Keresés ebben a blogban

2025. október 13., hétfő

Astor, Mephis, Lux, Color, Tankcsapda, Pirítós, Ifipark... – múltidéző est a debreceni rock tiszteletére

Debrecen 62 éves rocktörténetéről rendez múltidéző beszélgetést a Bem téri Méliusz-könyvtár Helytöri Klubja 2025. október 14-én 17 órától. Az esten a Váradi Ferenc kutató-rádiós műsorvezető-szerkesztő-konferansziét kérdezi Vass Attila Tamás, a programsorozat házigazdája.

A klasszikus Tankcsapda kazettaborítója

A díjtalanul megtekinthető összejövetelen kiderül, hogy miért 1963-tól datálódnak a cívisváros rockzenei gyökerei. Szó lesz ugyanakkor az Astor, a Mephis, a Lux, a Color és a Tankcsapda zenekarokról, valamint természetesen az egykori bulihelyszínekről, a Pirítósról és az Ifiparkról is. A rendezők azt kérik, hogy aki részt venne, regisztráljon a helyismeret@meliusz.hu címre. Jó szórakozést!

Az est plakátja. Grafika: Méliusz-könyvtár

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A debreceni csillagbörtön

Debrecenben a kiegyezés utáni bírósági és közigazgatási reform eredményeként 1872-ben állították fel a királyi törvényszéket. Ezzel együtt egy modernebb fogházépület iránt is igény mutatkozott. A hajdú-bihari büntetés-végrehajtási intézet honlapján található leírás szerint a tervek már nem pusztán fogház megépítését, hanem komplex törvénykezési palota (törvényszék és fogház) kialakítását fogalmazták meg. Az ügyészséget, bíróságot és fogházat is magában foglaló palota az egykori Deák Ferenc utca és a Werbőczy utca (a mai Petőfi tér és az Iparkamara utca) sarkán épült fel.

A megsemmisült szárny

A létesítményeket az a Wagner Gyula tervezte, aki a Széchenyi utcai Debreceni Törvényszéket is tervezte. A kivitelező a Gregerson nevű budapesti vállalkozó volt. Az épületegyüttesben 1895. október 13-án kezdte meg a működését az ír – fokozatos – rendszerű, háromemeletes, T-alapterületű, úgynevezett csillagbörtön. A fogházat 200 férőhelyesre tervezték, ám a II. világháborúig csak 100–150 fogvatartott tartózkodott benne.

Deák Ferenc utca, 1915

Az átadástól fogvatartotti munkáltatás is zajlott az intézet falain belül (például kosárfonás, csipkedísz-készítés) és kívül is (rabkertészet). Az 1940-es években bővültek a rabmunkáltatás lehetőségei, erre a háborús állapotok okozta munkaerőhiány, valamint a fogvatartottak növekvő létszáma teremtette meg a lehetőséget és a feltételeket. Napjainkban az intézet és egy kft. szervezi a fogvatartottak munkáltatását, s ezáltal karbantartási, mosodai, takarítói feladatokat végeznek, sőt főznek a fogvatartotti állományon kívül a saját és társ igazságügyi és rendvédelmi szervek dolgozóinak. 2014 októberétől a debreceni befogadó állomáson elhelyezett menekülteknek is főztek.

A főkapu 2020-ban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A két világháború között az elítéltek összetétele alapjaiban nem változott a korábbiakhoz képest. Az írni-olvasni tudás már általánosnak volt mondható, ennek ellenére a többségük vagyontalan, alacsony iskolázottságú és műveltségű volt. 1944. június 2-án légitámadás érte a közeli pályaudvart, a fogház területén két bomba robbant, melyek az épületegyüttes központi részét az első emeletig lerombolták. Egy héttel később az igazságügyi palota nagy része is megsemmisült. Napjainkban a mai Petőfi tér felőli soron lakóház áll a palotaszárny helyén.

