Debreceni Képeslapok

2025. március 28., péntek

Középkori hangulat a sárkányok földjén

A Debrecennel szomszédos Szabolcs vármegye két híres településéről, Nyírbátorról és Kállósemjénről készített friss tavaszi képeit bocsátotta Kedves Olvasónk, Oláh Róbert a Debreceni Képeslapok rendelkezésére.

Ezek közül szemezgetünk most hétvégi túraajánló gyanánt.

A nyírbátori Báthori-várkastély és panoptikum máig őrzi a régi korok hangulatát.

Nyírbátort a sárkányok földjének is nevezik. Íme onnan egy tóparti szörny:

A gótikát idézi a nyírbátori katolikus minorita templom is...

Kaptunk képet az 1886-ban alapított nyírbátori dohánybeváltóról is.

A kollekcióból természetesen a nyírbátori református templom és a fa harangtorony se maradt ki.

Tudósítónk ellátogatott Kállósemjénbe is, ahol többek között a Wolkenstein-kastélyt kapta lencsevégre.

Barangoljunk tovább a környéken!

Íme a Kállay-kúria főhomlokzata:

És egy nagytotál a Kállay-kúriáról...

Köszönjük a képeket! Kedves Olvasóinkat továbbra is arra buzdítjuk, hogy a témajavaslataikat, friss és régi fotóikat küldjék el nekünk megosztás céljából a dkepeslapok@gmai.com címünkre, vagy töltsék fel a Facebook-oldalunk idővonalára, amely itt is elérhető.

Oláh Róbert további fotó-összeállításai:

Turisztikai cikkeink sok régi és friss fotóval:

A Kállay-kriptakápolna

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Volt egyszer egy Göcs

Debrecenben a szocialista iparosítási politika egyik büszkesége a Magyar Gördülőcsapágy Művek gyára volt. Ez a telep lett az ország csapágyiparának központja, amit 1952 áprilisától hoztak létre az I. ötéves terv nyomán. Régi fotók: Vencsellei István, 1977

Gyártelep és a munkáskolónia

A városi tanács a termelés gyors beindítása érdekében a vállalat rendelkezésére bocsátotta a Nyugati utcai volt huszárlaktanyát is. Itt képezték át a dolgozókat, és a gyártást is itt kezdték el, amíg felépült a Köztemető melletti iparkomplexum.

A volt irodaház. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Köztemető melletti gyár terveit szovjet dokumentációk alapján alkotta meg a Gépipari Tervező Iroda. A Nyugati utcai ideiglenes üzem, a Göcs II. 1952-ben a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére készítette el az első csapágyat az egykori huszárlaktanyában.

Könyvtár, óvoda és a Keleti-parti víkendház

Itt 1974-ig folyt a termelés, aztán átadták a telepet a Budapesti Finomkötöttáru-gyár Debreceni Gyáregységének. A városszéli nagyberuházás 1966-ig tartott.

Egy szépen felújított épület. Fotó: © Debreceni Képeslapok

1966-ig a debreceni gyárra már 800 millió forintot költöttek, viszont a teljesítmény felkúszott évi 6,2 millió darabra. Mindeközben 1952-ben a munkáslakásokat is kijelölték a Szabadság útjára, valamint a Petőfi térre.

A vállalat 1974-es kártyanaptárja

Fejleszteni kellett (volna) a tömegközlekedési, áram- és gázellátó hálózatokat is, ugyanakkor bölcsődére, óvodára és egészségügyi ellátásra is szükség volt.

2022. január 13-án. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Mindemellett könyvtárat rendeztek be, és a Keleti-főcsatorna partjára pihenőházat is építettek. Sőt, a gyáralapítás 25. évfordulóján már javában épült az új sporttelep és étterem is az Oláh Gábor utcán.

A termelés pillanatai a gyártócsarnokokban

A Magyar Gördülőcsapágy Műveket 1963-ban hozták létre a diósdi és a debreceni telepek összevonásával. Diósdon a hengergörgőket készítették, a cívisvárosban pedig a csapágyakat és a golyókat.

