Keresés ebben a blogban

2025. október 23., csütörtök

A IV. Károly király által felavatott orvospalota

Debrecenben október 23-án nem csak az '56-os forradalom kitörésére emlékezünk. 1918-ban ugyanis szintén ezen a napon avatták fel az orvostudományi egyetem addig elkészült főépületét.

A főépület. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ez utóbbit Korb Flóris tervezte, aki az 1932-ben átadott Tisza István Tudományegyetem (a mai Debreceni Egyetem) központi palotáját is megalkotta. Az orvostudományi egyetemet IV. Károly király és a neje, Zita királyné avatta fel, akik vonattal érkeztek a NagyállomásraMárk Endre polgármester fényes fogadtatással készült, s a megérkezésükkor a katonazenekar a Gotterhalte-t játszotta.

A Debreczeni Képes Kalendáriom térképe

Aztán a díszvendégek ötösfogaton utaztak a Nagyerdőbe. (Ez a nevezetes kocsi állítólag ma is megvan, s ez vonult fel a virágkarneválon is...)


A krónikák szerint a királyi látogatásnak a szakszervezetek nem örültek, mondván, hogy ,,az évek óta zajló háború, nincstelenség a Habsburgok miatt is van, s ezek leszármazottait akarják most ünnepelni?" A szervezett munkások tehát nem gyarapították a közönséget a felvonulásokon, főként a Ferenc József úton. (Forrás: Korok, emberek. MSZMP, 1976.)

A képmásolatokat Vekerdi Károlytól kaptuk

Az épület előtt nem mellékesen egy szobor állt, mégpedig a Tisza István miniszterelnököt ábrázoló alkotás. Ezt később a történelem viharában ledöntötték, s majd csak az ezredfordulón állították fel újra, de már az elméleti tömb mellett. A műnek 2016. október 31-től az Egyetem tér észak-nyugati sarkán van az új helye.

A főépület díszkapuja. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó múltidéző összeállításaink:
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

60 éve kezdték építeni a debreceni régi Ifjúsági Parkot


Debrecenben 1965. október 23-án igen örvendetes hírt közölt a helyi sajtó. A cikk így kezdődik: „Nagy mozgást és munkát látnak, akik mostanában a régi István Gőzmalom mögött, a Thomas Mann utca környékén járnak. A nagy üres telken, a másfél holdnyi beépítetlen területen épül a debreceni ifjúsági park. Régi terv megvalósításához kezdtek hozzá a KISZ-fiatalok. A Debrecen Városi Tanács a Kommunista Ifjúsági Szövetség Debreceni Városi Bizottságával együtt szervezi az építkezést, irányítja a munkát. A jelentős kezdeményezést a KISZ Központi Bizottsága anyagiakkal támogatja.”

A megmaradt domb 2024-ben. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Megtudhatjuk a korabeli beszámolóból azt is, hogy „A teljes tervdokumentációt az ÉM Debreceni Tervező Vállalat kiszesei készítették el. Sokat ígérő rajzok vázolják fel a debreceni fiatalok új szórakozóhelyének jövendő képét. Mindenekelőtt a terepet kell rendezni, földmunkákat végzeni. Kivágták a régi, korhadt fákat, a park területét először az erdőgazdaság fiataljai vették birtokba. Ezt követően egymás után jelentkeztek a debreceni iskolák, vállalatok kiszesei. Eddig mintegy 150 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek. Ott dolgoztak a leendő park területén a Tóth Árpád Gimnázium, továbbá a pallagi technikum, a Debreceni Gépjavító Állomás, a Fűvészkert utcai általános iskola fiataljai. Minden napra jut egy-egy új csoport. Már bejelentette részvételi szándékát a Kossuth Lajos Tudományegyetem KISZ-szervezete, a vegyipari, a gépipari, az építőipari technikum, az agrártudományi főiskola, a TITÁSZ, a vízmű KISZ-szervezete is.”

A megmaradt kapu 2024-ben. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az 1965. október 23-i cikk tudatja továbbá, hogy „A debreceni ifjúsági park szemmel láthatóan közüggyé vált. A 800 ezer forintos költséggel épülő létesítményhez csak az anyag kerül majd pénzbe. Minden emberi munkát társadalmi összefogással végeznek el. A parkot a kertészethez, növényekhez értő fiatalok építik, a sportpályákat a város sportszerető leányai és fiai.” Az Ifiparkban később a debreceni Color Együttes, valamint Tankcsapda is koncertezett. Az pedig, hogy miként alakult a Végh Dezső utcai létesítmény története, és mi van ma ezen a helyen, ebben az összeállításunkban ismerhető meg.

A volt lelátó romjai 2016-ban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó múltidézéseink sok régi képpel:

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Huszár Gál utca

Debrecenben a hajdani olajütő mellett és a volt Kincses-tó közelében, a Keresszegi és a Budai Nagy Antal utca között fut a Falóger nevű városrészbenHuszár Gál előtt tisztelgő utca, ami a híres nyomdászról, reformátorról, a debreceni könyvnyomtatás megalapítójáról kapta a nevét. Huszár Gál 1512. október 16-án született, és 1575. október 23-án hunyt el.

A Luther-saroknál. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

A Wikipédia leírása szerint Verancsics Antal, Eger érseke 1560 októberében elfogatta. Mielőtt az egri börtönbe szállították volna, Kassán tartották fogva, ahol a tisztelői kibontották a börtön falát, így megmenekült december 27-én. Kassáról a nyomdájával együtt Debrecenbe költözött. Debrecenben papi állást nem vállalt, csak nyomdászkodott: először a Magyaróváron elkezdett énekeskönyvét adta ki (Isteni dicséretek és psalmusok), majd főként a debreceni református püspök, Méliusz Juhász Péter műveit nyomtatta ki. Debrecenből 1562 májusában távozott Komáromba.

Huszár Gál (1512–1575)

Eltiltásokkal, üldözésekkel terhelt, kalandos élete során többször kellett menekülnie, végül azonban 1568-től a haláláig (melyet pestis okozott)a Dunántúli Református Egyházkerület első püspökeként tevékenykedett, és a könyvnyomtatást is művelte. Emlékét ma Debrecenben szobrok is őrzik a nagyerdei Egyetem téren, valamint a Böszörményi úti nyomda udvarán. Ezek mellett egy oktatási intézmény viseli a nevét a Diószegi úton.

Huszár Gál nyomdászjegye


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2025. október 22., szerda

Debrecen 1956



Debrecen 1956 – ez volt a címe annak a megemlékezésnek, amelyen a régi Csapó utca, az Aranybika-népbüfé, a Kossuth-sarki takarékpénztári kupola és a sortűz áldozatainak temetése is látható volt a szabadságharc dokumentumai mellett a Méliusz-könyvtárban. A 60. évfordulóra rendezett kiállítás elsősorban a forradalom és szabadságharc írásos és képi relikviáit mutatta be, de a mindennapi életről is gazdag válogatást tárt elénk. Itt például a zsinagóga maradványaira csodálkozhatunk rá:


Ízelítőnk következő fényképén a Petőfi-szobor áll a csupasz téren. Figyelemreméltók a kép bal oldalán a régi házak is, melyek a lebombázott, lebontott Hunyadi utcán sorakoztak még!


Még egy felvétel a Petőfi térről, háttérben a bombázásokat túlélt kamarapalota és a mai zöld szalagház helyén állt épületsor. Már kint van a repülős szobor, aminek a rendszerváltáskor veszett nyoma.


A Szent Anna (Béke) és a Varga utcák sarkán is pompázott egy híres-szép bankpalota, az ilyen volt akkoriban:


A Vörös Hadsereg útja és a Szent Anna utca sarkára emelt irodaház friss látványa pedig ez:


Akkoriban a volt Angol Királynő Szálloda épületegyüttesére is vörös csillag és Rákosi-címer került.


A Széchenyi utca, valamint a Vörös Hadsereg útja sarkának látképe a Budapesti Nagy Áruházzal, továbbá parfümériával, gyógyszertárral és Debrecen lakóival:


A városházára szintén vörös csillag nehezedett, de előtte még pompázott a kis franciakert és a négy fasor, ugyanakkor a Kossuth-sarki torony se égett le...


