Keresés ebben a blogban

2026. március 2., hétfő

A Petőfi tér születése

Petőfi tér és Vörös Hadsereg útja, 1979. Fotó: Csobaji Előd

A debreceni Nagyállomás és a Holló János utca között fekvő, mára részben átépített terület, a Petőfi Sándor nevét viselő tér nem létezne, ha 1944-ben nem érik súlyos bombatámadások a cívisvárost. Íme a lebontott zsinagóga helyére épített szalagház 1969-ben (Fotó: Vencsellei István / MSZMP HBM-i és Db.-i pártbizottságai):


A ma ismert vasúti épületegyüttes elődje a Pfaff Ferenc által tervezett, 1902-ben átadott palota volt. Több gyönyörű felvétel maradt fenn róla és a mediterrán jellegű parkjáról (aminek eredetileg, 1863-tól 1927-ig Népkert volt a neve), de itt most Tanka Gábor különleges hangulatú fotóját mutatjuk be.
(Reprint: Uropath.)


Következő, 1936-os képünkön Vojth Simon búfelejtőjének portálján ámuldozhatunk:

Fotó: Fortepan / Fóris Gábor, Vastagh Miklós

Készült olyan kiadvány is, ami az állomás tetejéről láttatja a Népkerten túli Debrecent. A távolban az IstvánGőzmalom, a Nagytemplom, a még toronysisakos Kistemplom, a nagy zsinagóga és a Szent Anna Székesegyház sorakozik a horizonton. (Reprint: Uropath.)


A mai Petőfi tér helyén húzódott a régi Hunyadi, Deák Ferenc és Várad utca is. A zsinagógán kívül ott pompázott a törvényszéki palota és a Royal Szálló isA Petőfi-szobor avatása ilyen volt 1948. augusztus 21-én:

Fotó: Déri Múzeum / Benkő László

Ezek eltűntek a föld színéről (csodával határos módon a kamarapalota és a szemközti kollégium megmaradt), és a város akkori vezetői új arculat kialakítását határozták el. Az alábbi képet a tervező Mikolás Tibor életmű-kiállításán repróztuk a Méliusz Központban.


A romok eltakarítása után itt állították fel például (1948-ban) Medgyessy Ferenc Petőfi-szobrát, amit a Bem téri Országzászló egyik szobrából öntöttek. (Kiadó: Képzőművészeti Alap.)


A szobor mellett, mögött egyre inkább a sokemeletes lakóházak vették át a terepet. A mű jobbján lévő épületre később egy újabb szintet is húztak, hogy egyforma legyen a szomszédos objektummal. Jól megoldották, ma már senki se gondolná, hogy így történt. Fotó: Horváth Zoltán


Az új lakóházak tervezésében Sajó István, valamint Mikolás Tibor is szerepet kapott. A főhelyen létesített parkot szépen beültették, s padok és szökőkút is szolgálták az arra járókat. A következő képet szintén a tervező Mikolás Tibor életmű-kiállításán repróztuk a Méliusz Központban.


Ott magasodott az emlékezetes repülőszobor is, aminek a rendszerváltáskor veszett nyoma. A képen az állomás sarka előtt egy kis ház van, talán pont abban lakott Petőfi Sándor. Fotó: Horváth Zoltán


Az 1961-ben átadott állomásépület és a környéke szintén megihlette a fotósokat. Készültek fekete-fehér esti képek is, itt most egy ilyet is mutatok. A jelenetet kis zászlók is színesítik, bizonyára éppen ünnep volt. Az 1966-ban postázott lap bélyeggel együtt 1 Ft 40 fillérbe került. (Kiadó: Képzőművészeti Alap.)


Ezen az üdvözlőkártyán az üde parkot láthatjuk. Elkészült a zöld szalagház, aminek az is érdekessége, hogy legfelül kétszintesek a lakásai. Mellette viszont, a Holló János utcában még nyoma sincs a mai betonmonstrumnak. Fotó: Balassa


1973-ban megépült a 24 emeletes toronyház is, amiben kisvárosnyi ember elfér, hiszen 204 lakás kapott helyet benne. Ebben is kétszintesek a tető alatti lakások, és pazar a kilátás!
(Fotó: Képzőművészeti Kiadó.)


S íme két képeslap megint csak a retro korszakból. Ezeket azért teszem ide, mert jól illusztrálják a házak eredeti színezéseit.

A szökőkút és a repcsiszobor. Fotó: Képzőművészeti Kiadó

Másrészt együtt látható a lebontott szökőkút és az eltávolított repülőgép-emlékmű. Vajon hol lehet a szobor? Aki tudja, kérjük, jelezze!

Az épületsor eredeti színei. Fotó: Horváth / Képzőművészeti Alap

Az alábbi közelmúltbeli és friss felvételeket követően végül egy döbbenetes montázst is bemutatunk, mely az 1944-es szőnyegbombázások kárait illusztrálja. Reprint: Uropath.

A Petőfi tér a Nagyállomás előtt. Fotó: Major Béla, 1996

(Az itt megosztott képeslapokat se a netről szedtük össze másoktól, hanem a valódi kiadványok alkotta gyűjteményünk részei. Ne lopj te se!)

A Petőfi tér napjainkban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!


Arany János, a Toldi halhatatlan költője

Az Arany János téren. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

Debrecenben is többször élt és járt Arany János, aki 1817. március 2-án látta meg a napvilágot Nagyszalontán. Arany János a cívisvárosban tanult, tanított, majd színészkedett és fogalmazó volt, sőt Petőfi Sándor Debrecenben született fiának, Petőfi Zoltánnak a keresztapja is a szabadság őrvárosában lett. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A Kollégium falán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Református Kollégium falán lévő domborműről és a nevét viselő utca emléktáblájáról is megtudható, hogy Arany János 1833 és 1837 között tanult itt.

Az utcatáblák. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Közben „Kisújszállásra ment ideiglenes tanítónak egy évre, hogy eszközt szerezhessen tanulmányai folytatására. Új erővel és buzgalommal de ismét sovány erszénnyel tért vissza Debrecenbe, jó ajánlatok kíséretében.” Egyik tanára, Erdélyi József a kislánya oktatását rábízta, így az anyagi helyzete is tűrhető lett. A mai Új Városháza főkapuja melletti szép márványlap arról is tájékoztatja az utókort, hogy ott állt az a ház, ahol Erdélyi lakott, és Aranyon kívül Petőfi is többször vendégeskedett benne.

A Kálvin téren. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az épületben egyébként korábban a híres Hatvani István professzor élt, s a környéken a Kollégium többi tanári szolgálati lakása sorakozott. A Dehiren megjelent korábbi cikkemben az is olvasható, hogy 1836 februárjában Arany János színésznek állt. Fáncsi és László jeles színtársulatot tartott akkor Debrecenben”, ahol a játszóhely a mai Batthyány utca (Harmincados köz) és a Szent Anna utca sarkán működött egy pajtában. A helyére épített palota vitrinjében ezt egy szép emléktábla hirdeti.

A Batthyány-sarkon. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Színészkedése alatt Arany János édesanyja meghalt, az apja pedig megvakult. Ezek hatására a bűntudattól vezérelve felhagyott a színészettel. Később feleségül vette Ercsey Juliannát, akitől két gyermeke született: Juliska (1841) és László (1844). Az 1848-as forradalomnak eleinte külső szemlélője volt, majd nemzetőrködött és belügyminisztériumi fogalmazóként dolgozott Debrecenben és Pesten. Az igazi sikert, elismerést és Petőfi barátságát 1846-ban a Toldi hozta meg a számára.

A keresztelő helye. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A lánglelkű költővel annyira közel kerültek egymáshoz, hogy 1848. december 16-án Arany és a neje Petőfi Zoltán keresztszülei lettek a debreceni katolikus plébánián – ezt a jeles eseményt szintén emléktábla hirdeti a Szent Anna utcai öreg épület falán. A világosi fegyverletétel után Arany János anyagilag is összeomlott, és az orosz beözönlés miatt bujdosnia kellett. 1860-ban Pestre költözött, a Kisfaludy Társaság igazgatója lett, bekapcsolódott a pesti irodalmi és politikai életbe.

Az Arany János tér. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az 1882. október 22-én elhunyt Arany Jánosról a hálás utókor Debrecenben utcát, teret és iskolát is elnevezett. Szobrai vannak az Arany János téren és a Székelyek parkjában is, míg emléktáblája a Debreceni Egyetemen és a Református Kollégium falán is.

Székelyek parkja. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. március 1., vasárnap

Ősi templom a zeleméri kunhalmon


A Debrecenhez tartozó Józsa megannyi szépséget tartogat a felfedezésekre vágyóknak. Ugyanakkor a helytörténet kedvelői a településrész melletti Zeleméren (Bodaszőlő határában) is páratlan csodákra lelhetnek. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Szent István király. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Ott ugyanis ősi kunhalom (a debreceni Basahalom egyik társa) magasodik, amin egy szintén nagyon régi templom romjai piroslanak. A kutatások szerint ez a késő gótikus stílusú imahely 1310 és 1320 között épülhetett. A zeleméri domb és templomrom a 2014-es átépítés és körbekerítés előtt, amikor még le lehetett menni a Tócó-patak forrásához és az ottani kis kilátóhoz:

Az átépítés előtt. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A települést a törökök dúlták fel a XVI. században, így ma már csak a vasúti megálló nevében létezik. A közeli Bodaszőlő viszont megvan.

2023. március 28-án. Zima Ildikónak köszönjük szépen!

Kedves követőnk, Zima Ildikó 2023. március 28-án töltött fel friss havas, gyönyörű és hihetetlen reggeli képet a zeleméri templomromról a Facebook-oldalunkra. Köszönjük szépen!

A vasúti megálló a rom mellett van. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Napjainkra a romból sajnos szinte alig maradt valami, ám a szerény hírmondói így is lenyűgözően tiszteletet parancsolóak. Szerencsére 2014-ben rendbe tetette – a közigazgatásilag illetékes – Hajdúböszörmény önkormányzata, s ennek köszönhetően immár némileg kulturáltabb ez a történelmi domb. (Folytatás a kép alatt...)

Alsójózsáról az út a Rákóczi-szőlőn vezet át. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A környék arról is nevezetes, hogy a lenti mezőn ered a Tócó-patak, ami aztán Debrecent is érinti. Hajdanában ez akkora folyó volt, hogy vízimalmok üzemeltek rajta, és nemcsak sokszor kiöntött, hanem minden évben emberéleteket is követelt.

A rom és a környéke 1968-ban. Fotó: Fortepan / Gazda Anikó

A mai kirándulóknak érdekes lehet a Józsa és Zelemér közötti Rákóczi-szőlő is, amit faragott táblák, utcai kutak és különleges házak varázsolnak sejtelmes hangulatúvá – lásd képeinken. A vidék busszal, autóval és kerékpárral is jól megközelíthető!

A zeleméri domb és rom a kilátó felől. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Az átépítés előtt még le lehetett menni a romtól a kaszálóhoz, ahol a Tócó forrása van és egy kilátó.
A fotó ebből a toronyból készült egy korábbi bringatúránkon:
A forrásnál. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó cikkeink:
A rom és a környéke 1972-ben. Fotó: Fortepan / Gazda Anikó

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Volt egyszer egy műjégpálya az Oláh Gábor utcán

Debrecenben ma is sokan emlékeznek még a nagy korcsolyázásokra, korongcsatákra, amelyek a hajdani Vörös Hadsereg úti pályán, az Aranybika Szálló melletti jégen és a csónakázó felhizlalt jegén zajlottak.

Fotó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Az éledező debreceni korongsportot és az állandó korcsolyázási lehetőséget sajnos gyakran elúsztatta az enyhe időjárás. Emiatt a régi pályák szerepét a DMTE új nagyerdei műjégpályája volt hivatott átvenni, novembertől áprilisig folyamatos sportolási alkalmat adva – írta anno a HB Napló.

Fotó: Méliusz Központi Könyvtárának Helytörténeti Részlege

Ennek érdekében az Oláh Gábor utcai új sporttelepen 21,6 kilométernyi csővezeték került a beton alá, melegedő, öltöző, büfé kapott helyet a pálya végében, s palánkokat, reflektorokat is telepítettek a kompresszorok, jéggyalu mellett. A DMTE és bázisvállalatainak (HÁÉV, a Titász, MGM) nagyszabású akciójához a megyei és városi tanács vezetésével 22 hajdú-bihari üzem, vállalat, téesz csatlakozott, anyagi segítséget, társadalmi munkát felajánlva, hogy 1977. november 7-re, a nagy októberi szocialista forradalom 60. évfordulója tiszteletére átadhassák a műjégpályát.

Jégkarnevál 1986. március 1-jén. Fotó, cikk: HBN

Ez így is történt, s a rendezvényre az építésben közreműködő üzemek, vállalatok dolgozói, képviselői kaptak meghívót. Az ünneplő közönség előtt a hazai jégsport több neves képviselője tartott bemutatót –a Regőczy, Sallai jégtáncos pár, Vajda László és Erős Ágnes, valamint a Ferencváros és az Újpesti Dózsa jégkorongcsapata. A csaknem 16 millió forint költséggel épült létesítmény hivatalosan november 8-án reggel 8 órakor nyitotta meg a kapuit. A telep fenntartói három műszakban dolgoztak: 8-tól fél 12-ig, délután 1-től fél 5-ig és este fél 6-tól 9-ig tartottak nyitva. A szünetekben végezték a felújítást.

Fotó: Méliusz Központi Könyvtárának Helytörténeti Részlege

A felnőttek 10, a diákok, katonák és nyugdíjasok 5 forintért korcsolyázhattak a 3,5 órás műszak idején. A 6 éven aluliak kísérői részére 3 forintos jegyet kellett váltani, viszont a ruhatár használata díjtalan volt. A turnusokban 250–300 ember korcsolyázhatott. A pálya körüli lelátókon kétezer szurkolónak biztosítottak állóhelyet, a telep elé pedig 80 férőhelyes parkolót építettek. Csodás időszak volt... Mígnem az Oláh Gábor utcai pályát 2013 őszén már nem nyitották ki, mondván, hogy elavult és nem felel meg az előírásoknak. Ma már extrém sportpark van a területen, a szabadban korcsolyázni pedig többek között a Nagytemplom előtt, illetve a Nagyerdei Stadion mellett évente felépített/lebontott mobilpályán lehet.

Fotó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Az 1986. II. 15-i jgfarsang képei a Naplóban

2026. február 28., szombat

A debreceni 31-es autóbuszok emlékére

Debrecenben az első 31-es autóbusz 1976. július 18-án indult el, s a kocsik a Nagyállomás és a Bolyai utca között szállították az utasokat. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A Petőfi téri állomás. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A „flottát jellemzően Ikarus 280 típusú csuklós autóbuszok alkották. A kedvelt és legendás járatok (valamint a 32-esek) helyett 2014. március 1. óta a 2-es számú CAF villamosok vannak.

A Petőfi téri állomás. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az utolsó napokban készített, fenti felvételeink idején a buszok már a Homokkerti felüljáró mellől indultak, nem pedig a Nagyállomás elől. A járat történelméhez tartozik egyebek mellett, hogy az ezredfordulóig, a főtér átépítéséig a kocsik a Nagytemplom előtti „halálkanyarban” húztak át.

Előttem az utódom. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A sétálóövezet átadása után azt kikerülve, a Kossuth utca felől mentek a 31-esek, és már nem érintették a Bethlen utcát. A 32-esek a Széchenyi utca felől közlekedtek. Végül ezeket is a DKV üzemeltette, mivel 2009. júliusától e céghez került a helyi buszközlekedés is.

Emlék 2018 nyaráról. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Érdekes sztori a közelmúltból, hogy 2018 nyarán újra az elmúlt évezredben érezhettük magunkat. Ugyanis, ahogy az egykori Vörös Hadsereg útja idejében, akkor ismét buszok közlekedtek a főutcán, mivel pályafelújítás miatt pótlóbuszok jártak három hétig. Ajánljuk figyelmükbe a közlekedéstörténeti emlékszobát is, ami a valóságban a Salétrom utcán, nálunk pedig ebben a cikkünkben ismerhető meg.

A Doberdó utcai végállomáson. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Az emlékszoba relikviái. Fotó: © Debreceni Képeslapok