Keresés ebben a blogban

2023. november 5., vasárnap

A legszebb ólomkeretes díszablakok Debrecenben

A Debreceni Egyetem tanácstermének központi díszablaka (részlet). Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecenben több közintézményt és magánházat is ékesítenek káprázatos míves ólomkeretes díszablakok. Összeállításunkban ezekre mutatunk színpompás példákat.

A hét vezér alakja a vármegyeháza Árpád Termében. Nagyításért kattints a képre! Fotó: © Debreceni Képeslapok

Fent a Debreceni Egyetem Róth Miksa által tervezett díszablakának Szent Koronája csodálható meg (teljes terjedelmében lásd a cikk végén), utána pedig a vármegyeháza tanácstermének Kernstok Károly által megalkotott ablakán ámuldozhatunk, ami a honfoglaló hét vezért ábrázolja. Gyönyörűek az ablakai – id. Mohay Attilának köszönhetően – az Attila téri görögkatolikus főszékesegyháznak is, íme az egyik:

Szent Margit, Szent Imre, Szent István, Szent László és Szent Erzsébet az Attila téri ablakon. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Verestemplom azon kevés református gyülekezeti helyek közé tartozik, melyeknek nemcsak a belső falaik, hanem az ablakaik is színesek. Ezeket a motívumokat Haranghy Jenő tervezte és készítette.

A Verestemplom egyik ólomkeretes díszablaka. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Verestemplomnak ugyanezt az ablakát kívülről is megörökítettük. Ez látható a következő fotón.


A legalsó képen a Debreceni Egyetem fő díszablaka látható teljes terjedelmében. Mindegyik bemutatott helyen további díszablakokban gyönyörködhetünk, és aki teheti, látogasson el a Csokonai-gimnáziumba is, ahol szintén nagyon szép művészi kompozíciók fedezhetők fel.

A Csokonai és diáktársai című díszablak a Református Kollégiumban (Burai István műve).
Fotó: 
© Debreceni Képeslapok

A legszebb debreceni cégéreket ebben az összeállításunkban gyűjtöttük csokorba.

A Debreceni Egyetem központi díszablaka teljes méretben.
Fotó: 
© Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2023. november 4., szombat

Egy óriási debreceni szobor, amit a többség sose láthat

Debrecen kevesek által ismert és megtekinthető szobra a Füredi úti Kossuth Laktanyában található, az alakulótérhez közeli kis ligetben. A csaknem ötméteres magassága miatt is különleges műnek nem ez az első helye, ugyanis előzőleg a Honvédtemetőben, eredetileg pedig a mai Nagy Lajos király téren volt.

Az 1987 májusa óta a Kossuth Laktanyában megbújó kompozíció. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A Márton Ferenc által készített alkotást 1940. május 29-én leplezték le az első területén (az akkori Horthy sugárúton), míg a mai otthonában, a laktanyában 1987. május 14-én állították fel, tehát még a Kádár-korszakban, de a már egyre megengedőbb utolsó időszakában. A szobor helyét a sugárúton (az akkor már Tanácsköztársaság útja nevű sugárúton) 1961-ben a Proletár című Kiss István-bronzalak vette át, a bakaszobrot pedig áttelepítették a Honvédtemetőbe. Ott tulajdonképpen jobb helyen lenne ma is, hiszen akkor bármikor láthatnánk. A kompozíció címét a következő fotón mutatjuk.

A katonaszobor talapzatán található márványtábla felirata. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A honvéd- és népfelkelőezred emlékműve a Kossuth Laktanyában. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Az 1940-ben felállított szobor az eredeti helyén. A képeslapmásolatot V. Pákozdi Zoltán Károlytól kaptuk, köszönjük!

2023. november 3., péntek

A „Szálloda az Aranybikához” – a Tőletek kapott képeken

A Debrecen egyik fő jelképének számító Hotel Aranybika ma ismert szecessziós-eklektikus palotája nem az első épülete enne a szállodánknak. A korábbi időszakokban ugyanis már több házban is működött a szálló. A mostani palotánk elődjének számító vendéglátóhelynek „Szálloda az Aranybikához” volt a neve, szintén a Piac utcán tündökölt, és 110 esztendeje, 1913-ban bontották le.


Ennek emlékét idézzük fel a mostani összeállításunkban a Tőletek kapott gyönyörű képeslapmásolatok segítségével. A fenti reprodukciót Horváth Péter töltötte fel a Debreceni Képeslapok Facebook-oldalára. Az alábbi lapot pedig a Csokonai Kiadó reprintcsomagjából repróztuk. Köszönjük!


