A ma 107 éve meggyilkolt Tisza István miniszterelnök és az Egyetem téri szobrának viszontagságos története

A Debreceni Egyetem alapítójának, a cívisváros egykori diákjának, gróf Tisza Istvánnak a szobra immár az oktatási intézmény főépülete előtt áll: az alkotást ide helyezték át, és avatták fel ünnepélyesen 2016. október 31-én.

A leleplezés után. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A néhai miniszterelnököt (1861. április 22. – 1918. október 31.) ábrázoló bronzalakot Kisfaludi Stróbl Zsigmond készítette. A mű 1926. október 26-tól az orvostudományi egyetem központi palotája előtt volt eredetileg, s 1945 áprilisában diákok döntötték le. Aztán a Déri Múzeumban őrizték az ezredfordulóig, amikor a városvédő egyesület kezdeményezésére kerülhetett vissza a Nagyerdei körútra. Az alábbi képeken balról: a szobrot 1926-ban Klebelsberg Kunó miniszter avatta fel. Jobb felső sarok: Ferenc József és Tisza István. Jobbra lent: Gróf Tisza István szobra 1945-ig állt az orvospalota előtt.

Ez azonban továbbra is csupán ideiglenes hely volt, mivel az igazi szándék már a kezdetekkor is az volt, hogy a merényletben elhunyt gróf Tisza István szobra az egész egyetem főépülete előtt álljon. Ez a főépület 1932-ben készült el, tehát 14 évvel később, mint az orvosi.

Kilencven év után azonban a kompozíció – amit Győrfi Lajos restaurált – a hallgatói önkormányzat kezdeményezésére immár az őt megillető téren tekint le az utókor emberére. (A fenti archív képeket az avatás előtti konferencia tárlatán repróztuk.)

A képet Kenyeres Ilona küldte. Fotó: Tóth Gyula

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Az avatás előtt. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:

• Szobrok, amik nem kellettek
• A protestáns gályarabok emlékoszlopa
• A Hunyadi utcai Lenin-szobor
• A felszabadulási emlékmű
• A száműzött Sellő
• A lebontott Zsolnay-szökőkút
• A Csokonai-mozaik
• Raoul Wallenberg szobra, a Kígyóölő
• A Piac utcai hangyaszázad
• Egy óriási debreceni szobor, amit a többség nem láthat
• A Piac utcai szürke házről figyelő titokzatos alakok
• Tóth Árpád nagyerdei emlékműve
• Az árnyas Ady park és a kis csobogó
• Rejtőzködő szépség
• Szobrok ülő nagyjainkról
• A Petőfi téri díszpark és a lebontot szökőkút
• Miről beszélgetne Szabó Magda és Ady Endre?
• Rejtélyes nagyerdei ufólandolás
• A Kassai úti szupermen
• Mini Debrecen-szobor a főtéren
• A Lehel utcai óratorony
• Kovács Margit színes kerámiái
• A Nagyállomás óriási képei
• A Tiszai halász című sgraffito
• A szociális otthon pusztuló faliképei

70 éve forgatták a „Körhintát” a debreceni tanyavilágban és Hortobágyon

Debrecen határában, a Látóképi Csárdánál, valamint a Hortobágyon 1955 őszén kezdődött a Körhinta című film forgatása, melyet Fábri Zoltán rendezett, és Törőcsik Mari mellett Soós Imre is főszereplője. A Néplap július 30-án adott hírt a készülő filmről, majd október 30-án már a tényleges munkákról tudósított, december 3-án pedig ez jelent meg: a darab december elején teljesen elkészül, és a jövő esztendő első hónapjában a közönség elé kerül a debreceni tanyavilágban játszódó történet, melynek jelenetei a fentieken kívül a Veréb- és Kádár-dűlőben is játszódnak. Akkor, 1955 decembere elején egyébként a lakodalmas jelenetet vették fel a Kilenclyukú hídnál. A két fiatal gyönyörű szerelmét elmesélő fekete-fehér drámát az 1956-os cannes-i filmfesztiválon Arany Pálma Díjra jelölték.

