Debreceni Képeslapok

2026. szeptember 15., kedd

Cukrászda a Nagyerdő kapujában: a régi Pálma

Debrecen kedvelt vendéglője volt a Pálma Cukrászda a Simonyi út és a Nagyerdei körút sarkán. A hely ma is létezik és népszerű, ám már más névvel és tartalommal üzemel.

A debreceni Sétakert című könyv így ír róla: 1910-ben Ungár Jenő, az Általános Forgalmi Bank Rt. vezérigazgatójának tulajdonában volt a sarki telek. Az ingatlan 1943-ban Tóth László (1895–?) cukrász tulajdonába került. A szomszéddal, dr. Fényes Jenővel egyeztetve feltöltette a területet, és még abban az évben megkérte az engedélyt a cukrászda felépítésére. Tóth László cégét 1947-ben jegyezték be, azaz ettől az időtől fogadta a vendégeket a cukrászda. (Forrás: itt.)

2023. augusztus 11-i fotó: © Debreceni Képeslapok

Tóth néven azonban nem sokáig működhetett a vendéglátóhely, hiszen például a cikk végén látható 1951-es fotón is már a megyei vendéglátó vállalat létesítményeként szerepel. (Ráadásul, a kép tanúsága szerint, akkor Gorkij fasor volt a Simonyi út neve.) Az alábbi képen a Tóth Cukrászda látható a megnyitása évében.

1947-es fotó: Ismeretlen Szerző

Kutatásunk szerint Pálma néven a Néplap 1954 júniusi számai említik először a presszó-cukrászdát, s ez a név és rajz aztán fel is került az espresso főhomlokzatára – lásd az alábbi archív felvételen is. Az idők során a Pálmában táncos esteket is rendeztek, az épületet pedig némileg átalakították, nem látni már az oszlopos kőkerítést, és nagyobb teraszt emeltek mellé. A legutóbbi megújulásáról itt írtunk friss képekkel, az egykoron melletti lévő kis ház történetét pedig ebben a cikkünkben mutattuk be.

A Pálma belül. Fotó: Fortepan / Bauer Sándor, 1959

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

1961-es fotó: Forteapan / dr. Somlói Miklós

Legutóbbi kereskedelmi-vendéglátói múltidézéseink:

1951-es fotó: Fortepan / Horváth Dániel

A csupazöld Debrecen 1964-ben, 10 szép retro képen

Debrecen ma már tovatűnt arcairól 1964-ben is csodás képeslapokat jelentetett meg a Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata. Az akkori produkciók között van az a csupán 10 forintba került leporelló is, ami kilenc mini képeslapot tartalmaz a cívisváros nevezetességeiről.

Csodapark és sarki torony. Fotó: Fényes, 1962

E csomagból válogatva, elsőként a Vörös Hadsereg útján található városházában, az előtte elterülő kis franciakertben és persze a szekundabarlangban gyönyörködhetünk. A következő üdvözlőkártyán a püspöki palota, valamint a Zsolnay-szökőkút mellett a Nagytemplom pompázik. A fotókat a repülőgép-balesetben elhunyt Bakonyi Béla készítette.

Bakonyi Béla jegyzi az alábbi páratlanul szép panorámafelvételt is, amelyen a Kistemplomon kívül az Aranybika Hotel, továbbá az 1973-ban lerobbantott épületek sorakoznak.

Bakonyi Béla a Nagytemplom felől is lefotózta a főteret, mégpedig a Kossuth-szoborra fókuszálva.

A Déri Múzeum és díszpark 1964-es látképét Horváth Zoltánnak köszönhetjük:

Horváth Zoltán örökítette meg az akkori Petőfi teret is.

Nyitóképünket teljes méretben is közreadjuk a tanácsháza és a csupazöld főutca idillikus jelenetével, majd pedig átruccanunk a Nagyerdőbe, ahol a Kossuth Lajos Tudományegyetem palotájában gyönyörködhetünk Fényes Tamás felvételével.

Nyitóképünk teljes méretben

Íme a tudományok palotája még medenceszobrok és a kémiai tömb nélkül:

Összeállításunk végén Hortobágyra látogatunk, ahol a csárda, valamint egy paripáit vigyázó délceg csikós ejt ámulatba. A gémeskutas kép fotósa – nomen est omen – Pászthory Lóránt.

A Hortobágyi Csárda 1964-ben. Fotó: Horváth Zoltán

DBKL

Élet a pusztán. Fotó: Pászthory Lóránt

2026. szeptember 14., hétfő

A Térey János utca

Debrecenben Térey János (1970. szeptember 14. – 2019. június 3.) József Attila-díjas író, költő, műfordító előtt 2020 nyara óta tiszteleg utca a Miklós utcai évszázados patikaépület közelében, a Külsővásártér felőli új közben. Mai fotók: © Debreceni Képeslapok / Vass Attila Tamás

Térey utca, 2026. IX. 13. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A 2026. szeptember 13-i ottjártunkkor a még formálódó-épülő kis eldugott zsákutca mintha csak azt szemléltette volna, amit Térey János hangoztatott: Debrecen épületeinek jelentős része nem a létezéséről nevezetes, hanem arról, hogy valami másnak – sokszor egy értékesebb vagy méltóbb elődnek – a helyén áll. A szintén lebontott házak helyén kialakított Térey János utca falain még nincsenek névtáblák, emiatt egy ott lakótól kérdeztük meg, hogy jó helyen járunk-e.

