Volt egyszer egy műjégpálya az Oláh Gábor utcán

Debrecenben ma is sokan emlékeznek még a nagy korcsolyázásokra, korongcsatákra, amelyek a hajdani Vörös Hadsereg úti pályán, az Aranybika Szálló melletti jégen és a csónakázó felhizlalt jegén zajlottak. Az éledező debreceni korongsportot és az állandó korcsolyázási lehetőséget sajnos gyakran elúsztatta az enyhe időjárás. Emiatt a régi pályák szerepét a DMTE új nagyerdei műjégpályája volt hivatott átvenni, novembertől áprilisig folyamatos sportolási alkalmat adva – írta anno a HB Napló.

Fotó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Ennek érdekében az Oláh Gábor utcai új sporttelepen 21,6 kilométernyi csővezeték került a beton alá, melegedő, öltöző, büfé kapott helyet a pálya végében, s palánkokat, reflektorokat is telepítettek a kompresszorok, jéggyalu mellett. A DMTE és bázisvállalatainak (HÁÉV, a Titász, MGM) nagyszabású akciójához a megyei és városi tanács vezetésével 22 hajdú-bihari üzem, vállalat, téesz csatlakozott, anyagi segítséget, társadalmi munkát felajánlva, hogy 1977. november 7-re, a nagy októberi szocialista forradalom 60. évfordulója tiszteletére átadhassák a műjégpályát.

Fotó: Méliusz Központi Könyvtárának Helytörténeti Részlege

Ez így is történt, s a rendezvényre az építésben közreműködő üzemek, vállalatok dolgozói, képviselői kaptak meghívót. Az ünneplő közönség előtt a hazai jégsport több neves képviselője tartott bemutatót –a Regőczy, Sallai jégtáncos pár, Vajda László és Erős Ágnes, valamint a Ferencváros és az Újpesti Dózsa jégkorongcsapata. A csaknem 16 millió forint költséggel épült létesítmény hivatalosan november 8-án reggel 8 órakor nyitotta meg a kapuit. A telep fenntartói három műszakban dolgoztak: 8-tól fél 12-ig, délután 1-től fél 5-ig és este fél 6-tól 9-ig tartottak nyitva. A szünetekben végezték a felújítást.

Fotó: Méliusz Központi Könyvtárának Helytörténeti Részlege

A felnőttek 10, a diákok, katonák és nyugdíjasok 5 forintért korcsolyázhattak a 3,5 órás műszak idején. A 6 éven aluliak kísérői részére 3 forintos jegyet kellett váltani, viszont a ruhatár használata díjtalan volt. A turnusokban 250–300 ember korcsolyázhatott. A pálya körüli lelátókon kétezer szurkolónak biztosítottak állóhelyet, a telep elé pedig 80 férőhelyes parkolót építettek. Csodás időszak volt... Mígnem az Oláh Gábor utcai pályát 2013 őszén már nem nyitották ki, mondván, hogy elavult és nem felel meg az előírásoknak. Ma már extrém sportpark van a területen, a szabadban korcsolyázni pedig többek között a Nagytemplom előtt, illetve a Nagyerdei Stadion mellett évente felépített/lebontott mobilpályán lehet.

Fotó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

További sportos cikkeink a cívisvárosból:

• Nagy Jenő testnevelő, edző
• A Debreceni Dózsa 1975. október 3-i bajnoki győzelme
• Varga István világválogatott kézilabdázó
• Az NB I. ötszörös gólkirálya: Varga István
• 75 éves a Debreceni Dózsa
• Kiállítás a Debreceni Dózsa bajnokcsapatáról
• Gyarmati Olga távolugró olimpiai bajnok
• A Loki első kupagyőzelme
• A Loki kézilabdázóinak EHF-kupagyőzelme
• A debreceni sport bölcsője
• A „6–3”
• Puskás és a magyar válogatott a Nagyerdei Stadionban
• Nagy Jenő testnevelő, edző
• Loki–Nyíregy „Csontival”
• Balogh Zoltán cselgáncsozó
• A Nagyerdei Stadion története
• Az első bajnoki meccs az új stadionban
• A nagyerdei fedett uszoda
• A városi sportcsarnok
• Kiss Erzsébet testnevelő

A felszabadulási emlékmű a debreceni főutcán

Képeslapfotó: Tulok Ferenc, 1969

Debrecen főutcáján immár csaknem 60 éve áll a felszabadulási emlékmű, amit a Debreceni család címmel is szoktak illetni. Ez az egyetlen köztéren hagyott alkotás a „munkásmozgalmi szobraink” közül.

A meghívót Kathi Ferencnek köszönjük

Pátzay Pál alkotását 1967. november 6-án délelőtt avatták fel a Vörös Hadsereg útján. A kompozíció talapzatán eredetileg a „Debrecen népe jövendőjével köszönti felszabadulását” felirat szerepelt.

Pátzay Pál a  makettel. Fotó: Fortepan / Bojár Sándor

Az átadás dátumából kiderül, hogy a kompozíciót valójában a nagy októberi szocialista forradalom 50. évfordulóján leplezték le, ugyanis Debrecent 1944. október 19-én „szabadították fel” a szovjetek. A talapzaton is feltüntetett évszámok a felszabadulás mellett a nagy októberi szocialista forradalom évfordulójára is utaltak.

Képeslapfotó: Tulok Ferenc, 1969 

„A szovjet csapatokat és a békés jövőt üdvözlő debreceni család” meglepő módon ma is megvan. A belvárosi korzó ezredfordulós kialakításakor csupán arrébb helyezték egy alacsonyabb talapzatra.

Képeslapfotó: Tulok Ferenc, 1969

A szobor helyén korábban egy szovjet obeliszk állt, szintén az Aranybikával szemben. Ezt a művet a nagyerdei Köztemető szovjet parcellájába vitték.

Az obeliszk. Fotó: Fortepan / Márton Gábor, 1965

Pátzay Pál szobrászművész Debrecenben található, másik alkotása a Kígyóölő címet viseli. Ennek a kompozíciónak a története ebben az összeállításunkban tekinthető meg. Ő készítette a Kossuth utcai harckocsis emlékművet is, erről a műről itt írtunk.

A szoborcsoport 2023 őszén. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Az 1995. november 6-i ítéletidő Debrecenben

Debrecen és környéke útjain az 1995. november 5-én, vasárnap éjszaka elkezdődött rendkívüli, intenzív havazás és erős szélfújás miatt sajnos öten fagytak meg (lásd alul a mellékelt archív újságoldalakon). Az utakon közlekedési balesetek is történtek, a tömegközlekedésben pedig tetemes késéseket is okozott az időjárás. Fotók, illusztrációk: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A havas Piac utca. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A metszően hideg északi szél és a hőmérséklet jelentős csökkenése már a hét végén jelezte a korai telet, majd vasárnap éjszaka a megyében is elkezdődött a havazás. A hó eltakarítását és a közlekedést hóátfúvások nehezítették meg. Napközben 25 Közutas munkagép, hóekék, sószóró és hómaró gépek dolgoztak a megyében. Hétfőn hajnalban egy árokba borulás végződött könnyű sérüléssel, délelőtt pedig súlyosan megsérült annak a tehergépkocsinak a vezetője, amelyik a 35-ös úton csúszott árokba. Az extrém időjárás sok helyen okozott kisebb-nagyobb gondokat az áramszolgáltatásban is.

A havas Verestemplom. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Több vezetékszakadás és szigeteléstörés is történt, leginkább a régebbi gyártmányú szigetelők estek az ítéletidő áldozatául. A heves porhóbefúvás transzformátorállomásokban okozott átívelés nevű zárlatot, amely feltűnő hang- és fényjelenségekkel jár. Átívelés történt egyebek mellett az Újkerti lakótelep több Titászos objektumában és a Balmazújvárosi úti városhatárban lévő trafóban. Hétfő délelőttig mintegy 100 kisfogyasztói és csaknem 20 középfeszültségű hiba volt, melyek a zord idő számlájára írhatók. A kisfeszültségű meghibásodások száma estére elérte a 300-at. A Titász hétfő estig az üzemzavarok 90 százalékát elhárította, de a teljes elhárítást nehezítette, hogy aznap újabb üzemzavarok is voltak.

A havas Hajnal utca. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Hajdú-Bihari Napló akkori száma szerint az ítéletidő nem kímélte a debreceni repülőteret energiával ellátó trafóházat sem. Mire a Titász ügyeletesének bejelentették a hibát, lemerültek a műszerek akkumulátorai. A kifutópálya mellett elhelyezett gyűjtőoszlopról nem tudták továbbítani az adatokat. Pedig ilyen időben fontos lenne tudni a szél erősségét, de a budapesti központnak csak a hőmérsékleti adatokat és a hóesést tudták telefonon jelenteni. Időközben leállt a fűtés és a világítás. Szerencsére hétfőn nem érkezett repülő, a következőt keddre várták.

A havas Kálvin tér. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A 60–70 km/órás szél meglengette a felső vezetékeket, s emiatt gyakran sebességkorlátozásra kényszerültek a vonatok (például Püspökladány és Karcag között). A Budapestről 6 óra 05 perckor induló, Záhonyig közlekedő gyorsvonat például 105 percet késett, de az egy órával később indított Intercity is 50-et, míg a Puskin expressz 300 perces késésben volt. Ohat–Pusztakócs és Egyek között 30–50 centi magas hó lepte be a síneket. A vonalat hóekés dízelmozdonyok járták, hogy a hóátfúvásos területeken gyors segítséget nyújtsanak.

A havas Déri tér. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Hajdú Volán távolsági járatai is késtek, általában 10–40 percet. Nehezen jutott ki az autóbusz a főútra a két józsai városrészből is, míg az Ondódra tartó 17-es busz akadályt képezve keresztbe fordult az úton. Méteres hótorlasz volt a településrész és a műanyaggyár között. A tetemes hó már az erősen lefagyott utakra esett rá éjszaka, s ez a síktalanítást megnehezítette. Az AKSD-nek hétfőn hajnaltól öt munkagépe folyamatosan dolgozott a városban, a fő tömegközlekedési útvonalakon és a városi átkelő főutaknál. Nagy gondot okozott, hogy az erős szél visszafújta az utakra a havat...

(Kedves Olvasónknak, Kenyeres Attilának köszönjük, hogy emlékeztetett a 30 évvel ezelőtti esetre!)

Kapcsolódó összeállításaink:

• A kánikula hatása a villamossínekre 1999-ben
• Az Oláh Gábor utcai egykori műjégpálya
• Korizás anno a Nagyerdőben
• Régi idők hófehér telei
• 1969 gyönyörű tele a Vörös Hadseregen
• Húsvéti hóember
• Áprilisi havazás 

A Debreceni Köztemető. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Debrecen első korzója, a Batthyány utcai sétálóutca

Debrecen egyik ősi utcája gróf Batthyány Lajos előtt tiszteleg. A középkorban Kis-Varga utca volt ez a hely, aztán a Harmincados köz nevet viselte. Harmincados köz a XIX. század közepéig volt, s ez a név arra utalt, hogy itt székelt a királyi adószedői hivatal. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A Batthyány utca eleje. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Batthyány utcát 1994-ben építették át korzóvá, s a megújult helyet Lotz Károly közlekedési miniszter adta át november 5-én. Az ünnepségen Hevessy József polgármester felidézte, hogy a belvárosi sétálóutca kialakítása akkor már több mint 10 éve megfogalmazódott, de csak 1994-re lett pénz rá.

A Szent Anna-sarok. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Harmincmillió forintért 260 méteren lekövezték az utcát, növényeket és padokat helyeztek ki, valamint felújították az utca teljes közműrendszerét. A Batthyány utca története ebben a cikkünkben ismerhető meg sok szép régi képpel.

Cégér a Batthyány utcában. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Kapcsolódó összeállításaink:

• Bencsik Sándor utca
• Segner tér
• Huszár Gál utca
• Egyetem sugárút
• Nyíl utca
• Füredi út
• Thomas Mann utca 
• Huszár Gál utca
• Batthyány utca
• Szent Anna utca
• Csapó utca
• Hatvan utca
• Széchenyi utca
• Piac utca
• Főtér
• Kossuth utca
• Dósa nádor tér
• Varga utca
• Mester utca
• Egyetem tér
• Kassai út
• Faraktár utca
• Kolónia utca
• Pacsirta utca
• Zúgó utca
• Rakovszky utca
• Homok utca
• Hadházi út
• Dorottya utca
• Csillag utca
• Domb utca
• Bartók Béla út
• Ady út

Volt egyszer egy Kölcsey-művközpont

Debrecenben a kultúra, a kikapcsolódás, a tanulás és a tartalmas együttlétnek is igazi, megfizethető otthona volt ez a nagyszerű intézmény. A Kölcsey Ferenc Megyei és Városi Művelődési Központot és Ifjúsági Házat 2003 július végén kezdték bontani, s a helyére épített Kölcsey Központ (az új létesítményegyüttes egyik eleme) 2006. február 24-én nyílt meg.

1978 november – 2003 július. Fotó: Csobaji Előd

Csupán 25 évig állhatott, de a sorsát nem az pecsételte meg, hogy életveszélyessé vált volna az épülete.

Az 1986-os kórusverseny. Küldte: Barbócz Erzsébet

A Mikolás Tibor (1924–2014) által tervezett Kölcsey Ferenc Megyei és Városi Művelődési Központ és Ifjúsági Ház szürke „erődítményének” építése 1978-ban fejeződött be, és november 5-én adták át. Az intézmény első igazgatója dr. Gyarmati Kálmán volt.

Berki Viola nagyméretű, Tempefői című mozaikja

A fenti képen látható mozaikfal története ebben az összeállításunkban ismerhető meg, aztán pedig íme egy múltidéző galériánk a hajdani létesítményről:

A névadó költő szobra akkor még a Bethlen utcai lépcsőn állt, s iménti szavaimból következően ez az épület szerintem se tartozott a szép épületeink közé.

A Kölcsey látképe. Fotó: Fortepan / Faragó György, 1979

A Kölcseyben zajlott munka és pezsgő élet azonban ennek ellenére is mindenképpen felejthetetlenné és kimagaslóvá tette.

Balra a mozi / bábszínház, jobbra az információ

Nyílt titok ugyanakkor, hogy a tervező a Kölcseyre látott a lakásából, így 2003-ban azt is végignézhette, ahogyan lerombolják a művét. A galéria a képre kattintva is megnyitható.

A névadó költő szobra. Fotó: Csobaji Előd

A nyitónapon bárki töviről-hegyire bebarangolhatta a Ház legapróbb zugát is.

Kölcsey Ferenc szobra. Fotó: Fortepan / Faragó György

De aztán is bármikor be lehetett menni, nem voltak teljesen zárt körű rendezvények, és ha csak lepihenni akartunk, akkor is szabad volt az út.

A művközpont építése. Fotó: Városházi Archívum

A parkoló fölötti, jellegzetes híd végén bent jobbról volt a porta, ahonnan a táncterembe vagy a szemközti hallba is lejuthatott a látogató. Félúton, bal oldalon nyílt a kamaramozi (a Művész), ami később a Vojtina Bábszínházzal is osztozott a helyiségen. (A bábosok a volt Uránia Mozgó palotájában játszanak az ezredforduló óta.)

Az egykori bábszínház és művész mozi

Lent pedig hírlapolvasó is volt, ahol díjtalanul lehetett tájékozódni a világ dolgairól.

A Lenin-szobor. Fotó: Csobaji Előd

A központi csarnokban kővázas bőrkanapék szolgálták a kényelmet. A Kölcsey tele volt különféle rendezvény- és próbatermekkel is, és ennek köszönhetően a csillagászoktól a népi táncosokon át a rockzenekarokig otthonra lelhettek a közösségek – úgy, hogy tároló- és fellépőhelyet is nyertek ezáltal.

Panoráma a Mester utcai 10 emeletesből

A komplexum egyik fő szentélye a színházterem volt, ahol a teátrumi műsorok mellett koncertek és talk show-k is mentek. Anno a fiatal Friderikusz Sándor itt lett igazán híres, és mellette megannyi szuper dzsesszfesztiváli és folklór buli is volt ott! Karácsonykor az épület és a parkoló adott otthont az Aranycsengő vásárnak.

A Perényi utca felől. Fotó: Csobaji Előd

A Kölcsey rendelkezett étteremmel, szabad ég alatti mini amfiteátrummal, valamint a Perényi utca felől kis pódiummal és szökőkutas medencével is. Nyaranta a Lenin-szobor előtti parkolóban állították föl a hatalmas sátrat, amiben a virágkarneváli sörfesztivál zajlott. A Kölcsey adott helyett a Debreceni Jazz Napok sok programjának is.

A művközpont parkja. Fotók: Royal Court Blues Band

Meg persze turkálós programok is voltak, amelyek miatt sok kritika érte a Kölcseyt – eltakarítani a föld színéről mégsem emiatt kellett. A 2003-as bontás megkezdése előtt még volt egy tervpályázat azért, hogy szállodai és konferenciarésszel egészítsék ki, és szabják át némiképp az eredeti tömböt.

A parkoló. Fotó: Csobaji Előd

Ezen a pályázaton Mikolás Tibor is részt vett (később meg is mutatta nekem a művét), de a város vezetői végül úgy döntöttek, hogy teljesen új művházat, illetve konferencia-központot építtetnek. A 2003 július végén elkezdett ledózerolást sokan fényképezték, azonban dr. Nagy Attila egy sokkoló képeslapot is megjelentetett róla.

Az egykori színházterem

Az új létesítmény 2006-ban nyílt meg, s ehhez kapcsolódott aztán a hotel és a végül kortárs művészeti múzeumként „hasznosított” másik szárny. Az általuk közrefogott területet is leműkövezték, és azóta ez a – zajos gördeszkások, BMX-esek által koptatott – tér viseli Baltazár Dezső püspök nevét.

A 2003 nyarán kezdett bontás. Fotók: dr. Nagy Attila / Uropath

További fotóinkért látogass erre az összeállításunkra!

A Kölcsey-ház. Fotó: Fortepan / Fóris–Vastagh-hagyaték, 1936

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok  fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Berki Viola mozaikja (részlet) a színházat díszítette

DBKL

Az új Kölcsey. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Retro csodák a HÁÉV archívumából

Debrecen közelmúltjáról kaptunk kópiákat a Csapó utcai régi vásárcsarnok melletti Pulykakakas Étteremről, valamint az Új élet parki lakótelep kultikus vendéglőjéről, a Laposról...

A másolatokat Cimre József töltötte fel a minap a Facebook-oldalunkara, mégpedig Halenár Zoltán digitalizált gyűjteménye alapján, mely a hajdanvolt HÁÉV archívumából származik – köztük például a Kálvin téri egykori Várkapu étterem felvétele az alábbiakban.

A vendéglőképek között a Nagyerdei Strand melletti termálfürdő büféjéről is érkezett egy retro fotó:

És ha már termál, a következő dokumentumon az is felidézhető, hogy milyen volt új korában a létesítmény kinti lóherealakú medencéje (a kinti Sziklás-csobogó mellett).

A közeli csónakázótó fénykoráról két fantasztikus kópiát is megosztott az olvasóinkkal Cimre József. Itt a Kohászüdülőből csodálkozhatunk rá:

A következő felvétel egy lenti, az Újvigadóhoz közeli pillanatot örökített meg...

A korszak emblematikus létesítménye volt az 1978-ban átadott Kölcsey-művház is. Ennek a színháztermét idézhetjük fel az ajándékképek révén.

Jöjjön most egy másik hasonló komplexum: az ÚNOK, azaz az Újkerti Nevelési-Oktatási Központ. De nevezték ÚÁMK-nak is...

Az Újkerti lakótelep nevezetes helye volt a Lublin étterem előtti placc. Az alábbi fotó 1981 előtt készült, hiszen még nem állították fel a híres óratornyot.

A szomszédos lakótelep, az Új élet park építésére a következő fotón csodálkozhatunk rá. Figyelemreméltó a sok-sok zöldfelület is, amiket azóta sajnos kitapostak, leköveztek.

Egy ilyen retro válogatásból a Vörös Hadsereg útja se maradhat ki, úgyhogy végezetül

természetesen a Nagytemplom előtti városképpel zárjuk ezt a múltidézést:

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok  fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL