Debrecenben leghíresebb szobrászművészének, Medgyessy Ferencnek a Szoptató anya című alkotása az Oláh Gábor utcán található a Sziget-kék játszótér mellett. Az eredetileg 1917-es különleges mű modellje Maria Kienich és a kislányuk volt.
Az Anya gyermekével címet is viselő kompozíció minden bizonnyal Debrecennek az egyik legismertebb szobra, hiszen Budapesten és Szolnokon is vannak róla másolatok, sőt anno az ezerforintos bankjegyen is szerepelt a képe. A debreceni művet 2009-ben helyezték el az Oláh Gábor utcai játszótér mellett. Addig a Péterfia utcai Medgyessy-emlékmúzeum udvarán volt:
Fotó: Kastaly Károly, 1986
Végül íme az, hogy miként ábrázolták az egykori ezerforintos bankjegyünkön a szobrot! Az 1983 és 1997 között használt pénz grafikáját Füle Mihály és Vagyóczky Károly készítette. Az alábbi szoborfotót pedig 2026. augusztus 4-én készítettük. Az alkotás mindkét környezetben szép.
A szobor 2026-ban és a régi bankjegyen
Oláh Gábor utcai összeállításaink sok régi fotóval:
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!
Debrecen 1933 nyarán nagy megtiszteltetésben részesült: a gödöllői cserkész-világtalálkozóról több népes delegáció látogatott ide, zömmel augusztus 4-én és 9-én.
A fényes tömegrendezvényről Kedves Olvasónktól, Ribiczeyné Karalyos Réka Judittól kaptunk muzeális fotókat a családi gyűjteményükből.
A magazinunk Facebook-oldalának postázott ajándék kibontását a Nagyállomás régi palotájával kezdtük.
Nyitóképünk teljes méretben
A peronon debreceniek integetnek a vendégeknek a következő kópián is, és a másik irányból is feltárul a díszes főépület. Na de haladjunk tovább, hiszen sok gyönyörű kép készült a jeles eseményről!
A csoportban fiatal leányok is fogadták az egyenruhásokat, akik a világ minden tájáról sereglettek a gödöllői dzsemborira. A korabeli hoszteszek mögött a koronás címeres lobogó is kivehető a Nagyállomás homlokzatán.
A nemzetközi küldöttség a Ferencz József úton vonult végig, nem kis feltűnést keltve. A felvételen sorakozó kalmárházak majdnem mind ma is megvannak, csak éppen már nem pont ilyen állapotban.
A vendégsereg az újonnan kialakított Déri téren is megállt. A kalapos, rövid nadrágos látogatók körül szépszámú közönség gyűlt össze, s még a szintén akkoriban épült postaközpont ablakai is tele voltak kíváncsiskodókkal.
Ezen az ünnepségen ugyancsak nagy szerepet kaptak a népviseletbe öltözött menyecskék, akik lelkesen integettek és mosolyogtak a résztvevőkre. Ma már a kisgyerekek közül is csak kevesen élhetnek...
A csoport megkoszorúzta a Gályarabok emlékoszlopát is a Nagytemplom mögötti Emlékkertben. A kiváló fotó a sajátos cserkésztisztelgést is jól megmutatja.
A következő másolaton a 170-es csapat képviselőjét láthatjuk papírral a kezében (amin a beszéde vagy a forgatókönyv lehetett). A háttérben Bocskai István szobra is látszik, s feltűnő a sok-sok növény is az akkor még gazdagon beültetett Emlékkertben.
A tikkadt pionírok a Nagyerdei Vigadóban olthatták szomjukat és éhüket. A kép tanúsága szerint napellenző nem volt a fejük fölött, ám fegyelmezetten várták a betevők felszolgálását.
A nagyerdei fogadást örökítette meg a lenti dokumentum is. Ez azt is szemlélteti, hogy apácák és ápolónők is segítették a szervírozást, ugyanakkor azt is láthatjuk, hogy milyen volt az akkori frizuradivat a férfiak körében.
Ribiczeyné Karalyos Réka Judit családi archívumának köszönhetően azt is tudjuk, hogy a gödöllői világtalálkozóról jött cserkészek Hortobágyra is ellátogattak. Juditék kincsestárában csodás képeslapok is vannak abból az időből a pusztáról:
A másik üdvözlőkártya is a fővárosi Barasits Kiadó szép munkája. Ezen a fejést illusztrálják, míg az előzőn a népi öltözetet.
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!
Ha érdekelnek szép felvételek a Nagyerdei Strand régmúltjáról, akkor idekattintva csodálhatod meg azokat. A 2020-ban átadott strand képei itt találhatók.
DBKL Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!
Debrecenben 1979. március 9-én nyílt meg a Borsodi Söröző a Mester utcán. A korabeli tudósítás úgy fogalmazott, hogy az új lakótelephez és a Kölcsey művelődési központhoz közel levő vendéglátóipari egységben elsősorban a fiatalabbak érezhették jól magukat. A mintegy ötmillió forintos beruházással tető alá hozott Borsodi Sörözőt Kerti László tervei szerint a HÁÉV munkásai építették, a hangulatos berendezés pedig Mohácsi Péter belsőépítész munkáját dicsérte.
A portál 1979-ben. Fotó: HB Napló
Az akkor egyszerre 70 vendég kiszolgálására képes új egységet Végh László, a Hajdú-Bihar Megyei Vendéglátó Vállalat igazgatója adta át a dolgozóknak és a közönségnek. A söröző 1985-ben az utóbbi években végzett színvonalas munkájáért védnöki táblát is kapott. Az Idegenforgalmi és Gasztronómiai Újságírók Nemzetközi Szövetsége, valamint a Magyar Szakácsok és Cukrászok Szövetsége által adományozott elismerést április 17-én leplezték le a sörözőben. A Balogh József által vezetett Borsodi kollektívája egyúttal Kiváló Üzlet elismerésben is részesült. Nem mellesleg a söröző egyik kedvelt és híres étke a tatár bifsztek volt... Az azóta eltelt évtizedekben a söröző helyiségében más profilú és berendezésű vendéglátóhelyek is működtek, sőt időnként az is megesett, hogy éppen nem volt benne semmi se. Napjainkban ismét van élet benne: a létesítmény a Zsibogóból ismert kínai éttermeként üzemel.
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!
Egy sárgabarackos stand. Fotó: Fp / Bojár Sándor, 1970
A csarnok átadásáig igen nagy élet zajlott piaci napokon a Rákóczi utcán – mi sem illusztrálja ezt jobban, mint a Bojár Sándor most megosztott, 1970-es felvételei a Fortepanon, valamint olvasóink nosztalgiával teli kedves visszaemlékezései. Körteízű, kaporillatú múltidézést kívánunk Mindenkinek!
Árunézegetés a piacon. Fotó: Fp / Bojár Sándor, 1970
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!
A különleges fémszobrot az a Cs. Uhrin Tibor készítette, aki a lakótelep házainak fali díszeit, valamint később, 2001-ben a Kossuth téri címermozaikot is megalkotta.
A művet 1981. augusztus 2-án adták át. Ma már kissé rozsdás, de még mozognak a kerekei, és a virágágyás is többnyire szép körülötte.
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!
Debrecenben az 1848–49-es magyar szabadságharc egyik döntő ütközetének a helyszíne a Balmazújvárosi út mellett található, és több irányból jól megközelíthető.
Az eredetileg Kokasló nevű halom körüli csata után a magaslatot a magyar sereget vezető Nagysándor Józsefről, a későbbi aradi vértanúról nevezték el, mivel a honvéd vezérőrnagy ezen a kunhalmon állította fel a főhadiszállását, és onnan vezényelte a mieinket.
Honvédeink a sokszoros túlerőben lévő, 80 ezres orosz cári csapat ellen elvesztették a harcot. Nagysándor József el tudott menekülni, és csatlakozott Görgei Artúr alakulatához. Augusztus 13-án, Világosnál letették a fegyvert, így ő sem kerülhette el a kivégzést. A halom tetejére 1899-ben emelték a 8 méter magas obeliszket. Az emlékmű táblája hirdeti: katonáink hősi elszántsággal küzdöttek a szabadságért, s végül elvesztették a csatát, azonban az emlékük örökké élni fog. A debreceni csata áldozatai a csigekerti Honvédtemetőben nyugszanak. Az egykori harcmező közelében egy hadifogoly-temető is található, amit ebben a képes összeállításunkban mutattunk be. Az 1849. augusztus 2-án elesett Szarka kapitány emlékműve a Hosszúpályi úton található. Érdemes felfedezni ezeket a szomorú helyszíneket egy tartalmas kiránduláson, akár kerékpárral is!
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!