Az utca belső vége. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Vajon milyen további emlékhelyei vannak Térey (eredetileg Tóth) Jánosnak Debrecenben és a környékén? Amikor gyerek volt, családja a Kétmalom utcában lakott, s a kis János gyakran időzött a közeli Nyíl utcai könyvtárban. Az intézmény 2023. szeptember 14. óta Térey János emlékháza, ahol az alkotó nevét viselő és a hagyatékát bemutató, gondozó Könyvsarok működik. A hajdani lakóházuknál emléktábla is hirdeti Térey János munkásságát.

A Kétmalom utcai emléktábla. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Említhetjük Vámospércset is, amely 2018-ban díszpolgárává avatta, 2022-ben pedig az ő nevét vette fel az ottani könyvtár. Térey János a budapesti Farkasréti Temetőben nyugszik, a síremlékét egy nagy méretű ginkgo biloba-levél is díszíti. A debreceni Térey János Könyvsarokban 2026. szeptember 14-én, az író születése 56. évfordulóján a Non plus Ultra című kiállítás nyílik meg a 7. Térey Könyvünnep eseményeként. A további programok a cikk végén megosztott plakáton ismerhetők meg. A rendező Méliusz Központi Könyvtárban mindemellett pedig természetesen megtalálhatók Térey János művei is.

A Szoboszlói út felől. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Nagyításért kattints a képre!

Kapcsolódó összeállításaink:

2026. szeptember 13., vasárnap

Az Osztrák–magyar Bank palotája

Debrecenben az egykori Osztrák–magyar Bank székháza 1901-ben épült meg az Arany János nevét viselő utca elején, a Csanak-ház szomszédságában, átellenben a Hungária-palotával.

Az 1855-ben alapított pénzintézet gazdagon díszített épületét Tóth István helyi mester valósította meg. A 2026-ban 125 éves falai között napjainkban az Oroszországi Föderáció Konzulátusa működik. Érdemes kicsit elidőzni itt, és a túloldalból vagy akár a kerítés tövéből megcsodálni a tetőzet tornyait, valamint például a homlokzatán a vörös, különös ördögfejeket is!

Az épület 2026. IX. 13-án. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó anyagaink:

Homlokzatdíszek (részlet.) Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

A Magyar Királyi Gazdasági Akadémia

A Debrecenhez tartozó Pallag neve egybeforrt a mezőgazdasági szakiskolával. A Nagyerdő melletti patinás intézmény palotája és díszkertje a településrész fő ékessége.

Az intézmény kapuja 1925-ben, a Harmathy Kiadó képeslapján

A város 1900-ban kezdte el az építkezést a pallagi gazdaságban, s az iskola az 1901/02. tanévet már az új helyen kezdte meg. Azt mi is kiemeljük, hogy Pallagon internátus, tanári villanegyed, tangazdaság, állatfarm, meteorológiai állomás és dohánykutató telep is szolgálta a létesítmény polgárait és a hazai agrárium jövőjét. Az oktatás formája, neve és helyszíne egyébként meglehetősen sokszor változott, mígnem 1969-ben bevezették a szakközép-iskolai formát.

Napjainkban a Balásházy (melynek egyik ismert növendéke Wass Albert) már a Debreceni Egyetem iskolája, s a településrészen működik a labdarúgó-akadémia is, ugyanakkor itt épült fel Debrecen nemzetközi iskolája. Csodáld meg a fenti galériánkat a patinás intézmény régmúltjáról és jelenéről, mai fotóink pedig idelátogatva tekinthetők meg. A világhírű pallagi Canna-nemesítésről itt írtunk.

A képeslapmásolatokat Vértesi Ferencnek köszönjük!

Kapcsolódó összeállításaink:

DBKL

2026. szeptember 12., szombat

Amikor még esténként csodás színes fények ragyogták be az Egyetem téri szökőkutat

Egyetem tér, 1969. Fotó: Tulok Ferenc.

Debrecenben az Egyetem téri szökőkutat 1961 tavaszán adták át. A Napló május 14-i cikke szerint sokan álltak meg és nézték gyönyörködve a magasba törő vízsugarat, de csak kevesen tudták, hogy milyen sok munkába került az elvégzése. A megközelítőleg négy hónapig tartó munkát Kiss Imre és László Árpád, a Tiszántúli Áramszolgáltató Vállalat, illetve a Debreceni Vízmű mérnökei irányították. A cikk tájékoztatott arról is, hogy a szökőkút építésében oroszlánrészt vállalt a Titász: a vállalat 30 dolgozója 1000 óra társadalmi munkával gyorsította a munka ütemét. Az építkezési munkálatok alatt lelkes és szorgalmas munkájával Székely Jenő csoportvezető, Agárdi Sándor és Hüse András művezetők, valamint K. Tóth István és Varga István villanyszerelők tűntek ki. A Titász dolgozói mellett a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem, az Orvostudományi Egyetem és a Debreceni Erőmű alkalmazottai is hozzájárultak sok társadalmi munkával a szökőkút mielőbbi elkészítéséhez.

Medenceszobrok nélkül. Fotó: Bakonyi Béla, 1964

Az egy héttel későbbi újságból az is megtudható, hogy sok elismerést kapott a KLTE épülete előtti park színváltós szökőkútsora. A szivárvány színeiben tündöklő szökőkutakat a Debrecen Városi Tanács kezdeményezésére közös összefogással létesítették. Különösen jelentős részt vállalt a munkából a két egyetem, amelynek műszaki dolgozói közül Kiss Ferenc művezető irányításával túlmunkában, önként végezték a szükséges munkákat. A műszaki munkák irányítója László Árpád mérnök volt. A KLTE előtti szökőkutak társadalmi munkáiban részt vett dolgozók számára találkozót tartottak. A Kossuth-egyetemen megrendezett ünnepségen dr. Rapcsák András rektorhelyettes üdvözölte és köszönte meg azt a munkát, amelyet Debrecen városfejlesztésének érdekében végeztek. A színes megvilágítás a 2000-es évek elejéig működött, de a vízsugarak már akkor sem a sziklakoszorúkból törtek a magasba.

A főépület felől, 1986. Barbócz Erzsébet, köszönjük a képet!

Kapcsolódó összeállításaink:

Tudósítás az építésről. Fotó: HBN

DBKL

A főépülettel, 1986. Barbócz Erzsébet, köszönjük a képet!

A Petőfi téri 22 (24) emeletes lakóház építése

Petőfi tér, 1978. Fotó: Csobaji Előd

Debrecenben 1968. március 9-én jelent meg hír az újságban arról, hogy az Erzsébet utca és a Petőfi tér sarkán egy 25 emeletesre tervezett ház épül. Aztán az építés tényleges megkezdéséről 1969. november 7-én közölt képes tudósítást a HB Napló.

A 24 emeletes előtt. Barbócz Erzsébetnek köszönjük a fotót!

Ez az utóbbi cikk meglepő módon már azt írta, hogy „a Petőfi téren elkezdték a 24 emeletes lakóháznak, Debrecen legmagasabb lakóépületének alapozását. Betoncölöpöket vernek a talajba. Képünk az első cölöp beveréséről készült.” Végül összesen 345 vasbeton cölöp került az épület alá. A ház alapja 1,25 méter vastagságú, 1200 köbméter vasbeton. A házat összesen 30 ezer tonna súlyú építőanyag alkotja, s akkori áron megközelítőleg 100 millió forintba került. Három személyfelvonót és egy teherliftet alakítottak ki benne.

A Wesselényi felől 1973-ban. (Fortepan / Uvaterv)

A lap korábban is többször beszámolt a beruházás előkészületeiről, és az épület tervezőit is bemutatta. A két szakember: Szabó János, valamint Boruzs Bernát (lásd a következő képen). Murányi Ernő ugyanakkor a statikus tervezői feladatokat valósította meg.

Az alábbi felvételen az is látható, hogy a 24 emeletes megvalósításával párhuzamosan épült többek között az a szomszédos szolgáltatóház, ahol a Híradó Mozi is helyet kapott. Aztán, 1973. július 14-én már „csak” 22 emeletesként írtak a leendő lakóházról, s a riport abból az alkalomból született, hogy az építők elérték a legnagyobb magasságot: 75 méter fölé jutottak. Akkor azt is ismertették, hogy 209 lakás lesz ebben a házban, és a lakóinak száma feltehetően ezer körül alakul majd.

A Hajdú-bihari Napló 1972 áprilisi fotóján a környék

Az első beköltözésekről 1973. december 23-án közölt riportot a Napló. Ebben Hüse Péter, I. kerületi tanácselnök így tájékoztatott: „A 22 emeletes épületben 210 lakás van, ebből 180 a tanácsi bérlakás. Hogy ki hova kerül majd, annak több előnye vagy hátránya lehet, emiatt sorsolással döntjük el, hogy ki, hányadik emeleten és melyik lakást kapja meg.” Akkor 40 négyzetméteres lakásokat sorsoltak, de ezeken kívül például legfelül háromszobás, kétszintes lakások is találhatók az épületben.

Kilátás a Petőfi térre. Fotó: Fortepan / Főfotó, 1976

DBKL

Az épület 1977-ben. Fotó: KMA Kiadóváll.

Kapcsolódó összeállításaink friss és régi fotókkal:

Keresés ebben a blogban

2026. szeptember 15., kedd

Cukrászda a Nagyerdő kapujában: a régi Pálma

A csupazöld Debrecen 1964-ben, 10 szép retro képen

2026. szeptember 14., hétfő

A Térey János utca

2026. szeptember 13., vasárnap

Az Osztrák–magyar Bank palotája

A Magyar Királyi Gazdasági Akadémia

2026. szeptember 12., szombat

Amikor még esténként csodás színes fények ragyogták be az Egyetem téri szökőkutat

A Petőfi téri 22 (24) emeletes lakóház építése