Keresés ebben a blogban

2025. december 22., hétfő

Mi lesz a pedagógus-művházzal?

Debrecen egyik hajdani kulturális intézménye a Bethlen utca 14. szám alatti Pedagógus Művelődési Ház, aminek az épülete hosszú évek óta üresen állt. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A volt művház 25.12.21-én. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az ingatlanról már 1981-ben is azt írta a helyi sajtó, hogy nagyon rozoga állapotban van, ennek ellenére még utána is sokáig lehetett benne élet. Olvasóink hozzászólásai szerint korábban tánciskola, kiállítótér, kóruspróba-, koncert- és össztánchely, majd például természetgyógyászat és életreform-egyesület is működött itt, s a létesítmény a Kölcsey-művközponthoz tartozott egy időben.

2025 júniusa. Fotó: © Debreceni Képeslapok

2025. december 21-én pedig a fenti, júniusi fotónkkal szemben azt örökítettük meg, hogy az egykori művháznak és a szomszédos saroképületnek már csak az utcai főhomlokzatuk látszik. A mögöttük lévő lebontott területen hatalmas építkezés van kibontakozóban. A vasárnapi ottjártunkkor egyelőre nem jelezte tábla azt, hogy mi épül itt, azonban sajtóhírekből tudható, hogy a két telken lakó- és irodaház lesz úgy, hogy a külső falak megmaradnak, akárcsak a volt pedagógus-művház pincéje.

A Bethlen utca 16. szám. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:
A hátsó traktus. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!


A Jókai utcai rész. Fotó: © Debreceni Képeslapok

2025. december 21., vasárnap

Aranyvasárnap a Zsibogóban

A főkapunál aranyvasárnap. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecen használtcikk-piaca 2025 aranyvasárnapján is fogadta a vásárlókat és a nézelődőket. Ezen a negyedik adventi hétvégén néztünk szét mi is itt. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Vidám dekoráció. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A közelgő karácsony már egyértelműen tetten érhető volt a december 21-i hangulatban és a kínálatban.

Élénk élet a Zsibiben. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Nézzünk is példákat az ünnepi portékákra!

Kézműves karácsonyfadíszek. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Gyönyörű karácsonyi fadíszeket és gyertyákat is megcsodálhattunk.


A Zsibi hátsó részein kevesebb árus pakolt ki, ám a látogatóknak ott is érdemes volt bóklászniuk. 

Terülj, terülj, asztalkám! Fotó: © Debreceni Képeslapok

Pánikra semmi ok, az alábbi fotón csak harisnyabemutató kellékek láthatók!


A lacipecsenyéseknél, a lángosozóknál és a kínainál most is többen csillapították az éhségüket.

A hátsó lángossütő. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Tele bendővel, újult erővel immár folytathatjuk az ereklyék közötti mustrát.

Magnók és szifonok. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Pazar lemezválaszték. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Klassz hanglemezeket és aranyos karácsonyi figurákat is találtunk.

Manófalva a Zsibogóban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Sőt, egészen különleges holmik is jókedvre deríthették a kincsvadászokat.

Egy szép díszkacsa. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ezernyi gyerekholmi. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!


A kinti zöldségesek. Fotó: © Debreceni Képeslapok

2025. december 20., szombat

Az 1912 karácsonyán megnyílt Apollo Mozi

Debrecen mai legrégebbi működő mozija a kezdetek óta a Piac és a Miklós utca sarkán üzemelő Apollo Mozi. A filmszínházi tevékenységre Farkas Andor posztókereskedő és testvére, dr. Fejér Ferenc ügyvéd hoztak létre részvénytársaságot. Mai fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Esti fények. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az építkezés alatt itt is voltak akadályok (beomlott az emeleti páholykeret), ám az Apollo végül 1912 karácsonyán megnyílt. Béber László leírása szerint (lásd a cikk végén) a nézőtéren eredetileg emeleti közép- és a Miklós utca felől oldalpáholyok is voltak. A bejáratok ez utóbbi felől nyíltak, s a földszinten 432 ülőhellyel, az emeleten 162 páholyüléssel rendelkezett. Újításként nem vászonra, hanem gipszfalra vetítettek. Az igazgató kitűnő szakember, Deésy Alfréd, a színház értékes tagja, a későbbi jeles filmrendező volt.

Az Apollo-tömb. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Mint tudjuk, a Meteor Mozi akkor már javában fogadta a közönséget, hiszen 1911. október 1-jén nyitotta meg Csomor Gyula. Aztán, 1913. december 7-én megnyílt a részvénytársasági Arany Bika Mozgószínház is. Az még nem a Víg mozi helyiségében volt, hanem színháznak épült a mai Bajcsy-Zsilinszky utcai részen. Az emeleti páholyaival nagyjából annyi ülőhelye volt, mint az Apollónak. A mozit Ollinger Ferenc igazgatta. A mozik az éles versenyben a nagy sztárokat, Asta Nielsent, valamint Henny Portent, Susanne Grandaist és Waldemar Psylandert vetették be egymás ellen a plakátokon, 3 órás nagy filmeket vetítettek, köztük az emlékezetes cirkuszfilmet „A négy ördög”-öt és a „Quo vadis?”-t, és megjelent az első szkeccs: Weisz Pista, a huszár. A mozikat akkor veszély is fenyegette, mert egyesek a válsággal küzdő színigazgató, Mezei Béla javára meg akarták adóztatni a mozijegyeket. A tanács a kísérletet azonban azzal utasította el, hogy „ez a legszegényebb népréteget sújtaná”. Hála Istennek!

Az Apollo. Fotó: Déri Múzeum / Faragó István, 1964 

A mozikban akkor már 5–6 tagú szalonzenekarok játszottak, s mind kedveltebbek lettek a híradók: a meggyilkolt félvilági nő, Mágnás Elza temetése, a schizma-per, FTC–MTK-rangadó. (Jellemző ezek frissességére, hogy a debreceni bombamerényletről készült Pathé-híradót harmadnap már vetítették a mozik.) Még két esemény hozta mozgásba a közönséget: Waldemar Psylander fellépése az Urániában egy szkeccsben, és az, hogy a főkapitány ugyancsak az Urániában betiltotta a Rocambole-t. Aztán kitört a mindent elsöprő I. világháború, s lezárult a debreceni mozik első korszaka...

Az Apollo. Fotó: Déri Múzeum / Faragó István, 1964

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!


A Napló 1969-es mozitörténeti cikke

A debreceni zenede


Debrecen zeneiskolájának mostani díszes palotája 1894-ben nyílt meg a mai Csapó utca és Vár utca sarkán, akkor még egyemeletes épületként. Mai fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A Kodály Terem mennyezete. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A zenedét 1861-ben alapította Farkas Ferenc vaskereskedő. A zenedepalotát Tóth István tervezte, míg a koncertterem mennyezeti szekkóját Mirkovszky Géza készítette. A konzervatórium ilyen volt 50 esztendeje, amikor még bolt működött a földszintjén:

A konzi 1974-ben. Fotó: Fortepan / Bencze László

A palotára 1927-ben építették rá a második emeletet, az iskola pedig 1957-ben vette fel Kodály Zoltán nevét. Az épületet legutóbb 2019-ben renoválták.

Az öt éve megszépült zenede. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó múltidéző összeállításaink:
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2025. december 18., csütörtök

A hordóasztalos, zsíros kenyeres Óbester Borozó

A volt Óbester Borozó. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

Debrecen híres vendéglője volt az Óbester Borozó a Péterfia és az Ajtó utca sarkán. A Fortepan e szép emlékű italboltról és a bájos alkalmazottakról közölt most egy 1985-ös vidám képet. Ezt osztjuk meg annak reményében is, hogy a fotó szereplői mindannyian jó egészségnek örvendenek. A ma is sokak szívét megdobogtató búfelejtőről egy korábbi Facebook-posztunkban Mátyás Tibor tulajdonos leírta: a vendéglőnek 1967 és 1990 között volt Óbester a neve, azóta pedig Mátyás Pince.

Egykori dolgozók Fotó: Fortepan / Magyar Rendőr

Borsodi Nagy Katalin olvasónktól  azt is tudjuk, hogy például a 60-as, 70-es években Platkó Norbert és a felesége vezették az Óbestert. Nemes József felidézte: „Mi, a kollegái, és a törzsvendégek többsége Robi bácsinak szólította! Kimondottan egy finom úriember volt! Éva néni egy kedves jó kollega!” Barkász Éva így áradozott: „Az Óbester, zaftos kenyér, vörösbor, úgy 5o éve!” Hegedűs Ildikó pedig ekként fogalmazott: „Isteni volt a zsíros kenyér, lila hagymával, na és a borocska.”

Óbester fa törzskupa.. A fotót Barna Sándornak köszönjük

Préz Lipóttól megtudtuk, hogy nekik is a törzshelyük volt a hatvanas évek végén, mint középiskolásoknak. A kolbászzsíros kenyér ingyen volt, annyit ettél belőle, amennyit akartál. Aztán ittad rá a bort. Na az már pénzbe került! Barna Ildikó arra figyelmezetetett, hogy ne feledkezzünk el az erdélyi kicsikéről (a mititei kis kolbászkáról) sem, ami nagyon finom volt.
Sokan emlékeznek még a hordókból készített asztalokra és székekre, valamint az üveg lopótökökre és a törzskupákra is. Várkonyi Attila azt is jelezte, hogy az Óbester a nagyapjának, Várkonyi Károly grafikusművésznek is kedvenc helye volt. Ő készítette az egyik törzskupás találkozó meghívóját is. A plakát reprodukcióját Csoknyai Melinda osztotta meg a Facebook-oldalunkon (lásd e cikk végén).
Barna Sándor fényképet küldött a birtokában lévő, 1972-es Óbester-fakupáról, amit a mai napig használ. Mint tudatta, Várkonyi Karcsi bácsi tervezte. „Minden hétfőn a műteremben vörösboroztunk a Művész presszóval szembeni tetőtérben. Hatalmas élmény volt!” Barna Sándor egy másik fotón azokat a kellékeket is bemutatta, melyekkel dobni kellett. „Nem az számított, hogy mekkora a dobás összege, hanem három egyformának kellett lennie, és ha csak egy is eltért a másik kettőtől, akkor a dobó kimaradt a következő pohár borból! Nagyon ritkán fordult elő, hogy valaki három egyforma számot dobott volna! Ezek a kellékek is 1972-ből származnak.”

A kockajáték. A fotót Barna Sándornak köszönjük

Sebestyén Ágnes leírta: „Úgy emlékszem, havonta volt találkozó a természetjáróknak. A falon vitrinben sorakoztak a fakupák, melyekre Várkonyi Kari bácsi festette mindenkinek a foglalkozására jellemző figurát. Az én kupámat gyorsíróceruza díszítette. Az évek múltával keveset jártam az Óbester Borozóba, pedig a Bem téren laktam. A szárazságtól megrepedt a kupám! Szívesen hallgattuk Kari bácsi élményeit, különösen a Margit dán királynőnél tett látogatásának történetét.” Ezek mellett a szomszédos húsbolt, a közeli cukrászda, laktanya és patika is maradandó élményt nyújtott a Facebook-oldalunkon hozzászólók számára. Olvasóink tartalmas és élvezetes  múltidéző hozzászólásai a helyről és a környékről idelátogatva tekinthetők meg.


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A plakátot Csoknyai Melindának köszönjük

Vendéglátós cikkeink sok régi képpel:

2025. december 17., szerda

Irinyi János, a gyufát is feltaláló zseni emlékhelyei a Kossuth utcán ma is álló házzal és a középiskolával

Debrecen hajdani híres-neves polgárainak egyike Irinyi János, a biztonságos és zajtalanul gyúló foszforos gyufa feltalálója. Mai fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A Debreceni SZC Irinyi János Technikum

Irinyi 1895. december 17-én hunyt el a mai Létavértesen – ebben az összeállításunkban rá emlékezünk. Debrecenben utca, középiskola (a Debreceni SZC Irinyi János Technikum, 1952), és dombormű is őrzi az emlékét.

Irinyi János. Fotó: Wikipédia

A Kossuth utca 51. szám alatt ma is áll az a ház, ahol 1872-től 20 éven át lakott. Ez idő alatt a szomszédos Verestemplom építését és az 1887-es elkészülte utáni tündöklését is megcsodálhatta.

A kép jobb szélén Irinyi János lakóháza


Az 1817. május 17-én született Irinyi csupán 19 éves volt, amikor már a bécsi Politechnikumban tanult kémiát a híres Meissner professzor növendékeként. Akkor találta fel a biztonságos és zajtalanul gyúló foszforos gyufát

A technikum új szárnya. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ezt úgy alkotta meg, hogy a fehérfoszfort nem kálium-kloráttal, hanem ólom-oxiddal keverte, így alkotva meg a mai gyufa elődjét. A találmányt 60 pengőforintért eladta a bécsi Rómer István kereskedőnek, aki a tömeges gyártása révén nagy vagyonhoz jutott.

Az Irinyi utcai emléktábla. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Irinyi a pénzből külföldön tanult tovább. A következő évben jött haza, s 1839-tól Pesten gyújtógyárat működtetett 1848-ig. 1847-ben a 100 holdas vértesi birtokán gazdálkodott, ahol meghonosította a gépi szántást, vetést, boronálást, s a talajt hamuval és mész-sóval műtrágyázta.

A Kossuth utca 51. szám. Fotó: © Debreceni Képeslapok

1849-ben a Kossuth-kormány megbízta a nagyváradi lőporgyár és ágyúöntöde vezetésével. Erősen hazafias érzésű nemesként már azelőtt is részt vett a forradalmi mozgalmakban, s állítólag a 12 pontot is ő szövegezte és küldte Pestre.

Az Irinyi-ház emléktáblája. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A szabadságharc bukása után 1850-ig raboskodott, majd újból Vértesen gazdálkodott. 1863-tól az István Gőzmalom igazgatója volt, ahonnan 65 éves korában ment nyugdíjba.

A gőzmalom látképe. Repró: © Debreceni Képeslapok

Irinyi János Vértesen hunyt el 1895. december 17-én. Ott az általános iskola és egy utca neve, valamint emlékgyűjtemény is tiszteleg a munkássága előtt.

A középiskola díszlámpái. Fotó: © Debreceni Képeslapok

További portréink sok fotóval:
A középiskola emléktáblája. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2025. december 16., kedd

A Kálvin téri Hungária Film- és Kamaraszínház

A mozi főkapuja. Képtulajdonos: © Debreceni Képeslapok.

Debrecen egyik leghíresebb kulturális intézménye az Egyház téren, azaz a mai Kálvin téren található. Ez a létesítmény a Vojtina Bábszínház, ahol előzőleg, 1960. december 16-ától a Hungária Film- és Kamaraszínház működött. A nyitóelőadás a Tánya című színmű volt négy felvonásban.

Az avatás plakátja. Fotó: © Debreceni Képeslapok

rendszerváltásig a mozielőadások mellett a Csokonai Színháznak is voltak itt műsorai (például a Cukorváros és a Jégkirálynő című darabok). S hogy mi lehetett eredetileg a palotában? Az Uránia Mozgó nevű mozink! Ez a filmszínház 1914. január 28-tól itt üzemelt, és 1930-ban Debrecen első hangosfilm-bemutatóját is itt tartották.

A régi Kálvin tér a Csokonai-szobornál

A fenti lapunkon az is felfedezhető, hogy milyen szép, cizellált volt az Uránia Mozgó palotája. Sőt, a képen hátul, a főgimnázium mellett egy Uránia-reklám is olvasható.

A képet V. Pákozdi Károly Zoltánnak köszönjük

Az alábbi fotó  jobb szélén az is látszik, hogy az épület még őrizte a régi íves tetejű, míves formáját, amikor 1964-re mellé építették a modern stílusú lakóházat, amit Mikolás Tibor tervezett. Ez a díszítettség azonban sajnos valakinek nem tetszhetett.

A még míves moziépület. Képtulajdonos: © Debreceni Képeslapok

Hiszen később az Uránia / Hungária tetejét egyszerűen hozzágyalulták az újnak a felső szintjéhez, s a homlokzatát is szinte minimalistára dísztelenítették.

A képet a Mikolás-tárlaton repróztuk a Méliusz Könyvtárban

 A Mikolás-ház helyén előzőleg egy teljesen más ház volt. Ez a Déri Múzeum Fotótárának a felvételén is jól kirajzolódik a Református Kollégium bal oldalán:


Az egykori Uránia-épület lenti szintjén 2001 óta a Vojtina Bábszínház működik, ám a régi tetőzetet a renoválás ellenére sem alakították ki újra. Igaz, a formája felfedezhető a homlokzaton, hiszen annak festése érzékelteti az egykori lágy, művészi vonalakat.

A hajdani patika épülete az Egykor.hu oldalon

A Kálvin tér mai látképe. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Az épületegyüttes napjainkban. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Mozitörténeti bónuszmelléklet:

A Napló 1969-es mozitörténeti cikke