Keresés ebben a blogban

2025. augusztus 30., szombat

Ma 86 éve hunyt el Zoltai Lajos régész, múzeumigazgató, aki nélkül kevesebbet tudhatnánk a tovatűnt Debrecenről


Debrecen régmúltjáról Zoltai Lajos régész (1861. július 16. – 1939. augusztus 30.) rajzai, festményei, fényképei, térképei és leírásai alapján is sokat megtudhatunk.


Ezúttal a városi múzeum néhai igazgatójának munkái közül válogatunk, a képeket a műveit bemutató tárlatokon repróztuk. A következő mű a Kossuth utcai Komáromy-házat ábrázolja, aminek a helyén 1914-ben megnyílt a pénzügyi palota.

A Komáromy-ház az 1913-as lebontása előtt

Zoltai Lajos tárta fel a Vértesi úti Basahalmot, és természetesen az 1802-es tűzvészben elpusztult András-templomot is rekonstruálta.

Az András-templom a Nagytemplom helyén

A Mester több szép és alapos térképet is ránk hagyott.

Debrecen régi és újabb patikái 1930-ban

Az alábbi munkája a Debrecenhez tartozó vizeket jeleníti meg, a hozzá készített alapos leírás pedig idelátogatva olvasható el. Az ő dolgozatából tudhatunk többet a Tócó-patak múltjáról is.

Debrecen vizei, 1935

Debrecen temetői Zoltai Lajos térképén:


Zoltai Lajos munkáinak köszönhetően a piarista gimnázium környéke is megelevenedik.

A piarista gimnázium udvara

A régi-régi városháza épülete a mostani Régi Városháza helyén állt a Piac utcán...


Nagyon érdekes a következő festmény is, hiszen ki gondolná, hogy a Szikszay- és a Dobozi-házak vannak rajta, amiknek a helyén 1913-ban elkészült a Gambrinus közi ikerpalota.

Itt ma a Gambrinus köz ikerpalotája áll

A Zoltai-alkotásoknak is köszönhető, hogy ismerjük, mik voltak például a püspöki palota helyén. Az alábbi képen ilyen épületek sorakoznak, köztük balról a híres Méliusz-ház és a líciumfa.

A püspöki palota helyén ezek a kis házak (is) álltak

A (Szent) András Templomot nemcsak megfestette, hanem rajzban is bemutatta Zoltai Lajos. A Jerikó utca 34. szám alatti hajdani présházat pedig ebben a cikkünkben idéztük meg az ő rajzával.

A Szent András Templom

Íme egy csodálatos udvarbelső. Korompai Balázs Kedves Olvasónk erről a hozzászólásában leírta: ez a Piacz utca 24. szám alatti Szikszay (hajdan Ó-Dobozy) ház, amit 1911-ben bontottak le. Helyén a város bérpalotája épült – ahogy a festmény hátoldalán olvasható.

Piac utca 24. szám, Szikszay- / Ó-Dobozy-ház


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Debrecen térképe 1915-ben

2025. augusztus 29., péntek

Békebeli gyöngyszemek


Debrecen páratlanul fényesen tündökölt a XX. század elején a gyors és magas színvonalú fejlesztéseinek köszönhetően. Ezt az első képeslap is jól példázza, hiszen a tágas, mégis emberléptékű főutcán már sárga villamoskocsi csilingel. A másolatot Károly Róbert töltötte fel a Debreceni Képeslapok Facebook-oldalára. Rajta kívül Bodrogközi Katona Zsuzsa is sok relikviát osztott meg magazinunk olvasóival a családi gyűjteményéből. Az ő lapján az 1933-as főtér tárul fel.


A következő felvételt Hajdúné Bódán Ilona küldte. A csodálatos látképen már pompázik az Aranybika is, ami utolsóként épült fel a képen felfedezhető épületek közül. A háttérben a püspöki palota áll.


Bakó Irénnek szintén sok fotót, képeslapot és kutatást köszönhetünk. Az alábbi kópiáján a még gyönyörűen beültetett Kálvin térre csodálkozhatunk rá.


Arról a környékről és abból az időből származik az Emlékkertet bemutató lap is, amin 1909-es dátum szerepel az ablakokra írt üdvözlet mellett. (Bodrogközi Katona Zsuzsa adománya.)


Négy évvel korábbi keltezésű az a felvétel, amin ugyancsak a Nagytemplom és a Kollégium közötti ligetben gyönyörködhetünk. (Bodrogközi Katona Zsuzsa családi kincsestárából.)


Bakó Irén kollekciójában olyan ritkaságok is vannak, amik „interaktív” elemeket is tartalmaznak: kis kihúzható, kihajtható képeslapokat – melyek a Kálvin teret és a nagyerdei csónakázót mutatják be.


Kaptunk régi fotót az 1940-es Aranybikáról is. Érdemes közelebbről is számba venni a lapon a palota előtt sorakozó taxikat. (Feltöltötte: Bodrogközi Katona Zsuzsa. Köszönjük ezt is!)


Íme még egy különleges darab a Bakó Iréntől kapott régiségek közül. Ezen a kompozíción is népviseletbe öltözött gyerek osztja a lapot – egy szintén „tájspecifikus” kutyusnak.


A következő képeslapon az újonnan átadott vármegyeháza ismerhető meg, ami akkoriban (1912-ben) még meglehetősen kirítt a környezetéből. (Bakó Irén adománya.)


Károly Róbert a Széchenyi utcai Mechwart-középiskoláról is meglepte Olvasóinkat egy fenséges lapmásolattal. A felirat szerint az évszázados intézmény eredetileg fémipari szakiskola volt.


Van egy remek kópiánk az egykori bábaképzőről is – Répási Mártának köszönhetően. A pazar épületegyüttes ma is létezik (akárcsak mellette a sarokház), és a Bárczy-iskola működik benne.


A mai Szent József Gimnázium épülete is több mint 100 éve áll a Szent Anna utcán. Csaknem egyidős vele az alábbi képeslap is! (Bodrogközi Katona Zsuzsa családi kincsestárából.)


Bodrogközi Katona Zsuzsa posztolta a lenti lapot is. Az 1932-ben átadott egyetempalotánk előtti díszteret mindenki felismerheti rajta, de a korabeli felvételen érdemes végigpásztázni az akkori – még igencsak hiányos – környezetét is.


Bakó Irén egész sorozatot gondoz a Barasits Kiadó üdvözlőkártyáiból. A következő lapon az 1944-ben elpusztult OTI-palota, valamint a békebeli főutca és a néhai szépséges csónakázó szerepel, s az utóbbi kocka a tölgyfás szigeteket és a bauhaus csónakházat is megörökítette az ámuló utókornak.


Bodrogközi Katona Zsuzsa a nagyszüleitől örökölt kincsek között az „Augusztáról” is őriz egy szép lapot. Az intézmény tüdőszanatóriumnak épült, de mivel az átadása után kitört a világháború, sokáig „csak” a hadi sebesültek kórházaként működhetett.


Utolsó fotónk (melyet Károly Róbert posztolt), a csónakázóhoz hasonlóan szintén egy megszüntetett létesítményt dokumentál: a Nagyerdei Strandnak azt a részét, ahol 2003 óta az élményfürdő működik. Az élettel teli nagymedencénél az ugrótorony, a napozók és a Borsos József-féle átjárókapu is tündököl a kádas fürdő és a vigadókert szomszédságában. Hát ilyen volt ez a cívisváros – sok-sok évvel ezelőtt... Gyönyörű!



Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Ma 50 éve kezdték gyártani Debrecenben a Traubisodát

A Debreceni Állami Gazdaság Traubisoda-üzemét 1975. augusztus 29-én avatták fel. Az ünnepélyes átadáson Nyerges János, a gazdaság igazgatója köszöntötte a vendégeket, köztük azokat az osztrák és olasz partnereket, akik segítettek az üzem létrejöttében. Elmondta, hogy nagy szükség volt az üzem létrehozására, hiszen eddig nem volt kielégítő az üdítőital-ellátás.  A Napló tudósítása szerint a beruházást igen rövid idő, 9 hónap alatt valósították meg. A megnyitó után Czakó Gyula építésvezető átadta az üzem jelképes kulcsát Nyerges Jánosnak, a Debreceni Állami Gazdaság igazgatójának, majd kitüntetéseket nyújtottak át azoknak a dolgozóknak, akik legtöbbet tettek az üzem mielőbbi átadásáért.

Az állami gazdaság. Fotó: IPK Vállalat, 1978

Egy másik cikk szerint a debreceni nagyüzem jelentős mennyiségben termesztett szőlőt is – a fő profil, a gyümölcs mellett –, amelynek egyik feldolgozási módja a Traubisoda-gyártás. A magyar élelmiszer-gazdaságban korábban az volt a gyakorlat, hogy a mezőgazdaság termelt, a kereskedelem pedig megvásárolta és értékesítette ezeket a termékeket. Az állami gazdaságban ezt a korábbi – nem túl kedvező – gyakorlatot szándékoztak megváltoztatni, amikor elhatározták, hogy bizonyos ágazatokban teljes vertikumot alakítanak ki, vagyis termelnek, feldolgoznak és értékesítenek is. A természetes alapanyagú, mindenféle tartósítószer felhasználása nélkül készült üdítők akkor is a nyugat-európai szabványnak megfelelő technológiával készültek.

Traubi a bringán. Fotó: Fortepan / Tóth József Füles, 1980

Magyarországon osztrák licencia alapján, először 1971 augusztusában kezdték meg a Traubisoda üdítőital gyártását a Badacsonyi Állami Gazdaság balatonaligai üzemében.A külföldön akkor már népszerű, kellemes savanykás ízű üdítővel rövidesen megismerkedhetnek a hazai fogyasztók is – adta hírül a korabeli Napló. A nálunk is közkedveltté vált szénsavas szőlőlé gyártási licencét 1970 októberében vásárolta meg a badacsonyi gazdaság az osztrák Lenz Moser Haus cégtől, s nem egészen 10 hónap múlva már termelt a 17 millió forintos beruházással épült üzem. Sőt, 1972-ben már megközelítőleg 15 millió palackot töltöttek meg Traubival. Hazánkban később a Badacsonyin és a Debrecenin kívül a Kunbajai és a Csányi Állami Gazdaság is gyártotta ezt az üdítőitalt.

Nyitóképünk teljes méretben. Fotó: Fortepan / Tóth József Füles, 1980

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

 
Tíz évvel később. Cikk / Fotó: HBN

Utolsó „régi nyár” a Nagyerdei Strandon

Debrecen legrégebbi fürdőhelye 2017-ben élte az utolsó szezonját, 2020 nyara óta új strand fogadja ugyanis a vendégeket. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Móka az illatos vízben. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A nagyerdei létesítménybe a régi korszak végének egyik forró napján látogattunk ki. 

Az öltöző felőli pancsoló. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A pancsolómedencében a tarka-barka figurák kifejezetten kedves és vidám színfoltokként harmonizáltak a csempe okkeres árnyalatával. Az öltözőépület felőli helyen sokakban régi szép emlékeket idézhet a színes ajtajú kabinsor, valamint a régi víztorony is. Üdítő látványt nyújtott a sok fürdőző is!

A termálvizes gyógymedence. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Megvolt még a termálvizes medence is. Ennek a szigetei korábban még nem voltak leburkolva, hanem fák éltek bennük. Végül belső ülőhelyek és napernyők is voltak itt.

Az úszómedence. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Sokan kerestek felüdülést az úszómedencében is. Volt egy olyan terv, hogy ez a rész a strand átépítése után is ilyen marad, de végül változott a terv, mindent leromboltak.

A hullámmedence. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A „hullámban” volt a leghidegebb víz, ennek ellenére a hőség a legbátrabbakat ideterelte. A gépházról anno csúszda nyúlt le, aztán a tetőt elkerített női napozóként lehetett használni.

Egy gyerekmedence. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kedves játékszerek voltak a hullámmedence melletti gyermekpancsolóban is. Ugyanitt a faldekorációk is szimpatikusak, s láthatóan a kicsik is jól érezték magukat ebben a miliőben...


...ahol tehát az új strand 2020-as nyitása óta már egy teljesen más fürdőzőhely fogadja a víz szerelmeseit a NagyerdőbenHa érdekel további sok szép fotó a régi strandról, akkor látogass ide...

A látvány az öltözőből. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó cikkeink sok régi fotóval:
Az új strand látképe. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A régi úszómedence. Fotó: © Debreceni Képeslapok

2025. augusztus 28., csütörtök

Múltidéző est a Piac utcai Kaszanyitzky-üzletről

Debrecen főutcáján, az 57. szám alatt működött egykoron a Kaszanyitzky-féle üveg-porcelán üzlet, melynek neve ma is olyan fogalom, mint például a Rickl, a Kontsek és a Sesztina. A megtiszteltetést a szolgáltatás magas színvonala mellett a városért tett áldozatai miatt is kiérdemelte.

A messze földön híres kereskedés kirakata

Az üveg- és porcelánkereskedelmi vállalkozás 1852-től 1952-ig működött, és az 1834-ben született Kaszanyitzky Endre alapította.

Az épület napjainkban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A felejthetetlen boltról és a családról Kaszanyitzky András mesél a Méliusz-könyvtár Helytöri Klubjában 2025. szeptember 9-én 17 órától. A részletes eseményleírás idelátogatva olvasható.

A Kaszanyitzky-ház üvegkupolája. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A beszélgetés díjtalanul tekinthető meg, azonban a szervezés könnyítése érdekében a házigazdák azt kérik, hogy aki részt venne, regisztráljon a helyismeret@meliusz.hu címre.

Az összejövetel plakátja. Grafika: Méliusz-könyvtár

További kereskedelmi összeállításaink:

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!