Keresés ebben a blogban

2024. szeptember 4., szerda

Debrecen legkisebb imahelye egy külvárosi fenyő alatt

Debrecen sok és különféle felekezetű gyülekezeti helye közül a legkisebb a Wolaffka utcában, a konzervgyár és az új dohánygyár között bújik meg a József Attila-telepen.

A Wolaffka utcai kápolna. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Szent Antal nevű, harangtornyos kápolnának a mérete mellett az is a különlegessége, hogy Mándoki Ernő piarista pap, latin–német–ének szakos tanár (1919. január 4. – 1970. november 21.) építette egy vályogház átalakításával 1956-ban és 1957-ben, rokoni és baráti segítséggel.

Mándoki Ernő (1919. január 4. – 1970. november 21.)

Mándoki Ernőről azt mindenképpen érdemes tudni, hogy mivel börtönviselt ember volt, élete végéig megbélyegzettként viszonyultak hozzá még a paptársai is, főleg a békepapok. A ház falára a születése 100. évfordulója alkalmából, 2019. március 23-án helyeztek egy szép emléktáblát az iránta való hálaként. A Magyar Kurír cikke szerint Mándoki Ernő lelkipásztort sokan ismerték, s a hétköznapok, illetve a tanyák szentjének tartották.

A Wolaffka utca eleje. Fotó: © Debreceni Képeslapok

1944 januárjától az 1948-as államosításig tanított a Piarista Gimnáziumban. A diákok körében nagy megbecsülésnek örvendett, főként a józansága, szerénysége, közvetlensége miatt. 1948-tól az 1970-ben bekövetkezett haláláig a debreceni Szent István-plébánián volt segédlelkész. Ekkor ez a plébánia a környező, 20 kilométer kiterjedésű tanyavilág pasztorációját is ellátta. Ernő atya hóban, fagyban is kerékpárral járt ki a tanyákra misézni és hittant tanítani.

A kis harangtorony. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az utolsó, 2013-as felvételünkön az is látható, hogy már nincs meg az a két tuja, amik az imahely előkertjében álltak. Lecserélték a korábbi zöld kerítést, és egy feszületet is felállítottak az udvar – szemből nézve – bal oldalában. Érdemes megemlékeznünk az utca nevéről is: Wolaffka Nándor püspök (1852–1906) előtt tiszteleg, aki anno a Szent Anna-templom plébánosa is volt. S végül, hogy melyik lehet Debrecen második legkisebb gyülekezeti helye? A Vágóhíd utcai régi temető kápolnája! No és a harmadik legkisebb: a Mikes Kelemen utcai, szintén római katolikus Jézus Szíve templom. 

Az új kerítéssel. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A kápolna korábban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Aranybika, Ferenc József út, Vidoni Szalámigyár, Göcs, mai belváros és középkori kardok... – a Ti képeiteken

A nyári Piac utca. Fotó: © Horváth József.

Debrecen régmúltjáról és nem túl távoli jeleneteiről sok csodás képmásolatot osztanak meg velünk az olvasóink hozzászólásban vagy üzenetben, illetve a dkepeslapok@gmail.com címre küldve.


A fenti képeslapmásolaton az Aranybika Hotel pompázik, aztán a Ferenc József útban gyönyörködhetünk a Hangya-bérházzal, valamint a vármegyeházával. Ezeket Varga József csatolta, akárcsak a Kossuth utcán tündöklő Csokonai Színház muzeális üdvözlőkártyáját.



A Debreceni Ruhagyár történetéről szóló cikkünkhöz Pósán János mellékelt képeket a hajdani Vidoni Szalámigyár dolgozóiról. A két vállalat úgy kapcsolódik egymáshoz, hogy a szalámigyár épületeiben rendezték be a Domb utcai ruhagyárat. Köszönjük ezeket a képeket is!




Répás Zoltán a Kassai úton egykor működött csapágygyár históriáját felelevenítő összeállításunkat egészítette ki a cég alábbi két jellegzetes kártyanaptárával.


Mindezeken kívül Debrecen mai életéről is jöttek képek. Pásztor István, továbbá Horváth József szintén a főutca arcairól mellékelte a felvételeit, melyek közül az első a Kistemplomból készült. 

A Piac utca látképe. Fotó: © Pásztor István

Mostani anyagunkban Bányai Sándor fotója révén még a hófödte Dósa nádor téren is megpihentethetjük a tekintetünket, ugyanakkor Imre Kosa Kósa képe által a Déri Múzeumba is ellátogatunk. Olvasóifotó-összeállításunk előző részei itt csodálhatók meg.

Nyitóképünk teljes méretben. Fotó: © Horváth József

Kedves Olvasóinkat pedig továbbra is arra buzdítjuk, hogy archív és friss képeiket, témajavaslataikat küldjék el nekünk közzététel céljából a dkepeslapok@gmail.com címre! Köszönjük szépen!

Dósa nádor tér, 2023. XII. 23. Fotó: © Bányai Sándor

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Múzeumi kincseink. Fotó: © Imre Kosa Kósa

2024. szeptember 3., kedd

A 3. Debreceni Virágkarnevál legszebb kocsijai (1968)


A Debreceni Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága 1968-ban harmadízben rendezte meg az Országos Virágkarnevált a „Tiszta és Virágos Debrecenért” mozgalom méltó befejezéseként – fogalmaz a szervezőbizottság akkori albuma, melyből a mostani múltidézésünk képeit repróztuk. A füzet fotóit a mozgalom filmstúdiójának munkacsoportja és Pathó Sándor készítette.

Debrecen nyitókocsija a Nagytemplomnál

Az első képen a Debreceni Ruhagyár kompozíciójában és manökenjeiben gyönyörködhetünk. Utána a cívisváros nyitókocsija halad a Nagytemplom előtt, a következő fotón pedig a Május 1. Ruhagyár virágkocsija és modelljei láthatók.



A parádén a helyi középiskolák, például a Fazekas Mihály Gimnázium diákjai is felvonultak, táncoltak. A Hajdú-Bihar Megyei Kisipari Szövetkezet mesefigurás kocsija az összefogás erejét szimbolizálta:

Hófehérke és a hét törpe

A Fővárosi Kertészeti Vállalat egy nagy sárkányt alkotott a színes virágokból.


A tévé élőben közvetítette a parádét, a Nagyerdei Stadionban például darus kocsikról is dolgoztak az operatőrök a sok ezer néző és a vonulók fölé emelkedve.

Operatőrök a darukosárban

A harmadik virágkarneválon a Videoton is kocsival szerepelt.


A Miskolci Kertészeti Vállalat a kocsonyában pislogó békával kapcsolatos szólást jelenítette meg...

„Pislog, mint miskolci kocsonyában a béka”

Nem maradhatott el az akkor már 50 éves párt virágban való megformálása sem. Az állítólag kirobbanó sikert arató kocsival a Hajdúszoboszlói Községgazdálkodási Vállalat rukkolt elő.

Lenin az ünnepi alkotáson

A Debreceni Gyógyfürdő Vállalat virágkocsija a Nagyerdei Strand nyújtotta örömöket fogalmazta meg.


Az alábbi képen nemcsak a Hajdu porszívós virágkocsiján, hanem a millió nézőn is ámuldozhatunk.


Íme a Vendéglátó-ipari Vállalat, a Nyíregyházi Kertészeti Vállalat, a Budapesti Finomkötöttáru-gyár és a Debreceni Kertészeti Vállalat kompozíciói. Végül csodálják meg a Deac színpompás virágkenuját (amiben debreceni olimpikonok is helyet foglaltak) és a további fesztiválok képeit!



Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Deac olimpiai virágkenuja

Virágkarneváli összeállításaink sok szép régi képpel:

Virágszüret a1968-as karneváli kocsikhoz

Még megcsodálható az öt méter magas Életfa

Debrecenben a 2024-es virágkarnevál és az Élő ige éve alkalmából Életfát állított a Tiszántúli Református Egyházkerület az Egyetemi Templom főkapuja elé. Pikó Sándor öt méter magas műve még 2024. szeptember 2-án is megcsodálható volt. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Az Életfa 2024. 09. 2-án. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az egyházkerület korábbi tudósítása szerint Fekete Károly püspök így fogalmazott a szép alkotásról: „A két tér: az egyetem, azaz a tudomány temploma, valamint az Isten háza között van kapcsolat, hiszen már az Édenkertben is egymás mellett állt az Élet fája és a Tudás fája. A mi üzenetünk ezen a virágkarneválon az, hogy a szent és a profán között van átjárás, és a templom kapujában egy olyan hívogató alkotás áll, amely az életről üzen.” Érdemes tehát még megtekinteni ezt a különleges Életfát, a szökőkút előtti – már elbontott – ünnepi oázis pedig ebben az összeállításunkban idézhető fel.

Ilyen volt a medencénél. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A templom előtt. Fotó: © Debreceni Képeslapok

2024. szeptember 2., hétfő

Újjászületve hamarosan feltámad a nagyerdei Pálma


A debreceni Nagyerdő patinás vendéglátóhelye, a Pálma hetek óta nem fogad vendégeket. Az augusztus eleji kezdetekkor már az is szárnyra kapott, hogy lebontják a híres épületet, ám a lépcsőnél szerencsére egy tábla tájékoztatta az érdeklődőket arról, hogy csak ideiglenesen zárták be az éttermet, mivel felújítják. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Az átalakuló belső tér. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A 2024. szeptember 2-i túránkon ismét útba ejtettük az egykori cukrászdát, és örömel állapítottuk meg, hogy kívül már egész szembetűnőek a megújulás jelei. Hiszen például másik felirat került a kapu fölé, változott a teraszkerítés mintája, és a főfront is egységesen fehér (volt) a korábbi sárga-piros helyett.

2024. szeptemper 2. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az ott dolgozó egyik munkás megengedte, hogy bent is szétnézzünk (lásd a fenti képen), és azt is megtudtuk tőle, hogy a Pálma várhatóan körülbelül három hét múlva nyithat újra.

Az új felirat. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A legendás vendéglő története ebben az összeállításunkban ismerhető meg régi szép képekkel.

Az új teraszkerítés. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A 2023-as arculat. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Vendéglátós múltidézéseink sok régi képpel:
A korábbi kiírás. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A '44-ben elpusztult hotel-fogadó: a Petőfi téri Kis Pipa


Debrecen régi híres vendéglátóhelyéről, a hajdani Kis Pipa vendéglőről és szállodáról kaptunk egy remek képeslapmásolatot Kedves Olvasónktól, Szegedi Pétertől. A II. világháború bombázásaiban megsemmisült fogadóról a Debrecen lexikon azt írja, hogy eredetileg a Kossuth utca és a Burgundia utca keleti sarkán állt az 1800-as évek végétől, és színészek, újságírók, grófok voltak a törzsvendégei. A régi üdvözlőkártyák tanúsága szerint a Kis Pipa az 1878. évben alapíttatott. Kedvelték a szegényebb diákok is, mivel a tulajdonos Papp Gyuri jóvoltából ingyen étkezhettek itt. A századfordulón települt át a Petőfi tér 10. szám alá, ahol szállodával és kerthelyiséggel is bővítették a szolgáltatási körét, s a pipázásnak valóban nagy kultusza volt itt. Az utolsó időkben Kemény János által üzemeltetett vendéglátóhely az 1944. június 2-i, első szőnyegbombázásban semmisült meg. Érdekesség, hogy szintén Kis Pipa névvel a Dégenfeld téren (a mai Dósa nádor téren) is működött egy vendéglő 1901-től.

A Kis Pipa 1915-ös képeslapja

A Petőfi téri lebombázott OTI-bérházról itt írtunk, a nagy zsinagóga történetét pedig e cikkünkben elevenítettük fel. Olvasóifotó-összeállításunk előző részei itt csodálhatók meg. Kedves Olvasóinkat továbbra is arra buzdítjuk, hogy archív és friss képeiket, témajavaslataikat küldjék el nekünk közzététel céljából a dkepeslapok@gmail.com címre vagy a Facebook-oldalunk idővonalára!

A Kis Pipa 1913-as képeslapja


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Nyitóképünk teljes méretben

Vendéglátós múltidézéseink sok régi képpel:

2024. szeptember 1., vasárnap

A szegények debreceni csodaorvosa, dr. Tippai Benő

Debrecen egyik legendás gyógyítója a néhai dr. Tippai Benő, akinek a cégtáblája ma is olvasható a Hajnal utcai, egykori rendelője házán.

A márványtábla. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A táblán magát egyetemes orvostudornak nevező  szakemberről nagyon sok mendemonda kering, emiatt is emeltük ki a nevét a Hajnal utcát bemutató videónkban. S mint kiderült, nem kellett csalódnunk, hiszen sok hozzászólást kaptunk olyan olvasóinktól, akik még emlékeznek rá. Dr. Tippai Benő 1967 novemberében hunyt el, 63 éves korában.

Hajnal utca 15. szám. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A hozzászólók közül most például Kosztonyák Katalin, Szabó Tiborné, Varga Andrásné Anikó, Mezőné Éva, Ujvárosi Margit, Kujbusné Margit és Tóthné Edit soraiból idézünk. Ezek alapján összességében máris leszögezhetjük, hogy dr. Tippai Benő egy kivételesen nagyszerű ember volt. Megtaláltuk dr. Tippai Benő könyvjegyét is, amit Debrecen híres művésze, Menyhárt József készített:


Mint azt olvasóinktól megtudtuk, az orvostudornak elképesztő tudása és munkabírása volt. Olykor már hajnalban lovasszekér állt a háza előtt, egészen messziről is hoztak hozzá beteget. És olyan is volt, akinek még a gyógyszerre valót is odaadta. Kujbusné Márti azt is felidézte: „Tippai doktor kigyógyított a tüdőgyulladásból, ingyen mindennap injekciót adott! Isten áldja meg, legyen vele!”

Dr. Tippai Benőné könyvjegye. Grafika: Menyhárt József

Edit Tóthné így fogalmazott: szüleim elmondása szerint, nagyon beteges kislány voltam. Többször mondták, ha Tippai dr. nem lett volna, már nem is élnék. Emlékszem, egy kis dobozban pici csokoládészerű tabletták voltak, azt kellett szednem, ami nagyon finom volt. Hála neki érte!

Dr. Tippai Benő Ex-Librise. Grafika: Menyhárt József

Szakácsné Pálinkás Marika szerint is nagyon kedves, nagy tudású doktor volt. „58-ban röntgenezett engem, 14 éves voltam. Nagymamámat is kezelte, epeproblémája volt.”
Molnár Istvánné Mari pedig azt írta, hogy ,,bizony Tippai Benő azért nyúlt a zsebébe, hogy odaadja a gyógyszerre való pénzt a rászoruló betegnek! Hajnal u 15.”
Kis Zoltán arra is emlékezett, hogy az ötvenes években elég sok gyereket „elhajtott” ott állítólag, amikor tilos volt. „A gyomorfekélyt pedig szalonnával kezelte, amiben szintén volt ráció, ja és volt, amire szilvapálinka volt a javallat.” A Tippai-házban működött a Kelet-Magyarországi Vízügyi Tervező Vállalat egyik irodája, akkor Zoltán is ott dolgozott. Dr. Tippai Benő a házat úgy adta el, ez szerepelt az adásvételiben is, hogy a táblát nem szabad levenni. Dr. Tippai Benő nemcsak egy igazi csodadoktor volt, hanem a szegények orvosa is. Volt, aki azért áldotta, mert az erősen italozó férjét leszoktatta az alkoholról. Sajnos 60 éves korában meghalt. Bár ma is lenne sok az ilyen orvosokból!


A kapu fölött. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Sulyákné Szabó Gizella szerint Tippai Benő remekül diagnosztizált, mindig eltalálta a beteg baját.
Szabó Tiborné így búcsúzott a híres orvostól: „Annak idején mindannyiunkat megdöbbentett dr. Tippai Benő halálhíre. Sajnáltuk, hogy elment, hiszen még csak 60 éves volt. Élhetett volna még! Budapesten temették el. Anyám elutazott Debrecenből a temetésre, fontosnak érezte ezt a gesztust, mert sokszor meggyógyította nem csak őt, de a családtagokat, rokonokat is.”
Csordás Klára pedig úgy fogalmazott, hogy „Nagyon szerettem, Emese lányával egy osztályba jártunk a Dóczyban. Barátnők voltunk, sokat voltam Náluk, de felköltöztek Budapestre. Hiányoznak nagyon. Nyugodjon békében Tippai doktor.”

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!