Keresés ebben a blogban

2025. december 17., szerda

Irinyi János, a gyufát is feltaláló zseni emlékhelyei a Kossuth utcán ma is álló házzal és a középiskolával

Debrecen hajdani híres-neves polgárainak egyike Irinyi János, a biztonságos és zajtalanul gyúló foszforos gyufa feltalálója. Mai fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A Debreceni SZC Irinyi János Technikum

Irinyi 1895. december 17-én hunyt el a mai Létavértesen – ebben az összeállításunkban rá emlékezünk. Debrecenben utca, középiskola (a Debreceni SZC Irinyi János Technikum, 1952), és dombormű is őrzi az emlékét.

Irinyi János. Fotó: Wikipédia

A Kossuth utca 51. szám alatt ma is áll az a ház, ahol 1872-től 20 éven át lakott. Ez idő alatt a szomszédos Verestemplom építését és az 1887-es elkészülte utáni tündöklését is megcsodálhatta.

A kép jobb szélén Irinyi János lakóháza


Az 1817. május 17-én született Irinyi csupán 19 éves volt, amikor már a bécsi Politechnikumban tanult kémiát a híres Meissner professzor növendékeként. Akkor találta fel a biztonságos és zajtalanul gyúló foszforos gyufát

A technikum új szárnya. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ezt úgy alkotta meg, hogy a fehérfoszfort nem kálium-kloráttal, hanem ólom-oxiddal keverte, így alkotva meg a mai gyufa elődjét. A találmányt 60 pengőforintért eladta a bécsi Rómer István kereskedőnek, aki a tömeges gyártása révén nagy vagyonhoz jutott.

Az Irinyi utcai emléktábla. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Irinyi a pénzből külföldön tanult tovább. A következő évben jött haza, s 1839-tól Pesten gyújtógyárat működtetett 1848-ig. 1847-ben a 100 holdas vértesi birtokán gazdálkodott, ahol meghonosította a gépi szántást, vetést, boronálást, s a talajt hamuval és mész-sóval műtrágyázta.

A Kossuth utca 51. szám. Fotó: © Debreceni Képeslapok

1849-ben a Kossuth-kormány megbízta a nagyváradi lőporgyár és ágyúöntöde vezetésével. Erősen hazafias érzésű nemesként már azelőtt is részt vett a forradalmi mozgalmakban, s állítólag a 12 pontot is ő szövegezte és küldte Pestre.

Az Irinyi-ház emléktáblája. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A szabadságharc bukása után 1850-ig raboskodott, majd újból Vértesen gazdálkodott. 1863-tól az István Gőzmalom igazgatója volt, ahonnan 65 éves korában ment nyugdíjba.

A gőzmalom látképe. Repró: © Debreceni Képeslapok

Irinyi János Vértesen hunyt el 1895. december 17-én. Ott az általános iskola és egy utca neve, valamint emlékgyűjtemény is tiszteleg a munkássága előtt.

A középiskola díszlámpái. Fotó: © Debreceni Képeslapok

További portréink sok fotóval:
A középiskola emléktáblája. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2025. december 16., kedd

A Kálvin téri Hungária Film- és Kamaraszínház

A mozi főkapuja. Képtulajdonos: © Debreceni Képeslapok.

Debrecen egyik leghíresebb kulturális intézménye az Egyház téren, azaz a mai Kálvin téren található. Ez a létesítmény a Vojtina Bábszínház, ahol előzőleg, 1960. december 16-ától a Hungária Film- és Kamaraszínház működött. A nyitóelőadás a Tánya című színmű volt négy felvonásban.

Az avatás plakátja. Fotó: © Debreceni Képeslapok

rendszerváltásig a mozielőadások mellett a Csokonai Színháznak is voltak itt műsorai (például a Cukorváros és a Jégkirálynő című darabok). S hogy mi lehetett eredetileg a palotában? Az Uránia Mozgó nevű mozink! Ez a filmszínház 1914. január 28-tól itt üzemelt, és 1930-ban Debrecen első hangosfilm-bemutatóját is itt tartották.

A régi Kálvin tér a Csokonai-szobornál

A fenti lapunkon az is felfedezhető, hogy milyen szép, cizellált volt az Uránia Mozgó palotája. Sőt, a képen hátul, a főgimnázium mellett egy Uránia-reklám is olvasható.

A képet V. Pákozdi Károly Zoltánnak köszönjük

Az alábbi fotó  jobb szélén az is látszik, hogy az épület még őrizte a régi íves tetejű, míves formáját, amikor 1964-re mellé építették a modern stílusú lakóházat, amit Mikolás Tibor tervezett. Ez a díszítettség azonban sajnos valakinek nem tetszhetett.

A még míves moziépület. Képtulajdonos: © Debreceni Képeslapok

Hiszen később az Uránia / Hungária tetejét egyszerűen hozzágyalulták az újnak a felső szintjéhez, s a homlokzatát is szinte minimalistára dísztelenítették.

A képet a Mikolás-tárlaton repróztuk a Méliusz Könyvtárban

 A Mikolás-ház helyén előzőleg egy teljesen más ház volt. Ez a Déri Múzeum Fotótárának a felvételén is jól kirajzolódik a Református Kollégium bal oldalán:


Az egykori Uránia-épület lenti szintjén 2001 óta a Vojtina Bábszínház működik, ám a régi tetőzetet a renoválás ellenére sem alakították ki újra. Igaz, a formája felfedezhető a homlokzaton, hiszen annak festése érzékelteti az egykori lágy, művészi vonalakat.

