A Beck–Dégenfeld–Tisza-palota

A debreceni Piac utcán található Beck–Degenfeld–Tisza-palotát ma már sokan csak MÁV-székházként vagy -igazgatóságként ismerik. Nem véletlenül, hiszen 1895. december 24. óta ebben az épületegyüttesben működik a hazai vasúttársaság területi központja.

A Piac utca 18. szám alatti, eredetileg egyemeletes házat Beck Pál királyi biztos építtette, és az a Povolny Ferenc tervezte, akinek Debrecenben a Régi Vigadót és a hortobágyi Kilenclyukú hidat is köszönhetjük. A Debrecen lexikon leírása szerint 1862 és 1893 között a zenede is itt működött, s ekkor már a Dégenfeld családé volt az ingatlan. A mai kétemeletes formáját 1890-ben nyerte el, mégpedig Tisza Kálmánné megbízására. S mint fent jeleztük, a vasúttársaság helyi vezetése 1895. december 24-én települt a palotába. Először még csak bérlőként volt jelen, ahogyan az előző helyén, a főutca és az Arany János utca sarkán pompázó Hungária-palotában is.

2025 decemberében. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:

• A Régi Városháza
• A Kis Orbán-ház
• Az Aranybika régi palotája
• A mai Aranybika
• A kereskedelmi akadémia

2023 nyarán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

„Ufó” a Dobozin

Dobozi-látkép a toronnyal. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

Debrecenben 1963. december 23-án állt üzembe a Tanács utcában (mai nevén a Víztorony utcában) az új víztorony – olvasható a helyi vízszolgáltató honlapján. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

2023 tavaszán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Bocskai-iskola 5 évvel később készült el, a Fényes udvari lakótelep pedig majd csak 1972-ben.

Ikarus-trolival. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az ufóra emlékeztető külsejű létesítménynek 12 teherhordó pillére és egy középső feljáró orsófala van.  A „II-es számú víztorony” fenti fő részét egy 1400 és egy 1600 köbméteres medence alkotja.

A felső korlát. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A központi beruházásként megvalósult Fényes udvari víztornyot a fővárosi Mélyépítő Tervező Vállalat tervezte. A kivitelezéskor a csúszózsalus módszer mellett előregyártott elemeket és helyszíni betonozást is alkalmaztak.

A torony legteteje. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A 44 méter magas betongigász 1961 nyarán elkezdett építése a krónikák szerint nem volt problémáktól mentes, s végül – a vízmű honlapja szerint – 1963. december 23-án adták át.

2024. XII. 23-án. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A HB Napló több híradásában nem mellesleg az olvasható, hogy a víztorony még 1964 első felében is használhatatlan volt...

Légtornászok. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A különleges, egyedi megjelenésű létesítmény a vízhálózati rendszerben a nyomás- és a mennyiségi kiegyenlítésre szolgál.

Dobozi lakótelepi látkép. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A következő képeken a Fényes udvari víztorony tetejéről feltáruló fantasztikus panorámából nyújtunk ízelítőt. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A telep régi része. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Víztorony utca. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az átépítés előtti iskola. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Víztorony utca. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A 2024-ben már 111 éves Nagyerdei Víztorony históriája pedig idelátogatva tárul fel sok szép régi képpel. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Téli életkép. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Orgonás csendélet. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A kis retro trafóház. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:

• A Dobozi-temető
• A Dobozi-temető utolsó sírköve
• A Dobozi-lakótelep
• A Bocskai-iskola
• A Bocskai-iskola uszodája
• A Petőfi-könyvtár
• A Landler
• A Fényes udvari kiserdő
• A Faraktár utcai felüljáró
• Dr. Miklósvári István
• A Gáborjáni utcai Erzsébet kert
• Az Olajütő
• A Vagongyár
• Amikor még sorompó volt a Faraktár utcán
• A vasutas-művház
• Régi szép villák a Faraktár utca mellett
• Az utolsó klasszikus kis trafikbódé

A víztorony. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Mi lesz a pedagógus-művházzal?

Debrecen egyik hajdani kulturális intézménye a Bethlen utca 14. szám alatti Pedagógus Művelődési Ház, aminek az épülete hosszú évek óta üresen állt. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A volt művház 25.12.21-én. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az ingatlanról már 1981-ben is azt írta a helyi sajtó, hogy nagyon rozoga állapotban van, ennek ellenére még utána is sokáig lehetett benne élet. Olvasóink hozzászólásai szerint korábban tánciskola, kiállítótér, kóruspróba-, koncert- és össztánchely, majd például természetgyógyászat és életreform-egyesület is működött itt, s a létesítmény a Kölcsey-művközponthoz tartozott egy időben.

2025 júniusa. Fotó: © Debreceni Képeslapok

2025. december 21-én pedig a fenti, júniusi fotónkkal szemben azt örökítettük meg, hogy az egykori művháznak és a szomszédos saroképületnek már csak az utcai főhomlokzatuk látszik. A mögöttük lévő lebontott területen hatalmas építkezés van kibontakozóban. A vasárnapi ottjártunkkor egyelőre nem jelezte tábla azt, hogy mi épül itt, azonban sajtóhírekből tudható, hogy a két telken lakó- és irodaház lesz úgy, hogy a külső falak megmaradnak, akárcsak a volt pedagógus-művház pincéje.

A Bethlen utca 16. szám. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:

• A Szalag- és Zsinórgyár
• A Kölcsey-művközpont
• A Cserepes utca
• A Garay utca
• A Hatvan utca

A hátsó traktus. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

A Jókai utcai rész. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Aranyvasárnap a Zsibogóban

A főkapunál aranyvasárnap. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecen használtcikk-piaca 2025 aranyvasárnapján is fogadta a vásárlókat és a nézelődőket. Ezen a negyedik adventi hétvégén néztünk szét mi is itt. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Vidám dekoráció. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A közelgő karácsony már egyértelműen tetten érhető volt a december 21-i hangulatban és a kínálatban.

Élénk élet a Zsibiben. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Nézzünk is példákat az ünnepi portékákra!

Kézműves karácsonyfadíszek. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Gyönyörű karácsonyi fadíszeket és gyertyákat is megcsodálhattunk.

A Zsibi hátsó részein kevesebb árus pakolt ki, ám a látogatóknak ott is érdemes volt bóklászniuk. 

Terülj, terülj, asztalkám! Fotó: © Debreceni Képeslapok

Pánikra semmi ok, az alábbi fotón csak harisnyabemutató kellékek láthatók!

A lacipecsenyéseknél, a lángosozóknál és a kínainál most is többen csillapították az éhségüket.

A hátsó lángossütő. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Tele bendővel, újult erővel immár folytathatjuk az ereklyék közötti mustrát.

Magnók és szifonok. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Pazar lemezválaszték. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Klassz hanglemezeket és aranyos karácsonyi figurákat is találtunk.

Manófalva a Zsibogóban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Sőt, egészen különleges holmik is jókedvre deríthették a kincsvadászokat.

Egy szép díszkacsa. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:

• A Debreceni Dohánygyár
• A pavilonlaktanya
• A Magyar Királyi Bábaképezde
• A volt Keletterv / csendőrlaktanya utolsó képei
• A Wesselényi / Budai Ézsaiás utcai legszebb lakótelepünk
• A Magyar Királyi Dohánybeváltó
• Irinyi János és Debrecen
• A Vágóhíd utcai felüljáró
• A Vágóhíd utcai temető
• Kripta a felüljáró alatt
• Az Attila téri görögkatolikus templom
• A 4-es villamos
• A Wesselényi városrész
• A Sóház városrész
• A Csontváry-festmények megmentője

Ezernyi gyerekholmi. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

A kinti zöldségesek. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az 1912 karácsonyán megnyílt Apollo Mozi

Debrecen mai legrégebbi működő mozija a kezdetek óta a Piac és a Miklós utca sarkán üzemelő Apollo Mozi. A filmszínházi tevékenységre Farkas Andor posztókereskedő és testvére, dr. Fejér Ferenc ügyvéd hoztak létre részvénytársaságot. Mai fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Esti fények. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az építkezés alatt itt is voltak akadályok (beomlott az emeleti páholykeret), ám az Apollo végül 1912 karácsonyán megnyílt. Béber László leírása szerint (lásd a cikk végén) a nézőtéren eredetileg emeleti közép- és a Miklós utca felől oldalpáholyok is voltak. A bejáratok ez utóbbi felől nyíltak, s a földszinten 432 ülőhellyel, az emeleten 162 páholyüléssel rendelkezett. Újításként nem vászonra, hanem gipszfalra vetítettek. Az igazgató kitűnő szakember, Deésy Alfréd, a színház értékes tagja, a későbbi jeles filmrendező volt.

Az Apollo-tömb. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Mint tudjuk, a Meteor Mozi akkor már javában fogadta a közönséget, hiszen 1911. október 1-jén nyitotta meg Csomor Gyula. Aztán, 1913. december 7-én megnyílt a részvénytársasági Arany Bika Mozgószínház is. Az még nem a Víg mozi helyiségében volt, hanem színháznak épült a mai Bajcsy-Zsilinszky utcai részen. Az emeleti páholyaival nagyjából annyi ülőhelye volt, mint az Apollónak. A mozit Ollinger Ferenc igazgatta. A mozik az éles versenyben a nagy sztárokat, Asta Nielsent, valamint Henny Portent, Susanne Grandaist és Waldemar Psylandert vetették be egymás ellen a plakátokon, 3 órás nagy filmeket vetítettek, köztük az emlékezetes cirkuszfilmet „A négy ördög”-öt és a „Quo vadis?”-t, és megjelent az első szkeccs: Weisz Pista, a huszár. A mozikat akkor veszély is fenyegette, mert egyesek a válsággal küzdő színigazgató, Mezei Béla javára meg akarták adóztatni a mozijegyeket. A tanács a kísérletet azonban azzal utasította el, hogy „ez a legszegényebb népréteget sújtaná”. Hála Istennek!

Az Apollo. Fotó: Déri Múzeum / Faragó István, 1964 

A mozikban akkor már 5–6 tagú szalonzenekarok játszottak, s mind kedveltebbek lettek a híradók: a meggyilkolt félvilági nő, Mágnás Elza temetése, a schizma-per, FTC–MTK-rangadó. (Jellemző ezek frissességére, hogy a debreceni bombamerényletről készült Pathé-híradót harmadnap már vetítették a mozik.) Még két esemény hozta mozgásba a közönséget: Waldemar Psylander fellépése az Urániában egy szkeccsben, és az, hogy a főkapitány ugyancsak az Urániában betiltotta a Rocambole-t. Aztán kitört a mindent elsöprő I. világháború, s lezárult a debreceni mozik első korszaka...

Az Apollo. Fotó: Déri Múzeum / Faragó István, 1964

Kapcsolódó anyagaink régi fotókkal:

• A Meteor Mozi
• Az Uránia Mozgó
• A Klinika Mozi
• A Hungária Film- és Kamaraszínház
• A Víg Mozi
• A Híradó Mozi
• A nagyerdei strandmozi
• Csomor Gyula Meteor Mozgója
• Végre renoválták az Apollot (2024)
• Soós Imre
• Karády Katalin Debrecenben
• A Légy jó mindhalálig forgatása Debrecenben
• Debreceniek a 2025-ös új magyar sikerfilmekben
• A Körhinta című film
• Keleti Éva művészportréi

Fotó: Fortepan / Horváth Dániel, 1948

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

A Napló 1969-es mozitörténeti cikke

A debreceni zenede

Debrecen zeneiskolájának mostani díszes palotája 1894-ben nyílt meg a mai Csapó utca és Vár utca sarkán, akkor még egyemeletes épületként. Mai fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A Kodály Terem mennyezete. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A zenedét 1861-ben alapította Farkas Ferenc vaskereskedő. A zenedepalotát Tóth István tervezte, míg a koncertterem mennyezeti szekkóját Mirkovszky Géza készítette. A konzervatórium ilyen volt 50 esztendeje, amikor még bolt működött a földszintjén:

A konzi 1974-ben. Fotó: Fortepan / Bencze László

A palotára 1927-ben építették rá a második emeletet, az iskola pedig 1957-ben vette fel Kodály Zoltán nevét. Az épületet legutóbb 2019-ben renoválták.

Az öt éve megszépült zenede. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó múltidéző összeállításaink:

• Ilyen lett volna az egyetemünk az eredeti terv szerint
• A Debreceni Egyetem főépülete
• A DOTE Elméleti Tömb
• A zeneművészeti kar
• Az orvospalota
• Megszépül a zenedepalota (2019)
• A Bányai Júlia Általános Iskola
• A kereskedelmi akadémia és a Bethlen
• A Balásházy-középiskola
• A Tóth Árpád Gimnázium
• A piarista gimnázium
• A zenede
• A vegyipari technikum
• A Református Kollégium
• A hajdani nyári tábor
• Landler-szakközépiskola
• A Bocskai István Általános Iskola
• A Karácsony Sándor Általános Iskola
• A Móricz-kollégium
• A Rakovszky utcai iskola
• A Fazekas Mihály Gimnázium

A régi képet Nagy Zoltánnak köszönjük

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL