A Csapó utcai régi asztalos-nyomókutas virágpiac

Debrecen fő virágpiaca hagyományosan a Csapó utcán, a szabadban működik (a téli időszakok kivételével, amikor a vásárcsarnokban van a helye). Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Napjainkban, a Dósa nádor tér 2020-as átépítése és a Csapó utcai sétálóövezet bővítése óta (amióta a Piac utcai korzó része lett a Dósa nádor tér és a Csapó utcának a Burgundiáig tartó része) ez a virágpiac a Vár–Liszt utca és a Dósa nádor tér közötti Csapó-szakasz páratlan oldalában található.

A virágpiac 2020 előtt. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Lényeges változás, hogy autók már ezen a térkövezett területen sem járhatnak, tehát parkolók sincsenek. Ugyanakkor a korábbi asztalok helyett immár alacsony, rácsos „utcabútorok” vannak, amikhez a kereskedőknek is körülményesebb odaállniuk vagy -ülniük (fotók lentebb).

Az őszi virágpiac, anno. Fotó: ©  Debreceni Képeslapok

Ezeket a fafedelű betontömböket sokan arra használják, hogy piaci időszakon kívül rájuk telepednek törökülésben, és együtt bandázva esznek-isznak-szórakoznak.

Öntöttvas kút a hajdani virágpiacon. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Vár–Liszt utca és a Dósa nádor tér közötti Csapó-szakaszon a virágpiac a szomszédos új vásárcsarnok, a Fórum Debrecen és a Csapó-korzó első ütemének építése-átadása óta működik. 2019 őszéig azonban még e Csapó-szakasz mindkét oldalában és normális asztalokról lehetett árusítani.

Virágpiaci hangulat a Vár utca sarkán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ebben az időszakban még az öntöttvas nyomókutat is bárki használhatta a hajdani Ezermester-bolt előtti parkolónál. Viszont, ellentétben a mostani helyzettel, nyilvános vécék és mosdók, valamint pavilonok még nem működtek a virágpiacon.

Ilyen asztalokról árultak. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Mindezeknél is korábban a virágpiac a Csapó utca egy kintebbi (a Rákóczi utcai piachoz közelebbi) részén működött. A virágpiac az 1970-es évek elején is még a vegyipari középiskola, valamint a Debrecen Áruház vonala, továbbá a Vár–Liszt utca között, szintén mindkét oldalban fogadta a vásárlókat. Ez így maradt az első vásárcsarnok 1976-os átadása után is, hiszen ahhoz is közel volt a virágpiac. Akkor még dinnyét és fenyőt is ezen a területen árusítottak, amikor eljött az idejük.

Színpompás őszi kavalkád. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecen másik nagy virágpiaca a Köztemető főkapui előtti tereken szolgálja ki a vásárlókat. Ezeken kívül természetesen a többi piacon, például a Fényes udvari területen is kapható virág.

Az új virágpiac az átadásakor. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Hasonló összeállításaink sok mai és régi fotóval:

• Amikor még a fák alatt volt a tócóskerti kispiac
• A Rákóczi utcai piac
• A Csapó utcai lebontott vásárcsarnok
• A Debrecen Áruház
• Az egykori 6-os villamos
• Nagyvásárok a Csapó utcán
• Az árnyas Ady park és a kis csobogó
• Amikor még a Csapó utcán volt a tűzoltóság

Az új virágpiac az átadásakor. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A régi virágpiac... Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Nagyerdőbe telepített gyógyszergyár

Debrecenben a Pallagi úton működő gyógyszergyár a Debreceni Gyógyszergyár és a Hajdúsági Gyógyszergyár 1952-es fúziója, majd a Hajdúsági Gyógyszergyár és a Rex-gyógyszerüzem 1960-as egyesítésével jött létre.

A szobor és a gyár fotója. Fotó: HBM Tanács, IPK Vállalat

A galéria a képre kattintva is megynyitható!

A tablettázóüzem 1968-ban. Fotó: Fortepan / Szalay Zoltán

A gyógyszergyárat a legenda szerint azért építették a Nagyerdőbe, mert ott jó a levegő.

A szökőkút felülről. Fotó: a Biogal album

Mostani összeállításunk fekete-fehér fotóit a Biogal című albumból repróztuk, melyet Kedves Olvasónk, a könyv készítésében közreműködő Erdőháti Erzsébet bocsátott rendelkezésünkre.

A szökőkút. Fotó: a Biogal című 2008-as albumból reprózva

A Biogal fő profilja a penamecillin (Maripen) előállítása volt.

A drazsírozóüzem 1968-ban. Fotó: Fortepan / Szalay Zoltán

A gyárat 1995-ben vette meg egy külföldi tulajdonos, és azóta ez a cég üzemelteti, más néven.

A „Kémikusok” a gyárfalon. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A gyógyszergyárhoz kapcsolódó érdekességként a benti szökőkútról itt írtunk, a kint található Wallenberg-emlékmű hihetetlen története pedig ebben az összeállításunkban idézhető fel.

Kedves Olvasóinkat továbbra is arra buzdítjuk, hogy archív és friss képeiket, témajavaslataikat küldjék el nekünk a dkepeslapok@gmail.com címre vagy a Facebook-oldalunk idővonalára közzététel céljából! 

A gyógyszergyár egykori főkapuja. Fotó: Biogal album

Múltidézéseink debreceni gyárakról sok régi képpel:

• Csapágygyár
• Barnevál
• Húsipari vállalat
• Ruhagyár
• Dohánygyár
• István-gőzmalom
• Kefegyár
• Szalag- és zsinórgyár

A vízvisszahűtő szökőkút. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Wallenberg-emlékmű. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ma 23 éve adták át a debreceni belvárosi korzót

Debrecen belvárosi sétálóövezetének első része 2001. július 7-én készült el. A Nagytemplom és a Kossuth utca közötti szakaszt az akkori miniszterelnök, Orbán Viktor avatta fel. Az átépítés ötletpályázatát még a Hevessy József vezette önkormányzat írta ki és bonyolította le az 1990-es évek második harmadában, majd a kurzusváltás után Kósa Lajos polgármester és csapata valósította meg az – utóbb módosított – elképzeléseket. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A főtér 2023 nyarán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az ötletpályázat eredeti „nyertese” csobogós-zöldtakarós süllyesztett teret alakított volna ki a Kossuth téren, a villamossíneket pedig kivitette volna a Piac utca páros oldalához. Az új kabinet a második helyen végzett Kertai Lászlót bízta meg, aki egyebek mellett a Kálvin téri udvarházat (részben) és a nagyerdei gyógyfürdőt is tervezte. A kivitelezés előbb a Hotel Aranybika oldalában, majd a megyei könyvtár felén zajlott, s emiatt a 2000-es virágkarnevál idején a fél Piac utca építési terület volt, a tűzijátékot pedig nem a Nagytemplomnál, hanem az Egyetem téren tartották meg.

A főtér 2001 nyarán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A munkák többek között közmű-korszerűsítést, díszburkolást, új növényzet ültetését, valamint két szökőkút és a – Cs. Uhrin Tibor által készített – városcímer-mozaik lerakását foglalták magukban. A városközpont-rehabilitáció akkori áron 1,5 milliárd forintba került. Ebből az összegből a Bika előtti szökőkút például 36 millió forintért készült el. A vizzes kompozíció elemei közül külön történet a Sellő szoboré, amit pár nap után (még az átadás előtt) levágtak a medencéről, a kedvezőtlen lakossági visszajelzésekre hivatkozva. Napjainkra a korzót tovább építették, és Simonffy, Csapó utcai részeket is magában foglal a Dósa nádor tér, valamint a Kálvin tér mellett. A belváros Zsolnay-szökőkutas, csupazöld korszakát ebben az összeállításunkban mutattuk be sok régi képpel.

A fenti kép teljes méretben.  Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A betegséget legyőző orvostudomány száműzött szobra

Debrecen egyik legkülönlegesebb szobra a nagyerdei Auguszta területén bújik meg. Az Orvostudomány legyőzi a betegséget című alkotást Baksa Soós György készítette, és az élettani intézet előtt állították fel 1957-ben. Az eredeti helyéről azonban eltávolították, mint több más debreceni szobrot is. A művet 2024. június 3-án látogattuk meg. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Ennek a Köztérkép szerint az az oka, hogy egyesek szóvátették az akt vonásait, vagy egyenesen ki is gúnyolták. Lehet benne igazság, hiszen a szobor egy nagy kígyót fogó meztelen férfit ábrázol, tehát merőben másként jeleníti meg a nemes küzdelmet, mint a Kígyóölő című Wallenberg-emlékmű. Baksa Soós György teremtményének száműzése sajnos „olyan jól sikerült”, hogy az Auguszta-telepnek a legszélén, a kerítés és a mosoda között fedezhetjük fel... ott, ahol alig jár valaki...

Hasonló összeállításaink sok mai és régi fotóval:

• Wallenberg emlékműve, a Kígyóölő
• Szobrok, amik nem kellettek
• A száműzött Sellő
• A Piac utcai hangyaszázad
• Egy óriási debreceni szobor, amit a többség nem láthat
• A Piac utcai szürke házről figyelő titokzatos alakok
• Az árnyas Ady park és a kis csobogó
• Rejtőzködő szépség
• A Békás-tó spriccelős ivókútja
• Szobrok ülő nagyjainkról
• A Petőfi téri díszpark és a lebontot szökőkút
• Miről beszélgetne Szabó Magda és Ady Endre?
• Rejtélyes nagyerdei ufólandolás
• A Kassai úti szupermen
• A Nagyerdőben elásott Sesztina-padok
• Mini Debrecen-szobor a főtéren

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Kakaó, kifli a bárpultnál: a Nagyállomás tejivója

Debrecenben 1974 novemberétől évtizedeken át működött a Nagyállomás éjjel-nappali nagy várótermében a tejbár, más néven a tejivó. A „bár” titulust azért kaphatta, mert bárszékeken ülve lehetett fogyasztani. Ez nem önkiszolgáló vendéglő volt, mint a Kossuth utcai (ahol falicsapokból kellett engedni a sárga műanyag bögrékbe a tejet, kakaót, teát stb.), hanem pultosok szolgálták ki a betérőket. Miként az Bauer Sándor 1974-es fotói révén is felidézhető, a Nagyállomás tejbárjában a kínálatot poharas és kimérős tejitalok, sajtok és más tejtermékek, továbbá pékáruk, sütemények, hidegtálak, desszertek, kávé, italok stb. alkották. A Nagyállomás tejivójának falát egy tejfogyasztást népszerűsítő, bocis embléma is díszítette. Itt nem volt kapható tejberizs, rántotta és főtt virsli, mint a Kossuth utcai talponálló tejivóban. (Régi fotók tanúsága szerint a Piac utcai Régi Városháza épületében is működött tejivó, no meg persze a lebontott Nagyerdei Strand négyméteres medencéjénél is.) 

A Nagyállomás tejivója 1974-ben. Fotó: Fortepan / Bauer Sándor

A Nagyállomás panorámaablakos váróterme a Petőfi téri villamosfordulóra nézett, és a falak mentén sorakoztak benne a masszív fapadok. A tejbárral szemközti végében kialakított másik, szintén lépcsős emelvényen ugyancsak egy vendéglátóegység üzemelt. Ebben a tágas helyiségben is, mint akkoriban mindenhol, lehetett dohányozni is, következésképpen a gomolygó füst is hozzátartozott a váróterem hangulatához. „Természetesen” sajnos ma már ezek a presszók, sőt a váróterem sincsenek meg: a tejivó és a szemközti italbolt régen megszűnt, a váróterem pedig nem működik. A területéből leválasztott kisebb részeken különféle boltok működnek, ahogyan az egykori Resti helyiségeiben is.

A tejivót egy bocis rajz is díszítette. Fotó: Fortepan / Bauer Sándor

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Nyitóképünk teljes méretben. Fotó: Fortepan / Bauer Sándor

Vendéglátós múltidézéseink sok régi képpel:

• Volt egyszer egy Resti
• A hordóasztalos, zsíros kenyeres Óbester Borozó
• Ballada az Aranykakas vendéglőről
• A Vágóhíd utcai Kati Kocsma legendája
• A Miklós utcai Kismozdony emléke
• A józsai 300 éves Rózsás Csárda
• A Nagyerdő legpatinásabb épülete: a Régi Vigadó
• A szép Leveles Csárda a Medgyessy sétányon
• Nagyerdei lakomák régi szép Rózsakertje
• Az Utopia Disco
• A Látóképi Csárda
• Régi debreceni búfelejtők mai hírmondói
• Mi épült az Egyetem Kávéház helyére?
• A Kondorosi Csárda régen és most
• A Kisfürdő és a Szikla
• Az Angol Királynő Szálló
• A Halápi Csárda
• „Reggeli menü” 10 éve egy vicces presszónkban
• Volt egyszer egy Ifipark
• A lebontott Nagyerdei Kemping
• A Viktória
• Az Aranybika
• A füredi úti Oázis Presszó
• Amikor fél konyak 130 Ft volt a Halápi Csárdában
• A Szabadság úti Fekete Bárány kocsma régen és ma
• A Lépcsős Kocsma

„A Nagyerdő varázsa csodálatos volt és felejthetetlen” – a csónakázó és az Újvigadó a Tőletek kapott képeken

A debreceni Nagyerdő lebontott csónakázójáról, valamint a Mikolás Tibor életművéről szóló összeállításainkhoz több retro képet kaptunk Kedves Olvasóinktól. Az első fotómásolaton a csónakázó és a szintén lebontott Újvigadó szerepel a fénykorában, Vekerdi Károlynak köszönhetően. A következő felvételt F. Nagy Piroska csatolta hozzászólásban, s mint megtudtuk, a fotó 1964-ben készült, és ő látható rajta a bátyjával meg a leendő sógorával. Figyelemre méltó, hogy akkor még nem volt meg az Újvigadó, hiszen azt majd csak 1970-ben adták át.

A csónakázó 1964-ben. Fotó: © F. Nagy Piroska

Répás Zoltán egy pazar kártyanaptárt mellékelt, ezen már áll a csigalépcsős, zöld üveges vigadó. Érdemes tanulmányozni a naptári részt is, nemcsak a szórakozóhely fotóját.

1975-ös kártyanaptár. Kiadó: HBM Vendéglátó Vállalat

A továbbiakban Gáspár János felvételét tesszük közzé, mely már a csónakázó és az Újvigadó hűlt helyét örökítette meg. Debreczeny Zsolt Tivadarné pedig az Újvigadónál készült csoportképüket osztotta meg az olvasóinkkal. A fotóhoz ezt a címadó, szép gondolatot írta: Érettségi előtt én is ide jöttem Anna barátnőmmel „tanulni”, a lábunkat „belelógatva” a tóba! De jöttünk csónakázni, korcsolyázni, táncolni, majálisra, a Nagyerdő varázsa csoda volt és felejthetetlen!

A lebontott csónakázó és Újvigadó. Fotó: © Gáspár János, 2013

Kedves Olvasóinkat továbbra is arra buzdítjuk, hogy régi és új fotóikat, képeslapjaikat, témajavaslatainkat küldjék el nekünk közzététel céljáből a Facebook-oldalunk idővonalára vagy a dbkepeslapok@gmail.com címre.

Vidám hölgyek az Újvigadó előtt. Fotó: © Debreczeny Zsolt Tivadarné

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

90 éve hajtották végre az első forgalmi légipostajáratot Budapest és Debrecen között

A borítékot Czimre Józseftől kaptuk, köszönjük!

Debrecen múltjáról egy minapi képeslap- és bélyegkiállításon bukkantunk az alábbi különleges relikviára, mely a Budapest és Debrecen közötti első forgalmi légipostajáratnak állít emléket. Ugyanezen esemény előtt tiszteleg az első fotón szereplő bélyegzés is, ám két héttel későbbi dátummal. Ennek az az oka, hogy valójában akkor volt a repülés, az elsejei bélyegeket pedig előbb nyomtatták, mivel az volt az eredeti terv. Tehát ez utóbbiak hihetetlen értéket képviselnek a különlegességük miatt.

A fenti repülés kísérleti járata május 9-én volt (lásd a cikk végén). A tárlaton ezen kívül megemlékeztek az 1931-es hihetetlen Zeppelin-körrepülésről is, amely Debrecent szintén érintette.

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!