Törőcsik Mari és Soós Imre. Fotók: Wikipédia

A történet szerit Marit (Törőcsik Mari) az apja Farkas Sándor egyéni gazdához (Szirtes Ádám) akarja feleségül adni, hogy egyesíthessék a földjeiket. A lány azonban Bíró Mátét (Soós Imre) szereti, s emiatt szembeszáll az apja akaratával. Egy lakodalmi mulatságon Máté és az indulatain uralkodni nem képes Farkas nyílt összetűzésbe keverednek, miután Mari és Máté önfeledten táncolnak egymással. Amikor Mari közli az apjával, hogy Mátét szereti, és nem hajlandó feleségül menni Farkashoz, Pataki baltával támad rá. A lány elmenekül... – a folytatást lásd a filmben.

Kapcsolódó összeállításaink:

• 95 éve született Soós Imre
• Karády Katalin Debrecenben
• A Légy jó mindhalálig forgatása Debrecenben
• Debreceniek a 2025-ös új magyar sikerfilmekben
• Keleti Éva művészportréi

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Az első Bengáli villamos Debrecenben

Debrecenben az 1950-es évek végére már égető szükség volt az elhasználódott, 50–60 éves járműveket felváltó új kocsikra (ahogyan a többi három, ma is villamost üzemeltető magyarországi városnak). Mivel az egyetlen gyár, a Ganz–MÁVAG nem tudta kielégíteni a helyi igényeket, sürgős megoldást kellett találni a problémára. Fotók: Méliusz Központi Könyvtárának Helytörténeti Részlege

Vörös Hadsereg útja, 1970

A DKV múltidézése szerint áthidaló megoldásként a Fővárosi Villamosvasút csuklós villamoskocsit (FVV CSM) tervezett, melyet saját kivitelezésben, a MÁV Debreceni Járműjavítóval együtt kezdett gyártani. A sárga–vajszínű, kék díszítőcsíkos csuklós villamos Debrecenben 281-es pályaszámmal, 1962. október 29-én, nagy közfeltűnést keltve állt forgalomba. A DKV 1963-ban kilenc, majd 1964-ben további négy azonos kivitelű járművet állított forgalomba. A társaság történetében az 1969. június 20. is jelentős mérföldkő volt, hiszen 481-es pályaszámmal, a Csapó utcán végigfutó 6-os vonalon forgalomba állt az a kétirányú, hatajtós kocsi, amit teljes egészében a debreceni vállalat készített kifejezetten a vonal sajátosságainak megfelelően áttervezve.

Csapó-kanyar, 1971

A Bengáli becenevet egyébként a színe, a formája és a hangja miatt kapta ez a villamos. Az utolsó menetrend szerinti Bengáli villamosról ebben az összeállításunkban írtunk.

A Simonyi úton 1979-ben

Kapcsolódó anyagaink sok régi képpel:

• 140 éves a debreceni tömegközlekedés
• A gőzmozdonyos cívisváros
• A villamosközlekedés aranykora
• Az utolsó Bengáli
• Az új 2-es villamosvonal
• A 4-es villamos
• Az 5-ös villamos
• A 6-os villamos
• A pallagi villamosjáratok
• 40 éve trolival
• A fénytroli
• A Mikulás-Bengáli
• A közlekedéstörténeti emlékszoba
• A mozdonyok és vonatozás szerelmese
• Futurisztikus szupervonatok a Nagyállomáson
• A Debrecen tengerjáró hajó
• A Malév új debreceni repülőtere
• A XII-es pánvélvonat

A Simonyi út két szélén (1974)

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Gulyás Pál és Kazinczy Ferenc születésnapja

 

Debrecen sajátos hangú, híres költője, Gulyás Pál 1899. október 27-én jött világra. A debreceni Református Kollégiumban tanult, szülővárosában szerzett tanári és bölcsészdoktori oklevelet. 1924-ben Hajdúböszörményben a Bocskai István Gimnáziumban tanított, 1925 és 1926 között Kiskunhalason volt tanár. Ezután a debreceni Iparostanonc Iskolában kapott állandó munkát. 1927-ben alapító tagja volt a debreceni Ady Társaságnak, melyben később vezető tisztséget töltött be. 1928-ban a Napkelet költői pályázatán első díjat nyert. 1934-ben Fülep Lajossal és Németh Lászlóval szervezője, főszerkesztője volt a népi írók lapjának, a Válasznak. Élete utolsó éveiben szoros szellemi kapcsolatot ápolt Hamvas Bélával. A népi írók csoportjához tartozó, eredeti hangú, erősen gondolati jellegű lírikus.

A Hajó utca 9. szám alatti udvarukon. Fotó: Fortepan

A Wikipédia szerint Gulyás Pál a világnyelveken kívül finnül, ógörögül, izlandi nyelven és románul olvasott. Korai költészetére a német líra és a Nyugat nagyjai hatottak, de filozófiai érdeklődése is megmutatkozik a verseiben. Befolyással volt rá többek között Oswald Spengler krizeológiai történelem-szemlélete. Az 1930-as években a népi mozgalom poétikai törekvéseihez csatlakozva formavilágában is követve szólaltatta meg a néphagyományokat. A vidéki irodalom fontosságát hangsúlyozta, és Debrecenben kívánt szellemi központot kialakítani. Érzékeny idegekkel fedezte fel a háború felé haladó ország veszélyeztetettségét (Csokonai gúlája előtt), elutasította a német és olasz orientációjú külpolitikát (Nibelungi köd, Isten követje), kozmikus látomásokban jelenítette meg a közelgő pusztulás képeit (A Biblia siratása, Új vanitatum vanitas).

Gulyás Pál nagyerdei szobra. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az Alföld csendjében (1943) című kötetében vált éretté a költészete. A finnugor folklórban találta meg a mintát, amelyhez a népi jellegét kifejezni kívánó magyar költészetnek Gulyás felfogása szerint igazodnia kellene. Út a Kalevalához (1937) című tanulmánya szerint a finn népi eposz világképében egy pentatonikus lényegre redukált s abból újrafejlesztett, újra hatványozott népiségben található meg az a harmonikus életérzés és kultúra, amely leküzdheti a XX. század szellemi válságát. Ezt a mitikus népiséget állította esztétikájának középpontjába, és kérte számon a kor magyar irodalmán.

Kazinczy Ferenc

Gulyás Pál mellett egy másik író, költő is október 27-én született: Kazinczy Ferenc, 1759-ben Érsemjénben. A nyelvújítóként is tevékenykedő tudós 1831. augusztus 23án hunyt el Széphalmon. Emlékét Debrecenben utca és iskola őrzi, ugyanakkor szobra is található a Csokonai Színházon. 

Kazinczy szobra a színházon. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:

• Csokonai Vitéz Mihály
• Fazekas Mihály
• Szabó Magda
• Ady Endre
• Oláh Gábor
• Petőfi Sándor
• Arany János
• Radnóti Miklós
• Jókai Mór
• József Attila
• Móricz Zsigmond
• Wass Albert
• Karády Katalin
• Soós Imre
• Szabó Lőrinc
• Művész Úr
• Petőfi Zoltán
• Nagy László

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Hazánk első szövetkezeti üdülője volt a Nagyerdőn

Debrecenben a Termelőszövetkezeti Tagok Hajdú-Bihar Megyei Biztosítási és Önsegélyezési Csoportjának kezdeményezésére 1962-ben kezdték meg a termelőszövetkezeti tagok üdülőjének építését. Az építkezés csaknem 7 milliós költségeihez a megye 165 közös gazdasága járult hozzá. Az ünnepélyes átadás 1963. október 27-én volt, és az avatáson részt vett az a mintegy száz szövetkezeti tag is, akik elsőként kaptak beutalót a létesítménybe.

A téeszüdülő. Fotó: Bakonyi Béla, 1967

A Napló következő száma szerint (lásd lentebb) a megnyitón részt vett mások mellett Keserű János, a földművelésügyi miniszter helyettese, valamint Ambrus István, a megyei tanács vb elnöke is. A beszédekből kiderül, hogy évente 3600 szövetkezeti gazda tölthetett 10 napot a nagyerdei üdülőben. A mintegy 7 millió forint költséggel felépített szövetkezeti üdülő az új szocialista erkölcsnek és a közösségi összefogásnak a megnyilvánulása. A megépítés  és önálló üzemeltetés érdekében 165 hajdúsági tsz társult, hogy tíz naponként száz téeszgazda pihenhessen, szórakozhasson a gyönyörű környezetben, a saját üdülőjükben. Az elsők között a földesi Rákóczi Tsz kertészeti brigádjának fiatal tagjai, Szőlősi Eszter és Nagy Róza költöztek be, továbbá Venyige Károlyné, a biharkeresztesi Lenin Tsz tagja, Kapusi Lajos és Vincze István kiváló traktorosok a nagyhegyesi Vörös Október Tsz-ből, Farkas József állatgondozó és Porkoláb Imre növénytermesztő (újszentmargitai Kossuth Tsz) is.

