Debreceni Képeslapok

2026. október 1., csütörtök

Időutazás a debreceni egykori Meteor Moziban

Debrecen legrégebbi filmszínházi épülete hosszú évekig agonizált üresen, kihasználatlanul a Bocskai téren. 2015 áprilisában lépett színre az új tulajdonos, a pünkösdi gyülekezet, amely aztán gyülekezeti házat alakított ki a Pacsirta utca melletti filmszínházban. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A főhomlokzat. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Anno ezt megelőzően járhattuk be az akkor még romos szellemtanyát.

Mickey-mozaik a mesemozinál. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A legfelső fotón az átalakítás előtti, utolsó állapotot örökítettük meg 2012 novemberében. A következő felvételen pedig a hőskor szép jelenetét idézzük fel egy népszerű előadása után:

1978-ban, vetítés után. Fotó, kiadó: IPK Váll.

A korábbi tetszhalotti korszakban egyébként időnként szárnyra kaptak hírek arról is, hogy lebontják a Meteort, és lakóház lesz a helyén vagy fitneszközpont. (A galéria a képre kattintva is megnyitható!)

A nagyterem a felújítás előtt. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az intézmény 22 széksoros nagytermében hétvégi délelőtti matinék is mentek, és az első három sorába olcsóbb volt a jegy. Működött egy kedvelt, tágas kertmozija is, a bejárat mellett pedig egy mini vetítőhelyisége.

A mese- és művészmozi. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ebben elsősorban gyerek- és ifjúsági filmeket játszottak, később pedig élvezetes művészfilmeket is. Mindezek alapján nem túlzás azt állítani, hogy a Meteor valójában Debrecen első multiplex mozija.

A kertmozi maradványai. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Amikor még keveseknek lehetett televíziójuk (és hétfőnként amúgy is adásszünet volt), nagyon sokan választották szórakoztató programnak a mozi kínálatát.

A kertmozi vetítőtermének maradéka. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A gyerekek itt megnézhették az összes NDK és amcsi indiános filmet (Gojko Mitić, Pierre Brice, Lex Barker főszereplésével).

Az utolsó plakát a ruhatárnál. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A felnőttek a Csárdáskirálynőre vagy később a Nyolcadik utasra is beülhettek. Az előtérben a közelmúltban is látható volt az utolsók között vetített film, a „Szükségállapot” plakátja 1998-ból.

Kilátás az egykori Bocskai Étteremre. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Meteorban ruhatár, büfé és emeleti lakás / iroda is volt, a belső tereket pedig fali és padlómozaikok díszítették. Előadások előtt a teremben is körbement a trafikárus asszony, és megesett, hogyha nem tudta vagy nem akarta korrektül kifizetni a visszajárót, akkor Fruttival (sőt félbe vágott Fruttival) egyenlítette ki a számlát.

A Meteor még erkéllyel. Fotó: Déri Múzeum / Faragó István

A mozi mellett egyébként volt egy igazi trafik is, valamint az egyik udvarban egy nagybani szotyipirító, azzal szemben pedig a híres és szép „Demke” (DMKE), majd a Nógrádi-iskola (a mai Benedek). A kis dohánybolt betonalapja ma is megtalálható a sarkon.

Az előtér mozaikja. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A kinti műsorvitrinek még sokáig megvoltak, és látható volt a neonfeliratos homlokzat mellett az a hely is, ahol az óriásplakátok lógtak.

A neon már hiányosan. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Dobozi-lakótelepiek és más debreceniek kedvelt kulturális helyén az utolsó időkben (az 1990-es években) koncerteket is tartottak, például a Tankcsapda fellépésével.

A nagyterem rajza és a mesemozi. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A filmszínház történetéről még annyit, hogy az első tulajdonosa Csomor Gyula volt, míg maga az épület 2021 október 1-jén már a 110. évét töltötte be.

A hiányzó betű. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az egyik legenda szerint a háború után a Meteor engedélyét bevonták, ám négyezer lakos összefogott, és memorandumot írt a belügyminiszternek.

A jegypénztárak. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Érdekes az is, hogy a debreceni mozizás fénykorában mennyi állandó és időszaki intézmény működött a városban. Olyannyira, hogy anno a Nagyerdei Stadionban is volt vetítés. A mozis összeállításaink pedig a kép alatt nyithatók meg...

Az egyik kijárat. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink sok régi képpel:

Csillag a padlómozaikban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. szeptember 30., szerda

Az Új Élet Parki Általános Iskola

Debrecenben 1962. szeptember 30-án, vasárnap avatták fel az Új élet park nevét viselő általános iskolát. A pedagógusok és tanulók addig a Péterfia, a Füvészkert és a Jókai utcai iskolákban vendégeskedtek. A HB Napló tudósítása szerint a korszerű, 12 tantermes létesítményt Ördögh László, a városi tanács művelődési osztályvezetője adta át. Mai fotók: © Debreceni Képeslapok / Vass Attila Tamás

A főhomlokzat. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Megnyitó beszédében a politikus köszönetet mondott a Hajdú Megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozóinak, akik felajánlást tettek, hogy az MSZMP VIII. kongresszusa tiszteletére a tervezettnél előbb fejezik be az iskola építését, s felajánlásukhoz híven, három hónappal a kitűzött határidő előtt át is adták az új intézetet. Beszéde végeztével Ördögh László emlékoklevelet és könyvjutalmat adott át a legjobb munkát végzett építőipari dolgozóknak.

Garami László szobra. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az új intézményt Varga Lajos igazgató vette át, aki elmondotta, hogy az új iskolának szépségéhez mérhető jó hírnevet igyekeznek majd teremteni. Együtt dolgoznak a szülői munkaközösség tagjaival, akik már addig is jól helytálltak, mert több mint 1000 óra társadalmi munkával járultak hozzá ahhoz, hogy minél előbb megkezdődhessék a tanítás az új iskolában. Az ünnepség szép pillanata volt, amikor a növendékek fogadalmat tettek arra, hogy megőrzik iskolájuk szépségét, tisztaságát, és jó tanulmányi munkával igyekeznek a jövőben helytállni. Az ünnepség második részében a debreceni Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakiskola zenekara, az új iskola növendékeiből alakult énekkar és néhány szavaló adott műsort. A mintegy nyolcmillió forintos költséggel épült és berendezett új iskolában akkor egyelőre 600 általános iskolás kezdte meg a tanulást, de az volt a terv, hogy később, a lakótelep növekedésével emelkedik a tanulók száma. Az oktatási intézmény neve 1994 óta Ibolya Utcai Általános Iskola, s például az előtte elterülő park immár körbe van kerítve.

Az Ibolya utca az iskolánál. (Fortepan / Szalay Zoltán, 1968)

Kapcsolódó összeállításaink:

Az épülő lakótelepen. (Fortepan / Szalay Zoltán, 1968)

DBKL

Videópresszó az Apolloban

Debrecenben 1986. szeptember 16-án videópresszó nyílt az Apollo Mozi épületében, a Dimitrov (ma Miklós) utca felőli sarki helyiségben. A korabeli sajtóhír szerint a vendégek naponta 10 és 22 óra között tekinthettek meg videófilmeket a „rendkívül elegáns” létesítményben.

Régi fotók: HB Napló

A kínálatban olyan sikerfilmek szerepeltek, amelyeket nem játszottak a mozik és a televízió. A belépődíj 5 forintba került, fogyasztani viszont tetszőlegesen lehetett a II. osztályú árakon kínált enni- és innivalókat. A helyiségben ma is vendéglő működik, de már más profillal. Az alábbi muzeális plakátokat Kovács Mihály gyűjtő kiállításán örökítettük meg:

Régi plakátok. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink sok régi képpel:

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

2026. szeptember 29., kedd

A Rickl- és a Lábasház (1792)

Debrecen két ősi, történelmi épületéhez, a Piac utca 39. szám alá látogatunk most. Süli-Zakar István könyve szerint az épületegyüttes elődje a XVI. században készülhetett. A dinasztiaalapító Rickl József Antal (1748–1811), pesti német kereskedő 1789-ben vette meg az itteni boltot, házat és telket. Állítólag kilépte a főutcát, hogy a közepén legyen az üzlete.

Fotók: Ruzicska Gyula

A hátsó udvarban lévő Lábasház legrégebbi részét is ő építtette 1792-ben. Ennek a mai szerkezete 1850 körül alakult ki, s a gyarmatáru-kereskedést szolgálta ki. Az első udvar után csörlős árumozgató raktárak, lentebb pedig kert és ecetház is volt. A Rickl-ház a Lábasháznak a bővítménye, amit az 1820-as években építtetett Rickl József Zelmos, aki a Török Császárhoz nevű fűszerkereskedést is vezette. A bolt mennyezetén egy cápapreparátum lógott, aminek szájában a segédek és az inasok az irataikat tartották. A közelmúltban a szépen felújított helyiségben vendéglő üzemelt, ma ismét Csipkerózsika-álomban szendereg.

Az ősi kalmár nagymódot hirdette a jellegzetes rézoroszlános tölgyfakapu is, ugyanakkor a patinás ház Szabó Magda „Régimódi történet”-ének is fontos színhelye. 1848 telén Petőfi Sándor itt cserélt kardot Rickl József nemzetőr főhadnaggyal. Az ereklyét a cári orosz megszálláskor a csatornában rejtegették, de aztán a II. világháborúban nyoma veszett. A Rickl-kereskedés 1913-ban szűnt meg, majd az épületet 1951-ben „államosították”. Az itt élő, utolsó Rickl-családtagot, Dax Matildot a mosókonyhába száműzték. Napjainkban a műemléki védettségű Lábasház sok évig üres, kiadó/eladó volt. Jó 30 éve a SZÜV Lícium Rt. újíttatta fel, s működött benne. Mára új tulajdonosa van, aki szépen rendbe tette, és vendéglátóhelyet alakított ki benne. A cikkünkben és az alábbi galériánkban bemutatott fotókat és az ingatlan történetét Süli-Zakar István dolgozta fel a cég által kiadott 1990-es, szép könyvben. Fotók: Archív, Hapák József, Ruzicska Gyula, Vass Attila Tamás.

DBKL

A felújított Lábasház. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó múltidézéseink:

DBKL

Utazás a síneken Nyulasig: volt egyszer egy 5-ös tuja

Debrecen egyik legendás villamosjárata, az 5-ös villamos 1973. szeptember 29-én közlekedett utoljára. Ebben az összeállításunkban erre a vonalra emlékezünk sok régi képpel. A Régifotók.hu alábbi képmásolatán például az látható, amikor az 1911-es villamosítás előtt (és után is, mivel a postapalota 1931-es) még gőzvonat járt a Hatvan utcai 5-ös pályán:

Gőzvonat a Hatvan utcán. Fotós: Ismeretlen

Az 5-ös villamosok az Aranybika Szálló (később a Hatvan utca) és Nyulas között közlekedtek. Az első vonalszakasz az Aranybika és a Baromfivásártér között működött, eleinte lóvontatással. Sín 1886 óta volt ezen a vonalon.

Hatvan utca, 1932. Fotó: Fp / Flanek-Falvay-Kováts

Később ezt bővítették a Böszörményi úton át Nyulasig, a villamosítás pedig itt is 1911-ben történt meg.

Vörös Hadsereg útja,1959. Fotó: Képzőműv. Alap Kiadóv.

A Wikipedia szerint az 1920–30-as években volt egy 5A-s is, ami a Hortobágy Malomig járt.

Vörös Hadsereg útja, 1961. Fotó: Járai

1906 és 1950 között a Baromfivásártér és Nyulas közötti szakaszát a Debrecen–Nyírbátori HÉV is használta. Nyulasi szakaszán túl egy nem villamosított vágánykapcsolata volt a későbbi 7-es villamoshoz (itt közlekedett a HÉV).

A fenti képen a Pesti utcai villamosmegálló látható a Hortobágy Malomnál, dr. Barcsay László felvételén. A fotómásolatot a Bihari Múzeumtól kaptuk. A következő kép a Pesti utca túlsó felét mutatja az 5-ös villamossal, és Pecze János töltötte fel a Facebook-oldalunkra.

Az alábbi felvételen a Segner téri megálló, majd az 5-ös villamos kitérője elevenedik meg, amelyik a Böszörményi út és a József Attila utca kereszteződésénél volt. Ezt a képmásolatot és a Hatvan utcai végállomást visszaadó nyitóképünket a Nosztalgia és történelem című oldal közölte.

Ikerkocsi a Segner téren. Fotó: Villamosok.hu

Kitérő a József A. utcánál. F.: Nosztalgia és történelem

Az 1973. szeptember 29-éán megszüntetett 5-ös villamosok helyett a 28-as autóbuszokat állították forgalomba.

Ikerkocsi a Nyulasi végállomáson, 1971-ben. Fotó: villamosok.hu

A HB Napló cikke így írt: 1973. szeptember 29-én, szombaton éjfél előtt utoljára közlekedett villamos a debreceni Hatvan utcai szárnyvonalon. Az utolsó járat éjfél előtt 25 perccel indult a Hatvan utca 2. szám elől, majd a végállomásról a DKV Salétrom utcai telepére ment, ugyanis minden kocsit véglegesen kivontak a forgalomból. Vasárnap reggel 5 órától a Volán Debreceni 6. Számú Vállalatának autóbuszai vették át a Hatvan utca és a Doberdó utca közötti forgalom lebonyolítását. Tehát immár a 28-as autóbuszok bonyolítják le a forgalmat a vonalon a villamosok helyett.

Nyitóképünk teljes méretben. F.: Nosztalgia és történelem

Íme a lap riportja az 5-ös villamos utolsó útjáról:

DBKL

A Bika 5-ös villamossal. Fotó: Járai

Kapcsolódó összeállításaink sok régi képpel:

2026. szeptember 28., hétfő

A Tisza-palota Dósa nádor téri alagútjának legendája

Debrecenben a Tisza-palotának a legenda szerint volt egy pincebunkere, annak pedig egy hátsó alagútja, amin a Dósa nádor térre lehetett kijutni. Fotók: © Debreceni Képeslapok / Vass Attila Tamás

Volt is ott többek között egy csapóajtó (lásd a fenti képen), amit e járat részének tulajdonítottak egyesek. A tér 2020-as átépítésekor a sajtóban az jelent meg, hogy a csapóajtót megszüntetik, mivel ott alakítják ki az új szökőkutat. Ezt a helyet látogattuk meg 2026. szeptember 28-án.

Megállapíthattuk, hogy a régi fedél valóban nincs ott, ellenben odakerült két másik fémből készült hasonló alkalmatosság. Ugyanakkor a tér és a Rózsa utca sarkán még megtalálható a Tisza-palota vastag pinceablak-fedele (lásd az első képen). Ez az ottjártunkkor résnyire nyitva volt, azon bekémlelve pedig egy vastag fémrácsot fedezhettünk fel. Tehát a pince most is megvan, és ebben nincs is semmi rendkívüli – mint ahogyan abban se, ha volt ott egy kivezető járat is. Nem kizárt az sem, hogy ez a járat vagy annak egy része most is létezik, csak éppen immár a szökőkút üzemi aknája működik benne.

A Facebookon megosztott cikkünkhöz Kedves Olvasónk, Héty Péter jelezte: „Az nem alagút volt, hanem az épület alatti óvóhely kimenekülő búvónyílása a faltól bizonyos távolságra, ahol az esetleges épületomlás törmeléke elvileg nem zárta volna el a kijutást. Az az ablak pedig az egykori óvóhely ablaka. Ilyen távolabbi kibúvóval szinte csak a MÁV óvóhelyei rendelkeztek. Pl. a vasutas bérházaknál is a Wesselényin.” A következő archív fotónkon a feltételezett alagút egykori környékét láthatjuk a 2020-as térrendezés idején, amikor csöveket is lefektettek a területen. Középen talán éppen a volt alagút húzódik:

Kapcsolódó múltidézéseink:

DBKL

2026. szeptember 27., vasárnap

A régi virágpiac a Csapón

Debrecen fő virágpiaca hagyományosan a Csapó utcán, a szabadban működik (a téli időszakok kivételével, amikor a vásárcsarnokban van a helye). Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Napjainkban, a Dósa nádor tér 2020-as átépítése és a Csapó utcai sétálóövezet bővítése óta (amióta a Piac utcai korzó része lett a Dósa nádor tér és a Csapó utcának a Burgundiáig tartó része) ez a virágpiac a Vár–Liszt utca és a Dósa nádor tér közötti Csapó-szakasz páratlan oldalában található.

Lényeges változás, hogy autók már ezen a térkövezett területen sem járhatnak, tehát parkolók sincsenek. Ugyanakkor a korábbi asztalok helyett immár alacsony, rácsos „utcabútorok” vannak, amikhez a kereskedőknek is körülményesebb odaállniuk vagy -ülniük (fotók lentebb).

Ezeket a fafedelű betontömböket sokan arra használják, hogy piaci időszakon kívül rájuk telepednek törökülésben, és együtt bandázva esznek-isznak-szórakoznak.

A Vár–Liszt utca és a Dósa nádor tér közötti Csapó-szakaszon a virágpiac a szomszédos új vásárcsarnok, a Fórum Debrecen és a Csapó-korzó első ütemének építése-átadása óta működik. 2019 őszéig azonban még e Csapó-szakasz mindkét oldalában és normális asztalokról lehetett árusítani.

Ebben az időszakban még az öntöttvas nyomókutat is bárki használhatta a hajdani Ezermester-bolt előtti parkolónál. Viszont, ellentétben a mostani helyzettel, nyilvános vécék és mosdók, valamint pavilonok még nem működtek a virágpiacon.

Mindezeknél is korábban a virágpiac a Csapó utca egy kintebbi (a Rákóczi utcai piachoz közelebbi) részén működött. A virágpiac az 1970-es évek elején is még a vegyipari középiskola, valamint a Debrecen Áruház vonala, továbbá a Vár–Liszt utca között, szintén mindkét oldalban fogadta a vásárlókat. Ez így maradt az első vásárcsarnok 1976-os átadása után is, hiszen ahhoz is közel volt a virágpiac. Akkor még dinnyét és fenyőt is ezen a területen árusítottak, amikor eljött az idejük.

Debrecen másik nagy virágpiaca a Köztemető főkapui előtti tereken szolgálja ki a vásárlókat. Ezeken kívül természetesen a többi piacon, például a Fényes udvari területen is kapható virág.

Kapcsolódó összeállításaink:

DBKL

Keresés ebben a blogban

2026. október 1., csütörtök

Időutazás a debreceni egykori Meteor Moziban

2026. szeptember 30., szerda

Az Új Élet Parki Általános Iskola

Videópresszó az Apolloban

2026. szeptember 29., kedd

A Rickl- és a Lábasház (1792)

Utazás a síneken Nyulasig: volt egyszer egy 5-ös tuja

2026. szeptember 28., hétfő

A Tisza-palota Dósa nádor téri alagútjának legendája

2026. szeptember 27., vasárnap

A régi virágpiac a Csapón