Keresés ebben a blogban

2024. március 30., szombat

Kellemes húsvéti ünnepeket kívánunk!

A Vágóhíd utcai kápolna (1774) és virágzó bokor 2024. március 30-án. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debreceni Képeslapok című magazinunk Minden Kedves Olvasójának kellemes ünnepeket kívánunk a 2024-es húsvét alkalmából! A mostani friss felvételeinket március 30-án készítettük a Vágóhíd utcai hatalmas virágzó bokorról és temetőkápolnáról, mely ebben az esztendőben kereken 250 éves.
Mai fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Ezt a képeslapmásolatot Kedves Olvasónktól, Bakó Iréntől kaptuk a minap. Köszönjük szépen!

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A kis kápolna a fenti képen tündöklő bokor virágfüggönyével, 2024. március 30-án. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Príma idő, óriási tömeg a 2024 húsvéti debreceni Zsibiben


Debrecenben a 2024-es húsvét előtti szombaton a Vágóhíd utcai használtcikk-piac is megnyitotta a kapuit. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok 

A főkapu melletti zöldségárusító árkád. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A március 30-i délelőtti ottjártunkkor remek idő, pazar kínálat és élénk vásárlói jövés-menés fogadott minket. Ekkor készítettük a most megosztott képeinket.

A főkapu mögötti lángosos 2024. március 30-án. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A galéria a képre kattintva is megnyitható.


Az ünnepi kínálat használt holmijai közül természetesen a szerszámok se maradnak ki:


Tájképes festmények is beszerezhetők...



Hatalmas választék az egyik cipősnél. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kutyus, csacsi, kacsa a porcelánok között. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Összerakható játékokra és szép zsebórákra is bukkantunk az asztalokon!



Rengeteg régi öngyújtó a dobozban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Mindez még semmi, hiszen a fentieken kívül többek között sok-sok használt kis autó és aranyos plüssfigura is elcsábulásra készteti a látogatókat.


Mesealakok hada... Nem könnyű választani! Fotó: © Debreceni Képeslapok

A 2024. március 30-i Zsibogóban fedeztük fel ezt a sok klassz autómodellt is. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Ebben az utcában nagyon különleges selyemvirágok is vannak. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Vágóhíd utcai anyagaink új és régi fotókkal:

2024. március 29., péntek

Horthy István és Gömbös Gyula debreceni léghajóútja

Az óriási Graf Zeppelin az Epreskert felett, 1931. március 29-én. Fotó: Vértesi Ferenc családi archívuma

Debrecenben 1931. március 29-én vasárnap óriási hóviharban egy Graf Zeppelin LZ-127-es felségjelű léghajó tette tiszteletét az Epreskert felett. A rendkívüli eseményt megörökítették a Vértessy-strandról is, s e fotó másolatát a család leszármazottja, Vértesi Ferenc megosztotta a közösségünkkel. „Miután ledobta a postazsákot, megfordult, és Budapest felé elrepült – tudtuk meg Vértesi Ferenc soraibólA léghajón neves személyiségek utaztak: Karinthy Frigyes, Horthy István, Almássy László gróf és Gömbös Gyula. A léghajó hossza 236,6 méter, átmérője 30,5 méter volt.

A Vértessy-strand és a Vértessy-téglagyár egy részlete az 1920-as évek elejéről. Fotó: Vértesi Ferenc családi archívuma

Vértesi Ferenc leírta azt is, hogy a tégláskerti Vértessy-féle vállalkozás létesítményét a téglagyár kubikgödreiből hozták létre. A parton jobbról zenepavilon, stég, elöl homokos part, majd a strand területét kabinsor zárja. A háttérben a téglagyár épülete kéménnyel, égetőkemencével, téglaszárítóval, a kabinsor mögött karbantartóműhelyek és egyéb gazdasági épületek láthatók. A gyár 1903-tól 1938-ig Balogh és Vértessy Téglagyár néven működött. A Vértessy-strand Debrecen első szabad strandja volt, mely 1919 július elején nyílt meg. A hely arról is híres, hogy Debrecen első úszóversenyét a napokban újjászülető Vértessy-kastély melletti Vértessy-strandon rendezték meg 1919. augusztus 16-án. A fürdőhely történetét sok fotóval ebben az összeállításunkban mutattuk be.

Az újjászülető Vértessy-kastély 2023. december 6-án. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Ma 50 éve robbantották fel a „Demke” szülőotthont


Debrecen idősebb lakói közül sokan még az egykori ,,Demkében" látták meg a napvilágot. A tornyos, címeres, manzárdos, oszlopos palotát a mai Dobozi-lakótelep melletti téren nyitották meg 1913-ban, a Meteor Mozival szemközt. A fenti fotó kiadója: Antalfy József könyv- és papírkereskedése, Debrecen, Szent Anna utca 13–24. szám (a bankpalota). A képeslap 1917-ben jelent meg.

A rendőrségi palotához hasonló külsejű népjóléti intézmény főhomlokzatát a magyar címer is ékesítette.
A képeslapmásolatot Vértesi Ferenc töltötte fel a Facebook-oldalunkra. Köszönjük!

A ma is használatos „Demke” elnevezés onnan származik, hogy a köznyelv az egyszerűbb kiejtés érdekében így mondta a valójában DMKE rövidítést. A létesítmény ugyanis eredetileg a Dél-magyarországi Közművelődési Egyesület (azaz DMKE) számára készült, mégpedig Jánszky Béla, valamint Szivessy Tibor tervei alapján.

A Népház (és sok más nevezetesség) hihetetlen látványa a Meteor Mozival szemközti bérház tetejéről. Képforrás: Déri Múzeum Fotótára

A város 1927-ben megvásárolta az akkor már tehát 14 éves palotát, és új tartalommal töltötte meg. Akkor lett a funkciója anya- és csecsemővédelmi intézet, népjóléti hivatal, népfürdő, valamint gyermekkórház, tej- és népkonyha is. A komplexumban védőnői lakások, olvasóterem, labor és röntgen is működött, s ezek nagy részét a Stefánia Szövetség kezelte.

A DMKE nagyon sok embert fogadott, így körülötte is élénk élet zajlott.
A képeslapmásolatot Vekerdi Károly osztotta meg az olvasóinkkal. Köszönet Neki is!

A sokrétű és fontos intézet naponta mintegy 1200 adag ingyen ebédet osztott ki a rászorulóknak, s a neve akkor már Debrecen Sz. Kir. Város Magoss György Népház volt.


Tevékenysége annyira fogalommá vált, hogy amikor például a közeli Bocskai István Általános Iskolában összeíráskor megkérdezték az egyik gyereket, hogy hol született, nem azt mondta, hogy Debrecenben, hanem azt, hogy „Itt, a Demkében”...

Egy utolsó fotó a lerobbantás előtti Népházról. Képforrás: Benedek Elek Általános Iskola

A nagy hírű intézmény végül mégis a megszüntetés sorsára jutott, és a 60 évet megélt épületét ugyanúgy lerobbantották, mint 1973 tavaszán a régi épületsort az Aranybika és a Hatvan utca között.

A detonáció rövid tudósítása a Hajdú-bihari Napló 1974. március 30-i számában

A „Demke” robbantása  1974. március 29-én délelőtt volt, és a tanítók kivitték az utcára a diákokat, hogy láthassák a palota utolsó pillanatait... Az épület helyén ma iskola van. Béke poraira!

A DMKE helyére épített Benedek Elek Általános Iskola a Cegléd utca felől. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A DMKE helyére épített Benedek Elek Általános Iskola a volt Meteor felől. Fotó: © Debreceni Képeslapok

2024. március 28., csütörtök

„Emlékszel” még az 1980-as évek Debrecenére?


Debrecen 40–45 évvel ezelőtti életéről osztott meg képeket az „Emlékszel?” című oldal főként a Főfotó felvételei közül. Ebből szemezgetve elsőként a Vörös Hadsereg útja és a Béke útja sarkára ámulhatunk rá, ahol akkor már nem volt meg az Arany Angyal Gyógyszertár, ám kitelepült a Délibáb Áruház. Beláthatunk a megyeháza udvarába is, ahol repkény fut a patinás falakon. A következő képen a korabeli Petőfi tér, aztán a Nagyállomás 1970-es évekbeli látványa tárul fel.

A még virágos Petőfi tér 1976-ban. Fotó: Emlékszel? / Főfotó

A Nagyállomás látképe az 1970-es években. Fotó: Emlékszel? / BFL

Íme, a nyitóképünk teljes méretben a mai Piac és Szent Anna utca sarkáról:

Élet a Vörös Hadsereg és a Béke útja sarkán, a megyeházánál. Fotó: Emlékszel? / Főfotó, 1984

A sorozat természetesen a Nagytemplom, valamint az Aranybika előtti főteret és a parkját is megörökítette. Utána egy fagylaltárus hölgy köszön ránk Debrecen közelmúltjából.

A Kossuth tér a Nagytemplommal, az Aranybika ablakából megörökítve. Fotó: Emlékszel? / Főfotó, 1976

Fagylaltárus hölgy a főutcán, 1990-ben. Fotó: Emlékszel? / MTI

Az „Emlékszel?” című oldal segítségével a távolsági autóbusz-állomásra is kiruccanhatunk, előtte viszont irány a Hatvan utca, ahol az Unió Áruházra és az OTP-tömbre látunk a posta melletti átjáróból.

A Hatvan utca eleje az Unió Áruház hátsó részénél, 1984-ben. Fotó: Emlékszel? / Főfotó

A távolsági buszállomás az 1970-es években. Fotó: Emlékszel? / Főfotó

Végül felidézhetjük a Hámán Kató útján működött Hajdú Üdítőipari Vállalat Disco italát, valamint a Monostorpályi úti Debreceni Konzervgyár gazdag termékpalettáját. Kellemes időutazást, további képek az „Emlékszel?” című múltidéző oldalon hazánk minden részéről!

A Debreceni Konzervgyár plakátja


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Hajdú-Bihar Megyei Üdítőipari Vállalat plakátja

2024. március 27., szerda

Végre új burkolatot kapott a debreceni Ady Endre út

A debreceni Ady Endre út burkolatának állapotáról 2023 novemberében közöltünk összeállítást, szóvá téve azt is, hogy a minősége méltatlan a köztemetőhöz, valamint a költőhöz  és persze a Nagyerdőhöz.
Fotók, videó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Az Ady Endre út új burkolata eddig tart a köztemetőnél. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Visszatérve a helyszínre, 2024. március 26-án örömmel állapítottuk meg, hogy végre új burkolatot kapott az út a Nagyerdei körút és a Benczúr Gyula utca között (az útpadka valószínűleg még nem készült el teljesen akkor). A most bemutatott képeket és videót ezen a látogatásunkon készítettük. Olvasóinkat arra kérjük, hogy írják meg: hol lenne szükség még hasonló útfejlesztésekre?


DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Az Ady Endre út és a Benczúr Gyula utca találkozásánál lévő kis park 2024. március 26-án. Fotó: © Debreceni Képeslapok

2024. március 26., kedd

A feltámadás virágai a temetőben, húsvét előtt 5 nappal


Debrecen 2024-es gyönyörű tavaszán, március 26-án a Debreceni Köztemetőt is meglátogattuk, és örömmel állapítottuk meg, hogy mennyi szép virág tündököl a fákon-bokrokon és persze a sírokon is. Az előbbire példa a fenti magnóliás jelenet, az utóbbit pedig a ravatalozó előtt készített alábbi felvételünk is illusztrálja. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A nagyerdei köztemető főépülete 2024. március 26-án. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A nyughely fái alatt bolyongva, megörökítettük a két rokon és természetbarát, Diószegi Sámuel, valamint Fazekas Mihály szép sírköveit is. Azt viszont ugyanakkor szomorúan tapasztaltuk, hogy mennyi nagy fenyő mutatja a kiszáradás jeleit.

Diószegi Sámuel sírja, valamint annak közelében Fazekas Mihály nyughelye. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A Debreceni Köztemetőben a következő képen szereplő szép, art deco sítílusú mauzóleum mellett se mentünk el „szó nélkül”. Kívül pedig az Ady Endre út állapota is okot adott arra, hogy tüzetesebben szemügyre vegyük, no de az már egy másik történet – lásd ebben az új cikkben.

A különleges sírbolt a központi ravatalozó közelében. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A vénkerti dzsúdós fiú, aki kerekesszékesként se adta fel

Balogh Zoltán a Debreceni Dózsa cselgáncsozójaként anno, valamint napjainkban. Fotók: Balogh Zoltán Szerzői Közösségi Oldala

A Debrecenben született sportoló-sportszakember, Balogh Zoltán Attila „Kapáslövés” című könyve 2023 végén jelent meg. Az autóbalesete miatt kerekesszékbe kényszerült földink e művének  példányát a Debreceni Képeslapok is megkapta, így ennek köszönhetően ezúttal az ő írásai és fotói közül válogatunk a szerzői Facebook-oldaláról. Mint leírta, a debreceniek a vénkerti srácként ismerik, akiknek ő Balogh Zoli, a debreceni dzsúdós, a későbbi edző.


A békéscsabai, számára felejthetetlen 4 cselgáncsos év alatt Balogh Zé-nek is hívták a barátai. Ugyanakkor van, aki a kerekesszékes (sport)újságíróként, küzdősport-szakíróként ismerte meg az elmúlt 20 évben, míg mások az egykori Presztízs Sport magazin főszerkesztőjeként azonosítják. Balogh Zoltán mindemellett a Nemzeti Tehetséggondozó sportújságíró szakos hallgatóinak a sportszakmai ismeretekért felelős oktatója, aki azt kéri, hogy szép és igaz mondatokat írjanak. Sok ismerőse ugyanakkor a Napos sétányon lakó szomszédként beszélget vele nap mint nap – ő pedig Szentendrén élő debreceninek mondja magát.


A fenti, 1979 telén megjelent újságcikk kapcsán Balogh Zoltán így fogalmaz A múlt idő neve című bejegyzésében: „Csak az emlékek maradtak. Minden más megváltozott: az úttörő-olimpia ma már diákolimpia, a Vénkert kapuja, az egykori Domus kínai bolt, a Hámán Katóból (sose tudtam meg, ki is volt ő) Füredi lett, míg a Tanácsköztársaság útja a sokkal jobban csengő Egyetem sugárút néven fut egy körforgalmat megkerülve a szökőkút előtti térbe. Egykori gimnáziumom, a sok csibészt befogadó Csokonai épületének nevét Szent Józsefre változtatta vissza az idő, a mellette lévő Szent Anna templom székesegyházzá nemesült, utcája is bibliai nevet kapott, Szent Annára talált a Béke. Az emlékek maradnak – örökre.”

Balogh Zoltán a Debreceni Dózsa cselgáncsozójaként anno, valamint napjainkban (nyitóképünk teljes méretben).
Fotók: Balogh Zoltán Szerzői Közösségi Oldala

Balogh Zoltán a „Kapáslövés” című novelláskötetébe 44 írását válogatta be, melyek sportról, emberi kapcsolatokról és sorsokról is szólnak. Magáról többek között így fogalmaz:
„Vállaltam ezt az életet. 15 százalékos vagyok, 85 elveszett. Erről van papírom, ebből kell kihoznom a maximumot. Az álmaimban soha nem vagyok kerekesszékben. Ébren meg nem agyalok azon, hogy mi maradt ki az életemből.”
Végül pedig íme, a kis írások címjegyzéke, valamint a könyv borítója. További érdekességek, információk róla és a művéről a fent jelzett szerzői oldalán tudhatók meg.

Balogh Zoltán „Kapáslövés” című könyvének tartalomjegyzéke. Repró: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Balogh Zoltán „Kapáslövés” című könyvének borítója. Repró: © Debreceni Képeslapok