Keresés ebben a blogban

2026. június 4., csütörtök

Belépés csak jelszóval! – a debreceni nyári tábor

A ma is meglévő biciklitartós főkapu. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecenben volt egyszer egy nyári napközis tábor Göcs-pálya mellett a Nagyerdei körúton, ahol faházak, sok-sok játék és sporteszköz, valamint étterem és hideg vizes medence is szolgálta az itteni szakemberek felügyeletére bízott gyerekeket. Mai fotók: © Debreceni Képeslapok / Vass Attila Tamás

A tábor medencéje 1971-ben. Repró: © Debreceni Képeslapok

A vadregényes környezetben saját medence is működött, de a napi programok között a Klinika Mozi, továbbá a Nagyerdei Strand vagy a Szabadság útján (a mai Kassai úton) az azóta sajnos már régen lebontott kisfürdő látogatása is szerepelt. Sőt, a hangosbemondót is a gyerekek kezelték, mindig más volt a belépési jelszó (erről is a gyermek őrszemeknek kellett kérdezniük a belépni szándékozókat), s a napi programok zászlófelvonással és jelentéssel kezdődtek.

A Napló 1972 augusztusi cikke

A létesítmény az ezredforduló előtt szűnt meg, de a területe ma is megvan. Az épületek és a medence eltűnt minden mással együtt, de legalább a fákat még nem vágták ki. Ottjártunkkor a Nagyerdei körúti rozsdásodó, zöld főkaput és a Hadházi út felőli keleti kaput is megörökítettük. Az utóbbin fekete fólia védte a területet a kíváncsi tekintetek elől. Amikor a szomszédos Oláh Gábor utcai pályán játszott a DVSC futballcsapata, akkor a szurkolók a volt táboron jártak át az itteni lelátókhoz.

A keleti kapu felőli látvány. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Bent éppen virágzott a fehér akác. Még. A nyilvánosság számára ugyanis egyelőre nem tudni, hogy mindez meddig marad így, mivel korábbi hírek szerint egy fővárosi intézményt telepítenek ide. (Előzőleg pedig olyan terv is volt, hogy a vidámparknak lesz itt a „Mini Európa” makettparkja.) Mindenesetre a szomszédban még megvan az egykori Loki-pálya, amit már abban az időben is használt a csapat, amikor megszerezte az első kupagyőzelmét, és a tábor is létezett.

A  szomszédos pálya. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Napló 1972 júniusi cikke a táborról

A trianoni békeszerződés / debreceniek az I. világháborúban


Debrecen, mint oly sok település és ország, nem kerülhette el, hogy kimaradjon az első világháborúból, amely 1914. július 28-án robbant ki. Régi fotók: Fortepan / Jankó Attila

A Nyugati utcai kaszárnya. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az első kép a debreceni 2. huszárezred katonáit örökítette meg Galuziában, egy bajtársuk sírjánál. A „kettesek” debreceni laktanyája a Nyugati utcán volt, s részben ma is állnak az épületei.


A fenti képen is a mieink szerepelnek, de már egy oldottabb helyzetben: a galuziai pihenőálláson. A 2. huszárezreden kívül a debreceni 39-es gyalogezred katonái is harcoltak az első világháborúban. 

A 39-esek laktanyája. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az alakulat itthoni kaszárnyája a Kossuth-gimnázium mai épületegyüttese, a Pavilonlaktanya volt. A katonák monumentális emlékműve pedig a Medgyessy sétányon áll:

A 39-esek emlékműve. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A profikon kívül a Református Kollégium diákjai és tanárai közül is sokan álltak katonának.

A Református Kollégium falán elhelyezett emléktábla

Mindezeken túl, a Kassai úton megépített Vilmos Huszárlaktanyát ebben a cikkünkben mutattuk be.

A Vilmos régi tiszti kaszinója. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ugyanakkor a 3-as honvéd- és 3. népfelkelő-gyalogezred szobrának története idekattintva tárul fel.

A „hármasok” emlékműve. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Az első világháború debreceni vonatkozása a Balmazújvárosi út melletti orosz hadifogoly-temető is, ahol 1618 orosz hadifogoly nyugszik. A helyet erre az összeállításunkra látogatva ismerhetik meg, a román megszállásról pedig itt írtunk. Az I. világháborút az 1920. június 4-i trianoni békeszerződés volt hivatott lezárni.

Orosz katonák emlékműve. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. június 3., szerda

A '79-es „Loki–Nyíregy” Csontival és 28 ezer nézővel

Debrecen első számú futballcsapatának, a DVSC-nek a nyíregyháziak ellen 1979. június 3-án megvívott sorsdöntő meccséről találhatók páratlan színes és fekete-fehér fotók a Méliusz Központi Könyvár Helytörténeti Részlegének gyűjteményében. A két csapat akkor még az NB II.-ben játszott, s ezen a rangadón dőlt el, hogy a piros-fehérek a következő szezont már az NB I.-ben kezdhetik. A rangadót 28 ezer néző előtt rendezték meg az éppen aznap 45 esztendős Nagyerdei Stadionban, ahol a mérkőzés előtt a Color együttes fél órás koncertet adott. Cikkünkhöz azért választottuk ezt a fotót, mert a legendás Csonti ül a pálya szélén a lelkes szurkolók között (a teljes képet lásd lent).

A Debreceni Retro Sport korábbi bejegyzése címszavakban a felejthetetlen mérkőzésről:

„Az örök klasszikus 1979-ből.

DVSC–Nyíregyháza 2–1 (1–1) 1979. június 3.

DVSC: Szabó – Kiss, Szigeti, Potyók, Halla – Menyhárt, Czikora – Tímár, Maczkó, Szíjgyártó (Tóth E. a szünetben) – Nérey. Edző: Teleki Gyula.

NYVSSC: Buús – Cséke (Kléninger 54. perc), Szűcs, Ambrusz, Czeczeli – Szekrényes, Moldván, Buzsik – Kiss, Lukács (Farkas I. 67. perc), Farkas II. Edző: Temesvári Miklós.

Gólszerző: Maczkó (12. perc), Czeczeli (26. perc), Tóth E. (59. perc, 11-esből)”

És aztán jött az NB I.-ben az első meccs: a Vasas elleni 4–1...

Kedves Olvasóink közül a Nyíregyháza elleni derbi kapcsán Vekerdi Károly így írt: „Csodás mérkőzés volt, megörökítve, bronzba öntve. Tervezte: Nagyházi János, öntötte: Nagy János, a debreceni Kollégium könyvtárosa. 350 Ft volt darabja, kb. 300 db-ot öntöttek ebből a plakettből.” A Vekerdi Károlytól kapott alábbi képen látható, hogy a győztes csapat tagjainak nevei a Főnix szárnyán szerepelnek.

Arról, hogy Csontit sokan Menyhárt Ernő testvérének nézték, Nagy János így fogalmazott a hozzászólásában: Valóban, kísérteties volt a hasonlóság... Bevallom, kisgyerekként sokáig én is azt hittem. Istenem, Menyus. Pár háztömbre lakott tőlünk a Hajó utcán... Aztán később, '90 körül egy munkahelyen dolgoztam Tímár Pityuval. Csillogó szemekkel mesélt a régi időkről, miután megtudta, hogy kissrácként félistenként néztem rá...

A meccs utáni ünneplés első pillanata

Csontiról Szarka Imre felidézte: „Itt lakott Csonti a Kerekestelepen, sokat találkoztam vele. Igyekezett mindenkivel szóba állni, buszsofőr, utasok, főleg fiatalok, mindegy, csak beszélgessen valakivel. A városban minden rendezvényen, szórakozóhelyen, sportmérkőzésen ott volt. Beengedték mindenhol szegény mozgássérült volt, mankóval tudott közlekedni. Egyszer a Kossuth Egyetemen a hátamon vittem fel a 2. emeletre.”

A szurkolók és Csonti a pálya szélén

A Napló másnapi beszámolója

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Stadionunk története 1934-től

Debrecen mai futballarénája helyén egy igazi sportlétesítmény állt, amit az 1934. június 2. és 10. közötti országos verseny részeként avattak föl. Mai fotók: © Debreceni Képeslapok / Vass Attila Tamás

A régi főhomlokzat. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ez volt hazánk első földsánc-stadionja, az építésében pedig jelentős számú „ínségmunkaerő” vett részt. A lebontása 2013. január 29-én kezdődött. Az alábbi képen a Dienes-szakközépiskola kocsija és csoportja szerepel az 1970-es virágkarneválona Nagyerdei Stadionban. F. k.: Király Julianna


Abban a stadionban a DVSC focimeccsein kívül atlétikai és motorversenyeket, meg persze virágkarneválokat, úttörőavatásokat és Campus Fesztiválokat is lehetett tartani. Sőt, az 1950-es, 60-as években kertmozi is működött a tribünnél.


A stadion bontása akkor fejeződött be, amikor éppen betölthette volna a nyolcvanadik évét. Következzenek az újonnan elkészült sportkomplexum látképei. A létesítmény mindvégig szervesen beleilleszkedett a Nagyerdőbe, pedig 20 ezer férőhelyes volt. A képeslapmásolatot Vekerdi Károly osztotta meg az olvasóinkkal:


Ebben az összeállításban nemcsak a régi stadionról mutatunk be néhány fotót, hanem mellettük természetesen az új aréna építéséről és kész látványáról is található itt pár felvétel.

A régi tribün ülőhelyei. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Nagyerdőben kialakított, ovális alakú telepet 1934-ben nyitották meg, többnapos ünnepségekkel.

Tabló: Helytörténeti Fotótár

A beruházás annak a nagyszabású fejlesztéssorozatnak a része, amelynek eredményeként megvalósult az egyetem, valamint a klinika, a Köztemető, a parkerdő, a csónakázó és a fedett uszoda is. Az átadási ünnepségsorozat művészi emlékplakettjeinek képeit V. Pákozdi Károly Zoltán töltötte fel a Facebook-oldalunkra:


A cívisváros akkor korszerűnek számított stadionjának fő tervezője Sajó István és Borsos József volt. Munkájuk jellegzetessége a két maratoni kapu is, amiket – szintén egyedi módon – debreceni klinkertégla burkolt.

Az állatkert felőli kapu. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A létesítményt Tóth Lajos és fiai építészmérnökök építették, és a vasbeton elemeket is ők tervezték. Íme a lebontott stadion falain elhelyezett tervezői táblák egyike. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Az 1980–90-es évektől egyre kevesebbet költöttek a komplexum állagmegóvására és felújítására (miként például a csónakázóra és a strandra is), és emiatt fokozatosan lepusztult ez a hajdani, szép sportfellegvár.

A lazítómedence. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Pénztár a víztoronynál. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Tribünbontás, 2013 január. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A lerombolt lelátó- és öltözőépület. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Hosszas agónia után, 2013. január 29-én kezdődött meg a régi stadion bontása, míg a Bordás Péter által tervezett, új futballstadiont 2014. május 1-jén adták át. Az építkezést hivatalosan rekonstrukciónak nevezik, mivel nem rombolták le teljesen („csak” kb. 99 százalékban) a régi helyet. Ilyen volt a „rekonstrukciós” tábla felállítása 2013 januárjában. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Megérkezett a bontó-építő brigád mobil irodája. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Nézzük tovább az építkezés folyamatát!

Állatkert felőli lábazatok

Már piroslik a téglafalazat a Diszkoszvető mögött

A külső ponyva felhúzása. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Ez már 2014, de fűre lépni még szigorúan tilos:

. Alakul a gyep is. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Itt pedig már a lelátó is elkészült

A legutolsó művelet a 2014. május elsejei megnyitó előtt:

Jön az s betű. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Esti pompában. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A régi stadion tervezője, Sajó István 65 éves korában, 1961. március 11-én hunyt el. Éppen az általa tervezett Nagyerdei Stadionban nézett futballmeccset, amikor sajnos infarktust kapott... Az új létesítmény 2014. május 10-i avatásán az Újpestet fogadta a DVSC, és 31-re nyert.

2014. május 10. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Az 1967-es virágkarnevál. F. k.: Berczi Ferencné

2026. június 2., kedd

Strandolás a békebeli Nagyerdőn

Nagyerdei Strand, 1937. Fotó: Fortepan / Gyöngyi.

Debrecenben akkora fürdőélet volt az 1900-as évek elején, hogy azt a mai ínséges világunkban szinte már el se tudjuk képzelni. Mostani galériánkat ebből a régi szép korszakból válogattuk a Fortepan nagyerdei strandos kollekciója alapján. A következő felvételnek az is lehetne a címe, hogy Tarzan és Jane a nagyerdei fürdőben. Főként, hogy Halmosi Sándor képe 1935-ös. 


Talán éppen ez a bronzbarna izompacsirta repül a trambulinról az alábbi szenzációs képen.


A hölgyek viseletét már láthattuk, a lenti zsánerben pedig a férfiak „ruházatából” is újabb ízelítőt kaphatunk... Fotó: Fortepan / Halmosi Sándor, 1935


Az alábbi felvétel rögzítési helyéről nem vagyunk teljes mértékben meggyőződve, de a Fortepan szerint ez is debreceni. Fotó: Mészöly Leonóra, 1935


Mészöly Leonórától két 1940-es fotográfia is felkerült a galériába. A következő csoport a trambulinos medence korlátján élvezi a nyarat.


A bal szélső fiatalember is fotózott, és boldog társait az utolsó képünkön bemutatott pozitúrában örökítette meg. Ha pedig érdekel Debrecen sok-sok további fantasztikus strandja és csónakázója,
akkor csak látogass erre a linkreUgyanakkor a színes összeállításunk a régi nagyerdei strandról idekattintva is megcsodálható.



Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Nyitóképünk teljes méretben. Fotó: Fortepan / Gyöngyi

Nagyerdei múltidéző cikkeink sok régi fotóval: