Debrecenben 1966-ban még ritkaság volt a páfrányfenyő, azaz a Ginkgo biloba. Július 30-án erről a ma már 90 éves növényről jelent meg cikke Kálmánchey Endrének a Naplóban. Mi pedig azt néztük meg 2026. július 30-án, hogy megvan-e még ez a fa. Fotók: © Debreceni Képeslapok / Vass Attila Tamás
 |
| A 90 éves túlélő. Fotó: © Debreceni Képeslapok |
És láss csodát: 60 esztendő eltelte ellenére ma is él ez a szép növény, és védnöki táblája is van, éppen 50 éve! Az idézett korabeli cikkből sok minden megtudható erről a fantasztikus növényről. A szerző így fogalmaz: „Napjainkban, amikor idegenforgalmunk már nemzetgazdasági tényezővé vált, jelentős szerep jut parkjainknak abban, hogy az idegen kedvező benyomást kapjon a városról, s jó hírét elvigye hazájába. Debrecen egyre szépülő parkjai is nagyon előnyösen járulnak hozzá, hogy az ide érkező barátságosnak és szépnek találja a várost. Parkjaink fáinak, cserjéinek és virágainak nagy része hazánkban eredetileg nem honos, hanem más földrészek és különböző éghajlatú helyeknek növényei. Emiatt a nagyközönség többsége nem ismeri őket. Pedig amit ismerünk, azt jobban szeretjük, s amit szeretünk, azt meg is becsüljük és védjük. Jó lenne ezért a nevezetesebb fák és cserjék nevét kis ízléses fémtáblán (melyet a növény mellé helyeznének el) megismertetni a nagyközönséggel, sőt az eredeti hazáját és néhány érdekes jellemző tulajdonságát is. Most a Bem téri park egy érdekes díszfájára szeretném felhívni az érdeklődők figyelmét. E fának magyar neve páfrányfenyő, a tudományos neve Ginkgo biloba. Ez a fa közelebbről meghatározva a kórház előtti villamosmegállótól mintegy 60 méterre van a Nagyerdő felé haladva. Az 1930-as évek legelején ültette a parkba a Városi Kertészet, így most körülbelül 35 éves. Törzse első rátekintésre a fenyőéhez hasonló, s az ágak is úgy helyezkednek el, mint a fenyőfán, egy magasságban, körben örvösen. Sajnos ez a fa a II. világháború idején megsérült, s a csúcsa elpusztult, így nem mutatja a jellegzetes fenyőalakot.”
 |
| A villamos felől. Fotó: © Debreceni Képeslapok |
Az írásból megtudható az is, hogy egy szépen fejlett ép példány látható a Nagyerdei körút 50. szám alatt, a Kossuth Lajos Tudományegyetem bölcsődéje (azaz a Sesztina-villa) kertjében. „A növényvilág évezredek óta tartó fejlődésében a Ginkgo egyike a legrégibbről visszamaradt nemzetségnek, reliktum. A Ginkgo nemzetség egyes kihalt fajai a földtörténeti középkorban és a harmadkorban Európában és így hazánkban is éltek. A páfrányfenyők osztályának ma a Ginkgo biloba az egyetlen élő faja. Őshazája Kína, de már nagyon régen Japánba is átvitték. Azt, hogy a régi korok maradványaként élve maradt, főképpen kínai és japán szerzeteseknek köszönhetjük, akik mint szent fát ősi időktől fogva nagy gonddal ápolják kolostoraik kertjeiben. Bár újabban vadon termő állapotban is megtalálták a Szecsuan területét borító őserdőkben. A páfrányfenyő Európa parkjait is régóta díszíti. Mintegy 200 évvel ezelőtt hozta be Keletről egy Kámfer nevű orvos. Hovatovább nálunk sem lesz már olyan ritka növény, egyre több kerül a parkokba.” Azt már mi tesszük hozzá, hogy a Nádor utca és az Ősz utca sarkán is van egy elhíresült páfrányfenyő. Ezt az egyházi bölcsőde építésekor vágták vissza – sajnos annak ellenére is, hogy az a fa is egy táblával megjelölt védett példány.
 |
| A védnöki tábla. Fotó: © Debreceni Képeslapok |
Ugyanakkor ma már azt is tudjuk, hogy ennek a legősibb növénynek a tavasztól őszig szedhető levele gyógyászati célokra hasznosítható. A VIII. Magyar Gyógyszerkönyv szerint hivatalos drog. Alkalmazzák az agy vérellátásának zavarai, szédülés, fülzúgás, hallásgyengülés gyógyítására. Jótékonyan hat a visszértágulatra, az aranyérre és a lábszárfekélyre. Hatásos enyhe és közepes depresszió, impotencia kezelésére. A flavonoidjai jó értágítók. Javítják a bőr és az izmok vérellátását, fokozzák az anyagcserét. Kiváló antioxidáns. Mandulagyulladás és fejfájás ellen is alkalmazzák. Javítja a koncentrálókészséget, szellemi teljesítőképességet. Használják öregkori elbutulás és Alzheimer-kór ellen.
 |
| Az 1966. július 30-i cikk |
Kapcsolódó összeállításaink:
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!
