Debreceni Képeslapok

2026. június 28., vasárnap

A Békás-tó régi spriccelős ivókútja

Szomjoltónak és szórakozásnak is kiváló volt az antik öntöttvas ivókút. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A debreceni Nagyerdő 2013-as átépítése előtt a kirándulók kedvelt szomjoltó helye volt a régi Békás-tó mellett álló dupla csöves ivókút. A megnövelt tó és az átépített park következő évi átadása óta már hiába keressük ezt az öntöttvas szerkezetet. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

E 2012-es felvételünk készítésekor még nem gondoltuk, hogy megszűnik a szeretett ivókút. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A lebontott és eltűnt kis kút korábban tavasztól őszig működött, és az volt az egyik jellemzője, hogy folyamatosan bugyogtak a vízsugarak a két függőleges csövéből. Sokan, leginkább a gyerekek, azért kedvelték, mert ha befogták az egyik csövét, akkor a másikból magas(abb)ra lövellt a víz. Az pedig kellemesen hideg és ízletes volt. A kút helyett ma több helyen is vannak erdei szomjoltóink, de azok krómozottak, egyágúak, nyomógombosak, és lefelé folyik belőlük a víz.

A képen látható kút helyett ma több helyen is vannak erdei szomjoltóink, de ezek már nem olyanok. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Sokan tapasztalhatták, illetve emlékezhetnek arra is, hogy a Békás-tó mellől eltűnt spriccelős kútnak van egy párja is a Nagyerdei Víztorony mellett, a klinikák felől, de emberemlékezet óta nem működik, és össze van törve. A Pallagi úti szociális otthonnal szemközti mementót ebben a cikkben idéztük meg.

A Békás-tavi kútnak a stadion és a klinikák között szomorkodó, összetört párja. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A HB Napló fotója 1976. június 27-én

Nagyerdei múltidéző cikkeink sok régi fotóval:

A Nagyerdei Strand bámulatos képei 1970. június 28-án

Debrecen 2018-ban lebontott Nagyerdei Strandjáról közölt bámulatos fényképeket 1970. június 28-án a Hajdú-bihari Napló. Ezúttal azt az újságoldalt mutatjuk be (teljes méretben lásd a mostani összeállításunk végén), amelyiken Süli Andor fotói megjelentek egy cikk társaságában.

Az első reprodukción a fákkal övezett egykori úszómedencében és a közönségében gyönyörködhetünk, a második felvétel pedig a ma már szintén nem létező négyméteres medence melletti pancsolót és az ottani kabinsort eleveníti fel a strandolást élvező emberek környezetében. Alább ugyanakkor a csodálatos hangulatú képekhez mellékelt remek írás olvasható „B. G.” tollából:

Íme a nyitókép teljes méretben, majd egy kedves jelenet a gyermekmedencéről, aztán ígéretünkhöz híven jöjjön a komplett újságoldal is!

Nagyerdei múltidéző cikkeink sok régi fotóval:

DBKL

A Napló 1970. június 28-i összeállítása

A bónuszfotókon az 1970. június 27-én megjelent Naplós képösszeállításból idézünk, amelyben a spriccelős ivókút, a kis Békás-tó (kacsás tó), a Békás-tó és azok közönsége elevenedik meg...

2026. június 27., szombat

A Malév debreceni repülőtere

Li–2-es gép az epreskerti reptéren.

Debrecenben ünnepélyesen adták át az új debreceni Malév-repülőteret 1960. június 27-én. A Napló akkori cikke szerint az előző év decemberében kezdtek hozzá az építéséhez, s rekordidő alatt, másfél hónappal a határidő előtt adták át a forgalomnak. A hely mai állapotát ebben a videóban láthatják:

A repülőtér, mely egyúttal az ország egyik legmodernebb repülőtere, zászlódíszben várta a megnyitóra érkező fővárosi vendégeket: Rónai Rudolf légügyi főigazgatót, Hűvös Sándort, a Malév vezérigazgatóját, Berki Ferencet, a Malév beruházási főnökét. Gádor Ferenc elvtárs, az MSZMP Hajdú-Bihar Megyei Bizottságának első titkára (aki részt vett a Román Munkáspárt kongresszusán) ugyanezzel a repülőgéppel érkezett vissza, mely a Malév vezetőit hozta a debreceni repülőtér átadási ünnepségeire.

A debreceni Malév-repülőtér főépülete

A repülőgép a leszállás után nem pihent, mivel a dolgozók közül harminckettőt sétarepülésre vitt a város fölött. A repülőtér több mint 2,5 millió forintba került, s a legmodernebb elgondolások valósultak meg. Nagy munka volt, amit elvégeztek, míg idáig, a gyönyörű üvegpalotáig eljutottak – fogalmazott a tudósítás.

A személyzet fotóját Nagy Lászlóné Julikának köszönjük

A talajvíz egy méterre van csak ezen a területen, így igen nagy nehézséget jelentett a talajvíz leküzdése, az épület tökéletes szigetelése, kazánházának, pincéinek beépítése. A vízvezetéket is három kilométernyi távolságról, a Kerekestelepről kellett az új repülőtérre vezetni.

A fő reptér mai arca. Fotó: © Debreceni Képeslapok

„Ez az új debreceni létesítmény pompázva emelkedik ki a környező térségből.” Például előregyártott fénytörő bordák alkalmazásával igen jó hang- és fényhatást értek el a nagy váróterem mennyezetének kiképzésében. Mint megtudtuk, Debrecenben ehhez hasonló mennyezetmegoldás még sehol sem készült.

Li–2-es gép közelről a debreceni pályán

Debrecen epreskerti repülőterét nem mellékesen 1946. március 29-tól a Maszovlet üzemeltette, 1954. november 26-tól pedig a Malév. Dr. Moys Péter múltidézése szerint az utolsó belföldi menetrend szerinti repülőjárat éppen a debreceni volt. Ezt 1969. március 15-én szüntették meg. A debreceni repülőtér azonban még évekig a Malév, majd az LRI kezelésében kitérő repülőtérként működött. (A most megosztott archív fotók forrása: Méliusz Központi Könyvtárának Helytörténeti Részlege.)

A volt váróterem 2024 nyarán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

1964 márciusában a Li–2-es repülőket kivonták a forgalomból, s megszüntették a szegedi, miskolci és nyíregyházi belföldi járatokat. A megmaradt vonalakon, köztük Budapest és Debrecen között akkortól Il–14-esek közlekedtek. A Mikepércsi úton ma is álló létesítmény története és mostani állapota Kedves Olvasóink visszaemlékezéseivel, videóval és friss képekkel ebben a cikkünkben ismerhető meg.

Li–2-es gépek 1964-ig jártak

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Fotók: HBN / Wikipédia

Kapcsolódó múltidézéseink:
A 4-es villamos utolsó útja
Közlekedés Debrecenben, az 1960-as években
A halálkanyar
A távolsági buszállomás
A modern Nagyállomás
A 31-es buszok emlékére
A Malév lezuhant debreceni főpilótája
A gőzmozdonyos cívisváros
A villamosközlekedés aranykora
Az utolsó Bengáli
Az első CAF
Az 5-ös villamos
A 6-os villamos
40 éve trolival
A fénytroli
A Mikulás-Bengáli
A közlekedéstörténeti emlékszoba
A mozdonyok és vonatozás szerelmese
Futurisztikus szupervonatok a Nagyállomáson
A kánikula hatása a sínekre 1999 nyarán
Az 1985-ös nagy vonaljegyár-emelkedés
Debrecen közlekedése az 1970-es években
A repülővel lezuhant fotóművész

A Napló 1960. június 28-i beszámolója

A Kerekestelepi Strand

Debrecen legidősebb fürdőhelye – a Nagyerdei Strand lebontása és új építése miatt – immár a Kerekestelepi Strand, ami 2025-ben már 66 éves. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

1965-ös fotó: Méliusz Helytörténeti Fotótár

Ebbe az egész évben nyitva tartó létesítménybe látogattunk el egy csodálatos napon, direkt olyan időszakban, amikor nincsen kint tömeg.

A hideg vizes medence. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ezt a helyet 2016-ban, június 17-i átadással korszerűsítették és bővítették, ám a régit sem szüntették meg. A története nagyon érdekes, régi fotók pedig itt nézegethetők róla.

Vidám kabinsor. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az 1940-es évek végén a Maszolaj Kútfúró Vállalat végzett ott mélyfúrást, olajat nem találtak, de egy hőforrás által táplált vízréteget igen. A kút mélyéről 42 fokos víz tört felszínre.

A hideg vizes medence. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Krankovics Ilona leírása szerint 1958-ban Stieber József városi építész készítette el a strand terveit. Ez alapján a Szávay Gyula utca 51 ezer négyzetméterén a fürdőt többnyire bontott anyagból, a legszerényebb módon építették föl. A munkákat Fehér Imre vezette, aki az első igazgatója is lett a fürdőnek. Egy év múlva, 1959. június 20-án már át is adták a kis strandot.

1974-es fotó: Méliusz Helytörténeti Fotótár

Az ünnepségen Márkus Vince, az I. kerületi tanács végrehajtó bizottságának elnöke hangsúlyozta a társadalmi összefogás erejét, amely megnyilvánult e strand építésében. A fürdő több mint egymilliós költséggel épült, s a lakosság, az üzemek, az iskolák 55 008 forinttal és megszámlálhatatlan munkaórával mutatták meg a segítőkészségüket – írta akkor a HB Napló. 1960-ban a vízművállalat vette át a strand irányítását.

Az eredeti színes padok. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Egy nagy tégla alakú medence készült el, melyet félköríves gyermekmedencével zártak le. 1970-ben elkészült a különleges formájú harmadik medence, és a fürdőterületen kemping is nyílt 1986. július 1-jén. A strandot és a kempinget üzemeltető társaság közleménye szerint az itteni víz alkáli-hidrogén-karbonátos gyógyvíz, aminek fluoridion-, jodid- és bromidtartalma is van.

Hívogató látvány. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A jótékony hatásai közül kiemelik, hogy ez a gyógyvíz fürdőkúra formájában izomreuma és -fájdalom, ízületi és gerincoszlopi meszesedés, ízületi panaszok, mozgásszervi megbetegedés, porckorongsérv kezelésére alkalmas. Sokan alkalmazzák ivókúra formájában reflux betegség enyhítésére is.

A gyógyvíz is szuper. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Napjainkban öt medence, szauna, tenisz- és röplabdapályák is tartoznak e gyönyörű parkban működő, vizes gyógyhelyhez. A felújításkor szó volt arról is, hogy később ugrómedencét is kialakítanak. Hasznos tudnivaló ugyanakkor az is, hogy a létesítmény egész évben nyitva tart. További információk a nyitva tartásról és egyebekről idekattintva szerezhetők.

Lubickolók a kerek medencében. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó cikkeink sok mai és régi képpel:

A parkosításra is figyelnek. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

2026. június 26., péntek

Fejezetek a 217. sz. Kanyar Büfé történetéből

A ház 2023 őszén. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

Debrecenben a Dobozi lakótelep délnyugati sarkán található az egykori 217. sz. Kanyar büfé épülete, ami immár évtizedek óta lakatlan kísértetház. Legutóbb 2017-ben volt terv a beépítésére, ám az sem valósult meg. Pedig anno nagy élet volt itt, s az épületben tejbolt és műszaki bizományi is működött a presszó mellett.

Az épület 1997-ben. Fotó: HBN

De találtunk olyan cikket is 1977-ből, amely szerint vasárnaponként ebben a kocsmában is árusítottak tejtermékeket, kenyeret és pékárukat. Ezúttal azt idézzük fel, hogy miként írt 1997-ben Magyari Vilmos a Faraktár utcai villasor eme nyitóépületéről a Napló hasábjain...

A téli „Don-kanyar”. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kora tavasz óta lóg az ablakban is, az ajtón is egy kartondarabra - természetesen hibás helyesírással - írt hirdetés: Üzlet bármilyen célra kiadó. Az üzlet a Hajnal és a Faraktár utca sarkán árválkodik. Valóban árválkodik, mert a földig érő hatalmas ablakon át látni lehet, hogy teljesen üres és úgy mindenestől meglehetősen szánalmas a kinézete. Koszos, elhanyagolt, az igénytelenség nyomait viseli. Az ajtó felett ottmaradt a cégtábla: 217 sz. Kanyar Büfé. Ez volt a hírhedt, a kollektív humor által Don-kanyarnak nevezett kocsma. De ahogy a mai napig nem tudni pontosan, hogy a második világháborúban, 1943 januárjában, a szovjet csapatok Donnál történő áttörése után hány rosszul felszerelt, a kegyetlen télre fel nem készített magyar katona esett el (legalább 120-130 ezer), úgy az sem fog soha kiderülni, hányan maradtak alul az alkohollal folytatott küzdelemben a Kanyar büfében. Két-három évtizeddel ezelőtt, és még később is egy ideig, nem volt olyan rossz hírű és rossz kinézetű hely ez az intézmény, mint a megszűnése előtti években. Amikor a Fényes udvari lakótelepet átadták (1971-72), a szerkesztőségből többen kaptunk ilyen-olyan lakást az ijesztő méretű panelházakban. Fiatalok voltunk és olykor még vidámak is. Átjártunk néha egymáshoz, és előfordult, hogy hajnalig tartott a világmegváltó dumaparti. Akkor felkerekedtünk, és úgy bandában átmentünk a Don-kanyarba pacalpörköltet, sült kolbászt enni, hosszúlépést, nagyfröccsöt inni. Aztán következhetett a vasárnap. Körülbelül egy évtizede kezdett a Don-kanyar lezülleni. Először megszűnt a konyha, ezzel együtt lekerültek a térítők az asztalokról, aztán az asztalok is megtizedelődtek, elkoszosodtak. Aztán minden elkoszosodott és büdös lett. Az igénytelenség teljes mértékben átvette az uralmat. Nem hiszem, hogy lett volna még egy ilyen förtelmes vendéglátóegység Közép- Európában. Hogy a Don-kanyar konszolidált éveiben kik lehettek a törzsvendégek, nem tudom megmondani, de a lerobbant korszakban csak lumpenek látogatták. Ezek az emberek a közeli Cegléd utcában laktak, ugyanolyan igénytelen körülmények között, mint amilyen kocsmába jártak. A Cegléd utca viszont az utóbbi években rohamosan fejlődött. Mondhatni, hogy minden házban nyílt egy új üzlet, sőt új üzletházak épültek. A lumpenek kiszorultak, elköltöztek, így aztán a Don-kanyar is törzsvendégek nélkül maradt. Bizonyára gazdaságtalanná vált. Ez lehet megszűnésének az oka. Csak azt nem értem, hogy a forgalmas utcasarkon lévő üzlethelyiség miért nem kell senkinek, amikor manapság majdnem mindenki a kereskedelemből akar meggazdagodni.

A lebontás kezdete, 2026. VI. 26. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A strand főépülete, ahol bemondó, fodrász és mozi is volt

Debrecenben a korábbi Nagyerdei Strandot 2018 elején kezdték elbontani az új létesítmény építése érdekében. A munkák az 1971-es szezonrajtra átadott központi öltözőépületet sem kímélték.

A fenti cikk arról tudósított, hogy 1971. június 26-án már vizsgázott a strand új öltözőépülete. Figyelemreméltó a felette lévő képes hír is, amely szerint a Bethlen téren (azaz a mai Segner téren) átadták az új üzemanyagtöltő állomást.

A Napló 1971 júniusi cikke az épület elkészültéről

A Karátsony Edvin (Hajdúterv) által tervezett objektumnak a klinikák felől volt a főkapuja egy lépcsősorral, ahol már érződött a Nagyerdei Strand gyógyvizének illata és a fürdőzők csivitelése. Boldogság volt rálépni ezekre a lépcsőfokokra!

A kétemeletes szolgáltatóházban jegypénztárak, hangosbemondó, talált tárgyak gyűjtőhelye, strandcikk- és bazárárubolt, valamint hotel és presszó is működött. A színes székeken bárki megpihenhetett.

Az alábbi archív felvételünkön az öltözőépület melletti térképes táblát mutatjuk be, ami a strand környékéről tájékoztatott akkor is, amikor már évtizedek óta nem létezett TSZ-üdülő, és a Kohászüdülőnek is más volt már a neve (közelebbről lásd a cikk végén).

A központi öltözőépületnek mind a két emeletén kialakítottak férfi- és női öltözőket, s bizony nem volt ritka, hogy ki kellett tenni a „Megtelt!” táblát.

Íme még egy régi szép képeslap az egykori épületről:

A volt strand főépülete. Fotó: Tulok Ferenc, 1979

Az öltözők vicces és felejthetetlen mozzanata volt, amikor fehér krétákkal jelszót kellett írni a szekrényekbe tett cipők talpára vagy a szekrényajtón lévő kis táblára.

Az külön szuper volt a régi öltözőépületben, hogy a fentieken kívül zuhanyzós tetőterasza, külső széles panorámalépcsői, valamint fodrászat-kozmetikai részlegei is voltak. Sőt, a második emeleten mozi is szórakoztatta a strandolókat – akik között az 1970-es és 80-as években még nagyon sok külföldi volt!

Sajnos ezt a sokak által szeretett létesítményt is hagyták tönkremenni, ahogyan például a csónakázót is. Emiatt végül az is várható volt, hogy lebontják, és egy teljesen más valami lesz a helyén.

Az új strand 2020 nyarán nyílt meg. A fél évszázadot se megélt, lebontott öltözőépület helyén a mai fürdőhely recepciója és kiszolgáló létesítmények vannak.

Nagyerdei múltidéző cikkeink sok régi fotóval:

Nyitóképünk teljes méretben. Fotó: Csobaji Előd, 1983

DBKL

Keresés ebben a blogban

2026. június 28., vasárnap

A Békás-tó régi spriccelős ivókútja

A Nagyerdei Strand bámulatos képei 1970. június 28-án

2026. június 27., szombat

A Malév debreceni repülőtere

A Kerekestelepi Strand

2026. június 26., péntek

Fejezetek a 217. sz. Kanyar Büfé történetéből

A strand főépülete, ahol bemondó, fodrász és mozi is volt