Rekviem az utcai retro virágtartókért

Debrecenben hagyomány volt – más településekhez hasonlóan –, hogy formatervezett beton virágtartók is szolgálták a városszépítést. Ma már alig van ilyen. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok 

A Kossuth utcán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A minapi körutunkon a Kossuth utcán találtunk szögletes és kerek ládákat. A barokk lakóház mellett sárgára vannak festve, és színpompás portulácskák élik világukat bennük.

A Kossuth utcán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A rendőr-főkapitánysággal szemben, a Kis Kossuthnál és a Szabó Magda Emlékháznál is többféle ilyen utcabútor van kiállítva, és szerencsére rendeltetésszerűen virágok és más növények számára használják, nem pedig pl. szemétgyűjtőnek vagy gördeszkaugratónak.

A Kossuth utcán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Nagyon örvendetes, hogy ezen a helyen az ilyen kis apróságokra is ennyire szépen gondot fordítanak. Na de menjünk tovább, hogy máshol vajon hasonló-e a jellemző!

A Kossuth utcán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Szent Anna utca elején egy egész sor olyan hatszögletű virágtartó hűsöl a lombok alatt, mint amilyenek a nagyerdei Újvigadónál is szolgáltak. Az utolsó fotónkon ezeket idézzük meg. Kedves Olvasóinkat pedig arra kérjük, hogy aki tud hasonlókról, az jelezze a dkepeslapok@gmail.com címen, vagy töltse fel a Facebook-idővonalunkra!

A Szent Anna utcán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó múltidézéseink:

• Címerek a cívisvárosban
• Debreceni cégérek
• Lépcsőházak, rejtett díszudvarok
• Ki lakott az utcai nagy fémdobozokban?
• A debreceni Malév-reptér romjai
• A Kassai úti bunker
• A Sámsoni úti tankúsztató
• A nagyerdei hatalmas ufó
• A Margit-fürdő forgókapuja?
• A debreceni Stonehenge park
• Az Ördög árka
• A Kassai úti Superman
• A Déli sori Indiana Jones-híd
• Az utolsó spriccelős ivókút romjai
• A derecskei óriási beton focilabdák
• A Piac utcai hangyaszázad
• Ufók Debrecen felett

Az egykori Újvigadónál. Képtulajdonos: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Az utolsó spriccelős ivókút romjai a Nagyerdőben

A debreceni Nagyerdő 2013-as átépítése előtt a kirándulók kedvelt szomjoltója a régi Békás-tó mellett álló dupla csöves ivókút volt. A megnövelt tó és az átépített park következő évi átadása óta már hiába keressük ezt az öntöttvas szerkezetet. A lebontott és eltűnt kis kút korábban tavasztól őszig működött, és az is jellemzője volt, hogy folyamatosan bugyogtak a vízsugarak a két függőleges csövéből. Sokan, főként a gyerekek, azért kedvelték, mert ha befogták az egyik csövét, akkor a másikból magas(abb)ra lövellt a víz. Az pedig kellemesen hideg és ízletes volt. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A volt Békás-tavi kút párja. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A kút helyett ma több helyen is vannak erdei szomjoltóink, de azok krómozottak, egyágúak, nyomógombosak, és lefelé folyik belőlük a víz. Sokan tapasztalhatták, illetve emlékezhetnek arra is, hogy a Békás-tó mellől eltűnt spriccelős kútnak van egy párja is a Nagyerdei Víztorony mellett, a klinikák felől, de az szegény össze van törve már, és emberemlékezet óta nem működik. Ildomos lenne legalább ezt megjavítani, és ismét üzemeltetni – nagyon sokan örülnének neki!

A Pallagi úti kút roncsa. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Nagyerdei múltidéző cikkeink sok régi fotóval:

• A parkerdő spriccelős ivókútja
• A nagyerdei titkos smaragd tó
• A nyári napközis tábor
• A Békás-tó az átépítése előtt
• Volt egyszer egy csónakázó
• A Li-2-es csodarepcsi
• Nagyerdei lakomák régi szép Rózsakertje
• A strand főépülete, ahol fodrász és mozi is volt
• A nagyerdei fedett uszoda
• A Nagyerdei Víztorony
• Stadionunk története 1934-től
• Lubickolás a Nagyerdő fái közt
• Volt egyszer egy Nagyerdő
• Ilyen lett volna az egyetem az eredeti tervei szerint
• A lebontott Nagyerdei Kemping
• Az utolsó régi nyár a strandon
• A Régi Vigadó
• Korizás anno a Nagyerdőben
• Volt egyszer egy Ifipark
• A Leveles Csárda
• A szabadtéri színpad 73 éves története
• A Nagyerdőben rejtőző hatalmas ufó
• A  béke szigete a Nagyerdőn
• Az elásott Sesztina-padok
• Nagyerdei szellemtanyák
• A régi vidámpark
• Így szórakoztunk a vidámparkban 1974-ben

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Piac utcai hangyaszázad

A hangyahadsereg 18. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecen belvárosában, a Piac utca 40. szám alatti lakóházon található a világ legkülönlegesebb kapuja. A rácsozatot ugyanis egy egész hangyahadsereg alkotja.

A teljes kapu és a kerékvetők. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az ötemeletes épületet ugyanaz a Münnich Aladár tervezte, mint aki a Déri Múzeumot és a postapalotát is. A modern ház 1938-ban készült el az országos bolthálózatot is működtető Hangya Szövetkezet részére. Az eredeti kapuja még egy egyszerű, szép – felvonós – rács volt (amit Nyíri Béla készített), ám az sajnos elrozsdásodott.

Debrecen egyik első modern épülete. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Piac utcai épület csodával határos módon élte túl a '44-es bombázásokat: korabeli fotókon jól látszik, hogy pont a bal oldali szomszédját, a Pannonia Szállodát érte találat. A mostani kapu a társasházzá alakulás óta ékesíti a Hangya-házat. Az alkotást Magyar Zoltán tervezte, és Kovács Imre, tiszaörvényi kovácsmester öntötte. A mintegy 17 centis bogárkákból összesen 78 darab sorakozik a rácson – az pedig tehát annyi mint 156 csáp, 468 láb...

Kovács Imre öntötte. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Hangya elnevezésű épület egyébként több is található a világon – így például Japánban is. Sőt, hazánkban Tordason egy ugyanerre a névre keresztelt művelődési ház is működik.

A Kút utcában is laknak. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink sok mai és régi fotóval:

• Szobrok, amik nem kellettek
• A felszabadulási emlékmű
• A száműzött Sellő
• A lebontott Zsolnay-szökőkút
• A Hunyadi utcai Lenin-szobor
• A Csokonai-mozaik
• Raoul Wallenberg szobra, a Kígyóölő
• A Piac utcai hangyaszázad
• Kossuth Lajos főtéri szobra
• Egy óriási debreceni szobor, amit a többség nem láthat
• A Piac utcai szürke házről figyelő titokzatos alakok
• Az árnyas Ady park és a kis csobogó
• Rejtőzködő szépség
• Szobrok ülő nagyjainkról
• A Petőfi téri díszpark és a lebontot szökőkút
• Miről beszélgetne Szabó Magda és Ady Endre?
• Rejtélyes nagyerdei ufólandolás
• A Kassai úti szupermen
• Mini Debrecen-szobor a főtéren
• A Lehel utcai óratorony
• Kovács Margit színes kerámiái
• A Nagyállomás óriási képei
• A Tiszai halász című sgraffito
• A szociális otthon pusztuló faliképei
• A Lenin- és a Proletár-szobor ledöntése
• Merkúr az Arany-sarkon
• Toronyangyal a Kossuth utcán

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A „Sportszer”

A sportszer egy 1970-es képeslapon.

Debrecenben a főutcai sportszerüzletet 1966. június 21-én adták át a Hajdúsági Áruház (későbbi Centrum) épülete mellett. A Napló másnapi beszámolója szerint hárommillió forintos árukészlettel megnyílt az újjáalakított debreceni sportszerbolt a Vörös Hadsereg útja 32. szám alatt, a régebbi bútorüzlet helyén (lásd a következő képen). Ahogy a jelen levő szakemberek akkor „elmondották, ez a vidék legkorszerűbb, legjobban felszerelt szaküzlete”.

Bútorboltként. 1958-as fotó: Fortepan / Hegedűs Anikó

„A szakemberek véleményében aligha van túlzás – fogalmaz a cikk. Immár bemutatóteremmel is rendelkezik a sportszaküzlet. Több ezer cikke úgyszólván minden igényt kielégít. Őszintén elmondották a Hajdú megyei Vegyesiparcikk-kiskereskedelmi Vállalat vezetői viszont, hogy bármennyire is igyekeztek minden árufajtát beszerezni, hiánycikk még mindig akad.”

Az üzletbelső a nyitáskor. Fotó: HBN

A tudósítás így fogalmaz: „Az újjáalakított bolt szerencsére nem emésztett fel nagy összeget. Ebben igen tekintélyes szerepe van a vállalat dekorációs csoportjának, amely önállóan végezte el a tervezést és a kivitelezést. A megnyitón Dani Imre igazgató adta át a boltot rendeltetésének, Kövendi József boltvezető pedig máris nyitott. A debreceni bolt indulása igen reményteljes. Első vevője, rendelője az MTI Debrecen Városi Tanácsa volt, és igénye százezer forint értékű sportfelszerelésre szólt. Legalább ezer forintot hozzá kell tennünk a rendeléshez, hiszen a sporttanács megtakarította a pesti utazás és a szállítás költségeit is.” A patinás épület üzlethelyiségében később is sportbolt működött, ma pedig cukrászda található benne.

Az épület környezete 2026 nyarán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink sok fotóval:

• A Hegedűs és Sándor
• A Csáthy
• A Sesztina
• A Rickl
• A Kaszanyitzky
• A 2026-os nagyvásár
• A hajdani Rákóczi utcai piac
• A Csapó utcai régi virágpiac
• A Tócóskert egykori kispiaca
• A Zsibi
• A régiségvásár
• Amikor még a Csapón volt a vásárcsarnok
• Nagyvásár az Adyn és a Csapón
• Centrum Áruház
• Újra élet van a volt Centrum Áruházban
• Debrecen Áruház
• Délibáb Áruház
• Unió Áruház
• Centrum Áruház (3. rész)

Egy másik 1970-es képeslapon

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Mik voltak ezek az ufók a magasban?

A Debrecenről készített 1960-as, 70-es évekbeli közterületi fényképeken gyakran tűnnek fel olyan objektumok, amiknek a formája nagyon hasonlít az „ufókra”. Ezekre mutatunk példákat a Fortepan korabeli felvételei segítségével a hajdani főteret, valamint Csapó utcát is megidézve.

A főtéren. Fotó: Fortepan / Szalay Zoltán, 1968

A képeken természetesen nem ufók röpködnek, hanem olyan nagy teljesítményű világítóeszközök láthatók, amiket nagy terek, széles utak megvilágítása érdekében állítottak fel. A Fénymúzeum című szakportál leírása szerint ezek kísérleti példányát jó 65 éve a Rába-gyárban készítették el, és Megagomba vagy Maxi lámpatestnek is nevezték. Eredetileg 8 db OmniEKA típusú tölcséres reflektor volt elhelyezve a gombakalap alatt, 4 db 400 W-os, és 4 db 1000 W-os HgL vagy HgLI típusú fényforrásokkal. Ezeket többféle variációban is lehetett kapcsolni.

Az Árpád téren is voltak. Fotó: Fortepan / Uvaterv, 1974

A kísérleti darabban maga a lámpatest nagyjából három méter átmérőjű üvegszál-erősítésű műanyag gombaforma volt, a tetején levehető záróelemmel. Magassága egy méter, míg a belső vasszerkezetével és a felszerelt világítási részegységekkel kompletten 120–180 kg súlyú is lehetett. A Fénymúzeum által leszerelt tartóoszlop hajlított vaslemezekből hegesztett konstrukció volt, ami 18 méter magas, az önsúlya pedig a világító gombafej nélkül is másfél tonna körüli volt. Az ufólámpák az országban is elterjedtek voltak, mi Hortobágy központjában láttunk ilyet, Egerben pedig a bazilika mellett lévőt le is fotóztuk. Ez utóbbi ma is megvan szerencsére, mint a múltunk egyik jellegzetes relikviája.

Működés közben. Fotó: Fortepan / Inkey Tibor, 1975

Kapcsolódó múltidézéseink:

• Ki lakott az utcai nagy fémdobozokban?
• A debreceni Malév-reptér romjai
• A Kassai úti bunker
• A Sámsoni úti tankúsztató
• A nagyerdei hatalmas ufó
• A Margit-fürdő forgókapuja?
• A debreceni Stonehenge park
• Az Ördög árka
• A Kassai úti Superman
• A Déli sori Indiana Jones-híd
• Az utolsó spriccelős ivókút romjai
• A derecskei óriási beton focilabdák

A főtéren. Fotó: Fortepan / Inkey Tibor, 1974

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Szerelés a Csapón. Fotó: Vencsellei István, 1978

A Nagyállomás márványcsarnokának monumentális képei

A Debreceni vásár. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

A debreceni Nagyállomáson tevékenykedő takarítórobotot bemutató minapi cikkünk hozzászólói között többen is írták azt, hogy helyi létükre még nem látták a központi várócsarnok nagy méretű képeit. Ezúttal akkor hát ezekről az alkotásokról lebbentjük fel a képzeletbeli fátylat, de ezek mellett a mindent beborító márványlapokat is érdemes megcsodálni itt! Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Az 1961. VI. 21-i Napló képcikke

A kompozíciók a sgraffito műfajába tartoznak, a méretük 6,8-szor 12,6 méter, a kiváló készítőjük pedig Domanovszky Endre festőművész. Mindkét monumentális sgraffito 1961-ben került a szintén abban az évben megnyitott főépület falaira. (A sgraffito lényege az, hogy a képet nem festik, hanem az ábrákat az egymásra felvitt festékrétegekben kaparják visza.) Az első felvételünkön a Debreceni vásár című sgraffitót örökítettük meg, ami nem mellesleg az egykori Resti, valamint a szintén felszámolt tejivó mellett található. A képpel szemben, a márványcsarnok túlvégében tekinthető meg a párja, aminek a címe: Ötösfogat. Erről a helyi specialitásról itt írtunk régi fotókkal, ugyanakkor a főutcai Szabadság Étterem falát valaha ékesítő sgraffito ezen az archív fotón idézhető fel. 

Az Ötösfogat. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Nyitóképünk teljes méretben. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink friss és régi fotókkal:

• A régi Nagyállomás-palota
• A modern Nagyállomás
• A Szárnyaskerék kultúrotthon
• Volt egyszer egy Resti
• A Nagyállomás egykori tejivója
• A Petőfi téri szökőkút és díszpark
• A Nagyállomás óriási faliképei
• A Petőfi téri posta
• Az Ispotály városrész
• A hajdani Híradó Mozi
• A Petőfi tér születése
• A régi Hunyadi utca
• A Petőfi téri zöld szalagház
• Hova szállt a repülőszobor?
• Mi épült a Petőfi téri szökőkút helyére?
• Ahol a Royal Hotel pompázott
• A Kis Pipa Fogadó
• Az OTI-bérház
• A Petőfi Téri ABC, Vasbokor és Debrecen Étterem
• Az Erzsébet utcai lakótelep építése
• R2-D2 rokona takarít a Nagyállomáson
• Az Utasellátó 550. sz. pavilonja
• A Werbőczy utcai merénylet
• A kamarapalota
• A zöld szalagház

Amikor még parkőrök vigyáztak a zöldterületekre

Debrecenben is hajdanán – más településekhez hasonlóan – parkőrök (többnyire idős emberek karszalaggal) felügyelték a zöldterületek állapotát, a hegyes botjukkal összeszedték a szemetet, és rászóltak azokra, akik a gyepet taposták, tördelték az ágakat vagy leszakították a virágokat. Rajtuk kívül táblák is figyelmeztették az embereket a zöldterületek megőrzésére, és nem ok nélkül. Hiszen a parkok létrehozása és fenntartása nemcsak sokba kerül, hanem esztétikai és légtisztító szerepük is van. Ezzel szemben napjainkban se parkőrök, se tiltótáblák... Tele is vannak az egyre zsugorodó zöldterületek szeméttel és sajnos autókkal (mint például a Bem téren). Melyek gazdái fel vannak háborodva, ha valaki mégis megkérdezi tőlük, hogy miért pusztítják a zöldterületeinket.

 A fenti fotónk az 1966-os Petőfi teret mutatja, amikor még ott is volt tiltótábla. A következőkben pedig a Napló két elgondolkodtató (1964-es és 1975-ös) parkőrös cikkét osztjuk meg tanulságképpen.

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL