Keresés ebben a blogban

2026. május 30., szombat

A 6-os villamosok emlékére

Debrecenben a legendás 6-os villamos 1911. március 16. és 1971. május 31. között közlekedett. A vonal érintette a Csapó utcai híres kanyart, a felejthetetlen Ruzicska-cukrászdát, az Árpád teret, továbbá a „Szabadság” fürdőt is. Mindemellett a korabeli kocsik később az MGM-et és a Köztemetőt se hagyták ki. Összeállításunk első két fotómásolata Méliusz Helytörténeti Fotótárból származik.

Csuklós 6-os Bengáli az egykori Csapó-kanyarban

A 6-os villamos először a Nagyállomástól közlekedett a mai Kassai úti  Tüzérlaktanyáig. A Wikiwand szerint a tíz percenként induló járatok közötti félidőben a fővonali 1-es járat közlekedett. 1923-ban az új végállomása az Aranybika lett a Nagyállomás helyett.

Élet a Csapó, Burgundia és Rákóczi utca találkozásánál

Ugyanakkor Gara Kálmántól, a DKV Közlekedéstörténeti Emlékszoba vezetőjétől azt is tudjuk, hogy a Köztemető 1932. július 15-i megnyitása szükségessé tette a vonal továbbvezetését a lakosság temetőbe járása érdekében. Ezt 1934. június 2-án, a Debrecen Hét kezdetekor adták át, így a vonal már a Köztemető Kassai úti (akkor Kassa úti) bejáratáig ért. (Akkor nyílt meg a Nagyerdei Stadion is.) 1938-ban további jogos lakossági igényt kielégítve vezették a jelenlegi főkapuig a vágányt. A következő képet Kenyeres Ilonától kaptuk.

A Csapó utca látképe 6-os villamosokkal

A laktanyától eleinte csak a temető nyitvatartási idejében közlekedtek járművek. A Göcs új telepének építése és átadása az utasszám jelentős emelkedését okozta, ám ezt az egyvágányú kitérős rendszer már nem tudta kezelni, s végül a vonal kétvágányúsítása helyett a felszámolásról született döntés. Az utolsó fotó forrása: Fortepan / Chuckyeager tumblr, 1961.

Móka az Árpád téren, a háttérben 6-os villamossal

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. május 29., péntek

Vigyázat, két helyen beszakadt a Vágóhíd utcai temető!

Debrecen ősi bezárt temetőjében, a Vágóhíd utcai egykori katolikus temetőben ma is sokan nyugszanak, és napjainkban is sokan járnak erre. Emiatt is adjuk közre a 2026. május 29-én általunk itt tapasztaltakat. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A kis kápolna. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ez a tapasztalat pedig az, hogy a temető területén legalább két helyen mélyen be van szakadva a talaj, illetve az alatta téglával kirakott boltívek, amik esetleg kripták lehettek. Ezeket az ottjártunkra már körbekerítették színes szalagokkal, ám azok láthatóan immár eléggé viharvertek. A jókora szakadékok bármikor tovább nőhetnek, a szalagok eltűnnek, és egy kis figyelmetlenség után sajnos könnyen beleeshet, aki ott haladna el. Ez pedig nagyon balesetveszélyes! Egyértelmű lenne tehát, hogy a területért felelős egyház / önkormányzat / parkgondozó haladéktalanul tegyen meg mindent a tátongó nyílások és az azok miatti balesetveszély megszüntetése érdekében!

A kápolnához közelebbi szakadék. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Mindemellett szomorúan állapítottuk meg a 2026. május 29-i látogatásunkon azt is, hogy a temető szomszédos csőszházát ismét megrongálták. A lakatlan épület ablakait és ajtajait korábban már befalazták, miután betörtek és kifosztották illegális lakásfoglalók és vandálok. Most az épület jobb oldali ablakából kiszedték a téglákat és kifeszegették a rácsokat, és minden bizonnyal azon járnak ki-be az önkényes beköltözők. A régi szép csőszház megőrzése és az esetleges bűntanya megelőzése érdekében itt is nagyon sürgető a mielőbbi fellépés és a csőszház hathatós őrzése!

A sínhez közelebbi gödör. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Végül még két itteni észlelésünk: a Reviczky-mauzóleum vasajtaja ezúttal szerencsére rendben lévőnek tűnt, nem törték fel. Viszont sajnos a felüljáró másik oldalában lévő vasutas szolgálati ház szintén egyre aggasztóbb állapotban van a kéretlen behatolók és az őrizetlensége következtében...