Aluljáró a gyártelep előtt. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az 1970-es évek végétől újabb nagy fejlesztéseket hajtottak végre, ám a rendszerváltás és a privatizáció az – eladott, részekre szabdalt – MGM karrierjének is véget vetett, akárcsak sok más nagyüzemünknek is.

A XX. század. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A szocialista időkre ma már szinte csak a Kassai úti Szupermen emlékeztet az épületek előtti parkolóban. Ha érdekel a volt kefegyárunk története is, akkor látogass ide. A Debreceni Ruhagyár históriája pedig itt idézhető fel sok fotóval.

A Sport Étterem építése 1977-ben

További üzemeink története régi képekkel:

Életkép 1969-ben. Fotó / kiadó: Városi Tanács VB Műv. Oszt.

DBKL

2025. március 27., csütörtök

A debreceni téglagyártás egy utolsó hírmondója

Debrecen a XIX. század végétől alakult téglagyárai révén a történelmi Magyarország téglatermelésének 10%-át adta (a Debrecen lexikon szerint). Az utolsó megmaradt téglagyári épület (ahol eredetileg a Debreceni Gőztéglagyár Rt. tevékenykedett) a Balmazújvárosi úton van. Ezt az ingatlant örökítettük meg a napokban. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

2025. január 26-án. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Balmazújvárosi úti telepen az utóbbi évtizedekben nyomda működött, ahol a helyi napilapot is készítették. Ma már nem itt zajlik a nyomtatás, és a szerkesztőség 2024-ben a Dósa nádor téren található Wolff-palotából is elköltözött a Szent Anna utcára. További érdekesség, hogy a téglagyár kéményeit a Macsi Balcsi építésekor lebontották, és a tégláival bélelték a tő fenekét.

A helytörténeti fotótár reprodukcióján

A Dehir korábbi cikke kitér arra is, hogy Debrecenben például 1937-ben a következő téglagyárak működtek: Tóth és Sebestyén Téglagyár Rt., Hortobágyi Téglagyár Rt., Debreceni Gőztéglagyár Rt., Debrecen Városi Téglagyár, Herskovits Dániel Téglagyára, az özv. Szabó Józsefné-féle, a Balogh és Vértessy, továbbá a Mezőgazdasági és Ipari Kft. (Klein Sámuel és neje téglagyára) és a Vulkán Téglagyár (mely az Alföldi Takarékpénztáré volt). Legtovább az Alföldi működött, hiszen 1999-ben fejezte be a termelést. A Kishegyesi úti, bezárt téglagyár két kéményét 2013-ban robbantották le, majd hamarosan a megmaradt épületeket is elbontották:

Kishegyesi út, 2013. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az alábbi muzeális fotót Vértesi Ferenc osztotta meg a Debreceni Képeslapok idővonalán:

Balogh–Vértessy gyár és strand, 1920-as évek

További üzemeink története régi képekkel:

DBK

A Magyar Királyi Debreceni 2. Honvéd Huszárezred laktanyája, ahol a Göcs és kötöttárugyár is működött

Debrecenben a Nyugati utcán áll az 1869-ben (akkor még századként) létrehozott Magyar Királyi Debreceni 2. Honvéd Huszárezred laktanyája, aminek ma is több épületrésze megvan még.

Nyugati utcai pavilon. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az alakulat öltözete az 1939-es emlékkönyve szerint eredetileg így épült fel: buzérvörös fehérforgós csákó, vöröszsinóros fehérprémes sötétkék mente, sötétkék zubbony, buzérvörös nadrág. Az ezred első parancsnoka gróf Vay László alezredes volt. „Ő Felsége” 1874. március 18-án rendelte el, hogy 4-4 századból egy ezredet alakítsanak. Ezredünk a 20. (Jászberény), a 33. (Karcag), a 17. (Nagyvárad) és a 16. (Debrecen) honvéd lovasszázadból alakult meg, és az 1918. november 28-i összeomlásig létezett.

A II. világháború után a laktanyában kezdte meg a működését az 1952-ben létrehozott Göcs. Itt 1974-ig folyt a termelés „Kis Göcs” valamint „Göcs II.” néven, aztán átadták a telepet a Budapesti Finomkötöttáru-gyár Debreceni Gyáregységének. Kedves Olvasónk, Bánszegi Lajos múltidézéséből tudjuk, hogy „a kaputól balra, az utca fronti részen kezdte meg 1965-ben a müködését a Számitástechnikai és Ügyvitelszervező Szervező vállalat debreceni részlege is. A SZÜV a korszak számtástechnikáját hozta el Debrecenbe (majd több nagy városba), ez volt Hollerith-féle lyukkártyarendszer,, aminek a 80 oszlopos lyukkártya volt az adathordozója. A megbízó vállalatok ügyvitelét gépesítettük a rendszerrel, pl. anyagügyvitel, bérszámfejtés, értékesités stb. A gazdasági események bizonylatait legelőször rögziteni kellett a lyukkártyára, amit az adatrögzítő lányok (asszonyok) végeztek el, két műszakban, megközelítőleg százan.”

Nézzünk további hozzászólásokat! Mester István: „Az új, emeletes kék épületben a Debreceni Kötöttárugyár üzemelt, a földszinten kötőde, az első emeleten szabászat és egyéb kiszolgáló egységek, a második emeleten varroda volt. Fénykorában kb. 1500-an dolgoztunk itt.” Tóth Imre: „Itt játszottam a Fantoms együttesben 1968-ban. Shadows-gitárszámokat és Kinks-, Yardbirds-nótákat.” Dévainé Kluka Adrienne: „A Göcs énekkarát, vegyeskarát vezényelte, vezette Ternyei Bandi bácsi.” Ilona Dihenné Hreskó: „Én arra emlékszem, hogy régen a lottó nyertes szelvényeit itt válogatták kézzel. A Göcs Klubra is emlékszem.” Dihen István: „Én meg itt születtem. Valamelyik régi épületben akkor szükséglakások voltak a kibombázott családoknak. Aztán itt töltöttem a nyári gyakorlataimat kétszer is a kis Göcsben, amikor a gépipariba jártam. Aztán itt zenéltek Tikász Sanyiék is valamikor. Ki hitte volna?”

Hasonló összeállításaink sok fotóval:

BFK-ruhás lány. Fotó: HBN, 1973

DBKL

2025. március 26., szerda

A Páll, Gambrinus, Kinizsi... nyomában – a debreceni sörkultúra kialakulása és históriája

Debrecen és a sör a XIX. és a XX. század fordulóján – ez is témája lesz az Új Judit sörkutatóval (Csicsogó Produkció) folytatott tereferének a Méliusz Juhász Péter Könyvtár Helytöri Klubjában 2025. április 8-án 17 órától, az intézmény II. emeleti termében. Az ingyenes, nyilvános összejövetelen a meghívott szakértővel Vass Attila Tamás, a Méliusz Központi Könyvtár Helytörténeti Részlegének munkatársa beszélget.

Mindeközben pazar régi fotókban is gyönyörködhetnek az érdeklődők, ugyanis a remeknek ígérkező eseményt vetítés is színesíti. Ennek köszönhetően felidézhető a Gambrinus, a Páll, a Kinizsi söröző, valamint a régi Angol Királynő, Aranybika és takarékpénztár épületében működő sörcsarnok is. A program leírása idelátogatva ismerhető meg.

DBKL

Gdański időutazás Szentes Zágon fotóművész tárlatán

Debrecenben a Méliusz Központi Könyvtárában Szentes Zágon kolozsvári fotóművész „Gdańsk 50 – egy város, két időszak, egy családi örökség” című kiállítása nyílik meg március 28-án, pénteken 17 órától az intézmény II. emeleti kerengőjén.

A tárlat egy izgalmas apa-fiú történetet beszél el: Zágon édesapja 1974-ben egy kölcsön fényképezőgéppel végigfotózta a lengyelországi Gdańsk várost. A Gdansk-tekercsek elkeveredtek, Szentes Lajos hagyatékából kerültek elő. A fia évre pontosan fél évszázaddal később, 2024-ben ugyanolyan fókusztávolságú objektívvel, ugyanolyan kompozíciókat alkotva újrafotózta az édesapja felvételeit. Nagyon érdekes képpárok jöttek létre. A különleges kiállítást Mărcuțiu-Rácz Dóra költő nyitja meg, köszöntőt mond: dr. Kovács Béla Lóránt, a Méliusz Juhász Péter Könyvtár igazgatója. Az ünnepség után Szentes Zágonnal Korpa Tamás költő beszélget, s a gdański születésű, 10 éve elhunyt Günter Grass Nobel-díjas író műveiből az Ady Gimnázium növendékei olvasnak fel. Az esemény a Wunderbar Fesztivál részeként valósul meg, a tárlat április 19-ig tekinthető meg az intézmény II. emeleti kerengőjén.

DBKL

2025. március 25., kedd

Ma 35 éve volt a rendszerváltás utáni első szabad országgyűlési választás

Debrecenben is az új magyar Parlament 386 képviselői mandátumáról dönthettek a választók az általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással 1990. március 25-én, az akkori választójogi törvény értelmében. Ez úgy rendelkezett, hogy 176 képviselőt egyéni választói kerületben választottak meg, 152 képviselői mandátumot a pártok szerezhettek meg a területi listákon, 58 mandátum sorsa pedig országos listákon dőlt el. A Napló korabeli cikkei arra is kitérnek, hogy a törvényalkotók az átmeneti állapotra, a korábbi parlamenti hagyományokra is tekintettel így látták biztosíthatónak, hogy olyan politikai képviselet alakuljon ki, amelyben a személyek alkalmassága, hitelessége, megbízhatósága mellett a politikai pártok befolyásoló, politikaformáló ereje, szerepe nő.

Az első választási fordulóban az a jelölt lett képviselő, aki az érvényes szavazatok több mint a felét megkapta, feltéve, hogy a szavazásban a választókerület polgárainak több mint a fele részt vett. A területi listás választáson akkor kellett második fordulót tartani, ha az adott területi szavazáson nem vett részt a választópolgárok több mint fele. Országos összesítésben az első hat párt sorrendje a következő: Magyar Demokrata Fórum 24,71; Szabad Demokraták Szövetsége 21,38; Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt 11,76; Magyar Szocialista Párt 10,89; Fiatal Demokraták Szövetsége 8,94; Kereszténydemokrata Néppárt 6,46. Az Országos Választási Bizottság a választás második fordulóját 1990. április 8-ra, vasárnapra tűzte ki. Az 1990-es választás így kialakult eredményeként létrejött Országgyűlés összetétele az alábbi ábrán is megtekinthető, név szerint pedig idekattintva. (Cikkünk fotóit a főtéri 2020-as jubileumi politikai-társadalmi retrokép-kiállításon repróztuk.)

Kapcsolódó múltidézésünk:

A Proletár- és a Lenin-szobor ledöntése

DBKL

Keresés ebben a blogban

2025. március 28., péntek

Középkori hangulat a sárkányok földjén

Volt egyszer egy Göcs

2025. március 27., csütörtök

A debreceni téglagyártás egy utolsó hírmondója

A Magyar Királyi Debreceni 2. Honvéd Huszárezred laktanyája, ahol a Göcs és kötöttárugyár is működött

2025. március 26., szerda

A Páll, Gambrinus, Kinizsi... nyomában – a debreceni sörkultúra kialakulása és históriája

Gdański időutazás Szentes Zágon fotóművész tárlatán

2025. március 25., kedd

Ma 35 éve volt a rendszerváltás utáni első szabad országgyűlési választás