Keresés ebben a blogban

2026. június 3., szerda

Stadionunk története 1934-től

Debrecen mai futballarénája helyén egy igazi sportlétesítmény állt, amit az 1934. június 2. és 10. közötti országos verseny részeként avattak föl. Mai fotók: © Debreceni Képeslapok / Vass Attila Tamás

A régi főhomlokzat. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ez volt hazánk első földsánc-stadionja, az építésében pedig jelentős számú „ínségmunkaerő” vett részt. A lebontása 2013. január 29-én kezdődött. Az alábbi képen a Dienes-szakközépiskola kocsija és csoportja szerepel az 1970-es virágkarneválona Nagyerdei Stadionban. F. k.: Király Julianna


Abban a stadionban a DVSC focimeccsein kívül atlétikai és motorversenyeket, meg persze virágkarneválokat, úttörőavatásokat és Campus Fesztiválokat is lehetett tartani. Sőt, az 1950-es, 60-as években kertmozi is működött a tribünnél.


A stadion bontása akkor fejeződött be, amikor éppen betölthette volna a nyolcvanadik évét. Következzenek az újonnan elkészült sportkomplexum látképei. A létesítmény mindvégig szervesen beleilleszkedett a Nagyerdőbe, pedig 20 ezer férőhelyes volt. A képeslapmásolatot Vekerdi Károly osztotta meg az olvasóinkkal:


Ebben az összeállításban nemcsak a régi stadionról mutatunk be néhány fotót, hanem mellettük természetesen az új aréna építéséről és kész látványáról is található itt pár felvétel.

A régi tribün ülőhelyei. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Nagyerdőben kialakított, ovális alakú telepet 1934-ben nyitották meg, többnapos ünnepségekkel.

Tabló: Helytörténeti Fotótár

A beruházás annak a nagyszabású fejlesztéssorozatnak a része, amelynek eredményeként megvalósult az egyetem, valamint a klinika, a Köztemető, a parkerdő, a csónakázó és a fedett uszoda is. Az átadási ünnepségsorozat művészi emlékplakettjeinek képeit V. Pákozdi Károly Zoltán töltötte fel a Facebook-oldalunkra:


A cívisváros akkor korszerűnek számított stadionjának fő tervezője Sajó István és Borsos József volt. Munkájuk jellegzetessége a két maratoni kapu is, amiket – szintén egyedi módon – debreceni klinkertégla burkolt.

Az állatkert felőli kapu. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A létesítményt Tóth Lajos és fiai építészmérnökök építették, és a vasbeton elemeket is ők tervezték. Íme a lebontott stadion falain elhelyezett tervezői táblák egyike. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Az 1980–90-es évektől egyre kevesebbet költöttek a komplexum állagmegóvására és felújítására (miként például a csónakázóra és a strandra is), és emiatt fokozatosan lepusztult ez a hajdani, szép sportfellegvár.

A lazítómedence. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Pénztár a víztoronynál. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Tribünbontás, 2013 január. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A lerombolt lelátó- és öltözőépület. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Hosszas agónia után, 2013. január 29-én kezdődött meg a régi stadion bontása, míg a Bordás Péter által tervezett, új futballstadiont 2014. május 1-jén adták át. Az építkezést hivatalosan rekonstrukciónak nevezik, mivel nem rombolták le teljesen („csak” kb. 99 százalékban) a régi helyet. Ilyen volt a „rekonstrukciós” tábla felállítása 2013 januárjában. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Megérkezett a bontó-építő brigád mobil irodája. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Nézzük tovább az építkezés folyamatát!

Állatkert felőli lábazatok

Már piroslik a téglafalazat a Diszkoszvető mögött

A külső ponyva felhúzása. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Ez már 2014, de fűre lépni még szigorúan tilos:

. Alakul a gyep is. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Itt pedig már a lelátó is elkészült

A legutolsó művelet a 2014. május elsejei megnyitó előtt:

Jön az s betű. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Esti pompában. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A régi stadion tervezője, Sajó István 65 éves korában, 1961. március 11-én hunyt el. Éppen az általa tervezett Nagyerdei Stadionban nézett futballmeccset, amikor sajnos infarktust kapott... Az új létesítmény 2014. május 10-i avatásán az Újpestet fogadta a DVSC, és 31-re nyert.

2014. május 10. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Az 1967-es virágkarnevál. F. k.: Berczi Ferencné

2026. június 2., kedd

Strandolás a békebeli Nagyerdőn

Nagyerdei Strand, 1937. Fotó: Fortepan / Gyöngyi.

Debrecenben akkora fürdőélet volt az 1900-as évek elején, hogy azt a mai ínséges világunkban szinte már el se tudjuk képzelni. Mostani galériánkat ebből a régi szép korszakból válogattuk a Fortepan nagyerdei strandos kollekciója alapján. A következő felvételnek az is lehetne a címe, hogy Tarzan és Jane a nagyerdei fürdőben. Főként, hogy Halmosi Sándor képe 1935-ös. 


Talán éppen ez a bronzbarna izompacsirta repül a trambulinról az alábbi szenzációs képen.


A hölgyek viseletét már láthattuk, a lenti zsánerben pedig a férfiak „ruházatából” is újabb ízelítőt kaphatunk... Fotó: Fortepan / Halmosi Sándor, 1935


Az alábbi felvétel rögzítési helyéről nem vagyunk teljes mértékben meggyőződve, de a Fortepan szerint ez is debreceni. Fotó: Mészöly Leonóra, 1935


Mészöly Leonórától két 1940-es fotográfia is felkerült a galériába. A következő csoport a trambulinos medence korlátján élvezi a nyarat.


A bal szélső fiatalember is fotózott, és boldog társait az utolsó képünkön bemutatott pozitúrában örökítette meg. Ha pedig érdekel Debrecen sok-sok további fantasztikus strandja és csónakázója,
akkor csak látogass erre a linkreUgyanakkor a színes összeállításunk a régi nagyerdei strandról idekattintva is megcsodálható.



Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Nyitóképünk teljes méretben. Fotó: Fortepan / Gyöngyi

Nagyerdei múltidéző cikkeink sok régi fotóval:

2026. június 1., hétfő

Ahol Szabó Magda is született: a Magyar Királyi Bábaképezde

Debrecenben a Budai Ézsaiás és a Vágóhíd utca között bújik meg a fák alatt egy minifalunak tűnő, körbekerített létesítmény. A parkokkal övezett kis házakban a Debreceni Bárczi Gusztáv Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény működik, eredetileg azonban a Magyar Királyi Bábaképezde és Nőgyógyászati Klinika számára nyílt meg 1906 júniusában.


A mai Wesselényi városrészben fekvő intézményről a most megosztott régi szép képeslapot Kedves Olvasónk, V. Pákozdi Zoltán Károly töltötte fel a Facebook-oldalunkra. A bábaképző-nőgyógyászatot a mai Bem tér 9. szám alatti épületből költöztették ide, és a vezetője dr. Kenézy Gyula volt. Itt látta meg a napvilágot 1917. október 5-én a későbbi világhírű írónk, Szabó Magda is.

A Bárczy napjainkban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Bem téri régi épületben később a Debreceni Torna Egylet végzett igen hasznos munkát. A Bárczy pedig 1947-től kezdte használni a helyiségeit a bábaképezdének, amely tevékenységi köre egyébként aztán átkerült az orvostudományi egyetemhez (1918) és a közeli Demkébe (1913). Az I. világháború idején itt is hadikórház volt. A régi képeslapon szereplő tornyos épület, illetve a torony ma már nincsen meg, és sok mást is átépítettek a területen.

A dohánykutató felől. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Bárczy azonban napjainkban is őrzi a békebeli intézményépítés emberközeli, praktikus jegyeit. A szomszédos MÁV-lakóparkkal, az Attila téri templommal, a volt dohányvizsgálóval és dohánygyárral, valamint a felüljáróval, a katolikus temetővel és az egykori pavilonlaktanyával (melyek története a cikk végén szerepel) Debrecennek egy rendkívül értékes, érdekes és izgalmas részét alkotja. A hajdani csendőrlaktanyát sajnos már csak az archív felvételeinken tudjuk bemutatni.

Nyitóképünk teljes méretben. Adományozó: V. Pákozdi Zoltán

Kapcsolódó összeállításaink:
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Az 1699. június 1-jén megnyílt Hortobágyi Csárda

A csárda egy 1980-as képeslapon.

Debrecen hajdani jószágtartó birtokának, Hortobágynak az egyik fő nevezetessége és jelképe a népi klasszicista stílusú csárda a Kilenclyukú híd szomszédságában. Nyitókép: Csobaji Előd


A csárdát hungarikummá nyilvánította 2025. május 29-én a Hungarikum Bizottság, mely korábban az alföldi lángost és a székelykaput is erre a rangra emelte. Második kép: Fortepan / Horváth József, 1937

A Hortobágyi Csárda. Képeslapfotó: Hapák József, 1980

A Hortobagyinfo szerint a Hortobágyi Csárdát Debrecen városa 1699-ben a pusztán átvezető Sóút mentén, a Hortobágy-folyónál lévő vámszedőhely és postaállomás mellett építtette.

1980-as képeslap. Képeslapfotó: Csobaji Előd

A Méliusz-könyvtár adatbázisa ezt úgy pontosítja, hogy a fogadó 1699. június 1-jén nyílt meg.

Csikósok a Csárdánál. Képeslapfotó: Fényes Tamás, 1972

Ez a vendéglő az Alföld leghíresebb, legnagyobb csárdája, és egyben Hortobágy legrégibb építménye.

A Hortobágyi Csárda 1964-ben. Fotó: Horváth Zoltán

Ez alapján tehát nagyjából egyidős a debreceni Régi Posta Fogadóval, s 2024-ben már 325 esztendős.

Itatás Hortobágyon. Képeslapfotó: Barasits Kiadó

A messze földön híres vendéglőhöz ingyenes múzeumi kiállítás is tartozik. További régi szép hortobágyi képeslapok ebben a válogatásunkban csodálhatók meg.

Haranghy György 1909-es fotója. Reprint: Csokonai Kiadó


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Kocsikázók a csárdánál. Fotó: Fortepan / Lencse Zoltán, 1973

2026. május 31., vasárnap

Az első „újkori” debreceni nagyvásár a nagyerdei Ady úton


Debrecenben harsonaszó köszöntötte 1980. május 31-én, szombaton délelőtt 9 óra után, a debreceni nagyvásár első napján a látogatókat az Ady úton. A komédiások hírül adták: „Nemes Debrecen város Tanácsa az 1980. esztendő május havának utolsó és június havának első napjaira – ősi szokás szerint – vásározásra ad jogot itt, az árnyas Nagyerdőben”. A helyi lap beszámolója szerint ipari és kereskedelmi vállalatok, szövetkezetek, népművészek, iparművészek, kisiparosok és kiskereskedők állították ki a portékáikat, amiket kedvezményes áron kínáltak. Fotók: Helytörténeti Fotótár, Hajdú-bihari Napló

Az 1980-as, első nagyvásár tudósítása

A vásár szervezői kiosztották a debreceni nagyvásáron részt vevők között a díjakat.A vállalati kategóriában első helyezést értek el az ipari szövetkezetek. Második lett a Centrum Áruház, harmadik a Hajdú-Bihar Megyei Zöldért Vállalat. A kiállító népművészek közül K. Nagy György nádudvari fazekas kapott vásári díjat. A kisiparosok közül Falucskay Lászlóné mézeskalácsos, a kereskedők közül Sinka Lajosné játék-bazár kereskedő kapott vásári díjat.


Az Ady út kiváló helynek bizonyult abból a szempontból, hogy ott volt a csónakázó, az állatkert, a stadion és a vidámpark, akárcsak az Újvigadó is. Amiatt azonban mégse lehetett sokáig itt folytatni a vásározást, hogy az út keskeny volt, és a tömeg is kárt okozott a Nagyerdőnek. Egy későbbi cikkből kiderül: a nagyvásárok kevesebb hasznot termeltek, mit amennyi kár származott általuk. Végül az utolsó nagyvásár 1985. október 5–6-án volt az Ady úton. Erről a helyszínről és a többiről is elmondható, hogy sok terméket a boltinál olcsóbban lehetett beszerezni, és még a hagyományos kézműves portékék jellemezték a kínálatot. A látogatókat körhinta, céllövölde, mosdó és büfépavilonok is szolgálták.



A következő, 1986 májusi nagyvásár forgataga már a Csapó utcán hömpölyöghetett a Tóthfalusi tér (mai Dósa nádor tér) és a Rákóczi–Burgundia utca vonala között. Hamarosan ez a helyszín is tarthatatlannak bizonyult, például a lezárások miatt. A Csapó utcán 1988 októberében volt az utolsó Mihály-napi nagyvásár, 1989. május 6–7. óta pedig a Böszörményin és a környező utcákban zajlanak a tavaszi és az őszi nagyvásárok. Sokak bánatára / örömére az utóbbi években több is elmaradt, s az önkormányzat ismét új helyszínt keres a nagyvásároknak.


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!