A Kálvin tér, Csapó, fő- és Kossuth utca 1965-ben

Az Aranybika főkapuja Bengálival.

Debrecen 1965-ös arcairól tett közzé retro képeket a Fortepan debreceni kollekciója, mégpedig Ladinek Viktor adományának köszönhetően. Ebből szemezgetve, a felső képen az Aranybika előtti nyüzsgés elevenedik meg vélhetően egy ötös villamossal (a teljes fotót lásd a cikk végén). A következő felvételen az Aranybikának hátat fordítva feltáruló akkori jelenetben gyönyörködhetünk a Vörös Hadsereg útján, minden bizonnyal ugyanazon az esős napon.

A főutca a Csapó utca elejénél

Az iménti kép a Csapó utca elejét mutatja a korabeli hatos villamossal, az alábbi fotón pedig már a pár utcával arrébb magasodó, egykori takarékpénztári palota pompázik. Akkor már második alkalommal égett le a sarki tornya, ugyanakkor az előtte zajló építkezés is figyelemreméltó.

A főutca és a Kossuth utca sarka

Ladinek Viktornak köszönhetően megtudható az is, hogy milyen volt újonnan az a társasház, amelyik a Kálvin tér és a Darabos utca sarkára került Mikolás Tibor tervei eredményeként. Az épület mellett a Vojtina Bábszínház mai székháza áll, amelyik eredetileg az Uránia Mozgó, majd a Hungária Film- és Kamaraszínház otthona volt.

A Kálvin téri Mikolás-ház és volt Uránia

Az 1965-ös Debrecenről ebben a múltidéző összeállításunkban csodálható meg további sok szép színes retro fotó. A következő felvételen a 10 évvel későbbi Kohászüdülőhöz látogatunk, amikor már elkészült az Újvigadó, aztán pedig megmutatjuk teljes terjedelmében a fantasztikus nyitóképünket...

A Kohászüdülő a csónakázó felől, 1975-ben

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Nyitóképünk teljes méretben

A Helytöri Klub vendége: a képeslapok mindentudója

Debrecenben a kutatók, gyűjtők, városvédők, helytörténettel foglalkozók megismertetése, valamint a mindezek iránt érdeklődő emberekkel való személyes, élő kapcsolatuk kialakítása érdekében „Helytöri Klub” nevű fórumot hozott létre a Méliusz Központi Könyvtárának Helytörténeti Részlege.

A január 14-én 17 órától megtartandó ilyen összejövetel vendége dr. Nagy Attila lesz, aki az összes felsorolt tevékenységet igen aktívan műveli, s mellettük írással és kiadással is foglalkozik, sokat utazik, mindenhol kiváló fotókat készít, s nem mellesleg pedig a végzettségei alapján patológus és urológus is. A Podmaniczky-díjjal kitüntetett városvédővel Vass Attila Tamás szerkesztő (Debreceni Képeslapok), ismeretterjesztő könyvtáros, kutató beszélget. A rendezvényen az is megtudható pl., hogy más hazai és külföldi helyek számára mennyire fontos a városvédelem. Várnak szeretettel mindenkit az élőprogram-sorozat 10 nap múlva esedékes  alkalmán! (A főtéri volt Zsolnay-szökőkútról a Bem téri intézményben megtartott legutóbbi helytörténeti előadás tudósítása pedig itt olvasható régi fotókkal.)

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Az 1975-ös Debrecen 11 csodás retro képen

A Burgundia utca. Fotó: Bojár Sándor

Debrecen tovatűnt 1975-ös arcairól osztott meg szuper retro képeket a Fortepan. Az első felvételen a Csapó utca és a Burgundia utca kereszteződését örökítették meg a Rákóczi utcai piac felől, az alábbi jeleneten pedig a mai Szent Anna utca látható a 4-es villamos sínjeivel, a Szent Anna templommal, valamint a Varga utca sarkán pompázó bankpalotával, aminek a következő évben leégett a teteje.

A Béke útja. Fotó: Chuckyeager Tumblr

Ekkor épült az Aranybika Hotel új szárnya, aztán a szomszédos Unió Áruház is.

A Bika bővítése. Fotó: Ladinek Viktor

A Vörös Hadsereg útján 1967-ben felállított Felszabadulási emlékmű ma is itt található, az akkor még neonfeliratos Alföldi-bérház előtt.

A Felszabadulási szobor. Fotó: Bojár Sándor

A Rózsa utcán még taxiállomás működött, a benti Tóthfalusi téren pedig a 24-es buszok is jártak.

A Rózsa utca. Fotó: Bojár Sándor

Már évek óta kész volt a Dollárház, melyben Csemege és Ezermester is működött a lakások alatti soron.

A Dollárház. Fotó: Bojár Sándor

Az alábbi kép a Rákóczi utcai piac felől készült, amikor még nem adták át a Csapó utcai vásárcsarnokot.

Nyitóképünk teljes méretben

Nem messze, a következő fotón látható utcarésznél volt a régi Csapó-kanyar, ahol a Ruzicska-cukrászda is működött, s abban is átment a hajdani 6-os villamos.

Csapó utcai kontraszt. Fotó: Bojár Sándor

És íme a Petőfi tér azzal a hatalmas szalagházzal és parkkal, amiket a nagy zsinagóga, valamint a lebombázott Royal Hotel helyére építettek.

A Petőfi tér. Fotó: Ladinek Viktor

Természetesen a Nagyerdő se maradt ki a sorból, s az 50 évvel ezelőtti fotósok a Kohászüdülőt is lencsevégre kapták, ami a betemetett csónakázóval szemben áll(t).

A Kohászüdülő. Fotó: Ladinek Viktor

E cikkünkben felidézzük a Pallagi úti idősek otthonát is, melynek 1975-ben még sértetlen volt a falát díszítő sgraffitoja, és visszatér a mába egy korabeli szuveníres bódé is. Az 1975-ös virágkarnevál pillanatait pedig ebben az összeállításunkban elevenítettük fel.

Az idősek otthona. Fotó: Bencze László

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Újságos a főutcán. Fotó: Urbán Tamás

Volt egyszer egy kis trafik a Szoboszlói úton

Debrecen legöregebb trafikja volt az a jellegzetes áruda, amelyik 1923. január 20. és 2014. január 3. között szolgálta a vásárlókat az Erzsébet utca és Szoboszlói út sarkán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A trafik a mentőállomás építésekor. Fotó: DBVK, 1970

A kedves külsejű, sokszögletű kis épületet 1923. január 20-án nyitották meg – mutatta meg nekem a trafik utolsó üzemeltetője. Azt is tudjuk, hogy ki az első tulaj: a hadi özvegy Schnierer Istvánné. Akkor még sima faházikó volt, s majd csak az 1980-as években kapta a bádogborítását.

Az utolsó üzemeltető, Ildikó. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az általános iskola, a Volán-telep, a mentőállomás és a híres kefegyár közelében működő üzlet utolsó tulajdonosára ma is sokan emlékeznek meleg szívvel (lásd a kommenteket ide kattintva). A pavilonban dohánytermékeket, újságokat és édességeket is árusított, de az autósképek és a focistamatricák is népszerűek voltak.

A trafik belseje. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A csúcstetős trafik küszöbére kis szerencsepatkót szögeztek, ám az áruda sorsát a „dohánykoncesszió” mégis megpecsételte: az üzlet nem kapott árusítási engedélyt.

                                             

A sokat látott, közkedvelt épületet 2014. január 3-án távolították el – mintegy négyórányi bontás után. Tekintsd meg hát a fenti emlékező galériánkat a trafikról és a lebontásáról! Debrecen egyetlen még meglévő, az egykori Szoboszlói úti árudához hasonló klasszikus sokszögletű trafiképülete a Faraktár utcai Sándor-villa kertjében, a vasúti sín mellett található.

A Faraktár utcai bódé. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Szívszorítóan szép fotók az 1965-ös Debrecenről

Debrecen XX. századi változásainak egyik legjelentősebb korszaka a csodálatos 1960-as években zajlott. Ezt gyönyörűen szemlélteti a Cartographia 1965-ös várostérképe is.

A lélegzetelállító leporelló fotói közül szemezgetve a Tanácsköztársaság útján felállított Proletár szobor mellett a Nagyerdei Strandot, valamint a Hotel Aranybikát idéztük meg a fenti képsorban.

Időutazásunkat a belvárosban folytatva, a káprázatos főtéri oázisban gyönyörködhetünk. Onnan karnyújtásnyira sárgállik a Vörös Hadsereg útján a tanácsháza (ma régi városháza, polgármesteri hivatal), amin akkor még vörös csillag volt, előtte franciakert. A takarékpalota sarki tornya 1963 nyarán leégett.

Szintén a közelben pompázik a Déri tér és a múzeumpalota. No meg persze a Kistemplom, aminek alábbi panorámaképén a négy sor fával beültetett főutcának is lélegzetelállító arcát ismerhetjük meg.

A Déri tér és a múzeum egy hangulatos fotográfiája a Cartographia 1965-ös térképén

A főutca és a Kossuth utca kereszteződésénél tehát ilyen mesés volt még a látvány az 1960-as évek első feléig:

A belvárosból kijjebb haladva, a térkép az agrártudományi egyetemre is elkalauzolja az érdeklődőket. 2023-ban az intézmény elődje alapításának 155. évfordulóját ünnepeltük.

Természetesen a lenyűgöző Egyetem térről is hívogató felvételt tartalmaz a korabeli térkép. A fotón még nincsenek medenceszobrok, viszont megvannak a fúvókás-reflektoros sziklakoszorúk. Külön öröm, hogy emberek is gazdagítják a jelenetet.

Végül pillantsunk rá magára a térképre is! Előbb a régi Nagyerdő helyeit járhatjuk be, utána pedig a belváros neveire és létesítményeire csodálkozhatunk rá. A mai Hadházi út neve például Lefkovits Vilmos volt akkor. A Békás-tó melletti részt ugyanakkor Lenin parknak nevezték, és működött a Göcs sporttelepe is. A fantasztikus 60-as évekről idekattintva lapozgathatók még páratlan szépségű képek.

Alább az is látható, hogy a fő- és a Csapó utca sarkán még nem a felszabadulási emlékmű állt, míg a Kálvin téren a tér közepét díszítette Csokonai Vitéz Mihály szobra. Mindenkinek jó időutazást és „rejtvényfejtést”!

A belváros a Cartographia 1965-ös térképén

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A ruhagyár aranykora

A Debrecen nevét viselő ruhagyár elődjének számító konfekcióüzemet 1949 januárjában, a Délibáb nevű, kisipari varrodából hozta létre 56 személy a Hungária-palota Arany János utca 2. szám alatti, első emeleti helyiségében. Az először csak molinó inget készítő szövetkezetet az év végén államosították, a következő év márciusában pedig átköltöztették a mai Burgundia városrészben lévő olasz Vidoni Szalámigyár épületegyüttesébe és a Csapó utcai, egykori harisnyagyárba.

A konfekcionáló szövetkezet. FK: Lenner Tibor, 1959

A Burgundia, a Domb és a Monti ezredes utcák közötti központi gyártelep ma is megvan, de már zömmel egyéb tevékenységek zajlanak a falai között. Pedig a fénykorában négyezer – többnyire hölgy – dolgozót foglalkoztatott a Debreceni Ruhagyár.

A Csapó utcai üzlet a helytörténeti fotótár tárlatán

A vállalatnak tervező- és művészcsoportjai is voltak, évente négymillió ruhát készített, s ezek 70 százalékát külföldön értékesítette.

Csini modell és varrónő. Fotók: „Hajdú–Bihar” (MSZMP, 1978)

Egy 1978-as leírás szerint a gyár szakemberei gondosan tanulmányozták a különböző korosztályok divatigényeit, és ennek megfelelően ajánlották a termékeiket a belkereskedelemnek.

A ruhagyár kinyitható kártyanaptára 1981-ből

Minden gyáregységnek saját üzemorvosa volt, a debreceni központban pedig ideg-, nőgyógyászati, fogászati, reumatológiai stb. rendelő, valamint 120 férőhelyes saját óvoda és bölcsőde, továbbá mintabolt is.

Az épületegyüttes udvara napjainkban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

S mi volt a Vidoni? Debrecen első szalámigyára, amit egy olasz család alapított 1886-ban. A tulajdonosok a szakmunkásaikat is Olaszországból hozták a Domb utcai üzembe, mely mangalicákat dolgozott fel, és szalámit, csomagolt zsírt exportált.

A cég 1938-ra már az ország negyedik legjelentősebb ilyen üzemévé vált. Ötszáz embernek adott munkát, ám a II. világháborúban kifosztották, majd 1949-ban államosították. Emiatt a tulajdonosok visszaköltöztek Olaszországba.

Varrónők. Fotók: „Hajdú–Bihar” (MSZMP, 1978)

Érdekesség továbbá, hogy a gyár melletti Monti ezredes utca is egy olasz személyről kapta a nevét: Alessandro Montiról, a császári hadseregből kilépett katonáról. A tisztet Kossuth Lajos Debrecenben nevezte ki ezredesnek. Ő szervezte meg az olasz légiót, mely végigküzdötte a magyar szabadságharcot. A bukás után a csapat megmaradt tagjai hazamenekültek, és a 36 éves Monti is ott hunyt el, 1854-ben.

1959-es modellek. FK: Lenner Tibor

További üzemeink története régi képekkel:

• Barnevál
• Biogal
• Dohánygyár
• Göcs
• István Gőzmalom
• Húsipari vállalat
• Ruhagyár
• Kefegyár
  
• Szalag- és Zsinórgyár
• A kabai cukorgyár

A Debreceni Ruhagyár 1982-es kártyanaptára

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

1979-es tavaszi–nyári modellek

A békebeli Debrecen 1935-ös muzeális képeken

Debrecen tovatűnt arcaira csodálkozhatunk rá azokon a régi felvételeken, amelyek a Fortepanon találhatók a 90 évvel ezelőtti cívisvárosról. Ezek közül válogatva, elsőként a békebeli főutca panorámáján ámuldozhatunk a Csapó utca elejénél. A Ted Grauthoff által adományozott fekete-fehér fotón a nagy zsinagóga mellett a Kossuth-sarki még tornyos takarékpalota, a Kistemplom, továbbá az Aranybika Hotel és a Szent Anna templom is szerepel. Az Alföldi Takarékpénztárnak ekkor még a bauxitbetonos első változata állt, s szembetűnő a középen álló egyemeletes épület is – akárcsak az akkor még nem kőtenger főteret ékesítő óriási gyepszőnyeg.

A fenti képpáron a korabeli Nagytemplomban (az első fotó készítésének helyében), valamint vármegyeházában gyönyörködhetünk. Ezután kilátogatunk a Nagyerdei Strandra, ahol igazán szívet melengető jeleneteket örökített meg 1935-ben a nagyszerű fényképész. Jól sikerült pillanat a trambulinról éppen elugró fiatalemberen kívül „Tarzan és Jane” kettőse a parton pózoló csoportban. (A képek adományozói: Kurutz Márton, Plesovszki Ákos, Halmosi Sándor)

Végül lássuk külön is a vármegyeházát és a konflist. Boldog 2025-öt kívánunk Mindenkinek!

További összeállításaink az 1930-as évekből sok fotóval:

• A kockaköves Szent Anna utca a bérpalotánál, 1936-ban
• Élet a Varga utcánál, 1938-ban
• A békebeli Nagyerdő
• Az 1933-as cserkészdzsembori
• Vakáció – 1936. VI. 28
• A klinikatelep az 1930-as években
• Élet az Aranybikánál, 1934-ben
• Jáki István debreceni képei az 1930-as évekből
• Az 1930-as évek belvárosa

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL