Debreceni Képeslapok

2026. október 9., péntek

A régi Batthyány utca

Debrecen egyik ősi utcája gróf Batthyány Lajos előtt tiszteleg. A középkorban Kis-Varga utca volt ez a hely, aztán a Harmincados köz nevet viselte.

Reich Károly szép illusztrációja a ,,Légy jó mindhalálig" 1965-ös kiadásában

Az alábbi utcakép az 1965-ös Debrecen-útikönyvben jelent meg, amit a HBM Idegenforgalmi Hivatal adott ki.

A galéria a képre kattintva is megnyitható!

Józsa János linómetszete. Repró: Debreceni Képeslapok

Harmincados köz a XIX. század közepéig volt, s ez a név arra utalt, hogy itt székelt a királyi adószedői hivatal. Aztán a szabadságharc idején itt lakott Petőfi Sándor, sőt, itt működött az a pajta, amelyik a színházi előadásoknak adott otthon, továbbá itt volt az Angol Királynő Szálloda is.

Az Angol Királynő a Kossuth-sarkon. A képeslapmásolatot Vekerdi Károly osztotta meg olvasóinkkal

Az utca a Kossuth-sarki palota egykori színészklubjáról is nevezetes (mely a Csokonai Színházzal szemközt fogadta a vendégeket), valamint a 4. szám alatti, híres mézeskalács-sütödéről, ahol a Kerékgyártó család dolgozott.

A híres cégér és özv. Kerékgyártó Sándorné. Forrás: Hajdú–Bihar / MSZMP, 1978

Kerékgyártó Sándor az Idegenforgalmi Hivatal Debrecen 1958-as útikönyvében:

Mindemellett anno a katolikusok a Batthyány utcán is átvonultak az ünnepi körmeneteik alkalmával. Ezt illusztrálja az utolsó két fotónk, amiket a Svetits Intézet és a Szent Anna Székesegyház tárlatain repróztunk.

A kópiát V. Pákozdi Károly Zoltánnak köszönjük

A Szent Anna Templom (ma Székesegyház) felőli végen, az egykori színház helyén magasodik a 100 éves bérház, ami a II. világháborúban súlyos károkat szenvedett.

A Batthyány utca páratlan oldala a Szent Anna felől

Az ottani utcaképről Horváth Eszter osztott meg egy mesés másolatot a Facebook-oldalunkon, lásd a fenti színes felvételt. A kis épületek helyén ma a nagy szalagház húzódik, ennek történetét megismerhetik ebben az összeállításunkban.

A régi Ludas képét Turi István töltötte fel a Facebook-oldalunkra

A sarki palota mellett áll az öreg vendéglő, amit sokan ma is Ludas Matyiként emlegetnek.

A bérház és a vendéglő a 44-es bombázások után és napjainkban

A gróf Batthyány Lajos (1807–1849), az első magyar felelős kormány elnöke előtt tisztelgő utca 1996 óta sétálóutca. A hely maga az eleven történelem, ahol mindig páratlanul hangulatos barangolni – főként, ha a nagy, boltíves kapualjakon át a régi, varázslatos udvarokba is bepillantunk...

A Ludas belseje a 80-as években. A fotót Seprényi Zsoltnak köszönjük

A Batthyány utca további régi fotóiban idelátogatva gyönyörködhetünk.

Ezt a képeslapot Nagy Farkas osztotta meg az olvasóinkkal:

A hajdani Ludas Matyi Espressot ebben az összeállításunkban mutattuk be sok régi képpel.

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Katolikus körmenet a Batthyány utcában. Repró: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:

2026. október 8., csütörtök

A nagy tankcsata

Debrecen környékét 1944. október 8-án érte el a II. világháború egyik sorsdöntő ütközete, a hortobágyi vagy más néven debreceni páncéloscsata. Akkor, amikor épp csak befejeződtek a júniusban elkezdett bombázások. A harci események krónikája idekattintva olvasható el. Ugyanakkor a cívisvárosban nem ez volt az egyetlen olyan fegyveres konfliktus, amelyben tankokat vetettek be. Hiszen az 1956-os szabadságharc leverésében ellenünk is ilyen eszközöket vonultattak fel a szovjetek. Erről ebbe a régi fotós cikkünkbe kukkantva tudható meg több a helyi és a Méliusz téri történésekről.

Szovjetek 44-ben, a városházánál. Fotó: IPKV

Mindezzel kapcsolatban felidézzük azt is, hogy 2016. október 17-től egy T34-es tank volt kiállítva a Hatvan utcai posta előtt a forradalom 60. évfordulója alkalmából. További archív dokumentumok a II. világháborús Debrecen állapotáról és eseményeiről idekattintva lapozgathatók az összeállításunkban. Utolsó fotónkon a Napló 1970. április 3-i beszámolója látható a Kossuth utcai tankcsata-emlékmű avatásának képeivel. A tankszobor itt ismerhető meg régi képekkel.

Pátzay Pál alkotása. Fotó: Fp. / Bojár Sándor, 1970

Kapcsolódó összeállításaink:

DBKL

Az első gyorsétterem Debrecenben

Debrecen első nemzetközi gyorsétterme 1991. október 8-án nyílt meg a nagyközönség számára a Hungária-palotában, az egykori Hungária Étterem helyiségében, ami a Piac utca és az Arany János utca sarkán található 1889 óta.

A gyorsétterem az átadáskor. Fotó: Iklódy János

Az átadásról beszámoló Napló-cikkben ez olvasható: a tervezéstől a megvalósításig tíz hónap telt el, hogy Debrecen egyik legpatinásabb vendéglőjéből kialakítsák az ötödik magyarországi éttermet. A régi Hungária helyén mintegy 100 millió forintos beruházás révén alakították ki az európai színvonalú gyorséttermet. A világ 53 országában csaknem 14 ezer üzletet működtető cég legújabb egységének terveit a Diplomáciai Testületeket Ellátó Vállalat mérnökei készítették, a kivitelezési munkálatokat a HÁÉV végezte. Cserháti Gabriellától, az étterem fiatal vezetőjétől megtudták: a debreceni üzletben 80 alkalmazott dolgozott, akiket az amerikai normáknak megfelelően ő maga választott ki a rengeteg jelentkező közül. A cégnek azóta immár több étterme is üzemel Debrecenben, az első éttermet pedig a közelmúltban költöztették el a Hungária-palotából a MÁV-székházba. A Gambrinus köznél hajdan működő gofrizó emlékét ebben az összeállításunkban idéztük fel.

A gyorséttermes időkben. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Legutóbbi kereskedelmi-vendéglátói múltidézéseink:

A csodálatos Hungária-palota 1915-ben

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Az 1991-es nyitás előtti egyik sajtóhirdetés

2026. október 7., szerda

A debreceni Csokonai Színház

Debrecen városi teátruma 1865. október 7-én nyílt meg a mai Kossuth utcán. Állandó kőszínházunk avatásán Jókai Mór mondott ünnepi beszédet, majd a Bánk bánt tekinthette meg a nagyérdemű.

A Csokonai Színház ma. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A darab címszerepét Molnár György alakította, Gertrudist pedig Jókainé Laborfalvy Róza; Petur szerepét Rónay Gyula játszotta, míg II. Endre „bőrébe” Együd István bújt.

Reich Károly rajza a „Légy jó mindhalálig” 1965-ös kiadásában

Négyéves előkészítő munka zárult le ezzel, hiszen a városi közgyűlés 1861-ben szavazta meg az építkezés megkezdését és a beruházás 140 ezer forintos támogatását.

A fotót a malomparki kiállításon repróztuk

Korábban többek között a mai Szent Anna utca sarkán, egy pajtában léptek fel színészek, köztük Petőfi és Arany János is.

A romantikus stílusú palotát Skalnitzky Antal tervezte, a kivitelezést pedig a debreceni Vecsey Imre végezte 101 500 forintért. A szobrokat Marschalkó János készítette, aki a Hősök Temetője Haldokló oroszlánját is megalkotta.

A fotót a malomparki tárlaton repróztuk

Ezeken a műveken Petőfi Sándor, Kazinczy Ferenc, Vörösmarty Mihály, Csokonai Vitéz Mihály, Kölcsey Ferenc és Kisfaludy Károly alakjai elevenedtek meg, akárcsak a Költészet és a Népdal című, allegorikus kompozíciók. A homlokzat Debrecen-címerét Halász László faragta, míg a Csokonai nevet 1915-ben adták a teátrumnak.

A felújítás előtt. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A ma már Csokonai Nemzeti Színház nevű intézményben fellépett mások mellett Blaha Lujza, Honthy Hanna, Latabár Kálmán és Csortos Gyula is, és itt kezdte a pályáját egykoron Soós Imre, valamint Mensáros László, Márkus László, Latinovits Zoltán, Hofi Géza, továbbá Cseke Péter, Egres Katinka és Szente Vajk is.

A Művész Espresso. (Fp., Bauer Sándor, 1959)

A fenti fotókon az egykori Művész Espressot idézzük meg, ahol a színművészek és a közönség találkozhatott egymással. Na de, visszatérve a színházhoz, a patinás palota sajnos már nagyon rossz állapotban volt, így igen örvendetes, hogy 2023-ra végre megtörtént a renoválása.

A renoválás látványtervei. Forrás: Debrecen.hu

A következő felvételen visszatérünk a múltba, itt például még milyen sok fa volt a környéken:

A színház és a pénzügyi palota. Fotó: KAKV, 1955

A régi süllyesztett Liszt teret (a mai Ady parkot) és az egykori csobogóját ebben a cikkben idéztük meg régi képekkel.

DBKL

Vörös csillag, 1959. (Idegenforgalmi Hivatal Db.)

Kossuth utcai cikkeink sok szép régi képpel:

Horváth Árpád szobra középen. Fotó: Szelényi László

2026. október 6., kedd

Az Ady úti országos kirakodó nagyvásárok korszaka

Debrecenben a Mihály-napi nagyvásárok a Böszörményi úton zajlanak, korábban azonban sokáig teljesen más helyszínek adtak otthont ezeknek a forgatagoknak.

Az első újkori debreceni nagyvásár 1980. május 31-én és június 1-jén volt a nagyerdei Ady úton. Az akkor kezdődött korszak elevenedik meg a mostani múltidézésünkben.

Összeállításunk Ady úti fotói a Méliusz Központi Könyvtárának Helytörténeti Részlegéből származnak.

Az Ady út kiváló helyszínnek bizonyult abból a szempontból, hogy ott volt a csónakázó, az állatkert, a stadion és a vidámpark, akárcsak az Újvigadó is.

Erről a sorozatról és a többiről is elmondható, hogy sok terméket még a boltinál olcsóbban lehetett beszerezni, és a hagyományos kézműves portékák jellemezték a kínálatot. A látogatókat körhinta, céllövölde, mosdó és büfépavilonok is szolgálták.

Az utolsó nagyvásárt 1985. október 5–6-án rendezték meg az Ady úton. A rendezők addigra a sajtóban is beismerték, hogy a Nagyerdőben okozott kár helyreállítási költségét nem fedezi a bevétel.

A következő, 1986 májusi nagyvásár forgataga már a Csapó utcán hömpölyöghetett a Tóthfalusi tér (mai Dósa nádor tér) és a Rákóczi–Burgundia utca között.

Hamarosan a Csapó utca környéki helyszín is tarthatatlannak bizonyult, például a lezárások miatt. A Csapó utcán 1988 októberében volt az utolsó nagyvásár.

Aztán pedig beköszöntött a Böszörményi úti korszak: 1989 májusa óta ott és a környező utcákban rendezik a nagyvásárokat. Igaz, sokak bánatára (és örömére) most a 2026 őszi nagyvásár is elmaradt.

DBKL

Kapcsolódó összeállításaink sok fotóval:

2026. október 5., hétfő

Gyarmati Olga olimpiai bajnok

Debrecen egykori kiváló sportolója, Gyarmati Olga 1924. október 5-én látta meg a napvilágot. A Debreceni Értéktárból megtudhatjuk róla: a Debreceni Torna Egyletben 1939-ben kezdett sportolni, ahol Aradi (Schmidt) Gyula tornaedző figyelt fel a gyors, erős, ügyes, rendkívüli reflexű, jó állóképességű lányra. 1941-ben a DTE tornászcsapatával országos bajnokságot nyert, míg az atlétikai ob-n ő győzött 100 méteres futásban, magasugrásban, ugyanakkor 3. lett távolugrásban. A területi atlétikai bajnokságon öt aranyérmet szerzett. Fotók: Fortepan / Kovács Márton Ernő, 1949

Az első magyar bajnoki címét 17 évesen nyerte, s összesen 24 országos csúcsot állított fel. Ő az első magyar futónő, aki 12 másodpercen belül tette meg a 100 métert (1951), az első magyar gátfutó nő, aki 12 másodpercen belüli eredményt ért el 80 méteres gátfutásban (1948), és ő az első magyar távolugró nő, aki túlugrotta a hat métert (1953). Az országos bajnokságokon 31 arany-, 4 ezüst-, és 4 bronzérmet szerzett. A Bp. Vasas atlétájaként 1947-től 1956-ig volt tagja a magyar válogatottnak.

Pályafutása csúcspontja az 1948-as londoni olimpia, amelyen a játékok történetében először kiírt női távolugrásban olimpiai bajnoki címet szerzett az 569,5 cm-es ugrásával.

1949-ben a Budapesten megrendezett Főiskolai Világbajnokságon ő nyert távolugrásban, s két ezüstöt szerzett gátfutásban és a 4x200 méteres váltóban. Az 1951-es berlini Főiskolai Vb.-n 200 méteres futásban ért el bajnoki címet, emellett 2. lett távolugrásban és 4x100 méteres váltóban, s bronzérmet vehetett át 80 méteres gátfutó és 4x200 méter váltófutó számokban.

A Nemzeti Sport cikke szerint mindezeken túl a helsinki olimpián (1952) távolugrásban 10. lett (567 cm), 200 méteren kiesett az előfutamban (25,5 mp). A Melbourne-i játékokon (1956) távolugrásban az 566 cm-es ugrása a 11. helyhez volt elég, pedig a legjobbjával (623 cm) második lehetett volna.

Gyarmati Olga az 1956-os olimpiáról nem tért haza („disszidált”); 2013. október 27-én hunyt el Greenfieldben.

DBKL

Keresés ebben a blogban

2026. október 9., péntek

A régi Batthyány utca

2026. október 8., csütörtök

A nagy tankcsata

Az első gyorsétterem Debrecenben

2026. október 7., szerda

A debreceni Csokonai Színház

2026. október 6., kedd

Az Ady úti országos kirakodó nagyvásárok korszaka

2026. október 5., hétfő

Gyarmati Olga olimpiai bajnok