Debreceni Képeslapok

2026. április 15., szerda

A berettyóújfalui tejporgyár

A Debrecent is ellátó Hajdú Megyei Tejipari Vállalat Berettyóújfalui Tejporgyárát 1976. április 15-én avatták fel. Borda Jenő igazgató köszöntötte a megjelenteket, köztük Szabó Istvánt, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnökét, Kovács Sándor mezőgazdasági és élelmiszeripari miniszterhelyettest, dr. Simka Istvánt, a tejipari vállalatok vezérigazgatóját, majd dr. Koroknai Sándor, a Hajdú Megyei Tejipari Vállalat igazgatója számolt be az új gyár építésének munkálatairól.

Az egykori gyárépület. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A HB Napló cikke szerint a szarvasmarhaprogram keretében 1973–74-ben jelentkező hirtelen megnövekvő tejtermelés feldolgozását a vállalat nem tudta minden esetben biztosítani, emiatt szükségessé vált, hogy a megye területén nagy teljesítményű tejporgyár épüljön. Ez két ütemben történt. Először megépült a tejporgyár, a kazánház, a kompresszorház, a raktárépület, az olajtároló és a lefejtő állomás. A tervek rekord idő alatt realizálódtak, 1973 őszén kezdődött az építkezés, 1974 februárjában kezdődött az új gyárszerelése, s 1974 októberében már beindult a tejporgyártás. Ezután került sor a régi üzem rekonstrukciójára. Ez a folyamatos termelés mellett ment végbe szakaszosan. A Hajdú Megyei Tejipari Vállalat koordinálásával 21 kivitelező dolgozott a rekonstrukció végrehajtásán. Eközben a cég gondot fordított arra, hogy tökéletesítse a tejgyűjtő hálózatot, javítsa kapcsolatát a termelőkkel, a mezőgazdasági üzemekkel. Az új üzemben naponta 180–200 ezer liter tejet lehetett feldolgozni. A gyár feladata – megfelelő alapanyag esetén – 4600 tonna tejpor gyártása volt, s emellett 10–15 ezer liter városellátó tej biztosítása. Az üzem 1970-ben 36,7, majd 1975-ben már csaknem 50 millió liter tejet vásárolt fel. A gyár termelési értéke 1970-ben 227 millió forint volt, 1975-ben pedig már 330 millió forint. Zsíros tejport 1970-ben 38 vagonnal, 1975-ben 228 vagonnal gyártottak az üzemben, sovány tejporból pedig 1970-ben 44, 1975-ben 184 vagonnal termeltek. A gyár termelési értéke 1970-ben 12,4 millió forint, 1975-ben 26,2 millió forint volt. Felszólalt Kovács Sándor miniszterhelyettes is, és elmondta, hogy a gyár a tejfeldolgozás biztonságát teremti meg, csökkenti a valutaigényes fehérje importját, s lehetővé teszi a tejipari melléktermékek porítását, amit takarmánytápként lehet forgalmazni. Az iparfejlesztése mellett szükségszerű a gyűjtő- és hűtőhálózat bővítése és fejlesztése. Az új gyár gépeit Csehszlovákiából importáltuk, s az üzem hazánk egyetlen szocialista importból származó tejporgyára. A beruházást a Hajdú Megyei Tejipari Vállalat a saját hatáskörében valósította meg 136,5 millió forint értékben. A gyártelepen ma már nem folyik tejipari termelés.

Az egykori gyárépület. Fotó: © Debreceni Képeslapok

További üzemeink története régi képekkel:

Az 1976. IV. 16-i Napló címlapja

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. április 14., kedd

A debreceni trónfosztás és Függetlenségi Nyilatkozat

A debreceni Országgyűlés Kossuth Lajos vezetésével 1849. április 14-én mondta ki a Habsburg–Lotharingiai-ház trónfosztását. 1849. április 19-én ezt a Függetlenségi Nyilatkozat kiadásával erősítették meg. A kinyomtatott dokumentum és tartalma a lenti fotónkon tanulmányozható. Képünkön Kossuth Lajos és a képviselők a Református Kollégium Oratóriumában egy ottani freskón, melyet Gáborjáni Szabó Kálmán készített):

