Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: hajó. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: hajó. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. április 30., csütörtök

A hőskori Vekeri-tó 25 régi fotón


Debrecen hajdani erőspusztai vizes paradicsomának, a 
Vekeri-tónak a létrehozását 1974 januárjában rendelte meg a Fefag a Tivizigtől. Nyitókép: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Az új tó. Forrás: Erdőspusztai Turisztikai és Horgászportál

Az Erdőspusztai Turisztikai és Horgász Portál remek múltidézése szerint a pihenőközpontot 1976. április 30-án adták át.

Stégek és ladikok a Napló 1976. V. 1-i cikkében

Erre a célra a Debrecenről 6 kilométerre lévő helyet választották ki, ahová eredetileg egy 4 hektáros és egy 5 hektáros tavat terveztek. Végül egy 17 és egyhektáros tó megépítése mellett döntöttek.

A tó első hídja. Forrás: Erdőspusztai THP

A Vekeri-tó kialakítása fél évig tartott. A vízutánpótlást a Kati-éren keresztül oldották meg, s ezért a vízgyűjtő hálózatát bővíteni kellett: vízelvezető árkokat kötöttek bele, és duzzasztóművet is építettek.

A csónakház és a büfé a Napló 1976. V. 1-i cikkében

A mederből kitermelt földet a tó közepére húzták fel, és a szigetet képezték belőle.

A Kati kishajó. Forrás: Erdőspusztai THP

Mindezek mellett többek között csónakház, parkoló, kút, kemping, szánkódomb és kilátó is készült. Kialakították a szintén nagyon kedvelt úttörőtábort, és megérkezett a Kati nevű sétahajó is. A Vekeri-tó megannyi fantasztikus programnak adott otthont, köztük a kemping-világtalálkozónak és a Vekeri Fesztiváloknak is. Csobaji Előd 1989-es montázs-képeslapján a kemping és a sétahajóhoz igazított híd is látható, valamint középen egy kakukktojás: a Nagytemplom.

A majálisház. Forrás: Erdőspusztai THP

A Vekeri történetéről, a korabeli fejlesztésekről és tájról további adatok a Felső-tiszai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság (Fefag, Attila tér 3. szám) négynyelvű leporellójából is megtudhatók.

A Napló 76. V. 1-i cikke

Eszerint az erdőkkel, legelőkkel és szántóföldekkel tarkított táj évszázadokkal ezelőtt alakult ki a cívisváros keleti, délkeleti részén. Egykor aprófalvak húzódtak meg itt, de a tatárjárás és a törökdúlás elpusztította azokat.


E településeknek a neveit ma határrészek jelölik: BánkGúth, Fancsika, Haláp, Nagycsere és Pac.

Egykori belépőjegy, Barbócz Erzsébettől. Köszönjük!

A XIX. század közepéig ezen a mintegy 20 ezer hektáros területen még a kocsányos tölgy volt az uralkodó, míg a mélyebb fekvésű, vizes részeken nyíresek, füzesek, éger, nyár és kőrisek álltak. Az arculathoz ma már hozzátartozik a nemes nyár, az erdei és a fekete fenyő is. 

A romantika otthona. Fotó: Fefag / Pataky Károly

Rajtuk kívül az akác és a megannyi gomba is jellemző. Ez és a Nagyerdő térbeli visszaszorulása és leterheltsége késztette a szakembereket arra, hogy a gyorsan fejlődő Debrecennek ezen a részén alakítsanak ki egy nagy kiterjedésű, új szabadidőközpontot.

Bánk, Fancsika, Vekeri-tó. Fotó: Képzőműv. Kiadó, 1986

Egy évtized alatt a belvizek összegyűjtésével, rendszerezésével több mint 300 hektár tófelületet hoztak létre. Ezek mentén épült meg a városból kivezető utakat észak–déli irányban összekötő Panoráma út, ami megkönnyíti a pihenőterületek megközelítését. 

A Vekeri-tavi Camping (1986). Fotó: Csobaji Előd

Ezek a helyek a következők (voltak): Bánk, Fancsika, a Vekeri-tó vidéke és Hármashegy, ahol a Zsuzsi vonat (akkoriban éppen mint úttörővasút), játszóterek, tűzrakóhelyek, éttermek, kilátók, szánkózódomb és lovaspálya is szolgálta a kirándulókat.

A megmagasított híd 1986-ban. Fotó: Csobaji Előd

A hőskor után a legdrámaibb 2015-ben volt a táj: kiszáradt a tó, ám az új szezonra csoda történt: a meder színültig lett tiszta vízzelAzóta sajnos ismét siralmas állapotok vannak, nem tértek vissza a víziállatok, s pl. csónakázni, vízibiciklizni se lehet. A tóról 2023 nyarán készített képeink itt tekinthetők meg. A fénykor Vekeri-tavas jeleneteiben pedig erre az összeállításunkra látogatva gyönyörködhetünk.

A Fefag képeslapja a Kati kishajóval, 1988-ból


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Erdőspusztai Tájház, 1985. Fotó: Hapák József

2025. november 8., szombat

Az egyik legdebrecenibb festőművész: Józsa János

Debrecen egyik leghíresebb, legsokoldalúbb, legegyedibb képi világú és leggazdagabb életművet alkotó festőművésze Józsa János volt, aki 1936. november 7-én született. A Mester grafikát és tűzzománcot is készített, ugyanakkor üvegre is festett. Ez utóbbi munkáiban az Aranybikában is gyönyörködhetünk. Reprók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok


Összeállításunkban az általunk reprózott, illetve a tulajdonunkban lévő festményei közül válogatunk. Az első másolaton a Batthyány utca elevenedik meg a Ludas Presszó, a Hapák Fotó és a Kerékgyártó-mézeskalácsos jeleneteivel. Alább a járműjavító és a kultúrháza életébe nyerhetünk bepillantást.


A járműjavítót bemutató, igen nagy méretű Józsa-festmény nem máshol, mint ott, a Faraktár utcai vasutas művelődési központ különtermében található, s bárki megcsodálhatja. Az alábbi, immár 60 esztendős kép címe: Hólapátolók a főtéren, 1963. Az sajnos nem teljesen egyértelmű, hogy melyik település látható az amúgy szemet gyönyörködtető festményen.


A következő két reprodukción Józsa János kisebb méretű, szintén korai festményei közül szolgálunk ízelítővel. Az első mű folyami kishajókat ábrázol egy íves hídnál. Reprók: © Debreceni Képeslapok


Az utolsó alkotás egy nosztalgikus falusi csendéletet, melyen napraforgó, petróleumlámpa, valamint kerámiakorsó és mángorló tündököl az ablakban.

Csendélet napraforgóval. Reprók: © Debreceni Képeslapok

Hasonló összeállításaink sok fotóval és reprodukcióval:
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2025. október 19., vasárnap

A Jubileumi Játszótér (1974. október 19.)


Debrecen korabeli legszuperebb gyermekparadicsomát, az árnyas Jubileumi Játszóteret 1974. október 19-én nyitották meg a látogatók előtt. Ezen a területen korábban városi kertészeti telep működött, az utca neve pedig előzőleg Sport utca volt. Fotók: Méliusz Központi Könyvtárának Helytörténeti Részlege


Az Oláh Gábor utcai létesítményt a város „felszabadulásának” 30. évfordulója alkalmából hozták létre. Volt itt dombra épített rönkerőd, vitorlás hajó, libikóka, mozgójárda, óriás sakk, tetőteraszos játszó- és mosdóház, valamint természetesen klasszikus mászókák, forgó hordók, kugli, állatfigurák, nyugszékek és más padok is. A hatalmas területen elbújni vagy rohangálni is kiválóan lehetett.


A park értékét növelte a környezete is, hiszen egyebek mellett a közelében működött a nyári tábor, valamint a Sport Étterem, a Vaosz, illetve a Rózsakert, továbbá a vidámpark, no meg a koripálya is. Átépítése után előbb az Ötholdas Pagony nevet viselte, ma pedig a Sziget-kék játszótér van itt.


Kapcsolódó múltidézéseink:

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

2025. június 29., vasárnap

A Zúgó utca Debrecen szívében, ahol egy hajó horgonyoz

Debrecen egyik legkeskenyebb és legrövidebb utcája a Mesterfalva városrészben található, és az a becsületes neve, hogy Zúgó. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A Fazekas-gimi felőli vég. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ez a kis utacska a Hatvan utcát köti össze a Csokonai Vitéz Mihály költő nevét viselő, szintén híres utcával. A Zúgó utca neve dr. Nábrády Mihály és Tóth Pál leírása szerint is onnan ered, hogy a szél folyamatos mozgása következtében a házak, fák között mély hangú zaj hallatszott.

Bárkát idéző terasz. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Mi ezeket a zúgásokat-búgásokat nem tapasztaltuk a 2025. június 28-i ottjártunkkor, ám az utca hangulatát így is megkapónak éreztük. Valami azonban mégiscsak lehet ebben a szeles morajlásban. Hiszen, aki sétálgat itt, annak biztosan feltűnik az a különleges épület, aminek a felső szintjét igen sok színes és vidám hajós kellék díszíti, például horgony, mentőöv, szélirányjelző, kötélhágcsó és óra is. Épp csak a vitorlák hiányoznak róla, hogy beléjük kapjanak azok a bizonyos nagy szelek.
Cikkünk Facebook-megosztásához hozzászólt Antal Zsolt Ferenc gordonkaművész, tanár is, a hajós épület tulajdonosa, akinek sorait köszönettel és örömmel tesszük közzé itt is: „Kedves Debreceniek! Nagyon szépen köszönöm a sokak által tett pozitív elismerést! A Zúgó u. 5. szám közel 130 éves cívisház az én és családom tulajdona! Minden erőmmel és pénzemmel óvom, védem. Az utca legrégebben itt élő lakója vagyok, szinte mindenkit ismertem a régiek közül. Példaképem Bory Jenő. Mindent azért én sem tudok, de szívesen vennék még információkat az utcáról. Egyébként vitorla is van, csak le van eresztve!”
A hajós ház főhomlokzata. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Csokonai utca felől lépdelve, érdekes a kilátás a Hatvan utcára is, ugyanis ha arra haladunk, akkor egyre jobban a Fazekas Mihály Gimnázium szép palotája tárul fel. Emellett persze a többi kis ház is hangulatossá varázsolja a Zúgó utcát. S onnan pedig természetesen a környező helyeket is érdemes bebarangolni és felfedezni – amíg még el nem viszi őket valami nagy „szél”...

Sárga falak a Zúgó utcában. Fotó: © Debreceni Képeslapok
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2025. május 17., szombat

A Jubileumi „játszi”



Debrecen korabeli legszuperebb gyermekparadicsomát, az árnyas Jubileumi Játszóteret 1974. október 19-én nyitották meg a látogatók előtt. Fotók: Méliusz Központi Könyvtárának Helytörténeti Részlege, HB Napló


Az Oláh Gábor utcai létesítményt a város „felszabadulásának” 30. évfordulója alkalmából hozták létre. Volt itt dombra épített rönkerőd, vitorlás hajó, libikóka, mozgójárda, óriás sakk, tetőteraszos játszó- és mosdóház, valamint természetesen klasszikus mászókák, forgó hordók, kugli, állatfigurák, nyugszékek és más padok is. A hatalmas területen elbújni vagy rohangálni is kiválóan lehetett.


A park értékét növelte a környezete is, hiszen egyebek mellett a közelében működött a nyári tábor, valamint a Sport Étterem, a Vaosz, illetve a Rózsakert, továbbá a vidámpark, no meg a koripálya is. Átépítése után előbb az Ötholdas Pagony nevet viselte, ma pedig a Sziget-kék játszótér van itt.


Kapcsolódó múltidézéseink:

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

2025. január 20., hétfő

A Csemete utca és Arany János tér sejtelmes látképei


Debrecen Libakert nevű, valamint vénkerti városrészének találkozási vonala a Dózsa György utca, továbbá a Csemete utca környékén található. Az erről a területről készített friss panorámaképeit bocsátotta a Debreceni Képeslapok rendelkezésére Oláh Róbert.

A Csemete utca. Fotók: © Oláh Róbert

Kedves Olvasónk jó szokásához híven ezúttal is a magasba tört, és a Csemete utca 5. szám alatti tízemeletes panelház tetejére kiállva kapta lencsevégre az így feltáruló nem mindennapi látványt.


Tudósítónk felvételein a távolba vesző nyugati kiskörutat, valamint a Honvéd és a Hortobágy utcát is alaposan szemügyre vehetjük.

Szemközt a Vénkert. Fotók: © Oláh Róbert

A lélegzetelállító fotográfiákon a köd / szmog ellenére ugyanakkor az alábbi saroképület-együttes, valamint a Hajó utca és az Arany János téri oktatási intézmények is élesen kirajzolódnak. Úgyhogy: nincs is más teendőnk, mint élvezettel körbehordoznunk a tekintetünket. Jó felfedezést Mindenkinek!


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2024. október 19., szombat

Ma 50 éve nyílt meg a debreceni Jubileumi Játszótér


Debrecen korabeli legszuperebb gyermekparadicsomát, az árnyas Jubileumi Játszóteret 1974. október 19-én nyitották meg a látogatók előtt. Fotók: Méliusz Központi Könyvtárának Helytörténeti Részlege


Az Oláh Gábor utcai létesítményt a város „felszabadulásának” 30. évfordulója alkalmából hozták létre. Volt itt dombra épített rönkerőd, vitorlás hajó, libikóka, mozgójárda, óriás sakk, tetőteraszos játszó- és mosdóház, valamint természetesen klasszikus mászókák, forgó hordók, kugli, állatfigurák, nyugszékek és más padok is. A hatalmas területen elbújni vagy rohangálni is kiválóan lehetett.


A park értékét növelte a környezete is, hiszen egyebek mellett a közelében működött a nyári tábor, valamint a Sport Étterem, a Vaosz, illetve a Rózsakert, továbbá a vidámpark, no meg a koripálya is. Átépítése után előbb az Ötholdas Pagony nevet viselte, ma pedig a Sziget-kék játszótér van itt.


Kapcsolódó múltidézéseink:

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

2024. február 22., csütörtök

Zsolnay-szökőkút, virágkarnevál, Li-2-es repülő, Domus, stadion, Barnevál, Debrecen hajó – a Ti képeiteken

A debreceni főtér és a híres zenélő szökőkút a Nagytemplomnál, 1960-ban. Fotó: © Horváth Zoltán

Debrecen közelmúltjáról és jelenéről ismét sok képet kaptunk Kedves Olvasóinktól. E felvételek közül szemezgetve, elsőként a Molnár Andrea képeslapmásolatát osztjuk meg: Horváth Zoltán fotóján a Zsolnay-szökőkút tündököl 1960-ban, még kerámiaburkolat nélkül (teljes kép a cikk végén).

Az 1970-es Debreceni Virágkarnevál egyik előadócsoportja. Fotó: © Tempfli József

Ebben a négy képet tartalmazó szép csokorban az 1970-es, 5. virágkarnevál pillanatait idézzük fel a Tempfli József által csatolt retro fotóknak köszönhetően.

Huszárjelmezes fellépők a Nagyerdei Stadionban. Fotó: © Tempfli József

Alább a Kohászüdülő előtt vonulnak a karneválózók, a kép a Pálma Espresso felől készült.

Karneváli felvonulók 1970-ben, a Nagyerdei körúton. Fotó: © Tempfli József

Itt pedig egy Vörös Hadsereg útján készült felvétel a fesztivál táncosairól.

Karneváli táncosok a Vörös Hadsereg útján. Fotó: © Tempfli József

Pákozdi Zoltán Károly a régi Nagyerdei Stadion 1934-es felavatása alkalmából kibocsátott emlékérmekről mellékelt képeket. Köszönjük ezeket is! 

A régi stadion avatására készült emlékplakett. Fotó: © Pákozdi Zoltán Károly

Fülöp Sándor, valamint Nagy Farkas az egykori Li-2-es repülőgépről osztott meg képeket az olvasóinkkal

Az egykori Li-2-es gép a nagyerdei vidámpark dombján. Fotó: © Fülöp Sándor

A gépmadár a nagyerdei régi vidámpark dombján pompázott 1964 és 1987 között.

Az egykori Li-2-es gép a nagyerdei vidámpark dombján. Fotó: © Nagy Farkas

A múlt része már a Barnevál is. Izbéki Gergelyné a hajdani baromfi-feldolgozó bontását örökítette meg.

A volt Barnevál főépületének maradványa a nagyüzem 2023-as bontásakor. Fotó: © Izbéki Gergelyné

Ugyancsak lebontották a Bartók Béla úti földalatti illemhelyet. A kerek épületetről az utolsó napján, 2024 februárjában készített fényképeket Szijjártóné Bodnár Zsuzsanna.

A Bartók Béla úti kerek illemhely a 2024 eleji bontásakor. Fotó: © Szijjártóné Bodnár Zsuzsanna

A Dózsa György utcai Domus Áruházat nem bontották le, ám 2024 elején az átépítése zajlik, s a hírek szerint más funkciójú bolt lesz benne. Nagy Zoltán a leszedett Domus-fogantyús ajtókról küldött képet.

Az egykori Domus Áruház kiszerelt ajtajai. Fotó: © Nagy Zoltán

Írtunk a Debrecen nevét viselő hajóról is, ennek kapcsán Gáspár János csatolta a fotóját a cikkünkhöz. Köszönjük szépen ezt a hozzászólást is! Kedves Olvasóinkat pedig továbbra is arra buzdítjuk, hogy archív és friss képeiket, témajavaslataikat küldjék el nekünk közzététel céljából a dkepeslapok@gmail.com címre vagy a Facebook-oldalunk idővonalára!

A Debrecen hajó a budapesti Országház előtt. Fotó: © Gáspár János


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Az 1960 és 1965 között működött szökőkút a főtéren. Fotó: © Horváth Zoltán