Keresés ebben a blogban

2026. június 19., péntek

Amikor még parkőrök vigyáztak a zöldterületekre

Debrecenben is hajdanán – más településekhez hasonlóan – parkőrök (többnyire idős emberek karszalaggal) felügyelték a zöldterületek állapotát, a hegyes botjukkal összeszedték a szemetet, és rászóltak azokra, akik a gyepet taposták, tördelték az ágakat vagy leszakították a virágokat. Rajtuk kívül táblák is figyelmeztették az embereket a zöldterületek megőrzésére, és nem ok nélkül. Hiszen a parkok létrehozása és fenntartása nemcsak sokba kerül, hanem esztétikai és légtisztító szerepük is van. Ezzel szemben napjainkban se parkőrök, se tiltótáblák... Tele is vannak az egyre zsugorodó zöldterületek szeméttel és sajnos autókkal (mint például a Bem téren). Akik fel vannak háborodva, ha valaki mégis megkérdezi tőlük, hogy miért pusztítják a zöldterületeinket.

 A fenti fotónk az 1966-os Petőfi teret mutatja, amikor még ott is volt tiltótábla. A következőkben pedig a Napló két elgondolkodtató (1964-es és 1975-ös) parkőrös cikkét osztjuk meg tanulságképpen.


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. június 18., csütörtök

Az utcai fémszekrények egyik utolsó hírmondója

Debrecen utcái valaha tele voltak – más településekhez hasonlóan – olyan nagy fémszekrényekkel, amik leginkább talán az egykori kis otthoni diafilmvetítőkre hasonlítanak. Ilyen dobozra bukkantunk a Füredi út és a Jerikó utca közötti tömbbelső parkjában. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Elkerített objektumban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Távoli emlékeink szerint ezeket a retro ívelt tetejű alkalmatosságokat a Titász használta, és amikor kinyitották az ajtaját, akkor látható volt a benne lévő millió vezeték. Ezeket a színes drótokat a szekrény előtt guggoló overallos férfiak nézegették nagy komolyan. A dobozok tényleges mibenlétére az 1976. május 23-i Naplóban találtunk magyarázatot (lásd e mostani múltidézésünk végén). Eszerint a ládákat a Debreceni Fémfeldolgozó Ipari Szövetkezet gyártotta, és kábelhálózati biztosító szekrény volt a becsületes nevük. „Ezek alkalmasak világítási erőátviteli kábelek csomópontjainak kiképzésére, kábelszakaszok biztosítására. Jól alkalmazható utcákon, tereken, mivel a modern formája mellett kielégíti a mechanikai és érintésvédelmi követelményeket is. Az 1976-os BNV-n kiállított szekrény már fejlesztett változatú, IP 33-as védettséggel rendelkező kábelszekrény volt, ami olyan változtatható kábelfogó bilincsekkel rendelkezett, amik 15–20 milliméteres vezetékek befogására alkalmasak ” – olvasható az 50 évvel ezelőtti cikkben. Ma pedig már többnyire jellegtelen, szürke, szögletes ládák találhatók a közterületeken, minden bizonnyal hasonló céllal. Viszont a klinikatelepen még nagyon sok régi szekrény fedezhető fel, csak éppen kisebbek, mint ez az újkerti és a társai.

Szellőzője is van. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó múltidézéseink:
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

 
A Napló 1976. V. 23-i cikke (részlet)

2026. június 17., szerda

A varjúszelídítő

Debrecenben a nagyerdei Békás-tó mellett haladva tegnap szokatlan látványra lettünk figyelmesek: egy fiatalember nem a kacsákat etette, hanem a varjakat. A varjak a férfi köré sereglettek, némelyikük felröppent a pad támlájára és a kukára is, és úgy várták a falatokat. Írhatnánk, hogy Hitchcock-i pillanatokat éltünk át, de az túl olcsó poén lenne – annak ellenére is, hogy nem kevés varjú tátotta a csőrét az élelemre éhesen. Fotók: © Debreceni Képeslapok / Vass Attila Tamás

Idill a varjakkal. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Valójában tulajdonképpen békés, megnyugtató jelenet volt ez. Olyannyira, hogy amikor a fiatalember felállt és elindult, akkor a varjak utánafordultak, károgni kezdtek, majd métereken át ugrándoztak utána. Lehet, hogy már ismerték is egymást, hiszen nem kizárt, hogy máskor is kaptak ennivalót ettől a segítőjüktől, meg egyébként is, több helyen olvasható, hogy a varjak családias, intelligens, tanulékony és jól szervezett élőlények. Így aztán akár még az is lehet, hogy a hálájuk jeleként követték a férfit, aki ennivalót vitt nekik! Sőt: énekeltek neki, elvégre a varjú énekesmadár :)

Induláskor. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. június 16., kedd

A Jézus Szíve templom, mely este keresztként fénylett

A Jézus Szíve templom. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

Debrecen majdnem legkisebb méretű, de annál különlegesebb formájú temploma a Mikes Kelemen utcában található, az egykori Debreceni Dózsa pályája mellett. Idelátogattunk a minap, útban a közeli tisztviselőtelepreMai fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Az 1935–1936-os építés. Reprók: © Debreceni Képeslapok

Az imahely létrehozását Kummergruber Emil piarista tanár szorgalmazta, aki ezért 1934 januárjában indított gyűjtést. Az egyházmegye honlapján az is olvasható, hogy a Jézus Szíve templom Debrecen második római katolikus templomaként 1935. június 1-től 1936. június 14-ig épült.

Az oltár 2013-ban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A 700 lelket befogadó templomot az a Jost Ferenc tervezte, akinek a Faraktár utcán álló Szent István-templomot (1938) köszönhetjük, ugyanakkor az ő munkáját dícséri az egykori családi villája is a Füredi út és a Nádor utca sarkán. A gyülekezeti hely szokatlan módon kubista építészeti stílusú. A Jézus Szíve templom épületének kereszt alakú főhomlokzatában eredetileg átlátszó üveg volt, így a belső fények révén esténként (amíg nem épült elé az iskola) a mai Kassai útról is jól látható volt a gyülekezeti hely, mint egy nagy világító kereszt.

Jézus-ábrázolások. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Sokan emlékeznek arra is, hogy korábban a templomnál működött a Zsibogó. Napjainkban a templom előtti parkba facsemetéket ültettek, ami nem baj, viszont ha megnőnek, akkor a látványt várhatóan zavarni fogják. 

Az 1936-os átadás után. Repró: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük! 

A templombelső 2013 tavaszán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

2026. június 15., hétfő

Ma 30 éve adták át a Tóth Árpád Gimnáziumot

Debrecenben a Tóth Árpád Gimnázium mai, Szombathi István utcai épületegyüttesének alapkövét 1994. május 21-én tették le. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A TÁG épületének részlete. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Wesselényi városrészben lévő intézmény honlapja szerint a cívisváros 600 millió forintot kapott a központi költségvetésből a gimnázium elhelyezésének megoldására, s ezáltal mintegy 17 ezer négyzetméter hasznos területhez jutott. A „H” alaprajzú épület oldalszárnyainak alagsorában többek között kiszolgáló helyiségek, kondicionáló-, vetítő- és számítástechnikai szaktantermek vannak.

A TÁG épületének részlete. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A földszinten és az emeleten helyezkednek el a tantermek, szaktantermek és a laborok. A földszinten 25 méter hosszú, négysávos tanuszoda is található, melynek mélysége 105 és 160 cm közötti. A középső szárny második emeletén van a három részre osztható, 1200 négyzetméteres  tornaterem. Az étterem fölött üvegházat alakítottak ki, amit közösségi célra és rendezvényekhez is használnak, s ott kapott helyet az iskolatörténeti gyűjtemény is. A sportudvarral is rendelkező épületegyüttes műszaki átadása 1996. június 15-én volt. A létesítményt Kováts Ákos és Reszler Antal tervezte, s az épület előtt állították fel E. Lakatos Aranka szobrát, mely Tóth Árpád költőt ábrázolja.

Tóth Árpád szobra a giminél. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. június 14., vasárnap

Buszmegálló a Faraktáron – keresd a hibát a képen!

2026. június 13-án. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

Debrecenben a Faraktár utca 6. szám előtt van egy buszmegálló, aminek az utastájékoztató táblái a 2026. június 12-i ottjártunkkor készített fotónk tanúsága szerint igencsak alacsonyan, ezáltal pedig olvashatatlanul függtek az oszlopon. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Kovács Mariann és Molnár Tibor ötletei a táblák olvasására

Az aznap megosztott képünkhöz nagyon sok hozzászólást kaptunk, ezek itt olvashatók el. Egy férfi azt írta, hogy régebbi a kép, és a megálló a valóságban nem is olyan már. Emiatt másnap, 2026. június 13-án is lefotóztuk, és ezt tettük közzé most ennek a cikkünknek az elején. Kedves Olvasóink közül ugyanakkor többen nagyon szellemes AI-grafikákat is készítettek a fotónk felhasználásával azt illusztrálandó, hogy miképpen kell használni az „alacsony padlós” táblákat. Ezeket is köszönettel és örömmel bemutatjuk, hiszen szórakoztatóak, elgondolkodtatóak, és legfőképpen: remélhetőleg segítik mielőbb normálisan beállítani az utastájékoztató táblákat – itt is és a többi hasonló helyen!  

Tömöri Hajnalka használati útmutatója

Kapcsolódó összeállításaink:
2026. június 12-én. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. június 12., péntek

A Nagyerdei Szabadtéri Színpad hőskora

Debrecenben a Békás-tó melletti kulturális szentélyt, a Nagyerdei Szabadtéri Színpadot 1950. június 10-én avatták fel. Az ünnepségen Kodály Zoltán művét, a Székelyfonó című daljátékot mutatták be.

A nyitóünnepség. Képtulajdonos: © Debreceni Képeslapok

Az alkalmon a nagy tiszteletnek örvendő szerző is részt vett. A Mester a délutáni sebesvonattal érkezett Debrecenbe, ahol az akkor még régi palotás Nagyállomáson ünnepélyesen fogadták.

Az eredeti design. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Néplap tudósítása szerint a nyári színház átadásán Balogh Endre polgármester mondott beszédet, az Operaház szólistái orosz és magyar operarészleteket énekeltek, majd bemutatták a Székelyfonót. A díszletet Menyhárt József festőművész tervezte, aki stilizált székely szőttest és székelykaput alkotott színpadképnek. A nagy sikerű előadást Csenki Imre rendezte.

„Országos kultúrverseny helyszíne lesz ma Debrecen: ünnepélyes keretek között este fél 9 órai kezdettel adják át rendeltetésének a nagyerdei Lenin parkban lévő szabadtéri színpadot a város dolgozóinak” – adta hírül a Néplap 1950. június 10-i száma. A nagy érdeklődés miatt az első estére 1 forintos állójegyeket is lehetett vásárolni. Az előadás tartama alatt a Sztálin körúton este fél 9-től 11 óráig szünetelt a közlekedés, utána azonban a Központi Egyetemnél lévő villamosmegálló előtt megfelelő számú villamoskocsi állt a közönség rendelkezésére. A cikk kitért arra is, hogy az új létesítményt ettől a villamosmegállótól vagy a Lenin parkban lévő Vigadótól lehet megközelíteni a sétautakon.

A nyugati külső, anno. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A létesítményt az eltelt években többek között az egykori Kölcsey-művközpont üzemeltette, majd pedig a Debreceni Fesztiválközpont is. A színpad egyaránt népszerű volt az ifjabb és az idősebb korosztály körében is, hiszen az öreg fák alatt többek között folklór és könnyed színházi műsorok (fővárosi sztárokkal), a legjobb hazai és külföldi előadók dzsessz- és csápolós rockkoncertjei, valamint természetesen gyerekprogramok is szórakoztatták a látogatókat.

Előadás 1969-ben. Fotó: Vencsellei István

A régi Nagyerdei Szabadtéri Színpad már nincs meg: néhány éves tetszhalotti állapot után 2014-re átépítették a Békás-tóval együtt. A palettáját azonban azóta is változatos műfaji sokszínűség jellemzi.

Az új színház a tó felől. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A korábbi üzemeltető. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Nagyerdei múltidéző cikkeink sok régi fotóval: