Keresés ebben a blogban

2026. június 30., kedd

Az utolsó klasszikus trafikbódé Debrecenben 2025-ben

Debrecenben a legendás lebontott Szoboszlói úti kis trafiknak létezik egy mai is meglévő párja, ahogy az eltüntetett Békás-tavi spriccelős öntöttvas ivókútnak is szerencsére maradt egy társa a Pallagi út és a Nagyerdei körút sarkán. Igaz, egyik se üzemel. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Felülnézet. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Szoboszlói úti trafik társa a Faraktár utcai felüljáró alatt, az egykori Sándor-villa tövében bújik meg. A hatszög alapú, bádogtetős áruda itt működött évtizedeken át, s nagy forgalma volt az itteni sorompós vasúti átjáró miatt. A látogatottsága a felüljáró megépítése miatt esett vissza. Tudomásunk szerint ma már sajnos ez az egyetlen megmaradt régi klasszikus trafiképület Debrecenben. Az külön örömteli, hogy ez a Faraktár utcai kis fabódé a villa minapi épület- és kerítésfelújítása ellenére is megmaradhatott. (Természetesen lehetséges, hogy eldugott helyeken még találhatók ilyen pavilonok, csak éppen nem az eredeti helyükön, és másként hasznosítva, például szerszámkamraként.) Múltunk, építészeti és kereskedelemtörténetünk nagyon fontos őrzői ezek a házikók is!

A kerítésen belül. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

A Sándor-villa. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Kerekestelepi Camping

Debrecen harmadik kempingje 1986. július 1-jén nyílt meg a Kerekestelepi Strand melletti egyholdas körbekerített területen. Mai fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A kemping 1986-ban. Fotó: HBN / Fábri Szabolcs

A HB Napló tudósításában (lásd e cikkünk végén)  Ács Lajos osztályvezető-helyettes elmondta, hogy a szomszédos nagy forgalom miatt nem hagyhatták tovább parlagon az elcserjésedett, kihasználatlan részt, s az átalakítás érdekében nagy sok társadalmi munkát is kaptak a dolgozóktól és a környékbeliektől. Ezek révén az akkor még sátorozóhelynek minősített létesítmény megvalósítása 150 ezer forintba került. Érdekesség, hogy 1986-ban a Vekeri-tónál is nagy turisztikai fejlesztés zajlott, ugyanis augusztusban ott rendezték meg a kemping-világtalálkozót. De ez már egy másik történet...

A főkapu 2016-ban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:
Táborozók a kempingben (2016). Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!


Tudósítás a HB Naplóban

Buffalo Bill Debrecenben (1906)

A vadnyugati show szereplői.

Debrecenben 1906. június 30-án és július 1-jén nem kisebb showman lépett fel, mint maga Buffalo BillA William Frederick Cody becsületes nevű férfiú és a világjáró vadnyugati cirkusza a Nagyállomás mellett található Ispotály-területen mutatta be az izgalmas produkcióját tudtuk meg azon az előadáson, amelyet a Déri Múzeum rendezett az esemény emlékére 2017. június 11-én. Ekkor repróztuk a mellékelt plakátot is. Szabó Anna Viola muzeológus és Perczel Olivér történész bemutatták a debreceni cirkuszról fennmaradt amatőr felvételeket, és felidézték azt is, hogy a helyi sajtó rendkívül ellenségesen tálalta az amerikai csoport érkezését. Ennek pedig sajnos meg is lett a következménye, hiszen a társulat óriási (és amúgy fedett) nézőtere kongott az ürességtől: mindössze alig 250-en váltottak jegyet a műsorra. Az akkor már eléggé idős Bill kapitány emiatt meg is fogadta, hogy soha többé nem jönnek el a cívisvárosba.

Az ifjú Bill. Fotók: Wikipédia

Érdekesség, hogy Debrecenbe 1962-ben egy hatalmas bálnát is elhozott egy másik amerikai mutatványos. Az állítólag kémkedésre is használt preparátum története idekattintva eleveníthető fel.)

Az európai turnéállomások


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A debreceni plakát

2026. június 29., hétfő

A Hal köz

Debrecen belvárosában, az emeletes házak takarásában van egy kis tér. Ez a Hal köz, mely ismét sokak kedvence. A Bajcsy és a Simonffy utca közti tömbbelsőben korábban az emlékezetes piac volt. Itt főként halat, húsféleségeket és tejtermékeket árultak, míg a kenyérpiac a Dégenfeld téren volt.
Videók, mai fotók: © Debreceni Képeslapok / Vass Attila Tamás


Olvasónk, Lencsés Jolán így fogalmazott a Hal közről: „Fehér tüllel-vászonnal letakart túróhalmok, házi gomolyasajt, kannában a tej, szilkékben a zsíros-sűrű tejföl és a halványsárga vajkupacok. A teret pedig belengte a finom tejtermék illata. Gyermekként varázslatos volt ott a vásárt körbejárni és nézni...”


A fenti szép üdvözlőkártyát V. Pákozdi Károly Zoltán osztotta meg az olvasóinkkal.

A Halász. Képforrás: Volán, ÉPFU, BSZV, ÁFOR...

A Széchenyi utca felől volt a Halász vendéglő, ami az utolsó időkben már csak (nem igazán jó hírű) kocsmaként funkcionált. 2003 óta üzletház áll a helyén.

A fenti lap fekete-fehérben. Reprint: Uropath

A piac felszámolása után egy-két haláruda még kitartott az épületekben, a kis téren pedig konzervgyári bolt, majd csavarüzlet volt. Közben a helyet parkolónak is használták, mivel akkor még oda és a Simonffyra is bemehettek gépjárművek. Az elhanyagoltság és a nagy igénybevétel miatt rohamosan romlott a környék állapota.

A régi halpiacot szimbolizáló szobor. Fotó© Debreceni Képeslapok

A felújítás és az átépítés 2010-re fejeződött be. A Hal közben is immár megannyi vendéglő, valamint galéria, szökőkút, szobor, padok és esti díszkivilágítás is szolgálja a látogatókat.


A hely kicsik s nagyok körében is nagy népszerűségnek örvend; korábban a szobor megítélése még megosztotta az embereket, de a többség mára már bizonyára ezt is megszokta.

Virágok a Hal közben. Fotó© Debreceni Képeslapok

Olvasóink közül sokan emlékeznek a régi időkre. Kubinyi Katalin például azt írta a posztunkhoz, hogy azóta sem evett olyan gomolyát, mint ott, a bódéban Ráday nénitől vettek! Törökné Erzsébet felidézte: ha a városba jöttek,mindig ettek egy finom húslevest és töltött káposztát a kifőzdében. Még a levesbe való tésztát is mindig frissen készítették el hozzá.

A csobogó esti fényei anno. Fotó© Debreceni Képeslapok

Idézet Fogarasi Józsefné Patyu hozzászólásából: „az első bódéban Nádasné Szerénke néni igazi házi tejfölt, túrót, gomolyát, vajat árult, azoknak volt íze, színe, sokat vásároltunk nála. Hegedűsné Rózsika néni főzte a csodálatos tyúkhúslevest, arról is csak felsőfokon lehetett beszélni ill. ízlelni.”
Kujbusné Márti azt írta, hogy ,,Volt ott minden! Tejpiac, a Bugjó Zoltán húsboltja, Bözsi néni kifőzdéje! Később képkeretező, és persze a Halászcsárda! Mindennap lehetett vásárolni!” Köszönjük szépen! A Hal köz és a Simonffy utca sarkán pompázó épületről idekattintva lapozgathatók szép fotóink.

A Simonffy utca. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:

Hatalmas fali kép a Hal köznél

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. június 28., vasárnap

A Békás-tó régi spriccelős ivókútja

Szomjoltónak és szórakozásnak is kiváló volt az antik öntöttvas ivókút. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A debreceni Nagyerdő 2013-as átépítése előtt a kirándulók kedvelt szomjoltó helye volt a régi Békás-tó mellett álló dupla csöves ivókút. A megnövelt tó és az átépített park következő évi átadása óta már hiába keressük ezt az öntöttvas szerkezetet. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

E 2012-es felvételünk készítésekor még nem gondoltuk, hogy megszűnik a szeretett ivókút. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A lebontott és eltűnt kis kút korábban tavasztól őszig működött, és az volt az egyik jellemzője, hogy folyamatosan bugyogtak a vízsugarak a két függőleges csövéből. Sokan, leginkább a gyerekek, azért kedvelték, mert ha befogták az egyik csövét, akkor a másikból magas(abb)ra lövellt a víz. Az pedig kellemesen hideg és ízletes volt. A kút helyett ma több helyen is vannak erdei szomjoltóink, de azok krómozottak, egyágúak, nyomógombosak, és lefelé folyik belőlük a víz.

A képen látható kút helyett ma több helyen is vannak erdei szomjoltóink, de ezek már nem olyanok. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Sokan tapasztalhatták, illetve emlékezhetnek arra is, hogy a Békás-tó mellől eltűnt spriccelős kútnak van egy párja is a Nagyerdei Víztorony mellett, a klinikák felől, de emberemlékezet óta nem működik, és össze van törve. A Pallagi úti szociális otthonnal szemközti mementót ebben a cikkben idéztük meg.

A Békás-tavi kútnak a stadion és a klinikák között szomorkodó, összetört párja. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A HB Napló fotója 1976. június 27-én

Nagyerdei múltidéző cikkeink sok régi fotóval:

A Nagyerdei Strand bámulatos képei 1970. június 28-án


Debrecen 2018-ban lebontott Nagyerdei Strandjáról közölt bámulatos fényképeket 1970. június 28-án a Hajdú-bihari Napló. Ezúttal azt az újságoldalt mutatjuk be (teljes méretben lásd a mostani összeállításunk végén), amelyiken Süli Andor fotói megjelentek egy cikk társaságában.


Az első reprodukción a fákkal övezett egykori úszómedencében és a közönségében gyönyörködhetünk, a második felvétel pedig a ma már szintén nem létező négyméteres medence melletti pancsolót és az ottani kabinsort eleveníti fel a strandolást élvező emberek környezetében. Alább ugyanakkor a csodálatos hangulatú képekhez mellékelt remek írás olvasható „B. G.” tollából:


Íme a nyitókép teljes méretben, majd egy kedves jelenet a gyermekmedencéről, aztán ígéretünkhöz híven jöjjön a komplett újságoldal is!


Nagyerdei múltidéző cikkeink sok régi fotóval:


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!


A Napló 1970. június 28-i összeállítása

A bónuszfotókon az 1970. június 27-én megjelent Naplós képösszeállításból idézünk, amelyben a spriccelős ivókút, a kis Békás-tó (kacsás tó), a Békás-tó és azok közönsége elevenedik meg...

2026. június 27., szombat

A Malév debreceni repülőtere

Li–2-es gép az epreskerti reptéren.

Debrecenben ünnepélyesen adták át az új debreceni Malév-repülőteret 1960. június 27-én. A Napló akkori cikke szerint az előző év decemberében kezdtek hozzá az építéséhez, s rekordidő alatt, másfél hónappal a határidő előtt adták át a forgalomnak. A hely mai állapotát ebben a videóban láthatják:


A repülőtér, mely egyúttal az ország egyik legmodernebb repülőtere, zászlódíszben várta a megnyitóra érkező fővárosi vendégeket: Rónai Rudolf légügyi főigazgatót, Hűvös Sándort, a Malév vezérigazgatóját, Berki Ferencet, a Malév beruházási főnökét. Gádor Ferenc elvtárs, az MSZMP Hajdú-Bihar Megyei Bizottságának első titkára (aki részt vett a Román Munkáspárt kongresszusán) ugyanezzel a repülőgéppel érkezett vissza, mely a Malév vezetőit hozta a debreceni repülőtér átadási ünnepségeire.

A debreceni Malév-repülőtér főépülete

A repülőgép a leszállás után nem pihent, mivel a dolgozók közül harminckettőt sétarepülésre vitt a város fölött. A repülőtér több mint 2,5 millió forintba került, s a legmodernebb elgondolások valósultak meg. Nagy munka volt, amit elvégeztek, míg idáig, a gyönyörű üvegpalotáig eljutottak – fogalmazott a tudósítás.

A személyzet fotóját Nagy Lászlóné Julikának köszönjük

A talajvíz egy méterre van csak ezen a területen, így igen nagy nehézséget jelentett a talajvíz leküzdése, az épület tökéletes szigetelése, kazánházának, pincéinek beépítése. A vízvezetéket is három kilométernyi távolságról, a Kerekestelepről kellett az új repülőtérre vezetni.

A fő reptér mai arca. Fotó: © Debreceni Képeslapok

„Ez az új debreceni létesítmény pompázva emelkedik ki a környező térségből.” Például előregyártott fénytörő bordák alkalmazásával igen jó hang- és fényhatást értek el a nagy váróterem mennyezetének kiképzésében. Mint megtudtuk, Debrecenben ehhez hasonló mennyezetmegoldás még sehol sem készült.

Li–2-es gép közelről a debreceni pályán

Debrecen epreskerti repülőterét nem mellékesen 1946. március 29-tól a Maszovlet üzemeltette, 1954. november 26-tól pedig a Malév. Dr. Moys Péter múltidézése szerint az utolsó belföldi menetrend szerinti repülőjárat éppen a debreceni volt. Ezt 1969. március 15-én szüntették meg. A debreceni repülőtér azonban még évekig a Malév, majd az LRI kezelésében kitérő repülőtérként működött. (A most megosztott archív fotók forrása: Méliusz Központi Könyvtárának Helytörténeti Részlege.)

A volt váróterem 2024 nyarán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

1964 márciusában a Li–2-es repülőket kivonták a forgalomból, s megszüntették a szegedi, miskolci és nyíregyházi belföldi járatokat. A megmaradt vonalakon, köztük Budapest és Debrecen között akkortól Il–14-esek közlekedtek. A Mikepércsi úton ma is álló létesítmény története és mostani állapota Kedves Olvasóink visszaemlékezéseivel, videóval és friss képekkel ebben a cikkünkben ismerhető meg.

Li–2-es gépek 1964-ig jártak


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Fotók: HBN / Wikipédia