Debreceni Képeslapok

2026. október 23., péntek

Volt egyszer egy Ifipark Debrecenben

Debrecen egykori ifjúsági parkja a volt István Gőzmalom vadregényes parkjának területén, 1967. április 29-én nyílt meg. A mai Nádor és Thomas Mann utca között terül(t) el, mindkét helyen kapukkal és pénztárakkal ellátva. Színes fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A megmaradt domb. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

A létesítmény építésének megkezdéséről 1965. október 23-án számolt be a sajtó.

A park maradékai 2013-ban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Akkor még az ipartelep romjai is álltak a Hámán Kató útján (a mai Füredi úton), s a parknak jellegzetessége volt a Nádor utca felőli, most is meglévő mélyedése is. Ennek a közepében egy dupla domb zöldell, körülöttük pedig sétányok és padok szolgálják a látogatókat(?) a lombok alatt. Ebben a korábban Tévelygőnek nevezett részben eredetileg vizes látványosság kápráztatta el a kikapcsolódni vágyókat.

A Nádor utcai kettős domb. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A nagyon szép, árnyas Debreceni Ifjúsági Park nappal óvodai, iskolai programoknak adott otthont, hiszen a kiránduló gyerekek jó levegőt és mesés környezetet élvezhettek itt, és még játszótér is szolgálta őket. Emiatt ezt a helyet sokan Kiserdőnek nevezték, a Nagyerdő analógiájára.

Ivókutak maradványai 2013-ban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A felszereltséget mosdók, illemhelyek, ivókutak, büfé, padok és pingpongasztalok is gyarapították. A színpad és a lelátó közötti placc nemcsak nézőtér vagy táncparkett lehetett, hanem sporttelepként is kiválóan használhatták a betérők, mivel kézilabdapálya is fel volt festve rá.

A nézőtéri lelátó romjai 2016-ban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A lelátó ilyen volt újonnan, a Helytörténeti Fotótár 1977-es felvételén:

A színpadnak köszönhetően filmvetítések és nagyszabású koncertek is szórakoztatták az Ifiparkban a nagyérdeműt. Fellépett ezen a helyen a Color, az Edda, az East, a Tankcsapda stb., később pedig, amikor már sörkertként funkcionált, a Debreceni Jazz Napoknak is voltak itt fesztiválműsorai.

A sorsára hagyott Ifipark (2016). Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Debreceni Ifjúsági Park hanyatlását az okozta, hogy az 1998-ban átadott bevásárlóközpont építéséhez a parkból is területet vettek el, majd pedig lakóházak is épültek a további kihasított részeire.

A 73-as kép forrása: Ötvenéves a debreceni rockzene

A hajdani Ifipark megmaradt területén egy időben kalandpark működött, napjainkban pedig szociális szolgáltató és családvédelmi központ, valamint egy kis játszótér található a meghagyott dombok mellett.

A pusztuló Ifipark. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Hasonló múltidéző összeállításaink:

A park területén kialakított játszótér és szociális központ

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A domb mögötti ivóhely (2013). Fotó: © Debreceni Képeslapok

1956 hetvenedik évfordulója Debrecenben

Debrecen több napos rendezvénysorozattal tisztelgett az 1956-os forradalom és szabadságharc előtt 2026-ban. Fotók: © Debreceni Képeslapok / Vass Attila Tamás

Remek színpadkép. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az egyik fő esemény október 23-án zajlott az Egyetem téri templomnál. Ekkor készítettük a most megosztott felvételeinket, valamint a reggeli zászlófelvonáson a Kossuth téren.

Elbűvölő táncosok. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az ünnepségen diákok, valamint a Csokonai Színház színészei is szerepeltek.

Korhű jelmezekben. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Csokonai-gimnáziumból az ottani kadétok is részt vettek a megemlékezésen.

Kadétok mécsessel. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ifjak kórusa. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az alkalomnak ezúttal is elmaradhatatlan részesei voltak a helyi huszárbandérium tagjai.

Huszárok díszőrsége. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A forradalom rózsája. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ünnepi beszédet Papp László polgármester mondott a résztvevőknek.

Városvezetők főhajtása. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az ünnepi zenét itt is, valamint a reggeli és esti zászlófelvonáson, illetve zászlólevonáson a mindig kiváló Debreceni Helyőrségi Zenekar szolgáltatta. A nap további programjai itt olvashatók.

A reggeli zászlófelvonás. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Katonák a főtéren. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A IV. Károly király által felavatott orvospalota

Debrecenben október 23-án nem csak az '56-os forradalom kitörésére emlékezünk. 1918-ban ugyanis szintén ezen a napon avatták fel az orvostudományi egyetem addig elkészült főépületét.

A főépület. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ez utóbbit Korb Flóris tervezte, aki az 1932-ben átadott Tisza István Tudományegyetem (a mai Debreceni Egyetem) központi palotáját is megalkotta. Az orvostudományi egyetemet IV. Károly király és a neje, Zita királyné avatta fel, akik vonattal érkeztek a Nagyállomásra. Márk Endre polgármester fényes fogadtatással készült, s a megérkezésükkor a katonazenekar a Gotterhalte-t játszotta.

A Debreczeni Képes Kalendáriom térképe

Aztán a díszvendégek ötösfogaton utaztak a Nagyerdőbe. (Ez a nevezetes kocsi állítólag ma is megvan, s ez vonult fel a virágkarneválon is...)

A krónikák szerint a királyi látogatásnak a szakszervezetek nem örültek, mondván, hogy ,,az évek óta zajló háború, nincstelenség a Habsburgok miatt is van, s ezek leszármazottait akarják most ünnepelni?" A szervezett munkások tehát nem gyarapították a közönséget a felvonulásokon, főként a Ferenc József úton. (Forrás: Korok, emberek. MSZMP, 1976.)

A képmásolatokat Vekerdi Károlytól kaptuk

Az épület előtt nem mellékesen egy szobor állt, mégpedig a Tisza István miniszterelnököt ábrázoló alkotás. Ezt később a történelem viharában ledöntötték, s majd csak az ezredfordulón állították fel újra, de már az elméleti tömb mellett. A műnek 2016. október 31-től az Egyetem tér észak-nyugati sarkán van az új helye.

A főépület díszkapuja. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó múltidéző összeállításaink:

IV. Károly. Fotó: Wikipédia

DBKL

2026. október 22., csütörtök

A Li–2-es csodarepcsi

A felejthetetlen acélsas látványa az 1960-as években

A debreceni Nagyerdei Kultúrpark egyik legkedveltebb játszóeszköze egy gyönyörű gépmadár volt 1964 tavasza és 1986 ősze között: a dombtetőn kiállított Li–2-es repülő, aminek a pilótafülkéjébe is be lehetett ülni.

A Kádár János állam- és MSZMP-vezető által 1960. május 13-án felavatott vidámpark területén korábban huszárlőtér volt, amihez dombok is tartoztak. Az egyik ilyen halomból építették meg a Li–2-es gép talapzatát is, amin egyébként először egy kisgép és a névadó Lúdas Matyi (nem mai) szobra állt.

A Li–2-es gép 1964-ben, repülve jött Budapestről Debrecenbe. Itt a reptérről már szállítva vitték a Nagyerdőbe. A csillogó szerkezet sasként feszített a Nagyerdőben, alatta-körülötte pedig a céllövölde, a hullámvasút, a lovas forgó, valamint a kisvonat is zakatolt.

A vidámpark és a dombon tündöklő gépmadár 1965-ben

A Li–2-es repülőgépeket az amerikai DC–3-asok licence alapján, 1936-tól gyártották a Szovjetunióban. A fesztávolsága 28,81 méter, a hossza 19,65 méter, és kialakítástól függően megközelítőleg 25-en utazhattak rajta.

Fotó: Méliusz Központi Könyvtárának Helytörténeti Részlege

A maximális sebessége 300 km/h volt, az utazómagassága pedig 5600 méter. A vidámpark Li–2-ese a Malév-felirat és a nemzeti trikolór mellett a „HA-LIR” lajstromjelet is viselte. A világon ma már csak hazánkban repül egyetlen egy ilyen gép (sajnos nem a debreceni). A nagyerdei Li–2-es fedélzetébe lépcsőkön lehetett bejutni, és eleinte a pilótafülkéje is nyitva állt a látogatók előtt (amíg el nem kezdték kilopdosni a műszereket). A szárnyaló idők 1987-ig tartottak: akkor a repcsit szétszedték, majd a hármashegyi haditechnikai parkba költöztették. A később onnan is széthordott, majd végképp leselejtezett gépről az egyik utolsó fotót Lőrinc János készítette 1989-ben.

Akkoriban még egyébként az is tervben volt, hogy a kultúrpark vesz egy nagyobb, Il-18-as repülőt (amiben presszót üzemeltetnek), végül azonban sajnos elálltak ettől, ugyanis drágának tartották a beruházást. Kedves Olvasónk, Kaszás Sándor a következőket írta hozzászólásban. A kiállított repülőgépek: - MIG-15bis fiktív 1977 oldalszámmal. Eredeti oldalszáma: 666. - MIG-17Pf oldalszám: 838. - MIG-21F13 fiktív 1981 oldal számmal kiállítva. Eredeti oldalszám: 308. - Jak-28R piros 20 oldalszámmal. A debreceni 328. Gárda 1 századának a gépe volt. - Li-2 HA-LIR ex. Malév. Arra a kérdésünkre, hogy hova kerültek aztán, közölte: A Hármashegy aljáról előbb Vecsésre, majd Alsónémedibe kerültek a gépek egy privát gyűjteménybe. De az új tulaj egy idő után szétdarabolta őket és a MÉH telepre került több is. Többek között a korábban a Vidámparkban kiállított HA-LIR lajstromjelű LI-2-es is. Sajnos már itt a Hármashegy alján is siralmas állapotban volt. Valamint az igazán különleges Jak-28-as is szét lett bontva. Egyedül az üvegezett orr része maradt fent. A MIG-21F13 szerencsére túlélte. Most Kalocsa mellett van egy Tüzép telepen kiállítva. A 838-as oldalszámú MIG-17-is megmenekült. Számos helyen megfordult, jelenleg Budaörsön van egy magángyűjteményben. A repülőgép dombján már nagyok a fák. Korábban azt is tervezték, hogy medvekarámot építenek rá, de ez se valósult meg: a dombtető a gép elszállítása óta üres.

A repülőgép dombja. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Nagyerdei múltidéző cikkeink sok régi fotóval:

DBKL

2026-ban már 200 éves a nagyerdei Régi Vigadó

Megszépülve. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

Debrecen egyik évszázados pihenő- és szórakozóhelye a nagyerdei Régi Vigadó, mely 1826-ban nyílt meg (egyes források szerint októberben). Mai fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A képeslapot Vértesi Ferencnek köszönjük

A tetszetős, klasszicista létesítményt az a Povolny Ferenc építette, aki a 2023-ban 190 esztendős Kilenclyukú hidat is megalkotta Hortobágyon. Régi képeslapot itt mutattunk a pusztáról.

A Régi Vigadó emléktáblája. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Régi Vigadóban a kezdetektől igen nagy élet volt zenés-táncos mulatságokkal, esküvőkkel, érettségi találkozókkal, és a strand látogatói és a kirándulók közül is sokan betértek a belső kerthelyiséggel is rendelkező vigadóba.

Nagyterem, 2024. X. 18. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Emlékeztetünk arra is, hogy a Napló 1970 májusi tudósításában (melyet az Újvigadó megnyitása alkalmából közölt) egy döbbenetes információ olvasható: lebontják a Régi Vigadót (lásd e cikk végén). Ez szerencsére nem történt meg, s a patinás létesítmény ma is áll. Sőt, túlélte az Újvigadót is, mivel azt viszont sajnos lebontották. A Régi Vigadó külső-belső felújítása 2025 januárjára történt meg.

A Régi Vigadó a Kárász-Marsa Anikótól kapott képeslapon

A város polgárai mellett gyakori vendég volt az erdőben a csapatával Debrecenben állomásozó báró Simonyi József ezredes. A városból kivezető sétányt, a róla elnevezett mai út fáit az óbester ültette ki a huszárjaival.

Kedves Olvasónktól, Vértesi Ferenctől két másik muzeális képeslapról is kaptunk másolatokat. Ezeken a Régi Vigadó terasza, illetve kerthelyisége szerepel. Boldog további 200 születésnapot kívánunk!

A vigadó külső helyiségei egykoron

Legutóbbi kereskedelmi-vendéglátói múltidézéseink:

DBKL

A Hajdú-bihari Napló 1970 májusi cikke a lebontásról

2026. október 21., szerda

Megemlékezések 1956 hetvenedik évfordulóján

Debrecenben az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulója alkalmából több megemlékezés, kiállítás és más program is várja az ünneplőket. Ezúttal ezek közül szemezgetünk. Október 22. 10 ó, Kismacsi Közösségi Ház: 1956, te csillag! címmel ünnepi megemlékezés, zenés irodalmi műsor, tárlat. Köszöntőt mond: Oláh László nyá. alezredes, a Nagy Imre Társaság Hajdú-Bihar megyei szervezetének elnöke. Közreműködik: Papp István színművész. 16 óra, Új Városháza Galéria: a Neves és névtelen hősök az 1956-os forradalomban című kiállítás megnyitója. Köszöntő: Puskás István alpolgárm. és Oláh László nyá. alezredes. Közreműködik: MFG-Art Táncműhely. Okt. 23. 8 ó, Kossuth tér: Országzászló felvonása katonai tiszteletadással. 10.30 ó, Egyetem tér 1. szám: megemlékezés és koszorúzás az Egyetemi Templom előtti 1956-os emlékműnél. Ünnepi beszédet mond: Papp László polgármester. 17 ó, Kossuth utca 8. szám: koszorúzás az ÁVH-s sortűz áldozatainak emléktáblájánál. 17.30 ó, Kossuth tér: az Országzászló ünnepélyes levonása. 18 ó, Kossuth utca 10. szám: mécsesgyújtás az 1956-os emlékműnél. 19 ó, Kölcsey Központ: a Kodály Filharmónia ünnepi koncertje. Nov. 6-ig: az 1956-os debreceni események archív képei a Bem téri Méliusz-könyvtár Helytörténeti Részlegében. A további programok a debreceni önkormányzat honlapján. Fotók: © Debreceni Képeslapok / Vass Attila Tamás

DBKL

A Sesztina

Debrecen egyik fogalommá lett családjának, valamint a cégüknek az alapítója Sesztina János, aki 1819 júniusában hozta létre a vaskereskedő vállalkozást a mai Piac utca 21. szám alatt. Ezt később a fia, Sesztina Lajos átköltöztette a 23. szám alatti szép, emeletes házba. Nyitókép: HBN, 1982

A kereskedelmi és vendéglátó-ipari múzeum képe

Az üzletet Sesztina Lajos halála után a fia, Jenő örökölte (aki 1869. június 14-én született), s a vaskereskedés az ő vezetése alatt élte a fénykorát. Ő 1893. XI. 11-én házasságot kötött Csanak Margittal, Csanak József fűszerkereskedő legfiatalabb lányával a Margit-fürdő dísztermében. A fenti képmásolatot Balázs Csaba osztotta meg az olvasóinkkal.

Sesztina Jenő nagyon sokat tett a városért, és megannyi közéleti tisztséget is betöltött. Amikor 1944-ben, a II. világháború során a sorozatos megszállások és támadások miatt a belváros is romokban hevert, a Sesztina Vaskereskedés pincéjét is sokan óvóhelynek használták.

A nyaralóját 1897-ben építtette a barátjával, Tóth István építésszel a Nagyerdőben. A Sesztina házaspár ebbe a nagyerdei villájába húzódott. Az idős pár azonban ott sem tudta elviselni a háború borzalmait és a szovjet katonáktól állandóan elszenvedett lelki megaláztatásokat.

Ez vezethetett ahhoz a tragikus cselekedethez, mely során – a szintén a pincében rejtőző szakácsnő segítségével – október 21-én mindketten életüket vesztették. (Ami a szóbeszéd szerint azt jelenti, hogy a szakácsnő közreműködésével felvágták az ereiket...)

Egyetemi bölcsőde is volt. Fotó: Pathó Sándor, 1969

A Sesztina házaspárt először a villa kertjében temették el. Hamvaikat a későbbiekben a köztemetőbe szállították át, s a családi sírboltban helyezték örök nyugalomra. Utolsó tulajdonosokként, Nagybákay (Rickl) Antal és a fiai, dr. Nagybákay Antal és dr. Nagybákay Péter vezették a céget.

A bolt 1982-ben. Fotó: HBN

A Sesztina Lajos Vaskereskedést 1949. október 14-én államosították. A műemlék épületben lévő patinás üzletet 1982-ben újították fel, ügyelve a tradíciókra (lásd a fenti képen). 1995. szeptember 6-ig vasboltként működhetett – ám végül az akkori tulajdonosa a bezárásáról döntött. Ezzel a 176 éves fennállása után megszűnt a legendás vasárubolt is.

A családi villában az egyetem bölcsődéje kapott helyet, de immár ez is a múlt. A szebb napokat is megélt ingatlan évekig lakatlan volt, a Debreceni Egyetem 2021-re újította fel, és immár más intézményei működnek a falai között. Az elásott Sesztina-padok kimentéséről ebben a cikkünkben számoltunk be. A következő fotót Szijjártóné Bodnár Zsuzsanna osztotta meg az olvasóinkkal:

A Sesztina-üzlet dolgozói 1948-ban

DBKL

Keresés ebben a blogban

2026. október 23., péntek

Volt egyszer egy Ifipark Debrecenben

1956 hetvenedik évfordulója Debrecenben

A IV. Károly király által felavatott orvospalota

2026. október 22., csütörtök

A Li–2-es csodarepcsi

2026-ban már 200 éves a nagyerdei Régi Vigadó

2026. október 21., szerda

Megemlékezések 1956 hetvenedik évfordulóján

A Sesztina