A trónfosztás. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az Országgyűlés a Református Kollégium Oratóriumában ülésezett, de a trónfosztást a Nagytemplomban jelentették be közfelkiáltással, egyfajta népünnepély keretében. A Függetlenségi Nyilatkozat egyebek mellett kimondta:

Magyarország a vele törvényesen egyesült Erdéllyel és hozzá tartozó minden részekkel és tartományokkal egyetemben szabad, önálló és független európai statusnak nyilváníttatik, s ezen egész status területi egység eloszthatatlannak s épsége sérthetetlennek kijelentetik.

Kossuth Lajos ülőhelyének kis réz emléktáblája a Református Kollégium Oratóriumában:

Itt ült Kossuth. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

A Függetlenségi Nyilatkozat. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:

A szavak szobrásza, Tóth Árpád

Debrecen híres költője, Tóth Árpád 1886. április 14-én született Aradon.

Az apja Tóth András szobrászművész, a Szabadságszobor alkotója volt. Családjuk 1889-ben költözött Debrecenbe. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Az Ispotály maradéka. Fotó: © Debreceni Képeslapok

1892-től 1896-ig az Ispotály iskolájában tanult. Közelebbről ilyen a volt iskola egyik emléktáblája:

1892–1896. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Tóth Árpád a mai Fazekas Mihály Gimnáziumban végezte a középiskolai tanulmányait. A palota melletti utca az ő nevét viseli.

Gimnáziuma és a Tóth Árpád utca. Fotó: © Debreceni Képeslapok

1908-tól a Nyugat munkatársaként dolgozott, mely közölte a verseit. Bakó Endre irodalomtörténész, nyugalmazott főszerkesztő úgy nyilatkozott róla, hogy Tóth Árpádot még a XX. század eleji kettészakadt írótársadalomban is mindenki szerette.

Nagyerdei emlékműve. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az Erdőben című verse, melynek idézete a nagyerdei emlékfalán olvasható, így kezdődik:
Körül
Minden csendesen, eltelten örül.
A napsütés vidám
S a forró, sárga ragyogásban
Minden vén tölgy egy víg, élő titán:
Emeli barna karját
Frissen az áldott égbe,
A szent, illatos, teli kékbe,
S rengeti fürtei zöld zivatarját.

Csend.
Kábult fülem hallani véli
A zengő, örök napot odafent,
Billió mérföldek éterén
Átszűrt, ájultfinom neszét.
Ó csend beszéde, szent csillagbeszéd!

Nagyerdei szobra. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Tóth Árpád 1928. november 7-én hunyt el Budapesten. Nevét Debrecenben utca, gimnázium, valamint nagyerdei emlékfal és szobrok is őrzik.

A TÁG épülete. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Tóth Árpád szobra (E. Lakatos Aranka műve) a Tóth Árpád Gimnázium előtt:

A TÁG-nál. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:

Az eredeti emlékfal. Képtulajdonos: © Debreceni Képeslapok

DBKL

2026. április 12., vasárnap

A Kisfürdő és a Szikla – a Ti fotóitokon

A 2001-ben megszüntetett strand Németh Anikó családi fényképén.

Debrecen anno a fürdők, strandok és csónakázók városa volt, miként azt fájó szívvel többször megállapítottunk már. A kínálatot gyarapította – nem feltétlenül egy időben – a kerekestelepi, továbbá a látóképi, a Margit, a nagyerdeiek, a Telegdi és a Vértessy is.

2002 óta a Főnix Aréna és a parkolója van itt. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az alábbi képet Feketéné Katika osztotta meg az olvasóinkkal, köszönjük szépen ezt is!

Gyerekcsoport a Kisfürdőben, 1967 nyarán

És persze a Kassai úti (Hadházi, Szabadság úti) kisfürdő. A Szabadságnak is nevezett létesítményről egy minapi olvasói felvetésre több családi fotót és visszaemlékezést is kaptunk a Facebook-oldalunkra, így ezúttal ennek a fürdőhelyünknek szenteljük a mostani összeállításunkat.

A kisfürdő főépületének előcsarnoka. Fotó: Dbvk.hu

A Debreczeni Képes Kalendáriom szerint a népfürdő 1933 tavaszán nyílt meg a tüzérlaktanya mellett, két és fél holdnyi területen. A vize ugyanaz volt, mint a Nagyerdei Gyógyfürdőé, és két, 600 négyzetméteres medence alkotta, valamint gyermeklubickoló, nagy park, öltözők és büfék is.

Tibør Tibi fotója a hajdani strandról

A Borsos József építésznek a stílusát magán viselő épületekkel ékesített rekreációs helyet a Debrecen lexikon szerint a népnyelv ,,Nyomor-Abbáziá”-nak csúfolta. Szó se róla, nem volt annyira előkelő, mint eleinte a nagyerdei testvére.

Bodrogközy Katona Zsuzsa családi relikviája

No de éppen azért hozták létre, hogy a kevésbé tehetőseknek is legyen hol kikapcsolódniuk. A fürdőhely az olcsóbb voltának is köszönhette népszerűségét, ám végül a 70. születésnapját se élte meg. Debrecen vezetői úgy döntöttek, hogy a területén épüljön meg a Főnix Csarnok – amit 2002 végén adtak át. Kiss Gáborné Ibolya a hozzászólásában felidézi: ,,Gyerekként csak ide jártunk, nem is tudtam sokáig a nagy strandról. Mai napig látom magam előtt a hintát, ahogy ott volt. Nem kellett a szülőknek ott lenni velünk, annyira barátságos, családias strand volt, sok Bambit megittunk ott, a fagyiról már nem is beszélnék. Anyukám mindig rántott csirkét készített, azt vittünk magunkkal. Mire hazafelé indultunk a vonattal, a medence alja teljesen kidörzsölte a térdünket, ujjunkat és a lábunk ujját, de nem bántuk.”

A Kisfürdő főépülete a Szabadság útján. Fotó: Dbvk.hu

Emese Hajdu-Horváth is úgy emlékezett, hogy csak zokniban volt szerencsés a vízbe menni, mert különben a beton feltörte a lábunkat. Borbás Bertalan hozzászólása: ,,Fénykorában telt házzal üzemelt, körben büfék, sörözők, és a legfontosabb, boldog emberek voltak. Bejártam az ország majd' minden fürdőjét, de ilyen esztelen rombolással, mint Debrecenben, nem találkoztam.” Csaba Filep így írt: „A sportcsarnok helyén a Baksay S. utcán laktam. A kertünk végében volt a fürdő. Csodás gyermekkori emlékek!” Mihály Fábián sorai: ,,Nagyon szerettük.Villamossal mentünk, ami olyan lassan ment, hogy menet közben le tudtunk ott szállni! ,,Piros Útlevél” arra hívta fel a figyelmet, hogy milyen szuper nagy szép parkja volt a strandnak. A Főnixet a laktanyaterületre kellett volna építeni, és akkor a strand is és a Szikla is megmaradhatott volna. Takács Józsefné: ,,Ez egy igazi strand volt! Minden korosztály jól érezhette magát.

Renata Sunshine Buban családi fotója a Szikla belsejéről

Az volt az igazi élményfürdő. A stranddal együtt a szintén kedvelt, szomszédos Szikla Sörözőt is lebontották.” A vendéglővel kapcsolatban Kiss Zoltán ezt írta: a felső teraszon volt egy átjáró a fürdőbe, azon keresztül volt lehetőség a fürdővendégek kiszolgálására. Tulajdonos az Alföldi Vendéglátó Vállalat volt. ,,Szerződéses üzemeltetőként és bérlőként 12 évig voltam a presszó, később söröző bérlője”. Danka Krisztián is érintett, hiszen, mint írta: ,,édesanyám bérelte egy jó darabig”. Anna Kurucz felidézte, hogy ,,Amikor kiötölték, akkor Szikla presszó volt a neve. (Édesapámék fejéből, Alföldi Vendéglátó Vállalat.) Sokat jártam ott, utoljára '86-ban, mikor a jogsimat megkaptam, és ott ünnepeltük meg. Kocsim még nem volt, csak jogsi.”

A Szikla a Bakó Zoltán által küldött felvételen

Csaba Filep arra is kitért, hogy két család lakott a házban. ,,Gyerekkoromban sokat játszottunk hátul az udvaron.” Nagyné Pásztor Judit hozzátette: ,,Nagyon jó hely volt, régi kedves emlékek, a fürdő felől is be lehetett menni, frissítő, fagyi, a régi szép időkben.” Amerigo de Fernando: ,,Anno göcsös koromban gyakran betértünk ide a haverokkal! Jó kis hely volt!” Norbert Nagy pedig azt is megemlítette, hogy itt videójátékozott először a Főnix nevű játékkal és a Donkey konggal. A Danka Krisztiántól kapott fotó szerint ilyen volt a Szikla pultja, amikor Krisztián édesanyja üzemeltette a vendéglőt:

A Szikla pultja. Fotó: Danka Krisztián

Kassai úti összeállításaink sok fotóval:

Térképképeslap: Cartographia, 1979

DBKL

A rendszerváltás utáni első szabad országgyűlési választás (1990)

Debrecenben is az új magyar Parlament 386 képviselői mandátumáról dönthettek a választók az általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással 1990. március 25-én, az akkori választójogi törvény értelmében. Ez úgy rendelkezett, hogy 176 képviselőt egyéni választói kerületben választottak meg, 152 képviselői mandátumot a pártok szerezhettek meg a területi listákon, 58 mandátum sorsa pedig országos listákon dőlt el. A Napló korabeli cikkei arra is kitérnek, hogy a törvényalkotók az átmeneti állapotra, a korábbi parlamenti hagyományokra is tekintettel így látták biztosíthatónak, hogy olyan politikai képviselet alakuljon ki, amelyben a személyek alkalmassága, hitelessége, megbízhatósága mellett a politikai pártok befolyásoló, politikaformáló ereje, szerepe nő.

Fidesz, SZDSZ, MDF... Reprók: © Debreceni Képeslapok

Az első választási fordulóban az a jelölt lett képviselő, aki az érvényes szavazatok több mint a felét megkapta, feltéve, hogy a szavazásban a választókerület polgárainak több mint a fele részt vett. A területi listás választáson akkor kellett második fordulót tartani, ha az adott területi szavazáson nem vett részt a választópolgárok több mint fele. Országos összesítésben az első hat párt sorrendje a következő: Magyar Demokrata Fórum 24,71; Szabad Demokraták Szövetsége 21,38; Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt 11,76; Magyar Szocialista Párt 10,89; Fiatal Demokraták Szövetsége 8,94; Kereszténydemokrata Néppárt 6,46. Az Országos Választási Bizottság a választás második fordulóját 1990. április 8-ra, vasárnapra tűzte ki. Az 1990-es választás így kialakult eredményeként létrejött Országgyűlés összetétele az alábbi ábrán is megtekinthető, név szerint pedig idekattintva.

(Cikkünk fotóit a főtéri 2020-as jubileumi politikai-társadalmi retrokép-kiállításon repróztuk.)

A Parlament 1990-ben. Repró: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó múltidézésünk:

Egy másik választási plakát. Repró: © Debreceni Képeslapok

DBKL

A 2026-os várható eredmény. Grafika: valasztas.hu

2026. április 11., szombat

333 éve szabad királyi város Debrecen

Debrecen minden évben április 11-én emlékezik meg a szabad királyi várossá nyilvánításáról. Ugyanis 1693-ban I. Lipót császár ezen a napon adományozta Debrecennek a szabad királyi városi rangra emelése kiváltságlevelét.

A városnapi ünnepi lobogók felvonása a Piac utcán katonai tiszteletadással és a gyerekek bevonulása a városházába ilyen volt 2025. április 11-én:

Az Országgyűlés az 1715-i diétán iktatta törvénybe a szabad királyi városi diplomát. Ennek – a templomépítő gróf Csáky Imre nagyváradi püspök, felsőházi honatya javaslatára – az is feltétele volt, hogy a város köteles befogadni a katolikusokat, s telket kijelölni a plébánia és a templom részére.

Április 11. természetesen a költészet ünnepe is, amelyen József Attila és a műfaj művelői előtt tisztelgünk. A város és a költészet napját Debrecenben már sok-sok virág is köszönti, melyek immár ezer színben szórják ránk a tavaszt – hogy stílszerűen Csokonai Vitéz Mihályt idézzük.

Debrecen nevének lehetséges történelmi eredetével ebben az összeállításunkban foglalkoztunk. Éljen soká Debrecen!

DBKL

2026. április 10., péntek

A Kassai úti Vilmos Huszárlaktanya 125 éves története

A Debreceni Egyetem Kassai Úti Campusának épületegyüttese eredetileg nem oktatási célokat szolgált, hanem a Vimos Huszárlaktanyának épült immár 125 esztendővel ezelőtt.

Megyeri-Pálffy Zoltán leírása szerint a munkálatok 1898 őszén kezdődtek, és 1899 végéig tartottak. Az építkezés költségeit a város állta, amelyhez ún. nagykölcsönt vett fel.

A képeslapot Vértesi Ferencnek köszönjük!

„A lovassági laktanya főbejáratát a Hadházi (ország)útra, a mai Kassai útra nyitották meg, s erre a tengelyre szimmetrikusan helyezkedtek el az épületek jobbra, illetve balra egyaránt. A főtengelyben az ún. törzsépület helyezkedett el, amelyet korabeli képeslapokon Tiszti kaszinóként is neveztek.”

A képeslapot V. Pákozdi Zoltán Károlynak köszönjük!

Megtudható a leírásból az is, hogy az alakulótér törzsépülettel átelleni oldalán helyezkedtek el a lovardák. „A Vilmos huszárlaktanyában két-két nyitott, valamint fedett lovardát építettek. A fedett lovardák között a földszintes markotányos- és fürdőépület állt.” Ez ma az Egyetem Kancelláriájának III. sz. épülete (amit a Campuson csak laposnak hívnak). A lovardák közül egy maradt meg, és felújítva, átépítve egyebek között szórakozó-, konferencia és kulturális helyként működik.

A II. világháború után a laktanya neve Bocskai-könyvtár cikke szerint Gábor Áron volt, s a szovjetek az 1950-es években vették birtokukba a műemlék jellegű épületeit. Ma a Debreceni Egyetem intézményei találhatók itt. Velük szemközt pedig a régi szép tisztviselőtelep terül el, amit itt mutattunk be.

A képeslapot Vértesi Ferencnek köszönjük!

A campuson működik a jogi és államtudományi kar, a népegészségügyi kar, valamint könyvtár, diákszállók és a Lovarda is. A mindezek között elterülő – Zöld hullám nevű – parkot 2012-ben adták át, akárcsak az informatikai kar épületét.

Nem mellékes adalék még, hogy a Laktanya előtti úton, a Hadházin (Szabadság útján) járt a legendás hatos villamos 1911. március 16. és 1971. május 31. között. A kaszárnya mellett, a mai Főnix Aréna helyén pedig a felejthetetlen kisfürdő és a Szikla Presszó szolgálta a kikapcsolódni vágyókat.

Kapcsolódó összeállításaink:

DBKL

Keresés ebben a blogban

2026. április 15., szerda

A berettyóújfalui tejporgyár

2026. április 14., kedd

A debreceni trónfosztás és Függetlenségi Nyilatkozat

A szavak szobrásza, Tóth Árpád

2026. április 12., vasárnap

A Kisfürdő és a Szikla – a Ti fotóitokon

A rendszerváltás utáni első szabad országgyűlési választás (1990)

2026. április 11., szombat

333 éve szabad királyi város Debrecen

2026. április 10., péntek

A Kassai úti Vilmos Huszárlaktanya 125 éves története