Keresés ebben a blogban

2026. június 18., csütörtök

Az utcai fémszekrények egyik utolsó hírmondója

Debrecen utcái valaha tele voltak – más településekhez hasonlóan – olyan nagy fémszekrényekkel, amik leginkább talán az egykori kis otthoni diafilmvetítőkre hasonlítanak. Ilyen dobozra bukkantunk a Füredi út és a Jerikó utca közötti tömbbelső parkjában. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Elkerített objektumban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Távoli emlékeink szerint ezeket a retro ívelt tetejű alkalmatosságokat a Titász használta, és amikor kinyitották az ajtaját, akkor látható volt a benne lévő millió vezeték. Ezeket a színes drótokat a szekrény előtt guggoló overallos férfiak nézegették nagy komolyan. A dobozok tényleges mibenlétére az 1976. május 23-i Naplóban találtunk magyarázatot (lásd e mostani múltidézésünk végén). Eszerint a ládákat a Debreceni Fémfeldolgozó Ipari Szövetkezet gyártotta, és kábelhálózati biztosító szekrény volt a becsületes nevük. „Ezek alkalmasak világítási erőátviteli kábelek csomópontjainak kiképzésére, kábelszakaszok biztosítására. Jól alkalmazható utcákon, tereken, mivel a modern formája mellett kielégíti a mechanikai és érintésvédelmi követelményeket is. Az 1976-os BNV-n kiállított szekrény már fejlesztett változatú, IP 33-as védettséggel rendelkező kábelszekrény volt, ami olyan változtatható kábelfogó bilincsekkel rendelkezett, amik 15–20 milliméteres vezetékek befogására alkalmasak ” – olvasható az 50 évvel ezelőtti cikkben. Ma pedig már többnyire jellegtelen, szürke, szögletes ládák találhatók a közterületeken, minden bizonnyal hasonló céllal. Viszont a klinikatelepen még nagyon sok régi szekrény található, csak éppen kisebbek, mint ez az újkerti és a társai.

Szellőzője is van. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó múltidézéseink:
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. június 17., szerda

A varjúszelídítő

Debrecenben a nagyerdei Békás-tó mellett haladva tegnap szokatlan látványra lettünk figyelmesek: egy fiatalember nem a kacsákat etette, hanem a varjakat. A varjak a férfi köré sereglettek, némelyikük felröppent a pad támlájára és a kukára is, és úgy várták a falatokat. Írhatnánk, hogy Hitchcock-i pillanatokat éltünk át, de az túl olcsó poén lenne – annak ellenére is, hogy nem kevés varjú tátotta a csőrét az élelemre éhesen. Fotók: © Debreceni Képeslapok / Vass Attila Tamás

Idill a varjakkal. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Valójában tulajdonképpen békés, megnyugtató jelenet volt ez. Olyannyira, hogy amikor a fiatalember felállt és elindult, akkor a varjak utánafordultak, károgni kezdtek, majd métereken át ugrándoztak utána. Lehet, hogy már ismerték is egymást, hiszen nem kizárt, hogy máskor is kaptak ennivalót ettől a segítőjüktől, meg egyébként is, több helyen olvasható, hogy a varjak családias, intelligens, tanulékony és jól szervezett élőlények. Így aztán akár még az is lehet, hogy a hálájuk jeleként követték a férfit, aki ennivalót vitt nekik! Sőt: énekeltek neki, elvégre a varjú énekesmadár :)

Induláskor. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. június 16., kedd

A Jézus Szíve templom, mely este keresztként fénylett

A Jézus Szíve templom. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

Debrecen majdnem legkisebb méretű, de annál különlegesebb formájú temploma a Mikes Kelemen utcában található, az egykori Debreceni Dózsa pályája mellett. Idelátogattunk a minap, útban a közeli tisztviselőtelepreMai fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Az 1935–1936-os építés. Reprók: © Debreceni Képeslapok

Az imahely létrehozását Kummergruber Emil piarista tanár szorgalmazta, aki ezért 1934 januárjában indított gyűjtést. Az egyházmegye honlapján az is olvasható, hogy a Jézus Szíve templom Debrecen második római katolikus templomaként 1935. június 1-től 1936. június 14-ig épült.

