Keresés ebben a blogban

2025. november 22., szombat

Ady Endre és Debrecen

Debrecenben sokat időzött anno Ady Endre, a későbbi neves költő (1877. november 22.  1919. január 27.). Eredetileg jogásznak tanult itt, és a futballcsapatnak is tagja volt. Majd átpártolt az újságíráshoz, és a Debreczeni Reggeli Újság mellett a DebrecenNagyváradi Értesítőnek is dogozott.

A Reggeli Újságnál. Fotó: Kiss Ferenc

Az első verseskötete is Debrecenben jelent meg, s kedvenc helyei közé tartozott az Angol Királynő Szálló is. Az azzal szemközti Csokonai Színházban még össze is veszett Geréby Pállal, mivel kapatosan az ő helyére ült le, s a kakaskodásnak az lett a vége, hogy kardpárbajt vívtak egymás ellen. Mindketten megsebesültek (állítólag Geréby saját magát vágta meg), s az ügy kitudódott, így a váci börtönben kellett letölteniük 5, illetve 8 napnyi büntetést...

Ady Endre szobra. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecenben kezdett levelezni azzal a „Kíváncsi Illiként” szereplő, titkos rajongójával, aki  a hosszú és bensőséges levelezésük ellenére – sohase fedte fel a kilétét még a költőnek se. Amikor pedig ezt a nyilvánosság számára megtette, nem sokkal később elhunyt.

Ady és Illi. Reprók: © Debreceni Képeslapok

A cívisvárosban Adynak park és iskola is viseli a nevét, s a legújabb szobrát (Győrfi Ádám művét) 2016-ban  a Csokonai Színház mögött állították föl.

A Mester utca 4. Képforrás: Db. kincsei, TKK

A hihetetlenül népszerűvé lett Ady Endre 1919. január 27-én hunyt el Budapesten. Ha érdekel, hogy milyen lett volna, ha találkozik Szabó Magdával, akkor látogass erre a fotós cikkünkre!

1998-ban történt...


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Mester utca 4. anno és ma

2025. november 20., csütörtök

A Hajdúsági Cukorgyár

A Debrecen ellátásában is nagy szerepet betöltő kabai Hajdúsági Cukorgyárban (hazánk legnagyobb cukorgyárában) 1979. szeptember 1-jén kezdődött meg a próbaüzem. Ennek eredményeként aztán november 20-án avatták fel a telepet. A ma már nem működő nagyüzemről a korabeli cikk úgy írt, hogy Magyarország legnagyobb cukorrépa-termelő tájának a középpontjában épült; a megtermelt répának csaknem kétharmadát 35 kilométeres távolságon belül egyenesen a földekről tudták beszállítani a gyárba, rakodás nélkül, a gyári melléktermékek pedig gyorsan és rövid úton juthattak el a környező nagy mezőgazdasági üzemekbe.

A kabai cukorgyár látképe. Fotók: Prospektus

Az átadás beszámolója szerint dr. Szekér Gyula miniszterelnök-helyettes az avatóbeszédében közölte: – A Hajdúsági Cukorgyár olyan beruházás, amely méreteiben, korszerűségében és kivitelezésében egyaránt jelképe a mind több eredményt hozó szocialista építő-, alkotómunkának. Az V. ötéves terv legnagyobb élelmiszeripari beruházásának felépítésével határidőre, 39 hónap alatt végeztek, a költségek nem haladták meg az előirányzatot, terv szerint indult, sikeresen folyik a próbaüzemelés, a gyár kollektívája megfelel a várakozásnak, megbirkóztak az alapfeladattal, a napi 6 ezer tonna répa feldolgozásával. Régebbi cukorgyáraink az egyes mezőgazdasági tájegységek központjában helyezkednek el, csupán a hajdú-bihari termelési körzetben termelt répát kellett eddig távoli gyárakban feldolgozni. Nyilvánvaló volt tehát, hogy ebben a körzetben kell az új gyárat felépíteni, s alapos vizsgálat, több kutatóintézet egybehangzó javaslata után esett a választás Kabára. 

A cikk hangsúlyozta azt is, hogy az új cukorgyár optimális feldolgozási feltételeket biztosított ebben a körzetben, és elhelyezkedése folytán korszerű szállításszervezéssel, gazdaságosan lehetett a gyártelepre szállítani a cukorrépát és visszaszállítani a gazdaságokba a mellékterméket. A politikus elmondta: a gyár építésében, a technológiai berendezések szállításában és szerelésében 20-nál több korszerűen gépesített lengyel vállalat vett részt, s 26 magyar kivitelező vállalat feladata volt a gyárhoz kapcsolódó kiegészítő létesítmények elkészítése, a külső munkálatok elvégzése. A magyar vállalatok rendezték a terepet, építették a felvonulási létesítményeket, a lakótelepet, a külső közműveket és utakat. A lengyel cégek 1977-ben kezdték meg az alapozást. A teljes kapacitással dolgozó üzem két héttel rövidítette le a répafeldolgozás országos időszakát, így a tárolás okozta cukorveszteség évenként mintegy 15 ezer tonnával lehetett kevesebb.

Az ünnepségen dr. Kazimierz Secomski lengyel miniszterelnök-helyettes rámutatott: a kabai cukorgyár évente 100 ezer tonna cukrot termel. A 235 hektárnyi területen 70 nagy létesítményt emeltek a lengyel munkások. Beépítettek 11 500 tonna gépet és berendezést, mintegy 10 ezer tonna acélt, és 3 millió köbméter földet mozgattak meg. A 21 lengyel termelő és szolgáltató vállalat együttműködésének eredményeként épült fel határidőre a kabai cukorgyár. Átlagosan 2000 lengyel munkás, technikus és mérnök dolgozott az elmúlt években Kabán. Eredményes munkájuk legfényesebb bizonysága, hogy 1979. szeptember 1-jén megkezdődhetett a próbaüzemelés.

Megtudhattuk azt is, hogy Magyarországon első ízben Kabán tárolták a cukrot kondicionált körülmények között, cukorsilókban. Korszerű automatikus vonalak állítottak elő kocka- és porcukrot, s csomagolták is a termékeket. A cukor kivonása után a kilúgozott és préselt szelet szárítható volt, s takarmánykeverő üzemben tovább feldolgozható és brikettekbe sajtolható. A gyár iparvágánnyal és szilárd burkolatú utakkal csatlakozik a vasúti és közúti hálózathoz.


Íme a HB Napló másnapi tudósításai a gyáravatásról:

 
Nyitóképünk teljes méretben


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A gyár emblémája: Fotók: Prospektus

2025. november 19., szerda

A nagyerdei fedett uszoda

Debrecen első fedett uszodáját 1932. november 19-én este 7 órától országos ünnepségek keretében nyitották meg a Nagyerdei Vigadó mellett. A különleges atmoszférájú sportlétesítmény sajnos nagyon régóta zárva van, pedig legutóbb 2021 áprilisában bejelentették a felújítását.

Úszásoktatás az 1990-es években. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A mélyülő aljú medencét, öltözőket és zuhanyzókat is magában foglaló épületet – Rácz Zoltán debreceni építész leírása szerint – Borsos József tervezte. A pazar uszoda fő jellegzetessége a belső bordás boltozatos tetőzete, aminek ötletét a margitszigeti uszoda adta. Azt egyébként nem kisebb alkotó, mint HajósAlfréd tervezte, és három évvel korábban nyílt meg. A Debreczeni Képes Kalendáriom szerint a fedett uszodát a meglévő régi nagyerdei kád- és gőzfürdő, valamint az 1931-ben épült vasbeton napozó közé ékelték, így a szélessége 17 méter, a teljes vízfelületé pedig 9,7 méter. A medence versenyhossza 33,3 méter. A medenceteret 8,1 méter fesztávolságú, 7,25 méter magas vasbeton boltövek által hordott üreges téglafödémmel fedték, és a teljes uszodát három síkban húzódó födémekkel, bazilikáris megvilágítással látták el.

Az uszoda épületegyüttese. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A medence alacsonyabb szintje a betegek céljait szolgálja, míg a magasabb szint az úszók céljaira épült. Ezt úgy alakították ki, hogy a padokon ülők nyakig vízzel legyenek takarva, míg a másikban például vízipóló közben se lehessen a fenékre állni. E kettős cél kielégítése érdekében 1,1 méter és 1,9 méter mélységű vízállás tetszés szerinti előállítása vált szükségessé, s ezt a megfelelő magasságokban elhelyezett le- és túlfolyók segítségével érték el. A gyógycélokat szolgáló részen 40 fokos víz volt, úszáshoz pedig 26–28 fokosat állítottak elő. 

A főhomlokzat Tulok Ferenc képeslapfotóján

A fedett uszoda medencéje a működése utolsó évtizedeiben már feszített víztükrű volt, és szaunája is működött. Régi teleken a kinti nagy pancsoló és a négyméteres medence is használható volt (még sötétben és hóesésben is), és egy sárga fóliafolyosó vezetett ki hozzájuk a fedettből. A szebb napokat megélt fedett uszoda azonban már évek óta élőhalottként, víz nélkül és úszók nélkül szomorkodik. A hírek szerint ennek műszaki hiba, a víz elfolyása az oka... Nagy kár, hiszen a Zákány utcai városi sportuszoda megnyitása ellenére is nagyon sokan szerettek itt lubickolni, arról már nem is beszélve, hogy mennyi-mennyi gyerek tanulhatott itt úszni. Mellette pedig a Régi Vigadó, az egykori kádas fürdő, valamint a korábbi KTSZ Szolgáltatóház és persze a Nagyerdei Strand található. Helyesebben 2003 óta már nem pont a strand, hanem egy meghagyott parkdarab és az élményfürdő üvegcsarnoka, amit a dögönyözős és a négyméteres medencék helyére építettek. Viszont ehhez is ki lehet menni a régi kádas rész folyosóján is. Patinás fedett uszodánknak nem csak a boltíves mennyezete a jellegzetessége: sokan Rentka László úszásoktató miatt is szeretettel, nosztalgiával gondolnak rá. Ma már ő sincsen velünk, ahogyan a fia sem. A Debrecen lexikon című könyv szerint egyébként a nagyerdei uszoda helyén korábban a híres és szép Dobos-cukrászda állt.

A Pallagi úti emléktábla. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Nagyerdei múltidéző cikkeink sok régi fotóval:
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2025. november 17., hétfő

A „víg poéta”, Csokonai Vitéz Mihály

Debrecen híres nagy költője, Csokonai Vitéz Mihály 1773. november 17-én látta meg a napvilágot.

Jankó János: Csokonai a lakodalomban (1869)

Összeállításunkban elsősorban a debreceni emlékhelyeit gyűjtöttük csokorba. Az alábbi képen a Kálvin téri Csokonai-szobor makettje látható a Református Kollégium emlékszobájában.

A Református Kollégiumban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Hatvan utca 23. szám alatti szülői háza megsemmisült az 1802-es tűzvészben, ám a kötődésére emléktábla figyelmezteti az utókort a helyére épített házon. A következő képpáron a Csokonai megsemmisült szülői háza helyén álló zöld épület szerepel (Hatvan utca), valamint az alsó képen a Darabos utcai „lak- és halálozási helye”.

Hatvan és Darabos utca. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Csokonai Vitéz Mihály a Református Kollégiumban tanult és tanított, ahonnan a konfliktusai miatt 1795 nyarán végül bizonyítvány nélkül elbocsátották. Ezt követően éveken át Magyarország különféle területein vándorolt, s e közben dolgozott és alkotott.

Lilla, Wilhelm Egger festményén

Ki volt Lilla, Csokonai nagy szerelme? A komáromi Vajda Juliannát poétánk 1797-ben ismerte meg. De mert nem talált állást, a lány egy év múlva máshoz ment férjhez. 1855. február 15-én halt meg, 79 évesen. Festmény: Wilhelm Egger. Forrás: Déri Múzeum

A Dorottya utcai síremlék. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Csokonai már Debrecenben élt, amikor 1804 tavaszán súlyos tüdőgyulladása lett. E betegsége következtében 1805. január 28-án elhunyt. A síremlékét 1836-ban állították fel a mai Dorottya utcai temetőben.


Az alábbi kiadványt a Református Kollégium Csokonai-emlékszobájának kiállításán fotóztuk.

Poétai munkái. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A temető 1929-es felszámolásakor el akarták vinni, de a tiltakozás miatt végül maradhatott. A jellegzetes fémgúlát 1836 nyarán emelték a sírja fölé.

A Csokonai Színház. Fotó: © Debreceni Képeslapok

városi színház 1915 óta viseli a Csokonai nevet. A Református Kollégiumban emlékszoba tiszteleg előtte, ugyanakkor Debrecenben gimnázium, utca, valamint szobor is őrzi a nevét. 

A Kálvin téri szobor. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kálvin téri monumentális szobrát Izsó Miklós készítette, és 1871 őszén állították fel.

A színház 1906-os képeslapon. Repró: © Debreceni Képeslapok

Az újkerti Csokonai Vitéz Mihály Gimnáziumban díszablakok is ábrázolják a poéta életét.

A Csokonai-gimnázium. Fotó: © Debreceni Képeslapok

lebontott Kölcsey-művközpontban Berki Viola hatalmas díszmozaikja is megörökítette az életét. A gyönyörű alkotás történetét ebben az összeállításunkban mutattuk be.

A Tempefői című mozaik. Repró:© Debreceni Képeslapok

Utolsó fotónkon Burai István Csokonai-díszüvege látható a Református Kollégiumban.

A Kollégium díszüvege. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2025. november 16., vasárnap

Az Egyetem téri tökéletes illúzió

Egyetemi főépület, 25.11.16. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Debreceni Egyetem főépületéről ki gondolná, hogy csupán illúzió, ami ma a homlokzatából látható? – a renoválás miatt ugyanis valósághű festett ponyva takarja a falakat (2025. XI. 6.-án). Az, hogy eredetileg milyen más és óriási lett volna az egyetemi telep, ebben az összeállításunkban idéztük fel sok régi képpel. És végül egy kis játék: a ponyva révén immár bárhol lehet másik „egyetemi főépületünk” is, amit csak letakarunk vele! Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Közelről jobban látszik. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó múltidéző összeállításaink:
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2025. november 15., szombat

Az 1944. november 15-én indult Néplap

Debrecen és Hajdú-Bihar ma már egyetlen napilapjának, a Naplónak az első száma 1944. november 15-én jelent meg. Az újság csak kétoldalas volt, és akkor még a Néplap címet viselte. A felelős kiadói tisztséget Radó István töltötte be, a főszerkesztőit pedig Szilágyi József.


Az akkor mindössze kétoldalas hír- és propagandakiadvány 1956. december 1. óta jelenik meg Hajdú-bihari Naplóként. Ennek utolsó és első oldalát idézzük meg az alábbi képpel, melyen érdekes módon Kossuth-címer szerepel a fejlécben. A lapot a Perényi utcai pártközpontban működő szerkesztőbizottság készítette, míg a kiadóhivatal a Vörös Hadsereg útja 16. szám alatt működött.

A Napló első számának utolsó és címoldala

Kapcsolódó cikkeink régi képekkel:
A szerkesztőség tagjai egy 1994-es ünnepségen

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!
A Néplap első száma csak kétoldalas volt

2025. november 13., csütörtök

Debrecen legidősebb épülete, a Régi Posta


Debrecenben a Széchenyi utca 6. szám alatt található a cívisváros legrégebbi lakóháza, ami eredetileg Diószegi Sámuelnek, a település első postamesterének a lakóháza volt.

Étterem a pincében. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Régi Posta nevű híres helyünk az 1600-as évek végén épült, s napjainkban is szépen felújítva pompázik: étteremként, valamint panzióként üzemel. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A boltíves udvari rész. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A gyönyörűen rendbetett épületegyüttes arról is nevezetes, hogy itt szállt meg XII. Károly svéd király 1714. november 13-án, útban haza a törökországi emigrációból.

A régi cégér. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

A skandináv uralkodó látogatása előtt tiszteleg a külső falat díszítő szép domborműves emléktábla is (ami eredetileg a szállórész emeleti falán volt).

A király emléktáblája. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A szintén svéd szülött Raoul Wallenberg debreceni szobrának históriája e cikkünkben olvasható. Azt pedig, hogy milyen volt a fogadó, amikor Sumen Étteremként működött, itt mutattuk be régi képekkel.

A volt udvari nagyterem. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Vendéglátós múltidézéseink sok régi képpel:


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Akinek az egyetemet köszönhetjük: Klebelsberg Kuno

A Debreceni Egyetem gróf Tisza István és Klebelsberg Kunó nélkül nem születhetett meg volna. Az utóbbi személyiség, gróf Klebelsberg Kuno 1875. november 13-án jött világra, s életében mint jogász, országgyűlési képviselő, művelődéspolitikus, belügy-, vallás- és közoktatásügyi miniszter dolgozott.

A debreceni Tisza István-szobor avatásán (balról)

A Wikipédia szerint a nagy arányú analfabetizmus elleni küzdelmét és a népiskolák sorának építését az az eszme vezérelte, hogy ezzel megteremtse a társadalom piramisának széles és biztos talapzatát, amelyre aztán bátrabban lehet építeni, számítani társadalmi és gazdasági fejlődés terén. Klebelsberg még a világháború ideje alatt kidolgozta a népiskolai hálózat kiépítési programját. Ennek megvalósítására 1925-ben kapott engedélyt és anyagi segítséget. Három év alatt 5000 tanyasi tanterem épült Magyarországon, s ennek eredményeként Debrecen és környéke is több ilyen létesítménnyel gazdagodott. Ilyen intézményünk például a Rakovszky utcai iskola is.

Klebelsberg Kuno. Fotók: Wikipédia

A modern iskolák falai már nem vályogból készültek, hanem téglából, míg a padlózatuk fenyőből, s hatalmas ablakaik voltak és palatetőik. Háromszobás tanítói lakás is tartozott hozzájuk, az udvaron téglából épült árnyékszékkel. Ezek az új tanyasi iskolák lettek a tanyavilág kultúrközpontjai, ahol könyvtár is volt, sőt gramofonnal és filmvetítővel voltak felszerelve. Gazda-, iparos- és olvasókörök tarthatták itt összejöveteleiket. Klebelsberg Pécsett, Szegeden, Debrecenben egyetemi építkezéseket indított, és megteremtette a felsőoktatás korszerű keretlehetőségeit. Egyetemi építkezései mindhárom vidéki egyetemen a klinikákkal kezdődtek, azon belül is hangsúlyt kaptak a szülészeti és gyermekklinikák. Ennek főként a magas gyermekhalandóság csökkentése volt a célja. Ugyanakkor a klinikákat és az egyetemek más területeit sem tudta elképzelni magas színvonalú kutatómunka nélkül. 

Egyetem téri szobra. Fotó: © Debreceni Képeslapok

1932. október 11-én hunyt el. A Debreceni Egyetem főépülete előtti egész alakos bronzszobrát Juha Richárd készítette. Ott így már két kompozíció tiszteleg az oktatási intézmény alapítói előtt. Hiszen korábban, 2016 őszén az épület jobb szárnya elé helyezték át gróf Tisza István szobrátKisfaludy Strobl Zsigmond alkotását. Klebelsberg szobra ezzel átellenben áll. Végül íme még egy kép a műről:

Juha Richárd új alkotása. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!