Lakóház a lerombolt palota helyén. Fotó: Horváth Zoltán

A károk elsődleges elhárítása még abban az évben megtörtént, de a bombatalálat miatt lerombolt körletrész újjáépítése 1948-ban fejeződött be. A honlap múltidézése kitér arra is, hogy a rendszerváltást követő több mint két évtizedben az intézet a feladataiban és a struktúrájában illeszkedett a modern szakmai elvárásokhoz, azonban a túlzsúfoltság továbbra is általános jellemző maradt.

Az épület 2021-ben. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Nyitóképünk teljes méretben

2025. október 11., szombat

A Kossuth utcai tejivó 40 évvel ezelőtti fénykora


Debrecenben egykoron több helyen is működött tejivó vagy más néven tejbár: a mai Régi Városháza földszintje és a Dollárházban található turmixbár mellett a Nagyerdei Strandon, valamint a Nagyállomáson és a belvárosi Kossuth utcán is. Ez utóbbi hajdani talponálló vendéglátóhelyről a Napló 1985 januárjában közölt színes riportot, amelyből megtudható, hogy többféle ízesítésű tejberizset, csuszát, palacsintát és tojásrántottát is ehettek-ihattak a vendégei, sőt szeszes italok is kaphatók voltak.

A Nagyállomáson. Fotó: Fortepan / Bauer Sándor

Felejthetetlen élmény az is, hogy a helyben fogyasztóknak két méretben állt rendelkezésükre füles műanyag bögre. Ezeket a csempézett falon lévő csapokhoz kellett odatartani, s azokból engedhettek maguknak tejet, kakaót, tejeskávét. A teát, emlékeim szerint, külön kellett kérni, ugyanakkor mustáros főtt virsli is szerepelt az illatozó kínálatban. A tanulságos cikk itt olvasható a Gambrinus átjáró melletti vendéglátóhely forgalmáról és kínálatáról:


Vendéglátós múltidézéseink sok régi képpel:
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2025. október 10., péntek

A régi Nagyerdőnk 18 gyönyörű képeslapon



A debreceni Nagyerdő 1900-as évek elején megörökített arcairól töltötte fel régi képeslapjai másolatait magazinunk Facebook-oldalára Kedves Olvasónk, Vértesi Ferenc a gyűjteményéből.


A fenti képen Nagyerdei Strand látható a Simonyi úton, a következőn a régi csónakázó tündököl.


Híres vendéglő volt a Dobos-pavilon is a mai fedett uszoda helyén.


A kirándulókat gőzvonat szállította az erdőbe a villamosítás előtti időkben.


A hajdani képeslapok a Leveles Csárda korábbi épületeit is megörökítették.



A fák természetesen visszatérő témák a XX. század eleji üdvözlőkártyákon.


A Simonyi útról is sok szép képeslap készült, alább ötös fogattal, valamint villamossal is látható.




1934 nyarán a Nagyerdei Stadion is megnyílt.


Akkor már működött a csodálatos Nagyerdei Strand is.


Az orvostudományi egyetem főépületét IV. Károly király avatta fel, s a palota előtt állt Tisza István szobra.


A képeslapokon Pallagra is eljuthattunk képzeletben, ahol a gazdasági akadémia pompázik.


Az utolsó gyönyörű képeslapokon a réges-régi Régi Vigadót idézzük meg. Jó múltidézést Mindenkinek!


Kedves Olvasóinkat továbbra is arra buzdítjuk, hogy archív és friss képeiket, témaötleteiket küldjék el nekünk publikálás céljából a dkepeslapok@gmail.com címre vagy a Facebook-oldalunk idővonalára!



Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!


2025. október 9., csütörtök

A kémbálna legendája

A debreceni Zsibogóban egy hidegháborús relikviára bukkantunk a minap. A potom 20 forintba került fotón az a Goliath-nak elnevezett bálnapreparátum látható, amit 1962–63-ban egy amerikai csoport körúton mutatott be Magyarországon, s közben állítólag adatokat gyűjtöttek rólunk.

A bizarr látványosság. Repró: © Debreceni Képeslapok

A Norvégiánál kifogott, 22 méter hosszú és 70 tonnás óriáscetet (avagy ahhoz hasonlító valamit) a leírások szerint pont akkora tréleren szállították, mint amekkora abban az időben a harci rakétákhoz kellett. Ezzel kapcsolatban összeesküvés-elméletek feltételezik, hogy az USA és a CIA ilyen trükkel tesztelte a magyar viszonyokat, s a vándorcirkusz személyzetének is jelentenie kellett a hazai
állapotokról, közhangulatról. Rögtönzött kutatásunk alapján megállapítottuk, hogy a mutatványosok valóban bejárták az országot, s ennek a körútnak némi képi anyagai is fennmaradtak az utókor nyilvánosságának. Az általunk a Zsibiben talált fotó valószínűleg az esemény hivatalos képeslapja.

A képeslap hátoldala. Aki látta a cetet Debrecenben, jelentkezzen! Repró: © Debreceni Képeslapok

A hátoldalán lévő szöveg nyomán azonban az is feltételezhető, hogy Debrecenben is letáborozott a külföldi csoport. A személyesen is megkérdezett idősebbek némelyike úgy emlékszik, hogy valóban bemutatták a bálnát nálunk is, míg másoknak sajnos fogalmuk sincs róla. Emiatt egy kicsi, de mégis nagyon fontos segítséget kértünk Kedves Olvasóinktól: aki tud valamit arról, hogy elhozták-e Goliathot a cívisvárosba, hová és miként, akkor legyen szíves megírni nekünkHála aktivitásuknak, egyöntetűen alátámasztották, hogy Debrecenben is bemutatták a bálnát, valamint a gyilkos szigonyágyút. Erre valószínűleg többször és több helyszínen is sor került, ám a mai Dósa nádor téren mindenképpen. Emellett a Nagyállomás környéke is lehetséges. Mint megtudtuk, a hatalmas sátor előtt sorok kígyóztak, és az attrakció nemcsak körbejárható volt, hanem fel is lehetett menni hozzá. A szaga furcsa volt, és gyakran kellett locsolni, hogy ki ne száradjon. Kémkedésről egyik hozzászólónk se tett említést. Igaz, akkoriban a legtöbbjük még gyerek volt. A Telex cikke szerint a sztori megihlette Parti Nagy Lajost is, aki egy ügynökbálnáról ír A fagyott kutya lába című művében, de a furcsa helyen mutatkozó kolosszális cet jelentős szerepet kapva felbukkan a 2025-ös irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai László Az ellenállás melankóliája című regényében, illetve az ebből készült, Tarr Béla és Hranitzky Ágnes által rendezett filmadaptációban, a Werckmeister harmóniákban is. A szintén amerikai Buffalo Bill 1906-os debreceni fellépéseiről idekattintva olvasható fényképes múltidézésünk.

A Napló tudósítása a bálnáról


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2025. október 8., szerda

A nagy tankcsata


Debrecen környékét 1944. október 8-án érte el a II. világháború egyik sorsdöntő ütközete, a hortobágyi vagy más néven debreceni páncéloscsata. Akkor, amikor épp csak befejeződtek a júniusban elkezdett bombázásokA harci események krónikája idekattintva olvasható el. Ugyanakkor a cívisvárosban nem ez volt az egyetlen olyan fegyveres konfliktus, amelyben tankokat vetettek be. Hiszen az 1956-os szabadságharc leverésében ellenünk is ilyen gyilkolóeszközöket vonultattak fel a szovjetek. Akit ez érdekel, ebbe a régi fotós cikkünkbe kukkantva tudhat meg többet a helyi és a Méliusz téri történésekről.

Szovjetek 44-ben, a városházánál. Fotó: IPKV

Mindezzel kapcsolatban felidézzük azt is, hogy 2016. október 17-től egy T34-es tank volt kiállítva a Hatvan utcai posta előtt a forradalom 60. évfordulója alkalmából... További archív felvételek, dokumentumok a II. világháborús Debrecen állapotáról és eseményeiről idekattintva lapozgathatók az összeállításunkban. Utolsó fotónkon a Napló 1970. április 3-i beszámolója látható a Kossuth utcai tankcsata-emlékmű avatásának képeivel. A tankszobor itt ismerhető meg régi képekkel.

Pátzay Pál alkotása. Fotó: Fp. / Bojár Sándor, 1970

Kapcsolódó összeállításaink:


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2025. október 7., kedd

Ma 160 éves a debreceni Csokonai Színház

Debrecen városi teátruma 1865. október 7-én nyílt meg a mai Kossuth utcán. Állandó kőszínházunk avatásán Jókai Mór mondott ünnepi beszédet, majd a Bánk bánt tekinthette meg a nagyérdemű.

A Csokonai Színház. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A darab címszerepét Molnár György alakította, Gertrudist pedig Jókainé Laborfalvy Róza; Petur szerepét Rónay Gyula játszotta, míg II. Endre „bőrébe” Együd István bújt.

Reich Károly rajza a ,,Légy jó mindhalálig" 1965-ös kiadásában

Négyéves előkészítő munka zárult le ezzel, hiszen a városi közgyűlés 1861-ben szavazta meg az építkezés megkezdését és a beruházás 140 ezer forintos támogatását.

A fotót a malomparki kiállításon repróztuk

Korábban többek között a mai Szent Anna utca sarkán, egy pajtában léptek fel színészek, köztük Petőfi és Arany János is.


A romantikus stílusú palotát Skalnitzky Antal tervezte, a kivitelezést pedig a debreceni Vecsey Imre végezte 101 500 forintért. A szobrokat Marschalkó János készítette, aki a Hősök Temetője Haldokló oroszlánját is megalkotta.

A fotót a malomparki tárlaton repróztuk

Ezeken a műveken Petőfi Sándor, Kazinczy Ferenc, Vörösmarty Mihály, Csokonai Vitéz Mihály, Kölcsey Ferenc és Kisfaludy Károly alakjai elevenedtek meg, akárcsak a Költészet és a Népdal című, allegorikus kompozíciók. A homlokzat Debrecen-címerét Halász László faragta, míg a Csokonai nevet 1915-ben adták a teátrumnak.

A felújítás előtt. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A ma már Csokonai Nemzeti Színház nevű intézményben fellépett mások mellett Blaha Lujza, Honthy Hanna, Latabár Kálmán és Csortos Gyula is, és itt kezdte a pályáját egykoron Soós Imre, valamint Mensáros László, Márkus LászlóLatinovits Zoltán, Hofi Géza, továbbá Cseke Péter, Egres Katinka és Szente Vajk is.

A Művész Espresso. (Fp., Bauer Sándor, 1959)

A fenti fotókon az egykori Művész Espressot idézzük meg, ahol a színművészek és a közönség találkozhatott egymással. Na de, visszatérve a színházhoz, a patinás palota sajnos már nagyon rossz állapotban volt, így igen örvendetes, hogy 2023-ra végre megtörtént a renoválása.

A renoválás látványtervei. Forrás: Debrecen.hu

A következő felvételen visszatérünk a múltba, itt például még milyen sok fa volt a környéken:

A színház és a pénzügyi palota. Fotó: KAKV, 1955

A régi süllyesztett Liszt teret (a mai Ady parkot) és az egykori csobogóját ebben a cikkben idéztük meg régi képekkel. 

2025-ben 160 éves a teátrum. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Vörös csillag, 1959. (Idegenforgalmi Hivatal Db.)

Kossuth utcai cikkeink sok szép régi képpel:
Horváth Árpád szobra középen. Fotó: Szelényi László