Kapcsolódó összeállításaink:

• Az Aranybika Szálló mai palotája
• Az Aranybika előző épülete
• Az Angol Királynő Szálloda
• Ahol a Frohner állt
• Luxushotelek a régi belvárosban
• Ez van ma a Royal Hotel helyén
• A Kohászüdülő

Az üdülő 1970-ben. Fotó: Fortepan / Bojár Sándor

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

2008 óta az ötcsillagos Divinus Hotel van itt

Az 1990-es taxisblokád Debrecenben

Debrecenben 1990. október 25-én kezdődött a taxisok és fuvarozók országos tüntetése, a taxisblokád. A hatalmas tiltakozást az váltotta ki, hogy az Antall-kormány ipari minisztériuma bejelentette az üzemanyagok 65 százalékos áremelését az öbölháború okozta drágulásra és a szovjet szállítások akadozására hivatkozva. Az új árak 1990. október 26-án, pénteken nulla órakor léptek (volna) életbe. Ez alapján például a 86-os oktánszámú benzin literenként 56 forintba került volna, a 98-as 62 forintba, a gázolajak pedig 42–52 forintba. A történtekben az is szerepet játszott, hogy az útalap mértéke az addigi tonnánkénti 4300 forint helyett 8300-ra nőtt volna.

A Piac és a Kossuth utca kereszteződése. Fotók: HBN

A haonon és a Naplóban megjelent 2020-as múltidéző összeállításom szerint az áremelés híre miatt 1990.október 25-én este fél 9-től mintegy 800 taxis bénította meg Debrecen forgalmát, mondván, hogy a kormány lehetetlenné tette a megélhetésüket. Úgy vélték: az intézkedés a fuvarozási tarifák akkora ugrását váltja ki, amely miatt nem lesznek utasaik. A kormány bejelentése hatására a hajdú-bihari kutakat is megrohamozták az emberek, és a kormány szándéka ellenére pánikszerű felvásárlás kezdődött. A Napló 1990. október 27-i cikkei szerint a gépjárművek eltorlaszolták az utakat többek között a Kistemplom előtti kereszteződésben, valamint a város határában futó utakon is. A tüntetők az úttorlaszokon csak a mentőket, a rendfenntartókat és a kivonuló szovjet katonai konvojokat engedték át. A lakosság segítette őket, sokan vittek nekik enni- és innivalót. A Vörös Hadsereg útján is megtisztult a levegő, Debrecen egy nagy sétálóutca lett.

Papp Imre megyei rendőrfőkapitány garantálta, hogy a rendőrség semmiféle erőszakot nem alkalmaz a tüntetők ellen. Rendkívüli események azonban így is történtek, hiszen például a blokád második napján a Bem téren infarktust kapott egy nő, míg a Homokkertben egy férfi verekedni kezdett a kocsitorlasz miatt. Az üzletekben is felvásárlási láz tört ki a várhatóan továbbgyűrűző áremelkedéstől tartva. A rendőrfőkapitány figyelmeztetett: el kell kerülni a pánikhangulatot és a hisztériát, amelynek már voltak jelei, ugyanis már többen telefonáltak a rendőrségre, benzinkutak és az Aranybika felrobbantásával is fenyegetőzve. Ugyanakkor például jugoszláv és szovjet kamionosok a taxisblokád miatt teljesen eltorlaszolták a Kassai utat. Mire a taxisok átengedték őket, addigra már többek között lengyel, román, szovjet és jugoszláv autók százai torlódtak fel Debrecen határaiban. A lakosság emiatt is végül kezdett elfordulni a tüntetőktől.

1990. október 26-án tárgyalások kezdődtek a taxisok és a szakminisztériumok vezetői között. A megyeszékhely taxisai és Debreczeni Ferenc városi tanácselnök-helyettes október 28-án, vasárnap késő este állapodtak meg az országos egyezség ismeretében a demonstráció befejezéséről. Másnap éjfélkor az üzemanyagárak egységesen 12 forinttal mérséklődtek. Így a 86-os benzin ára 44 forint, a 98-asé 50 forint lett literenként, míg a normál gázolaj 30 forintba kerülhetett.  A Napló 1990. október 29-i megjelenése napján pedig már alakuló ülését tartotta az új önkormányzat képviselő-testülete, és a közgyűlésen a tisztségviselők között dr. Hevessy József polgármestert is megválasztották.

Dr. Hevesy József esküje. Fotók: HBN

Kapcsolódó múltidézéseink:

• A rendszerváltás utáni első országgyűlési választás
• Debrecen elöljáróinak egykori esküje
• Nagy Imre és mártírtársai újratemetése
• A Proletár- és a Lenin-szobor ledöntése

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

A IV. Károly király által felavatott orvospalota

Debrecenben október 23-án nem csak az '56-os forradalom kitörésére emlékezünk. 1918-ban ugyanis szintén ezen a napon avatták fel az orvostudományi egyetem addig elkészült főépületét.

A főépület. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ez utóbbit Korb Flóris tervezte, aki az 1932-ben átadott Tisza István Tudományegyetem (a mai Debreceni Egyetem) központi palotáját is megalkotta. Az orvostudományi egyetemet IV. Károly király és a neje, Zita királyné avatta fel, akik vonattal érkeztek a Nagyállomásra. Márk Endre polgármester fényes fogadtatással készült, s a megérkezésükkor a katonazenekar a Gotterhalte-t játszotta.

A Debreczeni Képes Kalendáriom térképe

Aztán a díszvendégek ötösfogaton utaztak a Nagyerdőbe. (Ez a nevezetes kocsi állítólag ma is megvan, s ez vonult fel a virágkarneválon is...)

A krónikák szerint a királyi látogatásnak a szakszervezetek nem örültek, mondván, hogy ,,az évek óta zajló háború, nincstelenség a Habsburgok miatt is van, s ezek leszármazottait akarják most ünnepelni?" A szervezett munkások tehát nem gyarapították a közönséget a felvonulásokon, főként a Ferenc József úton. (Forrás: Korok, emberek. MSZMP, 1976.)

A képmásolatokat Vekerdi Károlytól kaptuk

Az épület előtt nem mellékesen egy szobor állt, mégpedig a Tisza István miniszterelnököt ábrázoló alkotás. Ezt később a történelem viharában ledöntötték, s majd csak az ezredfordulón állították fel újra, de már az elméleti tömb mellett. A műnek 2016. október 31-től az Egyetem tér észak-nyugati sarkán van az új helye.

A főépület díszkapuja. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó múltidéző összeállításaink:

• Ilyen lett volna az egyetemünk az eredeti terv szerint
• A Debreceni Egyetem főépülete
• Az Egyetem téri franciakert felfedezése
• Örök szépségünk, az Egyetem tér
• Az Egyetemi templom fordulatos története
• A DOTE Elméleti Tömb
• A KLTE Kémiai Intézete
• Az Egyetem téri szökőkút régi díszkivilágítása
• Az orvospalota
• A megszépült klinikapalota
• Az egyetemi botanikus kert
• A Klinika Mozi
• A Móricz-koli
• A zeneművészeti főiskola
• Tisza István szobra
• 150 éve született Klebelsberg Kuno

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

60 éve kezdték építeni a debreceni régi Ifjúsági Parkot

Debrecenben 1965. október 23-án igen örvendetes hírt közölt a helyi sajtó. A cikk így kezdődik: „Nagy mozgást és munkát látnak, akik mostanában a régi István Gőzmalom mögött, a Thomas Mann utca környékén járnak. A nagy üres telken, a másfél holdnyi beépítetlen területen épül a debreceni ifjúsági park. Régi terv megvalósításához kezdtek hozzá a KISZ-fiatalok. A Debrecen Városi Tanács a Kommunista Ifjúsági Szövetség Debreceni Városi Bizottságával együtt szervezi az építkezést, irányítja a munkát. A jelentős kezdeményezést a KISZ Központi Bizottsága anyagiakkal támogatja.”

A megmaradt domb 2024-ben. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Megtudhatjuk a korabeli beszámolóból azt is, hogy „A teljes tervdokumentációt az ÉM Debreceni Tervező Vállalat kiszesei készítették el. Sokat ígérő rajzok vázolják fel a debreceni fiatalok új szórakozóhelyének jövendő képét. Mindenekelőtt a terepet kell rendezni, földmunkákat végzeni. Kivágták a régi, korhadt fákat, a park területét először az erdőgazdaság fiataljai vették birtokba. Ezt követően egymás után jelentkeztek a debreceni iskolák, vállalatok kiszesei. Eddig mintegy 150 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek. Ott dolgoztak a leendő park területén a Tóth Árpád Gimnázium, továbbá a pallagi technikum, a Debreceni Gépjavító Állomás, a Fűvészkert utcai általános iskola fiataljai. Minden napra jut egy-egy új csoport. Már bejelentette részvételi szándékát a Kossuth Lajos Tudományegyetem KISZ-szervezete, a vegyipari, a gépipari, az építőipari technikum, az agrártudományi főiskola, a TITÁSZ, a vízmű KISZ-szervezete is.”

A megmaradt kapu 2024-ben. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az 1965. október 23-i cikk tudatja továbbá, hogy „A debreceni ifjúsági park szemmel láthatóan közüggyé vált. A 800 ezer forintos költséggel épülő létesítményhez csak az anyag kerül majd pénzbe. Minden emberi munkát társadalmi összefogással végeznek el. A parkot a kertészethez, növényekhez értő fiatalok építik, a sportpályákat a város sportszerető leányai és fiai.” Az Ifiparkban később a debreceni Color Együttes, valamint Tankcsapda is koncertezett. Az pedig, hogy miként alakult a Végh Dezső utcai létesítmény története, és mi van ma ezen a helyen, ebben az összeállításunkban ismerhető meg.

A volt lelátó romjai 2016-ban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó múltidézéseink sok régi képpel:

• A Jubileumi Játszótér
• A Nagyerdei körúti nyári tábor
• Az újkerti szánkódomb és barátság park
• Az Oláh Gábor utcai műjégpálya
• A Jancsi és Iluska játszótér
• Volt egyszer Debrecenben egy Ifipark
• A Mikepércsi úti Malév-kísértettanya
• A Kassai úti Göcs-bunker
• Az ördög árka
• A volt szovjet tankúsztató
• A hajdani Termál Panzió
• A lebontott nagyerdei kemping
• Debreceni kísértettanyák
• A Medgyessy sétány szellemkastélya I.
• A Medgyessy sétány szellemkastélya II.

A 73-as kép forrása: Ötvenéves a debreceni rockzene

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

A Huszár Gál utca

Debrecenben a hajdani olajütő mellett és a volt Kincses-tó közelében, a Keresszegi és a Budai Nagy Antal utca között fut a Falóger nevű városrészben a Huszár Gál előtt tisztelgő utca, ami a híres nyomdászról, reformátorról, a debreceni könyvnyomtatás megalapítójáról kapta a nevét. Huszár Gál 1512. október 16-án született, és 1575. október 23-án hunyt el.

A Luther-saroknál. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

A Wikipédia leírása szerint Verancsics Antal, Eger érseke 1560 októberében elfogatta. Mielőtt az egri börtönbe szállították volna, Kassán tartották fogva, ahol a tisztelői kibontották a börtön falát, így megmenekült december 27-én. Kassáról a nyomdájával együtt Debrecenbe költözött. Debrecenben papi állást nem vállalt, csak nyomdászkodott: először a Magyaróváron elkezdett énekeskönyvét adta ki (Isteni dicséretek és psalmusok), majd főként a debreceni református püspök, Méliusz Juhász Péter műveit nyomtatta ki. Debrecenből 1562 májusában távozott Komáromba.