A megrongált temetőcsőszház. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Vágóhíd utcai anyagaink új és régi fotókkal:
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Rejtjelek a Nagytemplom legtetején

A Nagytemplom. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

Debrecen fő ékességének különlegességei közül most egyet emelünk ki: a nyugati toronyzászlóban – 60 méteres magasban – olvasható S betűk mibenlétét. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A nyugati torony zászlója. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Azt nem nehéz kitalálni, hogy a fénylő csillag alatti csúcsdíszben valószínűleg monogram rejtőzik. Ez így is van, és azt is eláruljuk, hogy a két „S” valójában Simonffy Sámuel (1754–1821) emlékét hirdeti. Ő egy vagyonos posztókereskedőnk volt, aki a Református Kollégiumban ügyvédi oklevelet szerzett , s hosszú a sora azoknak a tisztségeinek, amelyeket viselt a cívisváros érdekében. Azt azonban mindenképpen leírjuk, hogy 21 éven át Debrecen főbírója is volt, és hathatós erkölcsi és anyagi támogatást nyújtott a Kollégium, a Nagytemplom és az Ispotály építéséhez.

Simonffy emlékei. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Ugyanakkor az eklézsia kurátoraként 1804. január 29-én felhatalmazták a Nagytemplom újjáépítésének vezetésére. Hosszú, kitartó küzdelmet kellett folytatnia ennek során – mígnem a gyülekezeti hely már csak a halála után valósulhatott meg teljesen. A  megyei levéltár leírása szerint hittestvérei az érdemeit azzal ismerték el, hogy a még az életében elkészült nyugati torony gombzászlajában az ő monogramjával (S S) emelték az égbe, s örökítették meg a nevét. Simonffy Sámuel egyébként a mai Széchenyi utca 10. szám alatti barokk házban lakott, s ez azóta is áll; emlékét tábla is őrzi az 1770 körül emelt falakon. Érdemes felpillantani a Nagytemplom keleti tornyára is! Annak a zászlójában a templomépítés teljes befejezésének éve olvasható: 1827. A tornyokat 2026. május 28-án is fotóztuk, és sajnálattal állapítottuk meg, hogy a keleti zászló le van törve. Az alábbi képen még a helyén volt. (A Nagytemplom kapuinak enigmáit pedig ebben az összeállításunkban mutattuk be, azt pedig, hogy milyen volt, amikor a számlap rongálódott meg, idelátogatva idézhetik fel.)
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Református Főgimnázium

Debrecenben a Péterfia utca egyik lenyűgöző építészeti–kulturális értéke a Református Főgimnázium a Kálvin tér szélén, ahol 1914 óta pompázik. Mai fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

2026 májusában. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

Az intézmény történetéről a Wikipédia felidézi: a Református Kollégium nyolcosztályos gimnáziuma az 1873-as újjászervezése óta működik a mai formájában. Mivel azonban az 1912-ben létrehozott Magyar Királyi Tudományegyetem két évvel később a Református Kollégium főépületében kezdett működni, a főépületből kiszoruló főgimnázium új épületbe költözött: a közeli Péterfia utca 1–7. szám alá. A neoromán stílusú épületet az a Pecz Samu tervezte, aki korábban a Verestemplomot, valamint annak budapesti párját is megalkotta.


A gimnázium az egyetlen protestáns középiskolaként maradt meg egyházi fenntartásban a szocializmus évtizedeiben. 1952-ben a Dóczi Leánynevelő Intézet államosításakor vált koedukált intézménnyé, így kerültek be a leánytanulók a főgimnáziumba, az addigi fiúiskolába. Ebben a korszakban is nagyon sok olyan jó képességű diák végzett iskolában, akik a tudomány vagy a művészetek terén kiemelkedőt alkottak.

Balról az Uránia, jobbra a Református Főgimnázium

A gimnázium 1972-ben elvesztette a Péterfia utcai épületét, és át kellett költöznie a Kollégium hátsó udvarába, az egykori egyetemi internátus épületébe. A Péterfia utcai épületet (ahol addig zeneiskola is működött) 1992-ben a Tiszántúli Református Egyházkerület azzal a feltétellel kapta vissza, hogy tovább működteti benne a tanítóképzőt.

Tanítóképző felirattal. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Miután a tanítóképző 2011-ben integrálódott a Debreceni Református Hittudományi Egyetembe, az épületet 2012-ben visszakapta a gimnázium – idézi fel a Wikipédia –, és a teljes körű felújítása után 2014 nyarától újra használatba vette a Kollégium általános iskolájával együtt.

A tanítóképző főiskola látképe

Kapcsolódó összeállításaink:
Villamos, konflis, környező kis házak...

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!


Az óratorony. Fotó: © Debreceni Képeslapok

2026. május 28., csütörtök

Látta már ezt a kis angyalt a Kossuth utcán?

Kossuth utca 39. szám. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

Debrecenben a Kossuth utca egyik különleges épülete a sok közül a 39. szám alatt található. Ezúttal ezt mutatjuk be közeli képekkel. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A teljes főhomlokzat. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az Eon által használt kis rokokó palota 1895-ben épült. Ez onnan is tudható, hogy a tornyon fénylő angyalka zászlójában ez az évszám szerepel.

Az előző ház emléke. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az épület emléktáblája szerint előzőleg itt egy olyan ház állt, amiben Szentgyörgyi József, a cívisváros tudós főorvosa, író, polihisztor lakott 1803-tól 29 éven át az 1832-es haláláig. Akkor az épület még a Czegléd utca 2572. szám alá esett.

Az alsó erkély alatti zárókő. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A palotát mindenhol gazdag díszítettség jellemzi, az angyalkás-zászlós torony alatt például két különböző erkély, míves vasidomok, valamint ördögfejes zárókő is található. 

A felső erkély. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A falon futó motívumok között újabb fejekben és növénymintákban is gyönyörködhetünk. Első nekifutásra nem könnyű betelni ezzel a sok páratlan kompozícióval!

A futódíszek fő motívumai. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Piac és az Arany János utca sarki Hungária-palota tornyán táncoló Merkúrt itt mutattuk be.

Az alsó erkély. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A toronyzászlós angyalka. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kossuth utcai összeállításaink:

A Piac utcán és az Aranybikában lesz a 2026-os Debreceni Ünnepi Könyvhét



Debrecen a 97. ünnepi könyvhétnek ad otthont 2026. június 10-től. A helyszín ezúttal a Piac utca, valamint az AranybikaFotó: © Debreceni Képeslapok

A plakát első része. Grafika: Méliusz-könyvtár

A programsorozatot a patinás szállodaépület bejárása vezeti fel (regisztráljanak idejében!), a további ünnepi események pedig a most megosztott plakáton ismerhetők meg.

A plakát második része. Grafika: Méliusz-könyvtár

A következő archív felvételünkkel a néhai kiváló író, újságíró Hornyák András (1940–2012) előtt is tisztelgünk, aki a kép készítésekor dedikálta a műveit a 2011-es könyvhéten. A könyvutca akkor is ott volt, mint ahol a 2026-os fesztiválon működik majd.

Hornyák András (1940–2012) a Piac utcai könyvutcában

A 2025-ös könyvhetet idelátogatva idézhetik fel.

A teljes plakát. Grafika: Méliusz-könyvtár

Kapcsolódó összeállításaink:

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A 115 éves felüljáró a debreceni Vágóhíd utcán

Debrecen legrégebbi felüljárója a Vágóhíd utcán 1910 óta álló vasúti híd. Ez szolgálta ki a dohánygyár, Loki-pálya, Zsibogó, továbbá húsüzem és persze a Barnevál stb. óriási forgalmát és a ma sem kicsi mértékű közlekedést. Fotók, videók© Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A Faraktár utca felől. © Debreceni Képeslapok

Így szinte kész csoda, hogy még egyáltalán létezik. Főként, hogy 1911 márciusától 50 évvel ezelőttig, 1975 nyaráig a 4-es villamosok is ezt a felüljárót használták. Tekintsd meg róla a videónkat: 


Viszont a létesítmény már elég rozoga, így 2023 novembere óta súlykorlátozás vonatkozik rá. Az akkori híradás szerint a távlati elképzelés az, hogy új felüljárót építenek, aztán pedig lebontják a mostanit. Emiatt örökítettük meg alul-felül a létesítményt, a vasúti és a közúti forgalmát, valamint az eredeti rácsait, megmaradt kandelábereit és téglafalait is.


A fenti, második videónkban az is megcsodálható, hogy milyen az, amikor teherszerelvények és KISS emeletes vonat halad át a Vágóhíd utcai felüljáró alatt.

A temetői csőszház felől. Fotó© Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A felüljáró 2024 márciusában. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Vágóhíd utcai anyagaink új és régi fotókkal: