A „víg poéta”, Csokonai Vitéz Mihály

Debrecen híres nagy költője, Csokonai Vitéz Mihály 1773. november 17-én látta meg a napvilágot.

Jankó János: Csokonai a lakodalomban (1869)

Összeállításunkban elsősorban a debreceni emlékhelyeit gyűjtöttük csokorba. Az alábbi képen a Kálvin téri Csokonai-szobor makettje látható a Református Kollégium emlékszobájában.

A Református Kollégiumban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Hatvan utca 23. szám alatti szülői háza megsemmisült az 1802-es tűzvészben, ám a kötődésére emléktábla figyelmezteti az utókort a helyére épített házon. A következő képpáron a Csokonai megsemmisült szülői háza helyén álló zöld épület szerepel (Hatvan utca), valamint az alsó képen a Darabos utcai „lak- és halálozási helye”.

Hatvan és Darabos utca. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Csokonai Vitéz Mihály a Református Kollégiumban tanult és tanított, ahonnan a konfliktusai miatt 1795 nyarán végül bizonyítvány nélkül elbocsátották. Ezt követően éveken át Magyarország különféle területein vándorolt, s e közben dolgozott és alkotott.

Lilla, Wilhelm Egger festményén

Ki volt Lilla, Csokonai nagy szerelme? A komáromi Vajda Juliannát poétánk 1797-ben ismerte meg. De mert nem talált állást, a lány egy év múlva máshoz ment férjhez. 1855. február 15-én halt meg, 79 évesen. Festmény: Wilhelm Egger. Forrás: Déri Múzeum

A Dorottya utcai síremlék. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Csokonai már Debrecenben élt, amikor 1804 tavaszán súlyos tüdőgyulladása lett. E betegsége következtében 1805. január 28-án elhunyt. A síremlékét 1836-ban állították fel a mai Dorottya utcai temetőben.

Az alábbi kiadványt a Református Kollégium Csokonai-emlékszobájának kiállításán fotóztuk.

Poétai munkái. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A temető 1929-es felszámolásakor el akarták vinni, de a tiltakozás miatt végül maradhatott. A jellegzetes fémgúlát 1836 nyarán emelték a sírja fölé.

A Csokonai Színház. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A városi színház 1915 óta viseli a Csokonai nevet. A Református Kollégiumban emlékszoba tiszteleg előtte, ugyanakkor Debrecenben gimnázium, utca, valamint szobor is őrzi a nevét. 

A Kálvin téri szobor. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Kálvin téri monumentális szobrát Izsó Miklós készítette, és 1871 őszén állították fel.

A színház 1906-os képeslapon. Repró: © Debreceni Képeslapok

Az újkerti Csokonai Vitéz Mihály Gimnáziumban díszablakok is ábrázolják a poéta életét.

A Csokonai-gimnázium. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A lebontott Kölcsey-művközpontban Berki Viola hatalmas díszmozaikja is megörökítette az életét. A gyönyörű alkotás történetét ebben az összeállításunkban mutattuk be.

A Tempefői című mozaik. Repró:© Debreceni Képeslapok

Utolsó fotónkon Burai István Csokonai-díszüvege látható a Református Kollégiumban.

A Kollégium díszüvege. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:

• Fazekas Mihály
• Szabó Magda
• Ady Endre
• Oláh Gábor
• Petőfi Sándor
• Arany János
• Gulyás Pál és Kazinczy Ferenc
• Jókai Mór
• József Attila
• Móricz Zsigmond
• Wass Albert
• Karády Katalin
• Soós Imre
• Szabó Lőrinc
• Művész Úr
• Petőfi Zoltán
• Nagy László
• Radnóti Miklós

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Az Egyetem téri tökéletes illúzió

Egyetemi főépület, 25.11.16. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Debreceni Egyetem főépületéről ki gondolná, hogy csupán illúzió, ami ma a homlokzatából látható? – a renoválás miatt ugyanis valósághű festett ponyva takarja a falakat (2025. XI. 6.-án). Az, hogy eredetileg milyen más és óriási lett volna az egyetemi telep, ebben az összeállításunkban idéztük fel sok régi képpel. És végül egy kis játék: a ponyva révén immár bárhol lehet másik „egyetemi főépületünk” is, amit csak letakarunk vele! Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Közelről jobban látszik. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó múltidéző összeállításaink:

• Ilyen lett volna az egyetemünk az eredeti terv szerint
• A Debreceni Egyetem főépülete
• Az Egyetem téri franciakert felfedezése
• Örök szépségünk, az Egyetem tér
• Az Egyetemi templom fordulatos története
• A DOTE Elméleti Tömb
• A KLTE Kémiai Intézete
• Az Egyetem téri szökőkút régi díszkivilágítása
• Az orvospalota
• A megszépült klinikapalota
• Az egyetemi botanikus kert
• A Klinika Mozi
• A Móricz-koli
• A zeneművészeti főiskola
• Tisza István szobra
• 150 éve született Klebelsberg Kuno

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Az 1944. november 15-én indult Néplap

Debrecen és Hajdú-Bihar ma már egyetlen napilapjának, a Naplónak az első száma 1944. november 15-én jelent meg. Az újság csak kétoldalas volt, és akkor még a Néplap címet viselte. A felelős kiadói tisztséget Radó István töltötte be, a főszerkesztőit pedig Szilágyi József.

Az akkor mindössze kétoldalas hír- és propagandakiadvány 1956. december 1. óta jelenik meg Hajdú-bihari Naplóként. Ennek utolsó és első oldalát idézzük meg az alábbi képpel, melyen érdekes módon Kossuth-címer szerepel a fejlécben. A lapot a Perényi utcai pártközpontban működő szerkesztőbizottság készítette, míg a kiadóhivatal a Vörös Hadsereg útja 16. szám alatt működött.

A Napló első számának utolsó és címoldala

Kapcsolódó cikkeink régi képekkel:

• A Dégenfeld tér
• A Dósa nádor téri Wolff-palota
• A hajdani Parasztbolt
• Az első sajtóband: a Naplopók
• Volt egyszer egy Friss Rádió

A szerkesztőség tagjai egy 1994-es ünnepségen

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

A Néplap első száma csak kétoldalas volt

Debrecen legidősebb épülete, a Régi Posta

Debrecenben a Széchenyi utca 6. szám alatt található a cívisváros legrégebbi lakóháza, ami eredetileg Diószegi Sámuelnek, a település első postamesterének a lakóháza volt.

Étterem a pincében. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Régi Posta nevű híres helyünk az 1600-as évek végén épült, s napjainkban is szépen felújítva pompázik: étteremként, valamint panzióként üzemel. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A boltíves udvari rész. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A gyönyörűen rendbetett épületegyüttes arról is nevezetes, hogy itt szállt meg XII. Károly svéd király 1714. november 13-án, útban haza a törökországi emigrációból.

A régi cégér. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

A skandináv uralkodó látogatása előtt tiszteleg a külső falat díszítő szép domborműves emléktábla is (ami eredetileg a szállórész emeleti falán volt).

A király emléktáblája. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A szintén svéd szülött Raoul Wallenberg debreceni szobrának históriája e cikkünkben olvasható. Azt pedig, hogy milyen volt a fogadó, amikor Sumen Étteremként működött, itt mutattuk be régi képekkel.

A volt udvari nagyterem. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Vendéglátós múltidézéseink sok régi képpel:

• A hordóasztalos, zsíros kenyeres Óbester Borozó
• A Kinizsi Söröző
• Az Omnia Kávészalon
• Gyönyörű lett a Régi Vigadó
• A Nagyállomás tejivója
• Ballada az Aranykakas vendéglőről
• A Vágóhíd utcai Kati Kocsma legendája
• A Miklós utcai Kismozdony emléke
• A Ludas Espresso
• Az Egyetem Kávéház
• A józsai 300 éves Rózsás Csárda
• A Nagyerdő legpatinásabb épülete: a Régi Vigadó
• A szép Leveles Csárda a Medgyessy sétányon
• Nagyerdei lakomák régi szép Rózsakertje
• A Művész Espresso
• Régi debreceni búfelejtők mai hírmondói
• Mi épült az Egyetem Kávéház helyére?
• A Kondorosi Csárda régen és most
• A Kisfürdő és a Szikla
• Tejbár a Nagyállomáson
• Az Angol Királynő Szálló
• A Halápi Csárda
• Amikor fél konyak 130 Ft volt a Halápi Csárdában
• „Reggeli menü” 10 éve egy vicces presszónkban
• Volt egyszer egy Ifipark
• A Látóképi Csárda
• A lebontott Nagyerdei Kemping
• A Viktória
• Az Aranybika
• A Kossuth utcai tejivó
• Amikor még Vadász volt a Halápi Csárda
• A Petőfi téri Kis Pipa
• A füredi úti Oázis Presszó
• A Petőfi Téri ABC és Debrecen Étterem
• Ételbár a nagypiacnál: a Pulykakakas
• A Hortobágyi Csárda
• Feltámadt a nagyerdei Pálma
• A Szőlőskert tanszék
• A Csapó utcai Mega Büfé
• Az Utopia Disco
• Az Éva Bár
• A Turmix Bár
• Az Alföldi Nyomda ebédlője
• Mi lett a Levelesből?
• A Fácán 

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Akinek az egyetemet köszönhetjük: Klebelsberg Kuno

A Debreceni Egyetem gróf Tisza István és Klebelsberg Kunó nélkül nem születhetett meg volna. Az utóbbi személyiség, gróf Klebelsberg Kuno 1875. november 13-án jött világra, s életében mint jogász, országgyűlési képviselő, művelődéspolitikus, belügy-, vallás- és közoktatásügyi miniszter dolgozott.

A debreceni Tisza István-szobor avatásán (balról)

A Wikipédia szerint a nagy arányú analfabetizmus elleni küzdelmét és a népiskolák sorának építését az az eszme vezérelte, hogy ezzel megteremtse a társadalom piramisának széles és biztos talapzatát, amelyre aztán bátrabban lehet építeni, számítani társadalmi és gazdasági fejlődés terén. Klebelsberg még a világháború ideje alatt kidolgozta a népiskolai hálózat kiépítési programját. Ennek megvalósítására 1925-ben kapott engedélyt és anyagi segítséget. Három év alatt 5000 tanyasi tanterem épült Magyarországon, s ennek eredményeként Debrecen és környéke is több ilyen létesítménnyel gazdagodott. Ilyen intézményünk például a Rakovszky utcai iskola is.

Klebelsberg Kuno. Fotók: Wikipédia

A modern iskolák falai már nem vályogból készültek, hanem téglából, míg a padlózatuk fenyőből, s hatalmas ablakaik voltak és palatetőik. Háromszobás tanítói lakás is tartozott hozzájuk, az udvaron téglából épült árnyékszékkel. Ezek az új tanyasi iskolák lettek a tanyavilág kultúrközpontjai, ahol könyvtár is volt, sőt gramofonnal és filmvetítővel voltak felszerelve. Gazda-, iparos- és olvasókörök tarthatták itt összejöveteleiket. Klebelsberg Pécsett, Szegeden, Debrecenben egyetemi építkezéseket indított, és megteremtette a felsőoktatás korszerű keretlehetőségeit. Egyetemi építkezései mindhárom vidéki egyetemen a klinikákkal kezdődtek, azon belül is hangsúlyt kaptak a szülészeti és gyermekklinikák. Ennek főként a magas gyermekhalandóság csökkentése volt a célja. Ugyanakkor a klinikákat és az egyetemek más területeit sem tudta elképzelni magas színvonalú kutatómunka nélkül. 

Egyetem téri szobra. Fotó: © Debreceni Képeslapok

1932. október 11-én hunyt el. A Debreceni Egyetem főépülete előtti egész alakos bronzszobrát Juha Richárd készítette. Ott így már két kompozíció tiszteleg az oktatási intézmény alapítói előtt. Hiszen korábban, 2016 őszén az épület jobb szárnya elé helyezték át gróf Tisza István szobrát, Kisfaludy Strobl Zsigmond alkotását. Klebelsberg szobra ezzel átellenben áll. Végül íme még egy kép a műről:

Juha Richárd új alkotása. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Az Aranybika

A nagyszálló az 1970-es évek elején. Fotó: Tulok Ferenc

Debrecen mai jelképeinek egyike ez a fantasztikus palota. 

A Hotel Aranybika 1961-ben. Fotó: Bakonyi Béla

Világhírű az alkotója is, hiszen hazánk első olimpiai bajnoka, Hajós Alfréd (1878. február 1. – 1955. november 12.) vezette a Villányi Lajossal alkotott tervezői párost. Másik közös szép művük Debrecenben a hallássérültek intézménye.

A Bika hallja 1967-ben. Fotó: Fortepan / Inkey Tibor

A szecessziós–eklektikus épületegyüttes Bika Bálintról kapta a nevét, akinek a családja 1536 óta élt Debrecenben.

Fenti képünk tanúsága szerint napjainkban igencsak lehangoló állapotban van a Bika és a mellette szomorkodó, egykori Víg Mozi).

Telefonkábel-fektetés 1931-ben. Repró: © Debreceni Képeslapok

Az akkori kőházas telküket megvette a város, majd 1699-ben fogadó nyílt benne. A mostani hotel elődjéről képek lentebb láthatók...

1930 körüli légi fotó: Déri Múzeum Fotótára

A galéria a képre kattintva is megnyitható.

A cukrászat dolgozói 1968-ban. Képtulajdonos: © Debreceni Képeslapok

Az Arany ,,titulust" 1810-ben adták neki.

A cégér a hotel főkapuján. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Akkor ugyanis a rézzel bevont, kovácsolt bikacégért elhelyezték a már emeletesre bővített házon.

A fotót a malomparki tárlaton repróztuk

A hotel előző, a mostaninál kisebb épületegyüttesét Steindl Imre tervezte.

A Steindl Imre által tervezett hotel (1882). Reprint: Uropath

Gyönyörű képeslapok készültek a Bikáról ebben az időben is!

A Piac utca látképe 1900 és 1907 között. Reprint: Uropath

A kis míves tornyú szálló épületét tervező híres szakember, Steindl Imre nevéhez nem mellékesen az Országház megtervezése is  fűződik.

Élet a régi Bikánál 1910-ben, Thaisz Arthur korabeli képeslapján

Az 1882-ben átadott, pazar neoklasszicista hotel rendelkezett az akkori igényeknek megfelelő minden földi jóval és szépséggel.

A Bika látványa 1971-ben. Fotó: Fortepan, Inkey Tibor

Végül azonban már nemcsak kicsinek bizonyult, hanem hamar el is avult, ugyanakkor pedig sajnos tűzkárokat is el kellett szenvednie.

A Bika sörcsarnokkal is felszerelt előző épületét 1913-ban bontották le.

Az újonnan átadott hotel. Szerző: Ismeretlen

Fotó: Tulok Ferenc / Képzőművészeti Alap

Reprint: Uropath

Hajós Alfréd és Villányi Lajos új luxus szállója 1914-ben már elkészült, de majd csak a következő esztendő derekán adták át. A másik közös debreceni alkotásuk idelátogatva csodálható meg.

A Bika étterme 1971-ben. Fotó: Fortepan, Inkey Tibor

A grand hotelben már akkor is működött uszodás velneszrészleg, valamint cukrászda, csodálatos étterem, továbbá minden, ami dukált a vendégseregnek.

A hall az 1970-es évek végén. Fotó: Megyei Tanács / IPK Váll.

A palota mögött kapott helyet a Bartók Terem, az alatt pedig a Víg Mozi. A tervezőpárosnak egyébként Debrecenben van egy másik szép alkotása is: a mai siketek intézete a Széchenyi utcában.

Az 1960-as évek szökőkútja. Fotó: Bakonyi / Képzőművészeti Alap

1973-ban az akkor Vörös Hadsereg útja nevű főutca az Aranybika melletti, 1. és 9. szám közötti szakaszon nagy változáson ment keresztül. Mindenekelőtt ugyanis eltűntek, lerobbantották azokat.

A Zsolnay-szökőkút (1964). Fotó: Horváth / Képzőművészeti Alap

Sőt, a szálló bal oldalából is lenyestek egy sávot, és az így nyert területeken húzták fel 1976-ra a Bika új részét, valamint később az Unió Áruház épületét, a belső bankirodát és lakóhelyiségeket is. A hajdani Kinizsi Sörözőt ebben a múltidézésünkben mutattuk be.

A nagyszálló a kanyar mögül. Fotó: Bakonyi

Az Aranybika előtt 2001-ben a tér is nagyot változott, amikor is elkészült a belvárosi sétálóövezet első része. A szálló alatt azóta ismét szökőkút van, melynek egyik nevezetes figurája a néhány nap elteltével leszedetett Sellő. A mű új otthona 2011 óta: Nyíracsád.

Az  új szárny. Fotó: Csobaji Előd

A Bikának 2013-ban egy debreceni magánszemély lett a tulajdonosa, 2021. május 6. óta pedig a Mathias Corvinus Collegiumé, amely várhatóan átépítteti és felújíttatja az épületegyüttest.

A 2001-ben átadott szökőkút a Sellővel. Fotó: dr. Nagy Attila / Uropath

(Az itt megosztott képeslapokat se a netről szedtük össze másoktól, hanem a valódi kiadványok alkotta gyűjteményünk példányai. Ne lopj te se!)

Napjainkban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

A Kinizsi Söröző. Fotó: Fortepan / Inkey Tibor, 1967

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

1970: a Bika és a Vörös Hadsereg útja. Fotó: Fényes Tamás

Fenti bónuszfotónk hátoldalán így ír a lap feladója, Erzsike: ,,Ha vasárnap kocsival tetszenek bejönni, akkor tessenek behozni a télikabátom, mert nagyon fázom"...

Az Üvegterem 1996-ban. Fotó: Lukács Tihamér / Corvina