Huszár Gál (1512–1575)

Eltiltásokkal, üldözésekkel terhelt, kalandos élete során többször kellett menekülnie, végül azonban 1568-től a haláláig (melyet pestis okozott)a Dunántúli Református Egyházkerület első püspökeként tevékenykedett, és a könyvnyomtatást is művelte. Emlékét ma Debrecenben szobrok is őrzik a nagyerdei Egyetem téren, valamint a Böszörményi úti nyomda udvarán. Ezek mellett egy oktatási intézmény viseli a nevét a Diószegi úton.

Huszár Gál nyomdászjegye

Kapcsolódó összeállításaink:

• Bencsik Sándor utca
• Segner tér
• Egyetem sugárút
• Nyíl utca
• Füredi út
• Thomas Mann utca 
• Huszár Gál utca
• Batthyány utca
• Szent Anna utca
• Csapó utca
• Hatvan utca
• Széchenyi utca
• Piac utca
• Főtér
• Kossuth utca
• Dósa nádor tér
• Varga utca
• Mester utca
• Egyetem tér
• Kassai út
• Faraktár utca
• Kolónia utca
• Pacsirta utca
• Zúgó utca
• Rakovszky utca
• Homok utca
• Hadházi út
• Dorottya utca
• Csillag utca
• Domb utca
• Bartók Béla út
• Ady út

A Huszár Gál utcai vasúti átjáró a túloldalból. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Debrecen 1956

Debrecen 1956 – ez volt a címe annak a megemlékezésnek, amelyen a régi Csapó utca, az Aranybika-népbüfé, a Kossuth-sarki takarékpénztári kupola és a sortűz áldozatainak temetése is látható volt a szabadságharc dokumentumai mellett a Méliusz-könyvtárban. A 60. évfordulóra rendezett kiállítás elsősorban a forradalom és szabadságharc írásos és képi relikviáit mutatta be, de a mindennapi életről is gazdag válogatást tárt elénk. Itt például a zsinagóga maradványaira csodálkozhatunk rá:

Ízelítőnk következő fényképén a Petőfi-szobor áll a csupasz téren. Figyelemreméltók a kép bal oldalán a régi házak is, melyek a lebombázott, lebontott Hunyadi utcán sorakoztak még!

Még egy felvétel a Petőfi térről, háttérben a bombázásokat túlélt kamarapalota és a mai zöld szalagház helyén állt épületsor. Már kint van a repülős szobor, aminek a rendszerváltáskor veszett nyoma.

A Szent Anna (Béke) és a Varga utcák sarkán is pompázott egy híres-szép bankpalota, az ilyen volt akkoriban:

A Vörös Hadsereg útja és a Szent Anna utca sarkára emelt irodaház friss látványa pedig ez:

Akkoriban a volt Angol Királynő Szálloda épületegyüttesére is vörös csillag és Rákosi-címer került.

A Széchenyi utca, valamint a Vörös Hadsereg útja sarkának látképe a Budapesti Nagy Áruházzal, továbbá parfümériával, gyógyszertárral és Debrecen lakóival:

A városházára szintén vörös csillag nehezedett, de előtte még pompázott a kis franciakert és a négy fasor, ugyanakkor a Kossuth-sarki torony se égett le...

A szabadságharc újságjait a Szabadság Lapnyomda nyomtatta ki, ami az Aranybika-tömbben működött. A képen két kéziszedő szerepel munka közben.

Még egy csoportkép a Szabadság Lapnyomda szakembereivel:

Az Aranybika Szállodában meglepő módon népbüfé is működött, íme.

A Csapó utca elejéről, a Dollárház előtti időkből is voltak képek a kiállításon. A mai Dósa nádor téri kiadóépület, a Wolff-palota földszintjén Csemege-üzlet is fogadta a betérőket.

A tárlat a Nagyerdei Szabadtéri Színpad új korából is mutatott fotót. Az alábbi képen egy dalműsor jelenetébe pillanthatunk be úttörőkkel.

A harci felvételeken kívül az ÁVH-s sortűz áldozatainak temetése is megelevenedett, mely a Köztemetőben volt. Az alábbi reprodukciónk jobb szélén Mensáros László színművészt láthatjuk. Ő sem úszta meg büntetés nélkül a forradalmi szerepvállalását.

További '56-os összeállításunk idekattintva lapozgatható. Jó múltidézést, soha többé diktatúrát!

Teljes galériánkért kattints az alábbi nyílra:

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!