Két hét múlva már itt az 55. Debreceni Virágkarnevál – íme 12 régi szép kép az 50 évvel ezelőtti fesztiválról

A Debreceni Virágkarnevál 58 esztendeje tartó sorozatának 1974-es fesztiváljáról tett közzé szép nosztalgikus felvételeket a Fortepan debreceni kollekciója Hajdu Richárdnak köszönhetően.

A csodálatos összeállítás a Petőfi téren, valamint a Vörös Hadsereg útján vonulókat idézi meg. A kavalkádban Ludas Matyi is megelevenedett az egyenruhás menetzenészek és más kocsik között.

A kocsit indító cégek között található a Debreceni Ruhagyár is. Fotók: Fortepan / Hajdu Richárd

A kompozíciókban természetesen központi szerepet töltött be a mozgalmi élet, de azért például az aktuális mesék, divattrendek stb. is testet ölthettek. Fotók: Fortepan / Hajdu Richárd

Az 1974-es virágkarnevál vállalati 1. díjas kompozíciója: a MÁV Járműjavító és a Hajdúszováti Lenin TSZ virág-gőzmozdonya. Fotók: Fortepan / Hajdu Richárd

Az alábbi fotó azért is nagyon értékes és érdekes, mert látszik rajta a Petőfi téri repülőszobor, ami a rendszerváltáskor ismeretlen helyre került. Fotók: Fortepan / Hajdu Richárd

Született továbbá olyan felvétel, ami a háztető peremén lábat lógató nézőt is megörökítette:

A képsorozatban feltárul az is, hogy a MÁV Járműjavító és a Hajdúszováti Lenin TSZ első díjas virág-gőzmozdonya egy szép terménytálat vontatott. Fotók: Fortepan / Hajdu Richárd

Nagy élmény megismerni, viszontlátni az 1974-es parádé virágkocsijait és fellépőit. A következő archív képen a 25 éves Volán virágkocsijában gyönyörködhetünk. Fotók: Fortepan / Hajdu Richárd

Az alábbi fotó azért is muzeális, mert készítésekor még épült a Petőfi Téri ABC és a Debrecen Étterem.

A Fortepanra látogató szemfülesebb olvasóink azt is felfedezhették, hogy Hajdu Richárd adománya révén további virágkarneválok archív felvételei is a fantasztikus gyűjteménybe kerültek.

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Virágkarneváli összeállításaink sok szép régi képpel:

• Az első virágkarnevál (1966)
• Az 1967-es virágkarnevál
• 1970 – az 5. virágkarnevál
• Az 1972-es virágkarnevál
• Virágkarnevál a lerobbantott Aranybika-sornál (1973)
• Az 1973-as virágkarnevál (II.)
• A IX. Debreceni Virágkarnevál (1974)
• Az 1975-ös, X. Debreceni Virágkarnevál
• A '75-ös virágkarnevál (II.)
• Az 1976-os virágkarnevál gyönyörű pillanatai
• A mézeskalácsos 1977-es virágkarnevál
• Az 1990-es virágkarnevál
• Az 1993-as Debreceni Virágkarnevál
• A 46. virágkarnevál (2015)
• A tündéri kis virágkarnevál
• Virágkarnevál, 2016
• Virágkarnevál 2017
• A 2018-as virágkarnevál
• Az 50. virágkarnevál (2019)
• Az 51. virágkarnevál (2020)
• A 2021-es virágkarnevál
• A 2022-es virágkarnevál színei
• A Nagyerdő már virágkarneváli színpompában (2023)
• Pillangó, sárkány a karneváli belvárosban (2023)
• A 2023-as virágkarneváli villamos
• A 2023-as Debreceni Virágkarnevál pompás pillanatai

Nagyerdei Strand, 1961

A debreceni Nagyerdei Strand 2017. szeptember 3-án bezárt, és 2020 nyara óta új strand várja a víz szerelmeseit. Ezúttal egy olyan kollekcióval szolgálunk, amelynek fotóit az Uvaterv 1961-ben készített felvételei közül válogattuk a Fortepan galériájából.

A trambulin környéke. Fotó: Uvaterv / Fortepan

Akkor még büszkén álltak a Borsos József-féle „diadalívek”, újnak számított a hullámmedence és a központi étterem, működött a fedett uszoda, valamint a trambulin melletti tejivó, viszont még nem épült meg a klinikákkal szemközt az öltözőépület és szolgáltatóház. Ha érdekelnek további archív felvételek is a nagyerdei fürdőhelyről, akkor látogass erre az összeállításunkra, utolsó videóink pedig itt találhatók. Szívfacsaró, tanulságos kalandozás ez a galéria is:

Nagyerdei múltidéző cikkeink sok régi fotóval:

• A parkerdő spriccelős ivókútja
• A nyári napközis tábor
• A Békás-tó az átépítése előtt
• Volt egyszer egy csónakázó
• A Li-2-es csodarepcsi
• Nagyerdei lakomák régi szép Rózsakertje
• A strand főépülete, ahol fodrász és mozi is volt
• A nagyerdei fedett uszoda
• 110 éves a Nagyerdei Víztorony
• Stadionunk története 1934-től
• Lubickolás a Nagyerdő fái közt
• Volt egyszer egy Nagyerdő
• Ilyen lett volna az egyetem az eredeti tervei szerint
• A lebontott Nagyerdei Kemping
• Az utolsó régi nyár a strandon
• A Régi Vigadó
• Korizás anno a Nagyerdőben
• A Leveles Csárda
• A szabadtéri színpad 73 éves története
• A Nagyerdőben rejtőző hatalmas ufó
• A  béke szigete a Nagyerdőn
• Az elásott Sesztina-padok
• A nagyerdei titkos smaragd tó
• Nagyerdei szellemtanyák
• A régi vidámpark
• Így szórakoztunk a vidámparkban 1974-ben

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Megnyílt az első debreceni kerékpármúzeum

Katona Attila, a múzeum létrehozója. Fotó: © Masits István.

Debrecen új különleges látnivalójáról, a 2024. augusztus 1-jén megnyílt kerékpármúzeumról készített felvételeit bocsátotta a Debreceni Képeslapok rendelkezésére Kedves Olvasónk, Masits István.

Szállító bringa. Fotó: © Masits István

A bemutatóhelyet Katona Attila gyűjtő, szakértő, szerelő, restaurátor hozta létre.

Fa futókerékpár másolata. Fotó: © Masits István

A járgányok közül sok már korábban is megcsodálható volt például felvonulásokon és tárlatokon.

Sapkagyűjtemény is van. Fotó: © Masits István

A szakember kollekciójában immár a Piac utca 30. szám alatt kialakított állandó kiállítóhelyen is gyönyörködhetnek az érdeklődők és a biciklizés kedvelői.

A becses darabok között fából készült, 1817-es kerékpár másolata is ámulatba ejti a betérőket.

Az alábbi képen épp ifjú látogatóinak kedveskedik Katona Attila.

Íme, az egyik legfontosabb tudnivaló: a kerékpármúzeum díjtalanul tekinthető meg.

A cím tehát: a Piac utca 30. szám alatti udvar pincéje. További információk idekattintva szerezhetők.

Kapcsolódó összeállításaink sok fotóval:

• A debreceni közlekedéstörténeti emlékszoba
• A mozdonyok és a vasút debreceni szerelmese
• A debreceni Déri Múzeum

Kedves Olvasóinkat továbbra is arra buzdítjuk, hogy archív és friss képeiket, témajavaslataikat küldjék el nekünk közzététel céljából a dkepeslapok@gmail.com címre vagy a Facebook-oldalunk idővonalára!

Katona Attila, a múzeum létrehozója. Fotó: © Masits István

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

A debreceni harcmező, ahol honvédeink ma 175 éve vívták a szabadságharc döntő ütközetét a cári túlerő ellen

Debrecenben az 1848–49-es magyar szabadságharc egyik döntő ütközetének a helyszíne a Balmazújvárosi út mellett található, és több irányból jól megközelíthető.

A Nagysándor-halom. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Kokasló nevű halom körüli csata után a magaslatot a magyar sereget vezető Nagysándor Józsefről, a későbbi aradi vértanúról nevezték el, mivel a honvéd vezérőrnagy ezen a kunhalmon állította fel a főhadiszállását, és onnan vezényelte a mieinket.

Az obeliszk felirata. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Honvédeink a sokszoros túlerőben lévő, 80 ezres orosz cári csapat ellen elvesztették a harcot. Nagysándor József  el tudott menekülni, és csatlakozott Görgei Artúr alakulatához. Augusztus 13-án, Világosnál letették a fegyvert, így ő sem kerülhette el a kivégzést. A halom tetejére 1899-ben emelték a 8 méter magas obeliszket. Az emlékmű táblája hirdeti: katonáink hősi elszántsággal küzdöttek a szabadságért, s bár végül elvesztették a csatát, az emlékük örökké élni fog. Az ütközet 112 magyar honvéd és 634 orosz áldozatát a Csige-halmon létrehozott Hősök Temetőjében helyezték örök nyugalomra. Ezt a sírkertet ebben az összeállításunkban mutattuk be sok fotóval.

A Hősök Temetője. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Hasonló cikkeink sok fotóval:

• Barangolás a Köztemetőben
• Évezredes rom a Fancsikán rejtőző dombon
• Az ősi Basahalom szomorú históriája és kálváriája
• A zeleméri templomrom
• A dombostanyai templomrom
• Az Ördög árka
• A 3. gyalog- és népfelkelőezred eldugott emlékműve
• A debreceni orosz hadifogoly-temető

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

A cívisváros régi arcai – és ami ugyanott ma látható

Debrecen régmúltjával és a mai arcainak összehasonlításával többször foglalkoztunk már, s ezúttal is ezt tesszük. Az alábbi képpáron a Bem tér és a Hámán Kató (ma Füredi) út találkozása látható 1972-ben – és ugyanott 2024 júliusában. Az archív felvétel forrása: a Méliusz Központi Könyvtárának Helytörténeti Részlege. Mai fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A Bem tér régen és ma. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A következő montázson szereplő világos lakóház a Rakovszky utca 40–42. szám alatt található, s ezt a képet is a napokban készítettük, mégpedig a homlokzatfelújítását követően. A régebbi fotót azért tettük alá, hogy bemutassuk, milyen volt előzőleg a festése. Látható az is, hogy az épületet Debrecen-címerek díszítették, ezek azonban (remélhetőleg csak egyelőre) nem kerültek vissza a falakra...

A Rakovszky utca 40–42. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

„Fényesebb a láncnál a kard” – ma 175 éve esett el Petőfi Sándor, az 1848/49-es szabadságharc költő-katonája

Debrecen szinte a második otthona volt a költő Petőfi Sándornak, hiszen megannyi szállal kötődött a cívisvároshoz. A poéta ma 175 esztendeje, 1849. július 31-én tűnt el, és halt meg vélhetően a segesvári ütközetben, két nappal a debreceni csata előtt.

A költő Petőfi téri szobra. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Segesváron történtekről korábban így írt dr. Nagy Imre (nagyításért kattints a képre):

„Hej, Debrecen, sokat szenvedtem én tebenned” – írta Petőfi arról, hogy 1843 november végétől 1844 február közepéig egy tönkrement társulat színészeként a cívisvárosban nyomorgott. A nélkülöző ifjú a jegyszedő Fogas Józsefnénél lakott a Várad utcai új soron (a mai Petőfi tér 12-nél). Ablakuk akasztófára nézett, s temető is volt ott. Később Orlai Petrich Soma (1822–1880) ezt festette meg a híres művében. Petőfi 1849-ben, a kormány és az Országgyűlés debreceni emigrációja idején a Harmincados közben (a mai Batthyány utcában) lakott a feleségével, Szendrey Júliával, s a cívisvárosban írta meg több buzdítóversét is. Itt született a Zoltán nevű fia, akinek Arany János és a felesége lettek a keresztszülei . Petőfi és jó barátja, Arany korábban együtt színészkedtek abban a pajtában, mely a mai Batthyány és Szent Anna utca sarkán állt, a későbbi Ludas Matyi Eszpresszónál. Petőfi Sándor 1849. július 31-i eltűnését, halálát máig rejtélyek és legendák övezik...

Petőfi Debrecenben, 1844. Festmény: Orlai Petrich Soma

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Nagyerdő és a debreceni belváros 2024 július végén

Debrecent arcait a 2024 júliusi hőségben se mulasztottuk el megörökíteni a sétáink, túráink alkalmával. Az ekkor készített felvételeinkből válogatunk ezúttal.  Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Debrecen, 2024 júliusa. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A montázsokon szereplő nevezetességek:

• Békás-tó
• Egyetem tér
• Egyetemi főépület
• Déri Múzeum és a tér
• Aranybika
• Takarékpénztári palota
• Kistemplom
• Vojtina Bábszínház
• Nagytemplom
• Kossuth tér

A júliusi belváros. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!