A szabadságharc újságjait a Szabadság Lapnyomda nyomtatta ki, ami az Aranybika-tömbben működött. A képen két kéziszedő szerepel munka közben.


Még egy csoportkép a Szabadság Lapnyomda szakembereivel:


Az Aranybika Szállodában meglepő módon népbüfé is működött, íme.


A Csapó utca elejéről, a Dollárház előtti időkből is voltak képek a kiállításon. A mai Dósa nádor téri kiadóépület, a Wolff-palota földszintjén Csemege-üzlet is fogadta a betérőket.


A tárlat a Nagyerdei Szabadtéri Színpad új korából is mutatott fotót. Az alábbi képen egy dalműsor jelenetébe pillanthatunk be úttörőkkel.


A harci felvételeken kívül az ÁVH-s sortűz áldozatainak temetése is megelevenedett, mely a Köztemetőben volt. Az alábbi reprodukciónk jobb szélén Mensáros László színművészt láthatjuk. Ő sem úszta meg büntetés nélkül a forradalmi szerepvállalását.


További '56-os összeállításunk idekattintva lapozgatható. Jó múltidézést, soha többé diktatúrát!


Teljes galériánkért kattints az alábbi nyílra:



Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2025. október 21., kedd

A Sesztina


Debrecen egyik fogalommá lett családjának, valamint a cégüknek az alapítója Sesztina János, aki 1819 júniusában hozta létre a vaskereskedő vállalkozást a mai Piac utca 21. szám alatt. Ezt később a fia, Sesztina Lajos átköltöztette a 23. szám alatti szép, emeletes házba. Nyitókép: HBN, 1982

A kereskedelmi és vendéglátó-ipari múzeum képe

Az üzletet Sesztina Lajos halála után a fia, Jenő örökölte (aki 1869. június 14-én született), s a vaskereskedés az ő vezetése alatt élte a fénykorát. Ő 1893. XI. 11-én házasságot kötött Csanak MargittalCsanak József fűszerkereskedő legfiatalabb lányával Margit-fürdő dísztermében. A fenti képmásolatot Balázs Csaba osztotta meg az olvasóinkkal.

A Vasudvar-felirat a házon. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Sesztina Jenő nagyon sokat tett a városért, és megannyi közéleti tisztséget is betöltött. Amikor 1944-ben, II. világháború során a sorozatos megszállások és támadások miatt a belváros is romokban hevert, a Sesztina Vaskereskedés pincéjét is sokan óvóhelynek használták.

Emlékek a múltból. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A nyaralóját 1897-ben építtette a barátjával, Tóth István építésszel a Nagyerdőben. A Sesztina házaspár ebbe a nagyerdei villájába húzódott. Az idős pár azonban ott sem tudta elviselni a háború borzalmait és a szovjet katonáktól állandóan elszenvedett lelki megaláztatásokat.


Ez vezethetett ahhoz a tragikus cselekedethez, mely során – a szintén a pincében rejtőző szakácsnő segítségével – október 21-én mindketten életüket vesztették. (Ami a szóbeszéd szerint azt jelenti, hogy a szakácsnő közreműködésével felvágták az ereiket...)

Egyetemi bölcsőde is volt. Fotó: Pathó Sándor, 1969

A Sesztina házaspárt először a villa kertjében temették el. Hamvaikat a későbbiekben a köztemetőbe szállították át, s a családi sírboltban helyezték örök nyugalomra. Utolsó tulajdonosokként, Nagybákay (Rickl) Antal és a fiai, dr. Nagybákay Antal és dr. Nagybákay Péter vezették a céget.

A bolt 1982-ben. Fotó: HBN

A Sesztina Lajos Vaskereskedést 1949. október 14-én államosították. A műemlék épületben lévő patinás üzletet 1982-ben újították fel, ügyelve a tradíciókra (lásd a fenti képen). 1995. szeptember 6-ig vasboltként működhetett – ám végül az akkori tulajdonosa a bezárásáról döntött. Ezzel a 176 éves fennállása után megszűnt a legendás vasárubolt is. 

A Sesztina-síremlék. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A családi villában az egyetem bölcsődéje kapott helyet, de immár ez is a múlt. A szebb napokat is megélt ingatlan évekig lakatlan volt, a Debreceni Egyetem 2021-re újította fel, és immár más intézményei működnek a falai között. Az elásott Sesztina-padok kimentéséről ebben a cikkünkben számoltunk be. A következő fotót Szijjártóné Bodnár Zsuzsanna osztotta meg az olvasóinkkal:

A felújított villa. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!


Nyitóképünk teljes méretben. Fotó: HBN, 1982

2025. október 20., hétfő

Amikor elkészült a Bocskai-iskola uszodája

 A debreceni Dobozi lakótelepen működő Bocskai általános iskola 2024-ben ötös jubileumot ünnepelhetett: a mai épületegyüttese akkor 55 éve (1969. január 11-én) nyílt meg, emellett 45 esztendeje (1979. október 19-én) avatták fel az uszodáját a város „felszabadulásának” 35. évfordulóján, míg az utcája névadója, Munkácsy Mihály 180 éve született; a Rakovszky utcai előző iskolaépület 110 éves volt, a Bocskai-felkelés pedig akkor 420 éve tört ki.

A nyugati homlokzat. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A cikkünk tárgyát képező uszodát (mely a víztorony szomszédságában bújik meg) mi is meglátogattuk, s ekkor készítettük a most megosztott felvételeinket. Álljon itt a Napló korabeli beszámolója is, amely szerint a gyerekek már az átadási ünnepség után birtokukba vették a medencét, és játékos vízi bemutatót is előadtak a vendégeknek. Nem mellesleg aznap, 1979. október 19-én az újkerti Barátság parkot is átadták a gyerekeknek.

A keleti fal és az öltözők. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó cikkeink sok fotóval:
Az avatás az 1979. X. 20-i Naplóban

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

A német megszállás vége Debrecenben

Szovjetek a városháza elé temetett társuk sírjánál. Fotó: Db. Városi Tanács, 1969.

Debrecenben 1944. október 19-én vették át a hatalmat a szovjet csapatok, s ezzel véget ért a II. világháború a cívisvárosban, mely a júniusban megkezdett bombázások miatt, valamint az októberi nagy harckocsiütközet következtében is romokban hevert.

Német harckocsik a Kistemplomnál

Megkezdődött az újjáépítés, decemberben itt alakult meg az ideiglenes kormány, majd a hadifoglyok is hazatérhettek (őket a Pavilonlaktanyában fogadták).


A most megosztott fotóinkat a korszakot bemutató kiadványokból válogattuk. (A galéria a képre kattintva is megnyitható...)

Szovjet harckocsik a főutcán, a városháza előtt

Forrásműveink címei: Új Debrecen született; Korok, emberek; Hajdú–Bihar; Debrecen megpróbáltatásai; Debreceni október (Király Ferenc, MSZMP, 1969).

Nyitóképünk teljes méretben

Az Új Debrecen született című album (1969) a kor szellemének megfelelően az alábbi módon fogalmaz: 

Szovjetek fogadása, újjáépítés, hadifoglyok köszöntése, Deák utca

„Amikor Debrecen város 1944. október 19-én – a diadalmas Vörös hadsereg 2. Ukrán Hadseregcsoportjának a fasisztákkal vívott kemény harcai után – felszabadult, e város lakói közül senki se gondolta, hogy a nagy alföldi metropolisz hamarosan az ország fővárosa és bölcsője lesz az új Magyarországnak.

A Simonffy-sarki ikerpalota. Fotó: Aszmann Ferenc

„A cívisváros – mint a többi háború sújtotta település – romokban hevert, az élet alig-alig pislákolt, a lakosság egyötödére csökkent. ... A feltámadáshoz, a rendkívül gyors újjáépítéshez a felszabadult nép friss ereje, lelkesedése, szunnyadó energiáinak felfakadása kellett.

Az Ispotály-templom romjai

A korabeli háborús felvételeken a szétbombázott Deák és Hunyadi utcák is feltárulnak:

A Hunyadi és a Deák utca. Fotó: Db. Városi Tanács, 1969

Kapcsolódó összeállításaink:
Propagandisztikus felvétel a felszabadítókról


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!