Debreceni Képeslapok

2026. június 7., vasárnap

A kis Békás-tó

A tó 1951-ben. Repró: © Debreceni Képeslapok.

Debrecenben a nagyerdei parkerdőben a Békás-tó mellett, a sziklás csobogó mögött hajdanán egy náddal benőtt, másik kis tóban is gyönyörködhettek a természet szerelmesei. Ezt a kis tavat a Békás-tó és a Nagyerdei Strand közötti részen találták a kirándulók.

A kis Békás-tó. Képtulajdonos: © Debreceni Képeslapok

A fenti muzeális fotó a strand felől készült, és egy hagyatékból vásároltuk. A következő képen pedig, melyet Bakó Irén Kedves Olvasónk bocsátott a Debreceni Képeslapok rendelkezésére, az ellenkező irányból, tehát a sziklás csobogó felől idézhetjük fel a régi kis tó emlékét. A kép hátterében az a nagy boltíves kapu látható, ami mögött a strand felejthetetlen tejívója működött.

A kis Békás-tó. Képtulajdonos: © Bakó Irén

A Kis Békás-tavat az 1984. január 28-án átadott új termálfürdő és gyógyászati részleg építésekor szüntették meg (hotel ott még nem volt akkor). Az alábbi fotók a kinti lóhere alakú medencét és a benti büfét mutatják nem sokkal a megnyitás után. A képek a HÁÉV archívumából származnak, és korábban Czimre József juttatta el a magazinunknak.

Nagyerdei múltidéző cikkeink sok régi fotóval:

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

A Vénkerti és az Újkerti lakótelep 1978. június 7-én

Kádár János köszöntése a Vénkertben.

Debrecen az ország és az MSZMP első számú vezetőjét látta vendégül 1978. június 7-én. Mindenki „Jani bácsija”, Kádár János az aznapi pártaktíva-értekezletre és üzemlátogatásra érkezett Debrecenbe. A most megosztott fotók az Építőmunkás című lapban jelentek meg, a teljes képsor a videóban:

A magas rangú vendéget az Újkertben is boldog integetők fogadták, egy kislány virággal köszöntötte, a vénkerti iskolás gyerekek pedig zenéltek is neki. A politikus és a házigazdái fellifteztek a Lehel utca 10. szám alatti 14 emeletes toronyház tetejére. Vajon miért?

Kádár János fogadása

Egy nagyméretű terepasztalon tanulmányozhatták a Libakert, a Vénkert és az Újkert új és leendő arculatát, s persze az új lakótelep panorámáját. A terveket Seres György, a HÁÉV vezérigazgatója mutatta meg, s a maketten természetesen az 5 hónappal később átadott Kölcsey-művközpont is szerepelt.

Kádár János a ház tetején, a makettel

A Debreceni Képeslapok Facebook-oldalán hozzászólók szerint „aznap az ABC-ben féláron árulták az addig és utána sem látott szebbnél szebb gyümölcsöket és zöldségeket” – lásd a kommenteket. Az Építőmunkás fotói szerint Kádár János Nádudvarra is ellátogatott, ahol a kíséretével végigvonult a település főterén, szemrevételezte a gabonaföldeket, és megismerkedett a pulykanevelő teleppel.

Kádár János újkerti sétája

Kádár János egyébként akkor már nem először tette tiszteletét Debrecenben. 1960. május 13-án például ő avatta fel a vidámparkot, majd 1977-ben is a cívisvárosban találkozott Románia vezetőjével.

Kádár János a vidámparkban. Fotó: Nagyerdei Kultúrpark

Kapcsolódó cikkeink sok fotóval:

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

2026. június 6., szombat

A Petőfi téri zöld szalagház építése (1963–1966)

Debrecenben 1963. augusztus 3-án adott hírt a helyi lap arról, hogy Boruzs Bernát építészi és Fésűs János statikai tervezésével nyolcemeletes lakóház épül a Petőfi téren. többek között az egykori Deák utcai nagy zsinagóga helyén. Nyitókép: Vencsellei István

A Petőfi téri zsinagóga helyére épített szalagház

A cikk szerint lakóépület a Petőfi tér keleti oldalán levő volt Iparkamara párkánymagasságához épül olyan igénnyel, hogy annak igen magas manzárdtetős tűzi falát is takarnia kell. Az épületben 86 lakás lesz, s központi fűtést és központi melegvíz-szolgáltatást is kialakítanak. A homlokzatot vakolt felületek, huzalbetétes üveges erkélykorlátok és napfénytörő elemek variációi ékesítik. Az építést még abban az évben elkezdték. Fotók: Fortepan / Uvaterv

Az 1965. március 13-i újság a Petőfi téri nyolcemeletes modern lakóház építése kapcsán arról írt, hogy a munkálatokkal csak az év közepén végeznek, de máris látható, hogy az épület hetedik és nyolcadik emeleti szintjén kétszintes lakások készülnek. Az országiban elsőnek építenek ilyen magasan – a hetedik-nyolcadik emeleten – kétszintes lakást.Hasonló lakások eddig csak az óbudai kísérleti lakótelepen, egyemeletes épületekben létesültek. Főként angol, holland és lengyel tervek alapján alakította ki a lakások méreteit és terveit Boruzs Bernát debreceni tervezőmérnök. A kétszintes lakás „földszintjén” – vagyis a 7. emeleten – nagy nappali szoba van, amelyhez tetőterasz is tartozik. Az előszobából lépcsőfeljárat vezet az emeleti szintre, ahol beépített szekrényekkel kis elő-, fürdő- és nagy hálószoba is található. Az étkezőkonyhát és további mellékhelyiségeket az alsó szinten alakították ki.

Aztán, 1966. szeptember 10-én a HB Napló már arra hívta fel a figyelmet, hogy hosszú hónapok óta állandó problémájuk a debreceni Petőfi téren felépült nyolcemeletes házban lakó szülőknek az, hogy hol játsszanak a gyermekek? Játszótér ugyanis nincs, viszont van a házban vagy százhúsz gyerek. A gyerekek játszanak a forgalmas úttesten, legázolják a Petőfi téri parkot, a rendelőintézet ablakain leselkednek, régi kőkerítések tetején egyensúlyoznak stb. Gond ez a szülőknek, a járművezetőknek, a rendőrségnek, az orvosoknak Pedig lehetne – sőt kell is megoldást találni. A nyolcemeletes lakóház és az új GELKA-székház közözött lenne hely gyermekjátszótérnek... Ez így is lett. (Debrecen akkori legnagyobb lakóházának építését ebben az összeállításunkban elevenítettük fel.)

Kapcsolódó összeállításaink friss és régi fotókkal:

DBKL

2026. június 5., péntek

A Dósa nádor téri 120 éves Wolff-palota

A Csapó utca látképén. Fotó: © Nicol Barbara Reem.

Debrecen belvárosának egyik híres épülete a Dósa nádor tér 10. szám alatt áll, és Wolff-palotaként is ismert. Az épület 2024-ben volt 120 éves, s az 1904-es dátum a homlokzatán is olvasható.

A tér az átépítése előtt. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A szép ház kapcsán Papp József Podmaniczky-, Kós Károly- és Csokonai-díjas helytörténész korábban, a Haonon megjelent cikkemben felidézte, hogy a ház helyén előzőleg egy földszintes, kétlakásos épület állt, ahol a lakásokon kívül kocsma is volt.

A kenyérpiac egy 1913-as képeslapon

A mai, új épületnek az 1910-es házjegyzék szerint három tulajdonosa volt: özvegy Szikszay Istvánné született Fazekas Juliánna, Szikszay István és Volf Jánosné született Szikszay Margit.

Az új sétálóövezet 2020-ban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A ház az 1910-es házjegyzékben Csapó utca 7. szám alatti ingatlanként szerepel, mely a dokumentum szerint azonos volt a Bádogos utca 6. számmal, továbbá a Gróf Dégenfeld tér 10. számmal is.

A Dégenfeld tér kapcsán az is érdekes, hogy a területen igen hangulatos, nagy forgalmú és híres piac működött. Ott árulták a messze földön híres, hatalmas debreceni kenyereket is!

Az 1976. augusztus 20-ra kialakított árkád. Fotó: HBN

A városrészt a „szocialista időkben” Tóthfalusi térnek nevezték. A Wolff-palotának a Csapó utca felől egy időben árkádjai is voltak. Az épületben 1956 óta a Naplót készítették, ám 2024 nyarán ez a korszak véget ért: a szerkesztőség egy másik épületbe költözött, mégpedig a Szent Anna utcára. A legutóbbi hírek ugyanakkor arról szólnak, hogy a házból hotelt alakítanak ki.

Autóvásár a téren. Fotó: Fortepan / Csőke József, 1976

DBKL

Kapcsolódó összeállításaink sok régi képpel:

2026. június 4., csütörtök

Belépés csak jelszóval! – a debreceni nyári tábor

A ma is meglévő biciklitartós főkapu. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecenben volt egyszer egy nyári napközis tábor Göcs-pálya mellett a Nagyerdei körúton, ahol faházak, sok-sok játék és sporteszköz, valamint étterem és hideg vizes medence is szolgálta az itteni szakemberek felügyeletére bízott gyerekeket. Mai fotók: © Debreceni Képeslapok / Vass Attila Tamás

A tábor medencéje 1971-ben. Repró: © Debreceni Képeslapok

A vadregényes környezetben saját medence is működött, de a napi programok között a Klinika Mozi, továbbá a Nagyerdei Strand vagy a Szabadság útján (a mai Kassai úton) az azóta sajnos már régen lebontott kisfürdő látogatása is szerepelt. Sőt, a hangosbemondót is a gyerekek kezelték, mindig más volt a belépési jelszó (erről is a gyermek őrszemeknek kellett kérdezniük a belépni szándékozókat), s a napi programok zászlófelvonással és jelentéssel kezdődtek.

A Napló 1972 augusztusi cikke

A létesítmény az ezredforduló előtt szűnt meg, de a területe ma is megvan. Az épületek és a medence eltűnt minden mással együtt, de legalább a fákat még nem vágták ki. Ottjártunkkor a Nagyerdei körúti rozsdásodó, zöld főkaput és a Hadházi út felőli keleti kaput is megörökítettük. Az utóbbin fekete fólia védte a területet a kíváncsi tekintetek elől. Amikor a szomszédos Oláh Gábor utcai pályán játszott a DVSC futballcsapata, akkor a szurkolók a volt táboron jártak át az itteni lelátókhoz.

A keleti kapu felőli látvány. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Bent éppen virágzott a fehér akác. Még. A nyilvánosság számára ugyanis egyelőre nem tudni, hogy mindez meddig marad így, mivel korábbi hírek szerint egy fővárosi intézményt telepítenek ide. (Előzőleg pedig olyan terv is volt, hogy a vidámparknak lesz itt a „Mini Európa” makettparkja.) Mindenesetre a szomszédban még megvan az egykori Loki-pálya, amit már abban az időben is használt a csapat, amikor megszerezte az első kupagyőzelmét, és a tábor is létezett.

A szomszédos pálya. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

A Napló 1972 júniusi cikke a táborról

Hasonló cikkeink sok régi képpel:

A trianoni békeszerződés / debreceniek az I. világháborúban

Debrecen, mint oly sok település és ország, nem kerülhette el, hogy kimaradjon az első világháborúból, amely 1914. július 28-án robbant ki. Régi fotók: Fortepan / Jankó Attila

Az első kép a debreceni 2. huszárezred katonáit örökítette meg Galuziában, egy bajtársuk sírjánál. A „kettesek” debreceni laktanyája a Nyugati utcán volt, s részben ma is állnak az épületei.

A fenti képen is a mieink szerepelnek, de már egy oldottabb helyzetben: a galuziai pihenőálláson. A 2. huszárezreden kívül a debreceni 39-es gyalogezred katonái is harcoltak az első világháborúban.

Az alakulat itthoni kaszárnyája a Kossuth-gimnázium mai épületegyüttese, a Pavilonlaktanya volt. A katonák monumentális emlékműve pedig a Medgyessy sétányon áll:

A profikon kívül a Református Kollégium diákjai és tanárai közül is sokan álltak katonának.

A Református Kollégium falán elhelyezett emléktábla

Mindezeken túl, a Kassai úton megépített Vilmos Huszárlaktanyát ebben a cikkünkben mutattuk be.

Ugyanakkor a 3-as honvéd- és 3. népfelkelő-gyalogezred szobrának története idekattintva tárul fel.

Az első világháború debreceni vonatkozása a Balmazújvárosi út melletti orosz hadifogoly-temető is, ahol 1618 orosz hadifogoly nyugszik. A helyet erre az összeállításunkra látogatva ismerhetik meg, a román megszállásról pedig itt írtunk. Az I. világháborút az 1920. június 4-i trianoni békeszerződés volt hivatott lezárni.

DBKL

2026. június 3., szerda

A '79-es „Loki–Nyíregy” Csontival és 28 ezer nézővel

Debrecen első számú futballcsapatának, a DVSC-nek a nyíregyháziak ellen 1979. június 3-án megvívott sorsdöntő meccséről találhatók páratlan színes és fekete-fehér fotók a Méliusz Központi Könyvár Helytörténeti Részlegének gyűjteményében. A két csapat akkor még az NB II.-ben játszott, s ezen a rangadón dőlt el, hogy a piros-fehérek a következő szezont már az NB I.-ben kezdhetik. A rangadót 28 ezer néző előtt rendezték meg az éppen aznap 45 esztendős Nagyerdei Stadionban, ahol a mérkőzés előtt a Color együttes fél órás koncertet adott. Cikkünkhöz azért választottuk ezt a fotót, mert a legendás Csonti ül a pálya szélén a lelkes szurkolók között (a teljes képet lásd lent).

A Debreceni Retro Sport korábbi bejegyzése címszavakban a felejthetetlen mérkőzésről:

„Az örök klasszikus 1979-ből.
DVSC–Nyíregyháza 2–1 (1–1) 1979. június 3.
DVSC: Szabó – Kiss, Szigeti, Potyók, Halla – Menyhárt, Czikora – Tímár, Maczkó, Szíjgyártó (Tóth E. a szünetben) – Nérey. Edző: Teleki Gyula.
NYVSSC: Buús – Cséke (Kléninger 54. perc), Szűcs, Ambrusz, Czeczeli – Szekrényes, Moldván, Buzsik – Kiss, Lukács (Farkas I. 67. perc), Farkas II. Edző: Temesvári Miklós.
Gólszerző: Maczkó (12. perc), Czeczeli (26. perc), Tóth E. (59. perc, 11-esből)”

És aztán jött az NB I.-ben az első meccs: a Vasas elleni 4–1...

Kedves Olvasóink közül a Nyíregyháza elleni derbi kapcsán Vekerdi Károly így írt: „Csodás mérkőzés volt, megörökítve, bronzba öntve. Tervezte: Nagyházi János, öntötte: Nagy János, a debreceni Kollégium könyvtárosa. 350 Ft volt darabja, kb. 300 db-ot öntöttek ebből a plakettből.” A Vekerdi Károlytól kapott alábbi képen látható, hogy a győztes csapat tagjainak nevei a Főnix szárnyán szerepelnek.

Arról, hogy Csontit sokan Menyhárt Ernő testvérének nézték, Nagy János így fogalmazott a hozzászólásában: Valóban, kísérteties volt a hasonlóság... Bevallom, kisgyerekként sokáig én is azt hittem. Istenem, Menyus. Pár háztömbre lakott tőlünk a Hajó utcán... Aztán később, '90 körül egy munkahelyen dolgoztam Tímár Pityuval. Csillogó szemekkel mesélt a régi időkről, miután megtudta, hogy kissrácként félistenként néztem rá...

A meccs utáni ünneplés első pillanata

Csontiról Szarka Imre felidézte: „Itt lakott Csonti a Kerekestelepen, sokat találkoztam vele. Igyekezett mindenkivel szóba állni, buszsofőr, utasok, főleg fiatalok, mindegy, csak beszélgessen valakivel. A városban minden rendezvényen, szórakozóhelyen, sportmérkőzésen ott volt. Beengedték mindenhol szegény mozgássérült volt, mankóval tudott közlekedni. Egyszer a Kossuth Egyetemen a hátamon vittem fel a 2. emeletre.”

A szurkolók és Csonti a pálya szélén

A Napló másnapi beszámolója

DBK

Keresés ebben a blogban

2026. június 7., vasárnap

A kis Békás-tó

A Vénkerti és az Újkerti lakótelep 1978. június 7-én

2026. június 6., szombat

A Petőfi téri zöld szalagház építése (1963–1966)

2026. június 5., péntek

A Dósa nádor téri 120 éves Wolff-palota

2026. június 4., csütörtök

Belépés csak jelszóval! – a debreceni nyári tábor

A trianoni békeszerződés / debreceniek az I. világháborúban

2026. június 3., szerda

A '79-es „Loki–Nyíregy” Csontival és 28 ezer nézővel