Debreceni Képeslapok

2026. július 14., kedd

A régi szép Nagyállomás

Debrecenben a Tiszavidéki Vasút nevű társaság honosította meg a vonatközlekedést 1857-ben, amikor Szolnok felől Debrecenig megépült a cég első vasútvonala.

Az első indóház a Népkert felől

A vasutallomasok.hu adatai szerint a társaság az állomás vágányai fölé vonatfogadó facsarnokot (perontetőt) is emelt. Az alábbi galériánkban az első állomásépületet is bemutatjuk. Később a vasutat továbbépítették, s emiatt alig 40 évvel később már bővíteni kellett az épületet. A tervezéssel Pfaff Ferencet bízták meg. Az új tégla-üveg palota a nagyközönség számára 1902. július 14-én nyílt meg.

A pályaudvar és az Ispotály-templom. V. Pákozdi Károly Zoltán, köszönjük!

A főkapu körül hatalmas, kétszintes íves üvegfal tündökölt, ami mögött a jegyváltó előcsarnok működött. Az épületet 1944-ben bombatalálat érte, de nem sérült meg helyrehozhatatlanul. Mégis az a döntés született, hogy lebontják. Kelemen László tervei alapján elkezdték felhúzni a ma is használatos felvételi épület. Az 1961. augusztus 20-án átadott komplexumot a régi palota elé építették. Az alábbi albumunk végén található is olyan fotó, amin az új állomás ablakából a régi épület látható.

A képet a debreceni postamúzeum kiállításán repróztuk

Nagyon szép volt a palota előtti, mediterrán jellegű park is. Ennek a helynek 1863-tól 1927-ig a Népkert volt a neve. Majd csak azt követően adták neki a Petőfi tér nevet. A mai Petőfi-szobor környékén a II. világháborúig egyebek mellett a Deák és a Hunyadi utcák húzódtak, és ott pompázott a nagy zsinagóga, valamint a Royal Szálloda is.

Az iménti képpáron a vasútvonal létrehozásának debreceni évfordulós emléktáblája, valamint egy ritka képeslap idézi a szépséges múltat. Itt pedig akkor a nyílra kattintva a galériánk csodálható meg:

A fenti gyűjtemény képeinek fotósai, forrásai, adományozói: Csokonai Kiadó, Kubinszky Mihály, Ribiczeyné Karalyos Réka Judit, Tanka Gábor, Uropath, Uvaterv / Fortepan, Vasutallomasok.hu, Vértesi Ferenc, V. Pákozdi Károly Zoltán.

A képet a Debreceni dinasztiák című tárlaton repróztuk

A Napló 1961. május 9-i cikkében ez jelent meg: Debrecenben abban az évben a legnagyobb arányú épületbontási munka a Nagyállomáson indult meg. Ez az épület igen szilárd, annyira, hogy amikor a bontáshoz az elmúlt években hozzákezdtek, robbantással döntötték a falakat. Most, hogy az új állomás épülete befejezéshez közeledik és egy részében már meg is kezdődött az irodák áthelyezése, újra hozzáláttak a régi állomás épületének bontásához. Most azonban már nem alkalmazzák a robbantásokat, hanem a lassú, de az építőanyagot jobban kímélő csákányos módot alkalmazzák.

A síneknél. Fotó: Fortepan / Kókány Jenő, 1940

A cikk rámutatott: az épületanyag felhasználása tekintetében ugyanis az a döntés alakult ki, hogy a régi épületből kikerülő és igen jó minőségű, nagy szilárdságú téglákat újból felhasználják. Csaknem 30 családi házat fognak felépíteni belőle. Mi tesszük hozzá, hogy vajon hol állnak ezek a házak?

A teljes palota

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Népkert a Nagytemplom és a Nagyállomás felől

Kapcsolódó összeállításaink friss és régi fotókkal:

Esti színek a Nagyállomásnál

2026. július 13., hétfő

Volt egyszer egy műjégpálya az Oláh Gábor utcán

Debrecenben ma is sokan emlékeznek még a nagy korcsolyázásokra, korongcsatákra, amelyek a hajdani Vörös Hadsereg úti pályán, az Aranybika Szálló melletti jégen és a csónakázó felhizlalt jegén zajlottak.

Fotó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Az éledező debreceni korongsportot és az állandó korcsolyázási lehetőséget sajnos gyakran elúsztatta az enyhe időjárás. Emiatt a régi pályák szerepét a DMTE új nagyerdei műjégpályája volt hivatott átvenni, novembertől áprilisig folyamatos sportolási alkalmat adva – írta anno a HB Napló.

Fotó: Méliusz Központi Könyvtárának Helytörténeti Részlege

Ennek érdekében az Oláh Gábor utcai új sporttelepen 21,6 kilométernyi csővezeték került a beton alá, melegedő, öltöző, büfé kapott helyet a pálya végében, s palánkokat, reflektorokat is telepítettek a kompresszorok, jéggyalu mellett. A DMTE és bázisvállalatainak (HÁÉV, a Titász, MGM) nagyszabású akciójához a megyei és városi tanács vezetésével 22 hajdú-bihari üzem, vállalat, téesz csatlakozott, anyagi segítséget, társadalmi munkát felajánlva, hogy 1977. november 7-re, a nagy októberi szocialista forradalom 60. évfordulója tiszteletére átadhassák a műjégpályát.

Jégkarnevál 1986. március 1-jén. Fotó, cikk: HBN

Ez így is történt, s a rendezvényre az építésben közreműködő üzemek, vállalatok dolgozói, képviselői kaptak meghívót. Az ünneplő közönség előtt a hazai jégsport több neves képviselője tartott bemutatót –a Regőczy, Sallai jégtáncos pár, Vajda László és Erős Ágnes, valamint a Ferencváros és az Újpesti Dózsa jégkorongcsapata.

A fénykor és 2026. július 13. Fotók: © MKK / Vass Attila Tamás

A csaknem 16 millió forint költséggel épült létesítmény hivatalosan november 8-án reggel 8 órakor nyitotta meg a kapuit. A telep fenntartói három műszakban dolgoztak: 8-tól fél 12-ig, délután 1-től fél 5-ig és este fél 6-tól 9-ig tartottak nyitva. A szünetekben végezték a felújítást.

Fotó: Méliusz Központi Könyvtárának Helytörténeti Részlege

A felnőttek 10, a diákok, katonák és nyugdíjasok 5 forintért korcsolyázhattak a 3,5 órás műszak idején. A 6 éven aluliak kísérői részére 3 forintos jegyet kellett váltani, viszont a ruhatár használata díjtalan volt. A turnusokban 250–300 ember korcsolyázhatott. A pálya körüli lelátókon kétezer szurkolónak biztosítottak állóhelyet, a telep elé pedig 80 férőhelyes parkolót építettek.

Fotó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Csodás időszak volt... Mígnem az Oláh Gábor utcai pályát 2013 őszén már nem nyitották ki, mondván, hogy elavult és nem felel meg az előírásoknak. Ma már extrém sportpark van a területen, a szabadban korcsolyázni pedig többek között a Nagytemplom előtt, illetve a Nagyerdei Stadion mellett évente felépített/lebontott mobilpályán lehet.

Fotó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

DBKL

Az 1986. II. 15-i jgfarsang képei a Naplóban

További sportos cikkeink:

Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Enigma az ősi kapukon

Debrecenben bóklászva nemcsak az épületeket érdemes közelebbről szemügyre venni, hanem a kapuikat és a zárjaikat is: némelyik kifejezetten különleges, sőt „titkos üzenet” is megjelenik rajta!

Az Árpád téri református templom kilincse. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Tudtad, hogy az Árpád Téri Református Templom kilincse halformájú? Ezen a tenyérbeillő, sima remekművön ráadásul szövegek is találhatók. Az enigma a következő: IXΘYΣ. Ami pedig azt jelenti, hogy hal, s ez a megkeresztelt embernek is szimbóluma. Ha pedig a „hal” betűit kezdőbetűkként alkalmazzuk, akkor máris megkapjuk a kereszténység egyik alapmondatát: ΙΗΣΟΥΣ ΧΡΙΣΤΟΣ ΘΕΟΥ ΥΙΟΣ ΣΩΤΗΡ – magyarul azt, hogy Jézus Krisztus, Isten fia, Megváltó. Mindez azért szerepel a kapun, mert Jézus így szól a Bibliában: „Én vagyok az ajtó: ha valaki rajtam megy be, megtartatik, az bejár és kijár, és legelőre talál.” Kedves Olvasónk, Dobos Piroska hozzászólásából azt is tudjuk, hogy a kilincset az édesapja, Dobos Lajos készítette. A hal farkán az ő monogramja látható.

A Piac utcai Generali-ház kilincse. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Hasonlóan talányos és pazar kilincs sárgállik a Generali (eredetileg Csanak) Házon is, a Piac és az Arany János utcák sarkán. Ezen az ékességen – utalva a velencei kötődésre és a város védőszentjére – egy tekintélyt parancsoló oroszlán szegezi szúrós szemét a betérőkre. A mancsával nyitott könyvet tart, annak lapjaira pedig ez vagyon írva: Pax tibi Marce, evangelista meus. Azaz: Béke neked, Márk, én evangélistám. Azt mondják, szerencséje lesz annak, ki e kilincset megérinti! De örülhet az is, aki felfedezi a Nagytemplom míves kapuinak fantasztikus zárjait és kilincseit! Ezek az ódon szerkezetek ugyanis valósággal tobzódnak a szimbólumokban. Fentről lefelé sorakozik rajtuk egy-egy angyal, oroszlán, sas, csillag és ember, s ezek Máté, Márk, Lukács és János előtt tisztelegnek. A Nagytemplom kapui azonban kétszárnyúak, tehát mindegyiken párban pompáznak ezek az aranyozott csodák. Sőt, a Nagytemplomnak nem csak egy kapuja van. Így tehát annyiszor kettő angyal, oroszlán stb. övezi, mint amennyi helyen ki-be léphetünk rajta. Hogy pontosan mennyi is? Legyen ez egy kis cserkészfeladvány: számolja meg, aki arra jár! (További csodás zárak ebben az összeállításunkban.)

A Nagytemplom kapuinak kilincsei. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó múltidézéseink:

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. július 12., vasárnap

Sárga lett a Piac utcai sín új szakasza

Debrecenben a villamosvonalak forgalmának zavartalan fenntartása érdekében a DKV Debreceni Közlekedési Zrt. 2026. június 15. és július 20. között több ütemben vágányfelújítást végez. A cég közleménye szerint a főtéri villamos-megállóhely előtt és után, valamint a Péterfia utca 23. szám előtt összesen 228 vágány-folyóméter hosszúságában három helyszínen cserélik ki a síneket. A Kossuth téri villamosmegállónál a két síncserével érintett pályaszakasz között a meglévő töredezett aszfalt pályaburkolatot színezett betonburkolatra cseréli a DKV Zrt. A Bem téri és a Simonyi úti szakaszon öt helyszínen 144 vágány-folyóméteren vágányszabályozási munkákat végeznek. Az általunk fentebb kiemelt szövegrészben olvasható színezett betonburkolat már látható a valóságban:

Régi és új találkozása. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A rekonstrukció többi tudnivalója és az érintett járművek terelőútvonalai megismerhetők a cég honlapján. Mi a fenti utcaképet 2026. július 12-én készítettük a Piac utca azon szakaszán, ahol összeér a régi pálya és a sárgára színezett felújított pálya. Kissé furcsa, de minden bizonnyal ez még nem végleges, hanem pl. a régit is lefestik majd, vagy idővel az új a régihez fakul. Addig most a 2026 május közepén beüzemelt Déri téri csobogók erőteljes kék színűre festett medencéi is eszünkbe juthatnak erről az állapotról, hiszen azok a medencék is kilógnak (kilógtak) a környezetükből az élénk színükkel. Ilyenek voltak akkor, és bizonyára most is:

Déri téri csobogó, 2026. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó múltidézéseink:
A régi szép Nagyállomás
A 4-es villamos utolsó útja
Közlekedés Debrecenben, az 1960-as években
A szabadságtelepi vasúti megálló egykori épülete
A halálkanyar
A távolsági buszállomás
A modern Nagyállomás
A 31-es buszok emlékére
A Malév lezuhant debreceni főpilótája
A gőzmozdonyos cívisváros
A csapókerti vasúti megálló
A villamosközlekedés aranykora
Az utolsó Bengáli
Az első CAF
Az 5-ös villamos
A 6-os villamos
40 éve trolival
A fénytroli
A Mikulás-Bengáli
A közlekedéstörténeti emlékszoba
A mozdonyok és vonatozás szerelmese
Futurisztikus szupervonatok a Nagyállomáson
A kánikula hatása a sínekre 1999 nyarán
Az 1985-ös nagy vonaljegyár-emelkedés
Debrecen közlekedése az 1970-es években
A repülővel lezuhant fotóművész

DBKL

A legbizarrabb debreceni szobor

Debrecenben az egyetem kémiai tömbje előtt fénylik egy sokágú, amorf fémtest. A Köztérkép szakportál szerint ez egy szobor, amit Segesdi György készített 1972-ben Térplasztika címmel.

A kompozíciót 2026. július 11-én tanulmányoztuk közelebbről, s ekkor készítettük róla a most megosztott felvételeket is. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Szeretjük a szobrokat, ám ebben az esetben csak találgatni tudunk például abban a tekintetben, hogy ez a valami mitől szobor, mit akar kifejezni, és miért van kiállítva ennyire kiemelt helyen több mint 50 éve.

Sajnálattal és értetlenül vagyunk kénytelenek megfogalmazni azt is, hogy ez a valami, ami még rendes címet se kapott (talán nem véletlenül), nemcsak meghökkentő, hanem balesetveszélyes is.

Több helyen ugyanis hosszú hegyes részek állnak ki belőle éppen kb. emberi fejmagasságban – lásd a képeken. Remélhetőleg ezek még senkinek sem okoztak sérülést.

Mindenesetre esetleg érdemesebb lett volna a Professzor című szobrot itt felállítani annak idején, mivel azt gyakran veszik körbe autók, itt pedig zavartalanabbul tekinthetne az egyetemi polgárokra. Evidens, hogy a Térplasztikát pedig kevésbé kiemelt helyre kellene vagy kellett volna tenni, ha már valakik szerint mindenképpen közszemlére méltónak tekinthető.

Kapcsolódó összeállításaink sok mai és régi fotóval:

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Már épül a 2026-os Campus Fesztivál-város

Debrecenben a 2026-os Campus Fesztivál július 22. és 25. között zajlik a Nagyerdei Stadion környékén. Már zajlik az építkezés! Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A fesztiválterületet július 12-én vettük szemügyre. A ködszínház és a stadion közötti füves részen ekkor már három nagy építmény állt, vélhetően a fénytechnikai torony és VIP-lelátók. Közéjük kerül majd az egyik nagyszínpad, és az egészet körbekerítik.

Közben már a stadion közvetlen közelében is zajlott a rakodás és építkezés. Az északi rendezvénytéren például bevetésre kész targoncák álltak a szabályosan lerakott kordon- és járólapelemek tömege előtt.

Több helyen sátrat és bódékat is felállítottak már. Vasárnap még régiségvásár helyszíne a környék, aztán minden bizonnyal nagyobb fokozatba kapcsolnak a fesztivál rendezői.

A 2026. július 22. és 25. közötti Campus Fesztivál fellépői között mindenféle műfajban, 15 helyszínen helyi és hazai muzsikusok, előadók éppúgy megtalálhatók, mint ismert külföldiek. Az utóbbiak között van a Scooter, valamint Armin van Buuren is. A teljes kínálat idelátogatva ismerhető meg.

Kapcsolódó múltidézéseink:

DBKL

2026. július 11., szombat

Hogyan kaphatott toronyórákat az egyetemi templom végül csak ötven évvel az átadását követően?

A Debreceni Egyetem templomát Borsos József tervezte, és 1942-ben szentelték fel. A gyülekezeti hely egyik érdekessége az, hogy a tornyán kialakított órahelyekbe csak a templom átadását követő 50 év elteltével kerültek órák. Fotók: © Debreceni Képeslapok / Vass Attila Tamás

A templom újonnan. Fotó: Fortepan / Tordai György

Ez a 35 évvel ezelőtti diáknapokon indult egyik diákpártnak köszönhető! A kezdeményező fiatalok nagyszerű története a kép alatt olvasható.

A toronyórák históriáját Kedves Olvasónk, Tóth Zsolt írta le nekünk: „1989-ben pártot alapítottunk arra, hogy óra kerülhessen a toronyba, Torony Párt néven. Igaz, az egyetemi napok alatt ezt a célt nem sikerült elérnünk, de a gyűjtésünkből, az egyetem felajánlásából és toronyórás cég felajánlásából megszületett az óra (talán '92-ben). Én voltam az ötletgazda és a párt szóvivője, a pártelnök Zsótér Zsolt, a hangulatért Korbel Péter volt a felelős. Zsótér és én vegyész, Korbel angol–magyar szakos volt (és így is végeztünk), de számos vegyész, kémiaszakos és bölcsész segítette a pártot. Sajnos a diákrektor-választást nem nyertük meg, de az idő minket igazolt” – fogalmazott Tóth Zsolt.

DBKL

Nagyerdei múltidéző cikkeink sok régi fotóval:

Keresés ebben a blogban

2026. július 14., kedd

A régi szép Nagyállomás

2026. július 13., hétfő

Volt egyszer egy műjégpálya az Oláh Gábor utcán

Enigma az ősi kapukon

2026. július 12., vasárnap

Sárga lett a Piac utcai sín új szakasza

A legbizarrabb debreceni szobor

Már épül a 2026-os Campus Fesztivál-város

2026. július 11., szombat

Hogyan kaphatott toronyórákat az egyetemi templom végül csak ötven évvel az átadását követően?