Az Aranybika a nevét Bika Bálintról kapta, akinek a családja 1536 óta élt Debrecenben. A leírások szerint az akkori kőházas telküket megvette a város, és 1699-ben nyílt benne fogadó. Az Arany titulust 1810-ben adták neki. Akkor ugyanis rézzel bevont, kovácsolt bikacégért helyeztek a már emeletesre bővített házra. A következő képeslap a Malompark 2022-es szuper tárlatán szerepelt:


Összeállításunk szépséges tárgyát, a Bika míves tornyú, egyemeletes épületét Steindl Imre tervezte. A híres szakember nevéhez nem mellékesen az Országház megtervezése is fűződik. Az alábbi másolatot az „Osztrák–Magyar Monarchia hagyatéka” tette közzé, és a Kistemplom is lenyűgöző rajta.


Az 1882-ben átadott, pazar neoklasszicista hotel rendelkezett az akkori igényeknek megfelelő minden földi jóval és szépséggel, például sörcsarnokkal és táncteremmel is. Végül azonban már nemcsak kicsinek bizonyult, hanem hamar el is avult, ugyanakkor pedig sajnos tűzkárokat is el kellett szenvednie. A Bikának ezt az épületét 110 éve, 1913-ban bontották le.

Thaisz Arthur 1910-es képeslapjának másolatát Lengyel Tamástól kaptuk. Köszönjük szépen!

Hajós Alfréd és Villányi Lajos új luxus szállója 1914-ben már elkészült, de majd csak a következő esztendő derekán adták át. A grand hotelben már akkor is működött uszodás velneszrészleg, valamint cukrászda, csodálatos étterem, továbbá minden, ami dukált a vendégseregnek. A palota mögött kapott helyet a Bartók Terem, az alatt pedig a Víg Mozi.

Ezt a gyönyörű képeslapmásolatot Nagy Elemér osztotta meg az olvasóinkkal. Köszönjük szépen!

Hasonló összeállításaink sok szép régi fotóval:
Nyitóképünk máshogyan színezett, de szintén csodás változata, melyet dr. Nagy Attila jelentetett meg

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A legszebb lakótelepünk

A gyönyörű épületegyüttes látványa az Attila tér felől. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Debrecenben a Wesselényi, a Budai Ézsaiás és az Irinyi utca között tündököl egy páratlanul díszes épületegyüttes, mely a MÁV tiszti szolgálati lakásainak épült 1925-ben, Lengyel Artur tervei szerint.

A vasutaspalota külső szárnya a Wesselényi utca mellett. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A belsőkert színes játszótere és rózsái. Fotó: © Debreceni Képeslapok
Az eklektikus stílusú sarokingatlan falain és formáin a magyaros szecesszió jegyei éppúgy felfedezhetők, mint az art deco, a romantika és a historizmus motívumai. Az elhelyezkedése miatt zárt udvarral is rendelkező övezetet mindezek miatt nem érdemtelenül nevezik Mézeskalács-háznak és debreceni Wekerle-telepnek is. A ma már magántulajdonban lévő kolónia sok hírességnek is otthona volt, köztük az olimpiai
bajnok Hódos Imre (1928–1989) kötöttfogású birkózónknak, valamint a néhai, emlékezetes „Művész úr”-nak is. Az udvaron nagyon szép park és játszótér is van, továbbá csend és jó levegő – aki tehát bekukucskál, legyen tisztelettel az ott lakók nyugalmára és értékeire! Addig is íme a képgalériánk erről a csodálatos helyről:


A MÁV-tól kapott tájékoztatás szerint a Budai Ézsaiás utca 3. és a Wesselényi utca 2. alatt volt lakóépülete a vasúttársaságnak. A MÁV Szolgáltatóközpont MTÜ Archívumában fellelt adatok szerint előbbi három emeleten egy egyszobás és tizenkét kétszobás lakással, utóbbi két emeleten pedig egy egy-, huszonöt két- és tizenegy háromszobás lakással rendelkezett. Az utca túlsó felén lévő, egykori csendőrlaktanya (volt Keletterv) története itt olvasható sok képpel.

A Wesselényi és a Budai Ézsaiás utca közötti épületegyüttes a MÁV tiszti szolgálati lakásainak épült 1925-ben, Lengyel Artur tervei szerint. Fotók: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2023. november 2., csütörtök

Novemberi nyár a Békás-tó aranyló lombjai közt


Debrecen javában tart a fűtési szezon, a Piac utcán szerelik a karácsonyi díszeket, ennek ellenére az időjárás csöppet sem idézi a telet. Emiatt 2023. november 2-án a nagyerdei Békás-tónál tettünk egy sétát, s közben az egyre színesebb lombokban is gyönyörködtünk. Fotók, videó: © Debreceni Képeslapok

Meglepve, de örömmel állapítottuk meg azt is, hogy itt még működnek a szökőkutak, s úgy véljük, hogy igazán üzemelhetnének még például az Egyetem téri és a Piac utcai társaik is. Nem túl felemelő látni az üres medencéket, miközben még hét ágra süt a Nap.

A padokon és a játszótéren is sokan élvezték a kellemes időt. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ennek ellenére így is jóleső, hogy itt még egy másik világba csöppen az ember, és nem kell gondolnunk az elmúlásra, hanem egyszerűen csak megpihentethetjük a szemünket a napsütötte természeten.

Debrecenben minden bizonnyal már csak itt működnek a szökőkutak 2023. november 2-án. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A csütörtök délutáni naplemente-közeli ottjártunkkor még sokan élvezték a fák susogását, aranyló leveleiket, valamint persze a vadkacsák és a halak ide-odacikázását is.

A Békás-tó északkeleti partsávja 2023. november 2-án (nyitóképünk teljes méretben). Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Színes lombok a tó és a játszótér között. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A történelmi Kossuth utca

Kilátás a Verestemplomig a takarékpénztár első székházából. Nagyításért kattints a képre!

Debrecen egyik legszebb utcája a Magyarok Mósesse előtt tiszteleg. Az utca 1894-ig eredetileg a Nagy-Cegléd nevet viselte. A „Magyarok Mósesse” pedig nem más, mint Kossuth Lajos, akit az 1849. január 7-i megérkezésekor a Miklós-kapu őre jegyzett be ekként a naplójába. Kormányzónk a családjával a városházán lakott, és április 14-én a Nagytemplomban olvasta föl a Habsburg-ház trónfosztását kimondó Függetlenségi Nyilatkozatot.

 A Kossuth utca látképe a takarékpénztári palota megépülte (1912) előtt

Az 1865-ben felavatott Csokonai Színház

A cívisváros a névadásról az elhunyta után határozott, amely 1894-ben, Turinban következett be. A Kossuth utca a Piac utcát köti össze a Méliusz térrel, ezáltal tehát a Verestemplom és a szintén református Kistemplom között húzódik. Itt pompázik a Csokonai Színház, a Stégmüller-, a rendőrségi és a pénzügyi palota, s szerencsére ma is megvan az egykori Angol Királynő Szálloda szép épülete is. A pénzügyi palota helyén a Komáromy-ház állt.

történelmi Komáromy-ház a pénzügyi palota helyén állt. Reprint: TKK

Itt készítették elő 1711-ben a Rákóczi-szabadságharc utolsó momentumaként a Szatmári békét. Az utcában egyébként 1962-ig a 4-es villamosok is végigmentek, az 51. szám alatti épületben pedig (ami előtt vásár működött) 20 éven át lakott Irinyi János, aki feltalálta a foszforos gyufát, és az István Gőzmalomnak is igazgatója volt. Ugyanakkor a Dóczy-intézet története (is) egy külön fejezetet érdemel.


A fenti galériánk képeit nagyrészt azokból a másolatokból állítottuk össze, amiket kiváló posztolóink, V. Pákozdi Károly Zoltán, Vekerdi Károly és Vértesi Ferenc osztottak meg olvasóinkkal a gyűjteményeikből a Facebook-oldalunkon. Van egy-egy reprintünk a TKK-tól és az Uropath-tól, valamint a 70872-PANORAMA kódjelű térképből is. Ez pedig a Kossuth utca mai hangulata:

Zoltai Lajos rajza a Komáromy-házról a Déri Múzeum '48-as tárlatán

Köszönet a képekért!

Ez a korai ábrázolás a teátrumunkról a Déri Múzeum tárlatán csodálható meg

(A régi Csapó utcáról idekattintva látható az összeállításunk. És ha érdekel a Batthyány utcáról is hasonló képes anyag, akkor keresd fel ezt a linkünket.)

A mai kis Kossuth helyén állt ez a szép iskolaépület a Kossuth utcán. (Bencze Tamás – Nagy Attila / Uropath Bt., 2003.)

Mindazoknak pedig, akik kíváncsiak erre a szép válogatásra a Kossuth utcáról, nagyon kellemes múltidézést kívánunk. Kattints a nyílra!

A Komáromy-ház helyére épített pénzügyi palota és a még kerítéses teátrum látványa. Reprint: Uropath

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!




2023. november 1., szerda

Őszi barangolás a gyönyörű Debreceni Köztemetőben: építése története, híres sírhelyei és az ünnepi programok

A debreceniek többségének nagyerdei nyughelye nemcsak arról híres méltán, hogy övé az ország egyik legszebb ravatalozója, hanem arról is, hogy itt épült fel hazánk első krematóriuma.

Az Ady úti kapunál lévő Krisztus-szobor, mely Némethy László alkotása. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ezúttal a 2023-as Mindenszentek ünnepe és halottak napja alkalmából idézzük fel a sírkert történetét az itteni híres elhunytakkal, s a cikk végén az ünnepi programok is megismerhetők. 

A Debreceni Köztemető alkotói az 1932. július 15-i megnyitás alkalmából. Középen a csokornyakkendős, fehér öltönyös férfi: Borsos József tervező. (A régi fotókat a temető történetét bemutató tárlaton repróztuk.)

A Debreczeni Képes Kalendáriom leírása szerint a nyughely létrehozását 1909-ben határozta el a városi közgyűlés, és akkor még a csapókerti Kincseshegy homokdombjain lett volna. Csak később jelölték ki a nagyberuházás helyszínének a Nagyerdő keleti felénél lévő, 100 holdas „téglalapot”.

A Debreceni Köztemető ravatalozójának varázslatos látványa a tükörtó nevű medencében. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A létesítményt Borsos József főmérnök és Pohl Ferenc városi főkertész tervezte. A munkákat 1931. május 12-én kezdték el, és 1932. július 15-én adták át a kész ravatalozót. Borsos József személyesen felügyelte a kivitelezést, és ha kellett, visszabontatta a nem megfelelőnek ítélt épületrészeket.

Sgraftitok a ravatalozó falán. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A ravatalozóban kiállított freskókat, üvegmozaikokat, szobrokat egyaránt debreceni illetőségű művészek alkották: ifj. Kovács János, Haranghy Jenő, Holló László, B. Kokass Klára és Toroczkay Oszvald. Ugyanakkor például az Ady úti kapunál lévő Krisztus-szobrot Némethy László készítette, míg a ravatalozó előtti tükörtónál a Halas fiú című bronzszobor Nagy Sándor János alkotása.

A köztemető egyik legrégebbi elhunytjának sírköve. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A kertészek a sok-sok egyéb növény mellett 908 fenyőfát ültettek, továbbá például csak az I. sz. táblába is 354 bokorrózsát telepítettek. A krematóriumot azonban csak 1951-től lehetett használni, állítólag egyházi körök tiltakozása miatt.

A ravatalozó gyönyörű debreceni klinkertégláinak és Zsolnay-kerámiáinak részlete. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A köztemető megnyitása után még három évig volt engedélyezett a temetkezés a többi temetőbe, s csak a Monostorpályi úti izraelita temető működhetett azt követően is (amely napjainkban is létezik).

Fazekas Mihály költő, botanikus sírköve a Debreceni Köztemetőben. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Borsos József szerény külsejű sírja például a köztemető ravatalozójának bal sarkánál található. Rajta kívül a köztemetőben van a sírja, illetve az emlékműve Fazekas Mihálynak, Komáromi Csipkés Györgynek, a Sesztina családnak, valamint Tarányi Józsefnek és Zoltai Lajosnak is – a sok más híresség és „névtelen” elhunyt mellett.

Egy eredeti szép virágárusító pavilon és egy sírbolt az Ady úti kapunál. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A 2023-as ünnepi héten a temető ezúttal is hosszított nyitva tartási időben fogadja a vendégeket: október 23. és november 2. között 7-től 19 óráig. Ez alól kivétel az október 30. és november 1. közötti időszak, amikor 7-től 20 óráig van nyitva a temető.

Ugye, milyen ismerős? A szobor különlegessége, hogy ugyanaz a Debreczeny Tivadar készítette, mint aki a Déri téri Merengőt és a Medgyessy sétányi Gyalogezred-emlékművet. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az üzemeltető társaság 2023. november 1-jén 14.30 órától rendezi meg az emlékműsort a II. számú ravatalozó előtti területen. (eső esetén a II. számú ravatalozóban). A program a következő. 14.30 ó: Az öröklét karja vár – Dánielfy Zsolt Jászai Mari-díjas színművész, Dánielfy Gergely színész, énekes és Dánielfy Dia közös műsora. 15 ó: a református egyház megemlékezése. 15.30 ó: a római katolikus egyház megemlékezése. 16 ó: a görögkatolikus egyház megemlékezése

Egy szép tavaszi jelenet tulipánokkal a ravatalozóról. Fotó: © Debreceni Képeslapok

További programok, forgalomkorlátozások, valamint az ünnepre vonatkozó behajtási rend és a gépjárművek behajtási díjai az AKSD oldalán ismerhetők meg.

A Debreceni Köztemető tervezőjének, Borsos Józsefnek a sírja a ravatalozó közelében. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Sesztina család sírhelyének részlete. Fotók: © Debreceni Képeslapok