Debreceni Képeslapok: március 2025

2025. március 31., hétfő

Immár az új név olvasható a nagyerdei Leveles Csárdán

A debreceni Nagyerdő évek óta Csipkerózsika-álomban leledző épületei közül a volt Leveles Csárdába ezekben a napokban költözik vissza az élet. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A kihelyezés pillanata. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Immár látható-tapintható neve is van a megújuló vendéglátóhelynek, ezt mutatjuk be a 2025. március 31-én délután készített friss felvételeinkkel, melyeket éppen a cégtábla felszerelésekor ejtettünk meg. A magasban immár színes égők függenek, kívül-belül pavilonok is találhatók, míg az udvaron többek között tarka retro kertibútorok sorakoznak. Hamarosan pedig az újranyitás napja is elérkezik...

Az új köntös. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink mai és régi képekkel:

Anno Leveles-felirattal. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

2025. április 11-én. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Amikor megnyílt a Medgyessy Ferenc Emlékmúzeum

Debrecen méltán híres szobrászművészének, Medgyessy Ferencnek (1881. január 10. – 1958. július 20.) az alkotásait bemutató emlékkiállítás 1982. április 1-jén nyílt meg a Péterfia utca 28. szám alatti egykori városgazdaházban, ami 1770-ben épült. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A városgazdaház udvara. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Napló akkori cikke szerint a Debrecen Városi Tanács 1977-ben kapta meg Medgyessy Ferenc hagyatékát, amit a Déri Múzeum gondozott. A megyei és a városi tanács a Péterfia u. 28. szám alatti műemléképületet jelölte ki a múzeum céljaira. A tervezésre a Hajdúterv kapott megbízást, s a rekonstrukció tervét Legány Péter építészmérnök készítette el. Az Országos Műemlék-felügyelőséggel való együttműködés eredményeképpen a XVIII. században épült városgazdaházból a rekonstrukció eredményeként a megmaradt műemléki szárnyon kívül két modern, tetővilágításos csarnok épült, melyek méltó környezetet nyújtanak a Medgyessy-hagyaték elhelyezésére. Két év alatt befejeződött a felújítás, kezdődhetett a kiállítás tervezése.

Szobrok a tárlaton. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Csajághy Rezső belsőépítész és Hámory László diszpécser, a Központi Múzeumi Igazgatóság munkatársai segítségével Sz. Kürti Katalin rendezte az állandó kiállítást. Hat teremben és két csarnokban helyezték el a mester 120 műalkotását, 90 szobrát, illetve plasztikáját, 10 pasztelljét és 20 grafikáját. Az anyag 70 százalékát teszi ki a Medgyessy-hagyaték, a többi pedig a Déri Múzeum 1930 és 1976 közötti vásárlásaiból származik. A termekben tematikai csoportosításban láthatók Medgyessy alkotásai: korai művek, táncosnők, álló figurák, női aktok, pasztellek, anya gyermekkel, természeti és néprajzi ritkaságok gyűjteménye. Az egyik csarnokban síremlékek, a másikban portrék, lovas szobrok, valamint hősi emlékművek tervei láthatók. Az emlékmúzeumnak napjainkban is a városgazdaház az otthona, ám már a Debreceni Irodalom Háza nevű intézmény is itt működik.

A városrész legrégebbi épülete. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Ma 55 éve álltak szolgálatba a pallagi villamosokat is helyettesítő Ikarusok

A Debrecen Városi Tanács 1969 nyarán jóváhagyta azt a tervet, amely a villamosszárnyvonalak fokozatos megszüntetését irányozta elő. Ez alapján az első lépésként 1970. április 1-jén leállították a Pallagig közlekedő 3-as, 12-es, valamint az Auguszta-szanatóriumig közlekedő 7-es járatokat. A Napló 1970. március 6-i cikke tudatta azt is, hogy a forgalmat autóbuszok bonyolítják le majd.

1970. március 31. Fotó: Helytörténeti Fotótár

Ennek érdekében 1970. március 31-én a Tóthfalusi téri ünnepségen átadták a debreceni 6. számú Autóközlekedési Vállalatnak azt a 25 Ikarus autóbuszt, amik Debrecen tömegközlekedésének fejlesztése jegyében voltak hivatottak gazdagítani a vállalat autóbusz-állományát. Az ünnepélyes alkalmon az autóbuszokon kívül 15 Warszawa Volán taxit is átvettek a cég és a város képviselői. (A kép hátterében az épülő Dollárház.) A fenti archív kép forrása: Méliusz Központi Könyvtárának Helytörténeti Részlege.

A járatok megszüntetésének szükségessége kapcsán a megkérdezett illetékesek elmondták: Amikor a debreceni villamosok – a századforduló után – megindultak, a város lakossága alig haladta meg a 80 ezret. Ma már Debrecenben csaknem 160 ezren élnek, az ezredfordulóra pedig – előreláthatóan – 300 ezerre nő a lélekszám. A villamosvonalak a felújított 1-es kivételével korszerűtlenek. A pallagi vonalat 1970-ben fel kellett volna újítani, mivel már nem volt biztonságos. A 6 kilométeres szakasz teljes rekonstrukciója 7–8 millió forintba került volna, de csak néhány évre oldotta volna meg a gondot. Dönteni kellett tehát, hogy hosszú távon milyen megoldás látszik korszerűnek és gazdaságosnak. A döntést a cikkben nyilatkozók szerint több éves vizsgálódás előzte meg. Az mindenképpen világos volt, hogy a pallagi és szanatóriumi vonalon második vágány építése nem lett volna gazdaságos. Másként pedig a teljesítőképesség növelése nem volt megoldható, nem beszélve arról, hogy az óránkénti járatsűrűség messze elmaradt az igények mögött. Az újsághír közölte azt is, hogy a villamosforgalom 55 százaléka az 1-es vonalon bonyolódott le, míg a pallagi és a szanatóriumi két vonalra csupán 5 százalék esett. Az utazási sebesség pedig óránként 18 kilométer, ami a legjobb indulattal sem nevezhető igazi, városi tömegközlekedési eszköznek. A pallagi vonalon naponta 113 diák utazott a középiskoláig, s rajtuk kívül a bérletes utasok száma 28 volt. Természetesen ennél jóval több az esetenként utazók száma. A Biogal Gyógyszergyár dolgozói közül 380-an utaztak bérlettel. A két vonalon a napi utasforgalom 1800–2000-re tehető. (Debrecen összes villamosain utazóké pedig eléri a napi 110–120 ezret.) Arra a kérdésre, hogy miként helyettesítik a villamosokat, kifejtették: az Autóközlekedési Vállalat autóbuszokkal bonyolítja le a forgalmat. A buszok a klinikáktól Pallagig közlekednek (13-as jelzéssel), így a menetidő majdnem felére csökken. A buszok az addigi egy órával szemben félóránként közlekednek majd – jelezték a szakemberek –, az eddigi 10-es autóbusz vonalát pedig meghosszabbítják a szanatóriumig. Ugyanakkor két autóbuszjárat is indult április 1-jén, s ezek az útvonalak az igényeknek megfelelően alakultak ki: a 12-es jelzésű a Nagyállomástól a Biogalig megy, a másik (a 16-os járat) autóbuszai a Hajnal utcától közlekednek a gyógyszergyárig – vetítette előre a cikk, így folytatva: azok tehát, akik például a Dobozi-lakótelep környékéről a Nagyerdőre, a klinikákra akarnak menni, nem kell előbb a központba utazniuk, hanem felényi idővel eljutnak úticéljukhoz. De hasonló az előnyük a Kisállomás környékén lakóknak is. Az új tarifákról ez jelent meg: Az autóbusz kényelmesebb, gyorsabb, de sajnos drágább is, mint a villamos. A jeggyel utazóknak a duplája, vagyis 1 forint helyett 2 forint lesz a tarifa. Az egyvonalas buszbérlet a 25 forintos villamosbérlettel szemben 50 forint egy hónapra. Az összvonalas bérlet ára havi 80 forint. Nagyon sokan lesznek olyanok – főleg a külsőségekben lakók –, akik az új járatok bekapcsolódása révén költségemelkedés nélkül, majdnem felényi idő alatt jutnak el a gyógyszergyárba, a Nagyerdőre és környékére. Végül a cikkben bejelentették: az Autóközlekedési Vállalat április 1-től 7 új Ikarus 66 típusú buszt állít forgalomba, melyekben 80 utas fér el.

