Keresés ebben a blogban

2025. december 11., csütörtök

Az 1936. december 11-én indult debreceni buszközlekedés

Debrecenben a helyi járatú autóbusz-közlekedés a nagyszerű Szilágyi Endre magánvállalkozónak köszönhetően 1936. december 11-én indult be. A Napló 1986-os múltidéző cikke szerint (lásd összeállításunk végén) volt hasonló kísérlet például már 10 évvel korábban is, de az még megbukott, mivel az utasok sokallották a 40 filléres viteldíjat. 

A hőskori Fiattal

Az eredetileg autószerelő és távolságibusz-vezető Szilágyi Endre a mai Belváros és Szabadságtelep (akkor Nyilas-telep) között indította be a járatát egy 15 személyes Fiat kisbusszal. A külső végállomás a mai Sólyom utcánál volt, a belső végállomás pedig a Kossuth utca és a Burgundia utca sarkán. A jegykezelést és az adminisztráció nagy részét Szilágyi Endre felesége végezte mindvégig. Három évvel később már két 25 személyes Mercedes-buszuk is volt. Ezeket roncsként szerezték be, de hiteleket is vettek föl rájuk, és Szilágyi úr saját kezűleg is javította a járműveit.

A busz oldalán Szilágyi Endre neve

A kis pénzű emberek olcsóbban, a legszegényebbek pedig ingyen utazhattak Szilágyi Endre autóbuszain. Öt év elteltével Kölcsey Sándor polgármester is kiválóra értékelte a szolgáltatást, valamint a folyamatos és pontos közlekedést. A II. világháborúban a katonák elvették az autóbuszait. Ezt követően Szilágyi Endre egy roncs állapotban lévő Chevrolet-buszt vásárolt, és 1947 áprilisában már azzal hordta az utasokat. Az engedélyét az 1950-es államosításkor vonták be. Ő emiatt autószerelőként helyezkedett el, majd mint garázsműhely-vezető ment nyugdíjba.

Nyitóképünk teljes méretben

Kapcsolódó összeállításaink sok régi képpel:
Az 1986-os Napló-cikk első része

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!


Az 1986-os Napló-cikk második része

2025. december 10., szerda

Hajdanvolt csodaszép telek – a Ti archív képeiteken

A Debrecen történelmét lélegzetelállítóan dokumentáló családi kincsestárak kifogyhatatlan ábrázolásai között a régi telekről is meseszép felvételek maradtak fenn.


Ezek közül a Debreceni Képeslapok olvasói is sok-sok relikviával örvendeztetik meg a közösség tagjait. Mostani válogatásunkban elsőként az orvospalota havas arcában gyönyörködhetünk a Vekerdi Károlytól kapott fotográfiának köszönhetően. És ilyen volt a Szent Anna Székesegyháznál 1936 gyönyörű tele (Fortepan / Fóris Gábor, Vastagh Miklós hagyatéka):


A legfelső képen megcsodálható nagy hó is a II. világháború előtt hullott, hiszen a kép készítésekor Tisza István szobra is az eredeti helyén állt még.


Nagy Ferenc festőművész a behavazott Pacsirta utcát is megörökítette, lásd a fenti színes képen.


Lenyűgöző a Kálvin téri Emlékkert 1894-es ábrázolása is (lásd fent), amelyet Mirkovszky Géza alkotott. Alább hasonló szép jelenet ugyanonnan, de már fotón. A képeslapot a malomparki postán bemutatott bélyeg- és képeslap-kiállításon repróztuk:


A következő felvételen pedig a Vértessy-kastélyra csodálkozhatunk rá; a gyönyörű birodalom fénykorát idéző képet Vértesi Ferenctől kaptuk. Köszönjük szépen!


Nagyszerű hely volt a nagyerdei Békás-tó is, ahol telente vígan és ingyen lehetett csúszkálni a jégen a kis fahíd körül. Fotó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok


Vekerdi Károly a millió értékes posztja között a Csokonai Színház egy fantasztikus téli arcát megörökítő kópiával is meglepte olvasóinkat. Köszönjük ezt is! 


2012-ig telente a Csónakázó-tó jege is igen vidám és nagy élet kedvelt terepe volt. Ennek emlékét őrzi az alábbi felvétel. Fotó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok


Az eddigi képekből az is kirajzolódik, hogy a múlt évezredben a telek is mások voltak, mint ma. Íme az egykori Margit-fürdő korcsolyapályája:


Következő jelenetünk Debrecen egyik kis utcájának havas hangulatát idézi fel.
Fotó: © Soós Katalin, Debreceni Képeslapok


És íme még egy pazar pillanat a téli csónakázóról: jéghokisok kergetik a korongot az Újvigadó előtti jégpáncélon. Fotó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok


Ha tél, akkor karácsony és fenyővásár. Az alábbi képeslap tanúsága szerint anno ünnepi fát is árultak a Nagytemplom előtt. Az üdvözlőkártyát ,,László Mrvay" küldte, köszönjük.


A Benedek-könyvtár és a helytörténeti fotótár tárlatán is repróztunk egy meseszép jelenetet. Dobi Oláh István rajzán a behavazott Széchenyi utcára ismerhetünk rá 1936 teléről. Repró: © Debreceni Képeslapok


Lássuk, milyen volt volt az Oláh Gábor utcai koripálya!

Műjégpálya, 1979. Fotó: Helytörténeti fotótár

Összeállításunk végéhez közeledve, jöjjön ismét egy muzeális havas jelenet...

A havas Piac utca 1902-ben

Utolsó reprodukciónkon az Újkerti lakótelep egy szívderítő jelenete. További régi téli felvételeinkben idelátogatva gyönyörködhetsz.

Fenyődíszítés az Újkertben. Fotó: ÚÁMK, 1986


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Otthonos kis zug a Csapó utcán: a Turmix Bár


Debrecen kevés ma is tevékenykedő régi vendéglőinek egyike a Csapó utca elején található Dollárházban működik. Ez a nevezetes presszó nem más, mint az 1971. december 10-én átadott Turmix Bár. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

2025. I. 29-én. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A ma már másabb profilú helyet újságírók is előszeretettel látogatták a közeli szerkesztőségből.

A mai cégtábla. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az eredeti kínálatát pedig az alábbi cikk sorolja fel. Végül az akkori árak is feleleveníthetők. Jó étvágyat és időutazást Mindenkinek! 


Vendéglátós múltidézéseink sok régi képpel:

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Nyitóképünk teljes méretben. (Helytörténeti Fotótár)

2025. december 9., kedd

A volt csendőrlaktanya tervezője, aki Csontváry festményeit is a biztos végtől megmentette

Debrecenben 2025 nyarán bontották le a Wesselényi utcai egykori csendőrlaktanyát, amit sokan Kelettervként ismernek a benne működött tervezővállalat miatt.

A hajdani csendőrlaktanya. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Azt azonban már kevesebben tudják, hogy az 1930-ban átadott neoklasszicista épületegyüttest az a Gerlóczy Gedeon (1895. június 28. – 1975. július 30.) tervezte, akinek a kiváló épületeken kívül Csontváry Kosztka Tivadar festményeinek megmentését és sikerét is köszönheti a világ. A művész egyik híres alkotása a Viharos Hortobágy címet viseli, amelyen a Kilenclyukú hidat örökítette meg

Gerlóczy Gedeon. Képforrás: Köztérkép

Gerlóczy Gedeonnak kiemelkedő érdeme ugyanis Csontváry hagyatékának felfedezése és megőrzése. A Wikipédia szerint négy évtizeden át fáradozott azért, hogy a művek a művészi értékük szerinti megbecsülésben részesüljenek. Lakása Budapesten a Galamb utca 3. szám alatt, a VI. emeleten volt, ahol a 42 darabos gyűjteményt is tárolta. Ismert építészként ráígért a budapesti fuvarosok által a Csontváry-vásznakért felkínált összegre, a kocsisok pedig lemondtak a vásznakról, amiből jó minőségű zsákokat, kocsiponyvákat varrathattak volna. Ötven éven át a lakásában rejtőztek az alkotások. A Fortepanon közzétett alábbi fotókat Urbán Tamás készítette 1975-ben a budapesti Galamb utcai Gerlóczy-lakásban.


Csontváry Kosztka Tivadarnak (1853. július 5. – 1919. június 20.) Magyarországon csekély elismerésben, inkább értetlenségben vagy gúnyban volt része, noha európai kritikusok az általa kiállított képek értékes voltát már életében fel- és elismerték. A Wikipédia szerint az értetlenséghez valószínűleg a különc, excentrikus egyénisége és életvitele is hozzájárult, valamint, hogy meggyőződéses pacifista volt. Képei az utókor számára minden bizonnyal elvesztek volna, mivel az örökösei a rendkívül jó minőségű belga vásznakat anyagárban kocsiponyvaként szándékoztak elárverezni fuvarosoknak. A képeket a fiatal építész Gerlóczy Gedeon mentette meg, aki az utolsó pillanatban, 1919 őszén felvásárolta azokat. Véletlenül talált rájuk, amikor műtermet keresett, és a mai Bartók Béla út 36–38. szám alatt szó szerint belebotlott az összetekert festményekbe. Kosztka Anna, a festő nővére is épp ott volt, így az árverés előtt egy héttel nemcsak a képeket mentette meg, de az elégetésre szánt hatalmas mennyiségű írásos anyagokat, jegyzeteket is. Később ezek, valamint a gácsi patikájának padlásán tárolt további képek képezték a Pécsi múzeum alapját.


Kapcsolódó összeállításaink:
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2025. december 8., hétfő

Karády Katalin Debrecenben

Debrecenben is óriási volt már 1940-ben a „Karády-láz”, amikor Karády Katalin, az ünnepelt díva végre először lépett fel a cívisvárosban. A máskor is Debrecenben szereplő előadóművész 1990. február 7-én hunyt el New Yorkban, visszavonultan. Debrecenben a Karády Katalint Kedvelők Klubja mellett 2017 óta a Bajcsy utcában emléktábla őrzi a nevét, sőt Bakó Endre 2019-ben könyvet is írt róla, melynek címe: Karády-láz Debrecenben.


A haonon megjelent korábbi cikkem szerint az 1910. december 8-án született Karády Katalin 1940-ben még csak egy „haknibrigáddal” jött a cívisvárosba. A Csokonai Színházban lépett fel, de a műsorát a rádióban és a szemközti Angol Királynő Szálló hangszóróiban is sugározták. Elmondása szerint addig se Debrecenben, se vidéken soha nem járt, pedig a világot már beutazta. Beleznay Unger István visszahívta a teátrumba, s végül a tervezett két produkció helyett hármat kellett adni a hatalmas közönségigény miatt. Karády Katalin 1943-ban az Aranybikában lakott, és a hollywoodi sztárokhoz hasonlóan egy amerikai limuzinnal gördült be, óriási felhajtás kíséretében. Kétezer pengőért lépett fel, ami akkor egy kistisztviselő éves fizetése volt, és 6 ezer pengőért már házat lehetett venni. A színházhoz rendőrt kellett hívni, mivel az emberek összevesztek a jegyeken. A művésznő egyébként akkor és máskor se nyilatkozott a magánéletéről, de ezt leszámítva őszintén és kedvesen válaszolt a kérdésekre. Mégis, az elutazása után az addig őt dicsérő lapok is hirtelen szekálni kezdték. Az ellene felhozott kifogások között még az is szerepel, hogy mikrofonba énekel. Ugyanakkor a Debreceni Újság – Hajdúföld nevű orgánum amiatt is szidta, hogy „többször megsértette” a zsidótörvényt.

Karády Katalin 1940-ben. Fotók: Wikipédia

Bakó Endre, a Karády-láz Debrecenben című könyv szerzője felelevenítette azt is, hogy a németek Karády Katalint és a vőlegényét, Ujszászy István tábornokot is elfogták. A férfit meggyilkolták, Karády Katalint hónapokig fogva tartották, megkínozták, és a fogát is kiverték. A legjobb barátnőjével, Frank Irma kalapossal 1950-ben disszidált több országon keresztül az USA-ba. Az itthon maradt hozzátartozóit kitelepítették, és az édesanyja bele is halt a megaláztatásokba. Karády Katalin a tengerentúlon egy kalapszalont vezetett, visszavonultan élt, és nem vállalt fellépéseket. 1990. február 7-én hunyt el. Bakó Endre irodalomtörténésztől tudjuk azt is, hogy Karády Katalin imádta a kalapokat, így nem véletlen, hogy egy kalapos volt a legjobb barátja. A filmbeli jelenetben is úgy tudta feltenni a kalapot, hogy megőrültek a nézők, s a frizuráját, öltözékét nagyon sokan utánozták. Pedig Karády Katalin ennél sokkal több volt, hiszen emberségből is megannyi dicső tettet mutatott, és például a lakásán bújtatta a megmentett zsidókat, köztük gyerekeket. Ezért a Világ Igaza kitüntetést is kiérdemelte.
Karády Katalin egy kőbányai, hétgyerekes, sváb családban született 1910-ben, és az eredeti neve Kanczler Katalin. Fiatalított magán, és azt állította, hogy 1912-ben látta meg a napvilágot. Szintén csalt azzal is, hogy szerinte 16 évesen ment feleségül Varga Dezső adótisztviselőhöz, hiszen valójában ekkor már 20 éves volt. Hat évvel később elhatározta, hogy színészetet fog tanulni, s ebben ösztönözte a későbbi menedzsere, Egyed Zoltán színházigazgató is, akinek nagy szerelme volt. Beiratkozott Aczél Annához, a Nemzeti Színház örökös tagjának a tanodájába is, és ott is hamar kiderült, hogy nagyon tehetséges. Ennek köszönhetően azt is elérték, hogy felléphessen Jób Dániel színházában, majd a Pesti és a Vígszínházban is szerepeket kapott. Az igazi áttörést Zilahy Lajos 1939-es filmje, a Halálos tavasz hozta meg a számára, hiszen a mű óriási siker lett, és az országos hírnevének köszönhetően még a kabarékban is ő volt a téma. Nem meglepő tehát, hogy Debrecenben is óriási érdeklődés mutatkozott iránta.

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Petőfi téri szökőkút

A Petőfi téri díszpark. Fotó: Fortepan / Váti, 1968.

Debrecenben a Petőfi tér szökőkútját 1960. április 3-án adták át a felszabadulás 15. évfordulója alkalmából. A park évtizedeken át az egyik legszebb, virágoktól roskadozó helyünk volt, és esténként a szökőkút színes reflektorai is beragyogták. A szökőkutat 2021. december 8-án mégis lebontották.

A szökőkút 2017-ben. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Azt megelőzően a szökőkút 2017-ben működött utoljára, és folyamatosan pusztult, ahogyan a korábban gazdagon beültetett park is egyre elhanyagoltabb lett. A következő, döbbenetes képen a lebontott szökőkutat, illetve a helyén hagyott köveit mutatjuk be.

2021. december 8. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A 2022. november 17-én átadott új parkban a szökőkút helyett máshol, a Petőfi-szobor közelében található egy medence, amihez büfé is tartozik. A parkot egyebütt is átépítették, és nagy rozsdás vastömbök ,,mutatják", hogy mik voltak a területen a II. világháborús bombázások előtt. Az egykori szökőkút területénél egy vasrácsokkal körbevett játszóteret alakítottak ki. 

Az új játszótér. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink friss és régi fotókkal:
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2025. december 7., vasárnap

Volt egyszer egy Víg Mozi


Debrecen hajdani filmszínházainak egyik patinás intézménye, a Víg Mozi a Piac, Bajcsy, Pásti és Hatvan utca által határolt tömbbelsőben működött. Létezett egy elődje is, mégpedig a mai Bajcsy utcai bérházban, ahol később nyomda üzemelt. Ez volt a részvénytársasági Arany Bika mozgószínház, ami 1913. december 7-én nyílt meg.

A nézőtér 1963-ban. Fotó: Déri Múzeum / Faragó László

A Víg Mozi ma ismert helyisége pedig eredetileg színháznak épült – tudható meg Béber László 1969-ben megjelent írásából (lásd a cikk végén).  Az emeleti páholyaival nagyjából annyi ülőhelye volt, mint az Apollónak (ami a földszinten 432 ülőhellyel, az emeleten 162 páholyüléssel rendelkezett). A mozit Ollinger Ferenc igazgatta.

A Bajcsy felőli mozikapu. Fotó: Helytörténeti Fotótár, 1972

„Aztán kitört a mindent elsöprő világháború, s lezárult á debreceni mozik első korszaka. A nyári Uranusba katonákat szállásoltak be, a Bika-moziból katonaotthon lett” – elevenítette fel az írás. Azt már mi tesszük hozzá, hogy a Bartók Terem alatti Víg Mozit az ezredfordulón nem sokkal azután zárták be, amikor éppen felújították, korszerűsítették.

A Bajcsy felől anno. Fotó: © Masits István
 
A mozi helyisége az utóbbi évtizedekben kamaraszínházként funkcionált, a Csapó utcai Csokonai Fórum nevű teátrum 2023-as átadása óta pedig már nincs itt előadás. Az Aranybika a Mathias Corvinus Collegium tulajdonába került, ám mivel ez a szervezet azt tervezi, hogy felújítja és átépíti a patinás épületegyüttest, az is remélhető, hogy talán újra élet tölti meg a pusztulva is gyönyörű kultúrpalotát.

Plakát 1973-ból. Repró: Méliusz-fotótár

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!


A Bajcsy felőli kapu. Fotó: © Masits István