Keresés ebben a blogban

2026. november 20., péntek

Megnyílt a 2026-os adventi vásár Debrecenben

Kitárult az aranykapu. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

Debrecenben 2026. november 20-án elkezdődött az adventi vásár. A most megosztott felvételeinket a rendezvény első délutánján készítettük. Fotók: © Debreceni Képeslapok / Vass Attila Tamás

A vásár központja. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Szerencsés időpontban érkeztünk, ugyanis még szerelték a dekorációkat, és emiatt olyan jeleneteket is megörökíthettünk, amelyek hivatalosan majd csak később fognak működni.

Sok helyen forr a bor. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az árusok azonban már teljes üzemmódba kapcsoltak, és a legtöbb helyen kedves ajándéknak valók, ínyenc csemegék, pazar édességek és isteni forralt borok is várják a látogatókat.

Gombák a Bajcsy-sarkon. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ezúttal egyébként túl sokat nem kell várni a díszkivilágítás felkapcsolásáig, ugyanis 2026-ban megszakad a hagyomány: advent első vasárnapja helyett már november 21-én felragyognak a fények.

Piac utcai édességgúlák. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Aznap este lesz a koris diszkó is a Nagytemplom előtti mobil műjégpályán. Sőt, a nap legtöbbeket vonzó fő szenzációjának minden bizonnyal a jégvirágkarnevál ígérkezik.

Pazar fényfüzérek. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A 2026-os adventi vásár amúgy a Piac és a Csapó utcán, valamint a Dósa nádor téren zajlik december 23-ig. A forgatag közepette kulturális programok is szórakoztatják a vásározókat, többek között a főtéri színpadon.

Ünnepi csuprok. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ugyanakkor a közeli bevásárlóközpontban is tetszetős díszek örvendeztetik meg a betérőket, akik egyebek mellett a lenti gyújtóhelyen is leadhatják az adományaikat.

A Csapó utcai üzletben. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Mindezzel kapcsolatban érdemes tehát az adott intézmények kínálatait végigböngészni a honlapjaikon, és azok alapján eldönteni, hogy melyik ünnepi eseményt választják például a Nagytemplomban vagy akár a Kölcsey Központban.

Kedves ajándékok. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Manófalva portékái. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Hajdúsági Cukorgyár

A Debrecen ellátásában is nagy szerepet betöltő kabai Hajdúsági Cukorgyárban (hazánk legnagyobb cukorgyárában) 1979. szeptember 1-jén kezdődött meg a próbaüzem. Ennek eredményeként aztán november 20-án avatták fel a telepet. A ma már nem működő nagyüzemről a korabeli cikk úgy írt, hogy Magyarország legnagyobb cukorrépa-termelő tájának a középpontjában épült; a megtermelt répának csaknem kétharmadát 35 kilométeres távolságon belül egyenesen a földekről tudták beszállítani a gyárba, rakodás nélkül, a gyári melléktermékek pedig gyorsan és rövid úton juthattak el a környező nagy mezőgazdasági üzemekbe.

A kabai cukorgyár látképe. Fotók: Prospektus

Az átadás beszámolója szerint dr. Szekér Gyula miniszterelnök-helyettes az avatóbeszédében közölte: – A Hajdúsági Cukorgyár olyan beruházás, amely méreteiben, korszerűségében és kivitelezésében egyaránt jelképe a mind több eredményt hozó szocialista építő-, alkotómunkának. Az V. ötéves terv legnagyobb élelmiszeripari beruházásának felépítésével határidőre, 39 hónap alatt végeztek, a költségek nem haladták meg az előirányzatot, terv szerint indult, sikeresen folyik a próbaüzemelés, a gyár kollektívája megfelel a várakozásnak, megbirkóztak az alapfeladattal, a napi 6 ezer tonna répa feldolgozásával. Régebbi cukorgyáraink az egyes mezőgazdasági tájegységek központjában helyezkednek el, csupán a hajdú-bihari termelési körzetben termelt répát kellett eddig távoli gyárakban feldolgozni. Nyilvánvaló volt tehát, hogy ebben a körzetben kell az új gyárat felépíteni, s alapos vizsgálat, több kutatóintézet egybehangzó javaslata után esett a választás Kabára. 

A cikk hangsúlyozta azt is, hogy az új cukorgyár optimális feldolgozási feltételeket biztosított ebben a körzetben, és elhelyezkedése folytán korszerű szállításszervezéssel, gazdaságosan lehetett a gyártelepre szállítani a cukorrépát és visszaszállítani a gazdaságokba a mellékterméket. A politikus elmondta: a gyár építésében, a technológiai berendezések szállításában és szerelésében 20-nál több korszerűen gépesített lengyel vállalat vett részt, s 26 magyar kivitelező vállalat feladata volt a gyárhoz kapcsolódó kiegészítő létesítmények elkészítése, a külső munkálatok elvégzése. A magyar vállalatok rendezték a terepet, építették a felvonulási létesítményeket, a lakótelepet, a külső közműveket és utakat. A lengyel cégek 1977-ben kezdték meg az alapozást. A teljes kapacitással dolgozó üzem két héttel rövidítette le a répafeldolgozás országos időszakát, így a tárolás okozta cukorveszteség évenként mintegy 15 ezer tonnával lehetett kevesebb.

Az ünnepségen dr. Kazimierz Secomski lengyel miniszterelnök-helyettes rámutatott: a kabai cukorgyár évente 100 ezer tonna cukrot termel. A 235 hektárnyi területen 70 nagy létesítményt emeltek a lengyel munkások. Beépítettek 11 500 tonna gépet és berendezést, mintegy 10 ezer tonna acélt, és 3 millió köbméter földet mozgattak meg. A 21 lengyel termelő és szolgáltató vállalat együttműködésének eredményeként épült fel határidőre a kabai cukorgyár. Átlagosan 2000 lengyel munkás, technikus és mérnök dolgozott az elmúlt években Kabán. Eredményes munkájuk legfényesebb bizonysága, hogy 1979. szeptember 1-jén megkezdődhetett a próbaüzemelés.

Megtudhattuk azt is, hogy Magyarországon első ízben Kabán tárolták a cukrot kondicionált körülmények között, cukorsilókban. Korszerű automatikus vonalak állítottak elő kocka- és porcukrot, s csomagolták is a termékeket. A cukor kivonása után a kilúgozott és préselt szelet szárítható volt, s takarmánykeverő üzemben tovább feldolgozható és brikettekbe sajtolható. A gyár iparvágánnyal és szilárd burkolatú utakkal csatlakozik a vasúti és közúti hálózathoz.


Íme a HB Napló másnapi tudósításai a gyáravatásról:

 
Nyitóképünk teljes méretben


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A gyár emblémája: Fotók: Prospektus

2026. november 19., csütörtök

Elhunyt László Ákos debreceni grafikusművész

László Ákos emlékműve a Jászai utcában. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecen jellegzetes alakjától, László Ákos grafikusművésztől (1940. III. 6. – 2026. XI. 19.) búcsúzunk. Munkássága, személyisége a sajátos stílusú szép rajzaiban és az alábbi belvárosi falfestményen is tovább él. Elhunyta miatt a művésztársadalom és az egész cívisváros is szegényebb lett, hiszen egy igen egyedi polgár távozott közülünk. Fotó, repró: © Debreceni Képeslapok / Vass Attila Tamás

László Ákos: Árpád tér. Repró: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink sok fotóval és reprodukcióval:

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Vörösmarty utca

Debrecenben utca is tiszteleg Vörösmarty Mihály előtt, aki 1800. december 1-jén született.

A Szózat és Vörösmarty. Fotók: Wikipédia

A Szózat, a Csongor és Tünde és más remekművek szerzője nevét viselő utcát 2025. december 1-jén reggel, a költő születésének 225. évfordulóján látogattuk meg. Megállapíthattuk, hogy a régi házak közül már talán csak öt, ha megvolt akkor...

A volt szállodánál. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Vörösmarty 1849 tavaszán, amikor a kormány Debrecenben dolgozott, a Csapó utca 19. szám alatt lakott. A 170 éve, 1855. november 19-én elhunyt nagy hazafink előtt Debrecenben utca, iskola és szobor is tiszteleg. A szobra a Csokonai Színház falán található.

Egy megmaradt mementó. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A nagyerdei fedett uszoda

Úszásoktatás az 1990-es években. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

Debrecen első fedett uszodáját 1932. november 19-én este 7 órától országos ünnepségek keretében nyitották meg a Nagyerdei Vigadó mellett. A különleges atmoszférájú sportlétesítmény sajnos nagyon régóta zárva van, pedig legutóbb 2021 áprilisában bejelentették a felújítását.

A Debreczeni Képes Kalendáriom fotója

A mélyülő aljú medencét, öltözőket és zuhanyzókat is magában foglaló épületet – Rácz Zoltán debreceni építész leírása szerint – Borsos József tervezte. A pazar uszoda fő jellegzetessége a belső bordás boltozatos tetőzete, aminek ötletét a margitszigeti uszoda adta. Azt egyébként nem kisebb alkotó, mint HajósAlfréd tervezte, és három évvel korábban nyílt meg. A Debreczeni Képes Kalendáriom szerint a fedett uszodát a meglévő régi nagyerdei kád- és gőzfürdő, valamint az 1931-ben épült vasbeton napozó közé ékelték, így a szélessége 17 méter, a teljes vízfelületé pedig 9,7 méter. A medence versenyhossza 33,3 méter. A medenceteret 8,1 méter fesztávolságú, 7,25 méter magas vasbeton boltövek által hordott üreges téglafödémmel fedték, és a teljes uszodát három síkban húzódó födémekkel, bazilikáris megvilágítással látták el.

Az uszoda épületegyüttese. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A medence alacsonyabb szintje a betegek céljait szolgálja, míg a magasabb szint az úszók céljaira épült. Ezt úgy alakították ki, hogy a padokon ülők nyakig vízzel legyenek takarva, míg a másikban például vízipóló közben se lehessen a fenékre állni. E kettős cél kielégítése érdekében 1,1 méter és 1,9 méter mélységű vízállás tetszés szerinti előállítása vált szükségessé, s ezt a megfelelő magasságokban elhelyezett le- és túlfolyók segítségével érték el. A gyógycélokat szolgáló részen 40 fokos víz volt, úszáshoz pedig 26–28 fokosat állítottak elő. 

A főhomlokzat Tulok Ferenc képeslapfotóján

A fedett uszoda medencéje a működése utolsó évtizedeiben már feszített víztükrű volt, és szaunája is működött. Régi teleken a kinti nagy pancsoló és a négyméteres medence is használható volt (még sötétben és hóesésben is), és egy sárga fóliafolyosó vezetett ki hozzájuk a fedettből. A szebb napokat megélt fedett uszoda azonban már évek óta élőhalottként, víz nélkül és úszók nélkül szomorkodik. A hírek szerint ennek műszaki hiba, a víz elfolyása az oka... Nagy kár, hiszen a Zákány utcai városi sportuszoda megnyitása ellenére is nagyon sokan szerettek itt lubickolni, arról már nem is beszélve, hogy mennyi-mennyi gyerek tanulhatott itt úszni. Mellette pedig a Régi Vigadó, az egykori kádas fürdő, valamint a korábbi KTSZ Szolgáltatóház és persze a Nagyerdei Strand található. Helyesebben 2003 óta már nem pont a strand, hanem egy meghagyott parkdarab és az élményfürdő üvegcsarnoka, amit a dögönyözős és a négyméteres medencék helyére építettek. Viszont ehhez is ki lehet menni a régi kádas rész folyosóján is. Patinás fedett uszodánknak nem csak a boltíves mennyezete a jellegzetessége: sokan Rentka László úszásoktató miatt is szeretettel, nosztalgiával gondolnak rá. Ma már ő sincsen velünk, ahogyan a fia sem. A Debrecen lexikon című könyv szerint egyébként a nagyerdei uszoda helyén korábban a híres és szép Dobos-cukrászda állt, azelőtt pedig a Leveles Csárda.

A Pallagi úti emléktábla. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. november 18., szerda

A debreceni postamúzeum

Kincs a régi Nagyállomásról. Repró: © Debreceni Képeslapok.

Debrecenben 1980. november 17-én nyílt meg a Magyar Posta Múzeumainak Delizsánsz Kiállítóterme a Bethlen utcán. Fotók, reprók: © Debreceni Képeslapok / Vass Attila Tamás

A kiállítás épülete. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az intézmény ma már a postaigazgatóság Múzeum utcai szárnyában működik. Mi is ott készítettük a felvételeinket, köztük a fenti reprodukciót, amely Sturm János magyar királyi postaszállítónak a lovas kocsijait örökítette meg, akárcsak a Nagyállomás-palotát.

Tantuszos telefon. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Lássunk is néhány érdekességet a nagyon szépen elrendezett gazdag gyűjteményből. Ottjártunkkor tantuszos és kurblis telefonkészülékek, valamint működő csőposta is található volt itt. Sőt, különteremben gyönyörködhetünk dr. Soó Rezső fantasztikus bélyeggyűjteményében is.

Csőposta és kurblis telefon. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Nagyon értékes az a szintén ebben a múzeumban kiállított felvétel is, amelyen az Aranybika Szálloda főhomlokzatát láthatjuk egy 1931-es földmunkavégzés idején (talán kábelfektetéskor).

Aranybika, 1931. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A debreceni postamúzeumban lélegzetelállító berendezések csodálhatók meg, például a következő képen tanulmányozható telefonközpont is. Ezenkívül az egyenruhás bábuk is tetszetősek. Amikor mi voltunk, a látogatók üzemelő telexgépeket is kipróbálhattak, s nagyon szépek a falakon pompázó muzeális címerek is (ezekből összeállításunk végén szolgálunk ízelítővel).

Kapcsolópult és egyenruha. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az érdeklődők számára egy előzetes regisztrálást követően tárul ki a Delizsánsz Kiállítóterem ajtaja, az ehhez szükséges információk pedig az intézmény honlapján szerezhetők be. Jó múltidézést!

Középen: telexgép. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:

Míves postaláda. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Postacímerek a múltból. Fotó: © Debreceni Képeslapok

2026. november 17., kedd

A „víg poéta”, Csokonai Vitéz Mihály

Debrecen híres nagy költője, Csokonai Vitéz Mihály 1773. november 17-én látta meg a napvilágot, és sajnos igen fiatalon, 1805. január 28-án hunyt el. Mai fotók: © Debreceni Képeslapok / Vass Attila Tamás

Jankó János: Csokonai a lakodalomban (1869)

Összeállításunkban elsősorban a debreceni emlékhelyeit gyűjtöttük csokorba. Az alábbi képen a Kálvin téri Csokonai-szobor makettje látható a Református Kollégium emlékszobájában.

A Református Kollégiumban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Hatvan utca 23. szám alatti szülői háza megsemmisült az 1802-es tűzvészben, ám a kötődésére emléktábla figyelmezteti az utókort a helyére épített házon. A következő képpáron a Csokonai megsemmisült szülői háza helyén álló zöld épület szerepel (Hatvan utca), valamint az alsó képen a Darabos utcai „lak- és halálozási helye”.

Hatvan és Darabos utca. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Csokonai Vitéz Mihály a Református Kollégiumban tanult és tanított, ahonnan a konfliktusai miatt 1795 nyarán végül bizonyítvány nélkül elbocsátották. Ezt követően éveken át Magyarország különféle területein vándorolt, s e közben dolgozott és alkotott.

Lilla, Wilhelm Egger festményén

Ki volt Lilla, Csokonai nagy szerelme? A komáromi Vajda Juliannát poétánk 1797-ben ismerte meg. De mert nem talált állást, a lány egy év múlva máshoz ment férjhez. 1855. február 15-én halt meg, 79 évesen. Festmény: Wilhelm Egger. Forrás: Déri Múzeum

A Dorottya utcai síremlék. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Csokonai már Debrecenben élt, amikor 1804 tavaszán súlyos tüdőgyulladása lett. E betegsége következtében 1805. január 28-án elhunyt. A síremlékét 1836-ban állították fel a mai Dorottya utcai temetőben.


Az alábbi kiadványt a Református Kollégium Csokonai-emlékszobájának kiállításán fotóztuk.

Poétai munkái. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A temető 1929-es felszámolásakor el akarták vinni, de a tiltakozás miatt végül maradhatott. A jellegzetes fémgúlát 1836 nyarán emelték a sírja fölé.

A Csokonai Színház. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A városi színház 1915 óta viseli a Csokonai nevet. A Református Kollégiumban emlékszoba tiszteleg előtte, ugyanakkor Debrecenben gimnázium, utca, valamint szobor is őrzi a nevét. 

A Kálvin téri szobor. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Kálvin téri monumentális szobrát Izsó Miklós készítette, és 1871 őszén állították fel.

A színház 1906-os képeslapon. Repró: © Debreceni Képeslapok

Az újkerti Csokonai Vitéz Mihály Gimnáziumban díszablakok is ábrázolják a poéta életét.

A Csokonai-gimnázium. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A lebontott Kölcsey-művközpontban Berki Viola hatalmas díszmozaikja is megörökítette az életét. A gyönyörű alkotás történetét ebben az összeállításunkban mutattuk be.

A Tempefői című mozaik. Repró:© Debreceni Képeslapok

Utolsó fotónkon Burai István Csokonai-díszüvege látható a Református Kollégiumban.

A Kollégium díszüvege. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!