A hajdani patika épülete az Egykor.hu oldalon

A Kálvin tér mai látképe. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Az épületegyüttes napjainkban. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Mozitörténeti bónuszmelléklet:

A Napló 1969-es mozitörténeti cikke

2025. december 15., hétfő

Petőfi Zoltánka

Debrecenben 1848. december 15-én született Petőfi Zoltán, aki nem más, mint Petőfi Sándor költő, forradalmár és Szendrey Júlia író, fordító fia. Zoltán mindössze 21 évet élt.

Petőfi Zoltán. Fotó: Wikipédia

A forradalmár költő és a felesége, Júlia a Batthyány utcában (akkori nevén a Harmincados közben) laktak, amikor megszületett a gyermekük. Az ő megkeresztelését másnap a Szent Anna utcai plébánián jegyezték be. Híresek a keresztszülők is: Arany János és a felesége, Ercsey Julianna. Petőfi Zoltán az édesapja korai halála (1849. július 31.) után Erdődön, a nagyapjánál nevelkedett, majd Pesten, a mostohaapjánál. Ő Horvát Árpád történész volt, akihez az édesanyja 1850-ben ment feleségül. Ettől a férfitől Szendrey Júlia 1867-ben vált el, a következő évben pedig a súlyos betegsége miatt sajnos elhunyt.

A Szent Anna utcai emléktábla. Fotó: © Debreceni Képeslapok 

Petőfi Zoltán akárcsak az édesapja, lelkesedett a színészetért. Debrecenben és Szegeden is szerepelt, ám a szerény képességei és a fátyolos hangja miatt többnyire csak kisebb szerepeket kapott. Szerencsére jól beszélt franciául, így fordításból tartotta fenn magát. Petőfi Zoltán versírással is próbálkozott, de csak néhány műve maradt fent. Szeretett mulatni, inni, kedvelte a szép lányokat, pedig a gyenge fizikuma nem bírta ezt az életvitelt. A Wikipédián az is olvasható róla, hogy fiatalon súlyosan megbetegedett. Rokonoknál, majd külföldi fürdőkben keresett gyógyulást. Életének utolsó nyarát Gleichenbergben töltötte, ahonnan kissé megerősödve tért haza, ám 1870. november 5-én elvitte a tüdőbaj. Gyászhírét a halála előtt két évvel ő maga írta. Alakját – Zoltánka címmel – Krúdy Gyula vitte színre.

Nyitóképünk teljes méretben

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2025. december 14., vasárnap

Pazar kínálattal zárta 2025-öt a Debreceni Régiségvásár

Debrecenben az év utolsó régiségvására fogadta az érdeklődőket a Nagyerdei Stadionnál 2025. december 14-én. Ekkor készítettük az alábbi képeinket. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok


Ezúttal is sok árus volt már az aréna árkádjában is.


Nézzük, mi mindent kínáltak!

Sisakok minden mennyiségben. Fotók: © Debreceni Képeslapok


Az asztalokon kerámiák és klassz régi térképek is várták az új gazdáikat.

Sok mindenért érdemes lehajolni! Fotó: © Debreceni Képeslapok


Szintén előkerültek a forgalomból kivont hazai papírpénzek.


Remek retro távirányítós autókat is felfedezhettünk.

Minden kisfiú álma... Fotó: © Debreceni Képeslapok


No meg persze tányérok és szifonok is kellették magukat.


Valaki egy hajdani hentesüzlet tábláit is kitette.

Egy patinás üzlet cégtáblái. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Haladjunk tovább a régiségvásár kacskaringós utcácskáiban!


Nagyon szép faliórák feküdtek az egyik standon...

Az elröpült idő őrzői. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Aranyosak az alábbi képeken szereplő harlekinek és retro karácsonyfaégők is.


A következő Debreceni Régiségvásár várhatóan 2026 márciusában lesz.


Addig például Egerben, valamint Miskolcon hódolhatnak a szenvedélyüknek a kincsvadászok!

Képek és rattanok. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2025. december 13., szombat

A Segner tér


Debrecen egyik forgalmas helye Segner János András (Pozsony, 1704. október 9. – Halle, 1777. október 5.) matematikus, orvos, fizikus, egyetemi tanár, feltaláló előtt tiszteleg.

A Segner téri tömegközlekedési forduló. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A városrészt előzőleg Bethlen Gábor térnek és Vásártérnek is nevezték.

A Kisállomásal szemközti bolt a belváros felől

Segner a debreceni Református Kollégiumban tanult egy évig, majd végezve, a cívisváros orvosaként is dolgozott ugyanennyi ideig. Utána már külföldön élt és dolgozott. Régi fotók: Méliusz helytörténeti fotótár

A Kisállomás helye 2020-ban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Segner tér emlékezetes létesítményei közé tartozik az 1991-ben megszüntetett Kisállomás, valamint az 5-ös villamos is, mely 1973-ig közlekedett. 

Kisállomás, 1962. Köszönjük a képet Pákozdi Zoltánnak

A Kisállomás mögött a szintén lebontott Syposs-villa bújt meg.

A Kisdebrecennél

Íme a Kisdebrecen homlokzata egy mai képen:

A Segner téri / Nyugati utcai Kisdebrecen Söröző. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:
A Segner tér 2021-ben. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!


A Segner tér 1974-ben. Fotó: Méliusz-fotótár