Keresés ebben a blogban

2024. augusztus 9., péntek

Debrecen legmagasabb szökőkútja volt a Pallagi úton


A debreceni Pallagi úti gyógyszergyár előtti parkban álló Wallenberg-emlékműről szóló összeállításunk Facebook-posztjához többen is hozzászóltak. Közülük Erdei Virág arra emlékeztetett, hogy az alkotás közelében, az üzem kerítésén belül régebben volt egy nagy szökőkút. Ez elevenítjük meg az archív képeinken, melyeket a Biogal című 2008-as gyártörténeti albumból repróztunk. Ezeken a fotókon az is kitűnik, hogy a szükőkút a magasságát tekintve Debrecen legnagyobb ilyen létesítménye volt.

A szökőkút és a környezete

A fent említett Facebook-posztunkhoz Katona Krisztián olvasónk a létesítménnyel kapcsolatban leszögezte: „Az nem szökőkút! Bár tényleg úgy néz ki! Hivatalosan vízvisszahűtő. A gépek hűtővizét volt hivatott visszahűteni. De laikus szemnek szökőkútnak tűnhet!”

A főkapu és a szökőkút

A szintén ehhez hozzászóló olvasónk, Nagy Csaba kifejtette azt is, hogy a szökőkút a hűtővízrendszer visszahűtésének a része volt, majd a technológiák fejlődésének köszönhetően a hűtővíz visszahűtésére hatékonyabb módszert vezettek be. Mint rámutatott, ennek következtében a szökőkút kiiktatódott a hűtővíz-recirkulációs technológiából.

A szökőkút napjainkban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A ma már tehát nem működő építmény a fentiek ellenére még megvan az eredeti helyén. A víz nélküli medencéket, valamint a – hajót formáló? – tornyát a fenti képen örökítettük meg. Fényes Leó olvasónk egyébkéntazt javasolta: „Ha úgyse használják, akkor tegyék át olyan helyre, ahol jobban szem előtt van és hasznosabb. Pl. a Petőfi térre!” Köszönjük az észrevételeket, Olvasóinkat továbbra is arra buzdítjuk, hogy régi és friss képeiket, témajavaslataikat küldjék el nekünk közzététel céljából a dkepeslapok@gmail.com címre!

Nyitóképünk teljes méretben

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2024. augusztus 6., kedd

Klinikapalota, rendőrszékház, Verestemplom, Tócó-patak és újkerti óratorony – a Tőletek kapott szép fotókon

A klinikák főépülete. Fotó: © Makainé Nagy Gabriella

Debrecen mindennapi életéről ismét több szép képet kaptunk Kedves Olvasóinktól. E fotók közül válogatva, az első felvételen Makainé Nagy Gabriellának köszönhetően a klinikatelep Nagyerdei körúti főépületében gyönyörködhetünk. A következő képet Bányai Sándor készítette a Kossuth utcai rendőrpalotáról, amit Borsos József tervezett.

A rendőrség díszkapuja. Fotó: © Bányai Sándor

Masits István a közelben található Verestemplom egy szép arcát örökítette meg:

A Verestemplom. Fotó: © Masits István

Elhagyva a belvárost, Madar Anikó a Tócó-patak mentén tett kerékpáros túrája felvételeit osztotta meg velünk, mégpedig Zelemértől egészen Sárándig csokorba kötve a képeket. Józsa Judit pedig a kertjüket díszítő kis óratorony fotóját mellékelte, s mint látható, ez bizony az egykori újkerti kispiac eredeti óratornyának az élethű makettje. Köszönjük szépen ezt is!

Végig a Tócó mentén. Fotó: © Madar Anikó

Kedves Olvasóinkat továbbra is arra buzdítjuk, hogy archív és friss képeiket, témajavaslataikat küldjék el nekünk közzététel céljából a dkepeslapok@gmail.com címre vagy a Facebook-oldalunk idővonalára!

Az óratorony miniben. Fotó: © Józsa Judit

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Két hét múlva már itt az 55. Debreceni Virágkarnevál – íme 12 régi szép kép az 50 évvel ezelőtti fesztiválról

A Debreceni Virágkarnevál 58 esztendeje tartó sorozatának 1974-es fesztiváljáról tett közzé szép nosztalgikus felvételeket a Fortepan debreceni kollekciója Hajdu Richárdnak köszönhetően.


A csodálatos összeállítás a Petőfi téren, valamint a Vörös Hadsereg útján vonulókat idézi meg. A kavalkádban Ludas Matyi is megelevenedett az egyenruhás menetzenészek és más kocsik között.


A kocsit indító cégek között található a Debreceni Ruhagyár is. Fotók: Fortepan / Hajdu Richárd


A kompozíciókban természetesen központi szerepet töltött be a mozgalmi élet, de azért például az aktuális mesék, divattrendek stb. is testet ölthettek. Fotók: Fortepan / Hajdu Richárd


Az 1974-es virágkarnevál vállalati 1. díjas kompozíciója: a MÁV Járműjavító és a Hajdúszováti Lenin TSZ virág-gőzmozdonya. Fotók: Fortepan / Hajdu Richárd

Az alábbi fotó azért is nagyon értékes és érdekes, mert látszik rajta a Petőfi téri repülőszobor, ami a rendszerváltáskor ismeretlen helyre került. Fotók: Fortepan / Hajdu Richárd


Született továbbá olyan felvétel, ami a háztető peremén lábat lógató nézőt is megörökítette:


A képsorozatban feltárul az is, hogy a MÁV Járműjavító és a Hajdúszováti Lenin TSZ első díjas virág-gőzmozdonya egy szép terménytálat vontatott. Fotók: Fortepan / Hajdu Richárd

Nagy élmény megismerni, viszontlátni az 1974-es parádé virágkocsijait és fellépőit. A következő archív képen a 25 éves Volán virágkocsijában gyönyörködhetünk. Fotók: Fortepan / Hajdu Richárd


Az alábbi fotó azért is muzeális, mert készítésekor még épült a Petőfi Téri ABC és a Debrecen Étterem.


A Fortepanra látogató szemfülesebb olvasóink azt is felfedezhették, hogy Hajdu Richárd adománya révén további virágkarneválok archív felvételei is a fantasztikus gyűjteménybe kerültek.



Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!


Virágkarneváli összeállításaink sok szép régi képpel:

2024. augusztus 5., hétfő

Nagyerdei Strand, 1961


A debreceni Nagyerdei Strand 2017. szeptember 3-án bezárt, és 2020 nyara óta új strand várja a víz szerelmeseit. Ezúttal egy olyan kollekcióval szolgálunk, amelynek fotóit az Uvaterv 1961-ben készített felvételei közül válogattuk a Fortepan galériájából.

A trambulin környéke. Fotó: Uvaterv / Fortepan

Akkor még büszkén álltak a Borsos József-féle „diadalívek”, újnak számított a hullámmedence és a központi étterem, működött a fedett uszoda, valamint a trambulin melletti tejivó, viszont még nem épült meg a klinikákkal szemközt az öltözőépület és szolgáltatóház. Ha érdekelnek további archív felvételek is a nagyerdei fürdőhelyről, akkor látogass erre az összeállításunkra, utolsó videóink pedig itt találhatók. Szívfacsaró, tanulságos kalandozás ez a galéria is:


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2024. augusztus 4., vasárnap

Megnyílt az első debreceni kerékpármúzeum

Katona Attila, a múzeum létrehozója. Fotó: © Masits István.

Debrecen új különleges látnivalójáról, a 2024. augusztus 1-jén megnyílt kerékpármúzeumról készített felvételeit bocsátotta a Debreceni Képeslapok rendelkezésére Kedves Olvasónk, Masits István.

Szállító bringa. Fotó: © Masits István

A bemutatóhelyet Katona Attila gyűjtő, szakértő, szerelő, restaurátor hozta létre.

Fa futókerékpár másolata. Fotó: © Masits István

A járgányok közül sok már korábban is megcsodálható volt például felvonulásokon és tárlatokon.

Sapkagyűjtemény is van. Fotó: © Masits István

A szakember kollekciójában immár a Piac utca 30. szám alatt kialakított állandó kiállítóhelyen is gyönyörködhetnek az érdeklődők és a biciklizés kedvelői.


A becses darabok között fából készült, 1817-es kerékpár másolata is ámulatba ejti a betérőket.


Az alábbi képen épp ifjú látogatóinak kedveskedik Katona Attila.


Íme, az egyik legfontosabb tudnivaló: a kerékpármúzeum díjtalanul tekinthető meg.


A cím tehát: a Piac utca 30. szám alatti udvar pincéje. További információk idekattintva szerezhetők.


Kapcsolódó összeállításaink sok fotóval:

Kedves Olvasóinkat továbbra is arra buzdítjuk, hogy archív és friss képeiket, témajavaslataikat küldjék el nekünk közzététel céljából a dkepeslapok@gmail.com címre vagy a Facebook-oldalunk idővonalára!

Katona Attila, a múzeum létrehozója. Fotó: © Masits István

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2024. augusztus 2., péntek

A debreceni harcmező, ahol honvédeink ma 175 éve vívták a szabadságharc döntő ütközetét a cári túlerő ellen


Debrecenben az 1848–49-es magyar szabadságharc egyik döntő ütközetének a helyszíne a Balmazújvárosi út mellett található, és több irányból jól megközelíthető.

A Nagysándor-halom. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Kokasló nevű halom körüli csata után a magaslatot a magyar sereget vezető Nagysándor Józsefről, a későbbi aradi vértanúról nevezték el, mivel a honvéd vezérőrnagy ezen a kunhalmon állította fel a főhadiszállását, és onnan vezényelte a mieinket.

Az obeliszk felirata. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Honvédeink a sokszoros túlerőben lévő, 80 ezres orosz cári csapat ellen elvesztették a harcot. Nagysándor József  el tudott menekülni, és csatlakozott Görgei Artúr alakulatához. Augusztus 13-án, Világosnál letették a fegyvert, így ő sem kerülhette el a kivégzést. A halom tetejére 1899-ben emelték a 8 méter magas obeliszket. Az emlékmű táblája hirdeti: katonáink hősi elszántsággal küzdöttek a szabadságért, s bár végül elvesztették a csatát, az emlékük örökké élni fog. Az ütközet 112 magyar honvéd és 634 orosz áldozatát a Csige-halmon létrehozott Hősök Temetőjében helyezték örök nyugalomra. Ezt a sírkertet ebben az összeállításunkban mutattuk be sok fotóval.

A Hősök Temetője. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Hasonló cikkeink sok fotóval:
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2024. augusztus 1., csütörtök

A cívisváros régi arcai – és ami ugyanott ma látható

Debrecen régmúltjával és a mai arcainak összehasonlításával többször foglalkoztunk már, s ezúttal is ezt tesszük. Az alábbi képpáron a Bem tér és a Hámán Kató (ma Füredi) út találkozása látható 1972-ben – és ugyanott 2024 júliusában. Az archív felvétel forrása: a Méliusz Központi Könyvtárának Helytörténeti Részlege. Mai fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A Bem tér régen és ma. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A következő montázson szereplő világos lakóház a Rakovszky utca 40–42. szám alatt található, s ezt a képet is a napokban készítettük, mégpedig a homlokzatfelújítását követően. A régebbi fotót azért tettük alá, hogy bemutassuk, milyen volt előzőleg a festése. Látható az is, hogy az épületet Debrecen-címerek díszítették, ezek azonban (remélhetőleg csak egyelőre) nem kerültek vissza a falakra...

A Rakovszky utca 40–42. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!