Keresés ebben a blogban

2026. május 1., péntek

A régi vidámpark


Debrecenben a Nagyerdei Kultúrparkot az állatkert és a vidámpark alkotja.

A főkapu. Fotó: Fortepan, 1974

A környezet ma is gyönyörű, és a zoo is egyre gazdagabb és korszerűbb, de a vidámparkban nincs meg már minden eredeti játék.

A hőskor mesés térképe. Kiadó: Cartographia

A régi szép idők hírmondójaként szerencsére például a kisvonataz óriáskerék, a dodzsem, valamint a lovas forgó, az egykori elvarázsolt kastély épülete, a hordó, a KRESZ-pálya napjainkban is megtalálható a vadregényes telepen.

A repülőgép és az elvarázsolt kastély. Fotó: Fp, 1974

Így tehát, ha csak ezek lennének itt, akkor is garantáltan jól szórakozhatnak a vendégek! 


A ma is gyönyörű, nagyerdei környezetben az is felfedezhető, hogy még megvan a domb is a kis színpaddal és büfével.

Az óriáskerék. Fotó: Fp, 1974

Érkeztek új játékok is az utóbbi években, de ugyanakkor sokat lebontottak. 

A kisvonat pályájának építése. Fotó: Nagyerdei Kultúrpark

Ha anno beléptünk a vidámparkba (mely 1960. május 1-jén nyílt meg), akkor a szemközti dombon a pazar ezüstös Li–2-es repülőgépet láthattuk ragyogni, amibe fel is lehetett menni. Páratlan élmény volt vezetni” a gépmadarat!


Rögtön jobbra a kerek pecás medence feküdt, és onnan működtették az elvarázsolt kastély szoknyafúvóját is.

Móka az elvarázsolt kastélyban. Fotó: Fp, 1974

A kastélyban többek között torzítótükrük, labirintus, rázószékek és mozgólépcső ijesztgette a vendégeket.

A mesefigurák felfestése. Fotó: Nagyerdei Kultúrpark

Mindehhez kellő hang- és fényeffektusok kísérete is társult természetesen. Egy időben királyi udvari panoktikum is volt fent, és ott állították ki azt a kitömött oroszlánt is, ami eredetileg az állatkert aranyhalas medencéjénél volt.

Lányok a hordóban. Fotó: Fp, 1974

Aki a kastély belső teréből kijutott, annak még a forgó hordón is át kellett mennie (és ez ma is így van).


A „halacskás” medence egy bazársorral folytatódott, ahol ügyességi játékokat lehetett kipróbálni. Nagyon egyszerű eszközök voltak ezek is, de egyúttal igen szellemesek. Például kis bőrlabdákkal nagy fejeket kellett eltalálni és lecsapni, vagy figurák szájába bedobni a lasztit.

A nem átfordulós hajóhinták. Fotó: Fp, 1974

Az utca balján, az óriáskeréknél biciklis forgó működött, valamint a „Lökd meg a Holdat!”, továbbá sima hajóhinták és az átfordulósak. Ezeket állva, beszíjazva kellett hajtani.

A ,,Lökd meg a Holdat!" nevű játék, izompacsirtáknak

Aztán a dodzsem üvegcsarnokához jutottunk, amin túl a kisvonat (úttörővonat) kanyargott, a lenti völgyben pedig lábbal hajtós autókkal tekerhettek a gyerekek. Ebben a völgyben egyébként később mini Magyarország épült volna, de aztán csak a tevék kerültek ide.

Kádár János fogadása 1960. május 14-én. Fotó: Nagyerdei Kultúrpark

Nem mellesleg anno az épülő, bővülő vidámparkot és az úttörővasutat a városi tanács vb. meghívására 1960. május 13-án Kádár János pártfőtitkár is meglátogatta. 

 Az átfordulós hajóhinták, amikhez biztonsági öv kellett

A hőskorban később gokartpályával és játékteremmel is rendelkezett a vidámpark.

Az egyik céllövölde. Fotó: Fp, 1974

A repcsis domb túloldalán pedig a céllövöldék és a hullámvasút mellett egy igazi, láncos körhinta is forgott szélsebesen.

Az állatkert 1965-ben. Fotó/Kiadó: HBM Idegenforgalmi Hivatal

Az itt bemutatott fotók jól illusztrálják a korabeli (ma már olykor megmosolyogtató) felszereltséget és hangulatot, melyek alapján azonban bátran állíthatjuk: ötletes, fantasztikus paradicsom volt a mi kis vidámparkunk!

,,Rakéta a világűrben", a lebontott játéksoron. Fotó: Fp, 1974

A fenti archív fotón a sporttelep melletti játéksor egyik szellemes játéka látható. Aki a kis forgó rakétát a kellő helyen tudta megállítani, az nyert, és természetesen itt is ajándékot kapott.


És ne feledjük: akkor még a kultúrparkba is tömegek özönlöttek (akárcsak a csónakázó-tóhoz például), és csak hosszas sorban állás után lehetett feljutni a játékokra.

Az állatkert nevezetességei 1980-ban (Cartographia)

Reméljük, mindenképpen felújítják ezt a kies oázist (mely ma már unikumnak számít hazánkban), és valóban nem jut a bezárt, leszerelt vidámparkok sorsára.


(Az összeállításban megosztott fotómásolatok részben a Nagyerdei Kultúrpark archívumából származnak. Köszönjük!)

Az állatkert ilyen volt 1963-ban (Képzőművészeti Alap KV)

Nagyerdei múltidéző cikkeink sok régi fotóval:
Az 1960-as majális térképén. Rajz: HBN

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. április 30., csütörtök

A Lublin Étterem

Debrecenben az Újkerti lakótelepen 1980. augusztus 15-én adták át a Lublin Éttermet, akárcsak a szomszédos háztartási, papír-játék, ruházati boltokat, valamint férfi-női fodrászatot. A Lehel és a Jerikó utca közötti területen ekkor még nem állt itt a híres óratorony.

Borbély Miklós, a Debrecen városi Tanács elnökhelyettese az ünnepségen elmondta: az ezer négyzetméteres, III. osztályú, önkiszolgáló Lublin étterem, a II. osztályú eszpresszó, a 200 négyzetméteres háztartási bolt, a 140 négyzetméteres papír- és játékbolt, valamint a csaknem 200 négyzetméteres ruházati bolt és a fodrászat az ugyanebben az üzletházban később átadandó Patyolat-szalonnal és a már működő újkerti ABC-vel Debrecen legnagyobb, mintegy 3000 négyzetméteres üzletegyüttese lesz. A Lublin Éttermet Mikolás Tibor tervezte, és később, az 1990-es évektől éjszakai bár (a Coco-Berlo), majd a Flamingo Disco is működött itt, napjainkban pedig szolárium.

A Lublin belső tere

Kapcsolódó cikkeink sok fotóval:

Az óratoronnyal. (Helytörténeti Fotótár)

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!
 
A megnyitás híre a Naplóban

A hőskori Vekeri-tó 25 régi fotón


Debrecen hajdani erőspusztai vizes paradicsomának, a 
Vekeri-tónak a létrehozását 1974 januárjában rendelte meg a Fefag a Tivizigtől. Nyitókép: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Az új tó. Forrás: Erdőspusztai Turisztikai és Horgászportál

Az Erdőspusztai Turisztikai és Horgász Portál remek múltidézése szerint a pihenőközpontot 1976. április 30-án adták át.

Stégek és ladikok a Napló 1976. V. 1-i cikkében

Erre a célra a Debrecenről 6 kilométerre lévő helyet választották ki, ahová eredetileg egy 4 hektáros és egy 5 hektáros tavat terveztek. Végül egy 17 és egyhektáros tó megépítése mellett döntöttek.

A tó első hídja. Forrás: Erdőspusztai THP

A Vekeri-tó kialakítása fél évig tartott. A vízutánpótlást a Kati-éren keresztül oldották meg, s ezért a vízgyűjtő hálózatát bővíteni kellett: vízelvezető árkokat kötöttek bele, és duzzasztóművet is építettek.

A csónakház és a büfé a Napló 1976. V. 1-i cikkében

A mederből kitermelt földet a tó közepére húzták fel, és a szigetet képezték belőle.

A Kati kishajó. Forrás: Erdőspusztai THP

Mindezek mellett többek között csónakház, parkoló, kút, kemping, szánkódomb és kilátó is készült. Kialakították a szintén nagyon kedvelt úttörőtábort, és megérkezett a Kati nevű sétahajó is. A Vekeri-tó megannyi fantasztikus programnak adott otthont, köztük a kemping-világtalálkozónak és a Vekeri Fesztiváloknak is. Csobaji Előd 1989-es montázs-képeslapján a kemping és a sétahajóhoz igazított híd is látható, valamint középen egy kakukktojás: a Nagytemplom.

A majálisház. Forrás: Erdőspusztai THP

A Vekeri történetéről, a korabeli fejlesztésekről és tájról további adatok a Felső-tiszai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság (Fefag, Attila tér 3. szám) négynyelvű leporellójából is megtudhatók.

A Napló 76. V. 1-i cikke

Eszerint az erdőkkel, legelőkkel és szántóföldekkel tarkított táj évszázadokkal ezelőtt alakult ki a cívisváros keleti, délkeleti részén. Egykor aprófalvak húzódtak meg itt, de a tatárjárás és a törökdúlás elpusztította azokat.


E településeknek a neveit ma határrészek jelölik: BánkGúth, Fancsika, Haláp, Nagycsere és Pac.

Egykori belépőjegy, Barbócz Erzsébettől. Köszönjük!

A XIX. század közepéig ezen a mintegy 20 ezer hektáros területen még a kocsányos tölgy volt az uralkodó, míg a mélyebb fekvésű, vizes részeken nyíresek, füzesek, éger, nyár és kőrisek álltak. Az arculathoz ma már hozzátartozik a nemes nyár, az erdei és a fekete fenyő is. 

A romantika otthona. Fotó: Fefag / Pataky Károly

Rajtuk kívül az akác és a megannyi gomba is jellemző. Ez és a Nagyerdő térbeli visszaszorulása és leterheltsége késztette a szakembereket arra, hogy a gyorsan fejlődő Debrecennek ezen a részén alakítsanak ki egy nagy kiterjedésű, új szabadidőközpontot.

Bánk, Fancsika, Vekeri-tó. Fotó: Képzőműv. Kiadó, 1986

Egy évtized alatt a belvizek összegyűjtésével, rendszerezésével több mint 300 hektár tófelületet hoztak létre. Ezek mentén épült meg a városból kivezető utakat észak–déli irányban összekötő Panoráma út, ami megkönnyíti a pihenőterületek megközelítését. 

A Vekeri-tavi Camping (1986). Fotó: Csobaji Előd

Ezek a helyek a következők (voltak): Bánk, Fancsika, a Vekeri-tó vidéke és Hármashegy, ahol a Zsuzsi vonat (akkoriban éppen mint úttörővasút), játszóterek, tűzrakóhelyek, éttermek, kilátók, szánkózódomb és lovaspálya is szolgálta a kirándulókat.

A megmagasított híd 1986-ban. Fotó: Csobaji Előd

A hőskor után a legdrámaibb 2015-ben volt a táj: kiszáradt a tó, ám az új szezonra csoda történt: a meder színültig lett tiszta vízzelAzóta sajnos ismét siralmas állapotok vannak, nem tértek vissza a víziállatok, s pl. csónakázni, vízibiciklizni se lehet. A tóról 2023 nyarán készített képeink itt tekinthetők meg. A fénykor Vekeri-tavas jeleneteiben pedig erre az összeállításunkra látogatva gyönyörködhetünk.

A Fefag képeslapja a Kati kishajóval, 1988-ból


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Erdőspusztai Tájház, 1985. Fotó: Hapák József

2026. április 29., szerda

Volt egyszer egy Ifipark Debrecenben


Debrecen egykori ifjúsági parkja a volt István Gőzmalom vadregényes parkjának területén, 1967. április 29-én nyílt meg. A mai Nádor és Thomas Mann utca között terül(t) el, mindkét helyen kapukkal és pénztárakkal ellátva. Színes fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A megmaradt domb. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

A létesítmény építésének megkezdéséről 1965. október 23-án számolt be a sajtó.

A park maradékai 2013-ban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Akkor még az ipartelep romjai is álltak a Hámán Kató útján (a mai Füredi úton), s a parknak jellegzetessége volt a Nádor utca felőli, most is meglévő mélyedése is. Ennek a közepében egy dupla domb zöldell, körülöttük pedig sétányok és padok szolgálják a látogatókat(?) a lombok alatt. Ebben a korábban Tévelygőnek nevezett részben eredetileg vizes látványosság kápráztatta el a kikapcsolódni vágyókat.

A Nádor utcai kettős domb. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A nagyon szép, árnyas Debreceni Ifjúsági Park nappal óvodai, iskolai programoknak adott otthont, hiszen a kiránduló gyerekek jó levegőt és mesés környezetet élvezhettek itt, és még játszótér is szolgálta őket. Emiatt ezt a helyet sokan Kiserdőnek nevezték, a Nagyerdő analógiájára.

Ivókutak maradványai 2013-ban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A felszereltséget mosdók, illemhelyek, ivókutak, büfé, padok és pingpongasztalok is gyarapították. A színpad és a lelátó közötti placc nemcsak nézőtér vagy táncparkett lehetett, hanem sporttelepként is kiválóan használhatták a betérők, mivel kézilabdapálya is fel volt festve rá.

A nézőtéri lelátó romjai 2016-ban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A lelátó ilyen volt újonnan, a Helytörténeti Fotótár 1977-es felvételén:

A színpadnak köszönhetően filmvetítések és nagyszabású koncertek is szórakoztatták az Ifiparkban a nagyérdeműt. Fellépett ezen a helyen a Color, az Edda, az East, a Tankcsapda stb., később pedig, amikor már sörkertként funkcionált, a Debreceni Jazz Napoknak is voltak itt fesztiválműsorai.

A sorsára hagyott Ifipark (2016). Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Debreceni Ifjúsági Park hanyatlását az okozta, hogy az 1998-ban átadott bevásárlóközpont építéséhez a parkból is területet vettek el, majd pedig lakóházak is épültek a további kihasított részeire.

A 73-as kép forrása: Ötvenéves a debreceni rockzene

A hajdani  Ifipark megmaradt területén egy időben kalandpark működött, napjainkban pedig szociális szolgáltató és családvédelmi központ, valamint egy kis játszótér található a meghagyott dombok mellett.

A pusztuló Ifipark. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A park területén kialakított játszótér és szociális központ


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A domb mögötti ivóhely (2013). Fotó: © Debreceni Képeslapok