Debreceni Képeslapok

2026. augusztus 29., szombat

A könnyűipari szakmunkásképző

Debrecenben a könnyűipari szakmunkásképzőt 1986. augusztus 29-én avatták fel. A Sétakert utcai intézmény nyitóünnepségén dr. Cseh József helyettes ipari miniszter többek között hangsúlyozta: példamutató, ahogyan a helyi vállalatok segítették az iskola megvalósítását. A diákokat 18 tanterem és 75 személyes tanműhely is szolgálta. A komplexumot a Keletterv tervei alapján a HÁÉV építette meg, s a beruházás összesen 73 millió forintba került.

A nyugati homlokzat ma. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az intézmény ma technikumi és szakképző iskolai oktatást végez, és Debreceni SZC Kreatív Technikum a neve. A három-, illetve ötéves stúdiumokon dekoratőri, fodrászati, grafikusi, kozmetikus technikusi, oktatási szakasszisztensi és óvodai nevelői képzések zajlanak itt. Ugyanakkor a felnőttoktatás keretében is több szakmát sajátíthatnak el a jelentkezők.

Sétakert utcai fal. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:

A HB Napló tudósítása az átadásról

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

2026. augusztus 28., péntek

A strand főépülete, ahol bemondó, fodrász és mozi is volt

Idill 1976-ban. Fotó: Csobaji Előd.

Debrecenben a korábbi Nagyerdei Strandot 2018 elején kezdték elbontani az új létesítmény építése érdekében. A munkák az 1971-es szezonrajtra átadott központi öltözőépületet sem kímélték.

A fenti cikk arról tudósított, hogy 1971. június 26-án már vizsgázott a strand új öltözőépülete. Figyelemreméltó a felette lévő képes hír is, amely szerint a Bethlen téren (azaz a mai Segner téren) átadták az új üzemanyagtöltő állomást.

A Napló 1971 júniusi cikke az épület elkészültéről

A Karátsony Edvin (Hajdúterv) által tervezett objektumnak a klinikák felől volt a főkapuja egy lépcsősorral, ahol már érződött a Nagyerdei Strand gyógyvizének illata és a fürdőzők csivitelése. Boldogság volt rálépni ezekre a lépcsőfokokra!

A klinika felőli kapu. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A kétemeletes szolgáltatóházban jegypénztárak, hangosbemondó, talált tárgyak gyűjtőhelye, strandcikk- és bazárárubolt, valamint hotel és presszó is működött. A színes székeken bárki megpihenhetett.

Látkép az öltöző tetejéről. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az alábbi archív felvételünkön az öltözőépület melletti térképes táblát mutatjuk be, ami a strand környékéről tájékoztatott akkor is, amikor már évtizedek óta nem létezett TSZ-üdülő, és a Kohászüdülőnek is más volt már a neve (közelebbről lásd a cikk végén).

A bontás előtt egy retro térképtáblával. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A központi öltözőépületnek mind a két emeletén kialakítottak férfi- és női öltözőket, s bizony nem volt ritka, hogy ki kellett tenni a „Megtelt!” táblát.

A klinika főépülete a tetőről. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Íme még egy régi szép képeslap az egykori épületről:

A volt strand főépülete. Fotó: Tulok Ferenc, 1979

Az öltözők vicces és felejthetetlen mozzanata volt, amikor fehér krétákkal jelszót kellett írni a szekrényekbe tett cipők talpára vagy a szekrényajtón lévő kis táblára.

Az épület 2017-ben. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Az külön szuper volt a régi öltözőépületben, hogy a fentieken kívül zuhanyzós tetőterasza, külső széles panorámalépcsői, valamint fodrászat-kozmetikai részlegei is voltak. Sőt, a második emeleten mozi is szórakoztatta a strandolókat – akik között az 1970-es és 80-as években még nagyon sok külföldi volt!

A második emeleten volt a mozi. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Sajnos ezt a sokak által szeretett létesítményt is hagyták tönkremenni, ahogyan például a csónakázót is. Emiatt végül az is várható volt, hogy lebontják, és egy teljesen más valami lesz a helyén.

Az öltözőépület víztorony felőli szélén. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az új strand 2020 nyarán nyílt meg. A fél évszázadot se megélt, lebontott öltözőépület helyén a mai fürdőhely recepciója és kiszolgáló létesítmények vannak.

A tető a bontás előtt. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Nagyerdei múltidéző cikkeink sok régi fotóval:

A medencék felől. Fotó: Csobaji Előd, 1983

DBKL

A régi parkerdő. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Toronyház Bisztró

Debrecenben 1961. január 15-én nyílt meg a Toronyház Bisztró a Vörös Hadsereg útja és a formálódó új Petőfi tér sarkán. A Mikolás Tibor által tervezett épület akkor még hatemeletes volt. A kép jobb oldalán egy modern stílusú ház látható, amit meglepő módon lebontottak a Holló János utcai hatalmas emeletes ház érdekében. Utóbb annak a magasságához igazították a tetejét a Toronyház Bisztró épületének, ami azóta már hétemeletes. Nyitókép: Fortepan / Szánthó Zoltán, 1966

Az átadás híre a HB Naplóban

A helyi sajtóben tett kutatásunk eredményeként azt is felidézzük, hogy a tulajdonos társaság 1989-ben a belföldi turizmus növelése érdekében Debrecenben gyorsétkeztető hálózatot létesített, s ennek első üzlete lett Cívis Grill néven a Toronyház bisztró. Később a vendéglő egy ma is aktív és ismert magánszemélyhez került, aki ott alakította ki a Lordok Házát. Napjainkban üzlet és presszó működik a bisztró helyiségeiben, az épületet pedig jó ideje tatarozzák.

Nyitóképünk jelenete közelebbről

Legutóbbi kereskedelmi-vendéglátói múltidézéseink:

Ez a ház állt itt korábban

DBKL

Így pihent a munkásosztály 1970-ben a Kohászüdülőben

Debrecen különleges formájú modern épülete a nagyerdei Kohászüdülő (más néven vasas üdülő), amit Schmidt Tibor tervezett. Előbb, 1963-tól az alacsony része épült, aztán 1968. augusztus 28-ra a tornya is kész lett. Közel volt/van hozzá a csónakázó és Újvigadó, a strand, valamint a szabadtéri színpad, továbbá a vidámpark és az állatkert is.

Tollasozás a parkban, 1970-ben. Fotó: HBN

Ezúttal a korabeli Hajdú-bihari Naplóból idézünk, amelynek például az 1970 februári riportja szerint az üdülőben a lift már akkor is 5 másodperc alatt vitt fel a 10 (+1) emeletes, háromszögletű torony tetejére. A hét lábon álló épületből a kilátás ma is gyönyörű (erről fotók és élménybeszámoló lentebb).

A tér 2026 augusztusában. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A fenti fotón azt mutatjuk meg, hogy milyen 2026 augusztusában a szálloda és a környéke.

Az üdülő éttermében. Fotó: HBN

A színes életképekkel illusztrált cikkből megtudható az is, hogy az ország legkülönbözőbb tájairól 260 vendéget fogadtak turnusonként, amelyek két hétig tartottak. Az étterem főszakácsa azt az alapelvüket is kifejtette, hogy egy üdülőben a jó közérzethez nélkülözhetetlen a jó étkezés. Az ételválaszték elég bő volt a hotelben, ebédre például kétfajta leves és négyfajta utóétel közül választhattak a vendégek.

A Kohászüdülő egyik hallja. Fotó: HBN

A cikk szerint akkor a Kohászüdülő legkedveltebb étele az alföldi módra készített töltött káposzta volt, a levesek sztárja pedig a scsi. Ehhez savanyú káposzta, burgonya, vegyes zöldség, marhahús, csemegeuborka, kapor, rántás és tejföl kell. De az olyan különlegességek sem hiányoztak az étrendből, mint a hamburgi tokány vagy a jércemell csőbe sütve. (A hotel ma is működik, csak más névvel és tulajdonossal.)

A Kohászüdülő fürdője. Fotó: HBN

DBKL

1965-ös riport, amikor még nem volt tornya

Kapcsolódó múltidézéseink:

2026. augusztus 27., csütörtök

A debreceni Cifrapalota: a Killer-ház

Debrecenben a Piac utca 68. szám alatt bújik meg egy szecessziós épület, amit akár a debreceni Cifrapalotának is titulálhatnánk, mivel Kecskemét emblematikus házára emlékeztet. A mi épületünk az 1910-ben megépült Killer-ház. Fotók: © Debreceni Képeslapok / Vass Attila Tamás

A főhomlokzat. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A házat annak a Pavlovits Károlynak és társának köszönhetjük, aki a cívisvárosban egyebek mellett a Gambrinus közi ikerpalotát, valamint Széll Kálmán Bajcsy utcai emeletes lakóházát is megtervezte. Az épületdíszeket ugyanakkor Tóth András szobrász (Tóth Árpád apja) készítette a mini Cifrapalotára.

Magyaros szecesszió. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az épületegyüttesben a névadó Killer Ede és fia bútorkészítő műhelye (üzeme), kereskedése is működött az 1952-es államosításig. Napjainkban többek között fiókkönyvtár és szerkesztőség is található benne. További története Gellér Ferenc alábbi múltidézésében olvasható:

Nagyításért kattints a képre!

DBKL

A képet Killer Lászlónak köszönjük!

Kapcsolódó összeállításaink:

A kapualj figurái. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az első debreceni kaszárnya: a pavilonlaktanya (1842)

Debrecen Sóház nevű városrészében található az egykori pavilonlaktanya. A szocialista időkben Bocskai István nevét viselő kaszárnya a Csengő utcai kapuján lévő dátum szerint 1842-ben épült. Ezt a helyet látogattuk meg a közelmúltban. Fotók, videó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Az ekkor készített fenti videónk elején is látszik, hogy a laktanyának a Vágóhíd utcai felüljáró felőli része meglehetősen romos, és az emeletén több ablaka is be van törve vagy be van deszkázva. A volt laktanya főkapujának jobb oldalán lévő rész többségében nem romos, ám itt található az a restaurálásra váró freskó is, ami anno a tiszti kaszinó „lovagtermének” mennyezetét díszítette.

Az egyik dombormű tanúsága szerint a kaszárnya a Mária Terézia, illetve gróf Erdődy Pálffy János által 1756-ban felállíttatott debreceni 39-es gyalogezred állomáshelye volt. Egy másik emléktábla arra figyelmeztet, hogy a II. világháború után ide tért vissza a Szovjetunióból 200 ezer magyar hadifogoly.

Az épületekben 2000. augusztus 27. óta a Debreceni Egyetem Kossuth-gimnáziuma működik, míg a Fényes udvarhoz közelebbi „pavilonokban” például a NAV és a KSH hivatalai (tudósítás a cikk végén). A laktanyaterületnek a Vágóhíd utcai felüljáró felőli sarkán eredetileg lovardák voltak, de ezeket lebontották, és még nem építették be.

A hajdani katonai időkre egy meghagyott őrtorony is emlékeztet, mely az Alkotmány utcai lakóépületsor tömbbelsőjénél található. A Kassai úti Vilmos Huszárlaktanyát itt mutatuk be.

Kapcsolódó összeállításaink:

DBKL

2026. augusztus 26., szerda

A Sesztina

Debrecen egyik fogalommá lett családjának, valamint a cégüknek az alapítója Sesztina János, aki 1819 júniusában hozta létre a vaskereskedő vállalkozást a mai Piac utca 21. szám alatt. Ezt később a fia, Sesztina Lajos átköltöztette a 23. szám alatti szép, emeletes házba. Nyitókép: HBN, 1982

A kereskedelmi és vendéglátó-ipari múzeum képe

Az üzletet Sesztina Lajos halála után a fia, Jenő örökölte (aki 1869. június 14-én született), s a vaskereskedés az ő vezetése alatt élte a fénykorát. Ő 1893. XI. 11-én házasságot kötött Csanak Margittal, Csanak József fűszerkereskedő legfiatalabb lányával a Margit-fürdő dísztermében. A fenti képmásolatot Balázs Csaba osztotta meg az olvasóinkkal.

Sesztina Jenő nagyon sokat tett a városért, és megannyi közéleti tisztséget is betöltött. Amikor 1944-ben, a II. világháború során a sorozatos megszállások és támadások miatt a belváros is romokban hevert, a Sesztina Vaskereskedés pincéjét is sokan óvóhelynek használták.

A nyaralóját 1897-ben építtette a barátjával, Tóth István építésszel a Nagyerdőben. A Sesztina házaspár ebbe a nagyerdei villájába húzódott. Az idős pár azonban ott sem tudta elviselni a háború borzalmait és a szovjet katonáktól állandóan elszenvedett lelki megaláztatásokat.

Ez vezethetett ahhoz a tragikus cselekedethez, mely során – a szintén a pincében rejtőző szakácsnő segítségével – október 21-én mindketten életüket vesztették. (Ami a szóbeszéd szerint azt jelenti, hogy a szakácsnő közreműködésével felvágták az ereiket...)

Egyetemi bölcsőde is volt. Fotó: Pathó Sándor, 1969

A Sesztina házaspárt először a villa kertjében temették el. Hamvaikat a későbbiekben a köztemetőbe szállították át, s a családi sírboltban helyezték örök nyugalomra. Utolsó tulajdonosokként, Nagybákay (Rickl) Antal és a fiai, dr. Nagybákay Antal és dr. Nagybákay Péter vezették a céget.

A bolt 1982-ben. Fotó: HBN

A Sesztina Lajos Vaskereskedést 1949. október 14-én államosították. A műemlék épületben lévő patinás üzletet 1982-ben újították fel, ügyelve a tradíciókra (lásd a fenti képen). 1995. szeptember 6-ig vasboltként működhetett – ám végül az akkori tulajdonosa a bezárásáról döntött. Ezzel a 176 éves fennállása után megszűnt a legendás vasárubolt is.

A családi villában az egyetem bölcsődéje kapott helyet, de immár ez is a múlt. A szebb napokat is megélt ingatlan évekig lakatlan volt, a Debreceni Egyetem 2021-re újította fel, és immár más intézményei működnek a falai között. Az elásott Sesztina-padok kimentéséről ebben a cikkünkben számoltunk be. A következő fotót Szijjártóné Bodnár Zsuzsanna osztotta meg az olvasóinkkal:

A Sesztina-üzlet dolgozói 1948-ban

DBKL

Nyitóképünk teljes méretben. Fotó: HBN, 1982

Keresés ebben a blogban

2026. augusztus 29., szombat

A könnyűipari szakmunkásképző

2026. augusztus 28., péntek

A strand főépülete, ahol bemondó, fodrász és mozi is volt

A Toronyház Bisztró

Így pihent a munkásosztály 1970-ben a Kohászüdülőben

2026. augusztus 27., csütörtök

A debreceni Cifrapalota: a Killer-ház

Az első debreceni kaszárnya: a pavilonlaktanya (1842)

2026. augusztus 26., szerda

A Sesztina