Volt egyszer egy műjégpálya az Oláh Gábor utcán

Debrecenben ma is sokan emlékeznek még a nagy korcsolyázásokra, korongcsatákra, amelyek a hajdani Vörös Hadsereg úti pályán, az Aranybika Szálló melletti jégen és a csónakázó felhizlalt jegén zajlottak.

Fotó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Az éledező debreceni korongsportot és az állandó korcsolyázási lehetőséget sajnos gyakran elúsztatta az enyhe időjárás. Emiatt a régi pályák szerepét a DMTE új nagyerdei műjégpályája volt hivatott átvenni, novembertől áprilisig folyamatos sportolási alkalmat adva – írta anno a HB Napló.

Fotó: Méliusz Központi Könyvtárának Helytörténeti Részlege

Ennek érdekében az Oláh Gábor utcai új sporttelepen 21,6 kilométernyi csővezeték került a beton alá, melegedő, öltöző, büfé kapott helyet a pálya végében, s palánkokat, reflektorokat is telepítettek a kompresszorok, jéggyalu mellett. A DMTE és bázisvállalatainak (HÁÉV, a Titász, MGM) nagyszabású akciójához a megyei és városi tanács vezetésével 22 hajdú-bihari üzem, vállalat, téesz csatlakozott, anyagi segítséget, társadalmi munkát felajánlva, hogy 1977. november 7-re, a nagy októberi szocialista forradalom 60. évfordulója tiszteletére átadhassák a műjégpályát.

Jégkarnevál 1986. március 1-jén. Fotó, cikk: HBN

Ez így is történt, s a rendezvényre az építésben közreműködő üzemek, vállalatok dolgozói, képviselői kaptak meghívót. Az ünneplő közönség előtt a hazai jégsport több neves képviselője tartott bemutatót –a Regőczy, Sallai jégtáncos pár, Vajda László és Erős Ágnes, valamint a Ferencváros és az Újpesti Dózsa jégkorongcsapata.

A fénykor és 2026. július 13. Fotók: © MKK / Vass Attila Tamás

A csaknem 16 millió forint költséggel épült létesítmény hivatalosan november 8-án reggel 8 órakor nyitotta meg a kapuit. A telep fenntartói három műszakban dolgoztak: 8-tól fél 12-ig, délután 1-től fél 5-ig és este fél 6-tól 9-ig tartottak nyitva. A szünetekben végezték a felújítást.

Fotó: Méliusz Központi Könyvtárának Helytörténeti Részlege

A felnőttek 10, a diákok, katonák és nyugdíjasok 5 forintért korcsolyázhattak a 3,5 órás műszak idején. A 6 éven aluliak kísérői részére 3 forintos jegyet kellett váltani, viszont a ruhatár használata díjtalan volt. A turnusokban 250–300 ember korcsolyázhatott. A pálya körüli lelátókon kétezer szurkolónak biztosítottak állóhelyet, a telep elé pedig 80 férőhelyes parkolót építettek.

Fotó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Csodás időszak volt... Mígnem az Oláh Gábor utcai pályát 2013 őszén már nem nyitották ki, mondván, hogy elavult és nem felel meg az előírásoknak. Ma már extrém sportpark van a területen, a szabadban korcsolyázni pedig többek között a Nagytemplom előtt, illetve a Nagyerdei Stadion mellett évente felépített/lebontott mobilpályán lehet.

Fotó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Az 1986. II. 15-i jgfarsang képei a Naplóban

További sportos cikkeink:

• Nagy Jenő testnevelő, edző
• Rentka László úszóedző
• A Debreceni Dózsa 1975. október 3-i bajnoki győzelme
• 75 éves a Debreceni Dózsa
• Kiállítás a Debreceni Dózsa bajnokcsapatáról
• Varga István világválogatott kézilabdázó
• Gyarmati Olga távolugró olimpiai bajnok
• Puskásék a Nagyerdőben
• A Loki első kupagyőzelme
• A debreceni sport bölcsője
• A „6–3”
• Balogh Zoltán cselgáncsozó
• Az Oláh Gábor utcai egykori műjégpálya
• Az első bajnoki meccs az új stadionban
• A nagyerdei fedett uszoda
• A városi sportcsarnok
• A Nagyerdei Stadion 
• A DMVSC kézilabdacsapatának kupagyőzelme
• Az egykori Spartacus-sportpálya
• A DVSC női kézilabdacsapat EHF-kupagyőzelme
• Kiss Erzsébet testnevelő

Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Enigma az ősi kapukon

Debrecenben bóklászva nemcsak az épületeket érdemes közelebbről szemügyre venni, hanem a kapuikat és a zárjaikat is: némelyik kifejezetten különleges, sőt „titkos üzenet” is megjelenik rajta!

Az Árpád téri református templom kilincse. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Tudtad, hogy az Árpád Téri Református Templom kilincse halformájú? Ezen a tenyérbeillő, sima remekművön ráadásul szövegek is találhatók. Az enigma a következő: IXΘYΣ. Ami pedig azt jelenti, hogy hal, s ez a megkeresztelt embernek is szimbóluma. Ha pedig a „hal” betűit kezdőbetűkként alkalmazzuk, akkor máris megkapjuk a kereszténység egyik alapmondatát: ΙΗΣΟΥΣ ΧΡΙΣΤΟΣ ΘΕΟΥ ΥΙΟΣ ΣΩΤΗΡ – magyarul azt, hogy Jézus Krisztus, Isten fia, Megváltó. Mindez azért szerepel a kapun, mert Jézus így szól a Bibliában: „Én vagyok az ajtó: ha valaki rajtam megy be, megtartatik, az bejár és kijár, és legelőre talál.” Kedves Olvasónk, Dobos Piroska hozzászólásából azt is tudjuk, hogy a kilincset az édesapja, Dobos Lajos készítette. A hal farkán az ő monogramja látható.

A Piac utcai Generali-ház kilincse. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Hasonlóan talányos és pazar kilincs sárgállik a Generali (eredetileg Csanak) Házon is, a Piac és az Arany János utcák sarkán. Ezen az ékességen – utalva a velencei kötődésre és a város védőszentjére – egy tekintélyt parancsoló oroszlán szegezi szúrós szemét a betérőkre. A mancsával nyitott könyvet tart, annak lapjaira pedig ez vagyon írva: Pax tibi Marce, evangelista meus. Azaz: Béke neked, Márk, én evangélistám. Azt mondják, szerencséje lesz annak, ki e kilincset megérinti! De örülhet az is, aki felfedezi a Nagytemplom míves kapuinak fantasztikus zárjait és kilincseit! Ezek az ódon szerkezetek ugyanis valósággal tobzódnak a szimbólumokban. Fentről lefelé sorakozik rajtuk egy-egy angyal, oroszlán, sas, csillag és ember, s ezek Máté, Márk, Lukács és János előtt tisztelegnek. A Nagytemplom kapui azonban kétszárnyúak, tehát mindegyiken párban pompáznak ezek az aranyozott csodák. Sőt, a Nagytemplomnak nem csak egy kapuja van. Így tehát annyiszor kettő angyal, oroszlán stb. övezi, mint amennyi helyen ki-be léphetünk rajta. Hogy pontosan mennyi is? Legyen ez egy kis cserkészfeladvány: számolja meg, aki arra jár! (További csodás zárak ebben az összeállításunkban.)

A Nagytemplom kapuinak kilincsei. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó múltidézéseink:

• Rejtjelek a Nagytemplom legtetején
• Címerek a cívisvárosban
• Debreceni cégérek
• Lépcsőházak, rejtett díszudvarok
• Ki lakott az utcai nagy fémdobozokban?
• A debreceni Malév-reptér romjai
• A Kassai úti bunker
• A Sámsoni úti tankúsztató
• A nagyerdei hatalmas ufó
• A Margit-fürdő forgókapuja?
• A debreceni Stonehenge park
• Az Ördög árka
• A Kassai úti Superman
• A Déli sori Indiana Jones-híd
• Az utolsó spriccelős ivókút romjai
• A derecskei óriási beton focilabdák
• A Piac utcai hangyaszázad
• Ufók Debrecen felett
• Rekviem az utcai beton virágtartókért

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Sárga lett a Piac utcai sín új szakasza

Debrecenben a villamosvonalak forgalmának zavartalan fenntartása érdekében a DKV Debreceni Közlekedési Zrt. 2026. június 15. és július 20. között több ütemben vágányfelújítást végez. A cég közleménye szerint a főtéri villamos-megállóhely előtt és után, valamint a Péterfia utca 23. szám előtt összesen 228 vágány-folyóméter hosszúságában három helyszínen cserélik ki a síneket. A Kossuth téri villamosmegállónál a két síncserével érintett pályaszakasz között a meglévő töredezett aszfalt pályaburkolatot színezett betonburkolatra cseréli a DKV Zrt. A Bem téri és a Simonyi úti szakaszon öt helyszínen 144 vágány-folyóméteren vágányszabályozási munkákat végeznek. Az általunk fentebb kiemelt szövegrészben olvasható színezett betonburkolat már látható a valóságban:

Régi és új találkozása. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A rekonstrukció többi tudnivalója és az érintett járművek terelőútvonalai megismerhetők a cég honlapján. Mi a fenti utcaképet 2026. július 12-én készítettük a Piac utca azon szakaszán, ahol összeér a régi pálya és a sárgára színezett felújított pálya. Kissé furcsa, de minden bizonnyal ez még nem végleges, hanem pl. a régit is lefestik majd, vagy idővel az új a régihez fakul. Addig most a 2026 május közepén beüzemelt Déri téri csobogók erőteljes kék színűre festett medencéi is eszünkbe juthatnak erről az állapotról, hiszen azok a medencék is kilógnak (kilógtak) a környezetükből az élénk színükkel. Ilyenek voltak akkor, és bizonyára most is:

Déri téri csobogó, 2026. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó múltidézéseink:

• A régi szép Nagyállomás
• A 4-es villamos utolsó útja
• Közlekedés Debrecenben, az 1960-as években
• A szabadságtelepi vasúti megálló egykori épülete
• A halálkanyar
• A távolsági buszállomás
• A modern Nagyállomás
• A 31-es buszok emlékére
• A Malév lezuhant debreceni főpilótája
• A gőzmozdonyos cívisváros
• A csapókerti vasúti megálló
• A villamosközlekedés aranykora
• Az utolsó Bengáli
• Az első CAF
• Az 5-ös villamos
• A 6-os villamos
• 40 éve trolival
• A fénytroli
• A Mikulás-Bengáli
• A közlekedéstörténeti emlékszoba
• A mozdonyok és vonatozás szerelmese
• Futurisztikus szupervonatok a Nagyállomáson
• A kánikula hatása a sínekre 1999 nyarán
• Az 1985-ös nagy vonaljegyár-emelkedés
• Debrecen közlekedése az 1970-es években
• A repülővel lezuhant fotóművész

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

A legbizarrabb debreceni szobor

Debrecenben az egyetem kémiai tömbje előtt fénylik egy sokágú, amorf fémtest. A Köztérkép szakportál szerint ez egy szobor, amit Segesdi György készített 1972-ben Térplasztika címmel.

A kompozíciót 2026. július 11-én tanulmányoztuk közelebbről, s ekkor készítettük róla a most megosztott felvételeket is. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Szeretjük a szobrokat, ám ebben az esetben csak találgatni tudunk például abban a tekintetben, hogy ez a valami mitől szobor, mit akar kifejezni, és miért van kiállítva ennyire kiemelt helyen több mint 50 éve.

Sajnálattal és értetlenül vagyunk kénytelenek megfogalmazni azt is, hogy ez a valami, ami még rendes címet se kapott (talán nem véletlenül), nemcsak meghökkentő, hanem balesetveszélyes is.

Több helyen ugyanis hosszú hegyes részek állnak ki belőle éppen kb. emberi fejmagasságban – lásd a képeken. Remélhetőleg ezek még senkinek sem okoztak sérülést.

Mindenesetre esetleg érdemesebb lett volna a Professzor című szobrot itt felállítani annak idején, mivel azt gyakran veszik körbe autók, itt pedig zavartalanabbul tekinthetne az egyetemi polgárokra. Evidens, hogy a Térplasztikát pedig kevésbé kiemelt helyre kellene vagy kellett volna tenni, ha már valakik szerint mindenképpen közszemlére méltónak tekinthető.

Kapcsolódó összeállításaink sok mai és régi fotóval:

• A megcsonkított Sellő
• Szobrok, amik nem kellettek
• A felszabadulási emlékmű
• A lebontott Zsolnay-szökőkút
• A Hunyadi utcai Lenin-szobor
• A Csokonai-mozaik
• Raoul Wallenberg szobra, a Kígyóölő
• A Piac utcai hangyaszázad
• Kossuth Lajos főtéri szobra
• Egy óriási debreceni szobor, amit a többség nem láthat
• A Piac utcai szürke házről figyelő titokzatos alakok
• Az árnyas Ady park és a kis csobogó
• Rejtőzködő szépség
• Szobrok ülő nagyjainkról
• A Petőfi téri díszpark és a lebontott szökőkút
• Miről beszélgetne Szabó Magda és Ady Endre?
• Rejtélyes nagyerdei ufólandolás
• A Kassai úti szupermen
• Mini Debrecen-szobor a főtéren
• A Lehel utcai óratorony
• Kovács Margit színes kerámiái
• A Nagyállomás óriási képei
• A Tiszai halász című sgraffito
• A szociális otthon pusztuló faliképei
• A Lenin- és a Proletár-szobor ledöntése
• Ki táncol a Piac utcai saroktornyon?
• Zászlótartó angyal a Kossuth utcán
• A betegséget legyőző orvostudomány szobra
• A Blaháné utcai művészház kerámiái

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Már épül a 2026-os Campus Fesztivál-város

Campus Fesztiváli hangulat. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

Debrecenben a 2026-os Campus Fesztivál július 22. és 25. között zajlik a Nagyerdei Stadion környékén. Már zajlik az építkezés! Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A stadion felől. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A fesztiválterületet július 12-én vettük szemügyre. A ködszínház és a stadion közötti füves részen ekkor már három nagy építmény állt, vélhetően a fénytechnikai torony és VIP-lelátók. Közéjük kerül majd az egyik nagyszínpad, és az egészet körbekerítik.

A medence mellett. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Közben már a stadion közvetlen közelében is zajlott a rakodás és építkezés. Az északi rendezvénytéren például bevetésre kész targoncák álltak a szabályosan lerakott kordon- és járólapelemek tömege előtt.

Rácsok és pavilonok. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Több helyen sátrat és bódékat is felállítottak már. Vasárnap még régiségvásár helyszíne a környék, aztán minden bizonnyal nagyobb fokozatba kapcsolnak a fesztivál rendezői.

Az állatkertnél. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A 2026. július 22. és 25. közötti Campus Fesztivál fellépői között mindenféle műfajban, 15 helyszínen helyi és hazai muzsikusok, előadók éppúgy megtalálhatók, mint ismert külföldiek. Az utóbbiak között van a Scooter, valamint Armin van Buuren is. A teljes kínálat idelátogatva ismerhető meg.

Katonás rendben. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó múltidézéseink:

• A Motörhead első debreceni koncertje
• Suzi Quatro 1977-es debreceni koncertje
• A Saxon és a Skorpió Debrecenben
• Amikor a cívisvárosban lépett fel az Osibisa
• A Color együttes
• Az SBB és a Piramis Debrecenben
• Elhunyt Felkai Miklós
• Az Omega, LGT és Beatrice debreceni koncertje
• Volt egyszer egy Ifipark
• A Korál első bulija a cívisvárosban
• Campus Fesztivál, 2017
• Az IPK
• A Kölcsey
• Karády Katalin
• Múltidéző est a debreceni rock történetéről
• Az első sajtóband: a Naplopók együttes
• Királyi Blues a Royal Courttal
• A Körömvirág együttes
• Az eXtensive
• Buffalo Bill Debrecenben

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Hogyan kaphatott toronyórákat az egyetemi templom végül csak ötven évvel az átadását követően?

Az egyetemi templom. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Debreceni Egyetem templomát Borsos József tervezte, és 1942-ben szentelték fel. A gyülekezeti hely egyik érdekessége az, hogy a tornyán kialakított órahelyekbe csak a templom átadását követő 50 év elteltével kerültek órák. Fotók: © Debreceni Képeslapok / Vass Attila Tamás

A templom újonnan. Fotó: Fortepan / Tordai György

Ez a 35 évvel ezelőtti diáknapokon indult egyik diákpártnak köszönhető! A kezdeményező fiatalok nagyszerű története a kép alatt olvasható.

A templom főhomlokzata. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A toronyórák históriáját Kedves Olvasónk, Tóth Zsolt írta le nekünk: „1989-ben pártot alapítottunk arra, hogy óra kerülhessen a toronyba, Torony Párt néven. Igaz, az egyetemi napok alatt ezt a célt nem sikerült elérnünk, de a gyűjtésünkből, az egyetem felajánlásából és toronyórás cég felajánlásából megszületett az óra (talán '92-ben). Én voltam az ötletgazda és a párt szóvivője, a pártelnök Zsótér Zsolt, a hangulatért Korbel Péter volt a felelős. Zsótér és én vegyész, Korbel angol–magyar szakos volt (és így is végeztünk), de számos vegyész, kémiaszakos és bölcsész segítette a pártot. Sajnos a diákrektor-választást nem nyertük meg, de az idő minket igazolt” – fogalmazott Tóth Zsolt.

A főkapu címere. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. július 11-én. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Nagyerdei múltidéző cikkeink sok régi fotóval:

• Az egyetemi templom
• A csónakázó
• Az új termálfürdő
• A Jubileumi Játszótér
• A nagyerdei titkos smaragd tó
• A nyári napközis tábor
• A Békás-tó az átépítése előtt
• A Li-2-es csodarepcsi
• Nagyerdei lakomák régi szép Rózsakertje
• A szabadtéri színpad
• A nagyerdei fedett uszoda
• A Nagyerdei Víztorony
• Stadionunk története 1934-től
• Lubickolás a Nagyerdő fái közt
• Volt egyszer egy Nagyerdő
• Ilyen lett volna az egyetem az eredeti tervei szerint
• A lebontott Nagyerdei Kemping
• Az utolsó régi nyár a strandon
• A Régi Vigadó
• Korizás anno a Nagyerdőben
• A Kohászüdülő
• A Leveles Csárda
• Az Újvigadó
• A Nagyerdőben rejtőző hatalmas ufó
• A  béke szigete a Nagyerdőn
• Az elásott Sesztina-padok
• Nagyerdei szellemtanyák
• A régi vidámpark
• Így szórakoztunk a vidámparkban 1974-ben
• A Klinikamozi
• A strandmozi
• A DOTE Elméleti Tömb
• A zeneművészeti főiskola
• A kis Békás-tó
• A tsz-üdülő
• Az Egyetem téri színes szökőkút

A Csokonai Kávéház

Debrecen patinás épületeinek egyike a Kossuth utca 21. szám alatti ház, ahol az 1800-as évek elején már vendégeket fogadó helyiség volt, a Dömösdy-kert. Nagy előszeretettel látogatta ezt a közkedvelt helyet Csokonai Vitéz Mihály is – írta a HB Napló. Mai fotó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Az épület 2026 júliusában. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Aztán 1880-ban fogadóvá építették át, helyet adva benne sörözőnek, borozónak. Ady Endre valamikor 1897–98 táján hasonlította a vendégház sörözőjét „bundához”, mondván: télen meleg, nyáron pedig hűvös. Az Angol királynő történetéhez tartozik, hogy 1927-ben – mint az Aranybika Szálloda egyik fogadója – átépült. S még egy „szenzáció”: Debrecenben presszógépen ekkor főztek először kávét. A ház csak 1940-ig élhette a fényes vendéglői életét, ezután az OTI vásárolta meg, majd szakmunkás-tanulói otthonnak használták. Az Alföldi Vendéglátó Vállalat 1972-ben vásárolta meg az épületet, és 1980-ig kellett várni arra, hogy elő tudják teremteni a ház újbóli vendéglátó-ipari egységgé alakításához szükséges pénzt. 1981. július 11., szombat óta ismét kávéházi hangulat uralkodik a Kossuth utca 21. szám alatt. Ugyancsak e napon adták át az épület pincéjében a sörözőt és a borozót is.

A kávéház az 1981-es megnyitásakor. Fotó: HBN

A tudósítás kitér arra, hogy Hollósi László igazgató a megnyitó beszédében elmondta: szeretnék 1983-ig teljes egészében vendéglátó-ipari célokra átalakítani az épületet. Akkor már hozzákezdtek az éttermi rész, a szabadtéri terasz és a konyha kialakításához. A tervező Gellér Ferenc és Hadházi Árpád, a kivitelező a SZAKISZ és a hajdúnánási Építő Ipari Szövetkezet. A kávéházban a nyitáskor kapható volt kuglóf, briós, kávé, sült fagylalt, parfék, poharas krémek és különböző sütemények (csaknem bolti áron). A vállalat az akkor még létező Hajdú-Bihar Megyei Üdítőital-ipari Vállalattal kötött szerződés alapján az új üdítőital-márkát, a Vikinget árusította. Mindemellett a vendégeket egyedi hangulatú borozó és söröző várta a nyolc-tízféle sörön kívül hideg és meleg szendvicsekkel, sör- és borharapókkal. A borozóban egri és Eger környéki borokat kínáltak. A kávézó, söröző és borozó hétmillió forintba került, az étterem, terasz és konyha elkészültével együttesen 20 millió forintot tett ki a beruházás. A kávéház naponta 8-tól 20 óráig, a borozó-söröző pedig 10-től 23 óráig tartott nyitva.

Élet az egykori hotelnél

Vendéglátós múltidézéseink sok régi képpel:

• A Régi Posta
• A Hortobágyi Csárda
• Az Angol Királynő
• A hordóasztalos, zsíros kenyeres Óbester Borozó
• A Nagyállomás tejivója
• Ballada az Aranykakas vendéglőről
• A Vágóhíd utcai Kati Kocsma legendája
• A Miklós utcai Kismozdony emléke
• A józsai 300 éves Rózsás Csárda
• A Nagyerdő legpatinásabb épülete: a Régi Vigadó
• A szép Leveles Csárda a Medgyessy sétányon
• Nagyerdei lakomák régi szép Rózsakertje
• A Szőlőskert
• Az Utopia Disco
• Régi debreceni búfelejtők mai hírmondói
• Mi épült az Egyetem Kávéház helyére?
• A Kondorosi Csárda régen és most
• A Kisfürdő és a Szikla
• A Halápi Csárda
• „Reggeli menü” 10 éve egy vicces presszónkban
• Volt egyszer egy Ifipark
• A Látóképi Csárda
• A lebontott Nagyerdei Kemping
• A Viktória
• Az Aranybika
• A füredi úti Oázis Presszó
• A Petőfi Téri ABC és Debrecen Étterem
• A Művész
• Cukrászda a Nagyerdő kapujában: a régi Pálma
• A Ludas Matyi Espresso
• Az Utopia Disco
• A Fácán
• Az Éva Bár
• Az Omnia
• A Mega Büfé
• A Kossuth utcai tejivó
• A Kinizsi Söröző
• A Turmix Bár
• A Csillag Csemege a Hámán Katón
• A Don-kanyar
• Gofriárus a Centrumnál
• A Sumen Étterem és a Márka Bár
• A Ludas Matyi
• A Oázis
• A Hortobágyi Csárda
• A Fekete Bárány
• A Fácánkakas
• Az Újvigadó
• A Meki
• A Csillag Csemege a Keri mellett
• Az M47 Disco



Az 1950-es években

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL