Keresés ebben a blogban

2026. október 15., csütörtök

A Légy jó mindhalálig című film premierje a Víg Moziban

Debrecenben  1960. október 15-én volt a díszbemutatója a Móricz Zsigmond regényéből készített Légy Jó mindhalálig című magyar filmnek a Víg Moziban.

A Nyilas Misit játszó Tóth Laci

A premier előzménye, hogy a helyi sajtóban különös hirdetés jelent meg 1960. február 7-én: 1892-es plakátokat, könyveket, reskontószelvényeket stb. kérnek leadni az Aranybika Szálloda portáján a Légy jó mindhalálig című film forgatása érdekében. A folytatást az alábbiakban meséljük el a korabeli hírek között végzett kutatásunk alapján. A Hunnia Filmgyár 1960. február 9-én kezdte meg a tereprendezést, ami azt takarja, hogy például a Református Kollégium előtti aszfaltot is átfestették kockakőhatásúra, és gázlámpákat szereltek a falakra. A Ranódy László rendezte film főszerepét, Nyilas Misi alakját a hajdúszoboszlói Tóth Lacira bízták, akit 40 ezer általános iskolás gyermek közül több hónapi munka után választottak ki. Az első felvételek 1960. február 16-án kezdődtek a Nyomtató utca és a Vár utca sarkán az úgynevezett trafikjelenettel. A filmben Bessenyei Ferenc, Psota Irén és Törőcsik Mari is játszik. A film egyik első bemutatóját a Szovjet–Magyar Baráti Társaság rendezte meg 1960. augusztus 9-én a Moszkvai Barátság Házában.


A debreceni díszbemutató után a főszereplő Tóth Laciról szóló október 27-i riportban ez olvasható:
„A Légy jó mindhalálig Nyilas Misije, amikor megkapta munkájáért az első forintot, elküldte szüleinek azzal az aláírással: Sírig szerető fiuk, Misi. Tóth Laci, amikor megkapta a filmezésért járó pénzt, édesanyjának azzal adta át: vegyen magának és édesapjának új ruhát! – Magadnak mit kértél? – Én biciklit kaptam a filmgyártól – válaszolta –, teljesen felszerelt, új biciklit, dinamó is van rajta. Ez volt ugyanis a vágya. A virágot is, amit kapott a debreceni díszbemutatón, anyunak adta, csak egyetlen szálat tett el emlékül a forgatókönyv lapjai közé.”

Ez a kedves Tóth Laci az alakításával a legjobb gyermekszereplő díját nyerte a San Francisco-i Filmfesztiválon! – számolt be róla az 1960. november 10-i Napló. 


Mi pedig azzal is többször foglalkoztunk, hogy mivé lett a régi debreceni Cserepes utca, benne az az utolsóként, 2019-ben lebontott kis ház, ahol a filmben Doroghyék laktak. Zámbóné Lakatos Mária a cikkünkben felidézte: „EBBEN A HÁZBAN ÉLTEM 6 ÉVES KOROMIG, 1960-IG!!! De örülök, hogy még megvan! Nem vagyok hívő, de imádkozni fogok azért, hogy le ne bontsák. Az 1960-as filmforgatásra nagyon jól emlékszem, életem meghatározó élménye volt.
A fotón szereplő hintaló is az enyém és öcsémé volt (Sanyi! Sándor Lakatos). Nyüzsögtek a filmesek az egész utcában, a háztetőkön, kerítéseken rengeteg bámészkodó, síneken mozgó kamerákra, sok-sok színészre emlékszem, Psota Irén, TÖRŐCSIK MARI!!! Gyönyörű volt, fiatalon, fenékig érő hosszú szőke hajjal, kissé kényeskedve, affektálva, amiért korán elhozták a szállodából , és így ő meg fog fázni... Imádtam! És imádtam a főszereplőt, a Nyilas Misit játszó Tóth Lacit! Valósággal szerelmes voltam belé 5 évesen! Róla álmodtam, állandóan emlegettem. Még egy büdös nagy pofont is kaptam miatta, mert mi, az udvarban lakók ott bámészkodhattunk a forgatás alatt az udvaron, azzal a feltétellel, hogy csendben maradunk. És én képes voltam hangosan felkacagni, amikor a Nyilas Misit játszó Tóth Laci, a kapun belépve, kiejtette a csókát a zsebéből. Emiatt újra kellett forgatni a jelenetet, és apámat megszidták miattam” – elevenítette fel.
Egyúttal kifejtette: „50 forintot kaptunk azért, amiért kipakoltak bennünket a lakásból. Úgyhogy a fotón felhalmozott holmi a miénk volt. Bocs, kicsit hosszú voltam, de elkapott a nosztalgia!”

„Itt laktak” Doroghyék. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A regény 1965-ös kiadását ebben az összeállításunkban mutattuk be Reich Károly szép grafikáival.

Ízelítő Reich Károly könyvillusztrációiból

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. október 14., szerda

A hármashegyi haditechnikai park

Debrecenben 1988. szeptember 24-én szombaton avatták fel a  haditechnikai parkot a Hármashegyi-tónál. A létesítményhez a Debreceni Parkerdészet adott területet. Az akkori sajtóhír szerint volt itt néhány MIG-típusú repülőgép, T-34-es harckocsi, légvédelmi rakéta, felderítő gépkocsi és T-30-as lokátor. Ugyanakkor tervezték, hogy lőtér, sí- és szánkópálya is épül majd a Zsuzsi-vonat végállomásánál kialakított haditechnikai parkhoz.



Nem sokkal az átadás előtt már azt is jelezte a HB Napló, hogy sajnos felelőtlen, vandál kezek törik, pusztítják a frissen festett eszközöket, berendezéseket. Akkor és az átadáskor arról még nem volt hír, hogy mikor került ide az a Li–2-es repülőgép, ami a nagyerdei vidámparkban szórakoztatta a látogatókat 1964 és 1986 között. Más beszámoló szerint az itteni eszközök az 1990-es években fogyatkoztak és sérültek meg annyira, hogy végül fel kellett számolni a létesítményt. Aki azonban manapság arra jár, a járművek helyeit még megtalálhatja ott... Kedves Olvasónk, Kaszás Sándor a következőket írta hozzászólásban. A kiállított repülőgépek: - MIG-15bis fiktív 1977 oldalszámmal. Eredeti oldalszáma: 666. - MIG-17Pf oldalszám: 838. - MIG-21F13 fiktív 1981 oldal számmal kiállítva. Eredeti oldalszám: 308. - Jak-28R piros 20 oldalszámmal. A debreceni 328. Gárda 1 századának a gépe volt. - Li-2 HA-LIR ex. Malév. Arra a kérdésünkre, hogy hova kerültek aztán, közölte: A Hármashegy aljáról előbb Vecsésre, majd Alsónémedibe kerültek a gépek egy privát gyűjteménybe. De az új tulaj egy idő után szétdarabolta őket és a MÉH telepre került több is. Többek között a korábban a Vidámparkban kiállított HA-LIR lajstromjelű LI-2-es is. Sajnos már itt a Hármashegy alján is siralmas állapotban volt. Valamint az igazán különleges Jak-28-as is szét lett bontva. Egyedül az üvegezett orr része maradt fent. A MIG-21F13 szerencsére túlélte. Most Kalocsa mellett van egy Tüzép telepen kiállítva. A 838-as oldalszamú MIG-17-is megmenekült. Számos helyen megfordult, jelenleg Budaörsön van egy magángyűjteményben.



Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2027-ben már 200 éves a Nagytemplom

Debrecen első számú jelképe, a református Nagytemplom épülete 2027-ben már 200 éves. Az építkezés előzményei és okai közé tartozik, hogy 1802. június 11-én ismét tűzvész pusztította el a cívisváros kétharmadát. A lángok súlyos károkat okoztak az András-templomban és a Kollégiumban is (akárcsak sajnos a korábbi, még katolikus Szent András Templomban).

2026. X. 13. reggelén. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Nagytemplom már akkor is az ország református társadalmának szimbóluma volt. Az új gyülekezeti hely első tervét, egy körtemplomot a nagyváradi mester, Éder Jakab alkotta meg. A második próbálkozás már Johann Weis műve, ami egy klasszicizáló, későbarokk, kéttornyú épület lett volna. A bírálók mindkettőt elutasították, ám mivel a – szintén épülő – Református Kollégium nagy sikert aratott, felkérték a tervezőjét, Péchy Mihályt, hogy a Nagytemplom tervét is ő készítse el.

Zoltai Lajos festményén az András-templom

A mester a terveket és a későbbi többszöri módosításokat ingyen, áldozatkészségből végezte el. Először például Éder Jakab terveit fejlesztette tovább egy monumentális körtemplom formájában. Végül a mai Nagytemplom megtervezésében (különféle okokból) szerepet játszott Rábl Károly, Thallher József és Köhler György is. Közülük az utóbbi szakember a két tornyot összekötő, kőbábos mellvédfalat találta ki a kupola nélküli épületrész ellensúlyozására. Debrecen ma is álló jelképe – a történetét bemutató egyházkerületi cikk szerint – 1827 júniusára készült el teljesen. Toronyzászlói Simonffy Sámuel előtt tisztelegnek, és a templomépítés befejezésének évszáma is olvasható rajtuk. Ugyanakkor a díszes kapuzárak motívumain az angyal, az oroszlán, a sas, a csillag és ember Máté, Márk, Lukács és János emlékét is őrzik.

Péchy Mihály első két terve az új Nagytemplom megalkotására


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Egy áttervezett terv makettje. Fotó: © Debreceni Képeslapok

2026. október 13., kedd

A toronyház

Újonnan. Repró: © Debreceni Képeslapok.

 Debrecenben 1960. augusztus 28-án tudósított a helyi sajtó arról, hogy elkészült a Vörös Hadsereg útja és a Petőfi tér sarkán az új hatemeletes lakóház. A Mikolás Tibor által tervezett épület főutcai homlokzatára egy nagy méretű, fekvő formájú szobrot is el akartak helyezni, de végül erre nem találtak tartós megoldást, és Kerényi Jenő művét más településen állították fel.

Ez a ház állt itt korábban

A toronyháznak is nevezett épület helyén az alábbi palota pompázott, míg meg nem semmisült 1944-ben a szemközti Royal Hotellel és sok más ingatlannal (meg sajnos az emberi áldozatokkal) együtt. A sarki modern házat később hétemeletesre magasították, amikor felépítették mellette a Holló János utcai nagy beton lakóházat. Azt megelőzően pedig lebontották az ottani (nem túl réginek tűnő) kisebb házat.
 
A toronyház 2026. X. 13-án. Fotó: © Debreceni Képeslapok
 
Aztán, 1961. január 15-én itt nyílt meg a Toronyház Bisztró is. A legújabb fejlemény pedig a környékről az, hogy immár végre befejeződött a toronyház renoválása is. A sokáig ponyva alatt rejtőző épületnek megőrizték az eredeti szín- és formavilágát. Ezt örökítettük meg 2026. október 13-án reggel:
 
A toronyház 2026. X. 13-án. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Újonnan. Repró: © Debreceni Képeslapok

A debreceni csillagbörtön

Debrecenben a kiegyezés utáni bírósági és közigazgatási reform eredményeként 1872-ben állították fel a királyi törvényszéket. Ezzel együtt egy modernebb fogházépület iránt is igény mutatkozott. A hajdú-bihari büntetés-végrehajtási intézet honlapján található leírás szerint a tervek már nem pusztán fogház megépítését, hanem komplex törvénykezési palota (törvényszék és fogház) kialakítását fogalmazták meg. Az ügyészséget, bíróságot és fogházat is magában foglaló palota az egykori Deák Ferenc utca és a Werbőczy utca (a mai Petőfi tér és az Iparkamara utca) sarkán épült fel.

A megsemmisült szárny

A létesítményeket az a Wagner Gyula tervezte, aki a Széchenyi utcai Debreceni Törvényszéket is tervezte. A kivitelező a Gregerson nevű budapesti vállalkozó volt. Az épületegyüttesben 1895. október 13-án kezdte meg a működését az ír – fokozatos – rendszerű, háromemeletes, T-alapterületű, úgynevezett csillagbörtön. A fogházat 200 férőhelyesre tervezték, ám a II. világháborúig csak 100–150 fogvatartott tartózkodott benne.

Deák Ferenc utca, 1915

Az átadástól fogvatartotti munkáltatás is zajlott az intézet falain belül (például kosárfonás, csipkedísz-készítés) és kívül is (rabkertészet). Az 1940-es években bővültek a rabmunkáltatás lehetőségei, erre a háborús állapotok okozta munkaerőhiány, valamint a fogvatartottak növekvő létszáma teremtette meg a lehetőséget és a feltételeket. Napjainkban az intézet és egy kft. szervezi a fogvatartottak munkáltatását, s ezáltal karbantartási, mosodai, takarítói feladatokat végeznek, sőt főznek a fogvatartotti állományon kívül a saját és társ igazságügyi és rendvédelmi szervek dolgozóinak. 2014 októberétől a debreceni befogadó állomáson elhelyezett menekülteknek is főztek.

A főkapu. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A két világháború között az elítéltek összetétele alapjaiban nem változott a korábbiakhoz képest. Az írni-olvasni tudás már általánosnak volt mondható, ennek ellenére a többségük vagyontalan, alacsony iskolázottságú és műveltségű volt. 1944. június 2-án légitámadás érte a közeli pályaudvart, a fogház területén két bomba robbant, melyek az épületegyüttes központi részét az első emeletig lerombolták. Egy héttel később az igazságügyi palota nagy része is megsemmisült. Napjainkban a mai Petőfi tér felőli soron lakóház áll a palotaszárny helyén.

Lakóház a palota helyén. Fotó: Horváth Zoltán

A károk elsődleges elhárítása még abban az évben megtörtént, de a bombatalálat miatt lerombolt körletrész újjáépítése 1948-ban fejeződött be. A honlap múltidézése kitér arra is, hogy a rendszerváltást követő több mint két évtizedben az intézet a feladataiban és a struktúrájában illeszkedett a modern szakmai elvárásokhoz, azonban a túlzsúfoltság továbbra is általános jellemző maradt.

Az épület napjainkban. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Nyitóképünk teljes méretben

2026. október 12., hétfő

A Hunyadiak debreceni uralkodása

Debrecenben a Kálvin téri udvarházon található a Hunyadi család és az egykori debreceni várkastély míves emléktáblája. Ez eredetileg a Vár utca 8. szám alatti ház falán állt a lebontásig, és 1958-ban a Béke Utcai Általános Iskola II. Rákóczi Ferenc Szakköre készíttette és helyezte el Hunyadi Mátyás királlyá választásának 500. évfordulója alkalmából. Az emléktáblát Mátyás király hollós címere díszíti domborműszerű kiképzéssel (lásd lentebb). Mai fotók: © Debreceni Képeslapok / Vass Attila Tamás

Hunyadi János és Mátyás király. A képek forrása: Wikipédia

Szamosújvári Sándor 1971-es cikke ezzel kapcsolatban rámutat: a Diósgyőrig terjedő debreceni uradalom kialakulása Rophoin (Rofoyn) bán nevéhez fűződik, mely a XIII. század végén felépült „régi vár”-ként (castellum vetus, curia) emlegetett megerősített várkastély. Ez mintegy 250 évig nagy szerepet játszott nemcsak a város történetében, hanem gyakran az országos eseményekben is. Vár tehát Debrecenben sosem volt, de a várkastély nagyságára következtethetünk: a mai Vár, Csapó utca, főutca és Kálvin tér között feküdt sánccal körülvéve. A megerősített castrum kör alakjára enged következtetni a főutca és a Vár utca korábbi félköríves alakja, amely még őrizte a középkori kastély célját szolgáló erősség külső nyomvonalát. A várkastély országos névre emelkedő ura Dózsa Mátyás földbirtokos volt, aki a helyiekkel segítette Károly Róbertet a kiskirályok elleni harcában. Bár Borsa Kopasz rokona volt, ellene fordult, s mint a király hadvezére 1316-ban csatát nyert a debreceni Dózsa (Dousa). Érdemei elismeréséül az ország nádora, később Erdély vajdája lett. A király helyetteseként nagy udvartartással rendelkezett, és Debrecen és a várkastély gyakran volt az országos ügyek intézésének tere. Debrecen rangja a Dózsa család idejében nőtt, s ennek is köszönhető, hogy 1361-ben megkapta a mezővárosi rangot az azzal járó városbíró-választás jogával. A város az Anjouk alatt kiemelkedett, a Hunyadiak alatt is tovább fejlődött, gazdagodott.

A mai udvarház. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Hogyan került a debreceni uradalom és a várkastély a Hunyadi család birtokába? A Dózsa család kihalása után az elárvult várkastély sóraktár, majd a török ellen menekülő szerb fejedelem, Brankovic tulajdona lett. Mivel Brankovic kétszínű játékot folytatott, és az árulása bizonyossá vált, az országgyűlés 1450-ben megfosztotta a jószágaitól, s Hunyadi Jánosnak (1407–1456) adományozta azokat. Szamosújvári Sándor kiemelte azt is, hogy Hunyadi János, a haza védője, a törökellenes harc hőse az egyre növekvő birtokainak jövedelmét a honvédő harc kiadásainak fedezésére fordította. Amíg a végeken harcolt, a sok gonddal járó birtokok igazgatását a felesége, Szilágyi Erzsébet intézte. 

Emléktábla az udvarházon. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Hunyadi János halála után az özvegye, majd Mátyás király (1443–1490), illetve a fia, Corvin János nemcsak birtokolták a debreceni uradalmat, hanem szívügyüknek is tekintették a város fejlődését, iparának és kereskedelmének erősödését. Debrecen történetében az a több mint fél évszázad, amely a Hunyadi családdal kapcsolatos, az emelkedés korszaka. Egy sor kiváltság, engedély, jog fűződik a Hunyadi család nevéhez. Az, hogy gyakorlatilag mindez Debrecenben történt, azért is bámulatos és büszkeségre okot adó, mert a Hunyadiaknak hatalmas birodalmuk volt (lásd a következő térképen), azt pedig tehát nyilvánvalóan Debrecenből irányították olykor. Miért nincs még debreceni szobra egyiküknek se? A krónikák szerint 1536-ban a debreceni birtokot a várkastéllyal Török Bálint somogyi birtokos és főispán kapta meg, akinek a támogatásával terjedt el a városban a reformáció. Mindezek kapcsán a HB Napló 1958-as tudósítása az emléktábla átadásakor arra is emlékeztetett, hogy nemcsak Hunyadi János, hanem halála után az özvegye is évekig lakott a várszerűen megerősített kastélyban. Ifjú korában Hunyadi Mátyás Kolozsvárról jövet Debrecenben többször megfordult, és hosszabb időt töltött édesanyjánál. Az évszázadok alatt a vár elpusztult (1565-ben lerombolta egy betolakodó, Székely Antal), és a Hunyadi család emléke is csak az írásokban élt tovább.

Mátyás birodalma. Grafika: Wikipédia / Pető László

A Vár utca nevet 1845-ben adta a tanács az utcaszakasznak, ami addig a Nyomtató utcához tartozott. De mi van a várkastély helyett? Ha jobban megnézzük, ma is egy középkori hangulatú épületegyüttesnek az izgalmas formájú, faberakásos téglafalai piroslanak-kanyarognak ott. Ez pedig nem más, mint a Kálvin téri üzletház épületegyüttese, amit Kertai László, Mikolás Tibor és Kováts András tervezett. A zseniális építészi alkotás (és a mindezt lehetővé tevő, akkori városvezetés) így állított szép emléket Debrecen hajdani történelmi kastélyának, valamint Mátyás királynak, a város és az ország urának. Hunyadi János előtt iskola is tiszteleg Debrecenben. A Zákány utcai intézmény a nándorfehérvári diadal 500. évfordulóján nyílt meg, és az 1957–1958-as tanévben vette fel ezt a nevet.

Udvarházi torony. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. október 11., vasárnap

Kék színű lett és szép a Svetits-bérház

Svetits-bérház 1930–2026. Fotó / repró: © Debreceni Képeslapok

Debrecenben a Piac utca 43. szám alatt pompázik a különleges Svetits-palota, melynek immár végéhez közeledik a renoválása az önkormányzat Épített Örökség Felújítási Programja révén. Ezt kaptuk lencsevégre 2026. október 11-én. Mai fotók: © Debreceni Képeslapok / Vass Attila Tamás

Renovált reliefek. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A szemközti egykori Hegedűs és Sándor-féle palotával szimmetrikus épületet a Tóth és Sebestyén Rt. építette 1930-ban a Patzó testvérek tervei alapján. A palotát a Svetits Alapítvány építtette, amelyet 1896-ban alapítottak Svetits Mátyás és felesége, Kojanitz Anna vagyonából. A ház érdekessége az U alakú főhomlokzata, továbbá a telkén befelé kialakított négy nagy különálló lépcsőházi egység is. Szintén idesorolhatók a Piac utcai főhomlokzat fenti két szélén azok a nagy, exkluzív tetőteraszok, melyek az ottani lakásokhoz tartoznak. A főutcai falakon különleges, már-már misztikus domborművek is sárgállanak. A most megosztott régi képet a Debreczen közölte 1930. IV. 20-án.   

Az oldalak is megszépültek. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó cikkeink a környékről:



Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!