Keresés ebben a blogban

2026. november 11., szerda

A Bajcsy-Zsiliszky utca

Debrecenben a Bajcsy-Zsilinszky utca a Piac és a Nyugati utcát köti össze, és előzőleg József kir. herceg utca, illetve Nagy-Új utca volt a neve. Az utca mai neve Vitéz Bajcsy-Zsilinszky Endre Kálmán (Szarvas, 1886. június 6. – Sopronkőhida, 1944. december 24.) előtt tiszteleg, aki magyar nemzeti radikális politikus, újságíró, nyilasok által kivégzett nemzeti ellenálló volt.

A Bajcsy utca, anno. Fotó: Masits István

A Masits Istvántól kapott fenti képen a Bajcsy utca egy régi szép téli arcára csodálkozhatunk rá abból az időből, amikor még innen indult a 28-as busz, és még itt működött az Unicum Presszó, a Jazz és a Sony műszaki szaküzlet is. A környék további felejthetetlen nevezetességeit lásd a fotó után!

Bajcsy-Zsiliszky Endre. Fotó: Wikipédia

Kapcsolódó múltidézéseink:


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Az Ybl

A főhomlokzat. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

A Debreceni Egyetem Műszaki Karának jogelődje, a Felsőfokú Építészeti Technikum 1965-ben kezdte meg a működését a mai Ótemető utcai épületegyüttesben. A most megosztott felvételeinket az éppen zajló átépítések és korszerűsítések idején készítettük. Fotók: © Debreceni Képeslapok / Vass Attila Tamás

A bölcsiből lett új szárny. Fotó: © Debreceni Képeslapok

1972-ben az intézmény főiskolai rangot kapott, és a budapesti Ybl Miklós Műszaki Főiskola részeként építész- és építőgépész képzést folytatott. A kar a honlapja szerint 1992-ben a Debreceni Universitas részeként működött, majd a Kossuth Lajos Tudományegyetem Műszaki Főiskolai Kara lett, a 2000-es integráció révén pedig a Debreceni Egyetem Műszaki Főiskolai Karaként tevékenykedett. 2021-ben egy bővítés mintegy 4500 négyzetméterrel növelte az alapterületet, 2026-ban a B épület teljes megújulása zajlott le, e cikk megjelenésekor pedig az Ótemető utcai elméleti tömb rekonstrukciója tartott éppen (lásd az utolsó fotón). 2025-ben a Debreceni Egyetem Tudományos, Technológiai és Innovációs Parkjában járműlabort és gyakorló aszfalt tesztpályát is átadtak. A Borsos József nevét viselő, 1966-ban megnyitott kollégium 270 férőhelyes, a szobák háromszemélyesek.

Viszik a mozaikot. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az intézmény Ótemető utcai központi homlokzatát Z. Gács György  mozaikja díszíti, melynek címe: Építők. Ezt a kompozíciót 2026. november 11-én kezdték el szétbontani (lásd a fenti képen). Sajtóhírek szerint ennek az az oka, hogy restaurálják, és azt követően teszik vissza az eredeti helyére. A park érdekes alternatív nevezetessége az „UV-király” emlékműve, a főkapun belépve pedig Mattioni Eszter  beköltöztetett, különleges lávakő-kompozíciója is megcsodálható.

Az elméleti tömb. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:

A kollégium. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Átépítés közben. Fotó: © Debreceni Képeslapok

2026. november 10., kedd

A Kút utca

A novemberi Kút utca. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

Debrecen egyik hangulatos helye a Kút utca, ami a Hadházi utat köti össze a Csapó utcával. Ezt a városrészt jártuk be 2026. november 10-én. Fotók: © Debreceni Képeslapok / Vass Attila Tamás

A Fonatos utcai rész. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Debrecen utcanevei című könyv szerint a valójában a Két malom utca és az Árpád tér között húzódó  utca telkeit 1800 körül mérték ki. A környékbeli Péterfián 1845. január 20-án, a Csapó utcán pedig 1845. december 29-én járt sikerrel az artézi kutak fúrása. További leírás az alábbi szócikkben:


Maga a Kút utca egyébként a Szentlászlófalva nevű városrészben található. Sétánkon meglátogattuk a mini Stonehenge-parkot, ugyanakkor szemügyre vettük azt a két aranyos óriáshangyát, amik az egyik ajtót díszítik, és pont olyanok, mintha a Piac utcai Hangya-bérház kapujáról szöktek volna ide.

A mini Stonehenge-park. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Kút utca a novemberi őszben is kellemes élmény, úgyhogy jó szívvel ajánljuk a felfedezését mindazoknak, akik szeretnek sétálgatni, nézelődni és úgy ismerkedni Debrecen érdekességeivel. Annak pedig különösen örülünk, ha e cikkünk hatására indulnak el erre a kalandra! A közeli Nyíl utcai pékségről itt található a múltidézésünk, a szintén közeli és ugyancsak legendás Fácánkakas Sörözőt pedig ebben az összeállításunkban mutattuk be.

Egy jellegzetes régi ház. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Az általános iskola. Fotó: © Debreceni Képeslapok

2026. november 9., hétfő

Legendás belvárosi borozók 1957-ből

A Bajcsy utcai hörpintő ma. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

Debrecenben 1957-ben két borozót is létesítettek a nedűk kedvelőinek. Az elsőt április 12-én adták át a Bajcsy-Zsilinszky utca elejének ódon épületsorában. A legendás búfelejtő vezetője, majd tulajdonosa évtizedeken át a közkedvelt Misi bácsi, azaz Módos Mihály volt. Az utóbbi években már kulturális szentélyként is működik a borozó. A mostani életét és a Magyar Ezüst Érdemkereszttel kitüntetett tulajdonosát, a slambucairól is híres Kovács Istvánt ebben a cikkben mutattuk be.

Misi bácsi a HB Naplóban 1995-ben

Most pedig lássuk összeállításunk másik főszereplőjét! Ez pedig nem más, mint a Tokaj-hegyaljai Állami Gazdaság által 1957. augusztus 16-án megnyitott „igen szép kivitelű poharazó, kóstoló helyiség” a Batthyány utcában (az nem derült ki, hogy hány szám alatt). Az akkori tudósítás szerint az ízléses vendéglőt kovácsoltvasból készült csillár díszítette, a hátsó falon pedig Móré Mihály festőművész freskókompozíciójában gyönyörködhettek a vendégek. A bolt háromféle minőségi borból szolgált ízelítővel. Ilyen nevű borozó később az Aranybika új szárnyában is üzemelt. Tárgyévünkben, tehát 1957-ben nem mellékesen a Szabadság útja (ma Kassai út) vendéglője, a Zöldfa is kitárta kapuit a közönség előtt. Ezt a ma is létező helyet ebben a cikkünkben ismerhetik meg.

A HB Napló 1957. 08. 17-i cikke

2026. november 8., vasárnap

A Mackós kút

Kovács Ildikónak a képet köszönjük!

Debrecen kedvelt köztéri képzőművészeti alkotása a Mackós kút, amit Medgyessy Ferenc szobrászművész készített. A szobor a Régi Városháza mögötti kiserdőben állt évtizedeken át.

A Mackós kút még a parkban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Régi Városháza, valamint a Kis Orbán-ház mellett, sőt a járdák mentén is azonban kivágták a fákat a mostani mélygarázs megépítése miatt. Azt, hogy mennyi fa volt itt, a két első fotó is érzékletesen szemlélteti. A Mackós kutat 2023 decemberében állították fel újra, de már a Sas utca közepén, ahol egyfajta teret alakítottak ki pl. gyepszőnyeggel és ferde villanyoszlopokkal.

A Mackós kút a fakivágás előtt. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Mackós kút az új helyén itt ismerhető meg. A maci budapesti ikertestvérét ebben a cikkben mutattuk be tüzetesebben.

A maci 2018 augusztusában. Fotó: © Újvárosi Ildikó

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. november 7., szombat

Az egyik legdebrecenibb festőművész: Józsa János

Debrecen egyik leghíresebb, legsokoldalúbb, legegyedibb képi világú és leggazdagabb életművet alkotó festőművésze Józsa János volt, aki 1936. november 7-én született. A Mester grafikát és tűzzománcot is készített, ugyanakkor üvegre is festett. Ez utóbbi munkáiban az Aranybikában is gyönyörködhetünk. Reprók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok


Összeállításunkban az általunk reprózott, illetve a tulajdonunkban lévő festményei közül válogatunk. Az első másolaton a Batthyány utca elevenedik meg a Ludas Presszó, a Hapák Fotó és a Kerékgyártó-mézeskalácsos jeleneteivel. Alább a járműjavító és a kultúrháza életébe nyerhetünk bepillantást.


A járműjavítót bemutató, igen nagy méretű Józsa-festmény nem máshol, mint ott, a Faraktár utcai vasutas művelődési központ különtermében található, s bárki megcsodálhatja. Az alábbi, immár 60 esztendős kép címe: Hólapátolók a főtéren, 1963. Az sajnos nem teljesen egyértelmű, hogy melyik település látható az amúgy szemet gyönyörködtető festményen.


A következő két reprodukción Józsa János kisebb méretű, szintén korai festményei közül szolgálunk ízelítővel. Az első mű folyami kishajókat ábrázol egy íves hídnál. Reprók: © Debreceni Képeslapok


Az utolsó alkotás egy nosztalgikus falusi csendéletet, melyen napraforgó, petróleumlámpa, valamint kerámiakorsó és mángorló tündököl az ablakban.

Csendélet napraforgóval. Reprók: © Debreceni Képeslapok

Hasonló összeállításaink sok fotóval és reprodukcióval:

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Szuper Zsibi a noszf 109. évfordulóján

Debrecenben igazi zsibizős idő volt 2026. november 7-én, amikor kilátogattunk a Vágóhíd utcai használtcikk-piacra. Fotók: © Debreceni Képeslapok / Vass Attila Tamás

Főkapu, 2026. XI. 7. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A nagy októberi szocialista forradalmat már nem ünnepeljük, de azért a 109. évfordulóján a Zsibogóban járva sok 50-esnek, 60-asnak eszébe juthatnak a régi idők.

Cipőkánaán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ottjártunkkor jónak mondható kínálat és szerintünk nem rossz vásárlói jövés-menés jellemezte a benti életet. Persze ezt mindenki másként ítéli meg.

Ruhát tessék! Fotó: © Debreceni Képeslapok

A portékák között immár felfedezhetők a közelgő Mikulás-ünnep, advent és a karácsony elengedhetetlen kellékei, ahogyan egyébként a szupermarketekben is már hetek óta.

Őszi napfényben. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A remek napsütésben sokan sétálgattak a Zsibiben, és mi is vettünk kávét, rágcsát, ezt-azt. De szimplán nézegetni a kínálatot és az őszi színeket is üdítően hat.

Aranyló lombok alatt. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Retró kerámiák. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Barangoljunk is beljebb a szombati forgatagban!

Megpihenve. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Klassz táskákat, cipőket és bicajokat láttunk, ugyanakkor megannyi finom édesség és ruhák is várták a standokon, asztalokon a leendő új gazdáikat.

Egy jó táskát? Fotó: © Debreceni Képeslapok

Most pedig irány a magasba!

Zsibis utca, fentről. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az egyik bódénak ugyanis a tetejére is fel lehet menni. Kipróbáltuk ismét ezt a különleges helyet, és onnan is készítettünk pár képet Kedves Olvasóinknak.

Bádogváros. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A főkapunál. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Nem mindennapi látvány felülről a bódéváros, szó se róla!

Biztos takarásban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Mint már megírtuk, 2026. november 13-án, pénteken nagy ünnepség lesz a Zsibogó előtt: emléktáblát avatnak, és az ócskapiac történetéről is lesz előadás. A további részletek itt ismerhetők meg.

A kinti árusnál. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Finom falatok. Fotó: © Debreceni Képeslapok