Debrecen első korzója, a Batthyány utcai sétálóutca

Debrecen egyik ősi utcája gróf Batthyány Lajos előtt tiszteleg. A középkorban Kis-Varga utca volt ez a hely, aztán a Harmincados köz nevet viselte. Harmincados köz a XIX. század közepéig volt, s ez a név arra utalt, hogy itt székelt a királyi adószedői hivatal. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A Batthyány utca eleje. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Batthyány utcát 1994-ben építették át korzóvá, s a megújult helyet Lotz Károly közlekedési miniszter adta át november 5-én. Az ünnepségen Hevessy József polgármester felidézte, hogy a belvárosi sétálóutca kialakítása akkor már több mint 10 éve megfogalmazódott, de csak 1994-re lett pénz rá.

A Szent Anna-sarok. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Harmincmillió forintért 260 méteren lekövezték az utcát, növényeket és padokat helyeztek ki, valamint felújították az utca teljes közműrendszerét. A Batthyány utca története ebben a cikkünkben ismerhető meg sok szép régi képpel, a hatalmas emeletes ház építését pedig itt idéztük fel.

Cégér a Batthyány utcában. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Kapcsolódó összeállításaink:

• Bencsik Sándor utca
• Térey János utca
• Segner tér
• Huszár Gál utca
• Egyetem sugárút
• Nyíl utca
• Füredi út
• Thomas Mann utca 
• Huszár Gál utca
• Batthyány utca
• Szent Anna utca
• Csapó utca
• Hatvan utca
• Széchenyi utca
• Piac utca
• Főtér
• Kossuth utca
• Dósa nádor tér
• Varga utca
• Mester utca
• Egyetem tér
• Kassai út
• Faraktár utca
• Kolónia utca
• Pacsirta utca
• Zúgó utca
• Rakovszky utca
• Homok utca
• Hadházi út
• Dorottya utca
• Csillag utca
• Domb utca
• Bartók Béla út
• Ady út
• Vörösmarty utca
• Diószegi út

A régi debreceni árnyas Ady park és a kis csobogó

1975 júliusa. (Helytörténeti Fotótár.)

 

Debrecen két süllyesztett parkjának egyike a mai Ady parkban fogadta a lepihenni vágyókat az Ady-gimnázium (korábban tanítóképző) és a Csokonai Színház közötti területen. Akkoriban ezt a városrészt Liszt térnek is nevezték a közeli Liszt Ferenc utca miatt. A másik süllyesztett parkunk szerencsére még most is meg van, mégpedig a Déri Múzeum előtti téren. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Az 1963-ban átadott park. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A teátrum mögötti, 1959-ben tervezett (és 1973-ban átépített) parkot fák és lugasok övezték, és egy medencés csobogó vize is csörgedezett a cukrászda (eredetileg Művész Espresso) felől.

Az átadás napján. Fotó: Méliusz-könyvtár

A hajdani, szintén kedvelt presszó szomszédságában megbújó teret övező fákat 2014-ben vágták ki, majd megszüntették a medencés szökőkutat, elvitték a fém gombaelemeket (kis harangokat). Ugyanakkor másféle és kevesebb padot tettek ki, és feltöltötték, végül lekövezték a helyet.

A park és az átépítés. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Az Ady park névre keresztelt városrészben új, világító csobogót állítottak fel, és 2016-ban itt helyezték el a fiatal Ady Endrét ábrázoló szobrot, melyet Győrfi Ádám készített. A következő esztendőben a színészház közelébe került a cívisváros első utcai könyvszekrénye.

A régi és az új tér. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Következő emlékképeinken a fent emlegetett Művész Espressot is megidézzük, végül pedig a közeli Csapó utca szintén átépített virágpiacára látogatunk, ahol a kedvelt nyomós kút is működött.

A Művész Espresso. Fotók: Fp / Bauer Sándor, 1959

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Nyitóképünk teljes méretben

Hogy került egy „Déri téri pad” a lakótelepre?

Debrecen egyik betonházakal körbevett játszóterén, a Kandia városrész lakótelepi tömbbelsőjében, egy kitaposott, szemetes részen található egy különös, oda nem illő, kopott-koszos pad, ami egyúttal nagyon emlékeztet is „valamire”. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Már csaknem 40 éve áll a panelház mellett ez a különleges pad. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Az ívelt betonlábak és -kartámaszok, valamint barna deszkák alkotta ülőalkalmatosságról némi tanakodás eredményként megállapíthatjuk a felfedezést követően, hogy az bizony a Déri téren lévő padok mintájára készült. Ebben a másolatban az is szokatlan, hogy nem például a házzal párhuzamosan, hanem elforgatva árválkodik az elhanyagolt környezetében. Mindezek alapján Kedves Olvasóinktól azt kértük, hogy aki ismeri ennek a lakótelepi ülőhelynek a történetét és/vagy készítőjét, ossza meg velünk a Facebook-oldalunkon a minden bizonnyal érdekes ismereteit.

A Déri tér padjai, melyek mintául szolgálhattak a Kandia utcai hasonmásukhoz. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Felhívásunk hatására jelentkezett Laboncz Ferenc is, aki kifejtette: A padot egy 52 éve ott lakó férfi (aki nem szobrász) csinálta kedvtelésből, saját erejéből és pénzéből kb. 35 éve. A beton oldalkarfákat ott öntötte ki, amiket egy haverjával Ferencék is segítettek felvinni a mostani helyre (nem volt könnyű). Azért odarakta, mert ott volt a legárnyékosabb hely akkoriban. Kósa Attila mindemellett leírta, hogy a padot egy Józsi nevű, ott lakó barátjuk építette teljes önszorgalomból. Saját pénzéből és teljesen önallóan. Ők gyerekként segítettek, amit tudtak. Csinált hozzá sablont, öntötte a betonkarfát. A környékbeliek jól ismerték, mert szintén mások szórakoztatására minden évben Mikulás-ruhát húzott, és járta a környéket, és cukorkát adott minden gyereknek, aki tudott mondani neki egy verset.

Idézzük Őri András hozzászólását is. „Álljon itt a neve: Dusa József volt az építő meg a Mikulás is... Remélem, jó egészségnek örvend.”

A Déri tér és a Déri Múzeum tavaszi látképe a postapalotából. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Hasonló érdekességként ajánjuk figyelmükbe a Dobozi-temető utolsó sírköve című cikkünket is!

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Volt abban valami kellemes báj, ha sétáltunk a régi Vörös Hadsereg útján

A debreceni főutca szocialista időkben megörökített arcairól megannyi muzeális felvételt őriz a Méliusz Központi Könyvtárának Helytörténeti Részlege is. Ezekből a fantasztikus fotókból válogatunk most.

Az első képen a Vörös Hadsereg útja tetszetős jelenetében gyönyörködhetünk a Széchenyi utcai saroknál, amit színes hirdetőoszlop és tulipánsziget is tarkított, valamint hírlapárusító pavilon, hátul középen pedig ufólámpa. Akkor még szinte minden sarkon volt újságos, ma már azonban az egész városban csak egy ilyen bódé üzemel. A fotó az 1965-ös csatornaépítés után készült, amikor felszámolták a Zsolnay-szökőkutat, a villamossíneket középre telepítették, és kivágták a fákat. Mégis, volt abban valami kellemes báj, ha sétáltunk a régi Vörös Hadsereg útján! A következő relikvián a Centrum Áruházra csodálkozhatunk rá, jobban mondva a Hajdúsági Áruházra, mivel 1968-ig ez volt a neve, miként a képen is olvasható.

Az Aranybika Szálloda saroktornyából lepillanthatunk a MÁV-igazgatóságra, a Régi Városházára (akkori nevén a tanácsházára), valamint a Kossuth utca elején még sarokkupolával pompázó takarékpénztári palotára. A torony 1963 nyarán égett le (akkor már másodjára), és nem építették vissza. A főutca négy fasora viszont még megvolt ebben az időben.

A tanácsháza előtt ilyen álomszép volt a kis franciakert: gyöngykavics, pázsit, igazi virágszőnyeg és örökzöldek, amikor még torony volt a takarékpalotán.

Városházi park, 1962. Fotó: Fényes Tamás

És íme a Petőfi tér a Holló László utcánál, a Mikolás Tibor által tervezett sarki lakóházon egy CASCO-neonreklámmal. A panorámafotón a Vörös Hadsereg útja hajlata is jól kirajzolódik, s ez ma is így van. Az itteni házak és a környékük változásait ebben a múltidézésünkben foglaltuk össze.

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

 

DBKL

Nyitóképünk teljes méretben. Fotók: Méliusz KKHR

A nagyerdei Medgyessy sétány 2026-ban és 1976-ban

Debrecenben a nagyerdei Medgyessy sétányon mentünk végig 2026. február 13-án. A fenti kép tanúsága szerint a sétány rideg hely benyomását kelti a rengeteg szürke zúzott kő és járólap miatt. A Békás-tó körül szintén több helyen lehet részük hasonlókban a kirándulóknak. Egyre kevesebb a fa, és még mindig nem fejeződött be a híd hónapokkal ezelőtti felújítása. Az alábbi fotó azt mutatja, hogy az 50 évvel ezelőtti tavaszon milyen volt a Medgyessy sétány, valamint az aszfalt és a zöldterület aránya. Simonyi Óbester forog a sírjában... És sajnos az itteni két villa is elkeserítő állapotban van.

1976-os kép: Méliusz Helytörténeti Fotótár

Nagyerdei múltidéző cikkeink sok régi fotóval:

• A Békás-tó
• A parkerdő spriccelős ivókútja
• A nagyerdei titkos smaragd tó
• A nyári napközis tábor
• A Békás-tó az átépítése előtt
• Volt egyszer egy csónakázó
• A Li-2-es csodarepcsi
• Nagyerdei lakomák régi szép Rózsakertje
• A strand főépülete, ahol fodrász és mozi is volt
• A nagyerdei fedett uszoda
• 110 éves a Nagyerdei Víztorony
• Stadionunk története 1934-től
• Lubickolás a Nagyerdő fái közt
• Volt egyszer egy Nagyerdő
• Ilyen lett volna az egyetem az eredeti tervei szerint
• A lebontott Nagyerdei Kemping
• Az utolsó régi nyár a strandon
• A Régi Vigadó
• Korizás anno a Nagyerdőben
• A Kohászüdülő
• A Leveles Csárda
• A szabadtéri színpad 73 éves története
• A Nagyerdőben rejtőző hatalmas ufó
• A  béke szigete a Nagyerdőn
• Az elásott Sesztina-padok
• Nagyerdei szellemtanyák
• A régi vidámpark
• Így szórakoztunk a vidámparkban 1974-ben
• A Klinikamozi
• A strandmozi
• A DOTE Elméleti Tömb
• A zeneművészeti főiskola

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Ünneplőbe öltözött Debrecen a magyar kultúra napján

Debrecen csodálatos ruhát öltött a magyar kultúra 2024-es napjára, január 22. reggelén: szelíd hóesés és fehér takaró köszöntötte a korán kelőket. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Szabó Magda szobra. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A fenti fotón Szabó Magda szobra mosolyog ránk, a következő képpáron pedig a püspöki palota, valamint a Simonffy-sarki ikerpalota téli arcában gyönyörködhetünk.

Havas tornyok. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A Piac utca padjai szintén fehér egyenruhában díszelegtek 2024. január 22-én. 

Fehér padok. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Fenséges látványt nyújtott a főtér, továbbá a Nagytemplom is.

A Nagytemplom. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Kossuth Lajos emlékére emelt szoborcsoport körül még nagy hóhalmok fehérlettek a műjégpálya nemrég elkezdett bontásának és a szerény égi áldásnak köszönhetően.

A Kossuth-szobor. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ott bújt meg a városcímer-mozaik is, talán éppen azt várva, hogy a környezete is megtisztuljon. Hamarosan mindez gyorsan elillan, hiszen erőteljes felmelegedést jelez a meteorológia.

A hó ölelte címer. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Ma 30 éve adták át Debrecen első korzóját, a Batthyány utcai sétálóutcát

Debrecen egyik ősi utcája gróf Batthyány Lajos előtt tiszteleg. A középkorban Kis-Varga utca volt ez a hely, aztán a Harmincados köz nevet viselte. Harmincados köz a XIX. század közepéig volt, s ez a név arra utalt, hogy itt székelt a királyi adószedői hivatal. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A Batthyány utca eleje. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Batthyány utcát 1994-ben építették át korzóvá, s a megújult helyet Lotz Károly közlekedési miniszter adta át november 5-én. Az ünnepségen Hevessy József polgármester felidézte, hogy a belvárosi sétálóutca kialakítása akkor már több mint 10 éve megfogalmazódott, de csak 1994-re lett pénz rá.

A Szent Anna-sarok. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Harmincmillió forintért 260 méteren lekövezték az utcát, növényeket és padokat helyeztek ki, valamint felújították az utca teljes közműrendszerét. A Batthyány utca története ebben az összeállításunkban ismerhető meg sok szép régi képpel.

Cégér a Batthyány utcában. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Árnyas kényelem, medence – a régi nagyerdei kempingben

Debrecen szálláshelykínálatát egykoron a szállodákon kívül az 1966. május 5-én átadott Nagyerdei Kemping is gazdagította. Az itteni tölgyek alatt a kisebb pénzűek, illetve a természet kedvelői sátorozhattak, ennek köszönhetően pedig nem mellesleg a Nagyerdei Strandhoz, valamint a vidámparkhoz és persze a stadionhoz, továbbá a csónakázóhoz is közel lehettek a Debrecenben nyaralók. A most megosztott prospektust a „Magyar Camping és Caravaning Club 1965” mellett a Cartographia készíttette abban az időben, amikor a Békás-tó még a Lenin parkban terült el. A képeken az is látszik, hogy a vendégek nemcsak sátorozhattak itt, hanem vidám faházak is szolgálták őket. A felszámolt létesítményt (aminek medencéje is volt) és hogy mi van ma ezen a helyen, sok régi képpel ebben az összeállításunkban mutattuk be.

Térkép és design faház. Repró: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Kossuth utcai szovjet emlékmű és régi kis házak

Debrecenben volt egy különös szobor a Kossuth utcának a Méliusz tér – Verestemplom – felőli végében, mégpedig Pátzay Pál műve, ami egy nagy harckocsit ábrázolt. Azt azonban kevesebben tudják, hogy a fehér kőtömbökbe faragott tankszobor helyén korábban is állt egy méretes kompozíció. (A képek forrása: Méliusz Központi Könyvtárának Helytörténeti Részlege, Hüse Péter hagyatéka.)

Azt a korábbi mementót egy feliratos nagy fal, egy géppuska, valamint egy kis csobogó alkotta. A most megosztott archív képeken ugyanakkor arra is rácsodálkozhatunk, hogy a Kossuth utca ezen szakaszán (Irinyi János egykori lakóháza környékén) a fotók készítése idején még nem bontották le, illetve nem építették át az eredeti kis házakat, és például a Bányai Júlia iskola itteni mai épülete se volt meg.

A korabeli fotós a Kossuth utca e részének ellenkező oldalát is megörökítette. Hála neki, az utolsó képeken az is feltárul, hogy már állt a Titász-székház, viszont vele szemben, a mai Burgundia utcán még megvolt az a kis saroktornyos lakóépület, amit aztán lebontottak, és parkoló lett a helyén.

A Kossuth utcát nagy fák szegélyezik, középen pedig hosszú díszparkot és pihenőhelyeket is kialakítottak. Az külön érdekesség, hogy a Titász mellett akkoriban egy kis ház volt, tehát még nem nyitották meg a Klaipeda utcát.

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Immár a debreceni Déri téri park csobogói is hívogatják a romantika és a természet kedvelőit

Debrecenben végre a Déri téri park romantikus csobogói is működnek. Ezek hangulatát örökítettük meg 2024. május 2-án. A Dósa nádor téri szökőkút esti fényei ugyanakkor ebben az anyagunkban csodálhatók meg. Fotó, videó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Elásva az erdőben: Debrecen jótevőinek 120 éves kőpadjai

A Sesztina Jenő által adományozott padok egyike a 2014-es betemetésük előtt.. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A debreceni Parkerdő 2013–14-es átépítésének egyik érthetetlen tette, hogy betemették azokat a patinás kőpadokat, amik a sokak által titkos tónak nevezett területen álltak.

A fenti videót 2024. január 25-én készítettük az elásott Sesztina-padokról és a szomszédos titkos tóról.

A Sesztina Jenő által adományozott padok egyike 2024. január 25-én, elásva. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A galéria a képre kattintva is megnyitható. Fotók, videók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A területet a 10 évvel ezelőtti átépítésekor MTB-pályának kiáltották ki, és egy életveszélyes fatornyot is felállítottk az út mellett (mögötte a mára szintén eltávolított vakondszobor). A kőpadokat akkor górták le földdel. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A mohával benőtt, és a bevésések miatt érdekes és titokzatos ülőalkalmatosságok addig senkit nem zavartak, a légynek sem ártottak, és nagy élmény volt felfedezni, kipróbálni őket, olvasgatni a rajtuk megbújó „ősi hieroglifákat”. 

A vésetekkel tarkított ősi padok egyike a parkerdő 2013-as átépítése előtt. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Nyul Imre helytörténeti dolgozatából is tudjuk, hogy a szép kőpadok Debrecen egyik jótevőinek, a cívisvárosért nagyon sokat tett Sesztina családnak a síremlékéhez tartoztak eredetileg, és 1905-től a Kossuth utcai temetőben álltak.

A nagyerdei titkos tó 2024. január 25-én. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Sesztina Jenő a családi hamvakat és a síremléket 1936-ban, a régi temető bezárása miatt szállíttatta át az 1932-ben megnyílt a Debreceni Köztemetőbe.

A Sesztina-síremlék egyik kőpadja az „MTB-pálya” mellett betemetve, 2014-ben. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Most pedig lássuk, miként kerültek a homokkő padok a Parkerdőbe! A múltidézés szerint a régi temető bezárásakor Sesztina Jenő a síremlék négy kőpadját a városnak adományozta, és azokat a családi nyaralójukkal, a Nagyerdei körúti Sesztina-villával szemközti erdőrészen helyezték el a kirándulók szolgálata érdekében. A padok a 2013–14-es átépítésig voltak láthatók és használhatók.

Fenti videónkban a betemetett padok és lelőhelyük, a Parkerdőben rejtőző titkos tó területe tekinthető meg, majd íme, ugyanott a 2023. október 12-i állapot:

Alább pedig döbbenetes fotó az egyik méltatlan sorsra juttatott kompozícióról:

Csikkek, eldobált szemetek a Sesztina-síremlék egyik elásott padjánál, 2023 júniusában. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A titkos tó mentén a többi Sesztina-pad helyzete se különb napjainkban. A legtöbb arra járó fittyet és egyebet hány rájuk, átgyalogolnak rajtuk, és otthagyják a szemeteiket a hajdani síremlékkellékeknél.

A Sesztina-síremlék padjait is rejtő titkos tó parkerdei elhelyezkedését bejelöltük a Google térképén

Egy szó, mint száz: ez az állapot tiszteletlenség a családdal szemben és a köz javára adományozott, immár csaknem 120 éves padjaikkal szemben is. De ha névtelen padokról lenne szó, akkor is szégyen lenne így bánni velük... Jobbítatni azonban még most se késő!

A padokat ki kell emelni, restaurálni kell és áthelyezni pl. a szemközti Sesztina-villába! Fotó: © Debreceni Képeslapok

Nagyerdei múltidéző cikkeink sok régi fotóval:

• A parkerdő spriccelős ivókútja
• A nagyerdei titkos smaragd tó
• A nyári napközis tábor
• A Békás-tó az átépítése előtt
• Volt egyszer egy csónakázó
• A strand főépülete, ahol fodrász és mozi is volt
• A nagyerdei fedett uszoda
• 110 éves a Nagyerdei Víztorony
• Stadionunk története 1934-től
• Lubickolás a Nagyerdő fái közt
• Volt egyszer egy Nagyerdő
• Ilyen lett volna az egyetem az eredeti tervei szerint
• A lebontott Nagyerdei Kemping
• Az utolsó régi nyár a strandon
• A régi vidámpark
• Korizás anno a Nagyerdőben
• Volt egyszer egy Ifipark
• A Kisfürdő és a Szikla
• A szabadtéri színpad 73 éves története
• A Nagyerdőben rejtőző hatalmas ufó
• A  béke szigete a Nagyerdőn
• Nagyerdei szellemtanyák
• A nyári Vekeri-tó

Mennyi mindent rejt még a Parkerdőben megbújó titkos smaragd tó? Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Ez is egy lesajnált darabja az egykori Sesztina-síremléknek a Parkerdőben, 2023 júniusában. Fotó: © Debreceni Képeslapok