Az oltár 2013-ban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A 700 lelket befogadó templomot az a Jost Ferenc tervezte, akinek a Faraktár utcán álló Szent István-templomot (1938) köszönhetjük, ugyanakkor az ő munkáját dícséri az egykori családi villája is a Füredi út és a Nádor utca sarkán. A gyülekezeti hely szokatlan módon kubista építészeti stílusú. A Jézus Szíve templom épületének kereszt alakú főhomlokzatában eredetileg átlátszó üveg volt, így a belső fények révén esténként (amíg nem épült elé az iskola) a mai Kassai útról is jól látható volt a gyülekezeti hely, mint egy nagy világító kereszt.

Jézus-ábrázolások. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Sokan emlékeznek arra is, hogy korábban a templomnál működött a Zsibogó. Napjainkban a templom előtti parkba facsemetéket ültettek, ami nem baj, viszont ha megnőnek, akkor a látványt várhatóan zavarni fogják. 

Az 1936-os átadás után. Repró: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük! 

A templombelső 2013 tavaszán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

2026. június 15., hétfő

Ma 30 éve adták át a Tóth Árpád Gimnáziumot

Debrecenben a Tóth Árpád Gimnázium mai, Szombathi István utcai épületegyüttesének alapkövét 1994. május 21-én tették le. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A TÁG épületének részlete. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Wesselényi városrészben lévő intézmény honlapja szerint a cívisváros 600 millió forintot kapott a központi költségvetésből a gimnázium elhelyezésének megoldására, s ezáltal mintegy 17 ezer négyzetméter hasznos területhez jutott. A „H” alaprajzú épület oldalszárnyainak alagsorában többek között kiszolgáló helyiségek, kondicionáló-, vetítő- és számítástechnikai szaktantermek vannak.

A TÁG épületének részlete. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A földszinten és az emeleten helyezkednek el a tantermek, szaktantermek és a laborok. A földszinten 25 méter hosszú, négysávos tanuszoda is található, melynek mélysége 105 és 160 cm közötti. A középső szárny második emeletén van a három részre osztható, 1200 négyzetméteres  tornaterem. Az étterem fölött üvegházat alakítottak ki, amit közösségi célra és rendezvényekhez is használnak, s ott kapott helyet az iskolatörténeti gyűjtemény is. A sportudvarral is rendelkező épületegyüttes műszaki átadása 1996. június 15-én volt. A létesítményt Kováts Ákos és Reszler Antal tervezte, s az épület előtt állították fel E. Lakatos Aranka szobrát, mely Tóth Árpád költőt ábrázolja.

Tóth Árpád szobra a giminél. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. június 14., vasárnap

Buszmegálló a Faraktáron – keresd a hibát a képen!

2026. június 13-án. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

Debrecenben a Faraktár utca 6. szám előtt van egy buszmegálló, aminek az utastájékoztató táblái a 2026. június 12-i ottjártunkkor készített fotónk tanúsága szerint igencsak alacsonyan, ezáltal pedig olvashatatlanul függtek az oszlopon. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Kovács Mariann és Molnár Tibor ötletei a táblák olvasására

Az aznap megosztott képünkhöz nagyon sok hozzászólást kaptunk, ezek itt olvashatók el. Egy férfi azt írta, hogy régebbi a kép, és a megálló a valóságban nem is olyan már. Emiatt másnap, 2026. június 13-án is lefotóztuk, és ezt tettük közzé most ennek a cikkünknek az elején. Kedves Olvasóink közül ugyanakkor többen nagyon szellemes AI-grafikákat is készítettek a fotónk felhasználásával azt illusztrálandó, hogy miképpen kell használni az „alacsony padlós” táblákat. Ezeket is köszönettel és örömmel bemutatjuk, hiszen szórakoztatóak, elgondolkodtatóak, és legfőképpen: remélhetőleg segítik mielőbb normálisan beállítani az utastájékoztató táblákat – itt is és a többi hasonló helyen!  

Tömöri Hajnalka használati útmutatója

Kapcsolódó összeállításaink:
2026. június 12-én. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. június 12., péntek

A Nagyerdei Szabadtéri Színpad hőskora

Debrecenben a Békás-tó melletti kulturális szentélyt, a Nagyerdei Szabadtéri Színpadot 1950. június 10-én avatták fel. Az ünnepségen Kodály Zoltán művét, a Székelyfonó című daljátékot mutatták be.

A nyitóünnepség. Képtulajdonos: © Debreceni Képeslapok

Az alkalmon a nagy tiszteletnek örvendő szerző is részt vett. A Mester a délutáni sebesvonattal érkezett Debrecenbe, ahol az akkor még régi palotás Nagyállomáson ünnepélyesen fogadták.

Az eredeti design. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Néplap tudósítása szerint a nyári színház átadásán Balogh Endre polgármester mondott beszédet, az Operaház szólistái orosz és magyar operarészleteket énekeltek, majd bemutatták a Székelyfonót. A díszletet Menyhárt József festőművész tervezte, aki stilizált székely szőttest és székelykaput alkotott színpadképnek. A nagy sikerű előadást Csenki Imre rendezte.

„Országos kultúrverseny helyszíne lesz ma Debrecen: ünnepélyes keretek között este fél 9 órai kezdettel adják át rendeltetésének a nagyerdei Lenin parkban lévő szabadtéri színpadot a város dolgozóinak” – adta hírül a Néplap 1950. június 10-i száma. A nagy érdeklődés miatt az első estére 1 forintos állójegyeket is lehetett vásárolni. Az előadás tartama alatt a Sztálin körúton este fél 9-től 11 óráig szünetelt a közlekedés, utána azonban a Központi Egyetemnél lévő villamosmegálló előtt megfelelő számú villamoskocsi állt a közönség rendelkezésére. A cikk kitért arra is, hogy az új létesítményt ettől a villamosmegállótól vagy a Lenin parkban lévő Vigadótól lehet megközelíteni a sétautakon.

A nyugati külső, anno. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A létesítményt az eltelt években többek között az egykori Kölcsey-művközpont üzemeltette, majd pedig a Debreceni Fesztiválközpont is. A színpad egyaránt népszerű volt az ifjabb és az idősebb korosztály körében is, hiszen az öreg fák alatt többek között folklór és könnyed színházi műsorok (fővárosi sztárokkal), a legjobb hazai és külföldi előadók dzsessz- és csápolós rockkoncertjei, valamint természetesen gyerekprogramok is szórakoztatták a látogatókat.

Előadás 1969-ben. Fotó: Vencsellei István

A régi Nagyerdei Szabadtéri Színpad már nincs meg: néhány éves tetszhalotti állapot után 2014-re átépítették a Békás-tóval együtt. A palettáját azonban azóta is változatos műfaji sokszínűség jellemzi.

Az új színház a tó felől. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A korábbi üzemeltető. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Nagyerdei múltidéző cikkeink sok régi fotóval:

A káprázatos Kossuth utca 1958-ban, és ugyanott napjainkban

Debrecen egyik legszebb helye volt a Kossuth utca vége, ahol a Verestemplom áll ma is. Jól példázza ezt az az 1958-as fotó is, amit a Fortepan osztott meg Török Kálmán adományának köszönhetően.


A parkban akkoriban nemcsak növények voltak, hanem cirill betűs, géppuskás emlékmű is. Ez 1945 és 1970 között állt ott, minden bizonnyal a fotó készítőjének háta mögött. Aztán, 1970-től a rendszerváltásig itt magasodott a legendás harckocsis szobor.

Napjainkban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az alábbi teljes fotón az is felfedezhető, hogy a templomnak valamilyen okból hiányzik a teteje. Erre magyarázat lehet az is, hogy 1957-ben egy nagy erősségű szélvihar következtében a torony csúcsán lévő keresztrózsa, vitorla és csillag erőteljesen kimozdult. Ezek visszahelyezését a következő évben fejezték be. De persze magyarázat lehet a hiányzó toronyra fotózási, előhívási, technikai stb. hiba is.

Fotó: Fortepan / Török Kálmán, 1958

Kossuth utcai cikkeink sok szép régi képpel:
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!