona Kölcsey Ferencnek, aki az itteni Református Kollégiumban tanult, és az intézmény melletti házban lakott. A magyar kultúra január 22-i napja alkalmából a magyar Himnusz költője előtt tisztelgünk a debreceni mai és korábbi emlékhelyei bemutatásával. Nyitóképünket Faragó György készítette 1979-ben a régi művközpontnál, a fotót a Fortepan őrzi.

Rátonyi József 1978-as műve. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Íme az 1973-ban lebontott lakóháza a Baltazár Dezső és a Hüvelyes utca sarkán, ahol a Református Kollégiumi tanulóévei alatt élt 1801 és 1814 között. Fotó: Fortepan / Fóris Gábor és Vastagh Miklós hagyatéka

A Kollégium melletti kis ház

A Wikipédián olvasható életrajza szerint Kölcsey Ferenc költő, politikus stb. Sződemeteren született 1790. augusztus 8-án, és Szatmárcsekén hunyt el 1838. augusztus 24-én. Édesapja, a nemesi származású Kölcsey Péter (aki az álmosdi birtokán gazdálkodott) 1796. augusztus 9-én elhunyt, s ezt követően az édesanyja, Bölöni Ágnes a hatéves Ferencet Debrecenbe küldte tanulni.

A szobor régi helye. Csobaji Előd, 1986

Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én tisztázta le a „Hymnus, a’ Magyar nép zivataros századaiból” című nagy költeményét, amely aztán Erkel Ferenc zenéjével Magyarország nemzeti himnusza lett. Ezt a napot 1989 óta ünnepeljük a magyar kultúra napjaként.

A régi művközpont. Fotó: Faragó György, 1979

Kölcsey Ferenc emlékét Debrecenben utca és több szobor, dombormű is őrzi. Szobra a Péterfia utcai Református Főgimnázium előtt, valamint a Kossuth utcán működő Csokonai Színház homlokzatán is van, míg domborműve a Református Kollégiumban.

Az új művközpont. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az ő nevét viseli Debrecenben a Hunyadi utcai konferencia-központ is, melynek helyén 1978 és 2003 között a Kölcsey művelődési központ állt. Mindemellett szintén Kölcsey nevét viselte a tanítóképző főiskola is, ami a Péterfia utcai Református Főgimnázium palotájában működött.

A Református Főgimnázium. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az álmosdi Kölcsey-ház ma is áll, és múzeumként, kulturális emlékhelyként működik.

Az álmosdi Kölcsey-ház. Fotó: HBM Tanács / IPK

A régi művközpont. Fotó: Csobaji Előd, 1981

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. január 21., szerda

Hazánk első női presszója Debrecenben: az Éva


Debrecen nemcsak a páratlan (stadioni, egyetemi, művész, klinikai) mozik úttörő kitalálásában járt élen hajdanán, hanem például abban is, hogy itt nyílt meg az ország első női vendéglátóhelye is, mégpedig az Ady parki, illetve Liszt utcai Művész espresso helyiségében. Ez volt az Éva Presszó. A mostani múltidézésünk fotóját Bauer Sándor készítette, és a Fortepan őrzi. A cikkeket a HB Napló közölte.


Az 1970. január 21-i kapunyitáson fehérnemű-bemutató, öltözködési tanácsadás, valamint női bárzene, virágkiállítás és diétásnak gondolt finomságok nyalakodása is szórakoztatta az egybegyűlteket, akik csakis nők lehettek. A nyugati férfiklubok ellentéteként is értelmezhető „kaszinó” nem volt hosszú életű, mindenesetre az első alkalom hirdetése kifejezetten kellemes látványt nyújtott: 


Vendéglátós cikkeink sok régi képpel:
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!