Keresés ebben a blogban

2026. június 26., péntek

Fejezetek a 217. sz. Kanyar Büfé történetéből

Debrecenben a Dobozi lakótelep délnyugati sarkán található az egykori 217. sz. Kanyar büfé épülete, ami immár évtizedek óta lakatlan kísértetház. Legutóbb 2017-ben volt terv a beépítésére, ám az sem valósult meg. Pedig anno nagy élet volt itt, s az épületben tejbolt és műszaki bizományi is működött a presszó mellett. De találtunk olyan cikket is 1977-ből, amely szerint vasárnaponként ebben a kocsmában is árusítottak tejtermékeket, kenyeret és pékárukat. Ezúttal azt idézzük fel, hogy miként írt 1997-ben Magyari Vilmos a Faraktár utcai villasor eme nyitóépületéről a Napló hasábjain:

A ház 2023 őszén. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kora tavasz óta lóg az ablakban is, az ajtón is egy kartondarabra - természetesen hibás helyesírással - írt hirdetés: Üzlet bármilyen célra kiadó. Az üzlet a Hajnal és a Faraktár utca sarkán árválkodik. Valóban árválkodik, mert a földig érő hatalmas ablakon át látni lehet, hogy teljesen üres és úgy mindenestől meglehetősen szánalmas a kinézete. Koszos, elhanyagolt, az igénytelenség nyomait viseli. Az ajtó felett ottmaradt a cégtábla: 217 sz. Kanyar Büfé. Ez volt a hírhedt, a kollektív humor által Don-kanyarnak nevezett kocsma. De ahogy a mai napig nem tudni pontosan, hogy a második világháborúban, 1943 januárjában, a szovjet csapatok Donnál történő áttörése után hány rosszul felszerelt, a kegyetlen télre fel nem készített magyar katona esett el (legalább 120-130 ezer), úgy az sem fog soha kiderülni, hányan maradtak alul az alkohollal folytatott küzdelemben a Kanyar büfében. Két-három évtizeddel ezelőtt, és még később is egy ideig, nem volt olyan rossz hírű és rossz kinézetű hely ez az intézmény, mint a megszűnése előtti években. Amikor a Fényes udvari lakótelepet átadták (1971-72), a szerkesztőségből többen kaptunk ilyen-olyan lakást az ijesztő méretű panelházakban. Fiatalok voltunk és olykor még vidámak is. Átjártunk néha egymáshoz, és előfordult, hogy hajnalig tartott a világmegváltó dumaparti. Akkor felkerekedtünk, és úgy bandában átmentünk a Don-kanyarba pacalpörköltet, sült kolbászt enni, hosszúlépést, nagyfröccsöt inni. Aztán következhetett a vasárnap. Körülbelül egy évtizede kezdett a Don-kanyar lezülleni. Először megszűnt a konyha, ezzel együtt lekerültek a térítők az asztalokról, aztán az asztalok is megtizedelődtek, elkoszosodtak. Aztán minden elkoszosodott és büdös lett. Az igénytelenség teljes mértékben átvette az uralmat. Nem hiszem, hogy lett volna még egy ilyen förtelmes vendéglátóegység Közép- Európában. Hogy a Don-kanyar konszolidált éveiben kik lehettek a törzsvendégek, nem tudom megmondani, de a lerobbant korszakban csak lumpenek látogatták. Ezek az emberek a közeli Cegléd utcában laktak, ugyanolyan igénytelen körülmények között, mint amilyen kocsmába jártak. A Cegléd utca viszont az utóbbi években rohamosan fejlődött. Mondhatni, hogy minden házban nyílt egy új üzlet, sőt új üzletházak épültek. A lumpenek kiszorultak, elköltöztek, így aztán a Don-kanyar is törzsvendégek nélkül maradt. Bizonyára gazdaságtalanná vált. Ez lehet megszűnésének az oka. Csak azt nem értem, hogy a forgalmas utcasarkon lévő üzlethelyiség miért nem kell senkinek, amikor manapság majdnem mindenki a kereskedelemből akar meggazdagodni.

Az épület 1997-ben. Fotó: HBN

Kapcsolódó összeállításaink:
A téli „Don-kanyar”. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A 2017-es látványterv. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A strand főépülete, ahol bemondó, fodrász és mozi is volt


Debrecenben a korábbi Nagyerdei Strandot 2018 elején kezdték elbontani az új létesítmény építése érdekében. A munkák az 1971-es szezonrajtra átadott központi öltözőépületet sem kímélték.


A fenti cikk arról tudósított, hogy 1971. június 26-án már vizsgázott a strand új öltözőépülete. Figyelemreméltó a felette lévő képes hír is, amely szerint a Bethlen téren (azaz a mai Segner téren) átadták az új üzemanyagtöltő állomást.

A Napló 1971 júniusi cikke az épület elkészültéről

A Karátsony Edvin (Hajdúterv) által tervezett objektumnak a klinikák felől volt a főkapuja egy lépcsősorral, ahol már érződött a Nagyerdei Strand gyógyvizének illata és a fürdőzők csivitelése. Boldogság volt rálépni ezekre a lépcsőfokokra!

A klinika felőli kapu. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A kétemeletes szolgáltatóházban jegypénztárak, hangosbemondó, talált tárgyak gyűjtőhelye, strandcikk- és bazárárubolt, valamint hotel és presszó is működött. A színes székeken bárki megpihenhetett.

Látkép az öltöző tetejéről. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az alábbi archív felvételünkön az öltözőépület melletti térképes táblát mutatjuk be, ami a strand környékéről tájékoztatott akkor is, amikor már évtizedek óta nem létezett TSZ-üdülő, és a Kohászüdülőnek is más volt már a neve (közelebbről lásd a cikk végén).

A bontás előtt egy retro térképtáblával. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A központi öltözőépületnek mind a két emeletén kialakítottak férfi- és női öltözőket, s bizony nem volt ritka, hogy ki kellett tenni a „Megtelt!” táblát.

A klinika főépülete a tetőről. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Íme még egy régi szép képeslap az egykori épületről:

A volt strand főépülete. Fotó: Tulok Ferenc, 1979

Az öltözők vicces és felejthetetlen mozzanata volt, amikor fehér krétákkal jelszót kellett írni a szekrényekbe tett cipők talpára vagy a szekrényajtón lévő kis táblára.

Az épület 2017-ben. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Az külön szuper volt a régi öltözőépületben, hogy a fentieken kívül zuhanyzós tetőterasza, külső széles panorámalépcsői, valamint fodrászat-kozmetikai részlegei is voltak. Sőt, a második emeleten mozi is szórakoztatta a strandolókat – akik között az 1970-es és 80-as években még nagyon sok külföldi volt!

A második emeleten volt a mozi. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Sajnos ezt a sokak által szeretett létesítményt is hagyták tönkremenni, ahogyan például a csónakázót is. Emiatt végül az is várható volt, hogy lebontják, és egy teljesen más valami lesz a helyén.

Az öltözőépület víztorony felőli szélén. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az új strand 2020 nyarán nyílt meg. A fél évszázadot se megélt, lebontott öltözőépület helyén a mai fürdőhely recepciója és kiszolgáló létesítmények vannak.

A tető a bontás előtt. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Nagyerdei múltidéző cikkeink sok régi fotóval:
Nyitóképünk teljes méretben. Fotó: Csobaji Előd, 1983


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok  fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A régi parkerdő. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Méliusz tér ékessége: a Verestemplom


Debrecen egyik legkülönlegesebb temploma a Kossuth Utcai Református Egyházközségé. A Petz Sámuel által tervezett, gyönyörű épület 2027-ben már 140 éves lesz!


A Kossuth utcai (Méliusz téri) gyülekezeti hely Szombathyné Vörösmarthy Zsuzsanna 20 ezer forintos adománya révén valósulhatott meg. Az alapkövet 1886. június 26-án tették le, és 1887 júliusában már teljesen el is készült a gót stílusú templom.

Az építtetők emléktáblája és a Verestemplom. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Az avató istentisztelet 1888. június 10-én tartották meg, s az akkori Kossuth Utcai Egyházrész első lelkipásztora Dicsőfi József lett. A belső festésekkel 1936-ban bízta meg a presbitérium Harangi Jenő főiskolai tanárt. A művész ezt olyan szépen oldotta meg, hogy a díszítés ma is páratlan a maga nemében.

1905-ös és 1907-es képeslapok reprói

Sajnos 1944. szeptember 17-én, a Nap utcán leesett légi bombák légnyomása következtében a templom déli oldalán lévő nagyméretű karzati ablak színes üvegezése megsemmisült.

A 4-es villamos a Kossuth utcán

A régi fotókon az is látszik, hogy a templomot sok fa övezte, és kerítése is volt. Sőt 1962-ig itt haladt el a négyes villamos a Nap utcán át a Vágóhíd utcára (ami eredetileg a Diószegi út nevet viselte). A fenti kép bal oldalán lévő házban nem kisebb személyiség, mint Irinyi János lakott.

A déli homlokzat a toronnyal. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Verestemplom adománytevő építtetője, Szombathyné Vörösmarthy Zsuzsanna előtt egy kis emlékmű tiszteleg a téren. Az oszlopon azonban nem a mai kocka, hanem egy kőkehely volt eredetileg. (Grafika: Zoltai Lajos.)


Aki pedig egészen közelről is végigpásztázza az imahely falait, más különlegességet is észrevehet.


A főkapu balján ugyanis az ablakok alatt olyan téglák sorakoznak, amikre üzeneteket írtak és figurákat rajzoltak. Nem is akármikor: pontosan a Verestemplom átadásának évében is, azaz már 1887-ben. Érdemes persze oldalról és távolabbról is megcsodálni a Verestemplomot. Hiszen a csaknem 59 méter magas épület a Kossuth utcának és az egész városrésznek is méltán nevezetes ékessége! A debreceni Veresteplom budapesti ikertestvére ebben a cikkünkben csodálható meg fotókkal.

A Verestemplom déli főablaka. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Fotó: Fortepan / Török Kálmán, 1958

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!


Az egyik csodás ablak. Fotó: © Debreceni Képeslapok

2026. június 25., csütörtök

A Nagyerdei virágoskert

Debrecen egyik új színes attrakciója az Egyetem sugárúti Nagy Lajos király téren hamarosan készen áll arra, hogy kitárja a kapuit az érdeklődők előtt. Erre a szépnek ígérkező helyre kukkantottunk be még kerítésen kívülről 10 nappal a nyitást megelőzően. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Meghitt oázis. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Korábban a közelben, az akkor még Március 21. nevű téren állt az éppen 65 esztendeje felavatott Proletár szobor, azt megelőzően pedig a Debreceni 3-as honvéd és népfelkelő ezred emlékműve is. Utána, 1968-ban a szoborral szemközt nyílt meg az Egyetem Kávéház, ami már szintén nem létezik.

A kerítés is szép. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A pompás létesítmény Facebook-oldalán már meg vannak adva látogatási időpontok, azonban a várható hivatalos nyitás dátumaként 2026. július 4. szerepel. A bemutatkozásban pedig ez áll: Agrármérnök tulajdonos, aki társasház-építtetés helyett millió virágot szeretett volna. Egy virágos üzletasszony, aki kinőtte a kiskertjét és virágfarmról álmodott. Így jött létre ez a Szedd Magad virágoskert Debrecenben, az Egyetem sugárút közepén. Adri és Gréti remélik, hogy a debreceniek sok-sok gyönyörű csokrot szednek, boldog mosollyal az arcukon! Ez lesz tehát a Nagyerdei virágoskert :)

Hamarosan feltárul. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:


Nyitóképünk teljes méretben. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Kassai úti Lovarda

Debrecenben 1999. június 25-én új létesítménnyel lett gazdagabb a Kassai úti campus, midőn megnyílt a Lovarda névre keresztelt kulturális intézmény. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

2026. június 25-i fotó: © Debreceni Képeslapok

A teljes nevén Lovarda Hallgatói Kulturális és Konferencia-központot a Vilmos Huszárlaktanya (utána szovjet kaszárnya) területén, annak istállójából alakították ki. Az avatási ünnepségen Bazsa György, az akkor még Kossuth Lajos nevét viselő tudományegyetem rektora elmondta: néhány évvel azelőtt nagyon kevesen álmodtak arról, hogy ezen a helyen egy ilyesfajta épület fog állni.

A teljes épület. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Lovarda megközelítőleg 3000 négyzetméteren kínál kulturált szórakozási lehetőséget több mint 600 ember számára. Építése összesen 483 millió forintba került. Székely Mózes, az Oktatási Minisztérium főosztályvezetője ugyanakkor kiemelte: az új centrum lehetőséget ad a hallgatóknak a kulturális, sport- és közéleti tevékenységeik fejlesztésére. Az átadás óta napjainkig itt megannyi koncert, színházi előadás, tanácskozás, esküvő, szilveszteri mulatság és kiállítás is szolgálta a vendégeket.

Előtérben a Zöld hullám park. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kassai úti összeállításaink sok fotóval:
A szemközti dombról. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Az Ördög árka

Debrecen egyik legősibb és legmisztikusabb emlékhelye a cívisváros keleti határában, a Vámospércsi út mellett rejtőzikFotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Eredetileg csaknem 1700 éves. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az Ördög árkának (vagy Ördög-ároknak is) nevezett „szakadék” egy 1700 éves erődítménynek a rekonstruált és 1986. június 25-én átadott maradványa. Az erdőspusztai, fancsikai részen fekvő terület kívülről nem látható, de egyébként nagyon jól megközelíthető.

Az 1986-os rekonstrukció cikke

Az Ördög árka a Vámospércsi (azaz a 48-as számú) úton a cívisvárosból kifelé haladva, jobb kéz felől található, mégpedig a Zsuzsi vonat – Csereerdő nevű – megállójával szemben. A távolsági és a helyi 37-es autóbuszok pont ott állnak meg, és táblák is jelzik / jelezték az árok helyét.

A megállóval szemben. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Aki kerékpárral menne, az is nyugodtan szálljon nyeregbe, hiszen a Vámospércsi út mentén végig bicikliút van. A tekerésre fordítandó idő – kényelmes tempóban – mindössze negyedóra a Budai Nagy Antal utcától. A patakmedreken átívelő, és helyenként hangulatosan kanyargós út során szelídgesztenyék is zöldellnek a fák között, s a Zúzmara utcán letérve akár az új élményparkot is fel lehet(ett) keresni.

Itt visz be az ösvény . Fotó: © Debreceni Képeslapok

A csereerdei Zsuzsi-megállónál óvatosan át kell menni a Vámospércsi út túloldalába, és máris előttünk van a dűlő, ami az erődítményhez vezet. Itt halad a zöld túraútvonal is a különös atmoszférájú emlékhelyhez. A fák takarásában szentélyként tárul fel a védvonal rekonstruált szakasza, és az ősi idők varázsa bizony megremegteti a látogatót. A pihenőhelyen egy tájékoztatótáblát is felállítottak, s arról is érdekes ismeretekhez juthatunk.

Az információs tábla. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az árkok egy hatalmas rendszerhez tartoznak, ami mintegy 550 kilométer hosszúságban övezi az Alföldet. A sáncrendszert ugyanakkor nem egy védvonal alkotja, hanem akár négy is, és ezek egymástól 3–15 kilométer távolságban húzódnak. Az árkok egyébként 1,5–3,1 méter mélységűek, és 3,4–10,4 méter szélesek. A leírás szerint a leletek alapján a sáncokat a szarmaták hozhatták létre a 300-as évek elején.

Egy mai harcos a vár fokán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Megtudhatjuk a tábláról továbbá azt is, hogy Debrecen határát az Ördög árkának két vonala is átszeli. Az egyik a hajdúhadházi Csere-erdőből lép át a Monostori-erdőbe, majd a Nagyerdőn fut keresztül, s végül jól látható a Paci-erdőben is. A másik a hajdúhadházi Nagyerdőből jön át Pallagon, majd délkelet felé kanyarodva keresztezi a Fancsikai- és a Bánki-erdőt. Ennek egy helyreállított szakasza bújik meg a Vámospércsi út melletti fák között.

Mai is roppant félelmetesek. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az Ördög árkának felfedezésére maximum félóra bőven elegendő. Utunkat folytatva, ha a karnyújtásnyira lévő Panoráma úton jobbra fordulunk, akkor hamar (például egy újabb 15–20 perces kerekezéssel) eljuthatunk a fancsikai pihenőövezetbe is. A legkitartóbbak onnan a Vekeri-tavat, illetve annak helyét is meglátogathatják! Cikkünk a (volt) tavakról idekattintva látható.

Az évek hatása a sáncon. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A szomszédos (volt) kilátó. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!