Keresés ebben a blogban

2025. szeptember 30., kedd

Utazás a síneken Nyulasig: volt egyszer egy 5-ös tuja

Debrecen egyik legendás villamosjárata, az 5-ös villamos 1973. szeptember 30-án közlekedett utoljára. Ebben az összeállításunkban erre  a vonalra emlékezünk sok régi képpel. A Régifotók.hu alábbi képmásolatán például az látható, amikor az 1911-es villamosítás előtt (és után is, mivel a postapalota 1931-es) még gőzvonat járt a Hatvan utcai 5-ös pályán:

Gőzvonat a Hatvan utcán. Fotós: Ismeretlen

Az 5-ös villamosok az Aranybika Szálló (később a Hatvan utca) és Nyulas között közlekedtek. Az első vonalszakasz az Aranybika és a Baromfivásártér között működött, eleinte lóvontatással.

Hatvan utca, 1932. Fotó: Fp / Flanek-Falvay-Kováts

Később ezt bővítették a Böszörményi úton át Nyulasig, a villamosítás pedig itt is 1911-ben történt meg.

Vörös Hadsereg útja,1959. Fotó: Képzőműv. Alap Kiadóv.

A Wikipedia szerint az 1920–30-as években volt egy 5A-s is, ami a Hortobágy Malomig járt.

Vörös Hadsereg útja, 1961. Fotó: Járai

1906 és 1950 között a Baromfivásártér és Nyulas közötti szakaszát a Debrecen–Nyírbátori HÉV is használta. Nyulasi szakaszán túl egy nem villamosított vágánykapcsolata volt a későbbi 7-es villamoshoz (itt közlekedett a HÉV).


A fenti képen a Pesti utcai villamosmegálló látható a Hortobágy Malomnál, dr. Barcsay László felvételén. A fotómásolatot a Bihari Múzeumtól kaptuk. A következő kép a Pesti utca túlsó felét mutatja az 5-ös villamossal, és Pecze János töltötte fel a Facebook-oldalunkra.

Az alábbi felvételen a Segner téri megálló, majd az 5-ös villamos kitérője elevenedik meg, amelyik a Böszörményi út és a József Attila utca kereszteződésénél volt. Ezt a képmásolatot, valamint a Hatvan utcai végállomást visszaadó nyitóképünket a Nosztalgia és történelem című oldal közölte.

Ikerkocsi a Segner téren. Fotó: Villamosok.hu

Kitérő a József A. utcánál. F.: Nosztalgia és történelem

Az 1973. szeptember 30-án megszüntetett 5-ös villamosok helyett a 28-as autóbuszokat állították forgalomba.

Ikerkocsi a Nyulasi végállomáson, 1971-ben. Fotó: villamosok.hu


Olvasóinkat továbbra is arra buzdítjuk, hogy archív és friss képeiket, témajavaslataikat küldjék el nekünk közzététel céljából a dkepeslapok@gmail.com címre!

Nyitóképünk teljes méretben. F.: Nosztalgia és történelem

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Bika 5-ös villamossal. Fotó: Járai

2025. szeptember 29., hétfő

Emlékkiállítás a Debreceni Dózsa 1975-ös bajnok férfi kézilabdacsapatáról


A Debreceni Dózsa férfi kézilabdacsapatának 50 évvel ezelőtt, 1975. október 3-án kivívott bajnoki győzelme tiszteletére nyílik múltidéző kiállítás 2025. szeptember 30-án 17 órától a Bem téri Méliusz-könyvtár II. emeleti Helytöri Klubjában. A korabeli fotókat, zászlókat, kitüntetéseket, sportszereket, sajtótermékeket, szurkolói emlékeket stb. is felvonultató tárlatot Égerházi Péter újságíró nyitja meg, ezt követően pedig dr. Süvöltős Mihály csapatkapitánnyal Vass Attila Tamás, a program rendezője beszélget. Ekkor többek között megidézik azt a dicső korszakot, amelyben az 1975-ös bajnoki és az 1978-as kupagyőztesi címet is elhódította a Debreceni Dózsa. Az ünnepségen díjtalanul vehetnek részt az érdeklődők. Frissítés: a bemutatott relikviák 2025. november 14-ig tekinthetők meg, s november 4-én 16 órától dr. Süvöltős Mihály csapatkapitány tart tárlatvezetést.

Fotó / Grafika: Kapitány Ferenc, Méliusz-könyvtár

További sportos cikkeink a cívisvárosból:
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2025. szeptember 28., vasárnap

Centrum, Kölcsey, Újvigadó... – Mikolás Tibor (1924–2014)


Debrecen II. világháború utáni, új arculatának meghatározó alakítója volt Mikolás Tibor építész (Celldömölk, 1924. szeptember 28. – Debrecen, 2014. március 8.). Többek között a Kölcsey-művház, a Centrum Áruház és a DOTE Elméleti Tömb és az Újvigadó épületeit is ő tervezte.

A Kölcsey-művközpont. Reprók: © Debreceni Képeslapok

Mikolás Tibor és a munkássága előtt 2016 novemberében tisztelgett életmű-kiállítással az építészkamara a Méliusz-könyvtárban. A lebontott Kölcsey-művközpont fenti panorámaképét, valamint az e cikkünkben megosztott többi felvételt a tárlaton készített reprodukcióink közül válogattuk.

A Kölcsey-művközpont belső csarnoka

Az alábbi kép az új Petőfi teret mutatja, ahol eredetileg hatemeletes volt a lakóház, amit szintén Mikolás Tibor tervezett.


A Kálvin téri Hungária Film- és Kamaraszínház mellé épített modern lakóház szintén az ő munkája. Az egykori Uránia Mozgóról itt csodálható meg sok fotó és történet, a Kálvin térről pedig idekattintva található anyagunk.

A Kálvin téri ház. Reprók: © Debreceni Képeslapok

Sajó Istvánnal is jó munka- és baráti viszonyt ápoló Mikolás Tibor a Keletterv szakembereként a cívisváros lakótelepeinek megalkotásában is részt vett. A következő fotón az újkerti lakótelepi hajdani Lublin Étterem belső terén ámuldozhatunk...


Itt pedig ismét az Újvigadó jön a terasz felőli bejáratával. Ez a rész nyúlt rá a Csónakázó-tóra. Ma már egyik sincs meg, a helyükön park, mélygarázs és „vízi ködszínházas” szökőkút van.



Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A macskaköves új Petőfi tér. Reprók: © Debreceni Képeslapok

2025. szeptember 27., szombat

Egy felejthetetlen debreceni sütöde: a Nyíl utcai pékség

Debrecen egyik leghíresebb és legkedveltebb péksége a Szentlászlófalva nevű városrész keleti határán, azaz a Nyíl utcában működött. Bárkivel is beszélünk vagy olvasunk hozzászólást róla, csakis áradozó visszaemlékezések melengetik a lelkünket a hellyel kapcsolatban.

A pékség épülete ma. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A sütőüzem évtizedek óta nem működik, a fénykorában azonban itt is óriási sorokban álltak az emberek, hogy megvehessék valamelyik termékét. Ezek közül az egyik legemlékezetesebb a ropogós héjú, hatalmas teflonkenyér volt. Sokan azt is fel szokták idézni, hogy mire hazaértek innen, illetve másik pékségből, addigra jól belakmároztak az illatos és sokszor meleg kenyér hajából vagy beléből. A Nyíl utcai pékség épülete szerencsére ma is megvan (akárcsak a Hajnal utcaié is); korábban csapágybolt működött benne, ma pedig pólónyomó üzem. A világhírű debreceni kenyérről és más csemegéinkről ebben az összeállításunkban írtunk.

A péküzemi rész. Fotó: IPK Vállalat, 1978 

Kapcsolódó összeállításaink:
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2025. szeptember 26., péntek

A Bartók Béla út

Debrecenben a Bartók Béla nevét viselő út az 1945. szeptember 26-án elhunyt zeneszerző, zongoraművész, népzenekutató előtt tiszteleg, és a Böszörményi utat köti össze a Kisállomás utcával. Ezt a helyet látogattuk meg 2025. szeptember 24-én. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A kórháznál. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az út híres létesítményei közé tartozik a Mester utcai református gyülekezet temploma, valamint a kórház is. Ezek vonalában volt az utolsó földalatti kerek illemhely, amit immár nemcsak bezártak, hanem lebontottak, és az ottjártunkkor éppen építkezés zajlott a helyén. Nem mellesleg az út neve 1948-ig „Pozsonyi” volt.

Balról volt az „ufóvécé”. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Bartók Béla nevét Debrecenben az úton kívül nemzetközi kórusverseny, valamint az Aranybikához tartozó emeleti díszterem is őrzi. A művészt sokrétű kapcsolat fűzi Debrecenhez. Tóth Pál leírása szerint Bartók 1906-ban indult népdalgyűjtő útra, melynek második állomása Debrecen volt. Itt találta meg Szűcs Marcsa énekét, és több melódiát is ezen a környéken jegyzett fel. Sőt, 1925. november 3-án a Budapesti Filharmónia Zenekar kíséretével az 1904-ben komponált rapszódiáját mutatta be az Aranybikában. Aztán 1931. március 1-jén önálló estet adott, majd 1939-ben Zathureczky Endrével is volt szonátaestje ugyanitt. Ezeknek a hangversenyeknek a tiszteletére nevezték el a szálloda nagytermét végül Bartók Teremnek.

A régi katonai kórház. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2025. szeptember 25., csütörtök

Élet a belvárosi főtér építése előtt – Debrecen 1996-ban


Debrecen az ezredforduló előtt még teljesen más arcát mutatta, mint ma. Mint az a nyitóképeinken is látható, egyebek mellett nem alakították ki a belvárosi sétálóövezetnek nevezett korzót.

Nyitóképünk teljes méretben. Fotó: Hemző Károly

Gépjárművel is végig lehetett közlekedni a Piac utcán, és megvolt például a Kassai úti fürdő és a Szikla Presszó, valamint a Kölcsey-művközpont és a teljes nagyerdei strand.

A halálkanyar. Fotó: Lukács Tihamér / Corvina

A Corvina Kiadó „Debrecen, Hortobágy” című turisztikai brosúrájának fotóin a régi Kossuth téri úgynevezett halálkanyar mellett az Aranybika Szálloda Üvegtermében is gyönyörködhetünk.

Az Aranybika Üvegterme. Fotó: Lukács Tihamér / Corvina

Ugyanakkor az 1996-os Egyetem térre is rácsodálkozhatunk, lásd a fenti szép fotón.

Az Egyetem tér . Fotó: Lukács Tihamér / Corvina

Itt pedig a Kálvin téri gyöngykavicsos, növényekkel benőtt Emlékkert köszön vissza a mába.

Az átépítés előtti Kálvin tér. Fotó: Lukács Tihamér / Corvina

Az album bemutatta a Csokonai Színházat, valamint közreadták a városházával szemközti vendéglő öreg halászt ábrázoló homlokzati kompozícióját, ami aztán az átépítéskor ,,eltűnt".

Az eltűnt sgraffito. Fotó: Lukács Tihamér / Corvina

Még működött az egykori takarékpénztári palotában a helyőrségi klub, és nem építették át az Emlékkertet se a Református Kollégiumnál.

A Déri Múzeum. Fotó: Lukács Tihamér / Corvina

A fenti képen a Déri Múzeum tündököl, míg a következő jelenet a Krisztus-trilógiát tárja elénk.

A Krisztus-trilógia. Fotó: Lukács Tihamér / Corvina

A brosúrát lapozgatva ugyanakkor a Széchenyi utcába is ellátogathatunk, ahol 1996-ban még az égig értek a fák...

A Széchenyi utca. Fotó: Lukács Tihamér / Corvina

Ilyen volt akkoriban a Péterfia utcán a Medgyessy Ferenc Emlékmúzeum:

A volt városgazdaház. Fotó: Rácz Endre / Corvina


Az Attila téri templom. Fotó: Lukács Tihamér / Corvina

Alább még megidézzük a takarékpénztári palotában hajdanán működött helyőrségi művelődési otthont (Hemot), s ellátogatunk Hortobágyra, ahol megcsodáljuk a Hortobágyi Csárda párjának szép épületét is. Remek időutazást, jó múltidézést Mindenkinek!

Csárda Hortobágyon. Fotó: Hemző Károly / Corvina

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A honvédségi klub kapuja. Fotó: Lukács Tihamér / Corvina

2025. szeptember 24., szerda

A debreceni Kistemplom születése

A református Kistemplom. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

Debrecen egyik jelképe a református Kistemplom a Piac utca és a Széchenyi utca sarkán. A jellegzetes bástyaszerű épületet Csonkatemplomként is ismerjük, miután egy vihar megrongálta, majd pedig a „helyreállítók” eltávolították a toronysisakját.

A régi szép idők képeslapjai

A Kistemplom ma is álló falainak megépítéséhez 1719. szeptember 24-én kezdtek hozzá, és 1720 tavaszára már tető alatt volt a templom.


A torony alapjait 1722-ben kezdték lerakni, s 1725-ben húzták fel a két harangot, és helyezték el az óraszerkezetet. Az új torony rézgombját 1726. december 5-én tették fel.

A főutca 1907 előtt, Löfkovits Arthur üzletétől

Ugyanakkor alakították ki a hagymaformájú toronysisakot, amire magasra kinyúló, egy méter átmérőjű, aranyozott rézcsillagot tettek. A templomot az idők során újabb tűzvész, majd földrengés is károsította. Végül is megmaradt a régi épület és a torony, de ezeket új tetővel látták el. A templom külső formáját romantikus stílusúra változtatták meg.

A képet a Déri Múzeum kiállításán repróztuk

A kerítést lebontották, s a templom északi oldalán lévő telekrészt átadták a tanácsnak az utcatorkolat (Széchenyi utca) szélesítésére. Az ezért kapott 780 ezer téglából bazársort építettek a nyugati és déli oldalra azért, hogy azok bevételeiből fedezzék az új templom költségeit.

A Kistemplom már toronysisak nélkül

1907. április 19-én azonban erős szélvihar tépte le a toronysisak bádogjának egy részét. A presbitérium ideiglenes lapos tető építését határozta el, ami Tóth István építész tervei alapján angol mintájú pártakoronaként, csipkés attika falazattal készült el. 
Ez azóta is megmaradt. 1925-ben ismét majdnem lebontották a Kistemplomot, ám Schulek Frigyes javaslatára a renoválás mellett döntöttek – ennek eredményeként 1928-ban tarthattak újra hálaadó istentisztelet a Kistemplomban.

A mai Kistemplom története képekben elbeszélve

Az alábbi múltidéző galériánk fotóit készítette: Csobaji Előd, Tulok Ferenc, Vass Attila Tamás. A régi másolatokat V. Pákozdi Károly Zoltán, Vekerdi Károly és Vértesi Ferenc töltötték fel a gyűjteményeikből Facebook-oldalunkra. Reprintek: Csokonai Kiadó, TKK, Uropath.



Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!