Keresés ebben a blogban

2026. június 23., kedd

A 4-es villamos utolsó útja 1975. június 23-án

Debrecen villamosai közül a 4-es tuják 1911-től 1962-ig a városháza, valamint a vágóhíd között közlekedtek a Kossuth utcán és a Nap utcán át. Utána a kocsik a Béke útja (ma Szent Anna utca) és a vágóhíd között jártak a vonal 1975. június 24-i megszüntetéséig.

Négyes tuja a Kossuth utcán. Forrás: Méliusz-könyvtár

A fenti jelenet a Verestemplomnál történt, és a jobb oldalán Irinyi János lakóháza is látható. Az alábbi muzeális kép pedig a Kis Orbán-háznál készült még a 4-es vonal gőzvonatos hőskorából:

Gőzvonat a Kis Orbán-háznál. Fotós: Ismeretlen

Korábban, 1896-ban már megépült a Városháza és a Dohánybeváltó közti egyvágányú pálya. A Wikipédia leírása szerint a személyszállítást ekkor még lóvasúti, a teherszállítást pedig gőzvontatású szerelvényekkel végezték. A következő archív képen a Csokonai Színháznál látható lóvasút...

Lóvasút a színháznál. Fotós: Ismeretlen

A vonalat az 1911-es villamosításkor hosszabbították meg a vágóhídig. Az alábbi pazar légi fotón a Nap utcai szakasz is látható, melyen a Verestemplomtól közlekedtek a kocsik az Attila téri templomig, és onnan tovább a felüljárón át a Vágóhíd utcán.

A Nap utcai szakasz. Fotó: Wikipédia

A Wikipédia múltidézéséből megtudható az is, hogy a 4-es villamos Béke úti végállomásának az 1-es vonal Nagyerdő felé haladó vágányával üzemi kapcsolata volt, míg a vasútállomás felé egy visszafogó váltó segítségével kapcsolódott. A következő két kép a pénzügyi palotánál született.

Kossuth utca, 1932. Fotó: Fp / Flanek-Falvay-Kováts

A 4-es vonalon az Attila téri templomnál volt az első kitérő, majd a szerelvények átmentek a Vágóhíd utcai vasúti felüljárón (utána újabb kitérő volt), s onnan a Diószegi út sarkáig, a Barneválig közlekedtek – mígnem beköszöntött az 1975. június 23-i utolsó nap... Akkortól az új kettes pálya 2014-es átadásáig csak egy villamosvonala volt Debrecennek.

A Kossuth utcán. Fotó: Fp / Szánthó Zoltán, 1961

Az Attila térnél. Fotó: Fp / Magyar Rendőr, 1962


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. június 22., hétfő

Rekviem az utcai retro virágtartókért

Debrecenben hagyomány volt – más településekhez hasonlóan –, hogy formatervezett beton virágtartók is szolgálták a városszépítést. Ma már alig van ilyen. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok 

A Kossuth utcán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A minapi körutunkon a Kossuth utcán találtunk szögletes és kerek ládákat. A barokk lakóház mellett sárgára vannak festve, és színpompás portulácskák élik világukat bennük.

A Kossuth utcán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A rendőr-főkapitánysággal szemben, a Kis Kossuthnál és a Szabó Magda Emlékháznál is többféle ilyen utcabútor van kiállítva, és szerencsére rendeltetésszerűen virágok és más növények számára használják, nem pedig pl. szemétgyűjtőnek vagy gördeszkaugratónak.

A Kossuth utcán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Nagyon örvendetes, hogy ezen a helyen az ilyen kis apróságokra is ennyire szépen gondot fordítanak. Na de menjünk tovább, hogy máshol vajon hasonló-e a jellemző!

A Kossuth utcán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Szent Anna utca elején egy egész sor olyan hatszögletű virágtartó hűsöl a lombok alatt, mint amilyenek a nagyerdei Újvigadónál is szolgáltak. Az utolsó fotónkon ezeket idézzük meg. Kedves Olvasóinkat pedig arra kérjük, hogy aki tud hasonlókról, az jelezze a dkepeslapok@gmail.com címen, vagy töltse fel a Facebook-idővonalunkra!

A Szent Anna utcán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó múltidézéseink:
Az egykori Újvigadónál. Képtulajdonos: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. június 21., vasárnap

Az utolsó spriccelős ivókút romjai a Nagyerdőben

A debreceni Nagyerdő 2013-as átépítése előtt a kirándulók kedvelt szomjoltója a régi Békás-tó mellett álló dupla csöves ivókút volt. A megnövelt tó és az átépített park következő évi átadása óta már hiába keressük ezt az öntöttvas szerkezetet. A lebontott és eltűnt kis kút korábban tavasztól őszig működött, és az is jellemzője volt, hogy folyamatosan bugyogtak a vízsugarak a két függőleges csövéből. Sokan, főként a gyerekek, azért kedvelték, mert ha befogták az egyik csövét, akkor a másikból magas(abb)ra lövellt a víz. Az pedig kellemesen hideg és ízletes volt. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A volt Békás-tavi kút párja. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A kút helyett ma több helyen is vannak erdei szomjoltóink, de azok krómozottak, egyágúak, nyomógombosak, és lefelé folyik belőlük a víz. Sokan tapasztalhatták, illetve emlékezhetnek arra is, hogy a Békás-tó mellől eltűnt spriccelős kútnak van egy párja is a Nagyerdei Víztorony mellett, a klinikák felől, de az szegény össze van törve már, és emberemlékezet óta nem működik. Ildomos lenne legalább ezt megjavítani, és ismét üzemeltetni – nagyon sokan örülnének neki!

A Pallagi úti kút roncsa. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Nagyerdei múltidéző cikkeink sok régi fotóval:

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. június 20., szombat

A Piac utcai hangyaszázad

A hangyahadsereg 18. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecen belvárosában, a Piac utca 40. szám alatti lakóházon található a világ legkülönlegesebb kapuja. A rácsozatot ugyanis egy egész hangyahadsereg alkotja.

A teljes kapu és a kerékvetők. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az ötemeletes épületet ugyanaz a Münnich Aladár tervezte, mint aki a Déri Múzeumot és a postapalotát is. A modern ház 1938-ban készült el az országos bolthálózatot is működtető Hangya Szövetkezet részére. Az eredeti kapuja még egy egyszerű, szép – felvonós – rács volt (amit Nyíri Béla készített), ám az sajnos elrozsdásodott.

Debrecen egyik első modern épülete. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Piac utcai épület csodával határos módon élte túl a '44-es bombázásokat: korabeli fotókon jól látszik, hogy pont a bal oldali szomszédját, a Pannonia Szállodát érte találat. A mostani kapu a társasházzá alakulás óta ékesíti a Hangya-házat. Az alkotást Magyar Zoltán tervezte, és Kovács Imre, tiszaörvényi kovácsmester öntötte. A mintegy 17 centis bogárkákból összesen 78 darab sorakozik a rácson – az pedig tehát annyi mint 156 csáp, 468 láb...

Kovács Imre öntötte. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Hangya elnevezésű épület egyébként több is található a világon így például Japánban is. Sőt, hazánkban Tordason egy ugyanerre a névre keresztelt művelődési ház is működik.

A Kút utcában is laknak. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink sok mai és régi fotóval:

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A „Sportszer”

A sportszer egy 1970-es képeslapon.

Debrecenben a főutcai sportszerüzletet 1966. június 21-én adták át a Hajdúsági Áruház (későbbi Centrum) épülete mellett. A Napló másnapi beszámolója szerint hárommillió forintos árukészlettel megnyílt az újjáalakított debreceni sportszerbolt a Vörös Hadsereg útja 32. szám alatt, a régebbi bútorüzlet helyén (lásd a következő képen). Ahogy a jelen levő szakemberek akkor „elmondották, ez a vidék legkorszerűbb, legjobban felszerelt szaküzlete”.

Bútorboltként. 1958-as fotó: Fortepan / Hegedűs Anikó

„A szakemberek véleményében aligha van túlzás – fogalmaz a cikk. Immár bemutatóteremmel is rendelkezik a sportszaküzlet. Több ezer cikke úgyszólván minden igényt kielégít. Őszintén elmondották a Hajdú megyei Vegyesiparcikk-kiskereskedelmi Vállalat vezetői viszont, hogy bármennyire is igyekeztek minden árufajtát beszerezni, hiánycikk még mindig akad.”

Az üzletbelső a nyitáskor. Fotó: HBN

A tudósítás így fogalmaz: „Az újjáalakított bolt szerencsére nem emésztett fel nagy összeget. Ebben igen tekintélyes szerepe van a vállalat dekorációs csoportjának, amely önállóan végezte el a tervezést és a kivitelezést. A megnyitón Dani Imre igazgató adta át a boltot rendeltetésének, Kövendi József boltvezető pedig máris nyitott. A debreceni bolt indulása igen reményteljes. Első vevője, rendelője az MTI Debrecen Városi Tanácsa volt, és igénye százezer forint értékű sportfelszerelésre szólt. Legalább ezer forintot hozzá kell tennünk a rendeléshez, hiszen a sporttanács megtakarította a pesti utazás és a szállítás költségeit is.” A patinás épület üzlethelyiségében később is sportbolt működött, ma pedig cukrászda található benne.

Az épület környezete 2026 nyarán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Mik voltak ezek az ufók a magasban?

A Debrecenről készített 1960-as, 70-es évekbeli közterületi fényképeken gyakran tűnnek fel olyan objektumok, amiknek a formája nagyon hasonlít az „ufókra”. Ezekre mutatunk példákat a Fortepan korabeli felvételei segítségével a hajdani főteret, valamint Csapó utcát is megidézve.

A főtéren. Fotó: Fortepan / Szalay Zoltán, 1968

A képeken természetesen nem ufók röpködnek, hanem olyan nagy teljesítményű világítóeszközök láthatók, amiket nagy terek, széles utak megvilágítása érdekében állítottak fel. A Fénymúzeum című szakportál leírása szerint ezek kísérleti példányát jó 65 éve a Rába-gyárban készítették el, és Megagomba vagy Maxi lámpatestnek is nevezték. Eredetileg 8 db OmniEKA típusú tölcséres reflektor volt elhelyezve a gombakalap alatt, 4 db 400 W-os, és 4 db 1000 W-os HgL vagy HgLI típusú fényforrásokkal. Ezeket többféle variációban is lehetett kapcsolni.

Az Árpád téren is voltak. Fotó: Fortepan / Uvaterv, 1974

A kísérleti darabban maga a lámpatest nagyjából három méter átmérőjű üvegszál-erősítésű műanyag gombaforma volt, a tetején levehető záróelemmel. Magassága egy méter, míg a belső vasszerkezetével és a felszerelt világítási részegységekkel kompletten 120–180 kg súlyú is lehetett. A Fénymúzeum által leszerelt tartóoszlop hajlított vaslemezekből hegesztett konstrukció volt, ami 18 méter magas, az önsúlya pedig a világító gombafej nélkül is másfél tonna körüli volt. Az ufólámpák az országban is elterjedtek voltak, mi Hortobágy központjában láttunk ilyet, Egerben pedig a bazilika mellett lévőt le is fotóztuk. Ez utóbbi ma is megvan szerencsére, mint a múltunk egyik jellegzetes relikviája.

Működés közben. Fotó: Fortepan / Inkey Tibor, 1975

Kapcsolódó múltidézéseink:
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!


Szerelés a Csapón. Fotó: Vencsellei István, 1978

2026. június 19., péntek

A Nagyállomás márványcsarnokának monumentális képei

A Debreceni vásár. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

A debreceni Nagyállomáson tevékenykedő takarítórobotot bemutató minapi cikkünk hozzászólói között többen is írták azt, hogy helyi létükre még nem látták a központi várócsarnok nagy méretű képeit. Ezúttal akkor hát ezekről az alkotásokról lebbentjük fel a képzeletbeli fátylat, de ezek mellett a mindent beborító márványlapokat is érdemes megcsodálni itt! Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Az 1961. VI. 21-i Napló képcikke

A kompozíciók a sgraffito műfajába tartoznak, a méretük 6,8-szor 12,6 méter, a kiváló készítőjük pedig Domanovszky Endre festőművész. Mindkét monumentális sgraffito 1961-ben került a szintén abban az évben megnyitott főépület falaira. (A sgraffito lényege az, hogy a képet nem festik, hanem az ábrákat az egymásra felvitt festékrétegekben kaparják visza.) Az első felvételünkön a Debreceni vásár című sgraffitót örökítettük meg, ami nem mellesleg az egykori Resti, valamint a szintén felszámolt tejivó mellett található. A képpel szemben, a márványcsarnok túlvégében tekinthető meg a párja, aminek a címe: Ötösfogat. Erről a helyi specialitásról itt írtunk régi fotókkal, ugyanakkor a főutcai Szabadság Étterem falát valaha ékesítő sgraffito ezen az archív fotón idézhető fel

Az Ötösfogat. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Nyitóképünk teljes méretben. Fotó: © Debreceni Képeslapok