Keresés ebben a blogban

2026. október 24., szombat

A Petőfi téri aluljáró

A 24 emeletessel. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecenben a Petőfi téri aluljárót 1984. október 24-én avatták fel, és adták át a gyalogosoknak. A beruházás generálkivitelezője a Debreceni Közúti Építő Vállalat volt, amely mellett nem kevesebb, mint 12 alvállalkozó vett részt a megvalósításban. Az ezekről beszámoló cikk szerint (lásd összeállításunk végén) a munkák révén nemcsak a háromnyílásos aluljáró készült el határidőre, hanem a Nagyállomás előtti teret is korszerűsítették. Mindez összesen 72 millió forintba került. A két fejlesztés fontos része volt annak a programnak, amely a 4-es főút Debrecent érintő szakaszára készült. Mint a mellékelt újságcikk fotóján azonnal feltűnik, akkor még tisztaság, járólap, kirakatok és üzletek voltak ezen a földalatti helyen. Utoljára egy újságos működött itt, de aztán az is máshová költözött. Az aluljáró rendben tartása meglehetősen sziszifuszi küzdelem a falfirkálókkal és a más módon összepiszkítókkal szemben. Az egyre ritkább nagy esőzések idején az is többször megtörtént, hogy víz állt lent. Napjaink egyik kedvező újítása, hogy az aluljáró mellett egy felszíni gyalogos átkelőhelyet is kialakítottak itt.

Közelkép. Fotó: © Debreceni Képeslapok



Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. október 23., péntek

Volt egyszer egy Ifipark Debrecenben


Debrecen egykori ifjúsági parkja a volt István Gőzmalom vadregényes parkjának területén, 1967. április 29-én nyílt meg. A mai Nádor és Thomas Mann utca között terül(t) el, mindkét helyen kapukkal és pénztárakkal ellátva. Színes fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A megmaradt domb. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

A létesítmény építésének megkezdéséről 1965. október 23-án számolt be a sajtó.

A park maradékai 2013-ban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Akkor még az ipartelep romjai is álltak a Hámán Kató útján (a mai Füredi úton), s a parknak jellegzetessége volt a Nádor utca felőli, most is meglévő mélyedése is. Ennek a közepében egy dupla domb zöldell, körülöttük pedig sétányok és padok szolgálják a látogatókat(?) a lombok alatt. Ebben a korábban Tévelygőnek nevezett részben eredetileg vizes látványosság kápráztatta el a kikapcsolódni vágyókat.

A Nádor utcai kettős domb. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A nagyon szép, árnyas Debreceni Ifjúsági Park nappal óvodai, iskolai programoknak adott otthont, hiszen a kiránduló gyerekek jó levegőt és mesés környezetet élvezhettek itt, és még játszótér is szolgálta őket. Emiatt ezt a helyet sokan Kiserdőnek nevezték, a Nagyerdő analógiájára.

Ivókutak maradványai 2013-ban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A felszereltséget mosdók, illemhelyek, ivókutak, büfé, padok és pingpongasztalok is gyarapították. A színpad és a lelátó közötti placc nemcsak nézőtér vagy táncparkett lehetett, hanem sporttelepként is kiválóan használhatták a betérők, mivel kézilabdapálya is fel volt festve rá.

A nézőtéri lelátó romjai 2016-ban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A lelátó ilyen volt újonnan, a Helytörténeti Fotótár 1977-es felvételén:

A színpadnak köszönhetően filmvetítések és nagyszabású koncertek is szórakoztatták az Ifiparkban a nagyérdeműt. Fellépett ezen a helyen a Color, az Edda, az East, a Tankcsapda stb., később pedig, amikor már sörkertként funkcionált, a Debreceni Jazz Napoknak is voltak itt fesztiválműsorai.

A sorsára hagyott Ifipark (2016). Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Debreceni Ifjúsági Park hanyatlását az okozta, hogy az 1998-ban átadott bevásárlóközpont építéséhez a parkból is területet vettek el, majd pedig lakóházak is épültek a további kihasított részeire.

A 73-as kép forrása: Ötvenéves a debreceni rockzene

A hajdani  Ifipark megmaradt területén egy időben kalandpark működött, napjainkban pedig szociális szolgáltató és családvédelmi központ, valamint egy kis játszótér található a meghagyott dombok mellett.

A pusztuló Ifipark. Fotó: © Debreceni Képeslapok


A park területén kialakított játszótér és szociális központ


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A domb mögötti ivóhely (2013). Fotó: © Debreceni Képeslapok

1956 hetvenedik évfordulója Debrecenben

Debrecen több napos rendezvénysorozattal tisztelgett az 1956-os forradalom és szabadságharc előtt 2026-ban. Fotók: © Debreceni Képeslapok / Vass Attila Tamás

Remek színpadkép. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az egyik fő esemény október 23-án zajlott az Egyetem téri templomnál. Ekkor készítettük a most megosztott felvételeinket, valamint a reggeli zászlófelvonáson a Kossuth téren.

Elbűvölő táncosok. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az ünnepségen diákok, valamint a Csokonai Színház színészei is szerepeltek.

Korhű jelmezekben. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Csokonai-gimnáziumból az ottani kadétok is részt vettek a megemlékezésen.

Kadétok mécsessel. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ifjak kórusa. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az alkalomnak ezúttal is elmaradhatatlan részesei voltak a helyi huszárbandérium tagjai.

Huszárok díszőrsége. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A forradalom rózsája. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ünnepi beszédet Papp László polgármester mondott a résztvevőknek.

Városvezetők főhajtása. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az ünnepi zenét itt is, valamint a reggeli és esti zászlófelvonáson, illetve zászlólevonáson a mindig kiváló Debreceni Helyőrségi Zenekar szolgáltatta. A nap további programjai itt olvashatók.

A reggeli zászlófelvonás. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!


Katonák a főtéren. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A IV. Károly király által felavatott orvospalota

Debrecenben október 23-án nem csak az '56-os forradalom kitörésére emlékezünk. 1918-ban ugyanis szintén ezen a napon avatták fel az orvostudományi egyetem addig elkészült főépületét.

A főépület. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ez utóbbit Korb Flóris tervezte, aki az 1932-ben átadott Tisza István Tudományegyetem (a mai Debreceni Egyetem) központi palotáját is megalkotta. Az orvostudományi egyetemet IV. Károly király és a neje, Zita királyné avatta fel, akik vonattal érkeztek a Nagyállomásra. Márk Endre polgármester fényes fogadtatással készült, s a megérkezésükkor a katonazenekar a Gotterhalte-t játszotta.

A Debreczeni Képes Kalendáriom térképe

Aztán a díszvendégek ötösfogaton utaztak a Nagyerdőbe. (Ez a nevezetes kocsi állítólag ma is megvan, s ez vonult fel a virágkarneválon is...)


A krónikák szerint a királyi látogatásnak a szakszervezetek nem örültek, mondván, hogy ,,az évek óta zajló háború, nincstelenség a Habsburgok miatt is van, s ezek leszármazottait akarják most ünnepelni?" A szervezett munkások tehát nem gyarapították a közönséget a felvonulásokon, főként a Ferenc József úton. (Forrás: Korok, emberek. MSZMP, 1976.)

A képmásolatokat Vekerdi Károlytól kaptuk

Az épület előtt nem mellékesen egy szobor állt, mégpedig a Tisza István miniszterelnököt ábrázoló alkotás. Ezt később a történelem viharában ledöntötték, s majd csak az ezredfordulón állították fel újra, de már az elméleti tömb mellett. A műnek 2016. október 31-től az Egyetem tér észak-nyugati sarkán van az új helye.

A főépület díszkapuja. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó múltidéző összeállításaink:

IV. Károly. Fotó: Wikipédia

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. október 22., csütörtök

A Li–2-es csodarepcsi

A felejthetetlen acélsas látványa az 1960-as években

A debreceni Nagyerdei Kultúrpark egyik legkedveltebb játszóeszköze egy gyönyörű gépmadár volt 1964 tavasza és 1986 ősze között: a dombtetőn kiállított Li–2-es repülő, aminek a pilótafülkéjébe is be lehetett ülni.


A Kádár János állam- és MSZMP-vezető által 1960. május 13-án felavatott vidámpark területén korábban huszárlőtér volt, amihez dombok is tartoztak. Az egyik ilyen halomból építették meg a Li–2-es gép talapzatát is, amin egyébként először egy kisgép és a névadó Lúdas Matyi (nem mai) szobra állt.


A Li–2-es gép 1964-ben, repülve jött Budapestről Debrecenbe. Itt a reptérről már szállítva vitték a Nagyerdőbe. A csillogó szerkezet sasként feszített a Nagyerdőben, alatta-körülötte pedig a céllövölde, a hullámvasút, a lovas forgó, valamint a kisvonat is zakatolt.

A vidámpark és a dombon tündöklő gépmadár 1965-ben

A Li–2-es repülőgépeket az amerikai DC–3-asok licence alapján, 1936-tól gyártották a Szovjetunióban. A fesztávolsága 28,81 méter, a hossza 19,65 méter, és kialakítástól függően megközelítőleg 25-en utazhattak rajta.

Fotó: Méliusz Központi Könyvtárának Helytörténeti Részlege

A maximális sebessége 300 km/h volt, az utazómagassága pedig 5600 méter. A vidámpark Li–2-ese a Malév-felirat és a nemzeti trikolór mellett a „HA-LIR” lajstromjelet is viselte. A világon ma már csak hazánkban repül egyetlen egy ilyen gép (sajnos nem a debreceni). A nagyerdei Li–2-es fedélzetébe lépcsőkön lehetett bejutni, és eleinte a pilótafülkéje is nyitva állt a látogatók előtt (amíg el nem kezdték kilopdosni a műszereket). A szárnyaló idők 1987-ig tartottak: akkor a repcsit szétszedték, majd a hármashegyi haditechnikai parkba költöztették. A később onnan is széthordott, majd végképp leselejtezett gépről az egyik utolsó fotót Lőrinc János készítette 1989-ben.


Akkoriban még egyébként az is tervben volt, hogy a kultúrpark vesz egy nagyobb, Il-18-as repülőt (amiben presszót üzemeltetnek), végül azonban sajnos elálltak ettől, ugyanis drágának tartották a beruházást. Kedves Olvasónk, Kaszás Sándor a következőket írta hozzászólásban. A kiállított repülőgépek: - MIG-15bis fiktív 1977 oldalszámmal. Eredeti oldalszáma: 666. - MIG-17Pf oldalszám: 838. - MIG-21F13 fiktív 1981 oldal számmal kiállítva. Eredeti oldalszám: 308. - Jak-28R piros 20 oldalszámmal. A debreceni 328. Gárda 1 századának a gépe volt. - Li-2 HA-LIR ex. Malév. Arra a kérdésünkre, hogy hova kerültek aztán, közölte: A Hármashegy aljáról előbb Vecsésre, majd Alsónémedibe kerültek a gépek egy privát gyűjteménybe. De az új tulaj egy idő után szétdarabolta őket és a MÉH telepre került több is. Többek között a korábban a Vidámparkban kiállított HA-LIR lajstromjelű LI-2-es is. Sajnos már itt a Hármashegy alján is siralmas állapotban volt. Valamint az igazán különleges Jak-28-as is szét lett bontva. Egyedül az üvegezett orr része maradt fent. A MIG-21F13 szerencsére túlélte. Most Kalocsa mellett van egy Tüzép telepen kiállítva. A 838-as oldalszámú MIG-17-is megmenekült. Számos helyen megfordult, jelenleg Budaörsön van egy magángyűjteményben. A repülőgép dombján már nagyok a fák. Korábban azt is tervezték, hogy medvekarámot építenek rá, de ez se valósult meg: a dombtető a gép elszállítása óta üres.

A repülőgép dombja. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Nagyerdei múltidéző cikkeink sok régi fotóval:

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026-ban már 200 éves a nagyerdei Régi Vigadó

Megszépülve. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

Debrecen egyik évszázados pihenő- és szórakozóhelye a nagyerdei Régi Vigadó, mely 1826-ban nyílt meg (egyes források szerint októberben). Mai fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A képeslapot Vértesi Ferencnek köszönjük

A tetszetős, klasszicista létesítményt az a Povolny Ferenc építette, aki a 2023-ban 190 esztendős Kilenclyukú hidat is megalkotta Hortobágyon. Régi képeslapot itt mutattunk a pusztáról. 

A Régi Vigadó emléktáblája. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Régi Vigadóban a kezdetektől igen nagy élet volt zenés-táncos mulatságokkal, esküvőkkel, érettségi találkozókkal, és a strand látogatói és a kirándulók közül is sokan betértek a belső kerthelyiséggel is rendelkező vigadóba.

Nagyterem, 2024. X. 18. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Emlékeztetünk arra is, hogy a Napló 1970 májusi tudósításában (melyet az Újvigadó megnyitása alkalmából közölt) egy döbbenetes információ olvasható: lebontják a Régi Vigadót (lásd e cikk végén). Ez szerencsére nem történt meg, s a patinás létesítmény ma is áll. Sőt, túlélte az Újvigadót is, mivel azt viszont sajnos lebontották. A Régi Vigadó külső-belső felújítása 2025 januárjára történt meg.

A Régi Vigadó a Kárász-Marsa Anikótól kapott képeslapon

A város polgárai mellett gyakori vendég volt az erdőben a csapatával Debrecenben állomásozó báró Simonyi József ezredes. A városból kivezető sétányt, a róla elnevezett mai út fáit az óbester ültette ki a huszárjaival.

A Régi Vigadó timpanonja. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kedves Olvasónktól, Vértesi Ferenctől két másik muzeális képeslapról is kaptunk másolatokat. Ezeken a Régi Vigadó terasza, illetve kerthelyisége szerepel. Boldog további 200 születésnapot kívánunk!

A vigadó külső helyiségei egykoron


A Régi Vigadó egyik szép fali lámpája. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Hajdú-bihari Napló 1970 májusi cikke a lebontásról

2026. október 21., szerda

Megemlékezések 1956 hetvenedik évfordulóján

Egyetemi templom, 2026. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecenben az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulója alkalmából több megemlékezés, kiállítás és más program is várja az ünneplőket. Ezúttal ezek közül szemezgetünk. Október 22. 10 ó, Kismacsi Közösségi Ház: 1956, te csillag! címmel ünnepi megemlékezés, zenés irodalmi műsor, tárlat. Köszöntőt mond: Oláh László nyá. alezredes, a Nagy Imre Társaság Hajdú-Bihar megyei szervezetének elnöke. Közreműködik: Papp István színművész. 16 óra, Új Városháza Galéria: a Neves és névtelen hősök az 1956-os forradalomban című kiállítás megnyitója. Köszöntő: Puskás István alpolgárm. és Oláh László nyá. alezredes. Közreműködik: MFG-Art Táncműhely. Okt. 23. 8 ó, Kossuth tér: Országzászló felvonása katonai tiszteletadással. 10.30 ó, Egyetem tér 1. szám: megemlékezés és koszorúzás az Egyetemi Templom előtti 1956-os emlékműnél. Ünnepi beszédet mond: Papp László polgármester. 17 ó, Kossuth utca 8. szám: koszorúzás az ÁVH-s sortűz áldozatainak emléktáblájánál. 17.30 ó, Kossuth tér: az Országzászló ünnepélyes levonása. 18 ó, Kossuth utca 10. szám: mécsesgyújtás az 1956-os emlékműnél. 19 ó, Kölcsey Központ: a Kodály Filharmónia ünnepi koncertje. Nov. 6-ig: az 1956-os debreceni események archív képei a Bem téri Méliusz-könyvtár Helytörténeti Részlegében. A további programok a debreceni önkormányzat honlapján. Fotók: © Debreceni Képeslapok / Vass Attila Tamás

Zászlófelvonás, 2026. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!


Katonazenészek, 2026. Fotó: © Debreceni Képeslapok