Ezredfordulós debreceni mozaikok

Debrecen 2000 előtti városképének egyik legjellemzőbb része az volt, hogy még nem építették meg a belvárosi sétálóövezetet, és a Piac utcán végig járhattak gépjárművek. Az abból az időből származó, felső képeslapon a Kálvin téri bevásárlóudvar is látható, ahol még megvolt a banképületen a kaptárt formáló üvegszárny is, amit egy bronzméh is díszített. (Fotók: Kiss A., Tömöri E.)

A második másolaton öt jelenet elevenedik meg Debrecenről. Ezeken az is látható, hogy az egyetem főépületén már/még nincsen címer, a temploma előtt pedig még nem pusztult ki a tölgyfa. A Kossuth térhez és a Kálvin térhez még ebben az időben se nyúltak, s az alul középen lévő képkockán a Medgyessy-múzeum (eredetileg városgazdaház) szép boltíves, belső terére is rácsodálkozhatunk.

(Fotók: Lizzy Card.)

A cívisváros 1993 színpompás nyarán. Fotók: Lizzy Card / Árkai-Bozsán

Az utolsó üdvözlőkártya az Aranybikát, valamint a Nagytemplomot és ismét az egyetemi templomot ábrázolja meglehetősen szokatlan, de annál tetszetősebb perspektívában és alakzatban. A Kossuth-szobor mögötti fát (is) az új főtér kialakításakor, az ezredfordulón vágták ki... 

Szinte kész történelemkönyv ez az ezredfordulós képeslap a hajdani Debrecenről a macskaköves és harangszökőkutas Kálvin tér, az élettel teli Veketi-tó, a Faraktár utcai Zsuzsi-végállomás, a címer nélküli egyetempalota és a lebontott strand emlékeivel. Fotók: Lev Card Studio

Ha szívesen nézegetnél még hasonló mozaikokat Debrecenről, akkor látogass erre az összeállításunkra. Jó barangolást!

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Montázsok az ezerarcú cívisvárosról

A Debrecenről készített fényképek nézegetésének is az egyik legizgalmasabb módja az olyan üdvözlőkártyák forgatása, amiken egyszerre több fotó is szerepel.

Fedett uszoda, a Vörös Hadsereg útja, a Centrum Áruház, Trabantok, zöld padok... és még mennyi, mennyi minden az „átkosból”. Klassz képeslap, s az ára is „jó” volt: 2 Ft 60 fillér + 1 Ft a bélyegért. Ez még egy kisebb vagyon volt 1971-ben! A belvárosból kifelé haladva, íme elsőként a Déri Múzeum, a tanítóképző, a megyeháza és az intézmény Árpád Terme egy tetszetős összeállításban, enyhén cizellált kerettel. (Fotók: Csobaji E. – Hapák J.)

Abszolút belvárosi az alábbi lap is, amin a Nagytemplom, a Református Kollégium, valamint a Nagytemplomban az Úr asztala és a szószék látható. A kártya érdekessége az is, hogy napjainkban is kapható. Fotók: Csobaji E. – Kastaly K.

Viszonylag mai montázs következik, hiszen többnyire az újonnan átadott sétálóövezet szerepel rajta, no meg a gyógyfürdő – pár évvel korábban elkészített – szállodája. Fotók / kiadó: Ars Una Studio.

Maradunk a legújabb kori felvételeknél, s ezen a képeslapon már további elemek is megjelennek: az élményfürdő, a virágkarnevál, valamint az 1956-os emlékmű, a Déri Múzeum stb. Fotók / kiadó: Bros Universal Bt.

Ma már csak emlék a a régi Kossuth tér, az autózás a Vörös Hadsereg útján, valamint a Petőfi téren valaha állt repülős emlékmű is, akárcsak a nagyerdei Újvigadó és csónakázó... Fotók / kiadó: Képzőművészeti.

Ismét egy fotó az Újvigadóról, a szintén lebontott TSZ-üdülőről, továbbá a gyógyfürdő átépített kapurészéről. Fotók: Filep István.

A sztenderdek gyakran feltűnnek az osztott képeslapokon is. Ezen a kiadványon inkább az a szuper, hogy még mindennek a korábbi arcára csodálkozhatunk rá. Fotók: Bányai Á. – Csobaji E. – Tomori E.

A Vekeri-tóról meglehetősen kevés képeslap készült és maradt fenn – ez a kártya azonban rögtön négy képen is bemutatja a kedvelt kirándulóhelyet. A híd akkor még emelt volt, hogy elférjen alatta a Kati kishajó. Az viszont teljes rejtély, hogy a montázs közepére miért tettek egy kakukktojás-Nagytemplomot. Fotók: Csobaji Előd.

Az alábbi ötösön nemcsak a sziklakoszorús szökőkút pompázik (Egyetem tér), hanem rajta van a régi Kölcsey-művközpont is. Sőt, a kerek kép láttán az is kiderül, hogy a főtér átépítése előtt is megvolt már az a liliomfa, ami ma Szabó Lőrinc szobra mögé esik. Sajnos ma már a Petőfi téri egykori szökőkút sincs meg, 2021 decemberében lerombolták a terület átalakítása miatt. A képeslap jobb alsó sarkában a Kohászüdülő látható.

Ezen a piros keretes lapon is mennyi emlék van! Hiszen a betemetett csónakázó-tó régi faladikjai is láthatók, valamint a régi Békás-tó kicsiny hídja, az egykori Nagyerdei Strand, és az Egyetem tér sziklakoszorús szökőkútja is itt pompázik.

S végül, a lenti lapban az is jó, hogy a fellegek közül mutatja a Nagytemplomot és a környékét (a halálkanyarnak is nevezett nagy kanyarral), s ugyanakkor a Kálvin téri bankfiók egykori méhkaptáros, méhecskés üveg-bronz lépcsüháza is felfedezhető még a képek között. 

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A régi Csapó utca a Tőletek kapott 32 fotón

Debrecen egyik legősibb utcája a Csapó utca, ami az 1395-ben céhbe tömörült gubacsapók emlékét őrzi. Anno a mesterek ebben a városrészben éltek és dolgoztak, az utcát pedig 1467 óta nevezik így.

Cipészműhely az egykori Csapó-kanyarban. Az üzlettel szemben ma is megvan a Ruzicska Cukrászda
épülete, és a hatos villamos is itt haladt el csikorogva

Szilágyi Erzsébet ugyanis akkor engedélyezte, hogy évente két vásárt tartsanak az utcán, ami addig a Homokos utca nevet viselte. (A galéria a képre kattintva is megnyitható!)

Mostani összeállításunk mozaikjaiban a régi-régi és a retro idők Csapó utcájának felvételei közül válogatunk, végigsétálva a Piac utcától a Dósa nádor téren át az Árpád térig.

A Csapó utca eleje 1959-ben a villamossal, balról még egyemeletes az épület. Kiadó: Idegenforgalmi Hivatal Debrecen

A fotók, fotó- és képeslapmásolatok forrásai, készítői: Árva Barna, Bakó Irén, Csobaji Előd, Debrecen műemléki klasztere, Fogl Márton, Fortepan, helytörténeti fotótár, IHO Blog, Kenyeres Ilona, Képzőművészeti Kiadó, MSZMP, Nagy Attila, Nagy Gyula, Révész Géza, Ted Grauthoff, Vértesi Ferenc.

A fenti montázsokon a Csapó utca elejére, a Dégenfled téri kenyérpiacra, valamint a még egyemeletes (és alul üzlethelyiséges) zenedére is rácsodálkozhatunk. A villamos a következő blokkban is főszereplő, és itt gyönyörködhetünk a vegyipari középiskola régi épületében és a még keskeny Burgundia utcában. Van egy retro fotónk a virágpiacról is.

Felejthetetlen a Debrecen Áruház is, akárcsak a régi vásárcsarnok! Itt látható a tömb építése is, továbbá a híres Pulykakakas Étterem és a Háziasszonyok Boltja. Ma ezen a helyen szürkéllik a Fórum és a Csokonai Fórum.

A panelsorok megépítése előtti időkben a Csapó utca barátságos kertségi övezet volt, melynek egyik emlékezetes része a Csapó-kanyar és a Ruzicska Cukrászda.

Az egykori Csapó-kanyar. Forrás: Helytörténeti Fotótár

A fenti képen szemből látható épületsor ma is megvan, csak már nem Csapó, hanem Senyei-Oláh István az utca neve... Fotó: © Debreceni Képeslapok

A ruhagyárnak itt (is) volt a mintaboltja, 1966-tól pedig már az építőipari technikum (a későbbi Ybl-főiskola) is magasodott az utca végében, nem csak a kakasos templom. Az új Csapó utcát futurisztikus ufólámpák szegélyezték.

Az 1970-es évek a nagy bontások és építések korszaka volt itt is. A hatalmas panelházak felhúzását a villamosvonal felszámolása is kísérte.

Tudósítás a Hajdú-bihari Naplóban a panelesített Csapó utca átadásáról,
amely 1973. január 10-én, több mint 100 lakás szanálása árán valósult meg

Az új lakótelep eleinte elég sivár volt, viszont az ideköltözők sokasága élettel töltötte meg, és már összkomfortot élvezhettek.

Az „új Csapó-kanyar” után ma is karnyújtásnyira áll az Árpád téri református templom, aminek a helyén a Csicsogó Csapszék működött, míg vele szemben a Szőlőskert Étterem. Az 1953-as felvétel tanúsága szerint is sok szép növény övezte, az utak pedig macskakövesek voltak.

Az utolsó előtti üdvözlőkártya a fantasztikus Árpád teret mutatja. Balról kis házak, szemben a Kút, a Nyíl és a Homok utcák, a horizonton az István-malom, a középpontban pedig a templom sok-sok fával... És ott a hatos villamos is, de szintúgy felejthetetlen a Csiszár-féle papírbolt és tolljavító.

A régi Kossuth utcáról idekattintva látható az összeállításunk. És ha érdekel a Batthyány utcáról is hasonló képes anyag, akkor keresd fel ezt a linkünket.

Esernyős, biciklijavító és könyvkötészet is működött itt. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

„Hogyha rossz a töltőtolla, Csiszár Ernő megjavítja. Éjjel-nappal írhat vele, ismerősét küldje ide!” A kép jobb oldalán a ruhagyár magas épülete  látszik. Forrás: Kapocskáné Csiszár Ildikó, Túri István

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Villamos a mából Debrecen 100 évvel korábbi főutcáján

Debrecen XX. század eleji ismert, mégis meghökkentő képeslapját küldte el nekünk Kedves Olvasónk, Szabó Gergő. Az üdvözlőkártyán ugyanis egy mai CAF villamos várakozik ki-beszálló utasokkal a békebeli Piac utca fasorai alatt a konflisok között, a Csanak-ház vonalában. Hogyan lehetséges ez?

Úgy lehetséges természetesen, hogy levélírónk összemontírozta a régi képeslapot a mai villamos és utasainak fotójával. Köszönjük szépen a szellemes képet! A teljes montázson alább merenghetünk... Olvasóinkat pedig továbbra is arra buzdítjuk, hogy a fotóik, képeslapjaik másolatait, témajavaslataikat küldjék el nekünk közzététel érdekében a dkepeslapok@gmail.com címre!

Debrecen 100 évvel ezelőtti főutcája egy XXI. századi villamossal. Fotómontázs: © Szabó Gergő

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Anno és most a cívisváros (7. rész)

A Debreceni nevezetességeink történetét bemutató sorozatunkat ezúttal a Piac utca 29. alatti vendéglővel kezdtük (bővebben lásd a cikk végén), alább pedig Zoltai Lajos rajza, a Komáromy-ház látható, ahol előkészítették anno a Szatmári békét. 

Az egykori főbírónk Kossuth utcai épületét sajnos lebontották, és a pénzügyi palota áll a helyén. Mai fotók: © Debreceni Képeslapok

A Kossuth és a Piac utca sarkán álló takarékpénztári palotából alátekintő szemlélődőnek 100 évvel ezelőtt a fenti pazar látkép tárult a szeme elé. Képpárján azt illusztráljuk, hogy ugyanonnan kinézve miben gyönyörködhet napjaink embere. Mai fotók: © Debreceni Képeslapok

A Simonffy-sarki első városi bérpalota épületegyüttesét külön is megcsodálhatjuk a harmadik montázs segítségével. Mai fotók: © Debreceni Képeslapok

Maradva a főutcán, de a Nagyállomás felé fordulva, a régi fotográfiák és leírások alapján egy páratlanul szép épület hiánya hasíthat belénk. Ez volt a ,,Hegedűs és Sándor" palota, ami sajnos a II. világháborúban elpusztult, és a Centrum Áruházat húzták a helyére.

A Mester utca 4. szám alatt szintén nem a ma ismert épület volt korábban, hanem egy igen-igen híres ház. Ott lakott ugyanis az Ember család, náluk pedig az akkor még joghallgató Ady Endre. Mai fotók: © Debreceni Képeslapok

Ugyanígy nyoma sincs már a híres István Gőzmalomnak, ami a mai Füredi úton működött. Ez a gyár is a II. világháború, valamint az emberi felelőtlenség miatt pusztult el teljes egészében. A helyén bevásárlóközpont és lakóházak vannak. Mai fotók: © Debreceni Képeslapok

A fenti képpárunkon a Vágóhíd utcai Zsibogóval szemközti üzemterület mostani és 1964-es arcaira csodálkozhatunk rá. (Régi fotó: Fortepan, Magyar Rendőr.) Összeállításunk végére napsütéses jeleneteket hagytunk, a sorozat előző részei pedig idelátogatva tekinthetők meg.

A Debreceni Egyetem látképe egy közös nyári-téli képen Mai fotók: © Debreceni Képeslapok

DBKL

A Piac utca 29. szám alatti vendéglátóhely a ,,régi szép időkben" – és ugyanez
a patinás épület egy friss felvételen. Mai fotók: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Az Aranykakas Étterem (majd Barbár, végül Parsiyan) 2016 januárjában, valamint a helyén épült társasház a Mikszáth és a Martonfalvi utca sarkán (21.08.20.) Mai fotók: © Debreceni Képeslapok

A régi Csapó utca

Debrecen egyik legősibb utcája a Csapó utca, ami az 1395-ben céhbe tömörült gubacsapók emlékét őrzi. Anno a mesterek ebben a városrészben éltek és dolgoztak, az utcát pedig 1467 óta nevezik így.

Cipészműhely az egykori Csapó-kanyarban. Az üzlettel szemben ma is megvan a Ruzicska Cukrászda
épülete, és a hatos villamos is itt haladt el csikorogva

Szilágyi Erzsébet ugyanis akkor engedélyezte, hogy évente két vásárt tartsanak az utcán, ami addig a Homokos utca nevet viselte. (A galéria a képre kattintva is megnyitható!)

Mostani összeállításunk mozaikjaiban a régi-régi és a retro idők Csapó utcájának felvételei közül válogatunk, végigsétálva a Piac utcától a Dégenfeld téren át az Árpád térig.

A Csapó utca eleje 1959-ben a villamossal, balról még egyemeletes az épület. Kiadó: Idegenforgalmi Hivatal Debrecen

A fotó- és képeslapmásolatok forrásai, készítői: Árva Barna, Bakó Irén, Csobaji Előd, Debrecen műemléki klasztere, Fogl Márton, Fortepan, helytörténeti fotótár, IHO Blog, Kenyeres Ilona, Képzőművészeti Kiadó, MSZMP, Nagy Attila, Nagy Gyula, Révész Géza, Ted Grauthoff, Vértesi Ferenc.

A fenti montázsokon a Csapó utca elejére, a Dégenfled téri kenyérpiacra, valamint a még egyemeletes (és alul üzlethelyiséges) zenedére is rácsodálkozhatunk. A villamos a következő blokkban is főszereplő, és itt gyönyörködhetünk a vegyipari középiskola régi épületében és a még keskeny Burgundia utcában. Van egy retro fotónk a virágpiacról is.

Felejthetetlen a Debrecen Áruház és a régi vásárcsarnok is! Itt látható a tömb építése is, továbbá a híres Pulykakakas Étterem és a Háziasszonyok Boltja. Ma ezen a helyen szürkéllik a Fórum és a félkész Latinovits Színház (új nevén a Csokonai Fórum).

A panelsorok megépítése előtti időkben a Csapó utca barátságos kertségi övezet volt, melynek egyik emlékezetes része a Csapó-kanyar és a Ruzicska Cukrászda.

Az egykori Csapó-kanyar. Forrás: Helytörténeti Fotótár

A fenti képen szemből látható épületsor ma is megvan, csak már nem Csapó, hanem Senyei-Oláh István az utca neve... Mai fotók: © Debreceni Képeslapok

A ruhagyárnak itt (is) volt a mintaboltja, 1966-tól pedig már az építőipari technikum (a későbbi Ybl-főiskola) is magasodott az utca végében, nem csak a kakasos templom. Az új Csapó utcát futurisztikus ufólámpák szegélyezték.

Az 1970-es évek a nagy bontások és építések korszaka volt itt is. A hatalmas panelházak felhúzását a villamosvonal felszámolása is kísérte.

Tudósítás a Hajdú-bihari Naplóban a panelesített Csapó utca átadásáról,
amely 1973. január 10-én, több mint 100 lakás szanálása árán valósult meg

Az új lakótelep eleinte elég sivár volt, viszont az ideköltözők sokasága élettel töltötte meg, és már összkomfortot élvezhettek.

Az ,,új Csapó-kanyar" után ma is karnyújtásnyira áll az Árpád téri református templom, aminek a helyén a Csicsogó Csapszék működött. Az 1953-as felvétel tanúsága szerint is sok szép növény övezte, az utak pedig macskakövesek voltak.

Az utolsó előtti üdvözlőkártya a fantasztikus Árpád teret mutatja. Balról kis házak, szemben a Kút, a Nyíl és a Homok utcák, a horizonton az István-malom, a középpontban pedig a templom sok-sok fával... És ott a hatos villamos is!

DBKL

Esernyős, biciklijavító és könyvkötészet is működött itt. Mai fotók: © Debreceni Képeslapok

(A régi Kossuth utcáról idekattintva látható az összeállításunk. És ha érdekel a Batthyány utcáról is hasonló képes anyag, akkor keresd fel ezt a linkünket.)

,,Hogyha rossz a töltőtolla, Csiszár Ernő megjavítja. Éjjel-nappal írhat vele, ismerősét küldje ide!" A kép jobb oldalán a ruhagyár magas épülete  látszik. Forrás: Kapocskáné Csiszár Ildikó, Túri István