Az 1970. március 6-i és április 1-i cikkek

Kapcsolódó összeállításaink sok régi képpel:

DBKL

Ma 125 éve született a Tücsökzene költője, Szabó Lőrinc

Debrecen híres költője, Szabó Lőrinc nem a cívisváros szülötte, hanem Miskolcon jött világra 1900. március 31-én. Nyolcéves volt, amikor ideköltöztek. Lévay Botond így írt róla: Miskolcon született, de ez csupán kartotékadat. Szellemileg Debrecen táplálta tíz évig. Amikor innen, 1918-ban Pestre került, szinte tökéletesen felkészülten kezdte megvalósítani a merész költői terveit. Gazdag nyelvismerete, imponáló mitológiai és költészeti tájékozottsága elbűvölte a kor „poéta doctus”-át, Babits Mihályt, akihez két évig nagyon szoros barátság fűzte. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A Piac utcai szobra. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Révész Tibor leírása szerint Szabó Lőrinc 19 évesen a gépészmérnöki karon kezdett tanulni a budapesti egyetemen, ám rövidesen átiratkozott a bölcsészkarra, s végül az egyetemi tanulmányait csak rövid ideig folytatta. Ebből az időből származnak az első költői kísérletei is. Három évvel később, 1922-ben jelent meg a Föld, erdő, Isten című első verseskötete. A pályatárs barát Illyés Gyula mondta róla, hogy Ady Endre után a XX. század legeredetibb tehetségű költője. Minden izgatta, ami az élettel kapcsolatos, költészetté varázsolta a leghétköznapibb élettényeket. Egész életében szinte csak verseket írt. A poétika izgatta, s a kortársai szerint mindent tudott róla. Életművéért 1957-ben, a halála évében Kossuth-díjat kapott.

A Dienes-villa. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Szabó Lőrinccel kapcsolatban említést érdemel a Simonyi út 2. szám alatti romantikus-historizáló stílusú, patinás villa is (lásd a fenti friss fotón). Miként a Haonon megjelent cikkemben felidéztem, ez a romosan is szép ház egyebek mellett arról híres, hogy itt lakott az a Dienes Kató (1900–1979), aki Szabó Lőrinc első (reménytelen) szerelme volt. A Tücsökzene című, önéletrajzi versciklusában a költő így írt róla: „Nagy fejem volt, búsúltam, mint a ló. – Hogy mást szeretett Dienes Kató, azzal eleve számoltam, hiszen menyasszony volt, mikor az életem az övéhez kanyarodott”. A család honlapja szerint Kató kollégiumi osztályát Németh László nagy osztálynak nevezte. Hiszen odajárt Szabó Lőrincen kívül Gulyás Pál költő, Békés István író, Törő Imre orvosprofesszor, Bay Zoltán világhírűvé vált fizikus is, akik egész életükben baráti kapcsolatot ápoltak egymással. A Dienes-ház lakói és vendégei rajongtak Adyért, ugyanakkor az irodalmon kívül a zene is jelentős szerepet játszott az összejöveteleiken.

A nagyerdei szobra. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:

A Piac utcai szobor. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

2025. március 30., vasárnap

Hajdú-Bihar egyetlen fatemploma Debrecen–Józsán

Debrecen és a vármegye egyetlen fatemploma Józsán, a Felsőjózsai utcában áll. Ezt az imahelyet látogattuk meg a 2025. március 30-i túránkon. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A józsai fatemplom. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A görögkatolikus templomot Dorin Ruscan tervezte, és 2021. november 7-én adták át. A keleti tájolású gyülekezeti helynek tornya és erkélye is van, belül pedig többek között szentély, hajó és karzat alkotja. Az épület mellett ruszin közösségi ház található. Magyarországon fatemplom a debrecenin kívül Magyarföldön, Máriapócson, Miskolcon, valamint Szentendrén pompázik, míg például Nyírbátorban fa harangtorony található.

A templombelső. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:

Az átadás előtt, 2021 őszén. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

A Debreceni Konzervgyár hőskora

A Debreceni Konzervgyár megépítése a 3. ötéves terv egyik legnagyobb beruházása volt hazánkban, mivel több mint egymilliárd forintba került. Az új üzemet 44 hold területen létesítették, és a termelés biztonsága érdekében megkezdték a konzervnövények telepítését is. Ez azt jelenti, hogy 1968-ban már 90 hold málnát, 75 hold feketeribizlit és 60 hold meggyet is is telepítettek (50 millió forint értékben). A próbaüzem 1969. június 2-án beindult 3 műszakos rendben, s ehhez a gyár 1100, főleg debreceni és ahhoz közeli nőket foglalkoztatott. 1969. szeptember 1-én megkezdhették a hűtőház próbaüzemelését is, így abban az évben a konzervgyár már 131 millió forintot termelt, s 1970. március 15-ig összesen 168 millió forint értékű áru hagyta el a nagyüzemet. A termékek minőségére jellemző, hogy exportra 1018 vagont, a belkereskedelemnek pedig 97 vagont adtak át.

A próbaüzem eredményeként – az 1970. december 31-i terv helyett – 1970. április 1-jén már átadhatták a Debreceni Konzervgyárat, ami Hajdú-Bihar akkori legnagyobb beruházása volt. Nagy László igazgató az avatási ünnepségen elmondta: A beruházás generáltervezője az Élelmiszer-ipari Tervezővállalat volt, a magasépítést az Iparterv, a mélyépítést a Mélyépterv, a gőz- és hűtéstechnikai tervezést az Energiagazdálkodási Intézet végezte. A beruházás alapkoncepciójának kialakításában, később a résztervek kidolgozásában és bírálatában a tervezőintézeteken kívül a Konzervipari Tröszt és a konzervipar különböző vállalatainak legjobb szakemberei is részt vettek. Magasépítési generálkivitelezőnek a Hajdú-Bihar megyei Állami Építőipari Vállalatot jelölték ki. Részt vett a kivitelezésben a Közmű- és Mélyépítő Vállalat, valamint a hűtőház hűtéstechnikai szerelésének munkálataiban a Diósgyőri Gépgyár és az Április 4. Gépgyár is.

Csendélet 1970-ben. Fotó: Fortepan/Bojár Sándor

Összességében az ország egyik legnagyobb konzervgyárának beruházási munkáiban több mint 30 vállalat és intézmény vett részt. A Napló cikkeiből az is megtudható, hogy a technológiai gépeket és berendezéseket a hazai gyárakon kívül 15 ország vállalatai szállították.Az elkészült és a határidő előtt átadott konzervgyár programszerű termelése 7033 vagon, és ehhez 8500 vagon zöldségféle, 1530 vagon gyümölcs, 177 vagon hús és 970 vagon ónozott lemez feldolgozását irányozta elő.

Díszpark a gyár előtt. Fotó: © Debreceni Képeslapok

További üzemeink története régi képekkel:

Nyitóképünk teljes méretben. Fotó: IPK Vállalat, 1978

DBKL

A negyedik debreceni nagyáruház: az újkerti Délibáb

Debrecenben az Újkerti lakótelepen, 1982. március 31-én 10 órakor nyílt meg a cívisváros negyedik nagyáruháza, melynek a Délibáb nevet adták. Mai fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Napjainkban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Böszörményi út és a mai Ötvenhatosok tere sarkán megépített létesítmény kezdetben 170 dolgozót foglalkoztatott. Az épületet Filippinyi Gábor (Keletterv), későbbi debreceni főépítész tervezte, és a HÁÉV építette meg 116 millió forintos beruházás eredményeként.

A fotót Cimre Józsefnek köszönjük!

A korabeli sajtóhírek szerint a Délibáb Áruház a Debreceni ÁFÉSZ üzlete volt a Skála Coop-hálózat 55. láncszemeként, 4700 négyzetméter alapterületen. A szupermarket elsősorban az Újkert 7500 lakásában lakók kereskedelmi ellátásában vállalt nagy szerepet, de szélesebb vásárlóközönségre is számítottak. Az áruházban helyet kapott a Tiszántúl egyik legnagyobb ABC-je, de volt konfekció-, méteráru-, lakástextil-, vas-műszaki, cipő-, divat- és kötöttáru-osztály is. Mindemellett a földszinten snackbárt és diafilmes gyermekmegőrzőt, kint pedig 300 férőhelyes parkolót is kialakítottak.

Bonnie Tyler 2016-os kerekestelepi koncertje idején

A galérián kapott helyet az ajándékosztály, főként a Skála-Coop által szállított divatjellegű ruhákkal és ajándéktárgyakkal. A minél szélesebb választék érdekében három nagykereskedelmi vállalat üzemeltette az osztályokat. Így a VASVILL debreceni kirendeltsége a műszaki cikkek raktári készletét szállította és finanszírozta, hasonló feladatot látott el a Kelet-magyarországi Cipő-nagykereskedelmi Vállalat, valamint az Észak-magyarországi Textil- és Felsőruházati Nagykereskedelmi Vállalat. (A legutóbbi hírek szerint az áruházat átépítik / lebontják, és lakások lesznek a felső szintjein.)

A nyitás napján. Fotó: HBN

DBKL

Utolsó simítások a külső lépcsőn. Fotó: HBN

További régi boltjaink történetei:

2025. március 29., szombat

Mit dobtak ki az óriási léghajóból az Epreskert felett?

1931. március 29. Fotók: Vértesi Ferenc családi archívuma.

Debrecenben 1931. március 29-én vasárnap óriási hóviharban egy Graf Zeppelin LZ-127-es felségjelű léghajó tette tiszteletét az Epreskert felett. A rendkívüli eseményt megörökítették a Vértessy-strandról is, s e fotó másolatát a család leszármazottja, Vértesi Ferenc megosztotta a közösségünkkel. „Miután ledobta a postazsákot, megfordult, és Budapest felé elrepült” – tudtuk meg Vértesi Ferenc soraiból. „A léghajón neves személyiségek utaztak: Karinthy Frigyes, Horthy István, gróf Almássy László és Gömbös Gyula. A léghajó hossza 236,6 méter, átmérője 30,5 méter volt.”

A Vértessy-strand és -téglagyár az 1920-as évek elején

Vértesi Ferenc leírta azt is, hogy a tégláskerti Vértessy-féle vállalkozás létesítményét a téglagyár kubikgödreiből hozták létre. A parton jobbról zenepavilon, stég, elöl homokos part, majd a strand területét kabinsor zárja. A háttérben a téglagyár épülete kéménnyel, égetőkemencével, téglaszárítóval, a kabinsor mögött karbantartóműhelyek és egyéb gazdasági épületek láthatók. A gyár 1903-tól 1938-ig Balogh és Vértessy Téglagyár néven működött. A Vértessy-strand Debrecen első szabad strandja volt, mely 1919 július elején nyílt meg. A hely arról is híres, hogy Debrecen első úszóversenyét a napokban újjászülető Vértessy-kastély melletti Vértessy-strandon rendezték meg 1919. augusztus 16-án. A fürdőhely történetét sok fotóval ebben az összeállításunkban mutattuk be.

2025. február 26-án. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Egy fura forgókapu, ami talán a Margit-fürdőé volt

Debrecenben az Egyetem sugárút 49. szám mögött egy látszólag rendeltetés nélküli forgókapu rozsdásodik a lakóépület sarka és egy viharvert kerítés között, az 1888-ban megnyitott Margit-fürdő területén vagy annak közelében. Fotók, videó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

2025. március 28-án ezt a funkciótlannak tűnő szerkezetet örökítettük meg, azon tűnődve, hogy mi lehet a rendeltetése. Ez persze nem azt jelenti, hogy baj lenne az, hogy itt van. Sőt: nagyon is jó volna, ha kiderülne, hogy a forgó és a kerítés az egykori Margithoz tartozott, és annak volt ez például egy hátsó kiskapuja! Hiszen a hajdan virágzó oázisnak sajnos ma már nincs semmilyen kézzelfogható maradványa a valamikori fürdőterületen – hacsak nem a föld mélyén.

A mellékelt térképet azért is osztjuk meg, hogy azonosítható legyen a volt fürdő helyzete, ami nem más, mint a mai Egyetem sugárút, Füredi út, Simonyi út és Andaházi utca közötti terület. Ez a hely óriási méretű volt, mivelhogy kinti díszpark, korcsolya-, illetve biciklipálya, valamint szabadtéri medencék is megtalálhatók voltak ebben a 12 holdas, lélegzetelállító földi paradicsomban...

Ma mit zár le? Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó cikkeink:

A Margit hatalmas területen pompázott

DBKL

Volt egyszer egy „Demke”

Debrecen idősebb lakói közül sokan még az egykori ,,Demkében" látták meg a napvilágot. A tornyos, címeres, manzárdos, oszlopos palotát a mai Dobozi-lakótelep melletti téren nyitották meg 1913-ban, a Csomor Gyula-féle Meteor Mozival szemközt.

A képet Vértesi Ferencnek köszönjük

Az alábbi fotó kiadója: Antalfy József könyv- és papírkereskedése, Debrecen, Szent Anna utca 13–24. szám (a bankpalota). A képeslap 1917-ben jelent meg. A rendőrségi palotához hasonló külsejű népjóléti intézmény főhomlokzatát a magyar címer is ékesítette.

A ma is használatos „Demke” elnevezés onnan származhat, hogy a köznyelv az egyszerűbb kiejtés érdekében így mondta a valójában DMKE rövidítést. A létesítmény ugyanis eredetileg a Dél-magyarországi Közművelődési Egyesület (azaz DMKE) számára készült, mégpedig Jánszky Béla és Szivessy Tibor tervei alapján.

A Népház és a Meteor. Képforrás: Déri Múzeum Fotótára

A város 1927-ben megvásárolta a palotát, és új tartalommal töltötte meg. Akkor lett a funkciója anya- és csecsemővédelmi intézet, népjóléti hivatal, népfürdő, valamint gyermekkórház, tej- és népkonyha is. A komplexumban védőnői lakások, olvasóterem, labor és röntgen is működött, s ezek nagy részét a Stefánia Szövetség kezelte. A DMKE nagyon sok embert fogadott, így körülötte is élénk élet zajlott.

A képet Vekerdi Károly osztotta meg az olvasóinkkal

A sokrétű és fontos intézet naponta mintegy 1200 adag ingyen ebédet osztott ki a rászorulóknak, s a neve akkor már Debrecen Sz. Kir. Város Magoss György Népház volt. Tevékenysége annyira fogalommá vált, hogy amikor például a közeli iskolában összeíráskor megkérdezték az egyik gyereket, hogy hol született, nem azt mondta, hogy Debrecenben, hanem azt, hogy „Itt, a Demkében”...

A helytörténeti fotótár 1973-as képe

A népjóléti palota állapotáról az 1965. január 7-én megjelent újság közölt lehangoló összeállítást. A cikk szerint (lásd alul) az épület már akkor romos, szűkös és nem igazán higiénikus volt, a helyiségeit gerendákkal kellett alátámasztani, és az illetékesek sokallották a teljes körű renoválásának költségeit. Ezek miatt sajnos végül úgy döntöttek, hogy „nem bajlódnak tovább” vele.

A robbantás előtt. Képforrás: Benedek Elek Általános Iskola

A nagy hírű intézmény 61 évet megélt épületét ugyanúgy lerobbantották, mint 1973 tavaszán a régi épületsort az Aranybika Hotel és a Hatvan utca között. Béke poraikra!

Rövid tudósítás az 1974. március 30-i Naplóban

A „Demke” robbantása 1974. március 29-én délelőtt volt, és a tanítók kivitték az utcára a diákokat, hogy láthassák a palota utolsó pillanatait... A palota helyére a Benedek Elek Általános iskolát építették.

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2025. március 28., péntek

Középkori hangulat a sárkányok földjén

A Debrecennel szomszédos Szabolcs vármegye két híres településéről, Nyírbátorról és Kállósemjénről készített friss tavaszi képeit bocsátotta Kedves Olvasónk, Oláh Róbert a Debreceni Képeslapok rendelkezésére.

Ezek közül szemezgetünk most hétvégi túraajánló gyanánt.

A nyírbátori Báthori-várkastély és panoptikum máig őrzi a régi korok hangulatát.

Nyírbátort a sárkányok földjének is nevezik. Íme onnan egy tóparti szörny:

A gótikát idézi a nyírbátori katolikus minorita templom is...

Kaptunk képet az 1886-ban alapított nyírbátori dohánybeváltóról is.

A kollekcióból természetesen a nyírbátori református templom és a fa harangtorony se maradt ki.

Tudósítónk ellátogatott Kállósemjénbe is, ahol többek között a Wolkenstein-kastélyt kapta lencsevégre.

Barangoljunk tovább a környéken!

Íme a Kállay-kúria főhomlokzata:

És egy nagytotál a Kállay-kúriáról...

Köszönjük a képeket! Kedves Olvasóinkat továbbra is arra buzdítjuk, hogy a témajavaslataikat, friss és régi fotóikat küldjék el nekünk megosztás céljából a dkepeslapok@gmai.com címünkre, vagy töltsék fel a Facebook-oldalunk idővonalára, amely itt is elérhető.

Oláh Róbert további fotó-összeállításai:

Turisztikai cikkeink sok régi és friss fotóval:

A Kállay-kriptakápolna

DBKL

Keresés ebben a blogban

2025. március 31., hétfő

2025. március 30., vasárnap

2025. március 29., szombat

2025. március 28., péntek