Debreceni Képeslapok

2026. szeptember 16., szerda

A repülővel lezuhant fotóművész legszebb debreceni képei

Debrecen egyik legszebb arcát megörökítő felvételével tisztelgünk a cívisváros és hazánk kiváló képeslapfotósa, Bakonyi Béla előtt, aki 1971. szeptember 16-án vesztette életét a Kijev mellett bekövetkezett repülőgép-szerencsétlenségben.

A belváros panorámája. Fotó: Bakonyi Béla, 1964

Bakonyi Béla (született: Ujszász, 1925. november 15.) fenti lélegzetelállító belvárosi fotója 1964-es, a következő két képeslapon pedig 1960-as jelenet pompázik az öt évvel később felszámolt főtéri oázissal.

A főtéri Zsolnay-szökőkút. Fotó: Bakonyi Béla, 1960

Az alábbi Bakonyi Béla-üdvözlőkártyákon az Aranybika Szálló játssza a főszerepet 1961 és 1964-ből, de az 5-ös villamos és az utazóközönség is szerepel rajtuk.

Hotel Aranybika, 1961. Fotó: Bakonyi Béla

A Kossuth-szobor 1964-ben. Fotó: Bakonyi Béla

Bakonyi Béla a látogatásain természetesen a Nagyerdőt se hagyta ki. Íme onnan is egy csokor! Ezekben visszatér a csodálatos strand, valamint a még medenceszobrok nélküli Egyetem tér is.

A Nagyerdei Strand. Fotó: Bakonyi Béla, 1966

Az Egyetem tér 1964-ben. Fotó: Bakonyi Béla

Két híres szálloda (a Téesz- és a Kohászüdülő), valamint egy kollégium is bekerült a válogatásba:

A téeszüdülő. Fotó: Bakonyi Béla, 1967

A Kohászüdülő 1970-ben. Fotó: Bakonyi Béla

Az agrártudományi kollégiuma 1966-ban. Fotó: Bakonyi Béla, 1967

Kapcsolódó múltidézéseink:

Pihenés a Nagytemplomnál. Fotó: Bakonyi Béla, 1967

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. szeptember 15., kedd

Cukrászda a Nagyerdő kapujában: a régi Pálma

Debrecen kedvelt vendéglője volt a Pálma Cukrászda a Simonyi út és a Nagyerdei körút sarkán. A hely ma is létezik és népszerű, ám már más névvel és tartalommal üzemel.

A debreceni Sétakert című könyv így ír róla: 1910-ben Ungár Jenő, az Általános Forgalmi Bank Rt. vezérigazgatójának tulajdonában volt a sarki telek. Az ingatlan 1943-ban Tóth László (1895–?) cukrász tulajdonába került. A szomszéddal, dr. Fényes Jenővel egyeztetve feltöltette a területet, és még abban az évben megkérte az engedélyt a cukrászda felépítésére. Tóth László cégét 1947-ben jegyezték be, azaz ettől az időtől fogadta a vendégeket a cukrászda. (Forrás: itt.)

2023. augusztus 11-i fotó: © Debreceni Képeslapok

Tóth néven azonban nem sokáig működhetett a vendéglátóhely, hiszen például a cikk végén látható 1951-es fotón is már a megyei vendéglátó vállalat létesítményeként szerepel. (Ráadásul, a kép tanúsága szerint, akkor Gorkij fasor volt a Simonyi út neve.) Az alábbi képen a Tóth Cukrászda látható a megnyitása évében.

1947-es fotó: Ismeretlen Szerző

Kutatásunk szerint Pálma néven a Néplap 1954 júniusi számai említik először a presszó-cukrászdát, s ez a név és rajz aztán fel is került az espresso főhomlokzatára – lásd az alábbi archív felvételen is. Az idők során a Pálmában táncos esteket is rendeztek, az épületet pedig némileg átalakították, nem látni már az oszlopos kőkerítést, és nagyobb teraszt emeltek mellé. A legutóbbi megújulásáról itt írtunk friss képekkel, az egykoron melletti lévő kis ház történetét pedig ebben a cikkünkben mutattuk be.

A Pálma belül. Fotó: Fortepan / Bauer Sándor, 1959

DBKL

1961-es fotó: Forteapan / dr. Somlói Miklós

Legutóbbi kereskedelmi-vendéglátói múltidézéseink:

1951-es fotó: Fortepan / Horváth Dániel

A csupazöld Debrecen 1964-ben, 10 szép retro képen

Debrecen ma már tovatűnt arcairól 1964-ben is csodás képeslapokat jelentetett meg a Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata. Az akkori produkciók között van az a csupán 10 forintba került leporelló is, ami kilenc mini képeslapot tartalmaz a cívisváros nevezetességeiről.

Csodapark és sarki torony. Fotó: Fényes, 1962

E csomagból válogatva, elsőként a Vörös Hadsereg útján található városházában, az előtte elterülő kis franciakertben és persze a szekundabarlangban gyönyörködhetünk. A következő üdvözlőkártyán a püspöki palota, valamint a Zsolnay-szökőkút mellett a Nagytemplom pompázik. A fotókat a repülőgép-balesetben elhunyt Bakonyi Béla készítette.

Bakonyi Béla jegyzi az alábbi páratlanul szép panorámafelvételt is, amelyen a Kistemplomon kívül az Aranybika Hotel, továbbá az 1973-ban lerobbantott épületek sorakoznak.

Bakonyi Béla a Nagytemplom felől is lefotózta a főteret, mégpedig a Kossuth-szoborra fókuszálva.

A Déri Múzeum és díszpark 1964-es látképét Horváth Zoltánnak köszönhetjük:

Horváth Zoltán örökítette meg az akkori Petőfi teret is.

Nyitóképünket teljes méretben is közreadjuk a tanácsháza és a csupazöld főutca idillikus jelenetével, majd pedig átruccanunk a Nagyerdőbe, ahol a Kossuth Lajos Tudományegyetem palotájában gyönyörködhetünk Fényes Tamás felvételével.

Nyitóképünk teljes méretben

Íme a tudományok palotája még medenceszobrok és a kémiai tömb nélkül:

Összeállításunk végén Hortobágyra látogatunk, ahol a csárda, valamint egy paripáit vigyázó délceg csikós ejt ámulatba. A gémeskutas kép fotósa – nomen est omen – Pászthory Lóránt.

A Hortobágyi Csárda 1964-ben. Fotó: Horváth Zoltán

DBKL

Élet a pusztán. Fotó: Pászthory Lóránt

2026. szeptember 14., hétfő

A Térey János utca

Debrecenben Térey János (1970. szeptember 14. – 2019. június 3.) József Attila-díjas író, költő, műfordító előtt 2020 nyara óta tiszteleg utca a Miklós utcai évszázados patikaépület közelében, a Külsővásártér felőli új közben. Mai fotók: © Debreceni Képeslapok / Vass Attila Tamás

Térey utca, 2026. IX. 13. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A 2026. szeptember 13-i ottjártunkkor a még formálódó-épülő kis eldugott zsákutca mintha csak azt szemléltette volna, amit Térey János hangoztatott: Debrecen épületeinek jelentős része nem a létezéséről nevezetes, hanem arról, hogy valami másnak – sokszor egy értékesebb vagy méltóbb elődnek – a helyén áll. A szintén lebontott házak helyén kialakított Térey János utca falain még nincsenek névtáblák, emiatt egy ott lakótól kérdeztük meg, hogy jó helyen járunk-e.

Az utca belső vége. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Vajon milyen további emlékhelyei vannak Térey (eredetileg Tóth) Jánosnak Debrecenben és a környékén? Amikor gyerek volt, családja a Kétmalom utcában lakott, s a kis János gyakran időzött a közeli Nyíl utcai könyvtárban. Az intézmény 2023. szeptember 14. óta Térey János emlékháza, ahol az alkotó nevét viselő és a hagyatékát bemutató, gondozó Könyvsarok működik. A hajdani lakóházuknál emléktábla is hirdeti Térey János munkásságát.

A Kétmalom utcai emléktábla. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Említhetjük Vámospércset is, amely 2018-ban díszpolgárává avatta, 2022-ben pedig az ő nevét vette fel az ottani könyvtár. Térey János a budapesti Farkasréti Temetőben nyugszik, a síremlékét egy nagy méretű ginkgo biloba-levél is díszíti. A debreceni Térey János Könyvsarokban 2026. szeptember 14-én, az író születése 56. évfordulóján a Non plus Ultra című kiállítás nyílik meg a 7. Térey Könyvünnep eseményeként. A további programok a cikk végén megosztott plakáton ismerhetők meg. A rendező Méliusz Központi Könyvtárban mindemellett pedig természetesen megtalálhatók Térey János művei is.

A Szoboszlói út felől. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Nagyításért kattints a képre!

Kapcsolódó összeállításaink:

2026. szeptember 13., vasárnap

Az Osztrák–magyar Bank palotája

Debrecenben az egykori Osztrák–magyar Bank székháza 1901-ben épült meg az Arany János nevét viselő utca elején, a Csanak-ház szomszédságában, átellenben a Hungária-palotával.

Az 1855-ben alapított pénzintézet gazdagon díszített épületét Tóth István helyi mester valósította meg. A 2026-ban 125 éves falai között napjainkban az Oroszországi Föderáció Konzulátusa működik. Érdemes kicsit elidőzni itt, és a túloldalból vagy akár a kerítés tövéből megcsodálni a tetőzet tornyait, valamint például a homlokzatán a vörös, különös ördögfejeket is!

Kapcsolódó anyagaink:

DBKL

A Magyar Királyi Gazdasági Akadémia

A Debrecenhez tartozó Pallag neve egybeforrt a mezőgazdasági szakiskolával. A Nagyerdő melletti patinás intézmény palotája és díszkertje a településrész fő ékessége.

Az intézmény kapuja 1925-ben, a Harmathy Kiadó képeslapján

A város 1900-ban kezdte el az építkezést a pallagi gazdaságban, s az iskola az 1901/02. tanévet már az új helyen kezdte meg. Azt mi is kiemeljük, hogy Pallagon internátus, tanári villanegyed, tangazdaság, állatfarm, meteorológiai állomás és dohánykutató telep is szolgálta a létesítmény polgárait és a hazai agrárium jövőjét. Az oktatás formája, neve és helyszíne egyébként meglehetősen sokszor változott, mígnem 1969-ben bevezették a szakközép-iskolai formát.

Napjainkban a Balásházy (melynek egyik ismert növendéke Wass Albert) már a Debreceni Egyetem iskolája, s a településrészen működik a labdarúgó-akadémia is, ugyanakkor itt épült fel Debrecen nemzetközi iskolája. Csodáld meg a fenti galériánkat a patinás intézmény régmúltjáról és jelenéről, mai fotóink pedig idelátogatva tekinthetők meg. A világhírű pallagi Canna-nemesítésről itt írtunk.

A képeslapmásolatokat Vértesi Ferencnek köszönjük!

Kapcsolódó összeállításaink:

DBKL

2026. szeptember 12., szombat

Amikor még esténként csodás színes fények ragyogták be az Egyetem téri szökőkutat

Egyetem tér, 1969. Fotó: Tulok Ferenc.

Debrecenben az Egyetem téri szökőkutat 1961 tavaszán adták át. A Napló május 14-i cikke szerint sokan álltak meg és nézték gyönyörködve a magasba törő vízsugarat, de csak kevesen tudták, hogy milyen sok munkába került az elvégzése. A megközelítőleg négy hónapig tartó munkát Kiss Imre és László Árpád, a Tiszántúli Áramszolgáltató Vállalat, illetve a Debreceni Vízmű mérnökei irányították. A cikk tájékoztatott arról is, hogy a szökőkút építésében oroszlánrészt vállalt a Titász: a vállalat 30 dolgozója 1000 óra társadalmi munkával gyorsította a munka ütemét. Az építkezési munkálatok alatt lelkes és szorgalmas munkájával Székely Jenő csoportvezető, Agárdi Sándor és Hüse András művezetők, valamint K. Tóth István és Varga István villanyszerelők tűntek ki. A Titász dolgozói mellett a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem, az Orvostudományi Egyetem és a Debreceni Erőmű alkalmazottai is hozzájárultak sok társadalmi munkával a szökőkút mielőbbi elkészítéséhez.

Medenceszobrok nélkül. Fotó: Bakonyi Béla, 1964

Az egy héttel későbbi újságból az is megtudható, hogy sok elismerést kapott a KLTE épülete előtti park színváltós szökőkútsora. A szivárvány színeiben tündöklő szökőkutakat a Debrecen Városi Tanács kezdeményezésére közös összefogással létesítették. Különösen jelentős részt vállalt a munkából a két egyetem, amelynek műszaki dolgozói közül Kiss Ferenc művezető irányításával túlmunkában, önként végezték a szükséges munkákat. A műszaki munkák irányítója László Árpád mérnök volt. A KLTE előtti szökőkutak társadalmi munkáiban részt vett dolgozók számára találkozót tartottak. A Kossuth-egyetemen megrendezett ünnepségen dr. Rapcsák András rektorhelyettes üdvözölte és köszönte meg azt a munkát, amelyet Debrecen városfejlesztésének érdekében végeztek. A színes megvilágítás a 2000-es évek elejéig működött, de a vízsugarak már akkor sem a sziklakoszorúkból törtek a magasba.

A főépület felől, 1986. Barbócz Erzsébet, köszönjük a képet!

Kapcsolódó összeállításaink:

Tudósítás az építésről. Fotó: HBN

DBKL

A főépülettel, 1986. Barbócz Erzsébet, köszönjük a képet!

Keresés ebben a blogban

2026. szeptember 16., szerda

A repülővel lezuhant fotóművész legszebb debreceni képei

2026. szeptember 15., kedd

Cukrászda a Nagyerdő kapujában: a régi Pálma

A csupazöld Debrecen 1964-ben, 10 szép retro képen

2026. szeptember 14., hétfő

A Térey János utca

2026. szeptember 13., vasárnap

Az Osztrák–magyar Bank palotája

A Magyar Királyi Gazdasági Akadémia

2026. szeptember 12., szombat

Amikor még esténként csodás színes fények ragyogták be az Egyetem téri szökőkutat