Keresés ebben a blogban

2026. október 28., szerda

Az Április 4. úti víztároló és a lebontásra ítélt villák

Itt volt a víztároló medence. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

Debrecenben 1965 áprilisában jelezte a helyi lap, hogy megszüntetik azt a tűzvédelmi víztároló medencét, ami az Április 4. útja (ma Faraktár utca) és a Hajnal utca sarkán volt a Don-kanyarral szemben, s a helyére pedig emeletes bérházakat építenek a mai Sóház nevű városrészben. A medencéről több olvasónk is írt már hozzászólásban, például Szabó Tibor azt is felidézte, hogy korcsolyázni is lehetett rajta. Akkoriban még barakkok sorakoztak az utcának ezen a részén, szemben pedig a ma is meglévő szép villák. Korábban, 1957 novemberében a Naplóban egy lakossági panasz is megjelent, amely azt tette szóvá, hogy szemetes és rossz szagú a víztároló, s mivel már nincs szükség rá, mielőbb le kell bontani, és játszóteret építeni a helyére. Fotók: © Debreceni Képeslapok / Vass Attila Tamás

Itt volt a víztároló medence. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Dunai Imre, a városi tanács helyettes főmérnöke 1965 áprilisában nyilatkozott a városrészre vonatkozó 20–30 éves tervekről. Így fogalmazott: – Az épületek tarka összevisszaságban települtek, sok formával, jelleggel, arccal, stílusirányzatok keverednek. Ez nemcsak a felszabadulás előtti építkezésekre vonatkozik. A felszabadulás után sem alakult ki hosszú ideig egységes elképzelés. Tipikus stílusirányzat volt az ötvenes években a fésűs építkezés. Látjuk a bérházakat, amelyek rézsűt tartanak az útra. Az elgondolás nem vált be, nem lett színesebb és érdekesebb az utcakép, éppen ellenkezőleg: elveszett a városias jelleg. Úgy próbálunk segíteni a helyzeten, hogy majd a Hajnal utca sarki nagy tűzvédelmi vízgyűjtő medence helyére modern emeletes épületet teszünk, amely valamennyire egységbe fogja a rész utcaképét. Az épületbe boltokat, szolgáltató-javító műhelyeket tervezünk. Az utca eleji bérházak között megmaradt néhány családi kislakás. Amikor erre lehetőség lesz, lebontjuk őket, és helyükön épülne fel az óvoda, üzlet, szerviz stb. – jelezte a szakember. A víztároló valóban eltűnt, de szerencsére a belső kis házas sziget ma is megvan. Bolt stb. se ott, se az új házban nem lett.

Itt volt a víztároló medence. Fotó: © Debreceni Képeslapok

– Mi lesz a villasorral? – kérdezte az újságíró. Erre egy igazán megdöbbentő válasz érkezett: – A közeljövőben nem nyúlunk hozzá, de 25–30 év múlva bizonyára sor kerül arra, hogy emeletes, modern bérházakat építünk fel az utca bal oldalán is, egészen a vasúti sorompóig. Ezzel illeszkedik majd be a Dobozi-temető helyén felépülő új városrészbe. Az utca sorompón túli szakasza jó darabon nem telepíthető lakóházakkal. Egészségtelen, a közművesítés is nagyon nehéz. Később le kell bontani az elavult és már nagyon korszerűtlen kolóniás munkásházakat, és a családokat be kell telepíteni az új városrészbe. A távlati terv azt írja elő, hogy a sorompón túli szakaszon nagy zöldterületi sáv alakuljon ki, még a fatelep helyén is. Fák, füvek, virágok, hogy tisztítsák a levegőt, lekössék a környék szennyeződését. Sportpályák is lennének itt. A lakóházakat földgázzal fogják fűteni. Olcsóbb, egészségesebb, tisztább. Az utca jövőképe tehát így képzelhető el: egy szakaszon mind a két oldalon modern nagy bérházak, majd zöldövezet egészen a Szabadságtelepig – közölte végül Dunai Imre. S hogy mi valósult meg a fentiekből? A villasorból csak a Don-kanyart bontották le, a sorompó helyett felüljáró van, az a bizonyos nagy zöldterületi sáv pedig valószínűleg már sohasem valósul meg... 

Villa a Faraktár utcán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:

Élet az Április 4. útján a házak elkészültekor


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Az Angol Királynő Szálló

Debrecen egyik legpatinásabb épületegyüttese a Kossuth utcán található, a Csokonai Színházzal szemben. Ott működött a közkedvelt Angol Királynő Szálloda a Batthyány utca sarkán. A 21. szám alatti háznál az 1800-as évek elején már vendégeket fogadó helyiség volt, a Dömösdy-kert. Nagy előszeretettel látogatta ezt a közkedvelt helyet Csokonai Vitéz Mihály is.

Élet az Angol Királynőnél.

A mai eklektikus stílusú palotát Gerzon János építtette 1890-ben, mégpedig Horváth János tervei alapján. A szálloda Debrecen legjobb hoteljei közé tartozott, s egyike volt azon keveseknek, amit katonatiszteknek is engedélyeztek. Az „Angolnak” az éttermi és a kávéházi szolgáltatásai is nagy népszerűségnek örvendtek. Bunda nevű éttermét főként a monarchia előkelőbb huszártisztjei látogatták, és természetesen a városi teátrum színészei is törzshelyüknek tekintették.


Rajtuk kívül újságírók is szívesen időztek a fejedelmien díszes teremben – köztük Ady Endre is. Ő hasonlította a vendégház sörözőjét „bundához”, mondván: télen meleg, nyáron pedig hűvös. Fenti galériánkban azt is megmutatjuk, hogy milyen pazar volt a szálló belseje. Az épület 1927-ben – mint az Aranybika Szálloda egyik fogadója – átépült. S még egy „szenzáció”: Debrecenben presszógépen ekkor főztek először kávét.


A fenti fotón pedig az épületegyüttes emléktáblája tanulmányozható. Korunk embere ma már inkább olyan épületnek ismeri ezt a szép házat, amiben söröző, üzletek és irodák is találhatók. A középkorúak emlékében azonban a Színészklub is elevenen él, ami a sarki épületszárnyban működött (itt anno temetkezési vállalat és szőnyegáruház is volt).

Az Ady és Debrecen című könyv fotója

Ennek helyiségét az ezredfordulón vette át csereként egy Kassai úti vállalkozó. Az ő vendéglőjét a Főnix Csarnok építése miatt bontották le. A kikötés az volt, hogy egy évig meg kellett tartania a színészklubot. Amikor ez letelt, a helyiségben „százas üzlet” nyílt. A színészklub sokáig kereste a helyét, végül a színház alsó szintjén talált új otthonra.

A hotel kerthelyisége egy 1937-es képeslapon

A most megosztott képeslapmásolatokat Vértesi Ferenc és Vekerdi Károly töltötte fel a Facebook-oldalunkra. Köszönet értük! Az épületet 1942-ben az OTI vásárolta meg, majd szakmunkás-tanulói otthonnak használták.. A Manda leírása szerint azután nyoma veszett a Bunda berendezéseinek és az épületben található képzőművészeti alkotásoknak...

2023 májusában, megszépítve. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az Alföldi Vendéglátó Vállalat 1972-ben vásárolta meg az épületet, és 1980-ig kellett várni arra, hogy elő tudják teremteni a ház újbóli vendéglátó-ipari egységgé alakításához szükséges pénzt. 1981. július 11-én itt nyílt meg a Csokonai Kávéház, és e napon adták át a pincében a sörözőt és a borozót is.



Rákosi-címer és vörös csillag


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Az étlapot Könyves Kálmánnak köszönjük!

2026. október 27., kedd

Gulyás Pál és Kazinczy Ferenc születésnapja

 
Debrecen sajátos hangú, híres költője, Gulyás Pál 1899. október 27-én jött világra. A debreceni Református Kollégiumban tanult, szülővárosában szerzett tanári és bölcsészdoktori oklevelet. 1924-ben Hajdúböszörményben a Bocskai István Gimnáziumban tanított, 1925 és 1926 között Kiskunhalason volt tanár. Ezután a debreceni Iparostanonc Iskolában kapott állandó munkát. 1927-ben alapító tagja volt a debreceni Ady Társaságnak, melyben később vezető tisztséget töltött be. 1928-ban a Napkelet költői pályázatán első díjat nyert. 1934-ben Fülep Lajossal és Németh Lászlóval szervezője, főszerkesztője volt a népi írók lapjának, a Válasznak. Élete utolsó éveiben szoros szellemi kapcsolatot ápolt Hamvas Bélával. A népi írók csoportjához tartozó, eredeti hangú, erősen gondolati jellegű lírikus.

A Hajó utca 9. szám alatti udvarukon. Fotó: Fortepan

A Wikipédia szerint Gulyás Pál a világnyelveken kívül finnül, ógörögül, izlandi nyelven és románul olvasott. Korai költészetére a német líra és a Nyugat nagyjai hatottak, de filozófiai érdeklődése is megmutatkozik a verseiben. Befolyással volt rá többek között Oswald Spengler krizeológiai történelem-szemlélete. Az 1930-as években a népi mozgalom poétikai törekvéseihez csatlakozva formavilágában is követve szólaltatta meg a néphagyományokat. A vidéki irodalom fontosságát hangsúlyozta, és Debrecenben kívánt szellemi központot kialakítani. Érzékeny idegekkel fedezte fel a háború felé haladó ország veszélyeztetettségét (Csokonai gúlája előtt), elutasította a német és olasz orientációjú külpolitikát (Nibelungi köd, Isten követje), kozmikus látomásokban jelenítette meg a közelgő pusztulás képeit (A Biblia siratása, Új vanitatum vanitas).

Gulyás Pál nagyerdei szobra. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az Alföld csendjében (1943) című kötetében vált éretté a költészete. A finnugor folklórban találta meg a mintát, amelyhez a népi jellegét kifejezni kívánó magyar költészetnek Gulyás felfogása szerint igazodnia kellene. Út a Kalevalához (1937) című tanulmánya szerint a finn népi eposz világképében egy pentatonikus lényegre redukált s abból újrafejlesztett, újra hatványozott népiségben található meg az a harmonikus életérzés és kultúra, amely leküzdheti a XX. század szellemi válságát. Ezt a mitikus népiséget állította esztétikájának középpontjába, és kérte számon a kor magyar irodalmán.

Kazinczy Ferenc

Gulyás Pál mellett egy másik író, költő is október 27-én született: Kazinczy Ferenc, 1759-ben Érsemjénben. A nyelvújítóként is tevékenykedő tudós 1831. augusztus 23án hunyt el Széphalmon. Emlékét Debrecenben utca és iskola őrzi, ugyanakkor szobra is található a Csokonai Színházon. 

Kazinczy szobra a színházon. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Hazánk első szövetkezeti üdülője volt a Nagyerdőn

Debrecenben a Termelőszövetkezeti Tagok Hajdú-Bihar Megyei Biztosítási és Önsegélyezési Csoportjának kezdeményezésére 1962-ben kezdték meg a termelőszövetkezeti tagok üdülőjének építését Schmidt Tibor tervei szerint. Az építkezés csaknem 7 milliós költségeihez a megye 165 közös gazdasága járult hozzá. Az ünnepélyes átadás 1963. október 27-én volt, és az avatáson részt vett az a mintegy száz szövetkezeti tag is, akik elsőként kaptak beutalót a létesítménybe.

A téeszüdülő. Fotó: Bakonyi Béla, 1967

A Napló következő száma szerint (lásd lentebb) a megnyitón részt vett mások mellett Keserű János, a földművelésügyi miniszter helyettese, valamint Ambrus István, a megyei tanács vb elnöke is. A beszédekből kiderül, hogy évente 3600 szövetkezeti gazda tölthetett 10 napot a nagyerdei üdülőben. A mintegy 7 millió forint költséggel felépített szövetkezeti üdülő az új szocialista erkölcsnek és a közösségi összefogásnak a megnyilvánulása. A megépítés  és önálló üzemeltetés érdekében 165 hajdúsági tsz társult, hogy tíz naponként száz téeszgazda pihenhessen, szórakozhasson a gyönyörű környezetben, a saját üdülőjükben. Az elsők között a földesi Rákóczi Tsz kertészeti brigádjának fiatal tagjai, Szőlősi Eszter és Nagy Róza költöztek be, továbbá Venyige Károlyné, a biharkeresztesi Lenin Tsz tagja, Kapusi Lajos és Vincze István kiváló traktorosok a nagyhegyesi Vörös Október Tsz-ből, Farkas József állatgondozó és Porkoláb Imre növénytermesztő (újszentmargitai Kossuth Tsz) is.


Kapcsolódó összeállításaink:
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!


2008 óta az ötcsillagos Divinus Hotel van itt

2026. október 26., hétfő

Gróf Tisza István miniszterelnök szobra

A Debreceni Egyetem alapítójának, a cívisváros egykori diákjának, gróf Tisza Istvánnak a szobra immár az oktatási intézmény főépülete előtt áll: az alkotást ide helyezték át, és avatták fel ünnepélyesen 2016. október 31-én.

A leleplezés után. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A néhai miniszterelnököt (1861. április 22. – 1918. október 31.) ábrázoló bronzalakot Kisfaludi Stróbl Zsigmond készítette. A mű 1926. október 26-tól az orvostudományi egyetem központi palotája előtt volt, s 1945 áprilisában diákok döntötték le. Aztán a Déri Múzeumban őrizték az ezredfordulóig, amikor a városvédő egyesület kezdeményezésére került vissza a Nagyerdei körútra. A szobrot 1926-ban mások mellett Horthy Miklós kormányzó, Klebelsberg Kunó kultuszminiszter és Magoss György polgármester avatta fel. Az alábbi képeken jobb felső sarok: Ferenc József és Tisza István. Jobbra lent: Gróf Tisza István szobra 1945-ig állt az orvospalota előtt.


Ez azonban továbbra is csupán ideiglenes hely volt, mivel az igazi szándék már a kezdetekkor is az volt, hogy a merényletben elhunyt gróf Tisza István szobra az egész egyetem főépülete előtt álljon. Ez a főépület 1932-ben készült el, tehát 14 évvel később, mint az orvosi.


Kilencven év után azonban a kompozíció – amit Győrfi Lajos restaurált – a hallgatói önkormányzat kezdeményezésére immár az őt megillető téren tekint le az utókor emberére. (A fenti archív képeket az avatás előtti konferencia tárlatán repróztuk.)

A képet Kenyeres Ilona küldte. Fotó: Tóth Gyula

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Az avatás előtt. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:

2026. október 25., vasárnap

Az 1990-es taxisblokád Debrecenben


Debrecenben 1990. október 25-én kezdődött a taxisok és fuvarozók országos tüntetése, a taxisblokád. A hatalmas tiltakozást az váltotta ki, hogy az Antall-kormány ipari minisztériuma bejelentette az üzemanyagok 65 százalékos áremelését az öbölháború okozta drágulásra és a szovjet szállítások akadozására hivatkozva. Az új árak 1990. október 26-án, pénteken nulla órakor léptek (volna) életbe. Ez alapján például a 86-os oktánszámú benzin literenként 56 forintba került volna, a 98-as 62 forintba, a gázolajak pedig 42–52 forintba. A történtekben az is szerepet játszott, hogy az útalap mértéke az addigi tonnánkénti 4300 forint helyett 8300-ra nőtt volna. Fotók: Hajdú-bihari Napló. Színezés: Hun Attila

A Piac és a Kossuth utca kereszteződése. Fotók: HBN

A haonon és a Naplóban megjelent 2020-as múltidéző összeállításom szerint az áremelés híre miatt 1990.október 25-én este fél 9-től mintegy 800 taxis bénította meg Debrecen forgalmát, mondván, hogy a kormány lehetetlenné tette a megélhetésüket. Úgy vélték: az intézkedés a fuvarozási tarifák akkora ugrását váltja ki, amely miatt nem lesznek utasaik. A kormány bejelentése hatására a hajdú-bihari kutakat is megrohamozták az emberek, és a kormány szándéka ellenére pánikszerű felvásárlás kezdődött. A Napló 1990. október 27-i cikkei szerint a gépjárművek eltorlaszolták az utakat többek között a Kistemplom előtti kereszteződésben, valamint a város határában futó utakon is. A tüntetők az úttorlaszokon csak a mentőket, a rendfenntartókat és a kivonuló szovjet katonai konvojokat engedték át. A lakosság segítette őket, sokan vittek nekik enni- és innivalót. A Vörös Hadsereg útján is megtisztult a levegő, Debrecen egy nagy sétálóutca lett.


Papp Imre megyei rendőrfőkapitány garantálta, hogy a rendőrség semmiféle erőszakot nem alkalmaz a tüntetők ellen. Rendkívüli események azonban így is történtek, hiszen például a blokád második napján a Bem téren infarktust kapott egy nő, míg a Homokkertben egy férfi verekedni kezdett a kocsitorlasz miatt. Az üzletekben is felvásárlási láz tört ki a várhatóan továbbgyűrűző áremelkedéstől tartva. A rendőrfőkapitány figyelmeztetett: el kell kerülni a pánikhangulatot és a hisztériát, amelynek már voltak jelei, ugyanis már többen telefonáltak a rendőrségre, benzinkutak és az Aranybika felrobbantásával is fenyegetőzve. Ugyanakkor például jugoszláv és szovjet kamionosok a taxisblokád miatt teljesen eltorlaszolták a Kassai utat. Mire a taxisok átengedték őket, addigra már többek között lengyel, román, szovjet és jugoszláv autók százai torlódtak fel Debrecen határaiban. A lakosság emiatt is végül kezdett elfordulni a tüntetőktől.


1990. október 26-án tárgyalások kezdődtek a taxisok és a szakminisztériumok vezetői között. A megyeszékhely taxisai és Debreczeni Ferenc városi tanácselnök-helyettes október 28-án, vasárnap késő este állapodtak meg az országos egyezség ismeretében a demonstráció befejezéséről. Másnap éjfélkor az üzemanyagárak egységesen 12 forinttal mérséklődtek. Így a 86-os benzin ára 44 forint, a 98-asé 50 forint lett literenként, míg a normál gázolaj 30 forintba kerülhetett.  A Napló 1990. október 29-i megjelenése napján pedig már alakuló ülését tartotta az új önkormányzat képviselő-testülete, és a közgyűlésen a tisztségviselők között dr. Hevessy József polgármestert is megválasztották.

Dr. Hevesy József esküje. Fotók: HBN

Kapcsolódó múltidézéseink:
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Professzor


Debrecenben 1971 július végén állították fel az egyetemi telepen, a természettudományi kar új épülete felé vezető út mentén álló hatalmas tölgyfa lombjai alá Hatvani Istvánnak,a debreceni Kollégium egykori kiváló professzorának (1718—1786) életnagyságon felüli bronzszobrát, Varga Imre budapesti szobrászművész alkotását. Dr. Kádár Zoltán korabeli cikke (lásd múltidézésünk végén) rámutat: Varga Imrét a korábbi munkássága szinte „predesztinálta” arra, hogy ő készítse el ezt a szobrot. A művész úgy mutatja be a professzort, amint karosszékében ülve maga elé néz, mellette asztal, rajta könyv és gyertya, a szellemi és a mesterséges fény jelképei. A szobor beállítása szinte meghökkentően természetes, az Élet közvetlenségét árasztja, ezt a természetességet még a megfelelő környezet is nagymértékben fokozza. Varga Imre nem a fiatal tervekkel, újító gondolatokkal teli tudóst mutatja be, aki önemésztő lelkesedéssel akarja a korszerű tudomány eredményeit városában meghonosítani, nem: A művészünk az idős, élete végén járó professzort úgy mutatja be, mint aki sokat csalódott az emberekben, a kicsinyesség, a szűklátókörűség, a „babonák és a botorság” miatt. Azt a tudóst látjuk itt, aki fényt, tudást, haladást akart hozni Debrecenbe fiatalok és felnőttek számára egyaránt, s végül mégis tapasztalnia kellett, hogy a jó szándékait félremagyarázzák, s fényes alakját a babonák, boszorkányság sötétségébe burkolják. Ám a keserű, kiábrándult vonások figyelmeztetnek is: az új, nagy igazságok győzelme csak rögös utakon át, szenvedések árán valósulhat meg olyan társadalomban, ahol nem a közösségért való munka alapján ítélnek – fogalmaz. Nyitókép: Fortepan / Kriss Géza, 1980

A Prof. 2026. X. 25-én. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A 2026. október 25-i ottjártunkkor örömmel állapítottuk meg, hogy megszépült a szobor. Ez azért is időszerű, mert 240 éve hunyt el Hatvani István, a szobrát pedig 55 esztendővel ezelőtt állították fel itt.

Tisztán és fényesen. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink sok mai és régi fotóval:

Kirándulókkal. Képtulajdonos: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!